2012. november 4.

Ige: Hűséges az Úr!


 „De hű [(pisztosz) hűséges, megbízható, szavahihető] az Úr, aki megerősít [(sztéridzó): támogat, táplál, szilárddá és elmozdíthatatlanná tesz] titeket és megőriz [és megvéd; megóv, vigyázással és erővel megoltalmaz] a gonosztól [(ponérosz): rosszakaratú, rosszindulatú ördögtől, és a káros, ártalmas, azaz gonosz dologtól, szerencsétlenségtől, és minden bajtól]” (2 Thess. 3,3)

Pál apostol megvallása, példaként minden korban élő hívőknek: „A békességnek Istene megrontja [összezúzza; összetiporja; összemorzsolja] a Sátánt [ellenség; ellenfél; vádoló; üldöző] a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme [legyen] veletek. Ámen” (Róm. 16,20).

És: „Halálos eszközöket fordít reá, és megtüzesíti nyilait” (Zsolt. 7,14)

A tüzes nyíl pedig, amit Isten készített, és amely győzelmet szerez: „… Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, és Isten igéje lakik bennetek, azért legyőztétek a gonoszt” (1 Ján. 2,14)

„Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig” (Jel. 12,11).

És én: „… meg vagyok győződve, [Biztos vagyok ugyanis benne] hogy sem halál [a természeti (biológiai, fizikai) halál; vagyis a hústest halála]. Sem élet [a természeti (biológiai) vagyis a hústestben való élet]. Sem angyalok [Uralkodó szellemi lények; hírvivők (közvetve) pásztorok] sem fejedelemségek [kormányzatok; részint földi, részint mennyei „angyali hatalmasságok].

Sem hatalmasságok [erősségek; erők; angyali hatalmak. A mennyei hatalmak a csillagokat irányító erők, a csillagok mintegy látható kifejezői ezeknek]. Sem jelenvalók [jelen időben történő, beálló; a jelenlevő dolgok] sem következendők [eljövendők, ami még körül fog venni].

Sem magasság, sem mélység, [sem magasságban sem mélységben lakók] sem semmi más teremtmény [sem a kosmos időbeli, sem a kosmos (= világűr) térbeli jelenségei (a csillagok világára utal)] nem szakaszthat el [nem állhatnak oda közénk, és nem képesek elválasztani] minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon [megjelent; megbizonyított] a mi Urunk Jézus Krisztusban(Róm. 8,38-39).

Nincs semmi és senki, aki elszakíthatna Isten szeretetétől, amely az Úr Jézusban jelent meg, hiszen: „Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tiétek. Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené” (1 Kor. 3,22-23).

„Hűséges az Isten, aki által meghívást kaptatok Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak közösségébe [(koinónia): az Ővele való eggyéválásra]” (1Kor 1,9).

És hogy ez megtörténhessen, arról Isten maga gondoskodik: Hű az, aki elhívott titeket és ő meg is cselekszi azt” (1 Thess. 5,24).

„Mert kegyelemből [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása irántatok] tartattatok meg [részesültetek a megváltásban; üdvözültetek], hit által; és ez nem tőletek van [nem a magatok érdeme]: Isten ajándéka [adománya] ez(Eféz. 2,8)





Ige: Az imádságról


 „Az imádságban állhatatosak [kitartóak és éberek] legyetek, vigyázván [és őrködve virrasszatok] abban hálaadással.  Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az ige ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért [és amely miatt most] fogoly is vagyok [és melyért bilincset is viselek].  Hogy nyilvánvalóvá [és világossá] tegyem [és nyilvánosságra hozzam] azt úgy, amint nékem szólnom kell [és hogy azt hirdethessem]” (Kol. 4,2-4)

Adj még többet magadból.

Spurgeon: Alvásról


Azok alszanak a legédesebben, akiket a hit ringatott el. A legpuhább vánkos az isteni Ige, és a legjobb paplan a krisztusi üdv bizonyossága.

Imádság:


Irgalmas Istenem! Köszönöm azt a gyülekezetet, melynek tagjaként Veled és embertársaimmal közösségben lehetek. Milyen keveset imádkozom gyülekezetem épüléséért, növekedéséért, testvéreim életéért… Add, hogy ne feledkezzem meg másokról! Ámen

A nap gondolata:


Könnyebb hűségesen munkálkodni, mint hűségesen imádkozni.


A kitartó ima


 Ezek pedig kitartóan részt vettek az … imádkozásban…(ApCsel 2:42)

Imádság nélkül semmi sincs egy gyülekezetben. Semmi. Színpad és nem élettér. Díszlet és nem hajlék. Álarc és nem őszinteség. Pletyka és nem párbeszéd. Taposás és nem szeretet.

Imádság nélkül, a keresztyénnek nevezett, a krisztusinak mondott üres lesz, az élő pedig megfullad. Nekem az imádság levegővétel. Nélküle halott vagyok. Lehetek ügyes, okos, tehetséges, ha nincs kapcsolat, mégpedig kitartóan Istennel, mit sem ér az egész. Nem akarhatunk „gyülekezetesdit” csinálni addig, míg az imaéletünk be nem indul. Mondom ezt akkor, amikor itt, közöttünk is vannak szenvedők, azaz gyászolók, akik távol kerültek valakitől, vannak örülők, azaz házasságra készülők, akik közel kerültek valakihez, és vannak közöttünk betegek, akiknek fájdalmai vannak. És ki az, akinek itt, ma ne lennének szükségei?

A megoldás: imádkozó emberré kell válni. Ahogy Jakab apostol mondta: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” (Lovász Krisztián)

Dicséretek. (lejátszási lista)

Ez nem egy ember?

Készítette: Veronika Pritsker

!!! Így nézünk ki 12. hetesen az anyaméhben!!! Viszont ilyeneket jogszerűen ölik meg a legtöbb országban és az 50 amerikai államban. Valaki tényleg azt hiszi, hogy ez nem egy ember? Kérlek, osszátok meg ezt a hivatkozást. Ez szó szerint megmentheti valakinek az életét!

Az aggodalomkupon

készítette: Egy hely a gondolatoknak
" egy barátom egy új ötlettel állt elő: »Próbáld ki az aggodalomkupont! Ez feljogosít arra, hogy kedved szerint aggódj, de csak akkor, ha 
a) az aggodalom ellát élelemmel és ruházattal; 
b) ha hozzáad az életedhez ahelyett, hogy elvenne belőle; 
c) ha jobbá teszi a holnapot; 
d) ha nem bánod, hogy úgy viselkedsz, mint egy nem hívő!« 
Aztán ezt mondta: »Ha ez nem működik, írj egy listát mindarról, ami miatt aggódsz, tedd bele egy dobozba, és tedd fel a polcra olyan helyre, ahol nem látod. Ha Isten nem akarja vagy nem képes elintézni, akkor bármikor odamehetsz a dobozhoz, és elkezdhetsz újra aggódni, de előtte legalább adj Neki egy esélyt! Miközben pedig a válaszára vársz, imádkozz, állj rá Igéjére, és ne adj hangot aggodalmaidnak!« "
(:MaiIge:)

Joyce Meyer: A kételkedés


Készítette: Keresztény idézetek minden napra

"A kételkedés az tulajdonképpen egy gondolat, amit a gonosz ültet a fejembe, és arra használja, hogy megakadályozzon abban, hogy élvezzem az életet, és előrehaladjak Isten számomra előkészített jó tervében." Joyce Meyer

Visszhang

Készítette: Keresztény idézetek minden napra
Apa és fia sétálnak az erdőben. Hirtelen a fiú megbotlik, és éles fájdalmat érezve felkiált:
- Áúúúúúúúúúúúúúú.

Meglepetésére hangot hall az erdő gyomrából:
- Áúúúúúúúúúúúúúúúú...!

Kíváncsiságtól fűtve a hang irányába kiált:
- Ki vagy te?

...de az egyetlen válasz ami érkezik:
- Ki vagy te?

Méregbe gurul a fiú és ezt kiáltja:
- Gyáva vagy!

...és a hang visszaszól:
- Gyáva vagy!

A fiú ránéz az Apjára és megkérdezi,
- Apa mi folyik itt?

Fiam - válaszolta az Apja. Figyelj csak! - majd elkiáltja magát:
- Csodállak!

...a hang felel:
- Csodállak!

Az Apja azt kiáltja:
- Csodálatos vagy!

...a hang pedig válaszol:
- Csodálatos vagy!

Majd az Apja elmagyarázza:
- Az emberek ezt VISSZHANGNAK nevezik, pedig ez valójában maga az ÉLET! Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz. Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled szemben, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz. Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet tükrözi.
Készítette: Szántó Katalin

Jézus a mi oltalmunk - Csillagpont 2009. július 23.

2012. november 3.

Ige: Részegség, - és egyéb megnyilvánulások - a Szent Szellemtől


 „És mikor a pünkösd napja eljött [betelt, elérkezett], mindnyájan egy [közös] akarattal [egyetértésben, egy indulattal] együtt valának [ugyanazon a helyen].

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek [(pnoé): lehelet, széllökés] zendülése, és eltelé [betöltötte] az egész házat, ahol ülnek vala [Más fordítás: hirtelen (hatalmas szélrohamhoz hasonló) zúgás támadt a mennyből, mintha erős sodró szél (heves szélvész) jönne, és az betöltötte az egész házat, amelyben ültek].

És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek [a tűz az isteni hatalom és jelenlét jelképe] és üle [leereszkedtek] mindenikre azok közül. [Más fordítás: Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre]

És megtelnek [(pléthó): beteljesedtek] mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni [(laleó): tagolt (artikulált), érthető hangokat bocsát ki; megszólal] más [(heterosz): másféle, másfajta, különböző] nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk [hogy kimondják; hogy megnyilatkozzanak]

Álmélkodnak [megdöbbentek; (exisztémi) magukon kívül, extázisban / önkívületben voltak] vala pedig mindnyájan és zavarban [tanácstalanok; és kétségek között] valának, egymásnak ezt mondván: Vajon mi akar ez lennie?

Mások pedig csúfolódva [gúnyolódva] mondának: Édes bortól részegedtek meg. [teleitták magukat édes borral]

Péter azonban előállván [felállt] a tizeneggyel, felemelé szavát [és hangosan így szólt], és szóla nékik [az összegyűlt emberekhez]: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet. »(réma): kijelentés, ige« [vegyétek ezt tudomásul és figyeljetek szavaimra]!

Mert nem [úgy] részegek (methüó: részeg, ittas, mámoros) ezek, amint ti állítjátok [ahogy ti gondoljátok]; hiszen a napnak harmadik órája van [még csak reggel kilenc óra van]”

Hanem ez az, ami megmondatott Jóel [jelentése: akinek Jahve az Istene] prófétától [(prophétész): Aki Isten előtt áll, Isten jelenlétében él, Tőle vesz Igéket.]:

És lészen az utolsó [a végső] napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden (hús)testre [minden halandóra; kiárasztom Szellememet minden emberre]. És prófétálnak [(prophéteuó): isteni akaratot közvetít] a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok lát(om)ásokat látnak, és a ti véneitek álmokat [(enüpnion): látomás álom közben] álmodnak.

És épen az én (rab)szolgáimra és az én (rab)szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből [kiárasztom Szellememet], és [ők is] prófétálnak (Csel. 2,1-4.12-19)

És a Szent Szellem kiáradásakor ez mindig így volt, és így van!

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Készítette: Auguszta Petrovics
Azokhoz szólok, akiknek bizonytalanná váltak a lépéseik. Jól indultatok. Mi volt az, ami feltartóztatott benneteket? Elhittétek az ellenség hazugságait, és hagytátok, hogy aláássa a hiteteket az életetekre szóló tervben és célkitűzésben. Megfáradtatok a csatában, és hagytátok magatokat elgyengülni. Ne legyetek hajlandóak leülni, feladni, vagy visszavonulni! Újra gerjesszétek fel a hiteteket, és ne engedjétek, hogy bármi is megszakítsa a Szellemben való sodródásotokat, mondja az Úr. Keljetek fel, és harcoljátok a hit nemes harcát!

Ésaiás 35:3-5 Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket. Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jön, az Isten, aki megfizet, Ő jön és megszabadít titeket! Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak.

Láttam Őt! (BPA Gospel Team a Westend tetőteraszon)

Ige: A rángatózásról, és a különböző megnyilvánulásokról


A Márk írása szerinti Evangélium hírt ad arról, hogy egy démontól megszállt fiút megszabadít az Úr Jézus:
Márk beszámolója a tanítványok tehetetlenségéről, és az Úr Jézus szabadításáról: „És mikor a tanítványokhoz ment vala, nagy sokaságot láta körülöttük, és írástudókat, akik azokkal versengenek (vitatkoztak) vala. És az egész sokaság meglátván őt, azonnal elálmélkodik (megdöbbent), és hozzásietvén (és eléje futva) köszönté őt. Ő pedig megkérdezi az írástudókat: Mit versengetek ezekkel, (miről vitatkoztok velük)? És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, akiben néma szellem van. És ahol csak előfogja (megragadja), szaggatja őt; ő pedig tajtékot túr (úgy leteperi őt, hogy tajtékzik), a fogát csikorgatja, és elfonnyad (és megmerevedik). Mondám hát tanítványaidnak, hogy űzzék ki azt, de nem tudták.

Ő pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség (nemzedék), meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt hozzám. És hozzá (vagyis Jézushoz) vivék azt; és mihelyt ő meglátta azt, a szellem azonnal szaggatá azt; és leesvén a földre, tajtékot túrván fetreng vala (Más fordítás: és amikor meglátta őt a szellem, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett és tajtékzott). És megkérdezé (az Úr Jézus) az atyját (a fiú apjától): Mennyi ideje, hogy ez esett rajta (hogy ő így van)? Az pedig monda: Gyermeksége (gyermekkora) óta. És gyakorta (sokszor) veté őt tűzbe is, vízbe is, hogy elveszítse (elpusztítsa) őt; de ha valamit tehetsz (szánj meg minket), légy segítségül nékünk, könyörülvén rajtunk. Jézus pedig monda néki: Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.

 (Más fordítás: Jézus ezt mondta neki: „Ha lehet valamit tennem? - Minden lehetséges annak, aki hisz). A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek (segíts a hitetlenségemen). Jézus pedig mikor látta vala, hogy a sokaság még inkább összetódul (összefut), megdorgálá a tisztátalan szellemet (és ráparancsolt), mondván néki: Te néma és süket szellem, én parancsolom néked, menj ki belőle, és többé belé ne menj! És kiáltás és erős szaggatás között kiméne (Más fordítás: Erre az felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle); az (a gyermek) pedig olyan lőn, mint egy halott, annyira, hogy sokan azt mondják vala, hogy meghalt (vége van). Jézus pedig megfogván (megragadta) kezét, fölemeli (magához térítette); és az fölkele” (Márk. 9,14-27).

 „És mikor [visszamentek és] a sokasághoz [a tömeghez] értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén [térdre borult, térdre hullott] Őelőtte [és így kérlelte őt]. És mondván: Uram, könyörülj [segíts] az én fiamon, mert holdkóros [epilepsziás és nagyon sokat] és kegyetlenül [gonoszul] szenved [és sokszor van rosszul]. Mivelhogy [sokszor megtörténik vele, hogy] gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe. És [amikor] elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták [képtelenek voltak] őt meggyógyítani.

Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult [(diasztrephó): elfordított, eltérített, eltévelyedett, elhajlott, fonák, romlott, torz] nemzetség [nemzedék]! Vajon meddig leszek veletek [meddig kell még köztetek maradnom; meddig tűrjelek és hordozzalak titeket]? Vajon meddig szenvedlek titeket [meddig kell még türelmesnek lennem veletek, és elviselni benneteket]? Hozzátok őt [azt a fiút] ide nékem [hozzám]. És megdorgálá őt Jézus [rákiáltott; ráparancsolt; keményen, szigorúan rászólt], és kiméne belőle az ördög [a démon, a gonosz szellem]; és meggyógyult [egészséges lett] a gyermek azon órától fogva (Mát. 17,14-18).

Lukács is a démon megnyilvánulásáról számol be: Amíg pedig az (a fiú) odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan szellemet,(a démont) és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az ő atyjának(Luk. 9,42)

Az Evangélium több olyan esetet mutat be, amelyben az Úr Jézus jelenlétében a démonok – mielőtt kimennek az emberből – különböző formában megnyilvánulnak. Tehát egy olyan gyülekezetben, ahol a Szent Szellem jelen van, a megnyilvánulások Ige szerint valók, és azt jelentik, hogy a démonok menekülnek!

Prof. dr. Kiss Ferenc: A három kereszt


"Hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért." - írja Ézsaiás a Messiásról. (Ézs 53:12) Az evangéliumban pedig így olvassuk: "Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket." (Lk 23:32)
A három kereszten megfeszítettekben három világ testesült meg. Nézzük meg, mit tanít nekünk ez a sokak által valószínűen könyv nélkül tudott igeszakasz!

 AZ ELSŐ KERESZTEN
függő ember szidalmazta Jézust, mint sokan azok közül, akik a kereszt körül álltak, követelőzött, sőt tanácsot adott neki és kételkedett benne:
"Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is!" (Lk 23:39)
Ez az ember azokat képviseli, akik sem az Úr Jézust, sem önmagukat nem ismerik. Az, hogy Jézust nem ismeri, teljesen világos, de vakon néz önmagára is. Az akkori pogány világnak az volt a jelszava: "Ismerd meg önmagadat!" sehol sem olvassuk, sem a görög, sem a római könyvekben, hogy egy ember is tudta volna ismerni önmagát. Mert koromsötétben ülve a tükör előtt, hiába akarjuk látni önmagunkat; nem lehet, amíg fény nem gyullad föl... Ezért mondta Jézus Krisztus:
"Én vagyok a világ világossága! Aki engem követ, nem járhat sötétségben, hanem övé lesz élet világossága." (Jn 8:12)

Aki az Úr Jézust követi, az meglátja önmagát. Az első megfeszített ember azonban semmit sem ismert el saját bűneiből, hanem azt kívánta Jézustól, hogy úgy ahogy van, eressze vissza arra az útra, ahol volt, ahonnan Pilátus ítélete kiragadta. Azt kívánta, húzza át Pilátus törvényes intézkedését, ne vegye figyelembe, hogy ő rablógyilkos volt, abban segítse, hogy visszamehessen és folytathassa régi életét... Ez teljes szellemi vakság. Hiszen az emberi társadalom sem tűrte meg őt, és mégis Jézus segítségét kéri ugyanennek az életnek a folytatásához.

Az ember, ha nem is rablógyilkos, hajlamos arra, hogy betegségben, bajban kérje Istent: segédkezzék neki! Kéri a segítségét a maga tervéhez, céljai eléréséhez, sőt követeli is. Az ember ilyenkor önmagát állítja a világ középpontjába, és azt akarja, hogy minden és mindenki, még Krisztus is, az ő céljait, terveit segítse. Ilyen az az ember, aki nem ismeri fel magát a pogány sötétségben, de még Jézus közelségében sem akarja magát megismerni! Ez tragikus! Amikor az ember testi beteg, rohan orvostól orvosig. De a lelki, szellemi bajokról nem akar tudni.

Egy hívő orvos, akinek sok betege volt, egyikről látta, hogy teste-lelke végzetes állapotban van. Azt mondta neki:
- Én nem tudok már semmiféle recepttel segíteni, csak Isten tudja önt meggyógyítani! De ha beleegyezik, imádkozom itt most magáért... - mire a beteg hozzátartozói haragosan mondták: - Mi orvost hívtunk, nem papot!

Ugyanennek az orvosnak volt egy másik betege is, aki ugyanilyen állapotban volt. Oda is úgy lépett be, mint orvos, már nem tud segíteni, de tanácsolta: boruljanak le a beteg ágyánál, és kérjék Isten segítségét! Ennél az esetnél én is jelen voltam, nagyon meglepődtem, mert életemben először láttam és hallottam ilyet. A beteg nagy görcsökben jajgatott.
Mi imádkoztunk. Utána a beteg arra kért bennünket, menjünk át a másik szobába, mert ő meggyógyult! Ennek több mint harminc éve! Az a betegség többet nem lépett föl. Utána még gyermekei születtek.

Két hasonló eset közül az egyik az első kereszten levő ember, a másik pedig a másik kereszten levő ember magatartását példázza.
Mindaddig nem látja az ember a saját baját, amíg Jézus Krisztus fénye bele nem világít életébe, mint ahogyan a röntgensugár is megmutatja az utolsó csontszilánkot is, az Úr fénye is rámutat belső emberünk törésére, ficamára, bármilyen bajára.

A MÁSODIK KERESZTEN

függő ember, hallván, mit mond a társa, figyelmeztette őt, és ezt mondta:
"Nem félsz az Istentől? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy. Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat nem követett el." (Lk 23:40-41)
Ez az ember ismerte önmagát, elismerte bűnösségét, Pilátus ítéletének jogos voltát, de fölismerte Jézus Krisztust is! Hogy az a különbség közöttük, hogy Jézus semmi méltatlan dolgot nem cselekedett, tökéletesen ártatlanul szenved. Nem tudjuk, honnan ismerte Jézust, azt sem, ha ismerte miért nem követte, de azt mondta felőle, amit Pilátus is mondott: "Semmi bűnt nem találok ebben az emberben!" (Lk 23:4b)
Csakhogy ez az ember többet vett észre, mint a helytartó, mert nemcsak a földi életét látta az Úr Jézusnak, hanem mennyei kapcsolatait is. Ő is kért valamit tőle, de nem azt, amit a másik társa, hogy eressz szabadon, hanem:
"Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba!" (Lk 23:42)
Milyen élesen különbözik egymástól a két ember kérése is. Mi a különbség oka? Az első nem ismerte sem önmagát, sem Jézust: a második ismerte önmagát, elismerte bűneit, de fölismerte az Úr Jézust is.

Az első kérésére az Úr nem szólt semmit, de a második kérését nem hagyta válasz nélkül, azt felelte neki: "Bizony mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban!" (Lk 23:43)
Ez a második gonosztevő megkérdezi tőlünk: Ő képvisel-e minket? Van-e ilyen jó megállapításunk önmagunkról, hogy bár külső emberünk meghallhat, de a belső emberünk élni fog Krisztussal! Ha nem így van, akkor sok bajt okozunk életünkben önmagunknak is, másoknak is.

A KÖZÉPSŐ KERESZTEN

az Úr már keveset beszél. Nem itt mondja el a Hegyi beszédet. A tanítás ideje lejárt. Most már nem gyógyít senkit, utolsó misszióját végzi, amint megmondta:
"Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak. A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták megölik, de a harmadik napon feltámad." (Lk 18:31b-33)
Ő ezt tudta a Gecsemáné kertben végigtusakodott háromszori kérése után, hogy programváltozásnak, a keresztről való leszállásnak helye nincs. Itt csak egy marad: kinyitni országa kapuját annak, aki kéri. A tolongó sokaság nem kérte. A jeruzsálemi zsidó tömegből, akik hallották Őt, nem akadt senki, aki fölismerte volna benne a királyt, akinek országa van, és ahová be lehet menni, ahová be lehet kérnie magát. De a bűn útján járó gonosztevő fölismerte. Mennyivel inkább fölismerhették volna a többiek! Most érthetjük meg az Úr szavát:
"Nem azokért jöttem, akik igazaknak tartják magukat", hanem azért jött, hogy Ádám és Kain bűnös utódain könyörüljön, hogy visszasegítse őket oda, ahonnan kiűzettek. Ő a kizártakért jött, azokat vezette vissza az Ő országába, és ezt teszi ma is. Aki elismeri bűnösségét, az már nem akar megkövezni másokat. Pál apostol is megismerte önmagát, miután az Úr Jézus fénye átjárta életét (Megj. ApCsel 9:1-30), azt mondotta:
"Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse, akik közül az első én vagyok." (1Tim 1:15)

Vajon mi hogyan látjuk önmagunkat? Nem a mellettünk ülőt, nem a szomszédunkat, hanem önmagunkat. Többé-kevésbé mindannyian betegek vagyunk. Egy test sem tökéletes, de egyetlen lélek és élet sem! Akit az Úr Jézus fénye átvilágított, az fölismeri baját és kérheti Őt, hogy emlékezzék meg róla. Az ilyen őszinte kérésre az Úr Jézus, mint ahogyan a második gonosztevőnek tette, mindig válaszol. És többet ad, mint amennyit kérünk.

Dicsőség és hála érte! Maranatha!
"Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!" (2Kor 13:13)

Kötelezd el magad!


...senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott... De az Úr mellém állt..." (2Timóteus 4:16-17)

Olvasd el a következõ szavakat lassan és figyelmesen: Amíg el nem kötelezem magam, mindig ott van a tétovázás, az esély a meghátrálásra. De abban a pillanatban, amikor végleg elkötelezem magam, Isten is mozdul, és események áradata veszi kezdetét. Mindenféle elõre nem látható történések, találkozások, emberek és anyagi eszközök indulnak felém, amilyenekrõl soha nem is álmodtam." Tehát kötelezd el magad!

Ha mások nem hajlandók veled menni, akkor az elkötelezettség azt jelenti, hogy egyedül is elindulsz. Dániel egyedül étkezett, és egyedül imádkozott. Illés egyedül mutatta be az áldozatot, és egyedül tanúskodott Isten mellett. Jeremiás egyedül prófétált, és egyedül sírt. Pál azt mondta: ...senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott... De az Úr mellém állt, és megerõsített... megszabadultam az oroszlán torkából."

Az elkötelezõdés pontján - és nem hamarabb - Isten közbelép az érdekedben. Amikor a három héber ifjú elkötelezte magát arra, hogy nem hajol meg a király bálványai elõtt, Isten kihozta õket a tüzes kemencébõl úgy, hogy még füstszag sem volt érezhetõ rajtuk. Mindez még Nebukadneccarra is akkora hatással volt, hogy ezt mondta: ...nincs más isten, aki így meg tud szabadítani" (Dániel 3:29).

Téged mire hívott el Isten, mit gondolsz, mihez kell kezdened az életeddel? Engedelmeskedj Neki! Lépj hittel, és tedd meg! Ha félsz, olvasd el ezeket a szavakat: Inkább legyek hamu, mint por. Jobban szeretném, ha a szikra kiégne bennem, mint ha elfulladna és kiszáradna. Az életem igazi feladata élni, nem csupán létezni. Ezért nem pazarlom a napjaimat arra, hogy megpróbálom meghosszabbítani õket. Ki fogok használni minden pillanatot."






C. H. Spurgeon: Szükséges ismeret


 Akkor megtudják, hogy én, az ÚR, az ő Istenük, velük vagyok, és hogy ők, Izráel háza, az én népem - így szól az én Uram, az Úr" (Ez 34,30).

Felséges dolog, hogy az Úrnak van választott népe; de hogy mi ehhez a néphez tartozunk, az végtelenül vigasztaló tudat. Más dolog remélni, hogy az Úr velünk van, és megint más tudni, hogy ez valóban így is van. A hit üdvözít, de az üdvösségünk felől való bizonyosság boldoggá tesz minket. Amikor hitre jutunk, elfogadjuk, hogy Isten az életünk Ura. A Benne való örömet viszont csak akkor tapasztaljuk meg, amikor már tudjuk, hogy Ő a miénk és mi az Övéi vagyunk. A hívő ember nem érheti be csak reménykedéssel és bizakodással. Kérnie kell az Urat teljes bizonyosságért, hogy üdvössége felől teljesen meg lehessen győződve.

Mikor elnyerjük a szövetség áldását, és megértjük, hogy Krisztus a mi Megváltónk, akkor értjük meg igazán Isten irántunk való irgalmát. Nem a törvény, hanem a kegyelem által értjük meg, hogy az Úr népe vagyunk. Ezért tekintsünk mindig az ingyen való kegyelemre. A hit bizonyossága soha nem származhat a törvény cselekedeteiből. Ereje az evangéliumból fakad, és csak az evangélium által lehet a miénk. Ezért ne önmagunkra nézzünk, hanem egyedül csak az Úrra. Minél többet megértünk Krisztus Jézusból, annál többet jelent majd az üdvösség a számunkra.

Urunk, kérünk, áraszd ránk olyan gazdagon szeretetedet, hogy messze el tudjuk hagyni a kétségek és félelmek mocsarát!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Bon Jovi - Hallelujah

baptista enekek (lejátszási lista)

A halottakért történő ima

Készítette: Lisa Szanyel
A halottakért történő ima, okkult tevékenység  ami a Biblia szerint Isten előtt utálatos!! Aki a halotakert imádkozik  démonokkal kerül kapcsolatba! Nem lehet senkit beimádkozni a Mennybe, miután elhunyt! A katolikus papok is ezt teszik pl a temetéseken  (igy az emberek elhiszik, mert pap mondja) hogy mindenki lelket fogadja be az Ur, ez hazugság  Nem áll meg a Biblián! Emberi kitaláció, ami sok k
art tesz!! :(
A Biblia szerint meg a földi élet során döntünk, hogy az Isten Királyságához akarunk tartozni, ujjaszuletes altal, vagy vagy a sátán fennhatósága alá. Minden ember bűnben születik. Aki hitetlen es nem hiszi, nem fogadja el az ingyen kegyelmet, a Jezus kereszthalaval tortent megvaltast, arra sajnos az orok karhozat var, a pokol bugyrai, ami nagyon is valosagos! Az Ur szavai: Szukseges nektek ujjaszuletnetek! Most meg nem keso, donts Jezus Krisztus mellett, aki mindannyiunkert kinhalalt szenvedett, pedig bunt nem ismert, aki meghalt ertunk, hogy nekunk eletunk legyen, de harmadnapon feltamadt, Jezus el!
Ha meg nem szulettel ujja, hittel befogadhatod Jezust a szivedbe, mondd el hangosan ezt az imat:http://www.youtube.com/watch?v=IUURb9ehsm8

Mindenki figyelmébe ajánlom!


Készítette: Jenes Balázs

Na ezt osszátok meg minél többen hogy eljusson minden szórakozni járó fiatalhoz...

Dr. Zacher Gábor toxikológus orvos felhívása

Van egy GHB nevű szer, színtelen, szagtalan, íztelen, festéklemosó szer, 3 000 Ft-ba kerül egy üveg, bárki szabadon megvásárolhatja boltban és rendelheti a neten.
Pár csepp bármilyen italba csöppentve kb. 10 perc leforgása alatt teljes tudatkiesést okoz, néhány másodperc szédülés után ájulás.
Hétvégi diszkókban a pohárba cseppentik, amikor nem figyel oda, összeesik, aztán a segítőkész közelben levők kiviszik és elrabolják.
Vagy véglegesen, vagy csak a nemi erőszak idejére, ami nem erőszak, hiszen magatehetetlen az ember.
Gyorsan kiürül a szervezetből, pillanat alatt teljes éberséggel tér magához, legfeljebb nem érti, hogy hogyan került az adott helyszínre.
Embert lopnak a szer segítségével! Ma már előre preparáltan is használják, tehát az originál, vagy annak tűnő üvegbe előre beteszik. Pl. Pókerbarlangokban, a nyertest a csinos lányok meghívják egy üveg italra, aztán a toxikológián ébred ruházat, pénz, nyeremény, mobiltelefon nélkül.
Védekezni nem lehet ellene, csak megelőzni: senki ne hagyja a poharát felügyelet nélkül!
Ha üvegből iszik, a hüvelykujja legyen az üvegen!
A társasággal érkezők, a társaságban levők ne hagyják magukra soha egyik társukat se!


Adjátok tovább, minél több embernek!!!!!!!


Dr. Zacher Gábor
toxikológus orvos

Az Úr az én őrizőm!

Készítette: BIBLIA


A megbocsátás

Készítette: Jobb Veled a Világ
"A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátáJobb Veled a Világ
s kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát."
/Huguette de Broqueville/


http://jobbveledavilag.hu/boldogsagprogram

Győzelem az ellenség minden ereje fölött


 

Három Igét olvassunk fel:
Zsolt 91,13 Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
Luk10,19  Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.
Kol2,15 Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban (…nyilvánosan mutogatta, győzelmet aratott felettük a kereszt által).

Ha itt befejeznénk, akkor is azt tudnánk mondani, hogy ezek fantasztikus ígéretek, és mehetnénk haza. De sokkal biztosabb vagyok benne, mint ezelőtt bármikor, hogy ha nincs erőnk a sátán legyőzéséhez, akkor vereségben élünk. Ha nem tudjuk, hogyan tegyük, az is vereséget jelent. De ha tudjuk, hogy Isten Igéje mit mond erről, akkor győzelemben fogunk járni. 

Sokan tudják, mi tartozik hozzájuk, de nem tudják, hogyan kovácsoljanak előnyt ebből, vagy hogyan alkalmazzák. Ha nem tudjuk, hogyan arassunk győzelmet sátán fölött, aki egyébként nagyon erős az ő birodalmában, akkor mind fizikai mind szellemi síkon vereséget szenvedünk. Tudnunk kell tehát, hogyan vehetünk fölötte hatalmat, és kerekedhetünk fölé. 

Ki áll a háttérben, a világ történéseit illetően? Emlékszel, a 2 Kor 4,4-ben Pál azt mondja, sátán e világ istene. Ki áll a bűnözési hullám mögött? Sátán. Ki áll a modernizmus mögött, amely tagadja Isten Igéjét, annak igazságát, erejét, és hatalmát? Sátán. Ki áll az evolúció mögött, mely tagadja, amit Isten Igéje mond erről? Ki áll a hamis tanítások mögött? Isten természetfölötti csodáinak tagadása mögött? A betegségek, járványok mögött, amik végigsöpörnek a földön? Sátán. Mielőtt gyógyulást találnál valamire, már ott a másik probléma. 

A Biblia elmondja az Apcsel 10,38-ban, hogy Jézus körbejárt jót cselekedvén (A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.)

A Biblia a betegséget sátáni elnyomásnak tartja. Ki áll a megkötözöttségek (dohányzás, stb.) mögött? – És tudjuk, hogy Istennek sok gyermeke is meg van kötözve. – Ki áll a sötétség szelleme mögött, aki akadályozni akar téged az imában? Sátán. Aki elszánt arra, hogy legyőzzön, hogy megrabolja azt a győzelmet, ami megillet. Mit fogunk tenni? Ilyenkor az ember felteszi a kezét és azt mondja: nem tudunk mit tenni. NEM, NEM, NEM!  Ezerszer is nem! Jézus a győztes! 

Az Igében benne van, hogy lefegyverezte, foglyul ejtette az ellenséges erőket. Ugyanazokat a hatalmakat, erőket, amikkel nekünk kell megküzdenünk itt. (Ef 6:12  Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.)

Ez egy kicsit érthetetlen számunkra, pedig az Igében benne van, hogy semmissé tette őket. (Köszönjük Uram, hogy legyőzted az ördögöt.) Tudjuk, hogy Jézusnak erre nem volt szüksége, ő miattunk tette meg, mint a mi helyettesítőnk. 

A 91. Zsoltárban az van: oroszlánon taposunk. Felfigyelhettél arra, hogy a Bibliában két oroszlánról van szó. Az oroszlán a sztyeppék királya, itt azonban az ördögről beszél az Ige. De a Biblia beszél egy másik oroszlánról is, Júda oroszlánjáról. Ő az Úr Jézus Krisztus! A Szentírás határozottan állítja, hogy Ő Júda törzsének oroszlánja. Ha követjük Jézus családfáját, akkor tudhatjuk, hogy Ő Júda törzséből származik. Júda jelentése: dicséret. Ő a dicséret törzsének az oroszlánja. 

Azt is tudjuk a Bibliából, hogy Jézus és Isten a dicséreteink között lakozik. Pál és Silás börtönben volt, a hátuk korbácsütésektől sebes, és a börtön legmélyére vetették őket kalodában. És az Ige szerint a sötétség órájában, éjfélkor imádkoztak. (Apcsel 16,25) De az ima csak egy lépés a győzelem felé. Ők dicséretet énekeltek Istennek. Amikor dicséretet énekelünk Istennek, akkor jönnek a válaszok. Mert Jézus a dicséret törzsének az oroszlánja. Ha azt akarod, hogy az Úr közbelépjen az érdekedben, kezdd el Őt dicsérni a sötétség legnehezebb óráiban. A 91. Zsoltárban az oroszlán nem állatként van megemlítve, inkább erőket jelent, olyat, ami erős és félelmetes – a sátánról beszél, amelyen taposnod kell. 

Az 57. Zsoltár mondja: a lelkem oroszlánok között van. (Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, akiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.). Érezted már ezt?  Fel kell azonban ismernünk, lehetséges, hogy a lelked oroszlánok között van, ennek ellenére ezeket megtapossuk. Lehet, hogy oroszlánok között vagyunk, de semmi esélyük nincs ellenünk, ha tudjuk, hogyan bánjunk el velük. Jézus foglyul ejtette az erősségeket, hatalmasságokat. (Kol 2:15  Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.) 

Tudjátok, hogy a 21. Zsoltár a mostani életünkre vonatkozik? Gyakran temetések alkalmával olvassuk fel. Pedig amikor arról olvasol, hogy a halál árnyékának völgyében jársz, az nem a fizikai halálról szól. Hiszen az Úr kövér legelőkhöz vezet, s mikor átvezet a halál árnyékának völgyén, az csak árnyék. S Ő megvigasztal engem, sőt a poharam túlcsordul. A zsoltár úgy fejeződik be, hogy irgalmad és kegyelmed követnek engem életem minden napján. Tehát ez élőknek és nem holtaknak szóló zsoltár. S az Úr házában lakozom örökké. 

Ebben a világban, melynek sátán az istene, a feje, s itt a sötétség királysága van, ebben az életben nekünk ezen a völgyön kell átmennünk. Ez a halál árnyékának a völgye. A szellemi halál árnyékának völgye vesz körül minket. A betegségek, a szegénység – ez a halál árnyéka. 

De ugyanez a zsoltár mondja: asztalt terít nékem az én ellenségem előtt. A 91. Zsoltár arról beszél, hogy megtapossuk az oroszlánt és sárkányt – ezek az ellenségek szimbólumai, azaz sátánon és seregén taposunk. És az, hogy asztalt terít az ellenség előtt, arra vonatkozik, hogy a sátán és démonjai előtt terít asztalt az Úr. Előkészíti az asztalát az Úr, és rajta győzelem van. De valamit fel kell fedeznünk: előkészíti az asztalt az ellenség jelenlétében. Bizony az ellenség jelen van, és jelen is marad. Ádám felségárulása óta joga van itt tartózkodni. 

De hálát adunk Istennek: lehet, hogy ordít az oroszlán, és közel is jön, de nem tud elkapni! Mi az Atya asztalánál ülünk, hiszen Ő készített egy asztalt nekünk, az ellenség jelenlétében. Sokan túl sokat foglalkoznak az ellenségeikkel. A tekintetedet inkább az asztalra helyezd, mert ott győzelem van az ellenség minden ereje fölött! Ne akarj bajba kerülni. Vedd le a szemedet az ellenségről, és nézz az asztalra, mert meg kell taposnod az oroszlánkölyköt és a sárkányt, az ellenséget. Nekik vereséget kell szenvedniük! Ha megtaposod az oroszlánt, járnod is kell rajta, a lábaid alá kell, hogy kerüljön. 

Igen, sátán a lábaink alatt van, mert Jézus az Egyház feje, mi pedig a teste vagyunk. S Ő mindent az Egyház, a saját lábai alá vetett. Ő a fej, mi a láb. S ugye a láb a test egy része. Ha a láb alatt van, akkor az egész test alatt van. 

Ebben a zsoltárban a kígyó héberül kobrát, áspiskígyót is jelent. Ezeknek a veszélyes kígyóknak a teljességét jelenti itt a kígyó szó. Mindenféle démont jelent – de te jársz rajtuk, és megtaposod őket. Taposnod és járnod kell rajtuk. Felettük kell járnod. Megtaposod az oroszlánt, a sárkányt, kígyót, oroszlánkölyköt. Beszéltünk az oroszlánról, most nézzük az oroszlánkölyköt. Mi lehet ez? Az első a sátán maga, a vérszomjas. A kölyök tele van energiával, amely mindenféle démoni aktivitást jelent, de tudod mit? Nem kell félned ezektől. Halleluja! Mert az Úr a pásztorod – nem szűkölködsz. Mert Ő asztalt terít nekünk, és rajta van a győzelem. 

5Móz 32,33  Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje. Nemcsak az oroszlánkölykön, de a sárkányon is taposol. Hatalmad, erőd, felhatalmazásod van arra, hogy taposs a sátánon és minden sátáni erőn, démonokon, erősségeken. Az Ige szerint az ő boruk a sárkány mérge, s az áspiskígyó epéje.

Az Újszövetségben a Róm 3,13-ban olvasunk az áspiskígyó mérgéről a nyelvük alatt. Ebben a világban bizony az áspiskígyó mérge az emberek nyelve alatt van. Olyan, mint az áspiskígyó fullánkja. Ezek bizony a rágalmazó beszédek. Évekig szolgáltam, s ez évben már a szolgálat 63. évén vagyok túl. Ám ez idő alatt senki nem hallotta, hogy valakit is kritizáltam volna, nem emlékezhettek arra, hogy bárkiről bántón beszéltem volna. Lehet, hogy rólam igen, azokért imádkoztam. Súsárolni, rágalmazni, bántani, rosszat mondani másokról olyan, mint az áspiskígyó mérge. Neked azonban hatalmad van ezeken taposni. Járj ezeken, és menj tovább. 25 éves koromban mondtam először, és most is ugyanúgy gondolom: ha valaki azt mondaná, hogy megöltem a nagymamámat, akkor is csak tovább mennék, dicsérve az Urat. (Köszönöm Uram a győzelmet!

Tehát megtapossuk az oroszlánkölyköt és a sárkányt. A sárkány egy kígyófajta, sok feje van. De erre is azt mondja a zsoltár, hogy megtaposod, a lábad alá kerül. Lehet, hogy suttognak ellened, ilyenek voltak ellenem is, de ez nem változtatott meg. Halleluja! Ugyanaz vagyok ma is, mint tegnap. Nem fogadtam el bántásnak, hanem megtapostam és a lábam alá vetettem ezeket. Ismeritek a bizonyságomat: 16 évesen halálos betegségből keltem föl, a Márk 11,23-24 alapján cselekedtem. Az Úr 1950 májusában hallhatóan ezt mondta: tanítsd hitre a népemet, mégpedig az Igémen keresztül. Megengedtem, hogy bizonyos tapasztalatokon átmenj, és megtanultad a hitet az Igémből és a tapasztalataidból.

Vannak emberek, akik túlzásba esnek. Én az út közepén akarok maradni. De így is hallani nem éppen kedves dolgokat a hit szolgálatokról, hit üzenetekről. Néhány évvel ezelőtt egy szolgáló egyik reggeli prédikációm után odajött hozzám: miért tanítasz olyan sokat a hitről? Én azt válaszoltam: több oka is van. 1. Hit által tudsz üdvösséget kapni, kegyelemből, hit által tartatunk meg – ez Isten ajándéka. 2. hit nélkül nem tudsz keresztény életet élni. Hitben járunk, nem látásban. 3. Nem tudsz Istennel hit nélkül élni. Mert az igaz ember hitből, hit által él. 4. Az imád hit nélkül nem talál meghallgatásra. Jézus azt mondta: amikor imádkozol, hidd, hogy megkapod és meglesz néked. 5. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, a mennybe sem tudsz hit nélkül menni. 

Ez a szolgáló már 25 éve szolgálatban volt, de azt mondta: tudod Hagin testvér, még soha nem tanítottam a hitről. De hála Istennek, ezután már tanított.

Pál azt írja az 1 Thess 5-ben: ragaszkodj mindazokhoz, amik jók. Itt Pál apostol – ha a teljes szövegkörnyezetet nézzük – a próféciákra és a szellem mozgására utalt: a szellemet ne oltsd meg, ne állj ellene a próféciáknak, vizsgálj meg mindent és ragaszkodj a jókhoz. Látjuk, hogy hangsúlyozza: vizsgáljatok meg mindent, és ami jó, azokhoz ragaszkodjatok. Már elmondtam, hogy 1933 ápr. 22-én kerültem betegágyba, 1934 januárjában a nagyszüleimnél laktunk, mert édesanyám elvált, és hozzájuk költöztünk. Akkor édesanyám öccse is velünk lakott. Nagyapámnak akkor több háza is volt, és elhatározta, hogy átköltözünk egy másikba, hogy ezt helyreállítsa, és kiadja. 

Január 1-jén költöztünk, s az én hálószobám volt az utolsó. A költöztető körbevezetett a városon, s közben egy hang azt mondta – ma már tudom, az ördög volt -: jól nézz körül, mert most láttad utoljára ezt a teret. Jó fiú vagy, de nincs reményed a gyógyulásra. Nem tudtam, honnan jön ez a hang, de egy kis fénysugaram volt, és a bensőmben (ma már tudom, a szellemem volt) hangosan felkiáltottam: NEM IGAZ, MÉG FOGOM LÁTNI! Ide fogok jönni testben, és megnézem ezeket az épületeket. 

Nyolc hónap múlva még mindig ágyhoz kötött voltam, de 1934 augusztus második szombatján ott álltam a főtéren! Éppen piacnap volt, zsúfolt volt a tér. Ott álltam a járda szélén, kivettem a Bibliámat, és kinyitottam a Márk 11,34-nél, felolvastam, majd hangosan azt mondtam: ördög, mondtam neked nyolc hónappal ezelőtt, hogy azért is itt fogok állni. (Nem tudom az emberek mit gondoltak, de nem is érdekelt). Ragaszkodtam hozzá, és 63 éve ragaszkodom hozzá. Sok minden történt azóta, de még mindig hiszek ebben az Igében. Vizsgálj meg minden dolgot, és ragaszkodj hozzá, ragadd meg, szorítsd magadhoz. Ragaszkodj ahhoz, ami jó. Szorosan tartsd. Mert van egy ellenséged, aki ellenlábasod, aki meg akar rabolni. Mert ő egy tolvaj. De te ragaszkodj hozzá. Mondd: köszönöm Uram Isten Igéjét, halleluja! 

A Luk 10,19-ben olvassuk: adok neked hatalmat, ami azt is jelenti, hogy adok neked felhatalmazást, hogy kígyókon és skorpiókon taposs… S végre már látjuk, hogy az Ige nem fizikai kígyókról beszélt, hanem az ellenség, a sötétség minden erejéről, sátánról. Íme, adok nektek felhatalmazást, hogy kígyókon….? Nem, az ellenség minden erején. Adok hatalmat, hogy taposs a kígyón és skorpión, adok erőt a taposásra. Gyakran előfordul, hogy ellened suttognak, pletykálnak, megjegyzéseket tesznek rád. Ezek a fullánkok. Sokszor, mikor hibázol az életben, ezek fullánkok nagyon fájdalmasak lehetnek. De hála Istennek, ezeken is taposunk! 

S ez a győzelem nem esetleges, néha esik meg, hanem mindig. Ezt a győzelmet a mi Urunk Jézus Krisztus halála és feltámadása által kaptuk, a felemeltetése és az Atya jobbján, a magasságban való leülése után.

 Pál a Róm 15,4-ben azt írja, hogy ami Izraellel történt, az a mi tanulságunkra íratott meg. Nos, az 5 Móz 2,31-ben az Úr Mózesnek azt mondta: nektek adom Sihont, kezdd el birtokba venni ezt a földet. Vagyis: bár neked adtam, de birtokba is kell venned bizonyos dolgokat. Az enyém már potenciálisan, de mikor lesz ez valóságossá? Amikor birtokba veszem: kijelentem, hogy amit Isten mondott rólam, az igaz. Ahogy a Józsué 1,3-ban van: Minden helyet, amelyet talpatok érint, néktek adtam, amiképpen szólottam Mózesnek.

Mit jelent ez? Minden helyet, ahol megtaposod a kígyót és skorpiót, neked adtam. Ez nem lesz automatikusan az enyém, egészen addig, míg birtokba nem veszem. Megtapossuk a z oroszlánkölyköt és sárkányt, s az Úr adott nekünk hatalmat, hogy tapossunk az ellenség minden erején. Ha arra vársz, hogy Isten megadja neked a győzelmet, azt mondom: már megadta, Jézuson keresztül már megtette! Akkor válik realitássá az életedben, ha megtaposod az ellenség minden erejét. 

Taposd meg az ellenséget. Várod a gyógyulást? Kezdj el a gyógyulásodban járni, mert hozzád tartozik. Taposd meg az ellenséget, mert a tiéd az a föld. Neked adtam – mondja az Úr. Ragaszkodj ahhoz, amit az Úr neked adott. Vedd birtokba azt a földet. Sok hívő azt hiszi, hogy a fáról, mint érett gyümölcs leesik a győzelme. Pedig azért tenni is kell. Taposni kell. Ezt nem fogod tudni megtenni, ha lábujjon mégy az ösvényeden. Teljes talppal kell menned. Járj az ellenségen. Az ördög egész héten üldözött engem – mondta ezt egy hölgy. De nem erről kell bizonyságot tenned. Taposnod kell az ellenségen.

Minden földet, amit a talpad érint, az a tiéd. De rajtad múlik, mennyi győzelmet aratsz az életedben. Ha nem taposol rajta, nem lesz a tiéd. Valójában hozzád tartozik, de birtokba kell venned, és meg kell taposnod az ördögöt, hogy a tiéd legyen.

Kol 2,13-15: És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ő vele, megbocsátván minden bűnötöket, Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtok abban.

Az efezusiaknak azt mondta: Krisztussal együtt felemeltettünk, és leültettünk Krisztussal. Nem örülsz, hogy az Úr minden bűnödet megbocsátotta? 

Az Ige végére céloz, az Ő eltemettetéséről és feltámadásáról van szó. A foglyul ejtés a Biblia idejében úgy nézett ki, hogy ha két király háborúzott, a győztes foglyul ejtette a legyőzöttet. Jézus megfosztotta a démonokat az erejétől körülöttünk. Elszakította tőlük a hatalmat fölöttünk. Egy másik fordítás: háborús foglyokká tette. A királyok foglyai hadifoglyok voltak. 

1 Kor 2,6 (Moffat fordítás): Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;
Veszendő fejedelmei: trónfosztott erő, hatalom, amely uralkodik a világban. Hogy lehet uralkodnia, ha trónfosztott? Úgy, hogy ez a világ még nem tudja, hogy trónfosztott lett. Ha újjászülettél, és új teremtés lettél, és a Bibliát tanulmányoztad, akkor tudod, az ellenség trónfosztott lett az életünkben. Te ebben a világban élsz, de nem e világból való vagy. Pál tovább megy: Jézus a fej, te pedig a Krisztus teste. Ennek a testnek a legkisebb része is uralkodási pozícióban van, ugyanúgy, mint maga a fej. Mi vagyunk Krisztus, mi vagyunk a test, Krisztus teste. Lehet, hogy sátán uralkodik a világban, de rajtunk nem tud uralkodni. Ehelyett mi uralkodunk rajta. 

Az Ószövetségben egy ezret, kettő tízezret győz le. Gondolj bele: mennyien vagyunk mi? Futamítsd meg az ördögöt. És mulass egy kicsit a győzelmen. Használd azt a hatalmat, erőt, hiszen felemeltettél és le is ültettél az Atya jobbján. Ott van a felhatalmazás, a hatalom helye. Nem a sátán uralkodik rajtad, hanem neked kell rajta. Ha parancsolsz, neki engedelmeskednie kell. Ő egy legyőzött Krisztusban. De ő is tudja ezt. Ezért mondja az Ige: állj ellene az ördögnek, és az elfut rettegve. Mert ismer téged: te Krisztusban vagy, Krisztus felhatalmazásával, erejével. Kelj fel végre, foglald el a helyedet! A menny, a föld, és a pokol is felismeri, hogy mit tett Krisztus a kereszten. 

Sátánnak nincs legális joga, hogy uralkodjon az életedben. Róm 5,17: uralkodnod kell az életben, mint királyok. Én nem átok alatt vagyok, a betegséget, egészséget, a szegénységet gazdagságra cserélte az Úr. Az Úr szerezte meg nekem, mert felvitte a keresztre, átokká lett értünk, hogy mi ne legyünk átkozottak, hanem Ábrahám áldása legyen a miénk. Hogy a pogányokra jöjjön Jézus Krisztuson keresztül Ábrahám áldása. Ha Krisztusban vagy, akkor Ábrahám magva vagy. Ábrahám áldása háromszoros: szellemi, fizikai gyógyulás, anyagi-pénzügyi áldás. 

Hozzád tartozik, de akkor kerül a birtokodba, ha megtaposod az ördögöt. Minden talpalatnyi föld, minden lépés, amellyel taposol az ördögön, a birtokodba kerül. Mondd: a győzelem az enyém. Nem érdekes, min mentél keresztül. mert te kígyókon és skorpiókon taposol. A gyógyulás az enyém. Egészséges vagyok, teljes vagyok. A fejem búbjától a talpamig. 

És akkor lesz a tiéd, mikor használod a hatalmadat.

Fordította: Orbán Tibor

2012. november 2.

Ige: A logosz


„Kezdetben [már] vala az Ige és az Ige [logosz] vala az Istennél, és Isten maga vala az Ige.

Ő kezdetben az Istenben vala.

Minden [vagyis a mindenség] Őáltala lett [Őáltala teremtetett; rajta keresztül támadt; általa jött létre] és nála nélkül [Tőle különválasztva] semmi sem lett [semmi sem teremtetett], ami lett [ami teremtetett; létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle]” (Ján. 1,1-3)

És hogy ki a Teremtő, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Kezdetben teremté Isten az eget (mennyet) és a földet” (1 Móz. 1,1)

De ezt csak: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde (réma: megnyilatkozása, kijelentése) által teremtetett (a világokat Isten szava alkotta), hogy ami látható, a láthatatlanból (nem a jelenségek világából) állott elő” (Zsid. 11,3)

Mert: „Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük (Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete). Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott” (Zsolt. 33,6.9)

És az Úr szava így beszél önmagáról: „Az Úr az ő útjának kezdetéül szerzett (alkotott) engem; az ő munkái (művei) előtt (réges) régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva (Az ősidőkben formált engem kezdetben, a föld keletkezése előtt). Még mikor semmi mélységek (abüsszosz: feneketlen mélység) nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak. Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna (mielőtt a hegyek helyükre kerültek), a halmoknak (létrejötte) előtte (meg)születtem. Mikor még nem csinálta vala (nem alkotta meg) a földet és a mezőket (a rónákat), és a világ porának kezdetét (legelső porszemét sem). Mikor készíti (megszilárdította) az eget, ott valék. mikor felveté a mélységek színén a kerekséget (amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött). Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek (felbuzogtak) a mélységeknek forrásai; Mikor felveté a tengernek határit (határt szabott a tengernek), hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját (a víz át ne léphesse partját), mikor megállapítá e földnek fundamentomait (amikor kimérte a föld alapjait). Mellette valék mint kézmíves (mint kedvence), és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte (az Ő színe előtt) minden időben (mindenkor). Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségemet lelve az emberek fiaiban. És (ezért) most fiaim, hallgassatok engemet (rám), és (mert) boldogok, akik az én útaimat megtartják (megőrzik)” (Péld. 8,22-32)

 Ő lett hústestté: „És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék (sátorozott, letáborozott) mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14)

Pál apostol bizonyságtétele: „Aki (Ő) képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született (az elsőszülött minden teremtmény közül). Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek (trónusok), akár uraságok (uralmak), akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek. És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn” (Kol. 1,15-17)

„Mert Őbenne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék” (Kol. 2,9; 1,19)

Nehémiás megvallása a Teremtőről: „Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted (alkottad) az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le” (Nehem. 9,6)

Ézsaiáson keresztül szól az Úr: „Így szól az Úr (JHVH=Jehova), megváltód és alkotód, anyád méhétől fogva (aki az anyaméhben formált). Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem (Én, az ÚR (JHVH=Jehova), alkottam mindent). Aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól (egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet)” (Ésa. 44,24)

A feltámadott dicsőség Urának kijelentése Önmagáról: „A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete (ktiszisz arkhé: a teremtett világ eredete)” (Jel. 3,14)

És: „Minekutána az Isten sok rendben (sokszor) és sokféleképpen szólott hajdan (régen) az atyáknak a próféták által, ez utolsó (ezekben a végső) időkben szólott nékünk (hozzánk) Fia által. Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette. Aki az Ő (Isten) dicsőségének visszatükröződése (kisugárzása), és az ő valóságának (lényének) képmása, aki hatalma(s) szavával fenntartja (hordozza) a mindenséget, aki (miután) minket bűneinktől megtisztítván, üle a (mennyei) Felségnek jobbjára a magasságban” (Zsid. 1,1-3)

 Ő: „Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén (és magatartásában is embernek bizonyult)” (Fil. 2,6-7)

 Agur elmélkedése: „Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta (szedte) össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította (határozta) meg a földnek minden határit? (talán tudod) Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?” (Péld. 30,4)

 És a hústestté lett Ige válasza: „És (mert) senki sem ment fel a mennybe, hanemha (csak) az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia (az Emberfia.), aki a mennyben van” (Ján. 3,13)

Az apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott a föld alsóbb részeire? (erre a földre). Aki leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket (a mindenséget) betöltsön” (Eféz. 4,9-10)

János apostol megvallása: „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk (megfigyeltünk), és kezeinkkel (is) illettünk (megtapintottunk), az életnek Igéjéről. És (mert) az élet megjelent és (mi pedig) láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és (ezért) hirdetjük néktek (is) az örök életet, amely (azelőtt) az Atyánál vala és (most pedig) megjelent nékünk. Amit (tehát) hallottunk és láttunk, (azt) hirdetjük néktek (is), hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal” (1 Ján. 1,1-3)

János apostol elragadtatásban így  látta az Urat:  „És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek (Hűnek) és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga (és fején sokágú korona és rajta egy-egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül). És vérrel hintett (mártott) ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik (Ez a név adatott neki: az Isten Igéje)” (Jel. 19,11-13)

Ige: A vallásos emberekhez

 „Ha pedig te zsidónak [vagyis: vallásos embernek] nevezed magadat, aki a törvényre hagyatkozol, [támaszkodsz, hamis biztonságot merítve,  s megnyugvást találsz] és [ha te] az Istennel dicsekszel,[büszkélkedsz].

és ismered az ő akaratát, [a törvényben (az Igében) megnyilatkozó isteni akaratot] és meg tudod ítélni, [ki tudod választani; dönteni tudsz] mi a helyes, [mik azok, amelyek különböznek attól] mert megtanultad [oktatást nyertél] a törvényből

és meg vagy győződve [elhitetted magaddal] arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, meg a sötétben járók [élők] világossága, [fénye]

A balgatagok [tudatlanok; esztelenek; oktalanok] tanítója, [nevelője; oktatója; rendreutasítója] a kiskorúak [gyermekek; kisdedek; tapasztalatlanok] mestere [tanítója] vagy, bírván [mivel birtokodban van] a törvényben [Isten Igéjében] az ismeret [megismerés; tudás kiformálódása] és igazság [valóság] (külső) formáját. [foglalatát; vázát; az alakba öntött igazságot]

ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Aki hirdeted, [prédikálod] hogy ne lopj, [s magad] lopsz?

Azt mondod: ne törj házasságot, s magad házasságot törsz? Utálod [aki kifejezed, hogy irtózol] a bálványokat, és templomrablást követsz el? [szentségtörő vagy]

Aki a törvénnyel dicsekszel, [kérkedsz; büszkélkedsz] a törvény megszegésével [megrontása által; áthágásával] gyalázod [tiszteletlenséggel illeted; becsülésétől megfosztod] az Istent?

Bizony „miattatok káromolják [rossz hírbe hozzák; rágalmazzák] az Isten nevét a pogányok [a nemzetek] között”, úgy amint meg van írva” (Róm. 2,17-24)

Így van megírva: Ezékielhez szól az Úr, ezt mondva: „Emberfia! Amikor Izráel háza a saját földjén lakott, tisztátalanná tették azt életükkel és tetteikkel. Olyan tisztátalan volt előttem az életük, mint a havi vérzés… mert vért ontottak a földre, és tisztátalanná tették azt bálványaikkal. Ezért elszélesztettem őket a népek között, és szétszóródtak az országokba… De amikor a népek közé jutottak, amerre csak jártak, gyalázatossá tették szent nevemet, mert ezt mondták róluk: Az ÚR népe ezek, mégis ki kellett jönniük országából!” /Isten országából/ (Ez. 36,17-20)

 A törvény ismerőinek, akik ismerik, de nem cselekszik, ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendeléseimet! Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz, és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. Ezeket teszed, és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat” (Zsolt. 50,16-21)

Hiszen: „Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (Mik. 6,8)

Isten akarata, hogy: „…féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utjain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből” (5 Móz. 10,12)

Ezt pedig akkor tudod megtenni, ha Isten igéjére figyelsz, ezért: „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utjaidon, és akkor boldogulsz” (Józs. 1,8)

„Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre (cselekedeteid mutassák), és legyenek fejdíszként a homlokodon (gondolataid csak az Ige szerintiek legyenek). Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra!” (5Móz. 6,6-9)

„Vegyétek azért a ti szívetekre (bensőtökbe) e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre (amit cselekszenek kezeid, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek  között (szemeid előtt legyenek mindenkor); És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel, és mikor felkelsz. És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra; Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, amely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, amíg az ég a föld felett lészen” (5 Móz. 11,18-21)

„Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek” (5 Móz. 4,2)



A LOGOSZ


„Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: Ő jött el a világba.” (Ján. 1,9)