Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

László Boda

Jézus ez a Név, amit a szívem szeret

66-os ZSOLTÁR

Ige: A csodák, és a hit.

 „És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja is;

És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.

És hamar elfogyván a bor - mert kevés volt, - a Jézus anyja monda néki: Nincs több boruk.

Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony! Nem jött még el az én órám. [Más fordítás: Mi dolgunk nekünk egymással, miért mondod ezt nekem, vajon énrám tartozik ez, vagy terád. Ez az én dolgom nem a tiéd, miért avatkozol bele? Nem jött még el az én időm].

Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

Vala pedig ott hat kőveder, hat kőből készült víztároló edény; elhelyezve a zsidók tisztálkodási szokásának elvégzésére, melyek közül egybe-egybe két-három métréta* fér vala**

*Métréta folyadék mérésére használt, űrmértéke, kb. 40 liter víz fért.

**A kővedrek azért álltak ott: „Mert a farizeusok és - általában a zsidók mind, - a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezüket erősen megmossák egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz” (Márk. 7,39).

Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket, - a vizeskorsókat - vízzel. És megtölték azokat csordultig.

És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

Amint pedig megkóstolta a násznagy a borrá változott vizet, - és ő nem tudja vala, honnét van, - de a szolgák tudták, akik a vizet merítik vala, - odahívta a násznagy a vőlegényt,

És monda néki: Minden ember a jó a bort adja, és szolgálja fel először, és mikor a vendégek megittasodtak, akkor hozzák az olcsó bort, a silányabbat, a rosszabbat. Te pedig a jó bort ekkorra a jelenre tartottad*

*A kánai menyegző, ahol a bort - az örömöt az Úrral való örök együttélés adja, előképe a mennyei menyegzőnek, ahol a menyasszony: „Csupa ékesség, csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve a ruhája. Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket. Bevezetik őket ujjongó örömmel, vígsággal; úgy vonulnak be a király palotájába” (Zsolt. 45,14-16).

Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé - szó szerint: a jeleknek ezt a kezdetét, kezdeti jelként tette; - Ezzel kezdte meg csodajeleit Jézus, és így jelentette ki, és tette láthatóvá az ő dicsőségét; és erre hisznek benne az ő tanítványai” (Ján. 2,1-11)

A szeretet.

Azt mondja az Úr:

Augustinus: A boldog emberről.

Boldog, aki Téged szeret, Uram. Barátját Benned, ellenségét érted. 

Nem félek:

Ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe; zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai, hegyek rendülhetnek meg háborgásától (Zsolt.46,2-4) én akkor sem félek, hanem magasztallak Téged Úr Jézus, hiszem Te vagy oltalmam és erősségem! És te igen bizonyos segítség vagy a nyomorúság idején.

Áldott vagyok, mert:

„Valamit mond nékem az Úr, én azt megcselekszem!”

(4 Móz, 23,26)

Spurgeon: A hit.

A hit a gyengeségben megerősít, a szegénységben meggazdagít, a halálban pedig megelevenít.

Úr Jézus!

Én: „Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó” (Zsolt. 54,8)

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Az egész Földön nincs az evangéliumhoz fogható vallás vagy üzenet! Nincs még egy vallás, amelyben egy keresztről és egy olyan Megváltóról van szó, aki magára veszi a világ bűneit. A kereszt az a nagy, mélységes, dicsőséges, győzhetetlen, változtathatatlan és páratlan igazság, amely a kereszténységet magasan a vallások fölé emeli. „Ezáltal hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata.” (Apostolok Cselekedetei 13,38) Legyetek áldottak ma is! 

REINHARD BONNKE

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

BIBLIA

Istenünk ereje oly nagy.

I Thessalonikai levél. 1 fejezet: Hálaadás a szentek hitéért és állhatatosságáért. (Göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 1,4 Tisztában vagyunk vele, és meg vagyunk győződve róla, Istentől szeretett atyámfiai, testvéreim, hogy ti ki vagytok választva, azaz választottak vagytok*

1 Thess. 1,5 Mivelhogy a mi Evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, vagyis nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt, hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is. A Szent Szellemben, azaz a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével is. És teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal is, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság. Amiképpen láttátok, és tudjátok, hogy milyenek voltunk, és hogyan éltünk, hogyan léptünk fel közöttetek a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk*

*És az apostol minden gyülekezetben Isten erejével hirdeti az örömhírt: „És az én beszédem és az én prédikálásom, az én igehirdetésem nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben, és nem a bölcsesség meggyőző, rábeszélő szavaiból állott, és nem tudományos szavakkal szólott, hanem Szellemnek és erőnek, és hatalomnak, és csodatevő erőnek a megnyilvánulásában. Hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején, és hatalmán nyugodjék” (1 Kor. 2,4-5)

„Mert ugyanis nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, vagyis az Úr Jézus kínhalála általi győzelméről szóló jó hírt, az örömhírt mert Istennek hatalma, szabadító, / üdvösséget hozó / ereje az minden hívőnek üdvösségére, aki hisz, zsidónak először s aztán görögnek, azaz: pogánynak” (Róm. 1,16).

1 Thess. 1,6 És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az igét sokféle szorongattatás, háborúság, megpróbáltatás, zaklatás, és üldözés ellenére, sok nehézség között Szent Szellem örömével*

*És így folytatja az apostol: „Mert ti, atyámfiai, testvéreim, követői lettetek az Isten kihívott gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a saját népetektől, miként azok is a zsidóktól” (1 Thess. 2,14).

1 Thess. 1,7 Úgy hogy példaképekké lettetek Macedóniában és Akhájában minden hívő számára.

1 Thess. 1,8 Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában zendült ki, és terjedt tovább tőletek az Úr beszéde, hanem minden helyen is híre terjedt, elhatolt. Mindenütt ismeretes lett a ti Istenben vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit szólnunk.

1 Thess. 1,9 Mert azok maguktól beszélik rólunk, és hirdetik felőlünk, milyen volt a mi hozzátok való menetelünk, hogyan jutottunk el hozzátok, és milyen fogadtatásban volt részünk nálatok. És miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz Istennek rabszolgáivá legyetek*

*És Isten Igéje bemutatja, hogy először Tessalonikából menekülniük kellett: „De a zsidók, kik nem hisznek vala, irigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén a piaci népségből, a piaci csavargók közül némely gonosz férfiakat, néhány hitvány embert, és csődületet támasztván, felháborítják és fellármázták a várost; és a Jáson házát megostromolván, igyekeztek őket kihozni a nép közé a népgyűlés elé. Fel is izgatták a sokaságot és a város elöljáróit… Az atyafiak, a testvérek pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába…” (Csel. 17,5.8.10).

1 Thess. 1,10 És hogy várjátok az Ő Fiát a mennyből, akit feltámasztott, életre keltett a halálból, a halottak közül, a Jézust, aki megszabadít* megment, megszabadít, megvédelmez, megőriz, kiragad minket amaz eljövendő** és bekövetkező haragtól***

*Megszabadít (rüomai): megment; megszabadít, megóv, megvédelmez, megőriz, kiragad.

**Eljövendő (erkhomai): bekövetkező.

*** „aki halálra adatott, ki lett szolgáltatva, és halált szenvedett bűneinkért, azaz: félrecsúszásainkért, botlásainkért és elhajlásainkért, és feltámasztatott, azaz feltámadt felmentésünkért, igazzá nyilvánításunkért, azaz megigazulásunkért” (Róm. 4,25).

Minden gyülekezetet és minden egyes hívőt így bátorít az apostol, egyben az is kijelentést nyer, hogy ki a mi Istenünk: „mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Tit. 2,13).

Aki: „Amikor - tűznek lángjában - eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben, és csodáltassék mindazokban, akik hisznek, - mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok - ama napon” (2 Thess. 1, 8.10)

A szeretetről

Téged is hív az ÚR!

Nem félek semmitől:

Mert hiszem és vallom, hogy bátor és erős vagyok, nem félek és nem rettegek, mert velem vagy Uram, én Istenem; Te mégy előttem, és a Te dicsőséged követ engem; megígérted, hogy el nem maradsz tőlem, sem el nem hagysz engem.

 (Józs.1,9. És 5Móz.31,8)