2015. szeptember 21.
2015. szeptember 20.
Ige: Kinek szólnak Isten ígéretei?
„Az
ígéretek pedig ÁBRAHÁMNAK szóltak,
és adattak, és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem
mint egyről. És a te MAGODNAK, aki A
KRISZTUS”*(Gal. 3,16)
*Az
Ábrahámnak tett ígéret így hangzott: „És nagy néppé teszlek, és
megáldalak téged, és felmagasztalom, és naggyá teszem a te nevedet, és áldás
leszesz. És megáldom azokat, akik téged
áldanak, és aki téged átkoz, átkozott lesz: és megáldatnak te benned, és
általad nyer áldást a föld minden nemzetsége”
„És megállapítom az én szövetségemet én
közöttem és te közötted, és te
utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy
legyek tenéked Istened, és a te
magodnak te utánad” (1 Móz. 12,2-3; 17,7)
És az Újszövetségben nyer kijelentést, hogy ki az Ábrahám magja: „Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő
magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus” (Gal. 3,16)
És a
pogányokból, a nemzetekből megtérteknek is így szól az Úr: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az
Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,29).
Az Úr ígérete, ha hallgatsz az Úr Jézus szavára:
Őreá hallgass, és ne kövesd a különböző vallások, és
vallásos csoportok szokásait.
Csak az Urat imádd és tiszteld, akkor a megígért áldások
mind a tied lesznek.
A betegség távol marad tőled.
Hosszú, sőt soha véget nem ér életet adok.
Megfutamítom a gonosz minden seregét, minden démonát…
(2
Móz. 23, 23-30)
Isten szeretetének bizonyítéka.
„Az
Isten a mi hozzánk való szerelmét, isteni természetét
abban mutatta meg, azzal bizonyítja, hogy abban az időben, mikor még bűnösök, vagyis céltévesztők voltunk, Krisztus
már akkor érettünk meghalt” (Róm. 5,8).
Az Úr Jézus uralkodásra hívta el az ő népét, azt mondva:
„Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok
meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó
minden élőlényen!” (1Móz. 1,28)
Kenneth Hagin: HITBŐL
Az igaz ember pedig hitből él.
- Róma 1,17.
A hitélet a legcsodálatosabb élet a világon! Isten azt
akarja, hogy így éljünk, és hogy így járjunk. (2Kor. 5,7)
Legyen összhang a szavaid és a cselekedeteid között. Ha
hitet beszélsz, akkor hitben is kell járnod, a hited alapján kell cselekedned.
Ha hívő vagy, a szavaidnak egyezniük kell a cselekedeteiddel. Semmi haszna, ha
hitet beszélsz, de nem cselekszel a hited alapján.
Annak sem lenne, — ha egyáltalán lehetséges volna, — hogy
hittel cselekedjél anélkül, hogy hitet beszélnél, mert a szavaidnak és a
cselekedeteidnek egyezniük kell. Sokan egyik pillanatban bejelentik: „Én bízom
Istenben, hogy Ő betölti minden szükségemet” — majd a következő pillanatban azt
mondják: „Valószínűleg le kell mondanom az autómról, mert nem tudom fizetni a
részleteket.”
Egyik pillanatban mintha hittel beszélnének, a következő
pillanatban azután a cselekedeteikkel megcáfolják azt. Néhányan még idézik is
Isten Igéjét, azt mondván: „Tudom, hogy az Úr azt mondja a Filippi 4,19-ben:
“Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága
szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.”
„És én bízom abban, hogy Ő betölti a szükségleteinket, de
sajnos valószínűleg kikapcsolják a telefonunkat, mert nem tudjuk kifizetni a
számlát.”
Kezdj el cselekedni Isten Igéjének igazsága alapján.
Megvallás: Én hitből élek. Hitem van az élő Isten
Igéjében. Az Ő Igéjének igazsága alapján cselekszem.
/Kenneth Hagin. Hitünk tápláléka napi adagokban/
2015. szeptember 18.
Ige: Példázat Isten országáról.
„Úgy van az Isten országa, az Isten
királysága, mint mikor az ember beveti a magot
a földbe.
És alszik és felébred, és fölkel éjjel és nappal, közben múlnak az
éjszakák és a nappalok; a mag pedig kihajt, kisarjad és nő, és a szár megnyúlik
és felnő, ő maga sem tudja miképpen. [Más fordítás: Akár
alszik, akár virraszt, s éjszaka van vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba
szökken, maga a gazda sem tudja hogyan]”
Mert magától terem a föld, először füvet, vagyis először zöld sarjat, szárat, azután kalászt, azután teljes búzát, vagyis érett
magot a kalászban.
Mihelyt pedig a gabona arra való, vagyis amikor
beérett a termés, a gazda azonnal sarlót ereszt reá,
mert az aratás, a betakarítás
ideje elérkezett*(Márk. 4,26-29)
*Jóel
prófétán keresztül hangzik a kijelentés arról, hogy mit jelent az Úr Jézus
példázata az aratásról: Serkenjenek fel és induljanak és jöjjenek fel és vonuljanak a népek a
Josafát, azaz a döntés völgyébe; mert ott ülök törvényt, és ott tartok ítéletet, hogy megítéljek, azaz különbséget
tegyek, szétválasszak, és megkülönböztessek minden népeket. Eresszétek néki a sarlót, mert megérett az aratni való!
Jertek el, tapossatok, mert tetézve a taposókád, csordultig vannak, és ömlenek
a sajtók! Mert megsokasult és nagy az ő gonoszságuk! Tömegek, tömegek! Hatalmas tömeg van az ítélet azaz: a döntés völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet, azaz
a döntés völgyében!” (Jóel.
4,12-14).
János apostol
elragadtatásban így látta ezt az aratást: „És
látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek
Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló. És más angyal jöve ki a
templomból, nagy szóval kiáltván annak, aki a felhőn ül vala: Indítsd, és ereszd neki a sarlódat és arass, mert itt
az aratás órája. Mert a földnek
aratni valója beérett, és megszáradt. Bocsátá
és ledobta azért, aki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a
föld. (Jel. 14,14-16).
Az Úr Jézus így
mutatja be az aratást, amelyben az aratás az emberek megtisztítása, és
meggyógyítása, a sarló pedig az Evangélium: „És
körüljárja, vagyis bejárta vala Jézus a városokat mind, és a falvakat,
tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten, a mennyek országának Evangéliumát,
az Isten királyságáról szóló
örömhírt, királyi uralmának jó hírét, a győztes hadvezér érkezésének hírét.
És gyógyítván mindenféle, és mindenfajta
betegséget és mindenféle erőtlenséget,
gyengeséget, minden bajt, kórt,
fogyatékosságot, rosszullétet, krónikus jellegű fizikai rendellenességet az
emberi szervezetben. Ártalmat, csapást, panaszt; gyötrő, kínos betegségeket
a nép között. Mikor pedig látta vala a sokaságot, a tömeget, könyörületességre
indult rajtuk, megszánta őket; megesett rajtuk a szíve, mert el voltak gyötörve és elesettek,
fáradtak és elhagyatottak, elcsigázottak és kimerültek voltak, és szét voltak
szórva, mint a pásztor nélkül való
juhok. Akkor monda az ő
tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő
aratásába” (Mát. 9,35-38).
Megvallás.
Köszönöm Úr Jézus hogy a megigazulás áthal erőssé tettél,
és ezért nekem már nem kell gondolnom a nyomorral - mert meg van írva, hogy:
Nincsen mit félnem - és a rettegéssel, mert nem közeledik hozzám. (Ésa.54,14)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Amikor már nagyon zaklatott minden, akkor venned kell
nagy levegőt, és el kell engedned a helyzet feszültségét. Emlékezz, hogy
bölcsességet adok neked, amikor szükség van rá. Megadom neked az erőt is, hogy
véghezvidd mindazt, ami előtted van. Tisztítsd ki az elmédet minden
idegességtől, és maradj nyugodt, mondja az Úr.
Bízz Bennem!
Példabeszédek 17:27
Aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és aki higgadt szellemű, az
értelmes férfiú.
http://gyurinaploja.blogspot.com
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)













