„azért
imádkozom, és könyörgök, hogy a ti Isten szerinti szeretetetek még
jobban-jobban gyarapodjon, és bővölködjön Istenismeretben. Az Ő teljes, és
igazi megismerésében, felismerésében, és megértésében, megtapasztalásában, és
mindenféle észlelésben, és érzékelésben*(Fil.
1,9-10)
*Az az Isten szerinti szeretet
növekedjen bennetek, amely: „… hosszútűrő nagyon türelmes, amely haragos indulatot megfékez. Jóságos,
kedves, szeretetre méltó. Az ilyen szeretet nem irigykedik, nem féltékeny, nem
vetélkedik, nem verseng, nem lép fel vetélytársként. Ez a szeretet nem
kérkedik, nem dicsekszik, nem henceg, nem fuvalkodik fel, nem is kevély, nem
pöffeszkedik, nem gőgös, nem fújja fel magát. Nem illetlen, nem tapintatlan,
nem viselkedik bántóan. Nem nagyravágyó, nem keresi a maga hasznát, a maga
érdekeit, javát. Nem gerjed és nem lobban haragra, nem bőszül fel, nem válik
ingerültté. Nem rója, és nem számítja fel, nem tartja számon a gonoszt, a
rosszat, sérelmet, sőt nem is gondol rosszra. Nem örül, és nem örvendezik a
hamisságnak, a gonoszságnak, igazságtalanságnak, istentelenségnek, de együtt
örül, és örvendezik az igazsággal, mert örömét az igazság, a valóság, vagyis
Isten igéjének győzelmében leli. Mindent elfedez, eltakar, csenddel elleplez,
vagyis szó nélkül eltűr, türelmesen elvisel, elhallgat, magában tart. Mindent
elhisz, és mindig bizakodik, és elvárva remél. Mindent eltűr, elvisel,
elszenved, teher alatt marad, és kitartással tűr, mindenben állhatatos. A
szeretet soha el nem fogy, el nem múlik, alább nem hagy, nem roskad össze, nem
vall kudarcot, nem merül ki, és nem szűnik meg soha ” (I Kor. 13,4-7)
És az apostol kéri
Istent: „…hogy Isten, a mi Urunk Jézus
Krisztus, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek, és kijelentésnek kinyilatkoztatásnak,
leleplezésnek Szellemét az Ő maga
megismerésében felismerésében, és megértésében. Vagyis annak a bölcsességnek és
leleplezésnek Szellemét adja néktek, melyet
az Ő megismerése nyújt. És világosítsa meg értelmetek szemeit, vagyis szellemi szemeteket, és gyújtson szellemetekben világosságot, hogy
fénnyel teljenek meg szívetek szemei azért, hogy tudhassátok, és
megérthessétek, hogy mi az Ő
elhívásának az elváró reménysége, és mi az Ő öröksége, és az Ő dicsőségének a
gazdagsága a szentekben. És milyen
mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön…„(Eféz. 1,17-19).
De a Szent Szellem
azt is kijelenti, hogy az ismeretben való gyarapodásnak mi a feltétele: „Hálát
adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és
minden ismeretben, amint a Krisztusról
való bizonyságtétel megerősödött
bennetek” (1 Kor. 1,4-6).
Hogy megítélhessétek, és el tudjátok dönteni és
bírálni, hogy mi a rossz és mi a jó, mi a helyes, a lényeges, fontos. És az eltérő dolgokat meg tudjátok
vizsgálni. Hogy legyetek napfény tiszták,
egyértelműek, kifogástalanok, feddhetetlenek, minden hamisságtól
mentesek és botlás nélkül valók. Megütközést nem keltők, meg nem botránkoztatók, vagyis: nem tévútra vezetők, nem
eltévelyítők, olyanok, akikben senki meg nem botolhat, a Krisztusnak
napjára*
*Hiszen: „… ismered az ő
akaratát, és meg tudod ítélni, mi a helyes, mert megtanultad a törvényből” (Róm. 2,18)
Mégpedig: „Krisztus törvényéből” (1 Kor. 9,21)
Ezért: „… ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok
meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az,
ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róm.
12,2)
„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne
esztelenül, hanem bölcsen” (Eféz. 5,15)
„… mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő
cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének
képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt” (Kol. 3,9-10)
Ezért: „Mindent vizsgáljatok meg; ami jó, azt
megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!” (1 Thess.
5,21-22)
„Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták,
romlatlanok, Istennek szeplőtlen, hibátlan gyermekei az elfordult és
elvetemedett, elfajult nemzetség / nemzedék / közepette, kik között fényletek, és ragyogtok, mint csillagok e
világon” (Fil. 2,15)
„Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai,
aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az
igazaknak, mind a hamisaknak. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei
Atyátok tökéletes” (Mát. 5,45.48)
„Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg
titeket mindenestől, teljes egészében; és a ti egész valótok,
mind szellemetek, mind elmétek,
mind testetek, azaz (szóma):
egész lényetek teljes épségben, kifogástalanul, feddhetetlenül, hibátlanul
őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hogy erősekké tegye a ti
szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a szent életben, a mi Istenünk és
Atyánk színe előtt, amikor eljő a mi
Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 5,23; 3,13)
Isten igéjének
fényében kell mindent - önmagunkat is - megvizsgálni, hiszen a NAP-ról így vall
Dávid: „Mert nap és pajzs az ÚR, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem
vonja meg javait az ÚR azoktól, akik feddhetetlenül élnek” (Zsolt. 84,12)
És: „Menedékem
és pajzsom vagy te; igédben van az én reménységem” (Zsolt. 119,114).