2014. november 28.
2014. november 27.
Ne félj! - RÉMA.
Ézsaiás könyve 51,12-15
Ézs 51:12 Én, én vagyok megvigasztalótok (paraklétosz:
szószóló, védő, pártfogó, közvetítő, közbenjáró, segítő. A segítségül hívott
(védőügyvéd) ! Ki vagy te, hogy félsz (rettegsz) halandó embertől? Ember
fiától, aki olyan lesz, mint a fű (elszárad mint a széna)?!
Ézs 51:13 Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtődről
(Alkotódról), aki az eget kiterjeszté (kifeszítette) és a földet megalapítá
(alapot vetett), és hogy félsz (rettegsz) szüntelen minden napon nyomorgatódnak
(sanyargató, elnyomó) (összeszorít, kínoz, zaklat) haragjától (vadság,
hevesség, felháborodás), aki igyekszik (magatartás, magaviselet, viselkedés)
elveszteni (elpusztítani, rombolni, megsemmisíteni)? De hol van a nyomorgató
(sanyargatód, elnyomód) (összeszorít, kínoz, zaklat) (izzó) haragja (dühe)(vadság,
hevesség, felháborodás)?
Ézs 51:14 Hirtelen (gyorsan, hamar) (ki)megszabadul
(megmenekül, megvédelmeztetik, meggyógyul, megőriztetik, jól lesz, ép(-pé
lesz), egészséges(-sé lesz) a fogoly (megkötözött), és nem hal meg a veremben
(börtön, csapda, tőr), kenyere sem fogy el (nem hiányzik, nem csökken) (nincs
szegénység, szükölködés, szükség, ínség):
Ézs 51:15 Hiszen (mert) én vagyok az Úr, a te Istened,
aki megreszkettetem (felkavarom) a tengert és zúgnak habjai (hullámai);
seregeknek Ura (Jehova) az Én nevem.
Számomra az Úr azt jelentette ki, hogy ha nehéz
(satu)helyzetben vagyok is (vagy bármikor kerülnék), ahol a dühvel teljes
nyomorgató (aki elsősorban szellemi lény és nem ember, de persze akár emberen
keresztül is) próbál zaklatni, kínozni, gyötörni, „összeszorítani” - DE a
szellem gondolata ÉLET és BÉKESSÉG! (Róm 8:6) Ezért HIRTELEN megszabadul,
meggyógyul, éppé lesz, megmenekül a megkötözött, a fogoly, és NEM HAL MEG a
börtönben, csapdában, tőrben (- vagyis nem pusztul el a betegségben, nem
győzhet felette a kudarc és vereség, anyagi szükség, illetve bármi más), amit a
madarász tett ki, és a madárka gyanútlanul belesétált (vagy egyszerűen csak egy
nagy szellemi támadás következménye), s amely megfogta a lelkét, és
megsemmisíteni készül a testét. SŐT, a szegénység, szükölködés, inség sem
fenyegeti! Hiszen maga a Seregek Ura az én Istenem, az az örökkévaló, hűséges,
kegyelemmel teli, mindig szerető Isten, aki maga a Szabadító – Jézus!
/Orb./
Minden hívő – boldog megvallása:
„Uralkodik az ÚR!
Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erőt övezett magára. Szilárdan áll a
világ, nem inog. Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te” (Zsolt. 93,1-2)
Ezt mondom az Úrnak:
„Szeretlek Uram, én erősségem! Uram Te vagy
az én kősziklám, váram és szabadítóm; Te vagy az én Istenem, az én kősziklám, Benned
bízom: Te vagy az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem” (Zsolt 18,2-3)
Wilhelm Busch: Jézus a mi sorsunk
5. Jézus az élet fejedelme
Évekkel ezelőtt hitmélyítő hetet tartottam a Cseh-Erdőben.
Miután a fiúk elutaztak, nekem még egy napig várnom kellett, mert autóval
jöttek értem. Azon az estén egy régi vadászkastélyban laktam. Valamelyik
királyé volt. Most csak egy erdész lakott benne. A ház düledezett. Nem volt
villanyvilágítás, de volt egy hatalmas lakószoba nyílt kandallóval, még tűz is
égett benne. Az erdész elém tett egy petróleumlámpát, és jó éjszakát kívánt.
Odakint dühöngött a vihar. Az eső csapkodta a ház körül
álló fenyőket. Ez a legalkalmasabb hely egy belevaló rablótörténet átélésére.
Kivételesen még olvasnivaló sem volt nálam. A kandalló szélén azonban találtam
egy brosúrát, azt betűzgettem a petróleumlámpa fényénél. Ilyen borzalmasat még
soha nem olvastam.
Egy orvos tombolta ki dühét a halál ellen. Így írt
oldalakon keresztül: »Ó halál, az emberiség ellensége! Most egy héten át
harcoltam egy ember életéért, már azt gondoltam, átsegítettem őt a krízisen, de
te vigyorogva felemelkedtél az ágy mögül, megragadtad … és minden hiába volt.
Tudok gyógyítani embereket, de tudom, hogy mégis hiábavaló. Csontkezeddel
utánuk nyúlsz. Ó, te csaló halál!
Ősellenség!« Minden oldalon csak a gyűlölet szólalt meg a
halál ellen! És aztán jött a legborzalmasabb: »Te halál! Te pont! Te
felkiáltójel! … Ó, borzalom, bárcsak egy felkiáltójel lennél csupán! De amikor
rád nézek, akkor kérdőjellé változol, és magamtól is megkérdezem:
A halál a vég? Vagy nem? Mi jön utána? Halál, te szörnyű
kérdőjel!«
Hát így van! Én mondhatom önöknek, hogy a halállal nincs
mindennek vége. Jézus jól tájékoztatott ebben is, Ő mondta: »Tágas az a kapu és
széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak.
De szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz.«
Itt dől el a kérdés, merre fordul a kocka.
Örülök, hogy van Megváltóm, aki már itt életet ad, és Ő
maga az élet, és aki az életre visz. Ezért hirdetem Őt olyan szívesen.
Surgeon: Krisztus elutasítása.
Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot
követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy
elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál.
Isten szemszögéből nézve az emberek két csoportra oszthatók: akik a sötétségben vannak, és akik a világosságban (János 3,19; Róma 1,21). A világosságban azok vannak, akik befogadták Jézust a szívükbe. Mindenki más, aki még Krisztuson kívül van, a sötétségben van. Az evangélium fénye nem csak egy ERŐSEBB fény a világban, hanem az EGYETLEN fény. Az erkölcsös élet és a jó cselekedetek nem hozzák el a hajnalhasadást. Az csak akkor jön el, ha Isten Napja támad fel a szívünkben! A fény és a sötétség nem keveredik egymással. „Mi köze van a világosságnak a sötétséghez?” - teszi fel a kérdést a Biblia (2Kor 6,14). Ha szellemi dolgokról van szó, a különbségek egyértelműek és világosak: vagy elveszettek vagyunk, vagy megtaláltattunk; vagy Krisztusban vagyunk, vagy Krisztuson kívül; vagy üdvözültünk, vagy elveszettek vagyunk; vagy Istennek élünk, vagy Isten számára halottak vagyunk; vagy megbocsáttattak a bűneink, vagy még bennük élünk. Istennél a kontúrok nem maszatolódnak el, nála nincsenek félig-meddig megváltott, félig-meddig élő, félig-meddig megtalált, félig-meddig Krisztusban élő, vagy félig-meddig megbocsátott emberek. Kövessük hát teljes szívvel Jézust, aki a „világ világossága”, és akkor mi is a világosságban leszünk! REINHARD BONNKE
2014. november 26.
Ige: Ima a szentekért.
Azért imádkozom, hogy: „Teljesek legyetek
a megigazulásnak
gyümölcsével, és
hasznos eredményével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére,
magasztalására, és dicséretére” (Fil. 1,11)
[Más fordítás: És gazdagon teremjétek a
megigazulás gyümölcseit Jézus Krisztusban]*
*Az Úr Jézus kijelentette a gyümölcstermés feltételét: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet
gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok
énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én
őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha
valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad,
összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és
beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik
nektek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és
legyetek nékem tanítványaim” (Ján.
15,4-8)
És azért is: „hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő
tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és
növekedjetek az Isten ismeretében. Minden erővel megerősíttetvén az Ő
dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel;
(Más fordítás: Az
Ő mindenen uralkodó dicsősége lehetővé teszi, hogy mindenféle képességgel
felruházva olyan hatalomra jussatok, mely teljes állhatatosságra és
hosszútűrésre képesít)” (Kol.
1,10-11)
„Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint
világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a
világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van)” (Eféz. 5,8-9)
Ez pedig: „A Szellem gyümölcse …, amely: szeretet, öröm,
békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal. 5,22)
Péter apostolon keresztül fejti ki a Szent Szellem,
hogy mi a mi feladatunk a gyümölcstermésben: „Ugyanerre pedig teljes
igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó
cselekedet mellé tudományt. A tudomány mellé pedig önuralmat, az önuralom mellé
pedig állhatatosságot, az állhatatosság mellé pedig hitet, a hitben testvéri
szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert
ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem
gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. Akiben pedig
ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi
bűneiből megtisztult” (2 Pét. 1,5-9)
Mert: „A
megigazultnak gyümölcse életnek fája; és életeket nyer meg a bölcs” (Péld. 11,30).
Jőjj!
„Magasztald
az Urat velem, emeljük fel az Ő nevét együtt„
(Zsoltár 34,2 / angol bővített Biblia ford.)
Az Ő sebeiben meggyógyultunk, ezért megvallhatom, hogy:
Erős szívem van. Minden dobbanással élettel telíti a
testemet, és megtisztít a betegségtől és a fájdalomtól. (2Mózes 23:25; Márk
11:23)
/Charles Capps: Isten gyógyszere/
Guti Tünde: HADD LEGYEK KORLÁT...
Hadd legyek korlát, segítő kéz,
ki gyengét vezetve, előre néz,
sötétben lámpás legyen szavam,
megosztva mással minden javam,
lenne beszédem viharban fény,
számban szent Igéd élő remény,
sebzettnek gyógyír, betegnek bor,
mert annyi űzöttet termel e kor,
bár lennék vigasz, mosoly a szélben,
virágzó tavasz, derű a télben,
hazugok között igaz, mint szikla,
kialvó parázsból lobbanó szikra…
ám nézd meg, életem gyenge és üres,
éhező szívem csak egy dolgot keres,
hadd halljam hangod és láthassam arcod
mindig, ha hűséggel vívom a harcot,
míg Hozzád érkezem, Uram!
2014. november
6.
Guti Tünde
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)