Bővített Biblia

2013. november 20.

Vasárnapi szolgálat

Akkoriban pénztáros voltam egy pesti MÁV-állomáson. Korán hajnalban kezdtük a szolgálatot – vasárnap is -, sok volt az utas, egymás után mentek a vonatok.

Ha volt egy kis szünet, rendbe kellett rakni a jegyeket, pótolni az eladottakat, és csak 10 óra után volt egy kis idő evésre, és kicsit felállni az ablakból. Reggel négyen dolgoztunk, de 10.05 után már csak egyedül voltam.

Végre elfogytak az utasok, elment a vonat, kezem az alsó kis ablakon volt, hogy lecsukjam, és végre reggelizzem. Éhes és fáradt voltam.

Ekkor elém lebbent egy csinos, fekete kosztümös hölgy, nagy szélű kalapban, fehér csipkeblúzban. A kifutott vonat után intve kérdezi, hová ment?

- Vácra – feleltem.

Erre olyan káromkodásba kezdett, amely nem illett sem a ruhájához, sem női mivoltához, sem a vasárnaphoz, de egyetlen naphoz sem, és egyáltalán nem illett emberi szájba. Végül kimerülten azt kiabálta be:

- És mikor megy legközelebb?

- Tizenkettő húszkor – válaszoltam.

Egészen az ablakig hajolt be, úgy kiáltotta be:

- Addig én mit csináljak?

Furcsa nyugalom szállt rám. Felálltam, kinyitottam a felső ablakot is, és azt feleltem:

- Itt a csarnok ajtaján menjen ki szépen, és balra fordulva egyenesen az út végén áll egy kis templom: oda menjen be és imádkozzon!

De már a függönyt berántottam, összecsuklottam, és csak ültem. Sokáig.

Vasárnap volt. De már nem voltam éhes, sem pihenni nem akartam, csak ültem. Azután dolgoztam, hogy csak múljon mielőbb az idő… mindenki mehet templomba, imaházba, csak nekem kell itt ülnöm… és még ilyen beszédet is hallgatnom…

A 12.20-ashoz már nyitottam az ablakot, elég sokan voltak, végre ritkult a nép, a vonat mindjárt beáll… - és akkor újra elém állt a fekete kosztümös asszony.

- Mondja, miért küldött oda? – kérdezte egészen más hangon. – Húsz éve nem érdekelt engem se templom, se Isten, és most… - kezébe temette arcát, és sírt, rázta a zokogás. Az én szemem is könnyes lett.

Lassan beállt a vonat. Rám nézett még kisírt szemmel, de már mosolyogva búcsút intett és futott a vonat után.

Minden fáradtságom eltűnt, hiszen vasárnap volt, és éreztem, hogy ez a vonat más embert visz, mint a 10.05-ös vitt volna, ha eléri…

Szabó Rózsa

Péld. 11,30: Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.

http://kszecegled.hu/index.php/tortenetek-bolcsessegek/1064-vasarnapi-szolgalat

Bob Gass: Tanulj másoktól!

„Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt…” (Péld 14:35)

A tudás ötévente megkétszereződik a tudomány minden fontosabb területén. Ez azt jelenti, hogy ha nem élesíted folyamatosan az elméd, lemaradsz. Ha újra és újra ugyanazt a leckét ismétled, ez azt jelenti, hogy nem tanultad meg jól.

Tanulj azoktól, akik sikereket értek el azon a területen, ahol te is sikert akarsz elérni, hogy tudd, mit kell tenned és mit nem szabad tenned.

--Hyman Rickover tengernagy mondta: „Tanulj mások hibáiból; nem fogsz elég ideig élni ahhoz, hogy te magad elkövethesd mindet”.

--Ahhoz, hogy a létra következő fokára elérj, használd a következő iránymutatásokat:

Először: Ne húzódj el azoktól az emberektől, akiknek a tapasztalata és szakértelme nagyobb a tiednél!

Péter azt írja: „Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak…” (1Péter 4:10).

Mind küszködünk bizonyos területeken; vigyázz, nehogy bizonytalanságod miatti távolságtartásodat félreértelmezzék, és önteltségnek tartsák.

Másodszor: Ne próbálj meg jó benyomást tenni az emberekre azzal, hogy intellektuálisan egyenrangú akarsz lenni velük! Ha olyan beszélgetésben találod magad, amely elbizonytalanít, hallgass figyelmesen, kérdezz, csak olyan dolgokról beszélj, amit tudsz, és hegyezd a füled, amikor olyanról van szó, amit nem tudsz. Ha legközelebb találkoztok, ennyivel már előrébb leszel.

Végül pedig: Ne gyere órára, amíg nem készítetted el a házi feladatod! Amikor Isten magasabbra emel, dolgozd ki a beszédedet, készítsd fel a ruhatáradat és az elmédet! Tanácskozz egy megbízható baráttal, aki megérti, hogy hol vagy most, és hová kell eljutnod. Ha nem találsz ilyet, tanulmányozd az adott területet, amíg elsajátítod az alapokat.

Salamon azt mondja: „Örömét leli a király a bölcs szolgában, aki tudja, mit csinál…” (Péld 14:35 NLT)//35. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz. Károli-

Minél felkészültebb vagy, annál több lehetőséget fog adni neked Isten.

Lent a Via Dolorosán

Kenneth & Gloria Copeland: Lépd át a hitvonalat

És hitében erős lévén, [Ábrahám] nem tekintett az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek. - Róma 4:19-20

Az elmúlt évek során, amióta hitből élek, megtanultam valamit, ami még a legnehezebb helyzetekben is segít elfogadnom a választ az imáimra. Ezt a hitvonal átlépésének nevezem.

Ha szeretnéd, hogy Isten megtegye a „lehetetlent” az életedben, szükséged van erre a hitvonalra. Szükséged van rá, amikor szilárdan akarsz állni a hitedben, mégis a körülményeid és Isten ígéretei között ingadozol – hol az egyiket, hol a másikat hiszed el.

Ha átléped a hitvonalat, olyan leszel, mint a hívő Ábrahám. Tudod, Ábrahámnak is foglalkoznia kellett a fizikai tényekkel. Tudta, hogy természetes módon nem jöhet valóságba Isten ígérete.

Mégis, az Ige szerint Ábrahám nem tekintett a testére. Más szóval, Ábrahám figyelmen kívül hagyta a látható bizonyságokat, és csak Isten ígéretét hitte el.

Valahol átlépte a hitvonalat.

Visszafordíthatatlan döntést hozott, hogy Isten Igéjével tart. Végérvényesen elkötelezte magát. Úgy döntött, hogy többé nem fordul vissza. És ha valamikor is látni akarjuk, hogy Isten megcselekszi a lehetetlent az életünkben, akkor ugyanezt kell tennünk!

Hogyan húzod meg ezt a hitvonalat?

Kezdd az Igével. Keresd Isten ígéreteit, és tudatosan hidd el, amit mondott, és mond most is az adott szükségedről. Elmélkedj azokon az ígéreteken, amíg hit ébred a szívedben.

Majd húzd meg a hitvonalat. Húzd meg az elmédben és a szívedben. Húzd meg az imaszobád padlóján. Mondd ezt: „Isten előtt, minden jelenlévő angyal előtt, és az ördög orra előtt, átlépem a hitvonalat. Ettől a pillanattól kezdve úgy veszem, hogy ez a dolog elrendeződött. A mai naptól fogva Istennek adom a dicséretet és a dicsőséget Jézus nevében.”

Ettől a pillanattól kezdve úgy beszélj, hogy a csoda, amire vársz, megtörtént. Fordíts hátat a problémáknak, a kétségeknek, és fordulj Jézus felé.

Isten meg fogja tenni a lehetetlent az életedben. Csak merd átlépni a hitvonalat!

Igei olvasmány: Róma 4:13-21

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Guti Tünde: KIÁLTÁS A KAPUBAN

Zaklatott a lelkem. Itt állok a "kapuban" és várok az Úrra. Hova, merre? Szívem háborgása nem csillapodik, amikor visszatekintek a megtett útra.
Több mint három évtizednyi hívő múlt tapasztalatai, komoly igei átélései és Jézussal való bensőséges találkozásom - bukásokkal és győzelmekkel a hátam mögött - késztet arra, hogy kiáltsak a kapuban, zászlót emeljek és vészjelzéseket adjak le az Eklézsiával kapcsolatban.

Valami titokzatos kór, veszedelmes megtévesztések sorozata tizedeli a nyájat, ami éveken keresztül báránybőrbe bújt farkasként fertőzte a juhokat, vagy tette őket ide-oda bolyongó bárányokká.

Magamnak is meghasonlásokon, belső gyötrődéseken kellett átmennem, szenvedve a lelkiismereti vádlás és a tehetetlenség érzete miatt, miközben a saját, őszinte bűnbánatom és az Egyház tévelygése miatti fájdalom már olyan mélyre hatolt, hogy nem tudtam többé magamban tartani.

Egyre jobban lelepleződik, hogy az elmúlt évtizedek és napjaink mozgalmai, teológiai irányzatai mennyire eltértek attól a biblikus egyházi "modelltől", amit maga Jézus hívott életre Szent Szelleme által. Gyülekezeteink intézményesedtek, és még a tiszta evangéliumot hirdető közösségek is definíciókat kezdtek gyártani, s ezeket a karizmatikus"törvényeket" olyan módon szőtték bele a mindennapi keresztyén életbe, hogy az Írásokat kevésbé ismerők szinte vakon követték útmutatásait.

A megtértek őszinte Isten keresése belecsontosodott egy új, vallásos - karizmatikus mókuskerékbe, ahol a szellemi ajándékok fontossága, a csodavárás és a vezetőknek való megfelelni akarás egyre jobban elhomályosította Jézust és a Krisztus hasonlóságára való elváltozás utáni vágyat.

A közösség tagjai sok helyen egy idő után már nem a Szent Szellemtől függtek, hanem a helyi próféták látásaitól, akik gyakran külföldi vendégszolgálók irányítása alá kerültek.

Úgy érzem, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, és a szellemi megtévesztés sokkal komolyabb, bonyolultabb, sokkal szélesebb körben elterjedt, mint ahogy azt észleljük.

Isten különös kegyelmét látom abban, hogy nem engedte, hogy olyan szinten belesodródjak, belesodródjunk ezekbe a mozgalmakba, hogy onnan csak keserves kiábrándulások és veszteségek útján eszméljünk, szabaduljunk. Szeretetből bizonyos távolságban tartott, talán azért, mert szenvedélyesen ragaszkodtunk és minden kérdésben visszatértünk az Igéhez.

Eljött az idő, hogy mindenki átértékelje a saját hívő életét, kapcsolatát Krisztussal, és megvizsgálja azokat a gyümölcsöket, amiket szolgálata termett vagy nem termett. Erre van szükség gyülekezeti szinten is.

Olvastam egy kijózanító tanulmányt, amit azoknak ajánlok, akik a 70-es, 80-as években rendszeresen megfordultak a Hőgyes Endre utcában vagy a Bereczki Sándor bácsiék Budai Gyülekezetében (a "Boriban"), esetleg Jan Palmer és Tadd Burke összejövetelein, vagy az elmúlt években keveredtek bele az új apostoli, prófétai, tanítványsági mozgalom sodrásába.

Ezrek életét megváltoztató, jól indult ébredések futottak sajnos rossz vágányra.
Szemmel látható a romlás az Eklézsiában, rések a magánszférában, törések a szellemi falakon, és a hamis tanítások áldozatainak kiábrándultsága ijesztő méreteket ölt.

Ébresztő, itt az ideje az álomból felserkennünk!
"Nem tudjátok, hogy igaztalanok nem öröklik Isten országát?!" I. Kor. 6:9.

Ajánlás: Bob Mumford vallomása a tanítványsági mozgalomról

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/egyeb-irasaim/kialtas-a-kapuban.html

Dr-Kováts György: Üdvösség

Az Újszövetség egyik legcsodálatosabb kifejezése az, amit régiesen "üdvösségnek" szoktunk mondani, a "szótéria" (gör.).

A szódzó - a megmenteni, megszabadítani, meggyógyítani, halálos veszedelemből kiemelni, körülvenni védelemmel és megoltalmazni, szükségében ellátni és megtartani, örök élettel ellátni - az Úr Jézus Krisztus TETTE. Ő az, aki meghalt a bűneidért, hogy kiszabadítson a bűn és a halál törvénye alól, az ördög hatalma alól, és jövőt adjon neked. Ő az, aki elhordozta helyetted a bűnt, a bűn minden büntetését, az átkot, a magányt, a depressziót, a rettegést, az örök kárhozatot. Ő a Megváltó. Ő ad örök életet, ami már most hat benned, ha befogadtad Őt, és elfogadtad Tőle, és ezzel az élettel fogsz élni az örökkévalóságban is.

Ő Isten Fia, a Megváltó (Szótér - gör.), aki pontosan ezért jött a világra, hogy megkeresse és megtartsa (szódzó - gör.), azt, aki elveszett. Őróla szólt az Ószövetség minden ígérete, Ő a Messiás (héber kifejezés).

Jézus Krisztus Megtartó volt, és Megtartó maradt ma is, és minden nap, a világ végezetéig... Soha nem fog megváltozni. Mindenkor szabadító. Ámen.

Ezért erős a reménység sisakja a fejeden - ha ismered Őt, és biztos vagy az Ő szavaiban és cselekedeteiben (amiket az Igében olvasol).

Róma 1,16-17.

16 Mert nem szégyenlem a KRISZTUS (a Messiás - üdvözítő, szabadító) evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek ÜDVÖSSÉGÉRE (szótéria), zsidónak először meg görögnek.

17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből ÉL (örök élettel - itt és most, ezen a földön is, és odaát, az örökkévalóságban is).

A jó házasságról

Készítette: Egyedülálló Karizmatikusok Közössége

A Szent Szellem

Készítette: Igeversek és gondolatok

Az eljegyzett gyémánt - Kubinyi Károly

North Korea children playing the guitar. Creepy as hell.

2013. november 19.

Joyce Meyer: Önátadás

Jó az Úrra várni!

„Jó az Úr azoknak, akik várják őt (a benne reménykedőkhöz); a léleknek (a személynek), amely keresi őt (a hozzá folyamodókhoz). Jó (csendben) várni és megadással lenni az Úr szabadításáig” (Siral. 3,25-26)

Reinhard Bonke: Ki üdvözíthet?

Az én egyházam nem üdvözíthet engem, és a tiéd sem üdvözíthet téged. Egyetlen egyház sincs, amelyik meghalt értünk. Se pápa, se püspök, se lelkész, se evangélista nem tud üdvözíteni senkit, mert közülük egyik sem halt meg értünk.

Csak egyetlen van, aki meghalt értünk, akinek a neve: JÉZUS! JÉZUS! JÉZUS! Csak Ő tud üdvözíteni!

Az emberi szívről

„Csalárdabb a szív (az ember bensője) mindennél, és gonosz (és javíthatatlan) az; kicsoda ismerhetné (ki tudná kiismerni) azt? Én, az Úr vagyok az, aki a szívet (a bensőt) fürkészem, és a veséket vizsgálom (a szívek vizsgálója, az életek megítélője), hogy megfizessek kinek-kinek az ő útai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint (és mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli)” (Jer. 17,9-10)