2014. december 16.
Ruth Paxon: A világ barátságáról.
"Minden keresztény, aki a világ barátja, az Isten
ellensége. Sőt több, - házasság, azaz: szövetségtörő"
Az Úr ad bölcsességet azért:
„Hogy a
tapasztalatlan gyermek okosságra, eszességre tegyen szert, az
ifjú meg tudásra, tudományra,
ismeretre, és körültekintésre, meggondolásra, gondolkodóképességre” (Péld 1,4)
Adjatok hálát!
„Bármilyen
helyzetben vagytok is, imádkozzatok! Kérjétek Istentől, amire szükségetek van.
De amikor imádkoztok, mindig adjatok hálát Istennek” (Fil. 4,6).
Isten megsokszorozza, amit Neki adunk
"Hozzátok be a raktárba
az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem
- mondja a Seregek URa. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és
bőséges áldást árasztok rátok." (Mal.3:10)
Ha Istennek adod az idődet, Ő
megsokszorozza. Ha a pénzedet vagy az energiádat áldozod neki, Ő azokat is
megsokszorozza. Ahogy már írtam korábban, ez olyan, mint a vetés. A földművelők
tudják, hogy a magot be kell áldozni, föld alá kell temetni; fel kell áldozni
őket ahhoz, hogy bármi jó származzon belőlük.
Nem jó, ha a magot csak a
zsákban tartod, abból nem fejlődik semmi jó, de ha elülteted, akkor
megsokszorozódik. Például, ha csak egy dinnyemagot elültetsz, egy rakat dinnye
lesz belőle többszáz maggal. Ugyanígy Isten is megsokszorozza, bármit adsz
Neki.
Mi a kulcsa ennek a
magvetésnek? A hit.
De meg kell értenünk a
különbséget a hit és az alkudozás közt. Alkudozás az, mikor azt mondod:
"Istenem, csak segíts lezárni ezt az ügyet és neked adom egy részét".
Isten nem így működik. Ő hitet vár. Azt akarja, hogy hittel áldozzunk, nem
tudva, hogy visszaad-e bármit is; azután hagyjuk, hogy Ő hadd találja ki, hogy
fizeti vissza.
Az egyik legnagyobb lecke,
amit Kay-el, feleségemmel megtanultunk, hogy nem tudsz olyan sokat adni
Istennek, aminél ne tudna többet visszaadni neked. Akármennyit adsz neki, Ő
megsokszorozza. Házasságunk alatt eddig három különböző alkalommal is azt
mondta nekünk az Úr, hogy adjuk oda minden félretett pénzünket. Mindháromszor engedelmeskedtünk
és Isten mindhárom alkalommal sokkal többet adott nekünk vissza.
Sose felejtem el az egyik
imaházépítő időszakunkat. Kay és én imádkoztunk, hogy mennyit adjunk és Isten
azt mondta adjunk annyit, ami kb. egy évi fizetésnek felelt meg. Fogalmam sem
volt, hogy fogunk egy egész évet fizetés nélkül leélni, de engedelmeskedtünk.
Körülbelül egy hónappal
később megláttuk Isten tervét, mikor egy kiadó felkeresett, hogy írjak egy
könyvet és 100.000$ előleget ajánlottak érte. Ez a könyv lett a "The
Purpose Driven Church" (magyarul: Céltudatos Gyülekezet).
Jézus ígéretet tesz nekünk a
Lukács 18:29-30-ban: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki
elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten
országáért, hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő
világban pedig az örök életet".
"legyetek szilárdak,
rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok,
hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban." (1 Kor. 15:58)
(Daily Hope by Rick Warren,
2011.11.05.)
napiremeny.blog.hu
Charles Cowan: A hit valósága 3/1
Kenneth Hagin 2008. júliusi konferencia
A hit valósága 3/1
Charles Cowan
(Rhema Bibliaiskolát végzett pásztor)
Megvallás: Az Úr jó, és kegyelme örökkévaló. Jó mindenki
irányába, és hozzám is.
Az első és második rész rövid összefoglalója:
Eddig a kompromisszumok nélküli hitről beszéltünk. Arról,
hogy a hit nem alku tárgya, nem arról van szó, hogy én is, Isten is egy adott
pozícióban vagyunk, és valahol középúton megegyezünk: Ő is enged, és én is. A
hit csak Isten szerint működik. Istennel hit dolgában nem tudsz alkudni. A
pozíciónkat Istennél egyedül az Igével tudjuk megszilárdítani. (No jertek,
törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek
lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Ézs 1:18)
Nem mehetünk oda Hozzá panaszkodva, hogy mennyire
összeesküdtek ellenünk a dolgok, milyen szerencsétlenek vagyunk – nem tudjuk
meghatni Istent, és ez által befolyásolni Őt. Nem tudunk alkudozni vele. Ő
mindezt tudja, s egyedül az Ige által tudunk hozzá menni. Isten igaz, és nem
változik. Amikor Hozzá megyünk, ezt úgy tegyük, hogy az Igékkel, ígéretekkel
menjünk. Néha, amikor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az emberek, úgy érzik,
hogy remény nélküliek a földön. Azonban soha nem tudsz olyan helyzetbe kerülni,
hogy reménytelen légy – még akkor sem, ha esetleg úgy éreznéd. Tudjuk, amíg van
ígéreted Isten Igéjében, nem vagy reménytelen. Amíg Isten Igéje megoldást kínál
a helyzetedre - márpedig tudjuk, hogy mindenre van Ige, ígéret -, s amíg ehhez
ragaszkodsz, nem vagy reménytelen!
Ez a reménység a lelkünk horgonya, ami szilárdan,
biztosan áll, akármilyen nehéz helyzetben is vagyunk. Akármin is mégy
keresztül, Isten ígérete biztos, igen és ámen. Nem bizonytalan, Isten nem fogja
visszavonni, megváltoztatni. Tehát addig, amíg megragadod Isten ígéretét, soha
nem leszel reménytelen ezen a földön.
Megvallás: Nem vagyok remény nélküli, s az a remény, amit
Istenbe vetek, lelkem horgonya, biztos és szilárd.
A másik kijelentés, amit tettünk, hogy nem olyan hitre van
szükségünk, amit birtokolhatunk, hanem olyanra, amely minket birtokol. Lehet,
hogy mást tanultál a hittel kapcsolatban, de ha nehéz helyzetbe kerülsz, és
akkor mégy oda a könyvespolchoz egy hit könyvet keresni, akkor rossz úton
jársz, mert olyan hitre van szükséged, amely téged birtokol. Olyan hitre van
szükséged, amely akkor is ott van, mikor lefekszel, felkelsz, alszol, vagy
éppen reggelizel. Mindig.
Tehát olyan hitre van szükséged, amely téged birtokol, és
nem olyanra, amit a könyvekből tudsz megszerezni, s amit te birtokolsz. S
egyedüli módja a hit megszerzésének, hogy éjjel és nappal Isten Igéjén
gondolkodsz. Figyeld, hogy Isten mit mond bizonyos esetekre, s ezeket az Igéket
cselekedd is meg. Te is megteszed, amit Isten mond, Isten is megteszi, amit az
Igében ígért, és előbb-utóbb olyan hited lesz, amely téged birtokol, és olyan
helyzetbe kerülsz, hogy igaz lesz rád: az igaz ember hitből él.
Életstílusunkká válik a hit, nem valami, amit használunk,
hogy kimásszunk a bajokból, hanem olyasmi, ami kiárad a tetteinkből és
szavainkból. Mint amikor egy szivacs megtelik vízzel, s ha megérinted, víz
lövell ki belőle. Ehhez hasonlóan, bármi megérinti az életedet, belőled hit fog
kiáradni. Olyan hit fog birtokolni, amely működik, győzedelmeskedik, melynek eredménye,
hogy több leszel, mint győztes, amely minden helyzetben győzelemre vezet téged.
Amely nem félelemmel tölt el a veszélyes helyzetekben, s amelyről tudod, hogy
olyan Istentől jön, aki soha nem vall kudarcot, és tudod, hogy soha nem is fog!
Nem fog kudarcot vallani nehéz, sem jó időkben, az éjszaka közepén, de nappal
sem. Mindig ott lesz veled, és megszabadít téged, mikor a hit birtokol téged.
Mert az igaz hitből él! ÁMEN.
Olyan hitre van szükségünk, mint a három zsidó fiú,
Sidrák, Misák és Abednegó hite. Olyan hit birtokolta őket, amely által nem
féltek még a tüzes kemencétől sem. Tudták, ha tüzes kemencébe is kerülnek,
Isten megszabadítja őket. Isten nem fog megőrizni téged a kísértésektől, de sem
ezekben, sem a nehéz helyzetekben nem fogsz megégni, jöhet akármilyen próba és
kísértés! Olyan hitre van szükséged, mint Noénak volt. Ő nem is tudta, milyen
az eső, de mikor Isten mondta: építsen hajót, olyan hit birtokolta őt, hogy
amit Isten mondott neki, azt megtette. Megépítette a hajót, akármilyen célból
is, de megépítette, mert Isten mondta neki. A hit birtokolta őt.
Azt is említettem, olyan hitről van szó, amely
összeházasodik a kompromisszumok nélküli elhatározással. A hitből élés egy
komoly elhatározást igényel, hogy Isten Igéjét olvasod, azon gondolkozol,
Istennel közösséget építesz ki. Szilárd eltökéltségre van szükséged, ami Isten
dolgait illeti.
Megvallás: Eltökéltem magam, hogy győzzek. És nem
veszítek. Eltökélt vagyok, hogy előre megyek, és nem hátrafelé. Eltökéltem
magam, hogy győzzek, olyan hit birtokol, ami nem képes veszíteni, kudarcot
vallani, és nem is fog. Isten hite birtokol engem. Hiszed, hogy ez igaz?
Nem hit és cselekedet alapján szabadulunk meg, hanem
olyan hit által, amely működik. Az én hitem egy működő hit. Tele van
energiával, erővel, képességgel, hogy meg tudjam tenni azt is, amit soha nem
tettem még az életben, mert természetfölötti.
Említettem, hitben megalapozottnak kell lennünk. A hit az
MOST-hit. De a hit mindig egy időkeretben működik. Istennél a hit nem kötődik
olyan folyamathoz, amely időben zajlik, mert nála nincs idő. Mi azonban itt a
földön időben élünk. Amikor Isten behelyez egy magot ebbe a világba, akkor egy
idő folyamatba helyezi ezt be. Amikor elültetünk egy magot, tudomásul kell
vennünk, hogy egy időfolyamba helyezzük bele, és időre van szükségünk, hogy
kifejlődjön és megjelenjen a láthatóban.
Még egy dolog, amit meg kell értenünk: Isten minden
ígéretét magba csomagolta. S minden magban benne van a csírája annak, ami majd
kifejlődik belőle. Minden ígéret, amit Isten ígért neked az Igéjéből, minden,
amit Isten személyesen neked mondott, hogy cselekedni fog érted – ezek megtalálhatók
csíraként abban a magban. S a megfelelő dolgot kell tennünk vele, hogy ez a mag
kifejlődjön itt az időfolyamban. Ami Istent illeti, ezt már ő megtette, mert Ő
mindig a MOST-ban van. S mikor meglátjuk ezt a magot, akkor előszólítjuk a nem
létezőt, mint meglévőt, mert mi már a magban látjuk a kifejlődött ígéretet.
Ezt a magot bele kell helyeznünk a megfelelő
termőtalajba, a szívünkbe, a szívünk méhébe, hogy a mag elkezdjen kifejlődni,
míg a rügyek kipattannak. S egyre többet látsz belőle, míg az életedben az
aratás el nem érkezik. Mert ugyan tudjuk, hogy a MOST-hit Istennél már megvan,
mi viszont tudjuk, hogy a magnak egy időfolyamon kell átmennie, s ez után
kapjuk meg az ígéretet. Ezek az ígéretek hozzánk mind mag formájában érkeznek.
Mivel megigazultak vagyunk, hitből kell, hogy éljünk, s egész életünkben
ezekkel a magokkal együtt kell élnünk, ahogy fejlődnek az időfolyamban. Miután
ezt a magot elültetjük, öntözésre van szüksége, azaz elmélkedésre, megvallásra
van szükség. A hit-cselekedetre van szükség: dicsérettel tudod öntözni,
imádásoddal, ezért szükséges, hogy dicsérd és imádd Istent. Ez az öntözés
indítja be a mag növekedését.
Folyamatosan öntöznünk kell. Akkor is, mikor nem érzel rá
késztetést, akkor is, amikor úgy érzed, hogy nincs okod rá. Tedd ezt most,
kapcsold be az öntöző rendszert, kezd el dicsérni Istent, mert a magot
behelyezted a termőföldbe - legyen az gyógyulás, szabadulás, a pénzügyi életed,
öröm, vagy békesség -, és el kell kezdened öntöznöd azt. Minden ígéretet, amit
Isten mondott, hogy megcselekszi az életedben – öntöznöd kell.
A Róma levélben az szerepel, hogy nem imádkozunk úgy,
ahogy kellene. (Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van a mi
erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga
a Szellem esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Róm 8:26) Itt a
kellene szó szükségszerűt jelent. A szükségszerűség ebben a helyzetben – ezt
fejezi ki. Szükséges tehát, hogy dicsérjük, és imádjuk az Urat ahhoz, hogy az
elvetett magunk kikeljen. Azért, mert Isten tett valamit ebbe a magba, amit
szeretnél megkapni, ezért a magot öntöznünk kell, és ezt dicsérettel és
imádással tudjuk megtenni.
Most a hit valóságáról szeretnék beszélni. Amikor a
strucc bedugja a fejét a homokba, akkor a valóság elől menekül, és azt hiszi,
hogy ha nem látja, akkor nem is létezik, ami miatt bedugta a fejét a homokba.
És nem tudja, hogy a veszedelem közeledik-e hozzá, vagy sem. A hittel, Istennel
kapcsolatban nem szeretnénk ilyen helyzetbe kerülni, ugye? Okosabbak szeretnénk
lenni, ugye? Mire is lenne szüksége a struccnak? Hogy a valóságot ellenőrizze.
Nekünk a realitástól, a valóságtól nem szabad elrejtőznünk, elfutnunk, hanem
konfrontálódnunk kell vele úgy, hogy azt megváltoztassuk. Ez a hit feladata.
Hasonlóan ahhoz, mint amikor Isten Igéje korrigál minket,
s azt mondjuk: Uram, köszönjük, hogy meg akarsz változtatni, annyira szeretem,
hogy akarsz segíteni nekem és mindezt azért, hogy a megváltás minden területe
működjön az életemben. Hálás vagyok, hogy hajlandó vagy engem korrigálni,
megváltoztatni. Hogy kész vagy megpróbálni engem, és ahhoz, hogy oda kerüljek,
ahová te szeretnéd, tedd Uram, amit csak tenni akarsz. Lehet, hogy a testem
menekülni akar, és kiáltani, de én kész vagyok arra, hogy konfrontálódj velem,
és megváltoztass engem. A valóság értelmezése: a valóság az, ami létezik,
függetlenül mindentől. Ezt szeretném a természetes, minket körülvevő világgal
szembe állítani. Isten a valóságban létezik. Mégpedig úgy létezik, hogy
független minden mástól.
Vagy másképp fogalmazva: Ő nem függ senkitől és semmitől
a létezésében. A valóság az, aminek a létezése nem függ semmitől. A mi hitünk
valósága ebből következően független a minket körülvevő világtól. Tehát Isten
hite bennünk nem erősödik, vagy gyengül a minket körülvevő dolgok hatására.
Azaz a hitünk független minden más dologtól, nem függ semmitől. A hit valósága
képes megváltoztatni életeket, körülményeket, s a hited az, ami behoz az
életedbe olyan dolgokat, amit semmi más nem tudna behozni ebben a látható
világban.
A hitem valósága független a körülményeimtől, hogy miben
vagyok, min megyek éppen keresztül. Nagyobb a hitem, mint az akadályaim. Még
attól is, amit mások mondanak nekem, független attól is, hogy mit akar az ördög
tenni - vagyis a hitem függetlenül tud működni mindentől. A sátánnak nincs
olyan képessége, hogy megakadályozza a hitem működését. Ha elhatározom, hogy a
hitem valóságával konfrontálódjon, akkor a hitem valósága előtt meg kell
hajolnia minden körülménynek, betegségnek, nehézségnek. Azért, mert Isten hite,
amely bennem van, független minden más dologtól. Független az ördög minden
próbálkozásától, bármitől, amit az ördög valaha is hozhat ellenem. Független
attól is, ha bárki bármit próbálna ellenem tenni. Mert a hitem közvetlenül az
élő Isten lényéből jött, ő az én mennyei Atyám. Én Isten szemével láthatom a
körülményeimet, és a hitem realitása konfrontálódik ezekkel.
Mondd: a körülményeim meghajolnak előttem. ennek a napnak
a nehézségei eltűnnek előlem.
2014. december 15.
Máté evangélium 2. fjezet: Egyiptomból hívja ki Isten a Fiát
Mát. 2,1 Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben [jelentése:
a kenyér háza], Heródes [Jelentése:
hősies] király idejében. ímé
napkeletről*
bölcsek** jövének, és érkeztek Jeruzsálembe, és
érdeklődtek; kérdezősködtek ezt mondván:
*Napkelet:
(anatolé):
a fény felkelése, azaz hajnal.
** Bölcsek [(magosz):
mágusok, tudósok, csillagászok]
Mát. 2,2 Hol van a zsidók újszülött királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő
csillagát, amikor feltűnt napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet
tegyünk néki, hódoljunk neki, hogy leboruljunk előtte, és imádjuk Őt*
*Bálám – aki Moáb királyának hívására jött,
hogy megátkozza Izráelt – így prófétál a „csillagról”: Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, és aki tudja a
Magasságosnak tudományát, és aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de
nyitott szemekkel. Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag
származik Jákóbból (jelentése: Sarokfogó vagy mást kiszorító), és királyi pálca támad Izráelből; és
általveri, és összezúzza Moábnak [jelentése: kívánság] oldalait, és összetöri Sethnek
[jelentése: pótlás; elrendelt, odahelyezett] minden fiait” (4 Móz. 24.16-17)
A
feltámadott Úr kijelentése a csillagról: „Én
Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a
gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag” (Jel. 22,16)
Mát. 2,3 Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, megrémült, megrettent,
nyugtalanná lett, és felháborodott, és vele együtt az egész Jeruzsálem.
Mát. 2,4 És egybegyűjtve minden főpapot, vagyis a papi fejedelmeket és a nép
írástudóit, tudakozódik vala tőlük és faggatta őket, hol kell a Krisztusnak, a
Messiásnak megszületnie, vagyis világra jönni?
Mát. 2,5 Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben (jelentése: dicsőítve lesz a kenyér / Ige háza);
mert így írta, és így jövendölte vala meg a próféta:
Mát. 2,6 És te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb,
legjelentéktelenebb Júda fejedelmi, vezető városai között: mert belőled
származik, és belőled támad, és jön majd elő a fejedelem, az Uralkodó, aki
legeltetni, pásztorként terelgetni, és kormányozni fogja az én népemet, az
Izráelt*
*És ez így lett
megírva: „De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között:
belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől
fogva, öröktől fogva van” (Mik. 5,2)
Mert: „Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét
ültetem székedbe” (Zsolt. 132,11)
És ezt a zsidó nép is tudta: „Nem az írás mondta-e, hogy a Dávid
magvából, és Betlehemből, ama városból jön el a Krisztus, ahol Dávid vala?” (Ján. 7,42)
Mát. 2,7 Ekkor Heródes titkon magához hivatván a bölcseket, a mágusokat
csillagászokat, a keleti tudósokat, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag
megjelenésének, feltűnésének idejét, vagyis azt az időt mely óta az a csillag
ragyog.
Mát. 2,8 És elküldvén őket Betlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan
kérdezősködjetek, és gondosan tudakozódjatok, és szerezzetek pontos értesülést
a gyermek, vagyis a kisfiú felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok
tudtomra, és jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek, és tisztességet tegyek, és
hódoljak néki, hogy imádjam Őt, és leborulhassak előtte.
Mát. 2,9 Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának, és útra keltek. És ímé
a csillag, amelyet napkeleten láttak feltűnésekor, előttük megy vala, és
vezette őket mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek
vala.
Mát. 2,10 És mikor a mágusok meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendeznek*
*Nagy
örömmel örvendeznek [(szphodra):
- vehemensen, azaz nagymértékben, nagyon; rendkívül(-i módon), erősen]
Mát. 2,11 És bemenvén a házba, ott találák, és meglátták; megpillantották a
gyermeket anyjával, Máriával [jelentése: keserűség, szomorúság]. És leborulván, tisztességet tőnek,
hódoltak néki, és imádták Őt, a gyermeket. És kincses ládáikat kinyitva,
kincseiket kitárva ajándékokat adának néki, ajándékokat tettek eléje, és áldozatot ajánlottak fel néki:
aranyat, tömjént és mirhát (szimbólumai
a megpróbált hitnek imádatnak, és illatos
kenetnek)*
*Így hangzott a prófécia, amely most
beteljesedett: „A tevék sokasága elborít, Midján
(jelentése: küzdelem) és Éfa
(jelentése: sötétség, elrejtettség) tevecsikói,
mind Sebából (jelentése: ember) jönnek,
aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik. (Ésa. 60,6)
„Boruljanak le előtte a
pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. Tarsis (jelentése: erősség) és a szigetek királyai hozzanak ajándékot;
Seba és Szeba királyai adománnyal járuljanak elé. Boruljon le előtte minden király, minden nép
őt szolgálja! És éljen ő és
adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden
napon” (Zsolt. 72,9-11.15)
Mát. 2,12 És mivel álomban meginttettek, vagyis utasítást, figyelmeztetést,
kijelentést kaptak, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza
hazájukba, vagyis tartományukba, országukba.
Mát. 2,13 Mikor pedig azok a mágusok; tudósok,
csillagászok, bölcsek visszatérnek vala, ímé megjelenék az Úrnak angyala,
hírvivő követe Józsefnek [jelentése: az Úr hozzáadott még; Ő megsokasít]
álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss,
menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg én mondom néked. Mert Heródes halálra
fogja keresni a gyermeket hogy elveszítse, megölje, elpusztítsa őt.
Mát. 2,14 Ő pedig fölkelvén még akkor éjszaka, vevé, és fogta a gyermeket és annak
anyját éjjel, és Egyiptomba [jelentése:
kettős teher, dupla nehézség] távozék,
és Egyiptomba menekült, Egyiptomba húzódott vissza.
Mát. 2,15 És ott vala egész a Heródes haláláig, vagyis Heródes élete végéig, hogy
beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból
hívtam ki az én fiamat*
*És: „Mindez pedig
azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így
szólt” „Mikor még gyermek volt Izráel (jelentése: Isten erejével győző), megszerettem
őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat” (Mát.
1,22; Hós. 11,1)
Mát. 2,16 Ekkor Heródes észrevéve, és látván, hogy a bölcsek, a mágusok,
csillagászok, tudósok megcsúfolták őt, és kijátszották, túljártak az eszén.
Szerfölött felháborodék, haragra lobbant,
és nagyon feldühödött, és kiküldvén, megölete Betlehemben és annak egész
környékén minden fiúgyermeket, két esztendőstől és azon alul, az idő szerint,
amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől.
Mát. 2,17 Ekkor és így teljesedék be az ige,
amit Jeremiás próféta*
[jelentése: akit az Úr kijelölt] mondott, és jövendölt, amidőn így
szólt:
*Próféta: (prophétész): aki Isten előtt áll, Isten jelenlétében él, Tőle vesz
Igéket.
Mát. 2,18 Szó, és kiáltozás hallatszott Rámában [jelentése: domb, hegy]: Sírás-rívás és sok keserves
jajgatás. Ráhel [jelentése: anyajuh] siratta az ő fiait, az ő gyermekeit, és nem akart
megvigasztaltatni, mert nincsenek többé*
*Így szólt
Jeremiás: „Ezt mondja az ÚR: Hangos jajgatás hallatszik Rámában, és keserves
sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, hogy nincsenek többé
fiai” (Jer. 31,15)
Mát. 2,19 Mikor pedig Heródes meghalt, vagyis bevégezte, befejezte életét, ímé az
Úrnak angyala, egyik hírvivő követe megjelenék álomban Józsefnek Egyiptomban.
Mát. 2,20 Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izráel
földére; mert meghaltak, akik a gyermeket halálra keresik vala, akik a gyermek
életére törtek.
Mát. 2,21 Ő pedig felkelvén, fogta, és magához vevé a gyermeket, a kisfiút és annak
anyját, és elméne Izráel földére.
Mát. 2,22 Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus [jelentése: a nép fejedelme;
a népen uralkodó] uralkodik,
Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert félt vala odamenni, hanem minthogy
álomban meginteték és kijelentést, útmutatást kapott, Galilea vidékeire
[jelentése: Csekély, alacsony, megvetett;
a pogányok körzete] tért.
[Más fordítás: Galilea
tartományába vonult vissza].
Mát. 2,23 És oda jutván, oda megérkezvén, lakozék, vagyis letelepedett Názáret [héberül:
ág, sarj, hajtás] nevű
városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, a prófétai szó, a
kijelentés, hogy názáretinek fog neveztetni, názáretinek fogják hívni*
*A prófétákon
keresztül már jelezve lett a Dávidi sarj eljövetele, és feladata: „És szólj néki, mondván: Ezt mondja a
Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete, vagyis sarjadék, mert
csemete, azaz sar) támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát! Mert ő fogja
megépíteni az Úrnak templomát, és nagy lesz az ő dicsősége, és ülni és
uralkodni fog az ő székében, és pap is lesz az ő székében, és békesség tanácsa
lesz kettőjük között” (Zak. 6,12-13)
Mert: „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR
Szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem Szelleme, a tanács és erő
Szelleme, az ÚR ismeretének és félelmének Szelleme. Az ÚR félelme lesz a
gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, Igazságban
ítéli, azaz válogatja ki, és különíti el, választja ki, és emeli ki a
gyöngéket, a szerény, alázatos,
nyomorult, megalázottat, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett;
megveri a földet szájának vesszejével, vagyis (a logosszal = az
Igével), és ajkai lehével (pneuma: azaz: Szellemével) megöli a
hitetlent. Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a
hűség” (Ésa. 11,1-5).
És teszi ezt azért, hogy
meghaljon az óember és feltámadjon az újember: „Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van
romolva a csalárdság kívánságai miatt; Megújuljatok pedig a ti elméteknek
szelleme szerint, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint
teremtetett igazságban és valóságos szentségben...” (Eféz. 4,22-24)
A zsidó nép és tanítóik nem
ismerték fel a próféciák beteljesedését: „Találkozék
Filep Nátánaellel, és monda néki: Aki felől írt Mózes a törvényben, és a
próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát. És monda néki
Nátánael: Názáretből támadhat-e, származhat-e valami jó? Monda néki Filep: Jer
és lásd meg!” (Ján. 1,46-47)
Pedig még a tisztátalan
szellemek is felismerték, így szólva: „És monda: Ah! Mi dolgunk van nékünk veled,
Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te:
az Istennek Szentje” (Márk. 1,24)
És a feltámadott Úr kijelentése:
„Én, Jézus… vagyok Dávid gyökere és új
hajtása, sarja…” (Jel. 22,16)
Az igazakról
„Az igazakra
világosság a sötétben: [attól aki] irgalmas, kegyelmes és igaz. (Zsolt
112,4)
Keneth Hagin: A megalkuvás nélküli hit 2/2.rész
A hit folyamata 2/2 rész
Az idő birodalmában
Minden mag tartalmaz egy kezdeményt, egy csírát, ami
kicsiben a valóság – ami ki fog fejlődni, annak a kezdetét tartalmazza. A mag
tartalmaz már valami olyat, ami a korai állapota a kifejlett állapotnak. A
babszem tartalmazza a babot magát. A fejlődés addig nem indul be, míg a
babszemet a megfelelő helyre nem ülteted. S ha nem ülteted el, soha nem fog a
babszemben levő bab megjelenni, nem indul be a folyamat. Minden magnak van egy
kezdeménye.
S minden ott kezdődik, hogy a mag Isten Igéje. És minden
Igében benne van a csíra. Van gyógyulás-mag, ami magában hordozza, tartalmazza
a gyógyulást. Van, amelyikben benne van az örömnek a csírája, van olyan,
amelyikben benne van az anyagi áldás csírája, gazdagság, egészség, gyógyulás
van Isten Igéjében, ami a mag. De ez kezdeti állapotban, csíra állapotban van
Isten Igéjében. S hová kell ültetni Isten Igéjét? Le kell szedned a Biblia
lapjairól, és be kell ültetned a szívedbe. A termőtalajba kell helyezni, az
elmédbe, a bensődbe kell elültetni. Azt a magot, amely csíra formájában magában
hordozza az áldásokat, kell a szívedbe, elmédbe ültetni – azaz a földbe.
S ha ott hagyod, és nem ásod ki, és a megfelelő dolgokat
teszed vele kapcsolatban - azaz dicséred az Urat, vagyis öntözöd -, beindítod a
növekedési folyamatot. Dicséred az Urat, gondolkozol az Úrról, az Ő beszédén
elmélkedsz, ekkor öntözöd ezt a magot. S mikor így öntözöd, a dicséreteiddel
megtelik a mag, mint vízzel, és így táplálod ezt a magot, hogy növekedjen. A
hálaadás is egy ilyen öntözés – a kezdeti állapotban levő mag hirtelen
tápanyagot kap, és elkezd növekedni. Tehát a gyógyulás, amire szükséged van,
elkezd növekedni a bensődben. A pénzügyi bővölködés elkezd növekedni. Az öröm
kezd el növekedni a bensődben. S először azt látod, hogy egy kis öröm-sarjadék
jelenik meg az életedben. Egy kis hálaadás, egy kis gyógyulás jelenik meg a föld
felett.
Neked azt kell tenned, hogy öntözöd a magot, és Isten
akármit is helyezett ebbe a magba, az mind ki fog fejlődni. Ezek alapján, az
öntözések után megjelenik egy kis sarjadék, majd a kalász. A végén pedig a
teljes termés benne lesz a kalászban. S végig a folyamat alatt dicsérni kell az
Urat, hálát kell adni, dicsőséget kell adni az Úrnak, magasztalod Őt – és a
csíra elkezd nőni, nőni. S előbb-utóbb meglátod azokat a dolgokat, amik a
magból kifejlődnek, s akkor már arathatod a termést. Ha nem műveled a magot,
akkor nem fog kifejlődni. Kezdjük el öntözni a magvunkat. Dicsérd az Urat,
akkor is, amikor egyáltalán nem érzed azt, hogy ezt kellene tenned. De ez egy
hit cselekedet. Elmédben el kell döntened: ma reggel dicséred az Urat. Dicséred
este, délben – nem fogsz kompromisszumot kötni a hitedben, a hálaadásodban. Bár
nem láttál semmit még az ígéretből, de hálát adsz érte.
Nem fogsz kompromisszumot kötni a hited megvallását illetően
sem. Bár a fizikai világban még semmit nem láttál megvalósulni, de hálát adsz
érte. Mert tudod, hogy az a mag, ami a szívedben van, tartalmazza a csíráját
Isten ígéretének, és Ő hűséges ebben a folyamatban. Nem érdekes, hogy 2 vagy 10
nap, hogy 1-2-4-8 hónap – tudod, hogy Isten Igéjében benne van az ígéret
csírája. Tudjuk, hogy ez az ige-mag elpusztíthatatlan, romolhatatlan. Nem
akadályozhatja meg senki, az ördög sem, hogy ez a mag termést hozzon. Amilyen
magot elvetettél, az tartalmazza Isten ígéretét, és ki fog fejlődni. Tudod,
hogy eljön a nap, mikor fogod a sarlódat, és veszed a gyógyulásodat. Tudod,
hogy le fogod aratni ezt a termést.
Amikor az ördög azt mondja: nem lesz meg Isten ígérete, te
megvallod: csak kitartás, úton van! Én ezt már látom. Elvetettem a magot, és
látom már a mag belsejében ezt az ígéretet. Tudom, hogy az enyém Isten ígérete,
hogy megvan Isten ígérete. Azért, mert ez a magban van. Figyelj: azért mondta
Isten, hogy ez a tiéd, mert belehelyezte a magba Isten ígéreteit, és ez már
elvégzett dolog. Isten tudja, hogy milyen ígéreteket helyezett az ő Igéjébe,
ami igen és ámen – és ez már a tiéd. Már a kezedbe helyezte. A mag Isten Igéje.
Egy csíra van ebben a magban, amit Isten helyezett bele. Ő maga van ebben a
magban.
Minden Ige Isten inspirációja alapján jött létre. Minden Ige
Istenből, saját magából keletkezett. Isten nyilvánítja ki az Igéjén keresztül,
hogy ki is Ő valójában. Beoltotta az Igéjét erővel, és hatalommal. Beoltotta
képességekkel az Ő Igéjét. Isten saját magát helyezte az Igéjébe. Ez az oka
annak, hogy a Biblia nem egy halott könyv, hanem az Élet könyve, az erőnek, a
hatalomnak, örömnek a könyve, egy olyan könyv, ami előállít, termel valamit,
mert ez nem egy halott könyv. Mert az Igének minden szavát Isten ihlette, amely
hasznos számunkra. Isten Igéje egy mag-raktár, és minden egyes magba Ő csirákat
helyezett. Ha úgy érzed, hogy szomorú vagy, nincs más dolgod, mint egy kis
öröm-magot szórni a szívedbe. Mit kell ilyenkor mondanod?: tele vagyok örömmel.
Ma örvendezni fogok, mert az Úr szerezte ezt a napot. (Ezek olyan magok, amik
sziklákat repesztenek, amelyek pedig nagyon ellenállóak, azt is szétrepesztik,
még a régi életet is, mint a sziklát. – ford.) s mondhatod: Ó Uram, örömmel
átitatott ember vagyok, Isten öröme van bennem.
Amikor újjászülettem majd’ 50 évvel ezelőtt, vettem Szent
Szellemet. Annyira izgatott lettem ettől, emlékszem, akkor az újjászületés, a
Szent Szellem keresztség és a nyelveken szólás egy időben történt. Mentem a
gyülekezetbe, boldog voltam, mindenkit üdvözöltem, s egy hölgy rám
csodálkozott, : fiacskám, miért vagy olyan boldog? Képzeld, most születtem újjá
- válaszoltam -, az Úr öröme van bennem, az Úr öröme elárasztott engem. Soha
nem felejtem el, mit mondott a hölgy: fiacskám, majd 40 év múlva nézd meg
magad! Nos, ma még nagyobb öröm van bennem, mint akkor. Halleluja!!!
Minden mag tartalmazza Isten ígéreteit, akármire van
szükséged, vissza kell menned Isten Igéjéhez, amelyet Isten személyesen neked
címzett, azokat, amikre épp akkor szükséged van – ez a réma. Mert mindig
találhatsz az Igében olyan ígéreteket, amelyek pontosan az aktuális
élethelyzetedre vonatkoznak. Gondolkozz ezeken, tartsd a szemed előtt ezeket az
Igéket, s ekkor a csíra elkezd növekedni. S az az ígéret, ami ebben a magban
benne volt, elkezd megvalósulni az életedben.
Isten Igéjében, csira formájában ott van, amire szükséged
van. Vesszük ezt a magot, amit Ő adott, és belehelyezzük a szellemünk méhébe,
vagy másképp, a szívünk termőtalajába. Majd el kell indulnia a növekedési
folyamatnak, dicsérni kell az Urat, hálát kell adnunk, hogy már a miénk. S ezt
szüntelenül tennünk kell. Miért? Mert tudjuk, hogy a folyamat elkezdődött.
Tehát mozgásba lendült ez a folyamat. Abban a pillanatban, ahogy elvetetted a
magot, a folyamat beindult. Nem engeded, hogy az idősávban, míg megjelenik ez
az ígéret, kompromisszumot köss. Ez alatt az idő sáv alatt a körülmények nem
kényszeríthetnek arra, hogy kompromisszumot köss. Ami Isten Igéjét illeti, egy
romolhatatlan mag, amely nem pusztulhat el, hanem meghozza a termést, ha
következetes vagy cselekedeteidben, és megvallásaidban. A te feladatod az, hogy
mozdíthatatlan, szilárd maradj. Mint az is, hogy maradj meg mindig az Igében ez
idő alatt, azaz Isten beszéde szerint éld az életed, és ragaszkodj az Igéhez,
az ígéretedhez. Mert egy folyamatban vagy.
Zsid 11:1 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a
nem látott dolgokról való meggyőződés. Angol: a most hit azoknak a dolgoknak a
valósága, amelyekben reménykedünk, és azoknak a dolgoknak az evidenciája,
amelyek nem láthatók.
A most-jelenvaló-hitről van szó.
Próbáld meg az elmédben Isten helyébe képzelni magad. Ő már
látja, mert a magban már benne van, ami kifejlődhet ebből a magból – ahogy te
látod a babot -, ő helyezte a magba az ígéretet. Látja. A természetes
szemeinkkel nem láthatjuk, mert egy folyamat során fejlődik ki, és a magon
belül van az ígéret. De Isten látja ezt. Ő már úgy látja, mint ami már
teljesen, tökéletesen ki van fejlődve. Nincs olyan hogy tegnapi hit, vagy
holnapi hit. Csak a most-hitnek van értelme. Így látja Isten, ez már elvégzett
dolog, mert Ő helyezte a magba az ígéretet, és ez a te kezedben van. A hitünk
feladata, hogy úgy lássuk ezt a magot, ahogy Isten látja: kifejlődve. És mi
előszólítjuk a nem láthatókat, mint létezőket. Előszólítjuk, amik nincsenek,
mint létezőket. Előhívjuk azokat, amik most még nem láthatók, amelyek még a
magban vannak, és egy folyamatra várnak, hogy kifejlődjenek. Tehát próbáld meg
Isten helyébe képzelni magad, aki már látja. Ha valakinek megújult elméje van,
képes látni az Isten igéjében levő ígéreteket, mint megvalósultakat.
Ha újjászülettél, és megújult az értelmed, képes vagy Isten
Igéjét úgy látni, mint Isten maga. Elkezded látni magadat Isten Igéjében, mint
akinek az életében ezek már megvalósultak, mert Isten is így lát téged az
Igéjében. És mit teszel, hogy ez megvalósuljon? Előszólítod azokat, amelyek nem
láthatók, mint létezőket. Ez esetben úgy cselekszünk, mint Isten maga, mint
Ábrahám maga. Mi azokat, amik most még nem láthatók, előszólítjuk a látható
világba úgy, mintha már itt lennének. Azért tehetjük, mert ez már egy beindult
folyamat. S ha tudjuk, hogy folyamat, akkor azt is tudjuk, hogy csak idő
kérdése, hogy mikor fejeződik be. Tudjuk, hogy előbb utóbb meg fogjuk látni.
Visszatérve a hithez: neked nem lehet hited holnap. Senkinek sincs holnapi
hite. Mondhatod: megmutatom, hogy holnap lesz hitem. Azért nem értek veled
egyet, mert ha holnap megmutatod, az már most-hit lesz. Soha nem kerülünk a
holnapba, mert az akkor már MOST. Mindig a most-ban vagyunk.
Nem tudsz visszamenni a múltba, és előremenni a holnapba,
hogy ott hitet gyakorolj. Az én hitem az egy most-ra vonatkozó hit. Bármilyen
magot is vetettem a szívembe, nem tudok holnap beszélni hozzá, csak most. Ebből
következik, hogy bármilyen Igét, amit elvetettél a szívedbe, csak most tudod
kimondani – holnap már nem tudod megvallani, csak MOST. Csak azt tudod mondani:
Uram hiszek abban az Igében, ami a szívemben van, most hiszek. Azért tudom
előhívni azokat, amik nem láthatók, a láthatóba, mert már tudom, hogy azok
megvannak a most-ban. A magban már benne vannak csíraként, ami meg fog jelenni.
Ezért én csak annyit teszek, hogy hiszem, ez már az életemben megvan. És
előhívom azt, ami nem látható, mint meglevőt.
És nem érdekelnek a külső körülmények, és nem az alapján
döntök, amik körülvesznek, nem kötök kompromisszumot a hitemben valami miatt,
amit nem látok, vagy mert valaki azt mondja, hogy ez a hit-dolog nem működik.
Semmi nem kényszeríthet arra, hogy kompromisszumot kössek a hitemben. Megállok
az örökkévalón, a hibázásra képtelenen, mert tudom, hogy Isten nem hibázhat,
mert Ő a világot is szavak által hívta a létezőbe. Töltsd magadba Isten Igéjét,
Igéjének a hatalmát, és nem képes a látható világ olyan döntésre kényszeríteni,
ami ellentétes a hiteddel, nem képes arra, hogy kompromisszumot köss, azért
mert éppen valaki a környezetedben nem hisz. Akár hiszed, akár nem, Isten soha
nem változik. Akár hiszel Istennek, akár nem, ez nem változtatja meg Őt.
Tényként fogadjuk el, hogy Isten nem változik. Nem Őt kell mozgásba lendíteni,
működésre bírni, hanem a magot. S akármi is van abban a magban, az kifejlődik
belőle a te érdekedben, akkor, ha ezt a folyamatot beindítod – és ez egy
idősávban játszódik le. Mit mond ilyenkor egy hívő? Megvan, ez már az enyém. Az
enyém!
Mondd: hiszem, hogy ez az enyém. Ez az ígéret megvan nekem,
s már akkor láttam, amikor elvetettem a magot. Láttam a romolhatatlan, a
halhatatlan magban az ígéretet. Ez most a földben van, s én öntözöm. A fejlődés
beindult, s nem érdekel, ki mit mond. Nem érdekel, ki szereti, vagy ki fogadja
el, nekem megvan az örökkévaló magom a mindenható Istentől, az enyém már ez az
elpusztíthatatlan, örökkévaló mag, Isten örök Igéje. S hiszem, hogy akármi is
van ebben a magban, én képes vagyok meglátni ezt Isten szemével, mint létezőt,
és már akkor láttam, mikor a földbe ültettem, és Istennel egyetértek ebben, és
előszólítom a nem láthatókat, mint létezőket.
Már ma azt tudom mondani, hogy igen, én áldott vagyok,
egészséges vagyok, meggyógyultam, pénzügyileg áldott vagyok, már ma ez igaz, és
már nincs semmi szükségem, mert minden szükségemre elvetettem egy magot, és
ezért már több szükség nem lesz az életemben ezekkel kapcsolatban. Mert nekem
már van egy magom a földben, ami fejlődik. Magjaim vannak a földben.
Örökkévaló, elpusztíthatatlan, romolhatatlan magom van, Isten élő szava. Ez
sokkal jobb, mint egy új kocsi, mint egy új ház. Jobb, mint egy kedves
háziállat, vagy mint egy luxusautó. Itt maga a Mindenható Isten lépett a
színre. Ez a nagy Teremtőnek az ereje, ami az enyém. S annyira szeretett és
tisztelt minket, hogy eljött, és közöttünk sátorozott az Úr, és azt mondta:
bennetek élek, a bensőtökben. Rajtatok keresztül szólok, és semmi sem
lehetetlen nekem. Semmi sem lehetetlen számomra! Ezt addig mondhatod, míg
teljes boldogság önt el: semmi sem lehetetlen nekem! Semmi sem lehetetlen
számomra.
Amikor reménytelen helyzetbe kerülsz, legjobb, ha nem
Istennek panaszkodsz, hanem elkezdesz magadhoz beszélni. Mert a mi Istenünk az
El-Shaddai, a Mindenható Isten, Jehova-Jire a mi ellátásunk forrása, az élő
Isten, nincs nagyobb, nincs hatalmasabb Nála. Ő a mindenható, élő Ige is. Most
megértjük, amit Józsué 1,8-9 mond: „El ne távozzék e törvénynek könyve a te
szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy
cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon
és akkor boldogulsz. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne
félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben
jársz.”
El ne távozzon a te szádtól, hanem gondolkodj rajta éjjel és
nappal... ebben az időhöz kötött folyamatban.
S mi történik veled, ha így teszel? Akkor jó szerencsés
leszel, és utadban boldogulsz. A siker Isten megromolhatatlan, hibázásra
képtelen Igéjéből származik. És ez a mag van a bensődben elplántálva. Te már
nem kompromisszum-kötő vagy, aki fel akarja adni, aki visszavonulót akar fújni,
hanem hiszel. Adj hódolatot, dicséretet. Kiáltsd Istennek az öröm kiáltását.
Kiáltsd Istennek, hogy hiszel a hibázásra képtelen Igéjében, és nem fogsz
elszaladni.
Mondd: már látom azt, már most látom, ezért hiszek, hogy már
megvan ez nekem, én előhívom ezt, és nem fogok kompromisszumot kötni, hiszem,
hogy ez már megvan nekem, és dicsérem az Urat ezért. Isten jó. Isten jó Isten.
Isten szeret téged. Egy hibázásra képtelen, meg nem rendülő szeretettel szeret
téged, és már akkor szeretett minket, mikor még bűnösök voltunk, és Krisztus
meghalt értünk.
„Atyám, tisztelünk téged most is, köszönjük a kegyelmedet,
irgalmadat, hogy annyira elárasztottál minket ezzel, köszönjük Atyám, hogy
olyanná teszel minket, amire mi soha nem lennénk képesek. Köszönjük a drága
vért, amely megváltott minket, mi nem romlandó mag által váltattunk meg, vagy
aranyon és ezüstön, hanem Jézus drága vérén, mint a szeplőtelen, hibátlan
Bárányén.”
Köszönd meg ezt a drága vért, amiben meg tudunk mosakodni.
Amiben minket Isten megigazulttá tett – Jézus vére által.
Köszönjük a drága vért Atyám. S mikor az Úr kezébe tettük az
életünket, ő megtisztított a bűneinkből. Dicsőséget és hálát adunk neked Uram.
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Nem tudom elképzelni, hogy Isten tervében a pokol nagyobb
legyen, mint a menny. Bár a Szentírásban azt olvassuk, hogy „sokan” járnak a
világ széles útján, amely kárhozatba visz (Máté 7,13), de hát éppen ezt a
sokaságot kell feltartóztatnunk útjukon az evangélium hirdetésével! Jézus a
kereszten mindent megtett azért, hogy ebből a sokaságból „számtalan fiát
vezesse dicsőségre” (Zsidó 2,10), és a Jelenések könyve is sikeres befejezésről
ír. „Tegyetek tanítvánnyá minden népet...” (Máté 28,19) - hangzott Jézus
utasítása. Nincsenek különleges intézkedések Istennél arra az esetre, ha az
evangélium véletlenül megbukna. Azért nincs, mert nem fog! Ma nagyságrendekkel
több ember tér meg, gyógyul meg és keresztelkedik meg Szent Szellemmel, mint
valaha is az emberiség történelme során. Csak az iramot kell növelnünk, mert
Jézus hamar visszajön! Isten áldjon benneteket! REINHARD BONNKE
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)