2014. február 23.
2014. február 22.
Ige: Az Evangélium Isten ereje.
„Mert a keresztről, vagyis a
kínoszlopról szóló beszéd (logosz): vagyis Ige bolondság, és ostobaság, esztelenség, butaság,
képtelenség ugyan azoknak, akik elvesznek, vagyis
elpusztulnak, megsemmisülnek,* de nekünk, akik
üdvözülünk** Istennek
ereje*** a szabadításra / megmentésre]**** (1Kor. 1,18)
*Elvesznek: (apollumenoi): Teljes feloldódás,
elpusztul, megsemmisül]
**Üdvözölünk: (szódzó; szótéria) bűnbocsánat.
Megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből,
bűnökből; mindenfajta problémából, bajból). Megszabadítás (mindenfajta
veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/. oltalmazás; biztonság;
állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség);
boldogság, megtartatás.
***Isten ereje: (dünamisz) erő, képesség, hatalom; a
szabadításra / megmentésre.
****Kijelentés az
evangéliumról, amely megítéli a hallgatóit, és az ítélet: „Ha mégis leplezett
a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek, vagyis megsemmisülnek. Akikben
e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus
dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe. Mert nem önmagunkat
hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat
Jézusért” (2 Kor. 4,3-5)
„Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek
dicsőségére, mind az üdvözülők, a megmenekülők, mind az elkárhozók, vagyis az
elpusztulók, elveszők, megsemmisülők között. Ezeknek halál, a szellemi halál
illatja halálra, amazoknak pedig élet, vagyis az életből fakadó illat az
életre” (2 Kor. 2,15-16)
Ezért: „... Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az
minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek, azaz: pogánynak” (Róm. 1,16).
Ha valaki még nem érti a kegyelmet:
„Süketet ne
becsüld kevésre, és ne vesd meg. Vaknak gáncsot botránykövet ne ves, hanem tiszteld
a te Istenedet. Én vagyok az Úr” (3
Mózes 19:14)
Ézsaiás így prófétál e világ ítéletéről, a sátán uralmáról:
„És kiszolgáltatom, az égyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen
király uralkodik rajtuk, szól az Úr, a seregeknek Ura” (Ésa. 19,4).
Isten eljegyzési ajándéka
„Isten eljegyzett pecsétjével, a megígért Szent
Szellemmel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az Ő
dicsőségének magasztalására. (Ef 1.13-14)
Folytasd!
„…Ő ráütött a földre háromszor, azután megállt.”
(2Királyok 13:18)
Amikor Izráelt ellenséges hadsereg
fenyegette, a király Elizeus prófétához fordult segítségért. Elizeus azt mondta
neki, hogy fogjon a kezébe néhány nyílvesszőt, és üssön velük a földre többször
egymás után. A király mindössze háromszor ütött a földre, aztán abbahagyta.
Elizeus ezért megharagudott, és ezt mondta: „Ötször vagy hatszor kellett volna
ütnöd, akkor teljesen levernéd Arámot, de így csak háromszor vered meg Arámot”
(2Királyok 13:19).
Ez a történet egy részleges győzelemről
szól, ami teljes lehetett volna, ha a király többet beleadott volna. Értsd meg:
a végeredményt nem csupán a kínálkozó lehetőség, hanem az ember hozzáállása
határozza meg. Isten megadja neked az esélyt arra, hogy nyerj, de a te
elkötelezettséged határozza meg a győzelmed mértékét. Pál azt írja: „teljes
szívvel szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek” (Efezus 6:7 NIV).
Pálnak semmi más nem számított, csak a misszió. „De én mindezekkel nem
gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt
a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az
Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24).
Azok az emberek, akik hatással vannak a
világra, így gondolkodnak. Íme a kérdés: „Szívvel-lélekkel csinálod, amit
csinálsz? Beleadsz mindent?” Amikor Paul Hogant, a Crocodile Dundee című film
főszerepét játszó színészt megkérdezték, hogyan lett ilyen sikeres, azt
válaszolta: „A sikerem titka, hogy egy kicsivel nagyobbat harapok, mint
amennyit meg tudok rágni, és olyan gyorsan rágok, amilyen gyorsan csak tudok!”
A mennyei látást nem olcsón és nem könnyen kapjuk – minél nagyobb a látás,
annál nagyobb az ára is. Valóra váltásának titka – rágj tovább!
http://maiige.hu/
Chris Pásztor: DicsŐítéssel szabadíts fel Isten erejét.
Készítette: Zoltan Berki
“Tanácsot tartván pedig a
néppel, előállítá az Úr énekeseit, hogy dícsérjék a szentség ékességét, a sereg
előtt menvén, és mondják: Tiszteljétek az Urat, mert örökkévaló az Ő
irgalmassága;” (Krónika 2. könyve 20:21).
Isten meghallgatja és
megválaszolja a keresztények imáit, de hogyan is kell felszabadítani Isten,
javunkra munkálkodó erejét, sokan nem tudják. Az egyik ilyen felszabadító erő a
dicsőítés! Az Irásokban csodálatos és bátorító történeteket olvashatunk arról,
hogyan szabadította meg Isten az Ő népét a közelgő pusztítástól és a rettenetes
körülményekből, amikor dicsőítéssel felszabadították az isteni erőt!
Egy ilyen jó példa, amelyet a
nyitó igeversben olvastunk. Három népcsoport – az ammoniták, a moabiták és a
Seir hegyén lakozók jöttek a júdabeliek ellen. Jósafát király bölcs volt.
Összehívta Júda népét és imában és böjtben keresték az Urat. Amikor imádkoztak,
Isten kijelentette nekik az ellenség táborának pontos helyét, és stratégiát adott
nekik, hogyan verjék meg őket.
A Krónika 2. könyve 20:22
versszaka szerint “És a mint elkezdették az éneklést és a dícséretet: az Úr
ellenséget szerze az Ammon fiai és a Moábiták és a Seir hegyén lakozók ellen, akik
Júdára jövének, és megverettetének.“ Amikor baj van, “tedd a dicsőítőket előre”,
ahogyan Jósafát király tette, és ugyanazazt az eredményt éred majd el Te is. Ne
várj arra, amíg úgy érzed, csak akkor kell énekelned, amikor már van a
szívedben egy dallam a dicsőítéshez. Akár érzed, akár nem, akár boldog vagy,
akár nem, dicsérd Istent mindenkor!
Pál és Silás a
természetfeletti szabadulást tapasztaltak meg a börtönből, mert a szokatlan
dicsőítésüket Istennek ilyen szívvel ajánlották fel. Az Evangélium hírdetése
miatt szenvedtek, és börtönözték be őket egy tökéletesen biztos római börtönbe.
Ennek ellenére, Pál és Silás éjszaka el kezdtek imádkozni és énekelni Istennek.
Ahogyan ezt tették, felszabadult Isen ereje és természetfeletti módon
kiszabadultak. (Apostolok Cselekedetei 16:25-26). Ez a csodálatos győzelem a
börtönőrt és az egész családját is megtérésre vezette.
Talán ma olyan nehéz
helyzettel kell szembenézned, amivel kapcsolatban már imádkoztál, hogy minden a
javadat szolgálja, mégis a látható szinten még semmi nem változott. Ne add fel!
Szánj időt Isten dicsőítésére. Szólj és örömmel énekelj nyelveken, és adjál
hálát, amint ezt teszed, Isten ereje elkezd érted cselekedni és nagy csodát
fogsz megtapasztalni.
Ima
Drága Uram, örvendezem
Benned, mivel Te vagy az egyetlen igaz és bölcs Isten; az áldott és hatalmas,
királyok Királya, és uraknak Ura! Köszönöm, hogy széppé teszed az életemet,
megkoronázol minden nap sikerrel és győzelemmel. Ámen.
További tanulmány
Zsidólevel 13:15; Zsido levél
2:12
A választás - kiválasztás
Nem ti választottátok ki
magatoknak az Urat, és egymást sem ti válogattátok össze, hanem Isten
választott ki és szerkesztett egybe titeket, mint egy családot (Ézs 43:21; Jn
15:16).
IMÁDKOZNI ÉS MEGVALLANI
Azért mondom néktek: Amit
csak kértek imádságotokban, higgyétek, hogy mindazt már megnyertétek, és
meglészen néktek!
- Márk 11,24.
A hit működik megvallás által
ima nélkül is (figyeld meg: a Márk 11,23 nem említi az imát), meg ima által is.
Igaz, amikor imádkozol, akkor is ki kell mondanod (vagyis meg kell vallanod),
amit akarsz.
Szeretném megismételni: A
hited működik MEGVALLÁS ÁLTAL is, meg IMA ÁLTAL is, de amikor IMÁDKOZOL, akkor
is KIMONDOD.
A Márk 11,23 és 24 keltett
fel engem a betegágyamból sok évvel ezelőtt. Miután imádkoztam, elkezdtem
mondani (nem csak gondolni) hangosan a szobámban: „Én hittel elfogadom a
szívbetegségből való gyógyulásomat. Én hittel elfogadom a paralízisből való
gyógyulásomat. Hittel elfogadom a gyógyulásomat a gyógyíthatatlan keringési
problémámból.”
Végül, arra az esetre, ha
kihagytam volna valamit, azt mondtam: „Hittel elfogadom a gyógyulásomat a fejem
búbjától a lábam ujjáig.” Egy órán belül a fizikai betegség minden tünete
eltávozott a testemből, én pedig ott álltam az ágyam mellett — gyógyultan!
Megvallás: Bármit is
kívánjak, amikor imádkozom, hiszem, hogy megkapom. Megvallom, amit hiszek.
Kitartok a megvallásom mellett. És mindig megkapom, amit kérek.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
Dr-Kováts György: Mi marad meg?
SZERETET... (figyelj, ez
nagyon hosszú... és még az igehelyek sincsenek beírva... de alap, ha szeretni
akarsz, ha eltökélted, hogy szeretsz, és ha tanítasz szeretni, és a
szeretetről...)
Van, ami megmarad. Van
maradandó az életben, és ha ezt felfedezed, onnantól kezdve „jól tudod élni” az
életedet, bármelyik szakaszában, bármilyen nehézségek – vagy éppen áldások –
között vagy. Akarod ezt? Mert Isten Igéje erre hív most téged.
Mit jelent szeretni?
Ki tud szeretni?
Mindenki tud szeretni?
A szeretet az nem csak egy
érzelem, ami gyorsan átfut rajtunk, és utána otthagy bennünket?
A szeretetet adni jobb, vagy
kapni?
A szeretet mindennél nagyobb
– és amikor erőszakkal, visszaélésekkel, hatalmaskodással, kifejezett
gonoszsággal találkozol? Mit tegyél? Mit tehetsz?
Mindenkit lehet szeretni?
Ki képes erre? Ki képes
mindenkit szeretni?
És amikor már hosszabb ideje
tör valaki borsot az orrom alá? Amikor úgy tűnik, mindent megtesz, hogy
„kikészítsen”, tönkre tegyen, „leverjen”, kifosszon, visszaéljen bizalmammal?
Akkor is szeressem?
Ilyen, és ehhez hasonló
kérdésekkel találkozol, ha Isten mérhetetlen, végére mehetetlen szeretetéről
teszel bizonyságot az embereknek. Azonnal a gyakorlatra kérdeznek rá.
Lehetséges ez? Hogyan? És nem leszel ettől „gyenge”, akit „elsodornak”, akivel
visszaélnek majd? És mi az értelme? Ez a világ nem az erőszakról, a hatalomról,
és arról szól, hogy akinek hatalma van, az a „szép, a jó, az okos, és annak van
pénze, hogy boldog legyen”?
Isten Igéje nem mindig ebben
a sorrendben válaszolja meg a kérdéseket. Sőt. Egészen más sorrendben szól
mindezekről.
Az első az, hogy ez a világ
nem csak Istenről beszél. Ennek a világnak van egy „istene”, aki nem az
Örökkévaló, a Teremtő és Megváltó Isten, nem a szeretet Ura, hanem pontosan az
Ő ellensége, a sátán, aki bitorolja a hatalmat. Amit ezen a világon látsz, az
beszél a Teremtőről is, de sokban beszél a lázadóról, aki hatalmát fitogtatva
elnyom téged és sokakat, aki visszaél az emberek bizalmával, tudatlanságával,
és folyamatosan végzi az életük lerombolását és tönkretételét. Nem csak a
drogokon keresztül, nem csak a családi erőszak útján, a gyerekekkel való
visszaélés, nőkkel való kereskedés és pornográfia, prostitúció útján, hanem sok
esetben a vallások és szellemi áramlatok, ideológiák és ösztönökre ható hamis
irányzatok útján is. Ott benn, az emberek gondolkodásmódjának mélyén, az
indítékok területén, a bűn, a lázadás és az önzés megerősítése által. Ez az
ördög munkájának fő helyszíne. A pénz utáni sóvárgás, az önző sikervágy és
boldogságvágy sok embert vezet olyan döntésekre, amivel másokat használnak ki.
Amit azután továbbadtak, azt kapják majd vissza – lehet, hogy nem ugyanazoktól,
és lehet, hogy nem ugyanolyan mértékben, mint ők adták, hanem – sokszorozva, és
mindenhonnan. Ebből azután az a kép alakul ki bennük, hogy ez a világ gonosz,
félelmetes, ha nem vigyázol, kihasznál, elhasznál, és utána mosott rongyként
kidob téged is. Ezért inkább tedd te ezt az emberekkel, és vigyázz magadra, ne
bízz meg senkiben, mert mindenki gonosz, és mindenki végtelenül önző.
Ez a világkép pedig
magányossá és boldogtalanná tesz majd téged. Sőt, arra vezet, hogy ezt az
érzést pótszerekkel próbáld meg eltűntetni magadból. Pótszer nem csak az
alkohol lehet, vagy a drog, de a szerelem, vagy szerelem-szerű érzések, a szex,
a sikervágy betöltése, a népszerűség megszerzése. És még rengeteg minden – a
pénz, amiből soha nem lehet elég, a játék, amiben soha nem lehet eleget nyerni,
a verseny, amiben soha nem tudsz eleget győzni, hogy életed beteljesedettnek
érezd hosszú távon. Ezek általában addig, ameddig hatásuk alatt vagy, boldogságpótlékot
jelentenek, de nem maradandó szinten, nem lesz végérvényes a hatásuk, és mindig
követelni fogják tőled, hogy újra és újra ismételd őket, vagy átadják a
helyüket valami még erőteljesebbnek, hogy azzal pótold a hiányzó
boldogságérzést magadban.
Szeretném most a második
fontos tényt kihangsúlyozni, amiről Isten Igéje szól: ez pedig az, hogy Isten
ennek ellenére, mindezek közepette mérhetetlen szeretettel, „előre” szeret
téged. Annyira odaadta Magát ebben a szeretetében, hogy kifizette a
váltságdíjat érted, hogy ne kelljen ebben az „ördögi körben” élned, hanem
valóban boldog lehessen az életed. Maradéktalanul. Ugyanebben a világban –
amiből nem vesz ki téged – de megváltozott szívvel, bensővel,
gondolkodásmóddal, életvitellel.
Istennek ez a szeretete a
Golgotai kereszten lett teljesen nyilvánvalóvá, amikor az Isten Fia, ott,
végérvényesen az életét adta a bűnösök helyett, hogy kiváltsa, kiszabadítsa
őket e világ istenének hatalma alól. Más úton nem tehette meg ezt, csak úgy, ha
teljesen odaadja az életét értük. Teljesen – visszavonhatatlanul –
kiszolgáltatva magát az ellenség hatalmának, gonoszságának, visszaélésének,
kihasználásának, gyűlöletének, hazugságának, pusztításának. Mindezt átélte – a
pusztítást saját sejtjeiben, idegrendszerében, vérellátásában, belső
szerveiben, végtagjaiban, érzékszerveiben. Testének minden pici részében.
Egészen a halálig.
Nos, ez az Isten szeretete.
Ezt kellett kifizetni váltságdíjként. A bűn miatti teljes büntetést. Az átkot,
a félelem és magány minden állapotát, a betegséget, a nyomort,
kiszolgáltatottságot, kigúnyoltságot, elvetettséget teljesen át kellett élni.
Saját testében. (Mivel az Örökkévaló,
Teremtő Istennek fizikai teste nem volt, testté kellett lennie. Ez történt
meg az „első karácsonyon”, így született meg ezen a földön az Isten Fia, hogy
egy nap meghaljon a bűnök váltságdíjaként. Saját döntéséből történt ez, és az
Atyaisten saját döntéséből, azért, mert annyira szerette és szereti
teremtményeit – téged és engem, mindannyiunkat.)
Ez volt tehát a második
fontos tény, amiről Isten Igéje sorrendben beszél. Ez a váltságdíj, már a
Biblia legelső könyvében többszörösen meg lett ígérve. Miért? Hogy tudd, hogy
bármikor élsz a földön, tudhasd, hogy Isten szeret. Mérhetetlen szeretettel, és
mindent megtesz érted, mert akarja, hogy Vele, és akarja, hogy boldogan élj.
Hogy boldog legyél, maradéktalanul, és betöltsd azt, amiért a földön élsz.
Amiért teremtett, amire születtél. Nem számít, mennyi ellenkező példa jut most
eszedbe. Lehet, hogy a világirodalomnál kezded: Dickens, Hemingway, Zola,
Sommerset Maugham, Jack London. Folytatod a magyar irodalommal: költőink,
íróink élete, megbecsültsége, életük vége. Fogod a világtörténelmet és a magyar
történelmet, sorolod a példákat. De lehet, hogy a sport történetéből jutnak
eszedbe szomorú események, tapasztalatok. De ez a tény akkor is igaz: az
Örökkévaló Isten mérhetetlenül szeret téged, szereti életedet, akarja, hogy
boldog legyél, és megtett és megtesz érted mindent, hogy ez a szeretet
elérhessen, és elvégezhesse érted és benned (s általad is) a munkáját.
(Azok a példák, amiket
felsoroltál, is igazak. De egyet ne felejts: MINDENKI saját maga éli az életét.
Saját maga hozza döntéseit. És ezekről a pillanatokról rendszerint nem tud
senki, csak az Örökkévaló Isten. Azokról a lépésekről – melyek sokszor
gondolatban, beszédben születnek meg, és pillanatnyi (kívülről nem is
ellenőrizhető) döntésekben nyernek megfogalmazást – senki nem tud, a kutatók
sem, sokszor még a hozzátartozók sem. És mégis, életük folyását ezek a lépések
határozták meg. Döntések, amikkel egy nap ők maguk is találkoznak majd, amikor
mindenki megáll az Örökkévaló Isten színe előtt, ahol a dolgok világosakká
válnak.)
A harmadik, amiről szólni
kell, az, hogy mindez rajtad is múlik! Ha szeretnéd, hogy életed helyes
mederben folyjon, akármilyen körülmények vesznek is pillanatnyilag körül téged,
ha szeretnéd, hogy a boldogság mindennapi tapasztalatod legyen, és benne élj –
akkor ehhez neked kell meghoznod a döntéseket.
Az Örökkévaló Isten szeretete
egy megígért szeretet – emlékezz a megváltás Ószövetségi ígéreteire, amikről az
előbb beszéltem – egy bemutatott szeretet, ugye, a Golgotai kereszten, és egy
átélhető, megkapható szeretet:
1./ Megígért szeretet – ennek
is örülünk, és csodálkozva figyeljük, hogy jön közel hozzánk.
2./ Bemutatott szeretet – s
ez a bemutatás nem színházban történt. Az élet valóságos színfalai között,
valóságos szereplők között, és a vasszögek és töviskoszorú valóságos fájdalmai
között lett valóságossá mindenki számára. A váltságdíjat Isten így fizette ki.
Bemutatta szeretetét – azzal, hogy meghalt érted.
3./ Átélhető, megkapható
szeretet. S most erről beszélünk.
Az Örökkévaló Isten azt
akarja, hogy olyan országban élj, ahol mindenki szeret. Ő is ilyen országban
akar élni. Nem kitömött állatok, bekeretezett festmények és üvegszobrok között,
hanem élő, valóságos, gondolkodó, érző, cselekedni vágyó és cselekvő személyek,
emberek között. Ezek közé tartozol te is, és mindannyian, akik már befogadtuk
Őt.
2014. február 21.
Ige: Megtérésre hívás akkor és most.
Márk. 1,4 Előáll, és megjelent vala János, bemerítvén a
pusztában, a sivatagban, a sivár, elhagyatott magányos helyen, prédikálván a
megtérésre, vagyis az új felismerésre térésről szóló
alámerítkezést, azaz: hirdette
a gondolkodásmód megváltoztatására való bemerítést. Visszatérést, visszafordulást Isten felé a bűnöknek,
azaz a céltévesztésnek, a cél
ELVÉTÉSÉNEK bocsánatára, eltörlésére, elengedésére*
Márk. 1,5 És kiméne, kivonult
hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és bemerítkeznek
mindnyájan őáltala a Jordán vizében, bűneikről, azaz céltévesztésükről vallást tévén, és
mindenki a saját céltévesztését elismerve, és megvallva.
Márk. 1,6 János pedig teveszőrruhát és dereka, vagyis csípője körül bőrövet viselt
vala, és sáskát és erdei vadmézet eszik vala*
Márk. 1,7 És prédikála ezt hirdetve, mondván: Utánam jő, aki
erősebb, hatalmasabb nálam, akinek nem vagyok méltó, és elegendő, hogy lehajolván
sarujának szíját megoldjam, és kifűzzem.
Márk. 1,8 Én vízbe merítettelek be titeket: Ő majd Szent
Szellembe fog titeket bemeríteni!**
*János apostol így
tesz bizonyságot Bemerítő Jánosról, és feladatáról: „Vala egy
Istentől küldött ember, kinek neve János. Ez jött tanúbizonyságul, hogy
bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen őáltala. Nem ő vala a
világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról” (Ján. 1,6-8)
És aki hirdesse, hogy: „Betelt az idő, és elközelített már az Isten
országa: térjetek meg, újítsátok meg a gondolkodásmódotokat, és higgyetek az
evangéliumban” (Márk. 1,15).
Izráel királyának – Akháziának – küldöttei így válaszolnak a király kérdésére, hogy
hogyan nézett ki akivel találkoztak: „És
felelének néki: Egy szőr-ruhás ember, derekán bőr övvel felövezve. Akkor monda:
Thesbites Illés volt”
(2 Kir. 1,8).
**És mert rendkívül fontos a kijelentés, minden apostol
erről prédikál, vagy ír. Lukács is bizonyságot tesz: „Mivel a nép
reménykedve várakozott, és szívében egyre azt fontolgatta Jánosról, hogy vajon
nem ő-e a Krisztus, a Felkent? János így válaszolt mindenkinek: „Én ugyan vízbe
merítelek be titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok
méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szent Szellembe és tűzbe merít be
titeket” (Luk. 3,15-16)
A farizeusok küldöttei jöttek: „És megkérdék őt és mondának néki: Miért
merítsz be tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? Felele
nékik János, mondván: Én vízbe merítelek be; de köztetek van, akit ti nem
ismertek. Ő az, aki utánam jő, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó,
hogy saruja szíját megoldjam” (Ján.
1,25-27)
A feltámadott Úr parancsa tanítványaihoz.
Egyben kijelentés arról, hogy miért fontos a szent Szellembe való bemerítés: „És velük összejövén, meghagyá nékik, hogy
el ne menjenek Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet
úgymond, hallottatok tőlem. Hogy János ugyan vízbe merített be, ti azonban
Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nem sok nap múlva.” És: „… vesztek erőt,
minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy
Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső
határáig” (Csel. 1,4-5.8)
És beteljesültek a próféciák: „Mert
vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm Szellememet a
te magodra, és áldásomat a te csemetéidre” (Ésa.
44,3)
Jóel próféta is erről prófétál, kijelentve
a Szent Szellembe való bemerítés eredményét is: „És lészen azután, hogy kiöntöm Szellememet minden hústestre, és
prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok
pedig látomásokat látnak” (Jóel. 2,28)
Pál apostol is a
Szent Szellembe való bemerítést prédikálja: „Minekutána
előbb János az ő eljövetele előtt a megtérésnek, vagyis a gondolkodásmód
megváltozásának bemerítését prédikálta Izráel egész népének, és mikor be akará
végezni János az ő tisztét, monda: Kinek gondoltok engem? Nem én vagyok az,
hanem ímé én utánam jő, kinek nem vagyok méltó megoldani lábainak saruját” (Csel. 13,24-25)
Az apostol
Efézusban prédikál: „Monda pedig Pál:
János megtérésnek, vagyis a gondolkodásmód megváltozásának bemerítésével
merített be, azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek,
tudniillik a Krisztus Jézusban” (Csel. 19,4).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)