2015. szeptember 11.
AZ Úr így tanítja az övéit:
„Fiacskáim! Senki el ne hitessen benneteket [(planaó): senki meg ne tévesszen, el ne tévelyítsen, senki ne vezessen félre, senki meg ne csaljon titeket]: aki az igazságot cselekszi, [aki (dikaioszüné poieó): megigazulást szerez, és megvalósítja] igaz [(dikaiosz): igaznak nyilvánított] az, amiként [(kathósz): ugyanúgy, mint ahogy] Ő is igaz. Erről ismerhetők meg [(tútó en phanerosz): ennek alapján lesznek szemmel láthatók, nyilvánvalók] az Isten gyermekei és az ördög [(diabolosz): vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató, félrevezető] gyermekei: aki igazságot nem cselekszik, és nem [(dikaioszüné poieó): válik megigazulttá], az egy sem az Istenből való, és az sem, aki nem szereti [(agapaó): úgy, hogy magát teljesen átadja, és teljesen összeköti, és eggyé válik] az ő atyjafiával [a testvérével]” (1 Ján. 3,7.10)
Istenről.
Isten háborúban győzelmet aratni képes vitéz harcos.
Ellenséget leuralni képes erejének a működése által lettünk hívőkké, és ugyanez
az erő támasztotta fel Krisztust, és ültette Isten jobbjára.
Görbe és egyenes út
"Tekervényes
a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes."
Példabeszédek könyve
21:8
Két pont között a legrövidebb út az
egyenes - legalábbis a matematikában így tanultuk, de úgy néz ki, hogy a szellemi
életben sincs másképp.
Ha mást mondasz, mint amit gondolsz,
akkor görbe úton jársz. Ha nem a másik szemébe és füle hallatára fogalmazod meg
a véleményedet róla, hanem a háta mögött, amikor hallótávolságon kívül van,
akkor nem egyenes úton jársz.
Ha azt is megmondod neki, amit el
kellett volna hallgatni, mert senkinek sem vált a javára, akkor még
egyenesíteni kell az útjaidon. Ha nem tudsz tapintatosan fogalmazni kellemetlen
témákban, amiket már nem lehet elkerülni, akkor még van mit tanulni.
Ahitófel mást gondolt, mint amit
mondott, ezért az első adandó alkalmat kihasználta a lázadásra Dávid ellen -
igaz, nem ő lázadt, ő "csak" a lázadó mellé állt. Absolon
eljátszotta, hogy áldozatot bemutatni megy Hebrónba, közben pedig azt a puccsot
készített elő, aminek a végén - ha rajta múlt volna - Dávidnak, saját
édesapjának az életét is elvette volna. Mást mondott, mint amit gondolt - görbe
út.
József megmondta a fősütőmesternek, hogy
3 nap múlva az álma szerint meg fog halni, pedig egy börtönben nem túl jó dolog
rossz híreket közölni a másikkal, kiváltképp azzal, aki 3 napig nagyon is
eleven még. Dániel nem félt megmondani sem Nabukodonozornak, hogy 7 évig állati
sorban fog élni, ha nem alázza meg magát, sem Belsazárnak, hogy véget ért az
uralkodása és birodalma a perzsáké lesz még azon az éjszakán. Nem
szépített, nem hallgatott el semmit - egyenes út.
Nem
kifizetődő, lehet, hogy Rád taposnak, vagy kinevetnek, mert ma már nem divat,
de válaszd az egyenes utat. A görbe szövevényes és nem vezet jó irányba. Az
egyenes nehezebb, de csak így alszol nyugodtan - hosszútávon pedig csak ez
vezet az örökéletbe.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/10/gorbe-es-egyenes-ut.html
2015. szeptember 10.
Ige: A törvényről!
*De: „Minthogy
a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység,
amely által közeledünk az Istenhez (Más fordítás: Mert
a törvény semmit sem tett tökéletessé. Viszont egy jobb reménységet támaszt,
amely által közeledünk Istenhez)” (Zsid. 7,19)
„Ekként a törvény Krisztusra
vezérlő mesterünkké, és Krisztushoz
vezető nevelőnkké lett, hogy hitből, vagyis a hit alapján igazuljunk meg” (Gal.
3,24)
„Hogy miképpen uralkodott, uralomra jutott a
bűn, azaz a céltévesztés
a halálra, azaz: halált hozva, hogy azonképpen a kegyelem, vagyis Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása is uralomra jusson, és
uralkodjék igazság, vagyis megigazulás által az örök életre, a természetfeletti életre; az életnek egy más
létezési formájára a mi Urunk Jézus Krisztus által” (Róm. 5,21).
Megvallás
Nem félek: Az emberek nyelvétől, és
Dicsőítlek Úr
Jézus Krisztus, amiért nem kell félnem az emberek nyelvétől
és semmi gonosz beszédtől,
mert Hozzád kiáltok, Téged hívlak Uram, hogy rejts el engem a
rosszakaróknak tanácsa elől, a gonosztevőknek gyülekezetétől; akik megélesítik
nyelvüket, mint a szablyát; irányozzák nyilokat, keserű beszédüket, hogy
lövöldözzék titkon az ártatlant, nagy hirtelen lövöldözik azt és nem félnek, de
nyelvük lesz ellenük, és örvendeni fog az igaz, az Istenben; és én is
dicsekedni fogok minden egyenes szívűekkel együtt, (Zsolt.64,3-5.9.11)
Mond meg nékem:
„Ugyan
mi választhat el engem / téged az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi
Urunkban?" (Róm 8,39)
2015. szeptember 9.
Ige: Az Úr emlékezik ígéretére.
„Nem
feledi irgalmasságát, amiképpen szólott, és kijelentett, és megígért a mi
atyáinknak, Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké*(Luk. 1,55)
*Az
Ábrahámnak tett ígéret így hangzott: „És nagy nemzetté, nagy néppé
teszlek, és megáldalak téged, naggyá teszem, és felmagasztalom a te nevedet, és
áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, vagy
gyaláz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei” „És
megállapítom az én szövetségemet én
közöttem és te közötted, és te
utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy
legyek tenéked Istened, és a te magodnak
te utánad” (1 Móz. 12,2-3; 17,7).
És az
Újszövetségben nyer kijelentést, hogy ki az Ábrahám magva: „Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő
magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És A TE MAGODNAK, AKI A KRISZTUS” (Gal. 3,16)
(Zsolt. 104,1-2)
„Áldjad, lelkem, az
URat! URam, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél,
világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette
ki az eget”
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)













