Eféz. 6,1 Ti gyermekek szót fogadjatok* engedelmeskedjetek, fogadjátok el a tanácsot, vessétek
alá magatokat a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz* mert
így illő, és ez
a helyes; [Más
fordítás: Gyermekek! Vessétek magatokat szüleitek alá, ha az Úrban vagytok, mert
ez így igazságos, így van rendjén, ez
kötelesség].
Eféz. 6,2 Tiszteljed, becsüld, értékeld a te atyádat és a te
anyádat, ami az első* a kezdeti,
eredeti, nagyon jelentős, elsőrangú útmutatás, amelyhez
ígéret is kapcsolódik.
Eféz. 6,3 Hogy jól legyen néked dolgod, hogy boldog, sikeres és hosszú életű légy e földön*
Eféz. 6,4 Ti is atyák ne ingereljétek, ne
keserítsétek el, és ne haragítsátok meg
gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése* szerint,
és
óvjátok őket a veszedelmek ellen, melyek a jövőben leselkednek rájuk**
**A Kolossébelieknek is ezt írja az apostol: „Ti atyák, ne bosszantsátok, és ne ingereljétek haragra a ti gyermekeiteket, hogy kétségbe ne
essenek, hogy el ne csüggedjenek, bátortalanokká ne legyenek, vagy hogy
kedvetlenné ne váljanak. (Más fordítás: Apák, ne követeljetek túl sokat a
gyermekeitektől, nehogy elkeseredjenek) (Kol. 3,21).
Már
Mózesen keresztül így szól az Úr: „Tartsd
meg azért az ő rendeléseit és parancsolatait, amelyeket én parancsolok ma
néked, hogy jól legyen dolgod és a te fiaidnak te utánad, és hogy mindenkor
hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád néked” (5 Móz. 4,40).
„És ez igék, amelyeket e mai
napon parancsolok néked, legyenek a te szívedben. És ismételgesd azokat fiaid
előtt, és beszélj ezekről, mikor a te házadban ülsz,
vagy mikor úton jársz, és mikor lefekszel, és mikor felkelsz” (5 Móz. 6,6-7).
És
a hívő válasza: „Amiket hallottunk és
tudunk; és amiket atyáink, az őseink
beszéltek nékünk, Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is
elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát, az ÚR dicső tetteit és erejét, és
csodáit, amelyeket cselekedett. Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt
rendelt, azaz tanítást adott Izráelben. Amelyek felől megparancsolta
atyáinknak, az őseinknek, hogy megtanítsák azokra fiaikat. Hogy megtudja azokat
a jövő nemzedék, a fiak, akik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat
fiaiknak. Hogy Istenbe vessék reménységüket és bizalmukat, és el ne felejtkezzenek
Isten nagy tetteiről, hanem az ő parancsolatait megtartsák” (Zsolt. 78,3-7).
Mert:
„Mind boldog az, aki féli az Urat; aki az
ő útjain jár! Bizony, kezed munkáját eszed, kezed munkája után élsz! Boldog vagy és jól van dolgod, és jól megy
sorod. Feleséged, mint a termő szőlőtő házad belsejében; fiaid, mint az
olajfacsemeték asztalod körül” (Zsolt.
128,1).
De: „Aki megtartóztatja az ő vesszejét, és engedékenyen bánik fiával, elnéző vele szemben, kíméli, az kevésbé
szereti az ő fiát. Aki pedig szereti
azt, gondosan képezi, tanítja, példát, és útmutatást ad” (Péld.
13,24).
Tehát:
„Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja
szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. (Más fordítás: Neveld a gyermeket a neki megfelelő
módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól). A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság, szívéhez / bensőjéhez / hozzátartozik az ostobaság; de a figyelmeztetés, a tanítás, útmutatás
messze elűzi őtőle azt” (Péld.
22,6.15).
És:
„Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat
hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek (Más
fordítás: Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt
találsz benne)” (Péld. 29,17).
Eféz. 6,5 Ti rabszolgák, engedelmesek legyetek a ti hústest
szerint való, azaz földi uraitoknak tiszteletteljes
félelemmel* szíveteknek
egyenességében, vagyis félő tisztelettel és egyszerű szívvel, mint a
Krisztusnak;
Eféz. 6,6 Nem a szemnek szolgálván, vagyis ne látszatra
szolgáljatok, és ne csak színből,
mint akik embereknek akarnak tetszeni* hanem mint Krisztus rabszolgái, cselekedvén az
Istennek akaratát teljes odaszánással, lelkesen. [Más fordítás: Ne csak akkor
dolgozzatok, amikor szem előtt vagytok! Ne csak az emberek tetszését
keressétek! Szívvel-lélekkel végezzétek a munkátokat, mint akik Istennek
dolgoznak, és a Krisztusnak szolgálnak, szívbéli odaadással],
Eféz. 6,7 Jó
akarattal, és örömteli szívvel dolgozzatok; jó
szándékkal, odaadással és készséges akarattal, és buzgósággal végezve
rabszolgálatotokat, mint akik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek;
Eféz. 6,8 Tudván, hogy kiki ami jót cselekszik, azt fogja kapni
az Úrtól, akár szolga legyen, akár szabados*
Eféz. 6,9 Ti
is urak, ugyanazt cselekedjétek ővelük, elhagyván a fenyegetést; tudván, hogy a
ti Uratok is mennyben van, és személyválogatás* részlehajlás, kedvezés nincsen
Őnála; [Más fordítás: Hasonlóképpen, ti is, akiknek szolgáitok vannak, bánjatok jól velük, és
többé ne fenyegessétek őket! Jusson eszetekbe, hogy a ti Uratok, Jézus a
Mennyben van! Ő azonban a ti szolgáitoknak is Ura, aki mindenkit igazságosan
ítél]**
**És az apostol megismétli a Kolossébeli
gyülekezetben is, hogy: „Ti urak, ami igazságos és
méltányos, a ti szolgáitoknak megadjátok, tudván, hogy néktek is van Uratok
mennyekben” (Kol. 4,1).
Mert: „Aki pedig igazságtalanul cselekszik,
és
igazságtalanságával kárt tesz, azt
kapja vissza, amit tett; és nincsen
személyválogatás, és részrehajlás” (Kol. 3,25)
„Ugyanis Isten nem személyválogató, nem
részlehajló” (Róm.
2,11).
És: „Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk, és leplezetlenül
kell odaállnunk, és láthatókká kell lennünk a Krisztus díjkiosztó
emelvénye előtt, hogy kiki
megjutalmaztassék a szerint, amiket e testben, azaz személyében cselekedett, vagy
jót, vagy gonoszt, rosszat, káros,
ártalmas, értéktelen, hitványdolgot” (2 Kor. 5,10).
És Isten: „Tettei
szerint fizet az embernek: mindenki azt találja, amit keresett” (Jób. 34,11).
„Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy,
hatalmas, erős, rettenetes és
félelmes Isten, aki nem
személyválogató, sem ajándékot el nem fogad, és akit nem lehet megvesztegetni”
(5 Móz. 10,17).
„Azért az Úr tisztelete legyen rajtatok, vigyázzatok arra, amit tesztek; mert az Úrnál, a mi
Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel és vesztegetés elfogadása” (2 Krón. 19,7).
Eféz. 6,10
Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében. [Más fordítás: Testvérek!
Legyetek erősek Isten háborúban
győzelmet aratni, ellenségeit leuralni képes erejében]*
*És valljátok meg, hogy: „Mindenre van
erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil.
4,13).
Eféz. 6,11 Legyen rajtatok Isten minden fegyvere, hogy
megállhassatok az ördögnek* az ellenségnek
minden ravaszságával** mesterkedéseivel szemben. [Más fordítás: Hordozzátok az Isten teljes
fegyverzetét, hogy hatalmatok legyen megállni, és képesek legyetek helyt állni
a vádló, azaz az ördög fogásaival, módszereivel, cselvetéseivel szemben].
Eféz. 6,12 Mert nem vér és hústest ellen van nékünk
tusakodásunk, harcunk, és kell nékünk viaskodnunk,
küzdenünk* birkóznunk, hanem a fejedelemségek ellen, a
hatalmasságok**
ellen, ez élet, e létkor sötétségének
világbírói, vagyis e világ ura ellen, és a
gonoszság*** rosszindulatú szellemei ellen, melyek a magasságban**** vannak.
[Más fordítás: A jelenlegi sötét világot irányító hatalmas
és gonosz szellemek, erők és hatalmak ellen, akik a magasságban vannak]*****
*Küzdenünk: (palé): birkózás; küzdelem; olyan sport,
amelyben a küzdő felek megragadják, és a földre kényszerítik egymást.
**Világbírói: (koszmokratór): a világ ura, a
világot (kozmoszt) irányító. A Sátán egyik jelzője.
***Gonoszság: (ponéria): káros,
veszélyes, ellenséges; romlott; rosszindulatú.
Eféz. 6,13
Annakokáért vegyétek föl* és hordozzátok az Istennek minden fegyverét** hogy
ellenállhassatok***
és szembeszállhassatok, harcolhassatok ama gonosz napon**** - e veszedelmes időben, - és
mindeneket elvégezvén***** megállhassatok****** [Más fordítás: Ezért szükséges, hogy hordozzátok, és
használjátok mindazokat a fegyvereket, amiket Isten ad nektek. Így lesztek
képesek ellenállni azon a gonosz napon. Így tudtok majd mindvégig harcolni, és
megállni a gonosszal szemben].
****Gonosz napon: (ponérosz): nyomorúságos, nehéz,
káros, gonosz, veszélyes, ellenséges. Itt: a gonosz, vagyis a sátán általános
támadásának próbára tevő napja (hémera): idő, időszak.
Eféz. 6,14
Álljatok hát elő*
körül övezvén**
derekatokat, azaz csípőtöket igazlelkűséggel*** vagyis
Krisztus valóságával, és felöltözvén a megigazultság mellvasába**** a
hit páncéljába, mellvértjébe.
Eféz. 6,15 És felsaruzván lábaitokat a békesség Evangéliumának* az
örömhír hirdetésének készségével** [Más fordítás: Legyetek állandóan készenlétben az örömhírt,
a győztes hadvezér érkezésének hírét hirdetni].
**Készségével: [(hetoimaszia):
felkészültség, készenlét.
Eféz. 6,16
Mindezekhez fölvévén* és hordozva hitnek hatalmas pajzsát, amellyel
ama gonosznak**
azaz a veszélyes ellenségnek minden tüzes*** és izzó nyilát**** megolthatjátok*****
elfojthatjátok, és megszüntethetitek.
Eféz. 6,17 Az üdvösség* sisakját** is fölvegyétek*** és ragadjátok meg a Szellem harci kardját**** a hatalom támadó fegyverét,
amely az Isten beszéde***** azaz az Isten kijelentése
Eféz. 6,18 Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden
időben Szellemben, és ugyanezen dologban legyetek éberek, és evégett
virrasszatok minden kitartással, teljes állhatatossággal és könyörgéssel minden
szentekért. [Más fordítás: Minden helyzetben imádkozzatok Szent Szellemben. Gyakoroljátok az
imádkozás és kérés minden fajtáját! Erre mindig legyetek készen, maradjatok
éberek, és tartsatok ki az imádkozásban],
Eféz. 6,19 Én érettem is, hogy adassék nékem szó, azaz Ige számnak
megnyitásakor, hogy bátorsággal ismertessem meg az Evangélium*a győzelmi hír, győztes hadvezér érkezéséről szóló hír titkát.
Eféz. 6,20 Amelyért követséget* viselek láncok között; hogy bátran
szóljak arról, amiképpen kell szólanom. [Más fordítás: Ennek a bilincsekben is hírnöke vagyok, hadd hirdessem hát bátran,
ahogy kötelességem]**
Eféz. 6,21 Hogy pedig ti is megtudjátok dolgaimat, hogy mit cselekszem,
és hogy mi van velem és hogyan élek, mindent tudat veletek Tikhikus, a szeretett
atyafi, azaz testvér és hív szolga, azaz hű diakónus az Úrban;
Eféz. 6,22 Kit éppen azért küldöttem hozzátok, hogy
megismerjétek a mi dolgainkat, és értesüljetek helyzetünkről, és
megvigasztalja, és felbátorítsa a ti szíveteket.
Eféz. 6,23 Békesség* az atyafiaknak, azaz a testvéreknek és Isten szerinti szeretet hittel egybe, vagyis hitből jövő szeretet
az Atya Istentől, azaz az Úr Jézus Krisztustól!
Eféz. 6,24 A kegyelem* legyen mindazokkal, akik el nem múló, nem
lankadó, meg nem fogyatkozó szeretettel szeretik** a mi Urunk Jézus
Krisztust, romlatlanságban*** Ámen. [E levél Rómából íratott és Tikhikus által küldetett].