Az Úr Jézus parancsa

 „így parancsolta nékünk az Úr: Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig” (Csel. 13,47)

Joseph Prince: A kegyelemről

„A kegyelem nem egy tanítás, hanem Jézus Krisztus személye” 

Guti Tünde: MI AZ, AMI IGAZÁN SZÁMÍT?

"A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által." Róma 10:17. 

         Istennél sohasem a tömeg számít, hanem az egyes emberek szíve! Nem számít a gyülekezeti helyszín sem, csak az Ő utána felfakadó őszinte vágy!

Nem fontos a külső megjelenés, a társadalmi pozíció vagy az anyagiak, csakis a bűnbánó szív odaszánása!

   Lényegtelen és hasznavehetetlen minden emberi erőlködés, ha akadoznak a dolgok! Meg kell állni, és átértékelve a megtett utat, ki kell szállni a hamisan felpörgetett mókuskerékből!

         "Te Igéd, amely szádból kimegy, nem tér Hozzád üresen, hanem megcselekszi, amit akarsz, áldott lesz és megtermi gyümölcsét ott, ahová küldted." Ésaiás 55:11.

  

         A hamisítatlan Igét hirdetjük, a megfeszített Krisztust prédikáljuk, vagy figyelemfelkeltő, különleges rendezvényeket szervezünk a létszám növelésére? Eszközeinkkel érdekfeszítő látványosságra törekszünk, vagy igazi megoldást nyújtunk az égető problémákkal küszködő embereknek? Kellemesen eltöltött, minőségi zenével és Bibliaversekkel tűzdelt színházelőadást nyernek az imaházba betérők, vagy örök életet?

Számszerű növekedés, népes gyülekezet a cél, vagy a teljes szívvel az Úrnak odaszánt, egymás terheit hordozó tanítványok bensőséges közössége?

Istennél nem a felszálló füst, a hang- és fényeffektek dominálnak, amikor megszólít és a szívekre beszél.

   Így jellemzi a Messiást a próféta:

   "Nem kiált és nem lármáz..." Ésaiás 42:2 .

         Ami igazán számít, az a szívek meglágyult földje, ahova az Úr beleszórhatja a szent magot, hogy kicsírázva és felnövekedve gyümölcsöt teremjen. "Harminc, hatvan vagy százszorosát."

   Jézus figyelmesen vizsgálja az aratnivalót.

Dr-Kováts György: AZ IGAZSÁG BESZÉDE - 1.

5 A mennyekben nektek eltett reménységért, amelyet [már] előbb hallottatok az igazság beszédében, mely az evangélium:

6 Mely eljutott hozzátok, miképpen az egész világra is, és gyümölcsöt terem, úgy mint nálatok is a naptól fogva, melyen hallottátok és megismertétek az Isten kegyelmét igazán: (Kol 1,5-6.)

Az evangélium az igazság beszéde. Nem változik. Igaz marad. Nem lehet meghazudtolni, nem fog benne hazugságot találni senki. Mert az Úr, akié az evangélium, igaz.

Az evangélium előrehalad. Továbbjut. Lépésről-lépésre. Szisztematikusan. Aprólékosan. Ez terv a mennyből. El fogja érni az egész földet. Embereken keresztül. Ilyen embereken keresztül, mint te vagy, és mint én vagyok. (Ti és mi – ahogy az apostol mondta.) Ebben benne vagy te is, benne vagytok ti is – és mindenki, aki az Úré, és a hit és a szeretet által jár.

Az evangélium a te lábaddal jut tovább. A te szájadon keresztül. A te helyes és szép döntéseiddel.

A cél az „egész világ”. Minden korszakban. Volt, hogy az evangélium már meghódított egy-egy területet a történelem során, de utána a gonosz előhozott valamilyen támadást, és visszaverte, visszavetette, elsüllyesztette, semmivé tette – legalábbis megpróbálta. És most nem társadalomformáló tényező egy-egy területen. Ilyen volt Észak-Afrika. Az evangélium első elterjedése idején gazdagon teremte a megmentés gyümölcsét, rengeteg missziós munkatárssal, kiszélesedő munkával. Alig maradt előle elrejtett terület. Ilyen volt Kisázsia, a korábbi Babilónia területén (ma Irak) át egészen Indiáig. Amennyiről most tudunk. De megjelent egy harci eszköz. Egy ideológia (vallás), annak minden fortélyos, és erőszakos fellépésével. És ugyanakkor a kereszténységen belül megosztás támadt (másodlagos kérdéseken), és hatalmi fellépéssel a Krisztus Testének egy része elnyomás alá került. Inkább az új vallást választották annak képviselőivel együtt, hogy „élni tudjanak”, mint a kereszténységet a maga elnyomó intézkedéseivel. S most, ezeken a területeken újraevangélizálás szükséges. Ugyanígy Európa is erre vár.

A cél – az egész világ. Egy korszakban. Egy generáció életében. Hogy mindenki hallhassa, és befogadhassa az evangéliumot.

AZ IGÉT AZ ELSŐ HELYRE TEDD

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

A Te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
- Zsoltárok 119,24.


Amikor a válságok vagy megpróbáltatások jönnek, túl sok keresztény kérdi, hogy: „Most aztán mit tegyünk?” Az élet válságos pillanatai mindnyájunkat elérnek. Ha azonban Ige-orientált vagy, a legelső, amire ilyenkor gondolni fogsz: „Mit mond az Ige ezzel kapcsolatban”? Majdnem tizenkét évi pásztorkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy a gyülekezetnek éppúgy megvannak a maguk problémái, mint a családoknak. Vannak fegyelmezési problémák, anyagi problémák és más egyebek. A gyülekezeti problémákat nem szoktam megbeszélni az emberekkel, mert minél többet beszélünk a problémákról, annál nagyobbnak fognak tűnni. A diakónusokból álló vezetőség azonban néha megbeszélte a gyülekezeti problémákat. Természetesen, minél többet beszéltek ezekről, annál nagyobbnak tűntek. Aztán az egyik diakónus rám nézett ilyenkor és azt kérdezte: „Ó, Hagin testvér, most mit tegyünk”? Én mosolyogva azt válaszoltam rendszerint: „Egyszerűen annak alapján fogunk eljárni, hogy a Biblia igaz!” Csak ennyit kellett mondani és a diakónusok máris megkönnyebbülten sóhajtottak fel. „A Biblia pedig valóban igaz, ugyebár”, válaszolták ilyenkor. „Természetesen, így van.”— mondtam erre én. A dolgok csodálatosan rendbe jöttek mindig, amikor annak alapján cselekedtünk, hogy a Biblia igaz.

Megvallás: Uram, a Te bizonyságaid az én tanácsadóim. Ezeket teszem az első helyre. Én Isten Igéjét teszem első helyre. Én annak alapján cselekszem, hogy az igaz.
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Tedd a jót szívvel-lélekkel

Keresztény szépségportál

Bármilyen tennivalót is talál a kezed, végezd teljes odaadással.

Biblia (Prédikátor 9:10)

A rúdtánctól Istenig

Pintér Béla és a Csemeték Szeretet Öröm és Boldogság

Ige: A hit célja

 „Akit / az Úr Jézust / noha nem láttatok, [mégis] szerettek [(agapaó): Vagyis teljesen odaszántátok magatokat, Ez azt jelenti: elveszni, feloldódni a szeretetben]; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek [és bíztok] benne, kibeszélhetetlen [kimondhatatlan] és (meg)dicsőült [túláradó] örömmel örvendeztek [ugráltok az örömtől és ujjongtok]

Elérvén hitetek (vég)célját, a lélek [vagyis egész lényetek,és életetek] üdvösségét [megmenekülését];

»Más fordítás: Így éritek el a hitetek végcélját: egész lényetek, és életetek megmenekülését és teljes átformálódását«

A régi kéziratok egy része szerint: „a hit célját, az emberek üdvösségét” (Bibliatanács megjegyzés)* (1 Pét. 1,8-9)

*Mert: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; (és senki sem lehet kedves Isten előtt) mert aki Isten elé járul, (és Őt keresi) hinnie kell, hogy Ő (van) és létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik” (Zsid. 11,6).

És: „… minekutána felszabadultatok a bűn alól, (rab)szolgáivá lettetek pedig az Istennek megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet [Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök vagyis: A természetfeletti élet; az életnek egy más létezési formája]” (Róm. 6,22).

Ezért most már: „… ne szabjátok magatokat [ne igazodjatok; ne legyetek hasonlóvá, ne alkalmazkodjatok (és ne idomuljatok)] e világhoz, [ehhez a világkorszakhoz]. Hanem változzatok el [alakítsátok, formáljátok át, változtassátok meg magatokat] a ti elméteknek [értelmetek, gondolkodásotok, megértésetek; vélekedésetek; a szellemetek belső, értelmes felfogóképességének] megújulása által [hanem gondolkodásmódotok megújításával alakuljatok át úgy] hogy megvizsgáljátok, [felismerjétek; megítélhessétek; megválasszátok; hogy azt próbálgassátok] mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. [mi a helyes, mi a kedves előtte és mi a tökéletes; ami neki tetsző]” (Róm. 12,2).

 „Amely üdvösség [megmenekülés] felől tudakozódtak és nyomozódtak [és keresték, kutatták és vizsgálták] a próféták [(prophétész): az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyek], akik az irántatok való [és nektek szánt] kegyelem felől [(kharisz): kegyelem, vagyis Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása az emberért, az emberen és az emberben] jövendöltek [vagyis prófétáltak]* (1 Pét. 1,10)

*Az Úr Jézus – Akiben Isten szeretete, és  szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása jelent meg az emberért, az emberen és az emberben - a tanítványaihoz így szól: „És a tanítványokhoz fordulván, monda ő maguknak (és nekik külön ezt mondta): Boldog szemek, amelyek látják azokat, amelyeket ti láttok. Mert mondom néktek, hogy sok próféta és király kívánta (és szerette volna) látni, amiket ti láttok, de nem látták; és hallani, amiket hallotok, de nem hallották” (Luk. 10,23-24)

) „Nyomozódván [vizsgálva, és kutatva], hogy mely vagy milyen időre [(kairosz): korszakra] jelenté azt ki [(déloó): mutatta meg, és jelezte] a Krisztusnak őbennük levő [őbennük lakozó, és működő] Szelleme. Aki eleve [vagyis előre hirdette, és] bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről [a Krisztusra váró szenvedésekről] és az azok után való [és az ezeket követő] dicsőségről [megdicsőülésről]* (1 Pét. 1,11

*Az Úr Jézus így szól azokhoz, akik nem ismerik fel a megmenekülés útját, idézve a próféciákat: „Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: Amely követ az építők megvetettek [elutasítottak, visszautasítottak, és megtagadtak], az lett a szegletnek feje [és az lett a sarokkő; a szegletkő] az Úrtól lett [származott] ez [és az Úr munkája, mert az Úr tette azzá]. És csodálatos a mi szemeink előtt [és csodálatos dolog látni ezt]. Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek [elveszítitek, mert elragadtatik] az Istennek országa [az Istenkirálysága], és oly népnek [a pogány népnek] adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. És aki e kőre esik, szétzúzatik [mert összezúzza magát, és darabokra törik]; akire pedig ez [a kő] esik reá, szétmorzsolja azt” (Mát. 21,42-44).

Dávid így prófétál erről, és ezt idézi az Úr Jézus: „Az a kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett (vagyis az lett a sarokkő)! Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt! (Zsolt. 118,22-23).

Mert maga a Krisztus – az Ő személye – a megütközés köve és a botránkozás sziklája. Erről tesz bizonyságot Péter apostol: „Azért van meg az Írásban (és ezért mondja az Írás): Ímé szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses (és megbecsült); és aki hisz (és bízik) abban, meg nem szégyenül (azt szégyen nem éri). Tisztesség (megbecsülés, tisztelet) azért néktek, akik hisztek (vagyis tiétek, a hívőké a tisztesség) (és számotokra, hívők számára tehát érték); az engedetleneknek (vagyis aki nem hisz, szándékosan és önfejűen, hitetlen) pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek (és a próbán elvetettek, elutasítottak), (és megtagadtak), az lett a szegletnek fejévé (az lett szegletkővé) és (egyben) megütközésnek (és botlásnak) kövévé s botránkozásnak (és botránynak) sziklájává; Akik engedetlenek (akik nem hisznek, hanem szándékosan és önfejűen, hitetlenek) lévén, megütköznek (és nekicsapódnak, nekirohannak), az igébe(n), amire rendeltettek is. (Más fordítás: Mivel nem hisznek az igének, elbotlanak, ami már meg is történt velük)” (1 Pét. 2,6-8).

Pál apostol bizonyságtétele az Izráelről: „Izráel [a zsidó nép] ellenben, mely az igazság [a megigazulás] törvényét követte, [és amely törekedett a törvényből eredő megigazulásra] nem jutott el az igazság [vagyis a megigazulás] törvényére [vagyis a törvény szerinti megigazulásra; nem érkezett el a törvényhez] Miért? Azért, mert nem hitből keresték [és akarták ezt elérni], hanem mintha a törvény cselekedeteiből [és a tettekből] volna. Mert beleütköztek [Megbotlottak; hibás lépést tettek; fennakadtak] a beleütközés [a botlás] kövébe. Amint meg van írva: Ímé beleütközés [és megütközés; botlás] kövét és megbotránkozás [botrány; megütközés, vagy felháborodás] (kő)szikláját teszem Sionba  (jelentése: kiszáradt, megperzselt hely); és aki hisz Őbenne, [és magát rábízza] nem szégyenül meg [nem fog csalódni]” (Róm. 9,31-33).

És Izráel azért nem ismerte fel, mert csak a Szent Szellem által lehet megérteni a próféciákat: „… mert a Jézusról való bizonyságtétel a prófétaság Szelleme” (Jel. 19,10).

A próféták erről prófétáltak: „Ezért így szól az én Uram, az ÚR (Jahve): Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, aki benne hisz, az nem fut!” (Ésa. 28,16).

És hogy ki lesz a botránkozás sziklája, arról Ézsaiás így prófétál: „A seregek Urát: Őt szenteljétek meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek! És Ő néktek szenthely lészen; de megütközés köve és botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló Jeruzsálem lakosainak. És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek; tőrbe esnek és megfogatnak! Kösd be e bizonyságtételt, és pecsételd be e tanítást tanítványaimban!” (Ésa. 8,13-16).

Dániel is próféciát kap a végidőkről, de azt írja, hogy: „Én pedig hallottam ugyan, de nem értettem, ezért megkérdeztem: Uram, mi lesz végül mindebből (Uram, mi lesz ezeknek vége)? És monda: Menj el Dániel, mert be vannak zárva és pecsételve e beszédek (ezek az igék) a vég idejéig (a végső időkig)” (Dán. 12,8-9).

Péter apostol figyelmezetése Krisztus népe számára.„ Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (2 Pét. 1,19-21).

Minden lehetséges.

Új Ige

Mindent meg kell vizsgálni!

„Mindent megpróbáljatok (megvizsgáljatok); ami jó, azt megtartsátok!  Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek (a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok)!” (1 Thess. 5,21-22).

Reinhard Bonnke: A keresztről

A kereszt dicsfénye nem rivaldafény a hirdetőjének. Jézus nem azért halt meg ott, hogy mi karriert fussunk be vele, hanem azért, hogy MEGMENTSE AZ ELVESZETTEKET! REINHARD BONNKE

Az alázat jutalma

„Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.”

(Példabeszédek könyve 22. fejezet 4. vers)

Van egy rabbinikus történet egy bárányról, aki elment Istenhez és így szólt: Uram, igazságtalan voltál velem szemben. Egyetlen fegyvert sem adtál, amivel védekezhetnék ellenségeimmel szemben.

Nem adtál agancsokat, mint ami a szarvasoknak van, nem adtál agyarat, amit a vaddisznók hordanak, sem karmokat, mint ami a macskáknak van. De olyan erővel sem rendelkezem, mint az elefánt és tüskéim sincsenek, mint a sündisznónak, sem fürge lábaim, mint a nyulaknak…

Ne haragudj, de szerintem elfelejtkeztél rólam, teljesen védtelen vagyok.

Erre a Teremtő felajánlotta neki, hogy próbálja fel sorba az agancsokat, a tépőfogakat, a karmokat, tüskéket, stb., de ezek közül egyik sem illet hozzá.

Ekkor az Úr így szólt a bárányhoz; Adok neked egy olyan fegyvert, amivel bármilyen támadással szembenézhetsz. Így a szelídséget és az alázatot adom neked.

Ez az állatmese hűen ábrázolja Isten Bárányát, akinek bár lett volna lehetősége erővel és hatalommal visszavágni a felhozott vádakra, mégis az Atyában bízva, alázatos volt, nem nyitva ki száját, és ezáltal győzött.

Igen, bármennyire csodálkozol az alázat jutalma; gazdagság - olyan kincs, amelyet senki el nem vehet, nem emészti meg a rozsda és a moly; tisztesség - olyan név, melyre minden térd meghajol; és élet, melynek soha sincs vége.

Tudom, hogy ebben a világban a farkasok élete sikeresebbnek látszik, de hadd bátorítsalak arra, hogy a farkasok között légy Isten alázatos báránya, légy győztes, hogy vele együtt ülhess az Ő trónján, ahogy Ő is győzött és ül az Atyja tónusán. (Jel.3:21)

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/az-alazat-jutalma.html

Nézz szembe a félelmeiddel! (2)

Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk az Isten, hanem az erõ, a szeretet és a józanság Szellemét." (2Timóteus 1:7)

Egy turista vidéken autózott, amikor meglátott egy idõs farmert a háza elõtt egy hintaszékben üldögélni. A ház mögött 30 hektárnyi föld húzódott. A turista megkérdezte: Ez a maga földje?" Igen" - felelte a farmer. És mit csinál vele? Gyapotot fog termelni rajta?" - kérdezte a turista. Nem, attól tartok ellepné a zsizsik" - mondta a farmer. Akkor esetleg kukoricát?" - kérdezte a turista. Nem, mert félek, hogy megennék a sáskák" - felelte a farmer. Nos, - folytatta a turista - akkor talán marhákat fog tartani?" A farmer erre azt mondta: Félõ, hogy esni fog a marhahús ára." De hát akkor mit fog kezdeni ezzel a jó földdel?" - kérdezte a turista. Semmit. Fõ a biztonság."

Te is így érzel? Ha mindenáron biztosra akarsz menni az életben, akkor a sikerre való esélyed annyi, mint a terméketlen pusztáé. Amíg a félelem irányítja az életedet, nem fogsz hittel lépni, és nem fogod betölteni a rendeltetésed. A Biblia azt mondja, hogy hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni (ld. Zsidók 11:6). Nem jobb tehát a kudarcot kockáztatva azt tenni, amit Isten akar, mint azt kockáztatni, hogy nem leszel tetszésére?

Mind megtapasztaltuk már a félelmet, amely rá akar venni, hogy visszavonuljunk. Csak azok jutnak elõre az életben, akik ezt legyõzik. Beszéljék mindenkor, hogy nagy az Úr, aki szolgája javát akarja" (Zsoltárok 35:27). A kudarctól való félelem legyõzése azzal kezdõdik, ha hiszed: Isten azt akarja, hogy sikerüljön." Ha ezzel az igazsággal vértezed fel magad, nem csupán szembeszegülsz a félelemmel, de le is tudod gyõzni.

http://www.maiige.hu/

Joel Osteen: Az állandó gondoskodás helye

6,9 A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. (Galata)

Szeretnék elmesélni nektek egy történetet gyülekezetünk egyik hölgy tagjáról. Egyedülálló anyuka, aki keményen dolgozik és hűségesen szolgál a gyülekezetben. Mindig megtett mindent, hogy a családjáról gondoskodjon, mégis állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött. Diplomás, jó állással rendelkezett, de a hónap végén már alig tudta kifizetni a számlákat. El akarta vinni a gyerekeit nyaralni, de mire sikerült egy kis pénzt összegyűjtenie, mindig jött valami váratlan kiadás, vagy valami elromlott. Egyszerűen nem tudott egyről a kettőre jutni. De nem csüggedt el. Nem is kezdett el panaszkodni. Hűséges és kitartó maradt, tisztelte Istent és szerette az embereket. Mindig adott, szolgált és segített másokat.

Jézus ezt mondta: „Ha Bennem maradtok, sok gyümölcsöt fogtok teremni. És nem csak sok gyümölcsöt teremtek, hanem gyümölcsötök meg is fog maradni” (János 15). Ez nem átmeneti gondoskodás, hanem állandó. Nem csak egy áldott életszakasz, hanem egy áldott élet. Ha megmaradunk Őbenne, akkor nem kell, hogy az állandó küszködésről szóljon az életünk. Ez a drága hölgy nyilvánvalóan megmaradt Őbenne. Látszott a mosolyán és a viselkedésén.

Négy évvel ezelőtt a főnöke váratlanul kérte a korengedményes nyugdíjazását, így a hölgy megkapta a pozícióját. Ezzel együtt jelentős mértékben megemelkedett a fizetése. Nagyon hálás volt. Azonban egy hónappal ezelőtt az egyik elnök helyettes hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul és az egyedülálló anyukát léptették elő a helyére. Ma már nincsenek anyagi gondjai, és a gyerekeit is el tudja vinni vakációzni. Sőt támogat egy másik egyedülálló édesanyát. Isten megáldotta, hogy áldás lehessen mások számára!

Isten veled is ezt akarja tenni. Magasra akar állítani. Lehet, hogy jelenleg kemény időket élsz meg. Küszködsz. De ne hagyd, hogy a nélkülözés szelleme megtelepedjen benned. Ahol most vagy, nem az a hely ahol később leszel. Isten többet tartogat számodra. Ha alárendeled magad Neki, követed a Szavát, és hűséges vagy abban, amid van, akkor az állandó gondoskodás helye vár rád. Imádkozz, higgy, remélj, mert a „megfelelő idő” már úton van.

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joel-osteen/206-az-allando-gondoskodas-helye.html

Te sose hagysz el

Czegle Imre: Istenről

Isten az embert felkeresi és meglátogatja,

mint orvos a beteget,

mint jóbarát az ismerőst,

és mint ítélő Úr a bűnöst,

hogy örökéletet adjon

C. H. Spurgeon: A két élet

ÍGÉRET SZERINT 3. rész

’Nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az õ utódai, hanem amint meg van írva: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” Vagyis nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az õ utódainak. Mert az ígéret szava ez: „Abban az idõben visszajövök, és fia lesz Sárának.”’ (Róm 9,7-9)

Izmael és Izsák különböztek eredetüket illetõen, ezért különbség volt a természetükben is, ami megmutatkozott az életükben; és fõként az ígérethez

való viszonyukban nyilvánult meg.

Amilyen a születés, olyan lesz az élet, amely belõle származik. Aki csak annyi, amennyit magából képes kihozni, annak annyija lesz, amennyit a természet ad neki; de akit a Szent Szellem újjáteremt, azt jelek követik. ’Az õ munkája

az, hogy ti a Krisztus Jézusban vagytok. Õt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelõdéssé és megváltássá, hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék”’ (1Kor 1,31).

Az újjászületett emberben az lesz, amit az új élettõl kap; a saját természete

szerint élõ emberben semmi ilyesmi nem lesz.

Izmael mutatta Ábrahám természetének bizonyos jellemzõit, amikhez társultak rabszolgaanyjának vonásai. Fejedelmi ember volt, akárcsak apja, és örökölte az õsatya nemes viselkedését; de Izsákban megvolt apja hite, és utódja szent volt, belsõ életét illetõen. Izsák, mint az ígéret örököse, apjával maradt, míg Izmael

saját tábort vert a pusztaságban. Izsák szövetséget keresett a régi mezopotámiai törzszsel, de Izmael anyja Egyiptomból hozott fiának feleséget, ami természetes, hiszen maga is Egyiptomból jött. Hasonló a hasonlóval barátkozik.

Izsák elmélkedett a mezõn napszálltakor, mert õ Istennel beszélgetett a szent dolgokról; de Izmael minden jövevénnyel vitába keveredett, mert õ földi dolgokkal foglalkozott. Az elmélkedés nem a vad embernek való, aki mindenkinek ellensége. Izsák Istennek áldozta magát, de Izmaelnél semmi ilyet nem látunk. Az önfeláldozást nem Izmaelnek találták ki; õ inkább gyilkos, nem bárány, aki hagyja, hogy feláldozzák Istennek.

Tehát azt fogod tapasztalni, hogy ha vallásosan képzett és tanult vagy, és – ahogy mondani szokták – ’istenfélõvé’ válsz, de nem újulsz meg a szívedben, és nem látogat meg a Szent Szellem, akkor nem éled Isten gyermekének titkos életét. A keresztyén ember sok külsõ jegyét magadon viselheted, képes lehetsz énekelni, imádkozni, az Írásból idézni és képzeletbeli élményeidrõl mesélni, de újjá kell születned ahhoz, hogy valóságosan megismerd a szentek közösségét, az élõ Istennel való titkos és bensõséges kapcsolatot, és felajánld neki önmagad

Istennek tetszõ szolgálatként. Az ígéret gyermeke Isten embereivel lakik, és kiváltságnak tekinti, hogy közöttük lehet. Az ígéret gyermeke tudja, hogy akkor van a legjobb társaságban, amikor egyetlen ember sem látja és õ sem lát embert, de közelebb kerül a Nagy Láthatatlanhoz, aki elbeszélget vele. Az ígéret gyermeke, egyedül õ képes felmenni a Mórija tetejére, ott az oltárra kötöztetni, és feláldoztatni Istennek. Az utóbbi alatt azt értem, hogy csak az áldozza magát teljesen Istennek, és szereti jobban az Urat, mint az életet, aki a Szent Szellem által született.

Természeted és életmódod olyan lesz, mint az indulásod, ezért szeretettel kérlek, vigyázz, hogy helyesen indulj el, hogy igazi örökösnek bizonyulj, amikor azt vallod, hogy a Király gyermeke vagy.

Izmaelnek, a rabszolganõ fiának, aki test szerint született, mindig viselnie kell a szolgaság szennyfoltját. Egy rabszolga gyermeke nem született szabadnak. Izmael nem lehet az, ami Izsák – a szabad asszony gyermeke. Nem állítom, hogy Izmael vágyott volna arra, hogy olyan legyen, mint Izsák; nem állítom, hogy vesztesnek érezte volna magát, mert különbözött Izsáktól; pedig valójában az volt.

Aki azon fáradozik, hogy a maga erejébõl üdvözüljön a cselekedetei, az érzései

és önmegtagadása által, az lehet, hogy nincs tudatában rabszolgavoltának; talán még dicsekszik is, hogy szabadnak született, és sohasem volt senki rabszolgája; mégis egész életét szolgaságban tölti. Sohasem tudja meg, mit jelent a szabadság, mit jelent az elégedettség, mit jelent az Istenben való gyönyörködés.

Csodálkozik, amikor az emberek ’a hit teljes bizonyosságáról’ beszélnek. Úgy ítéli meg, hogy talán elbizakodottak. Alig van ideje levegõt venni az ostorcsapások között. Eddig is sokat tett már, de még sokkal többet kell tennie; sokat szenvedett, de még sokkal többet kell szenvednie. Sohasem

tapasztalta meg ’a nyugalmat, ami Isten népére vár’, mert a rabszolganõtõl született, és lelke örökre rabságban marad.

Aki viszont szabad asszonytól született, és megérti, hogy csak Isten kegyelme által üdvözülhet, és hogy Isten nem vonja vissza kegyelmét, ha már egyszer

megadta – mert ’Isten ajándékai és elhívása viszszavonhatatlanok’ –, az ilyen ember elfogadja Krisztus befejezett mûvét. Tudja, hogy elfogadtatott a szeretett Fiúban, ezért megnyugszik az Úrban, és szerfelett örvendezik. Élete és lelke tele

van örömmel és békével, mert szabadnak született, és valóban szabad is.

Kedves olvasó, vajon érted-e, mit jelent Isten gyermekének szabadsága? Vagy még mindig a törvény szolgaságában élsz, félsz a büntetéstõl, félsz, hogy visszaküldenek a pusztába? Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor nem kaptad meg az

ígéretet, különben tudnád, hogy ilyen nem lehetséges. Az örökség Izsáké, az ígéret gyermekéé, és õ örökké abban lakik, nem félve a kiûzetéstõl.

Azok, akik úgy születtek mint Izmael, vagyis test szerint, és akiknek vallása saját erejükön alapszik, földi dolgokkal foglalkoznak, ahogy Izmael tette. Csak azok foglalkoznak mennyei dolgokkal, akik felülrõl születtek az ígéret által, hit

szerint, mint Izsák. Figyeld meg, mennyire földi dolgokkal foglalkozik a természete szerint vallásos ember. Rendszeresen jár templomba, de mialatt ott van, az üzletre, a házára vagy a farmjára gondol. Vajon hasznára válik-e az istentisztelet? Dehogy! Az igehirdetést vajon szelídséggel fogadja, az Igét, amely képes üdvözíteni a lelkét? Dehogy! Inkább kritizálja, mintha valami politikai szónoklat lenne. Pénzt áldoz Isten ügyéért, ahogy mások. Persze, hogy megteszi, hiszen úgy érzi, hogy meg kell nyugtatnia lelkiismeretét, és

vigyáznia kell jó hírére. De vajon törõdik-e Isten dicsõségével? A világért sem. Ha törõdne vele, többet adna a pénznél. Szívének imája elõrevinné Isten országának ügyét. Vajon sóhajtozik és sír-e korának bûnei miatt? Látod-e egyedül Istennel, amint kiönti szívét bánatában Õelõtte, mert saját családjában is vannak olyanok, akik még nem tértek meg Istenhez? Láttad-e valaha szent örömmel örvendezni, amikor bûnösök tértek meg – ujjongani, mert közeleg Krisztus országa? Ó, nem, õ soha nem tenne ilyet. Isten minden szolgálata külsõség számára; sohasem hatolt be a hitbeli dolgok belsõ lényegébe, és

nem is képes erre. A világi elme, még ha vallásos is, ellenséges Istennel szemben, és nem békélt meg vele, de nem is képes rá. Az emberben ki kell fejlõdnie az isteni gondolkodásnak, új teremtménnyé kell válnia Jézus Krisztusban, hogy képes legyen értékelni, megérteni és élvezni a hitbeli dolgokat.

Visszatérve oda, ahol kezdtük: ’Újonnan kell születnetek.’ A Szellem által kell újjászületnünk; természetfeletti életet kell nyernünk azáltal, hogy életre kelünk a bûnben való halálból. Nem teremhetjük meg a Szellem gyümölcsét, amíg nem él bennünk a Szent Szellem. Izmael Izmael marad, Izsák pedig Izsák.

Amilyen az ember, olyan az életmódja. Lehet valaki tisztán látó, értelmes, és rendelkezhet nagy emberi erõvel, de hiába tesz meg minden tõle telhetõt, mint

Izmael, mert csak az ígéret gyermeke kel életre, és jár hitben, mint Izsák.

’Kemény vonalak!’ – mondhatja valaki. Néha nagy áldás, ha meg vannak húzva ezek a kemény vonalak, méghozzá nagyon egyenesen. Ez örökre jó útra téríthet minket. Egy ízben ezt mondta valaki egy barátomnak: ’Egyszer elmentem, hogy meghallgassam Mr. Spurgeont, és amikor beléptem a templomba, úgy gondoltam, hogy nálam vallásosabb ember még nem élt Newingtonban, és nálam jobb tagja még nem volt a gyülekezetnek. De mindez a visszájára fordult, amikor meghallgattam az aznapi igehirdetést. Úgy jöttem ki a templomból, mint egy olyan madár, amelyiknek kitépték az összes tollát. Úgy éreztem, hogy én vagyok a legnyomorultabb bûnös, akit a föld a hátán hordoz, és azt mondtam, hogy többé nem hallgatom meg azt az embert, mert teljesen tönkretett.’ ’Igen – mondta –, de ez volt a legjobb dolog, ami megtörténhetett velem. Arra késztetett, hogy tekintetemet magamról Istenre és mindenható kegyelmére

fordítsam, és megértsem, hogy újra át kell mennem Teremtõm kezén, különben soha nem láthatom meg az arcát, örvendezve annak.’

Remélem, hogy az olvasó tudja ezt az igazságot, mert ez a színtiszta valóság. Ahogy Isten elõször megteremtette Ádámot, úgy kell minket is újrateremtenie,

különben soha nem viselhetjük a képét, és nem láthatjuk meg a dicsõségét. Az isteni ígéret hatása alá kell kerülnünk, és az ígéretbõl kell élnünk, különben életünket nem vezetik helyes elvek, és nem irányítják helyes célok felé.

Gloria Copeland: Folyjon az élő víz

Fordította: Orbán Tibor

KCM engedélyével

Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne. (János 4,14.)

Szeretet, öröm, békesség, békességes tűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség – ezek a Szellem gyümölcsei, ahogy a Biblia nevezi őket. Rendkívül hatékony erők. Magának Istennek a jellemvonásait hordozzák. Amikor a Szent Szellem a bensődben lakozást vesz, akkor Ő ezeket elhozza magával úgy, hogy karakterednek is részévé válnak.

Ezeket a jellemvonásokat Isten úgy tervezte, hogy a bensődből bugyogjanak ki, törjenek föl, mint egy erős forrás, amely folyamatosan védi és tisztítja a bensődet, belülről kifelé. Észrevetted már, ha egy forrás szájába szemetet teszel, az nem maradhat meg ott? Amikor a feltörő víz útjába kerül, akkor a forrás ereje kilöki azokat, megvédi és tisztán tartja, bármilyen szemét is érkezzen oda kívülről.

Ez a szellemi forrás benned ugyanígy működik. Amikor megengeded, hogy a szeretet, a békesség, az öröm, a jóság és a többi folyjon belőled, akkor az ördög nem lesz képes semmilyen szemetet rád helyezni.

Hogyan tudod elérni, hogy a Szellem folyamatosan folyjon? A szívedet annyira tele kell pumpálni Isten Igéjével, hogy a halhatatlan, isteni élet ereje bugyogjon, törjön ki a szívedből. Először csak egy kicsit, majd egyre erősebbre és egyre magasabbra fog feltörni Isten örök élete.

Határozd el, hogy akarod: a te szíved ilyen örök életre buzgó vízforrás kútfeje legyen - hogy ezek jöjjenek ki belőle. Ne engedd, hogy az önzés és a bűn megállítsa a forrást. A bensődben a legyőzhetetlen életre buzgó forrás van, és kész arra, hogy előtörjön a bensődből. Engedd, hogy folyjon!

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=folyjon_az_elo_viz_TDz