2 Tim. 4,1 Kérlek azért, és [(diamartüromai):
bizonyságot teszek]
az Isten [(kai): azaz] Krisztus
Jézus színe előtt, aki [(krinó): kiválogatja, elkülöníti, szétválasztja majd] az élőket és holtakat
az ő eljövetelekor és az ő országában, az Ő [(baszileia): királyságában]. »Más fordítás: Erős bizonyságot teszek Isten,
azaz Krisztus Jézus előtt, - ki eleveneket és holtakat fog elkülöníteni, és
szétválasztani, - arról, hogy ő meg fog jelenni és királyságra lép«.
2 Tim. 4,2 Hirdesd [(kérüsszó): tedd nyilvánosan ismertté a (logoszt)] az igét, vagyis [az evangéliumot] állj elő vele [buzgón, és
lankadatlanul] alkalmatos, és alkalmatlan időben. Ints, [érvelj,
győzz meg] buzdíts [biztass, bátoríts]
teljes béketűréssel [(makrothümia): türelemmel, állhatatossággal, kitartással] és tanítással [és hozzáértéssel, tudománnyal].
2 Tim. 4,3
Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt [az egészséges tanítást] el nem szenvedik, [nem hallgatják szívesen, nem fogják elviselni, eltűrni] hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek [és szereznek] maguknak tanítókat, mert viszket a fülük, és [nagyon szeretnének valami kellemeset hallani].
2 Tim. 4,4 És az igazságtól, a [(alétheia):
valóságtól] elfordítják az ő
fülüket, és [nem hallgatják meg] de a mesékhez [(müthosz): mondákhoz, kitalált
történetekhez] oda
fordulnak [elfogadják, átadják magukat].
2 Tim. 4,5 De te józan légy [maradj
mindenben meggondolt, (néphó): józan, nyugodt, összeszedett, éber,
mérsékelt, higgadt, és körültekintő] mindenekben. Szenvedj, [(kakopatheó):
tarts ki a nehézségekben;
a bajokat szenvedd el, viseld el; szenvedd
el a rosszat; vállald
a szenvedést] az
evangélista [(euaggelisztész): evangéliumhirdető, az örömhír hirdető] munkáját [(diakonia):
szolgálatát, feladatát] cselekedd [(plérophoreó): végezd, teljesítsd],
szolgálatodat teljesen [teljes mértékben] betöltsd.
2 Tim. 4,6 Mert [ugyanis]
én immár megáldoztatom [(szpendó): italáldozatként feláldoztatom], és az én elköltözésem [(analüszisz
kairosz): eloldódásom elrendelt]
ideje [(ephisztémi): küszöbön áll]
beállott.
2 Tim. 4,7 Ama nemes [(kalosz): jó, becsületes] harcot
megharcoltam, [(agón): megküzdöttem] futásomat elvégeztem, [a pályát
végigfutottam,
futásomnak végére érkeztem] a
hitet [bizonyosságot, meggyőződést, hitvallást] megtartottam [megőriztem].
2 Tim. 4,8 Végezetre [(loipon): továbbá, a jövőre nézve]
eltétetett nékem [(apokeimai):
készen vár rám] az
igazság [a megigazultság] koronája, [győzelmi
koszorúja] melyet megád
nékem az Úr ama napon. Az igaz [(dikaiosz): igazságos] Bíró. De nemcsak nékem
pedig, hanem mindazoknak is, akik vágyva [örömmel, sóvárogva]
várják az ő megjelenését [az ő dicsőséges eljövetelét].
2 Tim. 4,9 Igyekezzél hozzám jőni hamar.
2 Tim. 4,10 Ugyanis
Démás (jelentése: nép kedveltje,
a nép férfia, a nép vezetője) engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment
Thessalonikába (jelentése: hamisság
győzelme). Krescens (jelentése: a
növekvő) Galáciába (jelentése: Csekély,
alacsony, megvetett; a pogányok körzete). Titus (jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt) Dalmáciába (jelentése: csalárdság országa, megtévesztő fáklya; cél
nélküli izzás; hiábavaló fény).
2 Tim. 4,11 Egyedül [csak] Lukács
[jelentése: a megvilágosított, a fénylő, sugárzó] van velem. Márkust
[jelentése: védelem] magadhoz vévén,
hozd magaddal: mert nekem alkalmas, és [(eukhrésztosz): hasznos] a szolgálatra.
2 Tim. 4,12 Tikhikust [jelentése: szerencsés]
pedig Efézusba küldöttem.
2 Tim. 4,13
A felsőruhámat, [köpenyemet] melyet Troásban Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a
könyveket is, kiváltképpen a hártyákat [a pergamentekercseket].
2 Tim. 4,14 Az ércmíves [a rézműves] Sándor sok bajt szerzett [sokat ártott] nékem [sok
rosszat követett el ellenem]:
fizessen meg az Úr néki cselekedetei szerint.
2 Tim. 4,15 Tőle te is őrizkedjél, [óvakodj,
és kerüld
őt] mert szerfelett [igen
hevesen] ellenállott [szembeszegült] a mi beszédünknek, a mi [(logoszunknak): igénknek].
2 Tim. 4,16 Első védekezésem alkalmával [egyáltalán]
senki sem volt mellettem, [senki a jelenlétével nem támogatott] sőt mindnyájan elhagytak [mindenki
cserbenhagyott] ne számíttassék be nékik. [Isten
bocsássa meg nekik].
2 Tim. 4,17 De az Úr mellettem állott, és megerősített engem [(endünamoó): erőt öntött belém, és képessé tett arra],
hogy teljesen bevégezzem [maradéktalanul befejezzem]
az igehirdetést, [Hogy általam az evangélium hirdetése
teljességre jusson], és hallják meg (és tudomást szerezzenek róla) az összes pogányok, [az összes
nemzetek]. És megszabadultam az oroszlán szájából. [Más fordítás: Ám mellém állt az Úr s hatalomhoz juttatott, hogy rajtam keresztül
teljes célját elérje az igehirdetés és meghallják ezt a nemzetek mind. Engem az
Úr kiragadott az oroszlán szájából.
2 Tim. 4,18
És [ezután is] megszabadít [kiragad] engem az Úr
minden gonosz cselekedettől, [a gonosz
minden munkájából; a gonosz minden rosszindulatú,
káros, ártalmas cselvetésétől]. És megtart [(rüomai):
megment, megőriz,
megóv, védelmez és átment]
az ő mennyei országára; akinek dicsőség örökkön örökké [Más fordítás:
Meg is szabadít engem az Úr minden
gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába. Övé a dicsőség örökkön örökké]! Ámen.
2 Tim. 4,19 Köszöntsed Priszkát [jelentése: tiszteletre
méltó] és Akvilát,
[jelentése: sas] és az Onesifórus
háznépét.
2 Tim. 4,20 Erástus [jelentése: szeretett] Korinthusban [jelentése: díszítés] maradt; Trófimust [jelentése: a tápláló] pedig Milétumban [jelentése: sötét, vörös vár] hagytam betegen.
2 Tim. 4,21 Igyekezzél tél előtt eljönni. Köszönt téged Eubulus
[jelentése: körültekintő, okos, jó
tanácsot adó] és Pudens [jelentése: szemérmes]
és Linus [jelentése: háló, zsinór, kanóc,
fonal] és Klaudia [jelentése: sánta],
és mind az atyafiak [a testvérek].
2 Tim. 4,22
Az Úr Jézus Krisztus a te szellemeddel. Kegyelem veletek! Ámen.