Jézus a Mi Megváltónk .
2015. október 4.
2015. október 3.
IGE: Áldás a szentekre.
„Kegyelem* néktek
és békesség**
Istentől, a mi Atyánktól, a mi Édesapánktól, Urunktól az Úr Jézus Krisztustól*** (2 Thess. 1,2)
*Kegyelem
(kharisz): Szószerinti jelentése: öröm. Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása.
**Békesség
(eiréné): az az
állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a
veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az
egyén, mind a közösség vonatkozásában.
***És
így folytatódik a kijelentés: „Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, akit
köztetek mi hirdettünk, prédikáltunk,
én és Silvánus és Timóteus nem volt igen és nem, vagyis nem volt Igen is, meg
Nem is, hanem az igen valósult meg Őbenne”
(2 Kor. 1,19)
„Aki által van a menetelünk is, mert megnyílt
számunkra az út, és szabadon járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben
most állunk, és dicsekedve ujjongunk az Isten fiai dicsőségének reménységében. [Más fordítás: És dicsekszünk a reménységgel, hogy az
isteni dicsőség részesei lehetünk]” (Róm.
5,2).
A mártírok halála ébredést hoz.
Egy apostol életéért négy nyájat, és egy juhért négy
bárányt, azaz Krisztus követőt kell szabadon engedni a sátánnak. Mert meg van
írva: Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja, vagy eladja azt: öt nyájat
fizessen egy ökörért, négy juhot egy bárányért. (2 Móz. 22,1). Pál
apostolon keresztül hangzik a kijelentés: Avagy talán az ökrökre van-e az
Istennek gondja? Vajon az ökörről gondoskodik-e az Isten? Avagy nem érettünk
mondja-é inkább? Mert mi érettünk íratott meg…” (1 Kor.9,9-10)
Tanulmányozd a szabadság tökéletes törvényét.
Mert „aki belenéz, figyelmesen beletekint, és tanulmányozza a szabadság tökéletes, bevégezett, célba vivő törvényébe, - alapelvébe, - és tanulmányozza azt. És megmarad amellett, és ki is tart mellette, az nem feledékeny hallgató, sőt
cselekedet követője lévén, vagyis: aki nemcsak feledékeny hallgató,
hanem megvalósítója, és tettekre váltója, az boldog lesz az ő cselekedetében, mert a gondoktól és bajoktól mentes lesz az élete,
és anyagi jólétben él” (Jak. 1,25 )
Nem félek: Az emberek nyelvétől.
Átkozzanak ők, de Uram, Te áldj meg! Ha egybegyűlnek
ellenem az erősek; szájukkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak, de szájuknak
vétke ajkaiknak beszéde; fogattassanak meg kevélységükben, mert csak átkot és
hazugságot szólnak. Én pedig éneklem a Te hatalmadat, és reggelenként zengem a
Te kegyelmességedet, mert Te vagy az én váram, menedékem, az én erősségem, Te
vagy az én kegyelmes Istenem. (Zsolt.59,4.8.13.17.18)
Ki nekem az Úr Jézus?
„Ímé – Ő – az Isten, Ő az én szabadítóm!
Bízom, és nem félek, nem rettegek; mert erősségem, és
énekem az Úr, és lőn nékem szabadítóm! S örömmel merítek vizet a Szabadító
kútfejéből”
(Ésa. 12,2-3)
2015. október 2.
Ige: A valósághű prédikálás.
„Mert
sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében, vagy
leplezett kapzsisággal nem léptünk fel, és nem forgolódtunk közöttetek soha. Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét, Isten a
bizonyság, a tanú rá*(1 Thess. 2,5)
*És így folytatja az apostol: „… nem járunk
ravaszságban, nem alkalmazunk cselt, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét.
De a valóság nyílt hirdetésével, kijelentésével, láthatóvá tételével ajánljuk
magunkat minden ember szellemi ismeretének – szellemi együttészlelésének - az
Isten előtt, az Isten jelenlétében” (2 Kor. 4,2).
„Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten
igéjét, és nyerészkednek Isten
igéjével; hanem tisztán - mint akik tiszta szívből - sőt szinte Istenből
szólunk az Isten előtt a Krisztusban” (2
Kor. 2,17).
„Mert a mi
buzdításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan
szándékból, sem nem álnokságból” (1 Thess. 2,3).
„Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az
Isten” (1 Thess. 4,7)
És: „… úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben,
nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (2 Kor. 6,4)
Mert: „Ismervén
tehát az Úrnak félelmét, embereket győzünk meg és térítünk, Isten előtt pedig
nyíltan állunk; Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan
állunk” (2 Kor. 5,11).
„Mert
sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében, vagy
leplezett kapzsisággal nem léptünk fel, és nem forgolódtunk közöttetek soha. Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét, Isten a
bizonyság, a tanú rá*(1 Thess. 2,5)
*És így folytatja az apostol: „… nem járunk
ravaszságban, nem alkalmazunk cselt, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét.
De a valóság nyílt hirdetésével, kijelentésével, láthatóvá tételével ajánljuk
magunkat minden ember szellemi ismeretének – szellemi együttészlelésének - az
Isten előtt, az Isten jelenlétében” (2 Kor. 4,2).
„Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten
igéjét, és nyerészkednek Isten
igéjével; hanem tisztán - mint akik tiszta szívből - sőt szinte Istenből
szólunk az Isten előtt a Krisztusban” (2
Kor. 2,17).
„Mert a mi
buzdításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan
szándékból, sem nem álnokságból” (1 Thess. 2,3).
„Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az
Isten” (1 Thess. 4,7)
És: „… úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben,
nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (2 Kor. 6,4)
Mert: „Ismervén
tehát az Úrnak félelmét, embereket győzünk meg és térítünk, Isten előtt pedig
nyíltan állunk; Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan
állunk” (2 Kor. 5,11).
Azt mondja az Úr neked, hogy: „ahol vagy, ott emeld fel a
szemeidet, és nézz arról a helyről ahol éppen most vagy” – abból a helyzetből,
amiben éppen benne vagy – és láss!
Vagyis: Vedd elő az ígéretek könyvét, a Szentírást és
olvasd szorgalmasan, „látó szemekkel”, hogy megláthasd mindazokat az
ígéreteket, amelyeket Isten neked adott éppen arra a helyzetre vonatkozóan,
amelyben mos vagy. Keresd, hogy mi Isten elgondolása, akarata , megoldása a te
helyzetedre vonatkozóan, és ha „megláttad”, vedd birtokba, és járj az
ígéretekben.
(1 Móz. 13,14-17)
(Zsolt 42:9)
„Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel
éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez”
(Zsolt 42:9)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)