2013. december 25.

A mi Urunkról!

„Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké, az Úrnak ítéletei változhatatlanok, mindenestől fogva igazságosak. Kívánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is, és édesebbek a méznél, még a színméznél is! (Zsolt. 19,10-11)


Dicsőség az Úrnak!!

Rozsa Nemes Nagy

Dicsőség a Menny Királyának!!!!!!!!!!!!
Aki volt! Aki van! És Aki eljövendő!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


Menjünk az Úr elé!!

Isten Szeretete

Menjünk elébe hálaadással; vigadozzunk Neki zengedezésekkel. Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül. Akinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi. (Zsoltárok 95, 2-4)




Győzelem a szellemi életben

Mai Ige




A bűn szándéka kárhozat - Kubinyi Károly

Hit Gyülekezete-Úgy vágyom esődet

2013. december 24.

Ige: Kijelentés a minden korban élő apostol feladatáról

 „Pál, (jelentése: kis vagy kicsi), hivatala szerint Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola, meghatalmazott, teljhatalmú megbízottja, aki Jézus Krisztus hatalmával szól, és cselekszik]* és Sosthenes** [jelentése: az erő megtartója] a testvér” (1Kor. 1,1)

*A Rómabelieknek azt is kijelenti az Úr, hogy mi az apostol feladata: „Pál [jelentése: a kicsi, alacsony, csekély], Jézus [héberül: Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás, a megváltó] Krisztusnak, a Felkentnek rabszolgája, aki Urának, Jézus Krisztusnak tulajdona. Elhívott, és meghívott apostol, vagyis az Úr Jézus által kinevezett követ, elválasztva és kiválasztva, elkülönítve, vagyis külön választva a világi, tisztátalan, szentségtelen dolgoktól, Isten Evangéliumának, azaz: Örömhírének, győzelmi hírének, a győzelmes hadvezérről szóló jó hírnek hirdetésére és prédikálására (Róm 1,1).

És azért: „Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok, vagyis a nemzetek között, munkálkodván az Isten evangéliumában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Szellem által megszentelt.

[Más fordítás: Hogy amikor az örömüzenet papi szolgálatát végzem, én a Krisztus Jézusnak a nemzetek közé kirendelt áldozó papja vagyok; hogy a pogány népek a Szent Szellemtől megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek]” (Róm. 15,16).

Saul – aki később Pál – elhívása úgy történt, hogy az Úr Jézus megszólította a damaszkuszi úton, majd az elhívást emberen és a prófétákon keresztül megerősítette egy Anániás nevű tanítványát küldve Saulushoz, így szólva hozzá: „… Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt. Anániás pedig elment, és bement abba a házba; rátette kezét, és ezt mondta: „Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, és azért küldött, hogy újra láss, és megtelj Szent Szellemmel. És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott; azután felkelt, és bemerítkezett, majd miután evett, erőre kapott. Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia” (Csel. 9,15.17-20).

Majd a Szent Szellem embereken keresztül felkeni az apostolt: „Valának pedig Antiókhiában az ott levő gyülekezetben némely próféták és tanítók: Barnabás és Simeon, ki hivattatik vala Nigernek, és a Czirénei Luczius és Manaen, ki Heródessel, a negyedes fejedelemmel együtt neveltetett vala, és Saulus. Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bőjtölének, monda a SzentSzellem: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, amelyre én őket elhívtam. Akkor, miután bőjtöltek és imádkoztak, és kezeiket reájok vetették, elbocsáták őket” (Csel. 13,1-3).

És az apostol elhívó Igéi: „Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; népek prófétájává tettelek” (Jer. 1,5) 

„Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről. Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem. És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, akiben én megdicsőülök” (Ézs. 49,1-3).



Istennek népe nézz fel az égre.

Uram, Jézus!

„Az égig ér a Te kegyelmességed, a Te hűséged a felhőkig!” (Zsolt. 96,6)


A versengés.

„Mint aki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért  mielőtt kihatna, hagyd el a versengést!” (Péld 17,14)


Imádkozom

Mindig örömmel imádkozom ÉRTED is…


Pintér Béla- Homokba írva

Az én Szabadító Istenem az Úr Jézus Krisztus!!

„Az én pajzsom az Istennél van, aki megszabadítja az igaz-szívűeket” (Zsolt.7,11)


Győzelmes élet

Mai Ige

"A győzelmes élethez való erő a lélek táplálásából és a test megfegyelmezéséből származik."

Idézet a "Győzelem a függőség felett" című kiadványból

www.maiige.hu


A jellemünk

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu



Jellemünket nem a külső körülmények alakítják, hanem imádkozó életünk.



http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/




A szív

Keresztény szemmel


A szülőkről

Keresztény szépségportál

Mire felneveled a gyerekeidet, megtanulod, mivel tartozol szüleidnek. Miguel Tirado Zarco

www.keresztenyszepsegportal.hu


Az evangélium forradalma - Onnan,ahol kezdődött 326. rész

Soha nem leszek többé ugyanaz remix ifj Balogh Ferenc)

2013. december 23.

Mielőtt újjászülettetek:


 Ti akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, amik természet szerint nem istenek.

[Más fordítás: Régen, amikor még nem ismertétek Istent, olyan istenek rabjai voltatok, akik valójában, lényegüket tekintve, nem is istenek, és veletek született természetetektől oly dolgok rabszolgaságában éltetek, melyek nem istenek]* (Gal. 4,8)

És így folytatódik a kijelentés: „Emlékeztek, hogy amikor pogányok voltatok, vagyis még a nemzetekhez tartoztatok, vitetvén, amint vitettetek, és kényszernek engedve sodródtatok a néma bálványokhoz, amelyek vonzottak titeket.

 (Más fordítások: „ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványok elé;

Vagy: «Úgy hurcoltak titeket a néma bálványokhoz, amint félrevezetőiteknek tetszett»)” (1 Kor. 12,2)
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       
De: „Most, hogy összeismerkedtetek Istennel, mi több, Isten is összeismerkedett veletek. Miként és miért tértek vissza ismét az erőtlen, gyenge, esendő, nyomorúságos elemekhez, és hogyan akartok újból rabszolgájukká lenni?

Gondosan betartjátok a különleges napokat, hónapokat; ünnepi időket, évszakokat, és éveket, Aggódom miattatok! Lehet, hogy hiába volt minden értetek végzett munkám?]” (Gal. 4,9-11)

„Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen, és senki félre ne vezessen, meg ne tévesszen, meg ne csaljon hitető, tetszetős, meggyőzőnek / valószínűnek tűnő beszéddel, és hamis következtetésekkel. Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok, és éljetek is Őbenne.

És: Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vállaltok, és miért vesztek magatokra olyan kötöttségeket, és szabályokat, mintha még a világban élnétek” (Kol. 2,4.6.20)

Hát: „… többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a hústestben hátralevő időt” (1 Pét. 4,2)

„Óh balgatag, nem gondolkodó, ostoba, értetlen, esztelen, oktalan, értelmetlen Galáciabeliek, vagyis pogányokból megtértek, kicsoda igézett, és babonázott meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, az Igének, amikor szinte a szemetek elé állítottuk a megfeszített Jézus Krisztust (Gal. 3,1)


„Csodálkozom, hogy Attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangéliumra, hogy egy megváltoztatott örömüzenethez, jó hírhez hajlotok, holott nincs más Evangélium. de némelyek zavarnak, és megháborítanak, zavarba ejtenek, nyugtalanítanak titeket, és el akarják ferdíteni, el akarják forgatni a Krisztus evangéliumát.” (Gal. 1,6-7)