2014. február 21.
A világ ítéletéről
A világ ítélete az, hogy a
sátán levettetik a földre: „Most van e
világ kárhoztatása (most megy végbe
az ítélet e világ felett); most
vettetik ki e világ fejedelme” (Ján.
12,28-31).
ÉRZÉSEK
…Mert Ő mondotta: Nem hagylak
el, sem el nem távozom tőled. - Zsidó 13,5.
Egy asszony jött oda hozzám
az összejövetel végén, amelyen előzőleg a hitről tanítottam. Hisztérikusan
zokogott. Azt mondta: - Hagin testvér, imádkozz értem!
- Mi a baj? — kérdeztem.
- Úgy érzem, hogy az Úr
elhagyott engem!
- Milyen szörnyű bűnt
követtél el, ami miatt elhagyott volna az Úr?
- Amennyire tudom, semmit sem
követtem el - mondta -, egyszerűen csak úgy érzem, hogy az Úr jelenléte
eltávozott tőlem.
- A Biblia nem azt mondja,
hogy az “úgy érzem” szerint járjunk - magyaráztam - a Biblia azt mondja, hogy a
hit szerint járjunk. És Isten Igéje azt mondja, hogy az Úr sohasem hagy el
téged, sem el nem távozik tőled.
- Ezt én tudom - mondta sírva
- de most úgy látszik, elhagyott.
- Neked nagyobb hited van az
„úgy látszik”-ban, mint a Bibliában.
- De azt én tudom, hogy én
mit érzek — mondta majdnem mérgesen.
- Hát persze, én meg ismerem
az én Jézusomat. Jézus mondta ezt, és én ebben hiszek. Mi nem törődhetünk azzal,
amit érzünk. Ha elkezdesz helyesen hinni, helyesen gondolkodni és helyesen
beszélni, nemsokára megjönnek a helyes érzések is!
Megvallás: Jézus sohasem fog
elhagyni engem, sem el nem távozik tőlem. Ő mondta ezt. Én ebben hiszek, és ezt
mondom.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
A FUKAR MADÁR!
1Tim 6,17-19.
17 Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk. 18 A gazdagok tegyenek jót, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák meg másokkal, 19 gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet.
A FUKAR MADÁR!
Ingyen kaptátok, ingyen adjátok. (Mt 10,8)
Nagyon szeretjük nézegetni a madarakat az udvarunkon található madáretetőknél. A hím rubin torkú kolibri különösen elkápráztató, a szivárvány minden színében pompázik, miközben nagyon agresszív. Néha egyetlen hím elzavarja az összes többi kolibrit a nektár közeléből. Egy alkalommal kitettem egy újabb madáretetőt az udvar szélére, abban a reményben, hogy néhány félénkebb kolibri abból tud majd inni, amíg a fukar agresszor védelmezi "saját" etetőjét. De nem! Ez a madár egész idejét azzal töltötte, hogy ide-oda repdesett a két etető között, elriasztva madarak tucatjait. Sem ő, sem pedig a többi madár egy csöpp táplálékhoz sem jutott.
Milyen kis kapzsi ez a kolibri - gondoltam. Kár, hogy nem hiszi el, hogy újratöltöm az etetőt, amint a nektár elfogy belőle.
Rá kellett jönnöm, hogy
sokszor hasonlítunk mi is erre a madárra, mikor hiányzik belőlünk a bizalom.
Isten az akarja, hogy osszuk meg másokkal is az ajándékait. Isten mindig újratölti
készleteinket, éppen úgy, ahogyan én is mindig feltöltöm a kolibrik etetőjét.
De amikor megpróbáljuk védelmezni és felhalmozni kincseinket, mindannyian
éhesek maradunk.
Imádság: Urunk, köszönjük nagylelkűségedet. Segíts megosztatnunk szeretetünket, időnket és anyagi javainkat a körülöttünk élőkkel. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Ha nagylelkűen adakozunk, Isten gyermekei soha sem lesznek éhesen.
Jo Len Everhart (Idaho, USA)
http://csendespercek.hu
Imádság: Urunk, köszönjük nagylelkűségedet. Segíts megosztatnunk szeretetünket, időnket és anyagi javainkat a körülöttünk élőkkel. Jézus nevében kérünk. Ámen.
Ha nagylelkűen adakozunk, Isten gyermekei soha sem lesznek éhesen.
Jo Len Everhart (Idaho, USA)
http://csendespercek.hu
Oswald Chambers: KIRE NÉZEK?
"Térjetek énhozzám, hogy
megtartassatok..." (Ézs 45,22).
Elvárjuk, hogy Isten jöjjön
hozzánk áldásaival és szabadítson meg? Ő ezt mondja: "Térjetek meg hozzám,
hogy megtartassatok." Istenre összpontosítani magunkat nagyon nehéz és
éppen áldásai teszik ezt nehézzé. A bajok majdnem mindig Isten felé fordítják a
szemünket, de ha áld, hajlandók vagyunk másfelé tekintgetni. A Hegyi Beszéd is
arra tanít, hogy "szűkítsd le érdeklődési körödet annyira, hogy egész
gondolkozásod, szíved és tested is Jézus Krisztusra összpontosuljon."
Sokan elgondoljuk elméletben,
milyennek kell lennie a keresztyénnek, de ha más szentek életét figyeljük, ez
megakadályozza, hogy Istenre összpontosítsunk. Ez az út nem elég egyszerű
ahhoz, hogy rajta az üdvösségbe jussunk. "Térjetek énhozzám és
megtartattok", nem pedig: "meg fogtok tartatni". Ha Őreá
összpontosítjuk magunkat, megtaláljuk az igazit, amit keresünk. Elfogultak és
bosszúsak vagyunk Istennel szemben, pedig Ő folyvást hív: "Térjetek hozzám
és megtartattok!" Nehézségeink és okoskodásaink, hogy pl. mit is
csináljunk a jövő nyáron vagy holnap: mind-mind eltűnnek, mihelyt Őrá
tekintünk.
Szedd össze magad és nézz
Istenre! Őreá építsd reménységedet! Nem baj, ha száz meg egy dolog sürget is,
zárd ki őket határozottan és nézz fel Őreá. "Térjetek hozzám" és a
rátekintés pillanatában tied a váltság, a megoldás.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Az Ószövetségi kijelentésekről.
A hívőket ne zavarja meg
mások hitetlensége és engedetlensége. Legyenek biztosak abban, hogy jól
hisznek, ők Isten saját népe és rájuk érvényes mindaz, amit Isten az
ószövetségben Izraelnek kijelentett. Ők a választott nemzetség (1 Pét. 2,9-10)
/Jubileumi kommentár/
A törvényről
„Mi volt tehát a törvény célja? Később adatott
az ígéret mellé, hogy feltárja és közzétegye, közszemlére tegye az embereknek
az ő bűneiket, a törvényszegések és bűnök miatt (hogy még jobban tudatosítsa
bennük a bűntudat érzését/bűn-tudatosságot), mely Isten szándéka szerint a Mag
(az Elsőszülött, az Örökös) megérkeztéig hatályos volt, Akinek és Akivel
kapcsolatosan az ígéret tétetett.
A törvény összerendezése,
meghatározása és elrendelése angyalok közreműködésével valósult meg; és egy
emberi közbenjáró keze által adatott át (az embereknek), Mózes által, aki
közvetítő személy volt Isten és ember között” (Gal. 3,19 Amplified fordítás)
Dr-Kováts György: MI MARAD MEG?
1Kor 13,13. "Most azért
megmarad a hit, remény, szeretet, e három, ezek közül pedig legnagyobb: a
szeretet."
Az emberek – józanabb
pillanataikban – sokszor gondolnak rá: mi marad meg? Mi marad meg ebből az
egészből, amit teszek? Amiért befektetek, amiért „szenvedek”, amit remélek. És
néha egészen reménytelen állapotokba tudnak belesüllyedni. Hiszen az életük arról
szól, hogy rohanni kell, tenni, erőlködni, csupán a megélhetésérét, azért, hogy
életük egy-egy időszakát „túléljék” – iskolát, munkahelykeresést,
lakásszükséget, autót, gyereknevelést, gyerekek beiskolázását, utána az ő
kialakuló életüket, majd a betegségeket, és mindent, mindent, amivel
találkoznak. Ennél persze még sokkal kacifántosabb helyzeteket is, sokszor
kapcsolati konfliktusokat, katasztrófákat, érvényesülési válsághelyzeteket,
elvesztett értékeket, kincseket, ingatlanokat és megbecsülést is ki kell
bírniuk.
Mindez rengeteg izgalmat,
feszültséget, aggódást, félelmet vált ki belőlük. Sok-sok lelki terhet, ami
viszi erőiket, rabolja fiatalságukat, emészti őket, és egyre csüggedtebbé,
kilátástalanabbá, reményt vesztettebbé teszi őket. A végén megöregedve, sok
keserű tapasztalattal a szívükben, elfáradva, kihasználtan és kiégetten veszik
észre, hogy magukra maradtak, és nincs tovább. Ennyi (volt) az élet?
Nem.
A válaszom egyértelműen: nem!
Az élet nem ennyi.
Fekete Istvánnal: „A szeretet
az élet.”
De ennél még sokkal
gazdagabban, Isten Igéjével: „Most azért MEGMARAD a hit, remény, szeretet, e
három. Ezek közül pedig legnagyobb, a szeretet.” Ez az én válaszom. Van, ami
megmarad. Van maradandó az életben, és ha ezt felfedezed, onnantól kezdve „jól
tudod élni” az életedet, bármelyik szakaszában, bármilyen nehézségek – vagy
éppen áldások – között vagy. Akarod ezt? Mert Isten Igéje erre hív most téged.
2014. február 20.
Munkatárssá lenni az igazságban;(Szerkesztett)
János apostol 3. levele a
kihívottak közöségeihez (szerkesztett)
3 Ján. 1,1 [Én] a
presbiter [(preszbüterosz): az elöljáró, a vén] a szeretett
Gájusnak [jelentése: a
földinek, a szeretettnek], akit én
igazán [(alétheia agapaó): a valóságban, vagyis Krisztusban Isten szerinti szerettettel]
szeretek].
3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és (eukhomai): és imádkozom],
hogy mindenben [(peri): és minden tekintetben] jól legyen dolgod [(euodoó): hogy sikeres
legyél], és légy
egészséges, amint jó dolga [(euodoó):
jó sora] van a lelkednek [a te bensődnek].
»Más fordítás: Szeretettem mindenek felett azért imádkozom,
hogy minden tekintetben jól menjen sorod, jól haladjon utad. Hogy minden sikerüljön neked, és egészséges
légy testben is, lélekben is«
3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [(khairó): és örvendeztem], amikor atyafiak jöttek [vagyis testvérek érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról
[az igaz voltod mellett], úgy, amint
te az igazságban jársz.
[Más fordítás: Mert felettébb örvendeztem, amikor testvérek
érkeztek és bizonyságot tettek (szú):
rólad, hogy te (alétheia): a valóságban, vagyis Krisztusban élsz].
3 Ján. 1,4 Nincs [nem is
lehet] annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az
igazságban [(alétheia): a valóságban] járnak [azaz: Krisztusban élnek].
3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a testvérekért] és pedig az idegenekért [vagyis a vendégekért is] teszel [Más fordítás: Szeretett testvérem te helyes magatartást tanúsítasz a
testvérek iránt, főképp, amit az úton lévők iránt cselekszel].
3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [(agapé): Isten
szerinti] szeretetedről a gyülekezet [(ekklészia): vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia színe]
előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez [és
az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjokra.
3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [keltek útra, és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [Más fordítás: Ők a Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a
hitetlenektől semmit nem fogadtak el];
3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel
kell karolnunk] be kell fogadnunk [vagyis tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká
lehessünk az igazságban [(alétheia): valóságban / a Szent
Szellemben / Krisztus Evangéliumában].
3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az eklézsiának], de Diotrefesz [Jelentése: Zeustól / a
világ királyától / táplált, és nevelt], aki elsőséget kíván [elsőségre tör] közöttük, nem fogad el
minket.
3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait,
amelyeket cselekszik, gonosz [és
rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem
fogadja be az atyafiakat [a testvéreket],
és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti.
[Más fordítás: Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt
dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem
egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók
volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az eklézsiából].
3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [(kakosz):
azt, ami értéktelen, hitvány] kövesd [(mimeomai): utánozd], hanem a jót. Aki jót cselekszik [(agathosz): és másnak a
hasznára cselekszik, valakinek a segítségére lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat
cselekszik [(kakopoieó): és árt
valakinek, bajt / kárt okoz],
az sohasem látta meg az Istent.
3 Ján. 1,12 Demeter (jelentése: a földanyához tartozó) mellett mindenki bizonyságot tett, maga az
igazság [(alétheia): vagyis a
valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a
mi bizonyságtételünk igaz [(aléthész):
valóságos, azaz: igei].
3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok tintával és tollal írni néked:
3 Ján. 1,14 Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak [(sztoma):
színről színre] téged és szemtől
szembe beszélhetünk.
3 Ján. 1,15 Békesség [(eiréné):
vagyis az az állapot, amelyben minden a
maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás] néked!
Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.
Isten megbékélt velünk
"Így most
örvendezhetünk az Istennel való csodálatos új kapcsolatunkban - mindezt
azáltal, amit a mi Urunk Jézus Krisztus tett értünk, ahogyan Isten barátaivá
tett minket" (Róma
5:11)
Így szól az Úr, mikor beborít az Ő Szellemének erejével:
Rajtad: „Az Úrnak Szelleme megnyugszik:
bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak, és erőnek Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének, a szentség Szelleme” (Ésa. 11,2)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)