A győztes
Hadvezér által, aki: „Lefegyverezte a
fejedelemségeket és a hatalmasságokat. Győztes
hadvezérként, mint legyőzötteket diadalmenetben tette közszemlére. Nyilvánosan kipellengérezte,
megszégyenítette, és így legyőzöttekként a győztes nép előtt
„mutogatta”, vagyis megcsúfolta” (Kol. 2,15)
2014. augusztus 16.
Jobb párban, mert:
“Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogysem az egynek, mert …Ha az
egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak, és a hármas kötél
nem hamar szakad el” (Préd. 4:9-12)
HÉTKÖZNAPI EMBER KERESTETIK!
Mt 14,22-33.
22 Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak
hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a
sokaságot. 23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre
magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. 24 A hajó
pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott,
mert ellenszél volt. 25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk
Jézus a tengeren járva. 26 Amikor a tanítványok meglátták, hogy a
tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben
felkiáltottak. 27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta:
"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" 28 Péter ekkor így szólt hozzá:
"Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen." 29
Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a
vizen, és Jézus felé ment. 30 Amikor azonban az erős szélre figyelt,
megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "URam, ments meg!" 31
Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki:
"Kicsinyhitű, miért kételkedtél?" 32 És amint beszálltak a hajóba, elült
a szél. 33 A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták:
"Valóban Isten Fia vagy!"
HÉTKÖZNAPI EMBER KERESTETIK!
Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek
megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó,
ami neki tetsző és tökéletes. (Róm 12,2)
Mit tennénk, ha Jézus egyszer bejönne a gyülekezetünkbe, s azt mondaná:
Keresek néhány hétköznapi embert? Miért lennének érdekesek Jézus számára
az egyszerű, hétköznapi emberek?
hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a
sokaságot. 23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre
magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. 24 A hajó
pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott,
mert ellenszél volt. 25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk
Jézus a tengeren járva. 26 Amikor a tanítványok meglátták, hogy a
tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben
felkiáltottak. 27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta:
"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" 28 Péter ekkor így szólt hozzá:
"Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen." 29
Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a
vizen, és Jézus felé ment. 30 Amikor azonban az erős szélre figyelt,
megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "URam, ments meg!" 31
Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki:
"Kicsinyhitű, miért kételkedtél?" 32 És amint beszálltak a hajóba, elült
a szél. 33 A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták:
"Valóban Isten Fia vagy!"
HÉTKÖZNAPI EMBER KERESTETIK!
Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek
megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó,
ami neki tetsző és tökéletes. (Róm 12,2)
Mit tennénk, ha Jézus egyszer bejönne a gyülekezetünkbe, s azt mondaná:
Keresek néhány hétköznapi embert? Miért lennének érdekesek Jézus számára
az egyszerű, hétköznapi emberek?
De hiszen közülük választotta
barátait: halászokat, vámszedőt, tanítót, házépítőt. Jézus követői közül hozzám
Péter áll a legközelebb. Ő is olyan lobbanékony volt, mint én. Látva Jézust a
tengeren járni, azt mondta: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek
oda hozzád a vízen". Jézus megtette, Péter kiszállt a hajóból, és járt a
vízen. Ezt Jézuson kívül senki sem tette még. Ez bizony nem hétköznapi dolog
volt.
Amint azonban a szélre és a hullámokra tekintett, süllyedni kezdett. Én is így jártam volna. Ez a természetes, hétköznapi jelenség.
Jézus elfogása után félelem
fogta el Pétert, és letagadta, hogy ismeri őt. Nem szívesen mondom ki, de
valószínűleg én is ugyanígy tettem volna.
Hálás vagyok, hogy Jézus
mégis szerette Pétert, megbocsátott neki, és azt parancsolta: Legeltesd az én
juhaimat! (Jn 21,17) Minél tovább járt együtt Jézussal, annál többet változott.
Minél tovább járok én is Jézussal, annál inkább
felismerem, mennyire szeretné, hogy Isten hűséges szolgája legyek.
Imádság: Istenünk, segíts nekünk, hétköznapi embereknek, hogy országod
rendkívüli munkásai legyünk. Ámen.
Isten a hétköznapi embereket rendkívüli szolgálókká teszi.
felismerem, mennyire szeretné, hogy Isten hűséges szolgája legyek.
Imádság: Istenünk, segíts nekünk, hétköznapi embereknek, hogy országod
rendkívüli munkásai legyünk. Ámen.
Isten a hétköznapi embereket rendkívüli szolgálókká teszi.
Sue Tornai (Kalifornia, USA)
http://csendespercek.hu
Komoly problémák merültek fel életedben?
Azt mondja az Úr neked, hogy „ahol
vagy, ott emeld fel szemeidet, és nézz arról a helyről ahol éppen most vagy” – abból a helyzetből, amiben éppen
benne vagy – és láss! Vagyis: Vedd elő az ígéretek könyvét, a Szentírást és
olvasd szorgalmasan, „látó szemekkel”,
hogy megláthasd mindazokat az ígéreteket, amelyeket Isten neked adott éppen
arra a helyzetre vonatkozóan, amelyben most vagy. Keresd hogy mi Isten
elgondolása, akarata, megoldása a te helyzetedre vonatkozóan, és ha
„megláttad”, vedd birtokba, és járj az
ígéretekben.
(1 Móz. 13.14-17)
Kenneth Copeland: Lépd át a hit vonalat
És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére,
mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; Az Istennek ígéretében
sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az
Istennek (Róma 4,19-20)
Van valami, amit megtanultam, amióta hitben élek, ami segít
befogadnom Isten ígéreteit a legnehezebb helyzetekben is: hogy mit kell ehhez
tennem! S mi az? Nem más, mint hogy átlépem a hit-vonalat.
A hit-vonalra van szükséged, amikor azt szeretnéd, hogy Isten a
„lehetetlent” cselekedje az életedben. Erre van szükséged, ha meg akarsz állni
szilárdan, rendíthetetlenül a hitedben, de még ide-oda ingadozol a látható
körülményeid és Isten ígéretei között – egyszer az egyiket hiszed, máskor a
másikat.
Ez az, ami a hittel teli Ábrahámhoz tesz hasonlatossá téged.
Ábrahám ugyanúgy tényekkel került szembe, mint ahogy te. Tudta, hogy nincs
semmilyen lehetősége természetes szinten arra, hogy Isten ígérete beteljesedjen
az életében.
Azonban az Ige szerint Ábrahám nem vette figyelembe a saját
testével kapcsolatos, nyilvánvaló tényeket, vagy más szavakkal: Ábrahám
elutasította azokat a körülményeket, tényeket, amik körülvették, és egyedül
Isten ígéretében hitt.
Átlépte valahol a hit-vonalat.
Hozott egy visszavonhatatlan, megmásíthatatlan döntést - hogy
kizárólag Isten szavát tekinti igaznak. A végsőkig elkötelezetté vált. Úgy
döntött, hogy átlépi azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Ha te és én
ugyanúgy szeretnénk meglátni, Isten hogyan cselekszik az életünkben természetfeletti
módon, nekünk is ugyanezt kell tennünk!
Hogyan tudod meghúzni ezt a hit-vonalat?
Kezdd az Igével. Keresd Isten ígéreteit, és kötelezd el magad,
hogy higgy abban, amit Ő mondott, és most is mond a szükségeiddel kapcsolatban.
Elmélkedj, gondolkozz ezeken az ígéreteken addig, amíg hit nem keletkezik a
szívedben.
Ekkor tudod meghúzni ezt a hit-vonalat. Húzd meg az elmédben,
és a szívedben. S húzd meg a padlón is az imádkozó szobádban. Majd mondd ki
hangosan: „Isten jelenlétében, az angyalok jelenlétében és az ördög előtt
átlépem ezt a hit-vonalat, ettől a pillanattól fogva úgy tekintem Isten
ígéretét, mint elvégzett dolgot számomra. Isten ígérete beteljesített dolog. A
mai naptól Istennek adom a hálát és a dicsőséget, Jézus nevében.”
Ettől a pillanattól fogva úgy beszélj, mintha a csoda már
megtörtént volna. Fordíts hátat a problémáknak, a kételkedésnek, és fordulj
Jézus felé.
Isten beváltja az ígéretét, és valóban meg fogja tenni a
lehetetlent az életedben! Merd végre átlépni a hit-vonalat!
Fordította: Orbán Tibor
KC Ministry engedélyével
Olvasásra javasolt: Róm 4,13-21
Róm 4:13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak,
vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága
által.
Róm 4:14 Mert ha azok az örökösök, kik a törvényből valók,
hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:
Róm 4:15 Mert a törvény haragot nemz: ahol pedig nincsen
törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.
Róm 4:16 Azért hitből, hogy kegyelemből [legyen]; hogy erős
legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az
Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyánk
Róm 4:17 (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek
téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és
azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.
Róm 4:18 Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok
népnek atyjává lesz, aszerint, amint megmondatott: Így lészen a te magod.
Róm 4:19 És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt
testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére;
Róm 4:20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel,
hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek,
Róm 4:21 És teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is
cselekedheti.
2014. augusztus 15.
Ige: A Szellem szolgálata, nem olyan, mint az Ószövetség szolgálata.
„Mert nem miként Mózes, aki leplet borított az orcájára, lepellel
fedte be arcát, hogy ne lássák Izráel fiai, és ne kelljen végignézniük az
elmúlandónak, a mulandó dicsőségnek, a megszüntetendőnek, érvénytelenné
teendőnek végét, vagyis elmúlását, eltűnését*
De megtompultak, megkérgesedtek, érzéketlenné váltak
az ő elméik, gondolkozásuk, értelmük, felfogóképességük. Mert ugyanaz a lepel
mind e mai napig megmaradt, és ott van, az Ószövetség olvasásánál, és
felismerésénél felfedetlenül, s rajta is marad, mivelhogy a Krisztusban tűnik
el, válik hatástalanná, és érvénytelenné.
[Más fordítás: De bele is kövesedtek gondolkodásukba.
Mert az ószövetség olvasásakor a mai napig rajtuk van a lepel, s nem hull le
róluk, mert csak a Krisztusban veszti hatályát]**
Sőt mind máig, vagyis mai napig, amikor csak, és
valahányszor olvassák Mózest, lepel borul az ő szívökre, lepel takarja
bensőjüket.
Mikor pedig megtérnek, vagyis amint odafordulnak az
Úrhoz, lehull a lepel, és eltűnik, elvétetik a takaró***
(2 Kor. 3,13-16)
*Mózes lepel nélkül csak az Úrral beszélt: „És lőn, amikor Mózes a Sinai
hegyről leszálla, és a kezében vala a bizonyság két táblája. Mózes nem tudta,
hogy az ő orcájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele, vagyis Istennel szólott. És
amint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orcájának bőre
sugárzik: féltek közelíteni, és közel menni hozzá. Mózes pedig megszólítá, és
hívta őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei, vagyis vezetői mind hozzá
menének, és szóla, és beszélt velük. Azután az Izráel fiai is mind hozzá
járulának, és közel mentek hozzá, és megparancsolá nékik mindazt, amit az Úr
mondott néki a Sinai hegyen. Mikor pedig elvégezte Mózes velük a beszédet,
leplet tőn orcájára. És valahányszor Mózes az Úr elébe, az Úr színe elé méne,
hogy vele szóljon, és vele beszéljen, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén
pedig, elmondá az Izráel fiainak, ami parancsot kapott. És mivel az Izráel fiai
láták a Mózes orcáját, hogy sugárzik a Mózes orcájának bőre, Mózes a leplet
ismét orcájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele, vagyis Istennel szóljon, és
beszéljen” (2 Móz. 34,29-35).
**Ézsaiás kérdésére, hogy ha nem
hisznek neki, így válaszol az Úr: „És monda: Menj, és
mondd ezt e népnek. Hallván halljatok, és ne értsetek, s látván lássatok, és ne
ismerjetek. Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be:
ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne
térjen, és meg ne gyógyuljon” (Ésa.
6,9-10)
„Mert tanács-vesztett, eltévedt, és tévelygő
nép ez, és nincs bennük értelem, ezért ilyen értelmetlen” (5 Móz. 32,28)
Az Úr
Jézusban nem ismerik fel az ő Istenüket, ezért így szól az Úr: „És beteljesedék rajtuk Ézsaiás jövendölése,
amely ezt mondja. Hallván halljatok, és ne értsetek. És látván lássatok, és ne
ismerjetek: Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallottak,
és szemeiket behunyták; hogy valami módon ne lássanak szemeikkel, és ne
halljanak füleikkel, és ne értsenek szívükkel, és meg ne térjenek, és meg ne
gyógyítsam őket” (Mát. 13,14-15)
Pál apostol Rómában hirdeti a zsidóknak a
Krisztust, de: „Mivel pedig nem egyezének
meg, és nem értettek egyet egymással, eloszlának, vagyis szétoszlottak. S ekkor
Pál ez egy szót, ez egy igét mondá: Jól, és helyesen szólott a Szent Szellem
Ézsaiás próféta által a mi atyáinknak, és a ti atyáitokról, mondván: Eredj, és menj el ehhez a néphez és
mondd: Hallván halljatok, és ne értsetek; és nézvén nézzetek, és ne lássatok
meg! Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallanak, és
szemeiket behunyják; hogy szemeikkel ne lássanak, füleikkel ne halljanak,
szívükkel ne értsenek és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. Legyen
azért néktek tudtotokra, hát vegyétek tehát tudomásul, hogy a pogány népeknek
küldetett az Istennek ez üdvössége, és ők meg is hallgatják. És mikor ezeket
mondotta, elmenének, eltávoztak a zsidók, maguk között sokat vetekedve, és
vitatkozva” (Csel. 28,25-29)
És kijelentés az értetlenség okáról: „Ha mégis leplezett, és nem elég világos a
mi evangéliumunk, azoknak leplezett, és csak azok számára nem világos, akik
elvesznek. Akikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit,
gondolkozását, mert hitetlenek, hogy ne lássák és így nem is látják meg a
Krisztus dicsőséges evangéliumának, a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium
világosságát, aki az Isten képe, az Isten képmása” (2 Kor. 4,3-4).
***Ézsaiás próféciáján keresztül
jelenti ki az Úr, hogy ez minden nemzetre vonatkozik, beleértve Izráelt is: „És elpirul a sápadt hold, és
megszégyenül az izzó nap, mikor a seregek Ura uralkodik, amikor Ő lesz a király
a Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen, és vénein ragyog
dicsősége. S elveszi e hegyen a fátyolt, leveszi a leplet, mely beboríta minden
népeket, és amely ráborult minden népre, és a takarót, mely befödött, és
betakart vala minden népségeket, és minden nemzetet” (Ésa. 24,23-24)
Dávid próféciája a dicsőség királyáról: „Kicsoda ez a dicsőség királya? Az erős és
hatalmas Úr, azaz Jehova, az erős hadakozó Úr. Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és
emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsőség királya! Kicsoda
ez a dicsőség királya? A seregek Ura, ő a dicsőség királya. Szela” (Zsolt. 24,8-10)
S az Újszövetség válasza Dávid kérdésére: „...dicsőség Ura... a mi Jézus
Krisztusunk...” (Jak. 2,1)
Beleértve Izráelt is: „Sőt azok is, ha meg nem maradnak, ha nem
tartanak ki a hitetlenségben, a tagadásban,
engedetlenségben, beoltatnak. Mert az Isten ismét beolthatja őket, mert
Istennek van hatalma, és képes is arra, hogy újra beoltsa őket. Mert ha te a természet, eredet, és
származás szerint való, a természetednek megfelelő vadolajfából kivágattál, és
természet ellenére, a természet
rendjén felülemelkedve beoltattál a szelíd olajfába mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet, eredet, és származás
szerint valók, vagyis a természetes ágak az ő saját természetüknek megfelelő
olajfájukba, akik természet szerint is oda tartoznak. Mert nem akarom, hogy ne tudjátok, hogy ne a magatok eszétől
vezettessétek magatokat, hanem akarom, hogy értsétek meg atyámfiai, testvéreim
ezt a titkot, hogy magatokat el ne hitessétek, és nehogy egyéni véleményetekre
hagyatkozzatok; és ne bízzátok el magatokat, hogy a megkeményedés, a
megátalkodottság, a vakság, konokság, érzéketlenné válás Izraelre nézve csak
részben történt. Izráelnek csak egy
részét érte, hogy részleges megkövesedés támadt Izraelen mindaddig, ameddig a pogányok,
vagyis a nemzetekből kiválók teljes számban meg nem térnek, és amg a
nemzetekből valók teljessége bemegyen. És így az egész Izráel megtartatik,
vagyis üdvözül, amint meg van írva: Eljön Sionból a Szabadító, a Megmentő, és elfordítja, és eltörli,
elveszi, eltávolítja Jákobtól a gonoszságukat, az istentelenséget,- az
Isten nélküliséget - a hitetlenséget, és
az istentelen gyakorlatokat (Róm. 11,23-26).
Isten tette érted, és értem!
Mikor pedig
eljött, elérkezett az időnek
teljessége, a beteljesedés állapota, kibocsátotta, és elküldte Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett,
aki asszonytól született, aki törvény alatt lett, a törvénynek alávetve, és a törvény
alá adatott, Hogy a törvény
alatt levőket megváltsa, kivásárolja, hogy elnyerjük, azaz visszanyerjük a
fiúságot, és Isten fiaivá legyünk. Minthogy
pedig fiak, vagyis Isten fiai vagytok, kibocsátotta, kiárasztotta Isten az ő
Fiának Szellemét a ti szíveitekbe, a ti bensőtökbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya,
azaz: Édesapám!” (Gal.
4,4-7)
Az ősi parancsolat
„Atyámfiai, [testvéreim]
nem új [(kainosz): ismeretlen, szokatlan,
meglepő] parancsolatot
írok néktek, hanem régi [(palaiosz): ősi] parancsolatot,
amely előttetek volt, és [amelyet (ekhó): birtokoltatok] kezdettől
[(arkhé): az eredettől] fogva.
A régi [(palaiosz): ősi] parancsolat
az az Ige, [az a (logosz)] amelyet
hallottatok, és [(akúó): megértettetek] kezdettől,
az [(arkhé): eredettől] fogva” (1
Ján. 2,7).
Richard J. Neuhaus: Az Evangéliumról
„Isten kegyelmének evangéliumát moralizálássá
és törvényeskedéssé alakítani sötét eretnekség, melyet csalódott emberek
terjesztenek, akik azért olyan haragosak, mert nem kapták meg azt, amire amúgy
sem számíthattak alapos okkal.”
Oswald Chambers: FONTOLD MEG ÉS ADD ÁT MAGAD MEGINT!
"Ha pedig a mezőnek füvét... így ruházza az Isten, nem sokkal inkább-e titeket..." (Mt 6,30)
Jézus egyszerű megállapítása is rejtély marad előttünk, ha nem vagyunk egyszerűek. Hogyan lehetnénk mi is olyan egyszerűek, mint Jézus? Ha Szent Szellemét befogadjuk, megismerjük, reá bízzuk magunkat, engedelmeskedünk Isten szavának, amit Ő hozott: így válik életünk bámulatosan egyszerűvé. "Gondoljátok meg - mondja Jézus -, hogy a ti mennyei Atyátok így ruházza a mező füvét: mennyivel inkább felruház akkor titeket, ha helyes viszonyban maradtok vele. Valahányszor visszaesünk szellemileg, mindig azért történik, mert orcátlanul okosabbak akarunk lenni, mint Jézus Krisztus. Megengedjük, hogy a világ gondjai beosonjanak a szívünkbe és elfeledkezünk a mi mennyei Atyánk "sokkal inkább"-járól.
Tekintsetek az égi madarakra: egyetlen céljuk, hogy engedelmeskedjenek a bennük levő élet alaptörvényének és Isten gondoskodik róluk. Jézus azt mondja, hogy "ha helyes kapcsolatban vagytok velem és engedelmeskedtek a Szent Szellemnek, aki bennetek van, akkor Isten a ti "tollaitokról", is gondoskodni fog".
"Vegyétek eszetekbe a mező liliomait": ott nőnek, ahova ültették őket. Sokan nem akarunk ott nőni, ahova ültettek minket, ezért sehol sem gyökerezünk meg. Jézus azt mondja: ha engedelmeskedünk az Isten által belénk oltott életnek, akkor Ő minden egyébről gondoskodik majd. - Talán valótlanságot állított Jézus Krisztus? Ha eddig még nem tapasztaltuk meg ezt a "sokkal inkább"-ot, azért van, mert nem engedünk a belénk adott isteni életnek: zűrzavaros okoskodásokat fogadunk be.
Mennyi időt herdáltunk már el úgy, hogy kérdéseinkkel zaklattuk Istent, holott teljesen szabadok lehettünk volna arra, hogy minden erőnket összeszedjük az Ő munkájának a végzésére.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/
Jézus egyszerű megállapítása is rejtély marad előttünk, ha nem vagyunk egyszerűek. Hogyan lehetnénk mi is olyan egyszerűek, mint Jézus? Ha Szent Szellemét befogadjuk, megismerjük, reá bízzuk magunkat, engedelmeskedünk Isten szavának, amit Ő hozott: így válik életünk bámulatosan egyszerűvé. "Gondoljátok meg - mondja Jézus -, hogy a ti mennyei Atyátok így ruházza a mező füvét: mennyivel inkább felruház akkor titeket, ha helyes viszonyban maradtok vele. Valahányszor visszaesünk szellemileg, mindig azért történik, mert orcátlanul okosabbak akarunk lenni, mint Jézus Krisztus. Megengedjük, hogy a világ gondjai beosonjanak a szívünkbe és elfeledkezünk a mi mennyei Atyánk "sokkal inkább"-járól.
Tekintsetek az égi madarakra: egyetlen céljuk, hogy engedelmeskedjenek a bennük levő élet alaptörvényének és Isten gondoskodik róluk. Jézus azt mondja, hogy "ha helyes kapcsolatban vagytok velem és engedelmeskedtek a Szent Szellemnek, aki bennetek van, akkor Isten a ti "tollaitokról", is gondoskodni fog".
"Vegyétek eszetekbe a mező liliomait": ott nőnek, ahova ültették őket. Sokan nem akarunk ott nőni, ahova ültettek minket, ezért sehol sem gyökerezünk meg. Jézus azt mondja: ha engedelmeskedünk az Isten által belénk oltott életnek, akkor Ő minden egyébről gondoskodik majd. - Talán valótlanságot állított Jézus Krisztus? Ha eddig még nem tapasztaltuk meg ezt a "sokkal inkább"-ot, azért van, mert nem engedünk a belénk adott isteni életnek: zűrzavaros okoskodásokat fogadunk be.
Mennyi időt herdáltunk már el úgy, hogy kérdéseinkkel zaklattuk Istent, holott teljesen szabadok lehettünk volna arra, hogy minden erőnket összeszedjük az Ő munkájának a végzésére.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/
Vance Havner: A keresztényekről.
„A keresztyének, mint a hópelyhek törékenyek,
esendőek, de ha összetapadnak, képesek megállítani a forgalmat is.”
Joseph Prince: Jézus előtted jár
10,4 Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár,
és a juhok követik… (János)
Láttál már libapásztort? Úgy tereli a libákat,
hogy utánuk megy, igaz? Na és a juhok pásztora?. A juhpásztor
a nyáj előtt jár, a juhok pedig követik őt.
Jézus a mi pásztorunk, mi pedig az Ő nyája vagyunk. Ő
nem űz, vagy hajt minket, hanem vezet. A törvénykező emberek hajtanak másokat.
Jézus vezet. Ő előttünk megy.
Nem olyan, mint az őrmester, aki azt mondja: „Emberek,
keljenek át a tavon! Majd én hátulról fedezem magukat” – mert gyanítja, hogy a
vízben hemzsegnek a krokodilok. Jézus nem ilyen vezető. Ő előttünk megy.
Az Ószövetségben Jézus kivezette Izrael fiait az
egyiptomi fogságból. Tudod, hogyan jelent meg nekik akkortájt? Nappal felhőoszlop,
éjszaka pedig tűzoszlop formájában. Mindig előttük volt. A felhőoszlop
elárnyékolta a forró sivatagi napot, és hűsítette őket nappal. Éjszaka, amikor
a sivatagban nagyon hideg van, a tűzoszlop meleget adott, és világított
számukra. Akár tűzoszlop, akár felhőoszlop formájában, de mindenképpen előttük
járt.
Amíg az izraeliták követték Őt, semmi miatt sem
kellett aggódniuk. Jézus betöltötte a szükségeiket. Vizet adott nekik, amikor
szomjasak voltak, és mennyei kenyeret valamint húst adott nekik, amikor éhesek
voltak. A ruhájuk nem használódott el, és a lábuk sem dagadt fel. Pusztai
vándorlásuk 40 éve alatt egészségben megtartotta őket.
Szeretett testvérem, Jézus csak azt akarja, hogy
kövesd Őt. Amíg hagyod, hogy vezessen, Ő minden szükségedről gondoskodni fog. Ő
a te gondoskodásod, gyógyítód, tanácsadód, bölcsességed, megigazulásod és
megszentelődésed… Mindened Ő, amire szükséged van!
http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/261-jezus-elotted-jar.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)