2013. szeptember 25.
Isten embere és az üzenet
„Mert akit az Isten küldött,
az Isten beszédeit szólja, és annak Isten mérték nélkül adja a Szellemet.” (János
evangéliuma 3:34)
Minden korban voltak Istennek
emberi, akiket Ő küldött azért, hogy szólják az Ő beszédét. Így jöttek létre
azok a könyve, írások, levele és énekek is, amelyek a Bibliát alkotják. Rajtuk
keresztül az Úr szól hozzánk ma is. „Mert sohasem ember akaratából származott a
prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent
emberei” (2Péter 1:21). Ritkán gondolunk arra, hogy Bibliaolvasás közben
ugyanaz az Isteni Szó (Ige) szól hozzánk, mint ami (aki) kezdetben teremtett
mindent. Hogyan lehetséges, hogy hajdan Isten szavának ilyen hatalmas ereje
volt tapasztalható, ma azonban nem igazán történik semmi az Ige hirdetése
nyomán?
Az ige azt mondja, hogy Isten
mérték nélkül adja az Ő Szellemét „annak”. Kinek is? A hirdetőnek, vagy a
hallgatónak? Elsősorban a hirdetőnek, hiszen 2Péter 1:21 szerint, aki Isten
beszédét szólja, nem saját kútfőből meríti mondanivalóját, hanem Isten Szellemének
ihletésére, aki pedig magától az Úrtól kapja üzenetét (lásd: János 16:13b). A
hirdető tehát, aki igazán Isten beszédét szólja, valóban a Szent Szellem
hatalma alatt végzi feladatát.
De mi van a hallgatókkal? Hát
éppen ez az! Istennek igéje hatalommal bír, de sohasem vesz hallgatóin
erőszakot. Nem akarja meggyőzni őket mindenáron, erőnek-erejével. Csak azok számára
válik élővé az Ige, akik hittel fogadják azt. „Mert nékünk is hirdettetett az
evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem
párosították hittel azok, akik hallották” (Zsidók 4:2).
Te hogyan viszonyulsz Isten
beszédéhez? Elfogadod? Mindent hiszel és elfogadsz, amit a Bibliában olvasol,
vagy pedig szelektálsz? Hogyan hallgatod az istentiszteleten a prédikációt?
Attól függ, ki az, aki prédikál? Eljut-e üzenete hozzád, a szívedhez?
Tanácsol-e, megérint-e, időnként meg tud-e feddeni Isten beszéde? Hittel
fogadod, vagy fenntartásokkal, kritikával? Isten beszédét így kell olvasnunk,
hallgatunk: „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor
hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként
fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje
munkálkodik is bennetek, akik hisztek” (1Thessalonika 2:13).
Vágysz arra, hogy Isten ereje
megnyilvánuljon az életedben, úgy, ahogyan az apostoli korban tapasztalható
volt? Akkor hidd, hogy Isten beszéde úgy jó és úgy teljes, ahogyan azt olvasod
a Szentírásban, az Ó- és Újszövetségben együttvéve. Isten Szelleme mérték
nélkül fog rád is kiáradni, hogy életedben megmutatkozzék Isten csodálatos
hatalma.
Van még egy nagy tanítása ennek
a bibliaversnek. A keresztény emberek, akiket az Úr elküldött erre a világra
(Máté 28:19-20), nem szólhatnak bármit. Nekik az Isten beszédét kell szólniuk.
Nem mondhatják meg „jól a magukét”, mert rájuk az Isten beszéde, az evangélium
üzenete bízatott. Akkor kapjuk meg Isten Szent Szellemét, ha ennek a
megbízásnak eleget teszünk, illetve azért imádkozunk, hogy Istennek olyan
szolgái legyünk, akik azt szólják, amit az Úr rájuk bízott, s nem „a magukét
hajtják” nem akarják „jól megmondogatni”, hanem arra vágynak, hogy Isten
szócsövei legyenek, akik igével és evangéliummal bátorítják felebarátaikat.
„A Krisztusnak beszéde
lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást
zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti
szívetekben az Úrnak” (Kolossé 3:16).
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/isten-embere-es-az-uzenet.html
Dr-Kováts György: AZ IGAZSÁG BESZÉDE
(Kol 1,5-6.)
5 A mennyekben nektek eltett
reménységért, amelyet [már] előbb hallottatok az igazság beszédében, mely az
evangélium:
6 Mely eljutott hozzátok,
miképpen az egész világra is, és gyümölcsöt terem, úgy mint nálatok is a naptól
fogva, melyen hallottátok és megismertétek az Isten kegyelmét igazán:
Van valami, ami a mennyben
vár rád. Van, amiben itt, ezen a földön is jársz, de van, amit csak ott veszel
át az örökségedből. Van, ami ott van félretéve a számodra, de ahogy itt a
földön a hit által jársz, megkapod, hogy fel tudd használni, s győzelemre
segítsen téged a földi harcokban.
A végső megítélés, a
jutalmazás, az, hogy minden fájdalom és minden sóhaj el fog tűnni, a mennyben
lesz a tiéd. Az ott elkészített otthonod is. Olyan közeg, olyan környezet,
olyan légkör, amit el sem tudunk képzelni. Ezek a mennyben, nektek eltett
reménységhez tartoznak.
Vannak ugyanakkor olyan
kincsek is, amik a mennyben vannak, onnan származnak, és onnan érnek el téged,
jutnak el hozzád – ha a hit által jársz. Neked vannak elkészítve, és számodra
vannak rendelkezésre tartva. De csak akkor lesznek a tiéid – ezen a földön – ha
„lehívod” őket. Ha a hit által igénybe veszed őket. Békességes tűrés, hit, és
imádság által lesznek a tiéid. Bölcsesség, erő, ajándékok, gondoskodás, új
szolgálati területek, megnyílt kapuk, gyógyulás, szabadulás, munkatársak,
anyagi ellátás, megváltoztatott körülmények, vagy éppen megváltoztatott
körülmények ellenére való angyali, természetfeletti beavatkozás. Sok-sok érték,
kincs, ami úgy van eltéve a mennyben, hogy ez valójában rád vár, arra, hogy
igényeld, igénybe vedd, és akkor eljön, kiárad, odajön, beköltözik az életedbe.
Erről szól az evangélium.
Ilyen – mennyben, számodra eltett, rendelkezésre tartott – érték a kegyelem, a
békesség, a megbocsátás, az igazság, az Úr öröme, a Szent Lélek vezetése,
megszenteltetésed, átformálódásod, megújulásod is. Ami az evangélium szíve. Az
új élet. Élet Jézus Krisztustól. Az Ő Szent Szelleme és az Ő Igéje által. Világosság
a sötétségben. Só a földön. Hegyen épített város – ez már a te életed, a ti
életetek, ahogy Vele jártok. Elhívás. Járás a Mindenség Urával, a
hétköznapokban. Mint Ádám az Édenben. Napról-napra Isteneddel.
Guti Tünde: SÜNDISZNÓ VESZÉLYBEN
Kétszer-háromszor is visszanéztem. Még
mindig ott gubbasztott összegömbölyödött háttal, szúrós tüskéit meresztgetve
felém. Mintha a járdaszél lenne az otthona.
Hagyjam békén - mondaná, ha tudna
beszélni. Pedig csak odaálltam mellé
vigyázva, közvetlen közel, a fényszóró sugarába, hogy az éppen érkező busz
nehogy elgázolja.
Cammogó süni! Merre tartasz azóta...
Néha, mi emberek is visszavonulót fújunk, amikor
valaki megpróbál megóvni a bajtól, amit mi nem látunk. Mivel kellemetlen
lassításra, netán irányváltásra kényszerülünk, szúrósan a hátunkat mutatjuk,
mintha erősek és sebezhetetlenek lennénk. Azonban szükségünk van egymásra.
Nagyon is. Hányszor nem érzékeljük a közeledő veszélyt...
Figyeljünk oda a figyelmeztetésre, az
utunkba állóra, mert lehet, hogy pont az életünket menti meg egy kritikus
időszakban!
Sünök... Szúrós, makacs süntestvérek...
2013. szeptember 13.
A problémákról
Készítette: Keresztény szépségportál
Ha mindenki egy nagy kupacba gyűjtené a problémáit
és másokét is megnézhetnénk, beérnénk a sajátunkkal.
Regina Brett
ÚJONNAN SZÜLETVE
Mint akik újonnan születtetek, nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, amely él és megmarad örökké.
- 1Péter 1,23.
Minket Isten nemzett.
Mi Istentől születtünk.
Mi Isten gyermekei vagyunk.
Mi Isten örökösei vagyunk.
Mi társ-örökösei (a ‘társ’ azt jelenti, hogy ‘egyenlő’) vagyunk Jézusnak (Róm. 8,17).
Amikor ezt kijelentjük, nem önmagunkat magasztaljuk fel. Istent magasztaljuk és azt, amit Ő tett értünk az Úr Jézus Krisztus által. Nem mi tettük magunkat új teremtéssé. Isten tett minket új teremtéssé. Ő a mi hitünk szerzője és bevégzője. Mi új teremtmények vagyunk, Isten teremtett minket újjá a Krisztus Jézusban!
Megvallás: Engem Isten nemzett, Istentől születtem. Én romolhatatlan magból születtem, Isten élő Igéje által. Beleszülettem a szellemi valóságba, örök életet kaptam, és a szőlőtő vesszejévé lettem Isten romolhatatlan Igéje által.
- 1Péter 1,23.
Minket Isten nemzett.
Mi Istentől születtünk.
Mi Isten gyermekei vagyunk.
Mi Isten örökösei vagyunk.
Mi társ-örökösei (a ‘társ’ azt jelenti, hogy ‘egyenlő’) vagyunk Jézusnak (Róm. 8,17).
Amikor ezt kijelentjük, nem önmagunkat magasztaljuk fel. Istent magasztaljuk és azt, amit Ő tett értünk az Úr Jézus Krisztus által. Nem mi tettük magunkat új teremtéssé. Isten tett minket új teremtéssé. Ő a mi hitünk szerzője és bevégzője. Mi új teremtmények vagyunk, Isten teremtett minket újjá a Krisztus Jézusban!
Megvallás: Engem Isten nemzett, Istentől születtem. Én romolhatatlan magból születtem, Isten élő Igéje által. Beleszülettem a szellemi valóságba, örök életet kaptam, és a szőlőtő vesszejévé lettem Isten romolhatatlan Igéje által.
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/
2013. szeptember 24.
Ige: Minden ember meglátja Üdvözítőjét.
„Amint meg van írva Ézsaiás próféta
[jelentése: Jahve az üdvösség; az Úr
segít] beszédeinek [(logosz): Írott
Ige] könyvében, ki ezt mondja: (Segély)kiáltónak szava [hangja
szól] a pusztában [(erémosz): magányos, elhagyatott sivatagban]: Készítsétek meg az Úrnak útját,
egyengessétek [tegyétek egyenessé] az
ő ösvényeit.
Minden völgy [(pharanx): rés, szakadék]
betöltetik [minden szakadékot töltsetek
fel; Teljék be minden hasadék].
Minden hegy és halom [(búnosz):
domb, magaslat] megalacsonyíttatik [hegyet és halmot hordjatok el]. És az
egyenetlenek [(trakhüsz): egyenetlen, göröngyös, durva; sziklás,
zátonyos] egyenesekké [az elgörbült,
kanyargós út egyenessé], és a göröngyös utak simákká lesznek;
És meglátja minden (hús)test az Istennek szabadítását [megmentő hatalmát; üdvösségét; Üdvözítőjét]*
(Luk. 3,4-6)
*Mert: „Egy szó (egy hang) kiált:
A pusztában készítsétek az Úrnak útját (építsetek utat a pusztában az
Úrnak), ösvényt egyengessetek
(készítsetek egyenes utat) a kietlenben a
mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon
(süllyedjen le), és legyen az egyenetlen
egyenessé és a bércek rónává (és a dombvidék síksággá). És megjelenik az Úr dicsősége, és minden (hús)test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt
(az ÚR maga mondja ezt)” (Ésa. 40,3-5).
És az igehirdető válasza a
vallási vezetők kérdésére: „Én kiáltó szó
vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, amint megmondotta Ézsaiás
próféta” (Ján. 1,23).
És Ézsaiás prófétál a
Megváltóról, és a megváltásról, vagyis az Útkészítő utáni eseményről: „Halld őrállóidat! Felemelik szavukat
(hangosan kiáltanak), ujjonganak
egyetemben, mert (saját szemükkel) szemtől-szembe
látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr (hogy visszatér az ÚR a Sionra (Szión):
képletesen: a harcos vagy a diadalmas
Egyház)! Ujjongva (vígan) énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai (jərúšáliam: békesség alapja), mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet (gá'al):
visszavásárol, visszavált, kiváltja
Isten az ő népét). Feltűrte
(kinyújtotta) az Úr szent karját minden
népeknek szemei előtt (minden nép szeme láttára), hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!” (Ésa. 52,8-10)
Dávid is a Megváltóról, és a
megváltásról prófétál: „Zsoltár.
Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett (mert
csodákat tett); megsegítette őt az ő jobb
keze (szabadulást szerzett jobbja) az
ő szentséges karja. Tudtul adta az Úr az ő szabadítását (megmutatta
szabadító erejét); a népek előtt
megjelentette (nyilvánvalóvá tette) az
ő igazságát. Megemlékezett az ő kegyelméről és Izráel házához való hűségéről
(hűséggel és szeretettel gondolt Izráel házára); látták a föld határai mind (és látták a földön mindenütt) a mi Istenünknek szabadítását” (Zsolt.
98,1-3)
Krisztusra kell feltekinteni!
Nem a póznára, hanem a
rézkígyóra felnézők szabadultak meg: „Az
ÚR pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára.
Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra. Mózes tehát
csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a
kígyó, és föltekintett a rézkígyóra,
életben maradt” (4 Móz. 21,8-9).
Imádság:
Istenünk, Urunk!
Szent Szellemed által formálj
minket, hogy egyre inkább olyanok legyünk, mint Krisztus. Ámen.
Isten jött Jézusban!
„Avagy
próbálta-é azt Isten, hogy elmenjen és válaszszon magának népet valamely
nemzetség közül, próbatételekkel: jelekkel, csodákkal, haddal, harcok árán is, hatalmas
kézzel, kinyújtott karral, nagy és félelmes tettekkel, amiképen cselekedte mind
ezeket ti érettetek az Úr, a ti Istenetek…” (5 Móz. 4,34)
Isten jött el Jézusban
Benne,
JÉZUSBAN, és általa vette magára Isten a mi életünket. Ő, a leghatalmasabb, úgy
jött a világba, hogy nem a királyi palotában jelent meg, hanem a legegyszerűbb
körülmények között. Egyszerű emberek között jelent meg, így tette magát
elérhetővé minden embernek. Isteni hatalmával nyúlt bele a nyomorúságos
körülmények közé jutott emberek, a világ életébe. Benne felismerhető az emberi
bajokat orvosló, a válságos helyzetbe jutott emberen, a világon segítő Isten.
Joseph Prince: Krisztusban
Krisztusban van a céltévesztésed
teljes megbocsátása, a teljes megigazulásod, a kegyelem és jóindulat
teljessége, és a teljes védelmed.
Reinhard Bonnke: Kérése az Úrhoz
Fiatal koromban, mikor már
Afrikában éltem, Isten feltette nekem a kérdést, hogy mit akarok. Ma úgy
gondolom, hogy ezt azért kérdezte, hogy lássam, azt szeretném-e, amit ő.
Természetesen tudtam, hogy mit szeretnék: lelkeket látni üdvözülni. Mivel
ismerte a szívemet, lehetőséget adott arra, hogy válasszak. Sorsdöntő pillanat
volt. Azt válaszoltam: „Uram, nem dollármilliókat kérek, hanem lelkek
millióit”. Azonnal jött a válasz a mennyből: „Kiüresíted a poklot, hogy
benépesítsd a mennyet a Golgota képviseletében!” Az ezt követő években sok
tízmillió drága lelket láthattam megtérni. Bárcsak a te szívedet is
felgerjesztené ez! REINHARD BONNKE
A csodáról
A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu
Nem a csoda a hit édesanyja, a csoda a hit gyermeke.
http://www.tirek.hu/ tartalom/mutat/napiige/ lista/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)