Köszönöm Uram Szellemedet, aki által bennem élsz, aki tanít,
tanácsol, vezet, szól hozzám, emlékeztet, megerősít, feladatot ad, és megőriz a
gonosztól… Ámen
2018. december 30.
Az ige hallgatásáról.
„Az igének pedig megtartói, és
cselekvői legyetek, és váltsátok tettekre, és ne csak hallgatói legyetek,
megcsalván magatokat, mert aztán hamis következtetésekkel eltévesztitek az
igazságot.
(Jak. 1,22)
Imádság.
Drága Istenünk,
Úr Jézus!
Köszönjük gyengéd irgalmadat. Hálásak vagyunk és imádjuk
szent neved. Ámen.
A Szent Szellem
Ki Ő?
Ő a: „…szakértelemnek,
és ügyességnek, értelemnek,
ítélőképességnek, megkülönböztető képességnek, felismerésnek,
megértésnek Szelleme, tanácsnak előrejelzésnek
és hatalomnak Szelleme. Erőnek:
vitézségnek, bátorságnak Szelleme, az
Úr ismeretének és tiszteletének Szelleme”
(Ésa. 11,2)
A beszédről
A beszédről
„Az
ádámi faj embereinek cselekedeteinél a Te ajkad Igéjével őrizkedtem az
erőszakosnak ösvényeitől. Bármit tettek az emberek, én a te beszédedre figyelve
őrizkedtem a kegyetlenek útjától; Szám
nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos
utakat”
(Zsolt. 17,4)
2018. december 25.
JÉZUS KRISZTUS LEVELE a
BIBLIA.
És abban mi van
megírva?
Nem az, hogy a
születésnapjáról emlékezzetek meg, hanem a haláláról.
Mikor? Amikor csak
egybegyűltök” (1 Kor. 11,20)
Az Úr Jézus: „És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván
megtörte, és átnyújtotta nékik, mondván: Ez az én testem, az én személyem, teljes lényem, mely ti érettetek
adatik: ezt cselekedjétek az én
emlékezetemre. Ugyanígy a poharat is vette az étkezés
után, és így szólt: E pohár amaz újtestamentum, az Újszövetség az én vérem
által, és amikor csak isztok belőle, az
énrólam való megemlékezésül tegyétek ezt. (Luk. 22,19-20)
„Mert valahányszor eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úrnak
halálát hirdetitek, amíg eljövend” (1 Kor. 11,26)
2018. december 21.
Zsidókhoz írott levél 5. fejezet: Krisztus örökké való főpap Melkisédek rendje szerint.
Zsid. 5,1 Mert minden főpap emberek közül választatván,
emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban, Isten szolgálatára, hogy
ajándékokat és áldozatokat vigyen, és mutasson
be a bűnökért,
Zsid. 5,2 Aki képes együtt érezni a tudatlanokkal, aki elnéző
tud lenni az értelmetlenekkel és tévelygőkkel, mivelhogy maga is körül van véve
gyarlósággal, és erőtlenséggel.
Zsid. 5,3 És
ezért köteles, miképpen a népért, azonképpen önmagáért is áldozatot bemutatni a bűnökért.84
Zsid. 5,4 És senki sem veszi, és szerezheti meg önkényesen
magának e tisztességet, hanem akit Isten hív el, miként Áront is.85
Zsid.
5,5
Hasonlóképen Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, nem
önmagát emelte a főpapi méltóságra, hanem az, aki így szólott hozzá: Én Fiam
vagy te, ma szültelek téged.86
Zsid. 5,6 Miképpen másutt is mondja, kijelenti, kihirdeti: Te
örökké való pap vagy, Melkisédek rendje szerint.87
Zsid. 5,7 Ki az ő hústestének napjaiban könyörgésekkel és
esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, aki képes, akinek
hatalma van megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő
Istentiszteletéért.88
Zsid. 5,8 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, amiket szenvedett, az
engedelmességet;
Zsid. 5,9 Így aztán bevégzetté, végcélba jutottá válva örök,
soha véget nem érő üdvösség,89
szabadulás, megmenekülés, biztonság, oltalom, épség, egészség, megtartás
szerzője lett mindazokra nézve, akik
hallgatnak rá, és engedelmeskednek neki.90
Zsid. 5,10 Neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint
való főpapnak.
Zsid. 5,11 Akiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondani
valónk van, mivel restek lettetek a hallásra, eltompult a hallásotok.
Zsid. 5,12 Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek,
ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire, alapelemeire
tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és
nem kemény eledelre.91
Zsid. 5,13 Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan, és tudatlan az
igazságnak beszédiben, a megigazulás igéjében, mivelhogy kiskorú kisgyermek, és
oktalan.92
Zsid. 5,14 Az érett korúaknak pedig kemény eledel való, mint
akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való
különbségtételre. [Más fordítás: A felnőtt,
érett korúaknak, bevégzetteknek,
tökéleteseknek, célba jutottaknak,
kemény eledel való. Akiknek
érzékeit, és ítélőképességét a
gyakorlat, és tapasztalat az idő
folyamán kifejlesztette a jó és a rossz a gonosz, káros, ártalmas, értéktelen megkülönböztetésére.93
84 Mert
így szólt a törvény: „Áronnak pedig monda Mózes: Járulj az oltárhoz, és
készítsd el a te bűnért való áldozatodat és egészen égőáldozatodat, és végezz
engesztelést magadért és a népért. Készítsd el a nép áldozatát is, és végezz
engesztelést érettük is, amint megparancsolta az Úr” (3 Móz. 9,7). „És áldozza meg Áron a bűnért való áldozati
tulkot, amely az övé, és végezzen engesztelést magáért és háza népéért. Áron
pedig úgy áldozza meg a bűnért való áldozati tulkot, amely az övé, és úgy
szerezzen engesztelést magáért és háza népéért, hogy ölje meg a bűnért való
áldozati tulkot, amely az övé” (3 Móz. 16,6.11).
85
Bemerítő János is erről tesz bizonyságot: „Az ember semmit sem vehet, semmit sem
vallhat a magáénak, és nem tulajdoníthat magának, hanem ha a mennyből adatott
néki” (Ján. 3,27). És az ige
megerősíti a bizonyságtételt: „Amrám fiai:
Áron és Mózes. Áron kiválasztatott,
hogy felszenteltetnék a szentek szentje számára, ő és az ő fiai mindörökké,
hogy jóillatot tennének az Úr előtt, és szolgálnának néki, s az ő nevében a
népet megáldanák mindörökké” (1 Krón. 23,13). Az Úr így
szólt Mózeshez: „Te pedig hívasd magadhoz
a te atyádfiát, Áront, és az ő fiait
ő vele az Izráel fiai közül, hogy papjaim legyenek…” (2 Móz. 28,1).
86
Az Úr ígérete Krisztusnak és fiainak: „Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én
Istenem és szabadításom kősziklája! Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és
feljebbvalóvá a föld királyainál. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és
az én szövetségem bizonyos marad ő vele. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és
az ő királyi székét, mint az egeknek napjait” (Zsolt.
89,27-30). Bizonyságtétel az Úr
Jézusról: „És Ő… a kezdet, elsőszülött a
halottak közül…” (Kol. 1,18). Ezt ismétli meg Péter apostol: „És mi hirdetjük néktek, az atyáknak tett ígéretet, hogy azt az Isten
betöltötte nékünk, az ő fiaiknak feltámasztván Jézust. Mint a második
zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy te. Ma nemzettelek én téged” (Csel. 13,32-33). Így teljesedett be
Dávid próféciája: „Az Úr végzését
hirdetem: Ő így szólt hozzám: „A Fiam
vagy, ma adtam neked életet” (Zsolt 2,7). Ő az, Aki minden teremtett lénynél nagyobb: „Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet
örökölt azoknál. Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te,
én ma szültelek téged? És ismét: Én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam?” (Zsid. 1,4-6). Ez akkor történt, Amikor az Úr
Jézus alámeritkezett, és leszállt reá a Szent Szellem: „És ímé az égből szózat hallatszott, és egy égi hang ezt mondja vala:
Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm, akiben kedvem telik, akiben
én megengeszteltettem” (Mát.
3,17).
87
Dávid is prófétál Róla: „Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te
örökké Melkisédek rendje szerint” (Zsolt. 110,4). A kárpiton túl: „Ahová
útnyitóul bement érettünk Jézus, aki
örökké való főpap lett Melkisédek rendje szerint. Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a
királyok leveréséből visszatérő Ábrahámmal találkozván, őt megáldotta. Akinek
tizedet is adott Ábrahám mindenből: aki elsőben is magyarázat szerint igazság
királya, azután pedig Sálem királya is, azaz békesség királya, Apa nélkül, anya
nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs,
de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad örökké. Mert ez a bizonyságtétel: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje
szerint” (Zsid. 6,20-7,1-3.17). „Melkisédek pedig Sálem királya, … a Magasságos
Istennek papja vala” (1 Móz. 14,18)
88
Máté bizonyságtétele így hangzik a Gecsemáné kertben történtekről: „És egy kissé
előre menve, arcra borult könyörögvén
és mondván: Atyám! Ha lehetséges, múljék
el tőlem e pohár. [Más fordítás: Ha lehetséges, hadd ne kelljen kiinnom a
szenvedésnek ezt a poharát]; mindazáltal
ne úgy legyen amint én kívánom,
amint
én akarom, hanem amint te” (Mát.
26,39). „Kilenc óra körül pedig nagy
fennszóval kiálta Jézus, mondván:
ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? Azaz: Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el
engemet?” (Mát. 27,46). „Jézus pedig ismét nagy fennszóval, újra nagy hangon kiáltván
kilehelte, kibocsátotta szellemét” (Mát. 27,50). Lukács is bizonyságot tesz:
„És ő és eltávozék tőlük mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék, Mondván: Atyám, ha akarod, vedd és távoztasd el tőlem e pohárt;
mindazáltal ne az én akaratom hanem a tiéd legyen! És angyal jelenék meg néki
mennyből, erősítvén őt. És haláltusában lévén, harcában, küzdelemben, és
gyötrődésében buzgóságosabban, elszántabban, odaadóbban, kitartóbban,
állhatatosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek,
melyek a földre hullanak. [Más fordítás: Halálos
gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a
földre hulló nagy vércseppek]. És hangosan
kiáltván Jézus nagy messze hangzó szóval, monda: Atyám, a te kezeidbe teszem le
az én szellememet. És ezeket mondván, kilehelte, kibocsátotta szellemét, és
meghala” (Luk.
22,41-44.46).
89
Üdvösség (szótéria aitiosz): szabadulás, megmenekülés, biztonság, oltalom, épség, egészség, megtartás.
90 Mert: „illendő, és
méltó vala Istenhez, hogy őt, akiért, és akin keresztül a mindenséget
teremtette, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő üdvösségük szerzőjét, és
fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé, és vigye végcélba, és dicsőítse
meg” (Zsid. 2,10).
91 Így
figyelmeztet az apostol: „Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges
beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt
cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek, a mosakodásoknak,
tanításnak, kezek rátevésének, holtak feltámadásának és az örök ítéletnek. (Más fordítás: Ezért
elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre. Ne
kezdjük újra lerakni az alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az
Istenbe vetett hitnek a bemerítésekről, a kézrátételekről, a halottak
feltámadásáról és az örök ítéletről szóló tanításnak): (Zsid.
6,1-2).
92
Hát: „Atyámfiai
testvérek, ne legyetek gyermekek értelemben, a gondolkozásban, eszetek jártatásában; hanem a gonoszságban, a
rosszban legyetek gyermekek, naivak,
ártatlanok. A megértésben pedig érettek legyetek, és gondolkodásotokban
legyetek felnőttek, nagykorúak,
férfiak; s az értelemre nézve tökéletesek, bevégzettek, végcélba
jutottak legyetek” (1 Kor. 14,20). Azért: „Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiskorú, éretlen hívők, kiket ide s tova hány a hab, akik
ingadoznak, és hajt és megszédít a tanításnak akármi szele, az embereknek
álnoksága csalása, becsapása által,
a tévelygés és félrevezetés ravaszságához való
csalárdság által. [Más fordítás: Hogy ne legyünk tovább kiskorúak,
gyermekek, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak, az
emberek csalásától, álnokságától, tévútra csábító ravaszságától, úgy, ahogy azt
az emberi szeszély és ravasz tévelygők csalárd módszerei, és álnok fogásai
diktálják]. Hanem az igazságot, a valóságot /
Igét követvén Isten szerinti szeretetben,
mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, aki Ura a Krisztusban. [Más
fordítás: Ellenkezőleg, igazságban élve, szeretetben járva, nőjünk bele
minden ponton abba, aki a fej, a Krisztusba]” (Eféz.
4,14-15) Tehát: „Különböző, és különféle idegen
tudományok által, és tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni; mert
jó dolog, hogy kegyelemmel erősíttessék meg a szív…” (Zsid.
13,9).
93
Pál apostol így ír erről: „A tökéletesek, a teljességre jutottak, érett
korúak, és nagykorúak, vagyis a hitben férfiak,
felnőttek között azonban mi is bölcsességet szólunk, és hirdetünk. De
nem e világnak, nem ennek a világkorszaknak, sem e világ múlandó fejedelmeinek,
és nem e világkorszak vezetőinek, akik elpusztulnak, akik eltöröltetnek, és
megsemmisülnek bölcsességét, miknek hatása elvész, megszűnik,
hatástalanná és eredménytelenné válik, kudarcba fullad, és csődöt mond. Hanem
Isten titkos, és titokzatos bölcsességét
szóljuk, azt az elrejtett, és titokban tartott bölcsességet, amelyet az
Isten öröktől fogva és előre, az örök korok, a világkorszakok előtt elrendelt,
és kijelölt külön a mi dicsőségünkre, a mi megdicsőülésünkre” (1Kor. 2,6-7).
Ígéret a megigazultak számára.
„Amitől retteg, és fél az Isten nélkül élő,
az esik, az tör rá, az valósul meg, és teljesedik be ő rajta. Amit pedig
kívánnak a megigazultak, az meg
lesz. az meg adatik nékik”
(Péld. 10,24)
Megvallás.
Megvallás.
Nem engedi meg az én Istenem,
hogy a lábam inogjon, hanem őriz engem és bátorsággal járom az én utamat, mert
megszilárdította az én lépteimet, s ha elesek sem terülök el, mert támogat
engem az én Uram.
(Zsolt. 121,3; Péld 3,23; Zsolt
37,23.24)
A Szent Szellem
Ki Ő?
Ő az ígéret
Akit így ígért meg az Úr
Jézus: „És ímé én kibocsátom, és elküldöm ti reátok az én
Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok, és várakozzatok a városban, mígnem
felruháztattok mennyei erővel, amíg a mennyből jövő hatalmat nem öltöttétek
magatokra”
(Luk. 24,49).
Krisztusban!
„Elvettetik érzéki, fizikai,
földi test,
a földi élet megjelenési formája, a földi
személy, és feltámasztatik, életre kel a szellemi test,
a szellemi személy. Van érzéki, fizikai, földi test, a földi élet megjelenési
formája, a földi személy, és van szellemi test is a személy új, mennyei
életformája”
(1 Kor. 15,44).
Imádság:
Drága Istenünk!
Bocsáss meg, amikor nem sikerül bevonni téged a
mindennapjainkba. Ismerni akarjuk akaratodat, és követni téged, bárhová
vezetsz. Ámen.
Drága Uram!
„Megvizsgáltad az én szívemet, az én
bensőmet. Meglátogattál, és szemügyre vettél éjjel. Próbáltál engem, nem
találtál semmi rosszat, semmi álnokságot, ármánykodást, gonoszságot,
istentelenséget. Nem vétkezett a szám. Elmém egyezett az én számmal”
(Zsolt. 17,3)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)