Valóságosan Istenhez tartozó,
Isten szolgálatában álló nép, amelynek az a feladata; hogy bizonyságot tegyen
Isten csodálatos tetteiről, amelyekkel tudatlan, pogány állapotukból
világosságra, vagyis értelmes, hasznos üdvösségre szolgáló életre hívta el a
szenteket.
2014. július 10.
Az Úr Jézus és az asszonyok.
Asszony által hirdetteti meg
tanítványi körében a bűn jegyében álló korszak végét, az új korszak kezdetét, a
halál felett az élet győzelmét.
C. H. Spurgeon: Isten ígéretei
Ha hiszel az Úr Jézusban,
minden ígéret a tiéd; és közöttük biztosan van olyan, amelyik éppen arra a
napra illik és arra a helyre, ahol éppen táborozol. Ezért kutasd az Írást, és
találd meg a ma rád vonatkozó részt!
2014. július 9.
Ige: Ha nem is ismernek….
„Hanem csak hallották, csak hallomásból
tudták rólam, hogy: Aki minket üldözött egykor, most Evangéliumként,
örömüzenetként hirdeti azt a hitet, amelyet egykor rombolt, feldúlt,
pusztított, amelynek a romlására tört*
És dicsőítették, és magasztalták bennem és értem az Istent azért, amit
bennem végzett” (Gal. 1,23-24)
*És Saulus nemcsak
Jeruzsálemben üldözte Isten népét, vagyis a Krisztus népét: „Saulus pedig
pusztítá az anyaszentegyházat, vagyis a kihívottak közösségét, házról-házra
járva, és férfiakat és asszonyokat
elővonszolva, tömlöcbe veti vala”. „Saulus
pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen,
elmenvén a főpaphoz, Kére őtőle leveleket Damaskusba a zsinagógákhoz, hogy ha
talál némelyeket, kik ez útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, fogva
vigye Jeruzsálembe” (Csel. 8,3;
9,1-2)
De megtérése és Szent
Szellemmel való beteljesedése után azonnal hirdette a Krisztust: „Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így
szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják
ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye
őket? De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi
zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus”(Csel. 9,21-23)
A nép nem figyel Istenére:
„Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány
nélkül való, és főemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg” (Ézs
5:13)
Erich Maria Remarque: A testi emberről.
Amit az ember nem szerez meg,
mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét
romantikája és butasága.
Bob Gass: Miért mondanak le rólunk az emberek? (1)
„…van olyan barát, aki
ragaszkodóbb a testvérnél.” (Péld 18:24)
Nehéz megtartani a
barátaidat? Ennek oka van! Az emberek elfordulnak tőlünk, ha nem érzik, hogy
értékeljük őket.
George és Mary Lou ötvenedik
házassági évfordulójukat ünnepelték. Egy riporter megkérdezte George-tól: „Ön
szerint mi a hosszú, boldog házasság receptje?” George elmesélte, hogy az
esküvőjük után az apósa átadott neki egy dobozt. Egy aranyóra volt benne,
melyet George most is hord. Megmutatta a riporternek. Az óra számlapján
keresztben, ahol naponta tucatszor is láthatta, ezek a szavak voltak felírva:
„Mondj valami szépet Mary Lou-nak!” Mindannyiunknak szükségünk van erre az
órára!
Malcolm Gladwell Blink [Pillantás] című könyvében
egy kapcsolati szakértőtől ír, aki képes volt előre megmondani egy párról, hogy
jövendő házasságuk sikeres lesz-e, az alapján, ahogy egymással viselkedtek.
Mit keresett, ami arra utalt,
hogy a házasság a katasztrófa felé tart? Lenézést. Ha valaki lenézően bánt a
másikkal, akkor a kapcsolat rendszerint kudarcra volt ítélve. Az őszinteség
hiánya, a kétszínűség és az olcsó hízelgés nem segít.
--Ahhoz, hogy egy ember
értékesnek érezze magát, tudnia kell, hogy valóban, őszintén értékesnek tartod.
--Ahhoz, hogy érezze, hogy
tisztelik, tudnia kell, hogy őszintén tiszteled. Amikor lebecsülünk másokat,
elkezdünk tárgyként és nem emberként bánni velük.
Nos, mi a megoldás?
Összpontosíts az erősségeikre, így végül megengedik majd, hogy segíts nekik
azokon a területeken, amelyekkel küszködnek. Sokan nagyon jók vagyunk abban,
hogy felfedezzük az értéket egy lehetőségben vagy egy üzletben. Ugyanezt a
beállítottságot kell kifejlesztenünk magunkban akkor is, amikor kapcsolatok
építéséről van szó!
Megvallás.
„Gyönyörködöm a
Te rendeléseidben; Útmutatásaid örömömre vannak; a Te beszédedről, a Te igédről
nem feledkezem el” (Zsolt. 119,16)
Guti Tünde: BIZONY: FELELŐSSÉG!
Nem tartom magamat sem írónak, sem költőnek.
Hacsak nem azokban a különleges pillanatokban, amikor örökkévaló értékeket
megragadva fogalmazhatom meg a felülről küldött, és a szívemben megfogant
Magot. Annak csírázását, szárba szökkenését, levelezését és virágzását. S ha
tényleg a valódi, tiszta, szent Mag, akkor maga az Úr az, aki felügyeli a
termés beérlelődését.
Mert a gondolatok gyümölcsöt
is hoznak!
Minden más alkalommal egyszerűen csak a
lelkemet tárom fel, megosztva azokat az érzéseket, tapasztalatokat, amik foglalkoztatnak,
és a jellememet formálják. Talán más is épülhet belőle.
Azonban tudom, hogy csakis az maradandó, ami
krisztusi, ami nem ingatag, fövényre épített „házban” lett papírra vetve, hanem
a kőszikla mélyéig alapot ásva, fáradságos munka eredményeként.
Mert épülni és másokat építeni, kegyelmet
megragadni és irgalommal kegyelmezni, vigasztalással és intéssel szeretni,
szolgálva őrt állni a lelkek felett, szólni vagy írni – vagy ezeket
elmulasztani – bizony: felelősség!
2014. május 17.
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/bizony--felelosseg-.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)