2014. július 9.
A nép nem figyel Istenére:
„Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány
nélkül való, és főemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg” (Ézs
5:13)
Erich Maria Remarque: A testi emberről.
Amit az ember nem szerez meg,
mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét
romantikája és butasága.
Bob Gass: Miért mondanak le rólunk az emberek? (1)
„…van olyan barát, aki
ragaszkodóbb a testvérnél.” (Péld 18:24)
Nehéz megtartani a
barátaidat? Ennek oka van! Az emberek elfordulnak tőlünk, ha nem érzik, hogy
értékeljük őket.
George és Mary Lou ötvenedik
házassági évfordulójukat ünnepelték. Egy riporter megkérdezte George-tól: „Ön
szerint mi a hosszú, boldog házasság receptje?” George elmesélte, hogy az
esküvőjük után az apósa átadott neki egy dobozt. Egy aranyóra volt benne,
melyet George most is hord. Megmutatta a riporternek. Az óra számlapján
keresztben, ahol naponta tucatszor is láthatta, ezek a szavak voltak felírva:
„Mondj valami szépet Mary Lou-nak!” Mindannyiunknak szükségünk van erre az
órára!
Malcolm Gladwell Blink [Pillantás] című könyvében
egy kapcsolati szakértőtől ír, aki képes volt előre megmondani egy párról, hogy
jövendő házasságuk sikeres lesz-e, az alapján, ahogy egymással viselkedtek.
Mit keresett, ami arra utalt,
hogy a házasság a katasztrófa felé tart? Lenézést. Ha valaki lenézően bánt a
másikkal, akkor a kapcsolat rendszerint kudarcra volt ítélve. Az őszinteség
hiánya, a kétszínűség és az olcsó hízelgés nem segít.
--Ahhoz, hogy egy ember
értékesnek érezze magát, tudnia kell, hogy valóban, őszintén értékesnek tartod.
--Ahhoz, hogy érezze, hogy
tisztelik, tudnia kell, hogy őszintén tiszteled. Amikor lebecsülünk másokat,
elkezdünk tárgyként és nem emberként bánni velük.
Nos, mi a megoldás?
Összpontosíts az erősségeikre, így végül megengedik majd, hogy segíts nekik
azokon a területeken, amelyekkel küszködnek. Sokan nagyon jók vagyunk abban,
hogy felfedezzük az értéket egy lehetőségben vagy egy üzletben. Ugyanezt a
beállítottságot kell kifejlesztenünk magunkban akkor is, amikor kapcsolatok
építéséről van szó!
Megvallás.
„Gyönyörködöm a
Te rendeléseidben; Útmutatásaid örömömre vannak; a Te beszédedről, a Te igédről
nem feledkezem el” (Zsolt. 119,16)
Guti Tünde: BIZONY: FELELŐSSÉG!
Nem tartom magamat sem írónak, sem költőnek.
Hacsak nem azokban a különleges pillanatokban, amikor örökkévaló értékeket
megragadva fogalmazhatom meg a felülről küldött, és a szívemben megfogant
Magot. Annak csírázását, szárba szökkenését, levelezését és virágzását. S ha
tényleg a valódi, tiszta, szent Mag, akkor maga az Úr az, aki felügyeli a
termés beérlelődését.
Mert a gondolatok gyümölcsöt
is hoznak!
Minden más alkalommal egyszerűen csak a
lelkemet tárom fel, megosztva azokat az érzéseket, tapasztalatokat, amik foglalkoztatnak,
és a jellememet formálják. Talán más is épülhet belőle.
Azonban tudom, hogy csakis az maradandó, ami
krisztusi, ami nem ingatag, fövényre épített „házban” lett papírra vetve, hanem
a kőszikla mélyéig alapot ásva, fáradságos munka eredményeként.
Mert épülni és másokat építeni, kegyelmet
megragadni és irgalommal kegyelmezni, vigasztalással és intéssel szeretni,
szolgálva őrt állni a lelkek felett, szólni vagy írni – vagy ezeket
elmulasztani – bizony: felelősség!
2014. május 17.
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/bizony--felelosseg-.html
2014. július 7.
Zsoltár 13. Felelj nékem, Uram. (szerkesztett)
Zsolt.
13,1
Az éneklőmesternek [a karmesternek, a karvezetőnek]; Dávid zsoltára.
Zsolt.
13,2
Uram [Jahve],
meddig felejtkezel el rólam végképen, és [(nécaḥ necaḥ): teljesen]? Meddig rejted, és [fordítod] el orcádat tőlem?
[Más fordítás: Meddig tart ez, URam? Végképp
megfeledkeztél rólam]?
Zsolt.
13,3
Meddig tanakodjam [meddig kell még védekeznem] magamban? Bánkódjam
szívemben naponként? [Meddig emészti még lelkem a fájdalom, a keserűség, és szívemet a mindennapi
gond]?
Meddig hatalmaskodik [uralkodik] fölöttem az én ellenségem?
[Más fordítás: Meddig kell gondokat hordoznom magamban, és
szívemben / bensőmben / fájdalmat mindennap? Meddig kerekedik fölém
ellenségem]?
Zsolt.
13,4
Nézz ide, [tekints rám, hallgass meg, és]
felelj
nékem, Uram [(jəhóváh): Jahve,
Örökkévaló] Istenem; világosítsd meg, és [ragyogtasd
fel] szemeimet,
hogy el ne aludjam a halálra, [nehogy halálba szenderüljek].
Zsolt.
13,5
Hogy ne mondja, és ne [dicsekedjék] ellenségem:
meggyőztem [végeztem vele, hatalmat vettem rajta, és legyőztem] őt. Háborgatóim [ellenfeleim,
szorongatóim] ne
örüljenek, [ne örvendezzenek, és ne ujjonghassanak], hogy
tántorgok.
Zsolt.
13,6
Mert én a te kegyelmedben [jóvóltodban, hűségedben, irgalmadban] bíztam, örüljön [örvendezzen, ujjongjon] a szívem [a bensőm]
a
te segítségednek, [szabadításodnak, hogy
megsegítesz];
hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem [és dicséretet
mondok a fölséges Úr nevének].
»Más fordítás: Szívből ujjongok, hogy megsegítesz, és megszabadítasz, hiszen
irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy
énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem«
Fohász.
"Ó, Istenem!
Legyen szépséged az élelmem
és jelenléted az italom. Engedd,
hogy akaratodban bízzam és
hogy tetteim parancsaiddal összhangban
legyenek. Fogadd szívesen
szolgálatomat és cselekedeteim dicsérjenek
Téged. Engedd, hogy
segítséget csak Tőled kapjak és otthonom legyen a Te
szent lakhelyed. Te vagy a
Nagyértékű, a Mindig Jelenvaló és a Szeretet."
(Bahá'u'lláh)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)