Magasztaljátok Őt imádjátok Őt

Miért kell engedelmeskedni Istennek?

Azért kell engedelmeskedni az Úrnak, hogy Ő megáldhasson, és ne tudjon az átok birtokba venni. Ezért figyelmeztet az Úr: „Ha nem hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyeket ma megparancsolok neked, akkor kapcsolatba, közösségbe kerülsz az átokkal, - vagyis a sátánnal - és az birtokba vesz téged” (5Móz. 28,15)

Isten parancsolata pedig könnyű: Fogad be az Úr Jézust, és Ő megvéd a sátántól, - az átoktól.

Az Úr Jézus kijelentése a bűnről.

A bűn, azaz a céltévesztés az, hogy nem hisznek énbennem” (Ján. 16,9).

És ebből következik mindenbotlás, félrelépés, tévelygés.

Higgy az Úr Jézus Krisztusban, Ő megtart!

Imádság:

 Drága Urunk!

Amint a hitben előrejutunk, és a Krisztus áldozatára emlékezünk, segíts növekednünk és virágoznunk a bizonyságtevő életben. Ámen.
Jack L. Matthews

Max Lucado: Az Isten, Aki harcol érted

Itt jön a nagy kérdés. Vajon, mit csinál Isten, amikor kutyaszorítóba kerülünk? Ha a mentőcsónakba szivárog a víz? Ha a mentőkötél elszakad? Amikor az utolsó fillér is elfogy, és ott van még egy kifizetetlen számla? Amikor az utolsó remény elment az utolsó vonattal? Ilyenkor mit csinál Isten?

Azt tudom, hogy mi mit teszünk ilyenkor. Tövig rágjuk a körmünket. Idegesen járkálunk fel s alá. Beveszünk egy nyugtatót.

De Isten mit csinál? Ez egy nagy kérdés, igazán nagy. Mi van, ha alszik? Akkor nekem annyi! És ha kinevet? Akkor végem van. És ha a fejét csóválja karba tett kézzel? Akkor nekem lőttek. Kedves barátom, ideje kiderítenünk. Mit csinál Isten?

Elhatároztam, hogy utánajárok ennek a kérdésnek. Képzeljünk el egy párbeszédet egy újságíró és Mózes között. A Mózes és a Szentföld Press (SZP) riportere között zajló interjú arra a kérdésre keresi a választ, vajon mit csinál Isten, amikor bajban vagyunk?

SZP: Meséljen nekünk a konfliktusról, ami az egyiptomiak és önök között történt.

MÓZES: Ó, az egyiptomiak – hatalmas nép. Kemény harcosok. Olyan gonoszok, mint a kígyó!

SZP: De sikerült megmenekülniük, ugye?

MÓZES: Csak miután ők elsüllyedtek.

SZP: A Vörös-tengeri konfliktusra gondol?

MÓZES: Igen. Ijesztő volt!

SZP: Mondja el, mi történt.

MÓZES: Nos, a Vörös-tenger volt az egyik oldalon, az egyiptomiak pedig a másik oldalon.

SZP: Megtámadták őket?

MÓZES: Viccel? Fél millió vályogtégla készítővel? Nem, népem túlságosan félt. Vissza akartak menni Egyiptomba.

SZP: Visszavonulást rendelt el?

MÓZES: Hova? A tengerbe? Nem voltak csónakjaink. Nem tudtunk sehová sem menni.

SZP: Mit javasoltak a vezetői?

MÓZES: Nem kérdeztem őket. Nem volt rá idő.

SZP: Hát akkor mit tett?

MÓZES: Azt mondtam nekik: „Csak álljatok veszteg, és meg fogjátok látni az Úr szabadítását.”

SZP: Miért akarta, hogy veszteg maradjanak?

MÓZES: Azért, hogy ne álljanak Isten útjába. Ha az ember nem tudja, mit tegyen, akkor a legjobb, ha megvárja, amíg az Úr cselekszik.

SZP: Ez egy furcsa stratégia, nem gondolja?

MÓZES: Igen, ha elég nagyok vagyunk a csatához. De ha a csata nagyobb, mint mi, és azt akarjuk, hogy Isten átvegye, akkor ez minden, amit tehetünk.

SZP: Beszélhetnénk valami másról?

MÓZES: Természetesen, ez az ön lapja.

SZP: Nem sokkal a megmenekülésük után…

MÓZES: A megszabadításunk után.

SZP: Nem mindegy?

MÓZES: Nem. Nagy a különbség. Ha valaki megmenekül, akkor azt ő maga hajtja végre. Ha valakit megszabadítanak, akkor azt valaki más hajtja végre.

SZP: Szóval, nem sokkal a megszabadításuk után harcolniuk kellett az ammo… amala… na, nézzük csak, valahol itt van nekem felírva…

MÓZES: Amelitákkal.

SZP: Igen-igen, az amalekiták.

MÓZES: Hatalmas nép. Kemény harcosok. Olyan gonoszak, mint a kígyó.

SZP: De győztek, igaz?

MÓZES: Isten győzött.

SZP: Jó, Isten győzött, de ön harcolt. Ön volt a csatamezőn.

MÓZES: Tévedés.

SZP: Hogyan? Ön nem vett részt a csatában?

MÓZES: Nem, ebben nem. Amíg a seregünk harcolt, én fogtam két barátomat, Áront és Húrt, és felmentünk a hegytetőre. Mi ott fent harcoltunk.

SZP: Egymással?

MÓZES: A sötétséggel.

SZP: Karddal?

MÓZES: Nem, imával. Én csak felemeltem a kezeimet Istenhez, mint ahogy a Vörös-tengernél, csak ezúttal megfeledkeztem a botomról. Amikor fent tartottam a kezem, a seregünk győzött. Amikor leeresztettem a kezem, a seregünk veszített. Így megkértem a barátaimat, hogy segítsenek tartani a kezeimet, míg végül győztünk és az amalekitákból történelem lett.

SZP: Na, várjunk csak. Ugye nem azt akarja mondani, hogy számított valamit, hogy felemelt kezekkel állt a hegy tetején?

MÓZES: Lát maga körül amalekitákat?

SZP: Nem találja furcsának, hogy a sereg vezére a hegytetőn marad, miközben a katonái a völgyben harcoltak?

MÓZES: Ha a csata a völgyben zajlott volna, lementem volna, de nem ott zajlott.

SZP: Elég furcsa egy stratégia.

MÓZES: Gondoljon csak bele, ha az édesapja nagyobb, mint a fickó, aki önt gyepálja, nem kiabálna neki?

SZP: Tessék?

MÓZES: Ha egy alak megtámadná, és az apja, aki azt mondta, hívja őt bármikor, amikor segítségre van szüksége, hallótávolságon belül van, mit tenne?

SZP: Hívnám az apámat.

MÓZES: Hát pontosan ezt teszem én is. Ha a csata túl nagy, kérem Istent, hogy vegye át. Hagyom, hogy harcoljon értem.

SZP: És ez működik?

MÓZES: Látott mostanában zsidókat piramisokat építeni?

SZP: Na, nézzük csak, jól értettem-e. Tehát egyszer úgy győzték le az ellenséget, hogy nyugton maradtak, máskor pedig úgy nyerték meg a csatát, hogy ön felemelte a kezét. Mégis, honnan jöttek ezek az ötletek?

MÓZES: Hát, ha elmondanám, úgysem hinne nekem.

SZP: Tegyen egy próbát.

MÓZES: Az úgy volt, hogy egyszer csak észrevettem egy égő csipkebokrot…

SZP: Talán mégis igaza van. Ezt inkább meghagyjuk a következő alkalomra.

Nos, mit gondolsz? Mit csinál Isten, amikor nehéz helyzetbe kerülünk? Ahogy Mózes történetéből is kiderült: harcol! Harcol értünk. Belép a ringbe, a sarokba irányít minket, és átveszi a harcot.

„Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” (2 Mózes 14:14)

Az Ő dolga a harc, a mi dolgunk pedig a bizalom. Csak bízz Benne. Ne próbáld meg irányítani, vagy megkérdőjelezni. Semmi többre nincs szükség.

„Csak Ő az én Kősziklám és Szabadulásom; Ő az én Oltalmam, azért nem rendülök meg” (Zsoltárok 62:7 - Károli).

Max Lucado

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/max-lucado/263-az-isten-aki-harcol-erted.html

Mike Duo - Megtört a teste !

Kenneth Hagin: Jézus neve.

Mindenütt, ahol a Biblia említi Jézus nevét, az Ő Testére is utal egyben, az egyházra, mert a név azért adatott Jézusnak, hogy az egyház használja. Mindaz, ami Jézusé az örökség által, benne van ebben a névben! Mindaz, amit tett a győzelme által, benne van ebben a névben! Ez a név pedig a Krisztus Testét illeti meg. Te rendelkezel vele és én!

Pastor Chris: "Ne Aggodalmaskodjatok"

Zoltan Berki

Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt (Filippi 4:6).

Mindig jönnek hozzánk különféle gondolatok. Éppen most is a mentális receptor rendszered dolgozik, és jelek milliárdjai jönnek az elméden keresztül. Az elméd dolgozik valamin, ami vagy a múltban történt, vagy várod, hogy a jövőben megtörténjen. Éppen most is gondolhatsz a szeretteidre, az autódra, az irodádra... bármire.

Amikor így özönlenek felénk a gondolatok, általában elmerengünk, rágódunk egy-kettőn közülük. Ez aggodalmassá tesz bennünket, ezt pedig Isten nem akarja, sőt, azt szeretné, hogy "semmi felől ne aggódjunk." Az a szó, hogy aggódni, a görög "Merimnao" szóból lett fordítva és azt jelenti, hogy "gondolni valamire", tudatosnak lenni felőle vagy a gondolataidat olyan módon összpontosítani, hogy aggódj és zaklatott legyél.

Amikor ilyen gondolataid vannak, megengeded magadnak, hogy aggódj bármi felől, ezek a gondolatok félre húznak téged és zaklatottá tesznek. Ezért, amikor negatív gondolatok jönnek hozzád, megpróbálják megszerezni a figyelmedet és félrehúzni, Isten azt mondja, hogy "Ne fogadd be őket"!

Az Úr Jézus ugyan erre a dologra utalt a Máté 6:25-26-ban: "Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok (Merimnao) a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?" Ne aggódj afelől, hogy mit egyél, igyál vagy mibe öltözködj... A világi emberek mennek ezek után a dolgok után, de a te mennyei Atyád tudja, hogy neked szükséged van ezekre.

Ahelyett, hogy a "gondolataidról beszélsz", inkább mondd el az Úrnak, hogy mit szeretnél, imában és könyörgésben hálaadással. Ő elég nagy ahhoz, hogy gondot viseljen rólad; pontosan tudja, hogy mire van szükséged, és ezért tett mindent a tiéddé Krisztusban. Legyen ilyen tudatod; így amikor ezeket teszed, az Isten békessége, amely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni a szívedet és a gondolataidat Krisztus Jézusban (Filippi 4:7).

Ima

Drága Atyám, köszönöm Neked a vigasztalást, kényelmet és erőt, ami a Te világodból származik! Elutasítom, hogy aggódjak vagy zavarodott legyek bármi miatt, tudva azt, hogy minden szükségem be van töltve Krisztusban! Köszönöm, hogy a béke, a bővölködés, az igazságosság, az uralom és a dicsőség helyére vittél engem a Jézus nevében, Ámen.

További Tanulmányok:Zsoltárok 23:1; filippi 4:19

Egy lelkész lánya

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Ézsaiás 64:8 Örökkévaló, mégis Atyánk vagy te!
Olyanok vagyunk a kezedben,
mint fazekas korongján az agyag.
Bizony, kezed alkotott mindnyájunkat! 

Sok éven át sötétben jártam (Öröktől szeretetett) Happy new year 2015

Ige: A Logoszról

 „Ami kezdettől fogva, és [(arkhé): Aki eredetileg] vala, amit hallottunk [(akúó): felfogtunk, és megértettünk], amit szemeinkkel láttunk [aki nekünk megjelent], amit szemléltünk, [és akit egészen közelről figyeltünk, bámultunk, és megcsodáltunk], és kezeinkkel [is] illettünk [(pszélaphaó): megérintettük, megtapintottunk és éreztünk], az életnek [(logoszáról)] Ígéjéről* (1 Ján. 1,1)

*És János apostol újra -és újra bizonyságot tesz a hústestben megjelent Istenről: „Kezdetben [már] vala az Ige és az Ige [logosz] vala az Istennél, és Isten maga vala az Ige. Ő kezdetben [(arkhé): eredetileg] az Isten. Minden [a mindenség] Őáltala lett [Ő általa teremtetett; rajta keresztül támadt; általa jött létre] és nála nélkül [Tőle különválasztva] semmi sem lett [semmi sem teremtetett], ami lett [ami teremtetett; létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle]” (Ján. 1,1-3).

Ő lett hústestté: „És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék (sátorozott, letáborozott) mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14).

János apostol elragadtatásban így  látta az Urat:  „És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek (vagyis Hűnek) és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő fején sok korona; az ő neve fel vala írva, amit senki nem tud, csak ő maga (Más fordítás: És fején sokágú korona és rajta egy-egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül). És vérrel hintett (vérbe mártott) ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik (mert ez a név adatott neki: az Isten Igéje)” (Jel. 19,11-13).

 Az Úr Jézus feltámadása után megjelent az apostoloknak, akik megrémültek, de az Úr így szólt hozzájuk: „Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: [(pszélaphaó): érintsetek, és] tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a szellemnek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van! És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai. [Más fordítás: Ti vagytok erre a tanúk]” (Luk. 24,39-40.48).

Péter apostol így tesz bizonyságot a dicsőség Uráról: „Mert nem mesterkélt [és nem kitalált, (szophidzó): ravaszul kieszelt, mesterségesen kiagyalt] meséket [(müthosz): nem szájhagyomány útján terjedő elbeszéléseket, vagy kitalált mítoszokat, azaz: meséket, vagy legendákat] követve [és nem bölcsen kieszelt hitregék nyomába szegődve] ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát. [(dünamisz): erejét] és eljövetelét [vagyis: (parúszia): megjelenését, jelenlétét, megérkezését, és látogatását]. Hanem mint akik szemlélői [és szemtanúi] voltunk az ő [megdicsőülésének], nagyságának [(megaleiotész): fenségének, hatalmas erejének, dicsőségének, és ragyogásának]” (2 Pét. 1,16).

És János apostol megerősíti a bizonyságtételt: „És aki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek” (Ján. 19,35).

„És mi láttuk és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül” (1 Ján. 4,14).

Látom az élő Jézust

Az Úr hív: Vegyél Szent Szellemet!

 „Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet. Miért adtok pénzt azért, ami nem kenyér, és keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni)? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék teljes lényetek, mert élvezni fogjátok a kövér falatokat” (Ésa 55,1)

Az Úr:

Ő az, aki: „Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja” (Ésa. 40,29-31).

Kenneth Athon: ÁLLAMPOLGÁROK

1Pt 2,4-10.

4 Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan
megvetettek, amely azonban Isten előtt "kiválasztott és drága"; 5 ti
magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá,
hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus
Krisztus által. 6 Ezért áll ez az Írásban: "Íme, leteszek Sionban egy
kiválasztott drága sarokkövet, és aki hisz benne, nem szégyenül meg". 7
Néktek, a hívőknek drága kincs; a hitetleneknek pedig az a kő, amelyet
megvetettek az építők, sarokkővé lett, 8 megütközés kövévé és
botránkozás sziklájává; azok beleütköznek, mert nem engedelmeskednek az
igének. Ők erre is rendeltettek. 9 Ti azonban választott nemzetség,
királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy
hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos
világosságára hívott el titeket; 10 akik egykor nem az ő népe voltatok,
most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig
irgalomra találtatok.

                          ÁLLAMPOLGÁROK

Egy a test, és egy a Szellem, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást
is: egy az Úr, egy a hit, egy a bemeítés, egy az Istene és Atyja
mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben.
(Ef 4,4-6)

A múltkoriban a szövetségi bírósági épület mellett sétáltam el, és láttam, amint egy embercsoport éppen elhagyja az épületet. Mindannyian mosolyogtak és ünnepi ruhát viseltek. Néhányan a csípős, szeles idő ellenére megálltak egy percre, hogy egy fényképet készítsenek magukról a társaikkal együtt.

Hamarosan felfedeztem az örömük forrását. Ezek az emberek mind most lettek az USA állampolgárai, megkapták a dokumentumokat, amelyek biztosítják számukra a jogokat, a biztonságot és az állampolgárság kiváltságait. A sok különböző országból való ember most ugyanazon állampolgári kötelezettség részese lett. Eltérő kultúrákból érkezve, most egy hazának lettek tagjai. Különböző háttérből jöttek, jobb életet keresve maguknak és gyermekeiknek.
A hívő emberek nagy családja és a gyülekezet is ilyesféle egységet kínál. Sok emberből álló gyülekezet vagyunk, de egy az Urunk. Közös a reménységünk egy jobb földi élet és az eljövendő örök élet felől.

Imádság: Drága Istenünk, köszönjük neked Jézust, aki által már most
élvezhetjük annak számtalan előnyét, hogy országod polgárai lehetünk.
Ámen.

Isten országának polgáraiként minden nap az öröm napja lehet számunkra.

Kenneth Athon (Indiana, USA)

http://csendespercek.hu

Oswald Chambers: A KEZDEMÉNYEZÉS A MERENGÉS ELLENSZERE

"Keljetek fel, menjünk el innen!" (Jn 14,31)

Helyes, ha eltűnődünk azon, hogyan végezzünk el valamit rendesen. De az már baj, ha a tett helyett tűnődünk. Miután Urunk ilyen csodálatos dolgokat mondott tanítványainak, azt várnánk, hogy a csendességbe küldi őket, elmélkedni a hallottak felett. De Urunk sohasem engedte őket elmerengeni "a holdfényben". Amikor azért keressük Istennel a kapcsolatot, hogy megértsük kívánságát, ezen eltűnődhetünk, de ha időnket álmodozásra pazaroljuk akkor is, amikor Isten megmondta, hogy mit tegyünk: ez már helytelen és soha nincs rajta Isten áldása. Isten ilyenkor azzal kezdi, hogy oldalba löki az álmodozót és ráparancsol: ne ülj, ne is állj, hanem indulj!

Ha nyugodtan várunk Isten előtt és Ő megmondta: "Jertek el... puszta helyre" (Mk 6,31), akkor az ilyen elmélkedés rendben van, mert az a célja, hogy visszazökkentsen Isten akaratának kerékvágásába. De amikor Isten már szólt, őrizkedj az álmodozástól.

Hadd legyen Ő minden örömöd, álmod, gyönyörűséged forrása, de aztán szedd a sátorfádat és engedelmeskedj szavának! Amikor szerelmes vagy, nem ülsz le merengeni kedvesedről, hanem tenni akarsz érte valamit. Jézus Krisztus is ezt várja tőlünk. Ha Isten parancsa után is csak tépelődünk és merengünk, ez annak a jele, hogy nem bízunk benne.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Van kiút (Dünamisz)

Joyce Meyer: Boldogság.

Ha arra vársz, hogy majd akkor leszel boldog, ha minden körülményed jó lesz, akkor sokáig fogsz várni.

Kenneth Hagin: AZ Ő TESTE,AZ EGYHÁZ

És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Magasan minden fejedelemség és hatalmasság és erő és uraság és minden név fölé, mely neveztetik nem csak e világon, hanem a következendőben is. És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az Ő teste, teljessége Őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel.

- Efézus 1,19–23.

Mindenütt, ahol a Biblia említi Jézus nevét, az Ő Testére is utal egyben, az egyházra, mert a név azért adatott Jézusnak, hogy az egyház használja. Azoknak kell használni az Ő nevét, akik örököstársai lettek Jézus Krisztusnak, és akik képesek elérni azokat, akiknek meg kell szabadulniuk a sátán hatalmából.

Mindaz, ami Jézusé az örökség által, benne van ebben a névben! Mindaz, amit tett a győzelme által, benne van ebben a névben! Ez a név pedig a Krisztus Testét illeti meg. Te rendelkezel vele és én!

Isten befektetése ez az egyház számára. Az egyháznak joga van kivenni ebből a betétből minden szükségének betöltésére. Ez a név magában foglalja az Istenség egész teljességét.

Megvallás: Nekem jogom van használni Jézus nevét az ellenség ellen. Jogom van használni ezt a nevet imáimban. Jogom van használni ezt a nevet dicséretben és imádatban.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/