2013. április 28.

Rachel Joy Scott: Megvallása


Nem vagyok sörivó, korsócsapkodó, füstöt eregető, drogot osztogató keresztény. Inkább vagyok Istent szerető, Sátánnal megküzdő, Jézusért élő, világot változtató keresztény. Krisztus katonája vagyok.  


Bonaparte Napoleon: A Bibliáról:


"A Biblia nem csupán egy könyv. Élőlény, amelynek hatalma van arra, hogy legyőzzön mindenkit, aki ellene áll." 


Böjte Csaba: A létezés öröme!


"Azért jöttem, hogy életük legyen, és életük bőségben legyen" -mondja a mi Urunk.

Jézus szeretné megosztani velünk a létezés örömét. Jó dolog lenni, létezni! A napokban elnéztem a tavaszi napfényben a somlyói házunk udvarán a kiskecskéket, meg Déván a csak most született bocikat. Öröm látni azt a hatalmas, kitörő életerőt, ahogyan ugrálnak alig éri a kis patájuk a földet, játszadoznak, incselkednek egymással. Minden pillanatuk arról szól, hogy élvezik a létezést!

Jó dolog lenni, létezni! Szeretem magam elé képzelni, hogy az 5-6 éves kis Jézus odasomfordál édesanyja elé és szelíden megkérdezi tőle: "Anyu, kiengedsz játszani a gyerekekkel?" Olyan döbbenetes gondolatban szemlélni, ahogy a nagy Isten önfeledten, nekipirulva játszik az emberek fiaival. Jézus szalad, a gyerekek utána, és kiabálják: " Ipi-apacs, kis Jézus ki vagy ütve!" - "Ó a csuda enné meg, a következőben én kaplak el!" Döbbenetes, mielőtt egyetlen csodát is tett volna, vagy mielőtt egyetlen nagy tanítást is mondott volna nekünk felnőtteknek, a mi Urunk Istenünk már játszott, labdázott a gyerekekkel. Az emberi létezést, a játék örömét megízleli az Isten!

Szent Ferenc Atyánk egy csodás virágos réten ment keresztül, és egyszer csak leborult, felzokogott és ezt mondta: "ó virág testvéreim, ne dicsérjétek ilyen szépen az Istent, mert megszakad a szívem!" Milyen jó egy szép tájban, egy csodás virágban gyönyörködni, rácsodálkozni a hegyekre, a lemenő nap sugaraiba. Jó dolog beleharapni egy finom, érett őszibarackba, érezni ahogyan a szádat betölti finom, omló íze. Jó dolog mindaz, mi a létnek velejárója. Hallgatni egy síró, vibráló hegedűt, ahogy egymaga betölti a teret, egy pár húron táncolva, egy új világot tár fel előtted.

Jó dolog megfogni gyermeked kezét! Egy kedves ismerősöm fiatalon lebénult, feküdt az ágyba, és azt mondta, hogy nagyon sokszor csak arra gondol, hogy megfogja három éves kislánya pufók, meleg kacsóját és sétálnak a parkban. Körülöttük virágok, daloló madarak, és ők csak sétálnak. "Odaadnám minden vagyonomat, - mondta - csak szoríthatnám újból magamhoz gyermekemet." Mesélte, hogy odaviszik gyermekét, beleteszik gyermeke kezét a kezébe, de nem érzi. Hihetetlen fájdalom ez az anyai szívének. Szomorúan elmesélte azt is, hogy édesanyja munkába jár, és a nyári melegben szájához készít egy nagy pohár vizet szívószállal, hogy olthassa szomját. Egy nap, betegsége előrehaladtával már nem tudta a fejét megemelni a szívószálig. Azt mondta, hogy: "néztem a finom citromos vizet, ott volt egy centire a kicserepesedett szájamtól, és éreztem, hogy szomjan halok, nem tudtam megemelni a fejemet és csak zokogtam!"

Milyen kis dolog megfogni kedvesed kezét és sétálni a zöld fűben, feletted ragyog az áldott nap, és a szél játszik a hajaddal. Olyan egyszerű kézbe venni egy gyöngyöző pohár tiszta hűs vizet, és a szádhoz emelni, hogy jóízűen oltsad szomjadat. Kis dolgok sokasága ez a földi lét! Tudsz örvendeni az apró mindennapi csodáknak?

Kérdem, tudunk örvendeni a létnek, a mindennapi élet egyszerű dolgainak? Azt, hogy vagyunk egymásnak, hogy a mindennapjaimat kitölti a létezés megannyi ajándéka? Rátudok csodálkozni a hatalmas görögdinnye szomjat oltó zamatára? Vagy annak, hogy egy fiú, egy lány keresi társaságodat, és csacsogva, pirulva megosztja titkait veled? Ezernyi kis dolog, de ha átéled titkát a létnek, életed kiteljesedik, és perceid megtelnek örök értékekkel! Hidd el, Istenünk szeretettel szeretné megosztani a létezés végtelen örömét veled, azt akarja, hogy életünket, mindennapjainkat kitöltse a boldogság! Tárd ki szívedet a létezés öröme felé!

Uram Istenem, szeretettel kérlek add meg nekünk gyermekeidnek, hogy rátudjunk csodálkozni a mindennapi létezés kis dolgaira. Lássuk meg minden percben, az egymást követő, hullámzó pillanatok hátán felkínálkozó végtelen boldogság mozaik kockáit. Segíts, szakítsd fel szívünket a túláradó jóságod ajándékainak befogadására. Nyisd fel szemünket a kis dolgokban rejlő csodák csodálatára!

Dr-Kováts György: JÓ SZÓ - vagy hallgatás :) - 3.


Péld 17:27 Aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és aki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
Péld 17:28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

Egy helyen azt olvasom: „a sok beszédben elmaradhatatlan a vétek” – ezért a te beszéded ne legyen sok. Lehet, hogy ez más, mint ennek a korszaknak a szokása. Vannak, akik beszédükből élnek. Másokat kell meggyőzniük, túlbeszélniük, megnevettetniük, időket kell kitölteniük beszéddel – ha nem ez a foglalkozásod, őrizd a szádat. (Ha ez a foglalkozásod, is őrizd a beszéd forrását, mert amit mondasz, másokat és magadat is irányba fog állítani.)

A Biblia megerősíti, hogy JÓ HALLGATNI. Ez nem rossz. Jó dolog. Nem akkor, természetesen, amikor szólni kell. Nem akkor, amikor tartozol a JÓ SZÓVAL, hanem általában.

Mások azt mondják: „jó beszélni”. Igen, jó dolog beszélgetni. Jó érzés önmagadat kifejezni. Jó érzés, ha meghallgatnak. Isten tervében van benne, hogy legyen, aki visszatükrözi, amit gondolsz, mondasz, és akin lemérheted véleményedet, gondolkodásmódodat, viselkedésedet, hozzáállásodat. Ehhez pedig kell a beszélgetés. Jó dolog beszélgetni.

Jó dolog, ha meg tudod nyerni a másikat a beszélgetésre. Jó dolog kérdezni, és meghallgatni, majd elmondani, amit szeretnél. Jó dolog. És, ha a JÓ SZÓT tudatosan keresed és kimondod, akkor tedd is: beszélgess. Keresd a lehetőséget a beszélgetésre.

De, ha nem tudsz JÓ SZÓT mondani. Ha nem tudsz bölcsen válaszolni. Ha nem tudod, mit mond most ebben a pillanatban a menny, mit gondol a te Urad, vagy, ha a beszéded elragadna, és indulatosságot közölnél, vagy haragra gerjesztenéd a másikat – inkább hallgass. (Bár, a legbölcsebb az „engedelmes feleletet” szólni – Péld 15,1. – de, ha nem alkalmas, vagy nem tudod, inkább hallgass.)





Négy lel­kész be­szél­ge­tett a kü­lön­fé­le bib­lia­for­dí­tás­ok­ról.



Volt, aki a ré­gi bib­lia­for­dí­tást di­csér­te, mert an­nak sza­vai már a szí­vé­hez nőt­tek. A má­sik a leg­újabb for­dí­tást sze­ret­te, mert an­nak nyel­ve­ze­te mo­dern és ért­he­tõ. A har­ma­dik azt a for­dí­tást ked­vel­te, ame­lyik a leg­hű­sé­ge­seb­ben ad­ja vis­­sza az ere­de­ti gö­rög és hé­ber szö­ve­get. A ne­gye­dik hall­ga­tott.
– Hát te me­lyi­ket sze­re­ted leg­job­ban? – kér­dez­ték tőle.
– Az édes­anyám for­dí­tá­sát. Ő mind­járt le­for­dí­tot­ta a Bib­li­át az élet­re, és ez volt a leg­meg­győ­zőbb for­dí­tás.

http://keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1857:%C3%A9desany%C3%A1m-bibliaford%C3%ADt%C3%A1sa&Itemid=18

Guti Tünde: AZ EMBERFIA


   Elgondolkodtam, Jézus testvéreinek mekkora belső tusát jelenthetett, hogy a köztük felnőtt elsőszülött fiúban felismerjék Izrael Megváltóját! Talán mi is ugyanúgy viselkedtünk volna az ő helyükben…

   Nem volt könnyű a helybeli embereknek sem, akik „álmélkodtak kedves beszédén”, ám összezavarodtak, amikor Ésaiás tekercsét szétnyitva, meghirdette messiási programját. Külsőképpen ítéltek, mert csak József fiaként néztek rá, így nem tudott bennük megfoganni a hit.

   Volt egy sajátos Istenképük, így nem értették meg az alázatosan szolgáló, bűnösöket megszólító, szíveket megváltoztatni akaró Emberfiát, aki a Hegyi Beszédben olyan alapokat fektetett le, ami felforgatta egész addigi nézeteiket.

   Olvashatjuk a Bibliában, hogy Mária megtartotta és szívében forgatta a betlehemi pásztoroktól hallott igéket. Azonban az időközben már a húszas éveiben járó gyermekei nem engedték magukhoz férkőzni azt a vonzást, amivel Izrael Pásztorának elszéledt, elveszett juhait hívogatta. Nem hitt a Mesterben sem a családja, sem a városa.
  „Senki sem próféta a maga hazájában.”

   Mérhetetlen szomorúságot és fájdalmat okozott Jézusnak az a keserű tény, hogy „az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be.” A názáretiek különösen dühösek lettek rá, amiért – hitetlenségük miatt – nem tett közöttük csodákat. Haragjukban, kioktatásnak vették szavait, ezért elűzték a zsinagógából a város szélére, és le akarták taszítani a hegyről a szakadékba.
  
   Azonban Jézus sosem bízta magát az emberekre. Nem várta, s nem is volt szüksége rá, hogy a tömeg királlyá tegye. Nem ezért küldetett. A csodák jelül adattak, mint messiási cselekedetek, hogy felismerjék személyében az Istentől küldött Szabadítót. De a jeleken kívül természetesen, irgalmas lelkületét is tükrözte az elesettekhez és számkivetettekhez lehajló szeretete, ahogy meggyógyította a leprásokat, vakokat, és kiűzte a megkötözöttekből az őket gyötrő démonokat.

      Ne legyünk olyanok, mint a názáretiek, akik büszkén, testies módon, látszatra ítéltek! Néha keresztyén körökben is előfordul gyanakvás, nem tudják összeegyeztetni az üzenet nagyságát az igehirdető egyszerűségével, így némelyek megbotránkoznak. Az ilyen, másokat lenéző és saját elvárásaik alapján ítélgetők képtelenek befogadni Isten tiszta igéjét, így a szükséges gyümölcstermés és áldás elmarad.

   Hányszor akadályozza meg a földhöz ragadt, világias gondolkodás egy-egy isteni igazság vagy helyreigazítás befogadását, amikor egyszerű "cserépedény" rejti a nemes kincset! Isten módszerei annyira különböznek a mi elképzeléseinktől! 

    „Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” I. Sámuel 16:7./b
  Guti Tünde
 2013. április 25.                                            

 http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/az--emberfia.html

Te vagy menedékem,.......wmv

2013. április 27.

Ige: A testi keresztény jellemzője:


 „Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem (hús)testiek vagytok-e?*

*A beszédük bizonyság a testiességüknek:Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé. Vajon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére merittetettek-é be?” (1 Kor. 1,12-13)

Hiszen: „Egy a test (szóma = személy) és egy a Szellem, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is” (Eféz. 4,4)

Tehát: „...sokan egy test (szóma=személyiség) vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk” (Róm. 12,5)

„Azért senki ne dicsekedjék [kérkedjék; hencegjen] emberekkel, mert minden a tietek” (1Kor. 3,21)

Hát ki az az Apollós, és ki az a Pál? Szolgák [g.(diákonosz): Az a személy, aki mások javán vagy jólétén munkálkodik. Itt: a szellemi javak felszolgálását, megosztását jelenti] csupán, [Annak szolgái, akinek hittetek] akik által hívővé lettetek; [akik hitre vezettek titeket] mégpedig ki-ki úgy szolgál, ahogy megadta neki az Úr*

*Sokszor megismétli Pál apostol, hogy:Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus (rab)szolgáit és Isten titkainak sáfárait... Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti (rab)szolgáitokat, a Jézusért” (1 Kor. 4,1; 2 Kor. 4,5)

 AZ Úr Jézus parancsa is így hangzik a mindenkori tanítványaihoz: „Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így lesz közöttetek; hanem, aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti (rab)szolgátok; És aki közületek első akar lenni, mindenkinek (rab)szolgája legyen” (Márk. 10,42-44)

Én plántáltam [ültettem]* Apollós öntözött** de az Isten adja vala [folyamatosan] a növekedést.

*És hogy hogyan és mit plántált Pál apostol, azt így jelenti ki a Szent Szellem: „... szelídséggel fogadjátok a beoltott igét, amely megtarthatja a ti lelkeiteket (füszé = életeteket, személyiségeteket, egész lényeteket)(Jak. 1,21)

Ez a beoltott ige pedig az Úr Jézusról szóló örömhír: „Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangélium által”

Ezért ismét: „Eszetekbe juttatom, atyámfiai, az evangéliumot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is, Amely által üdvözültök is, ha megtartjátok, aminémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké” (1 Kor. 4,15; 15,1-2)

**És hogy ez mit jelent, arról így szól Isten Igéje: „Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, aki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, akit elválasztottam! Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm Szellememet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre. És nevekednek, mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál” (Ésa. 44,2-4)

Ezért Isten ezt kérdezi minden hívőtől: „...Vajon vettetek-e Szent Szellemet, minekutána hivőkké lettetek?...” (Csel. 19,2)


Nem számít sem az, aki ültet, [plántál] sem az, aki öntöz hanem csak a gyarapodást  adó Isten. [úgy hogy semmi az ültető, semmi az öntöző csak az Isten valami, aki a növekedést (előmenetelt) adja]*

*És azért nem számítanak: „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Fil. 2,13)

Aki ültet, [plántál] és aki öntöz: egyek, és mindegyik majd a maga [saját] jutalmát kapja [veszi; nyeri] fáradozásához méltóan. [a maga munkája szerint; (mértékében)]*

*És hogy ki Ő, aki a jutalmat adja, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Ímé, az Úr Isten jő hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jő, és megfizetése Ő előtte” (Ésa. 40,10)

Az Úr Jézus kijelentése: „És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz” (Jel. 22,12)

A cselekedetet és a jutalmat az Úr Jézus egy példázattal  világítja meg: „És eljövén aki az öt tálentumot kapta vala, hoza más öt tálentumot, mondván: Uram, öt tálentumot adtál vala nékem; ímé más öt tálentumot nyertem azokon. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe” (Mát. 25,20-21)

Mert mi Isten munkatársai vagyunk* ti pedig Isten [művelés alatt álló] szántóföldje, Isten épülete [építése; építkezése] vagytok”** (1 Kor. 3,4-9)

*Ezért: „Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét” (2 Kor. 6,1)

**És így folytatja az apostol: „Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Szellem által” (Eféz. 2,20-22)


A végtelen ég alatt

A reménységről


 „A reménység pedig nem szégyenít [nem csal] meg; [nem engedi, hogy megszégyenüljünk] mert az Istennek szerelme [agapéja, természete] kitöltetett [kiáradt] a mi szívünkbe [(kardia): bensőnkbe a szellemi életünk központjába] a Szent Szellem által, ki adatott nékünk” (Róm. 5,5)


Jóságos az Úr!


„Mindenki várakozva néz Rád, és Te idejében adsz nekik eledelt. Kinyitod kezedet, és megelégítesz minden élőlényt kegyelmesen. Az Úrnak minden útja igaz, és minden tette jóságos. (Zsolt. 145,15-17) 


Imádság:


Örökkévaló Istenünk, segíts olyan életet élni, amely visszatükrözi dicsőséged most és mindenkor. Ámen.


Albert Schweitzer


“A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.”


Benjamin Franklin: A bölcs emberről


“Egy bölcs ember mindig beismeri a hibáit – hogy a barátait megnyugtassa.” 


Segítség!


„Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megsegíti a megsebzett lelkeket. Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.”Zsoltár 34:19-20.

Nem is gondolnád, mennyire KÖZEL van az Úr! Együtt sír Veled. Átérzi fájdalmadat. Együtt örül, és együtt szomorkodik, aggódik Veled. Ki van ismerőseid, barátaid közül annyira közel hozzád, hogy azonnal jön, ha hívod, hogy belső békét képes adni, és letörli könnyeidet?

Megtört, összetört szív. Micsoda kép! A Te szív-specialista Barátod nem azt ígéri, hogy ha Őt követed, nem törhet össze a szíved, hanem azt mondja, hogy közel jön hozzád, amikor kusza az életed – és kiutat mutat, megújít, összerak. Meggyógyít. Ő képes egyedül arra, hogy helyre tegye a darabokat. Hogy rendet rakjon benned. Hogy a helyére kerüljenek életed szilánkjai.

Azt nem ígéri, hogy semmi bajod nem lesz, ha Vele jársz, sőt azt mondja: sok bajod lehet. De azt is ígéri, hogy VALAMENNYIBŐL kiutat mutat.
Hát tudod, érdemes közeli kapcsolatban maradni egy ilyen Baráttal!

Segíts MA valakinek – ismerőseid közül – megtalálni ezt az igazi Barátot, akit Te már megtaláltál!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/segitseg.html



Három kérdés – bármelyik bibliai szakaszról


Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok kövérjénél! (1Sámuel 15:22b)

Lehet, hogy zavarban vagy, mert még nincs tapasztalatod abban, hogyan kellene Isten Igéjét az életedben alkalmaznod. Tehát, hogyan tégy? Ma három olyan kérdést szeretnék eléd hozni, amelyet bármelyik igeszakaszhoz feltehetsz, amelyek segítenek a mindennapi életedre nézve értelmezni a Bibliát.

A három kérdés:
Miről szólt ez az ige, amikor megírták?

Isten szava mögött milyen időtlen igazságot találunk?

Hogyan vonatkozik rám ez most?

Ezekkel a kérdésekkel hidat építünk, amely összeköti a Biblia világát a mai világunkkal. Próbáljuk ki azzal az igerésszel, amikor az 1 Korinthus 8-ban Pál a bálványáldozati hús fogyasztásáról tanít. Olvasd el az 1Korinthus 8:1-13-at és tedd fel magadnak a fentieket.

1. Miről szólt ez az ige, amikor megírták? 
A korinthusi gyülekezetben voltak olyanok, akik tudták, a bálványok semmit sem érnek, és a nekik feláldozott hús sem bír semmiféle varázserővel. Számukra egy jó sültről vagy fasírtról volt szó. Nem volt semmi veszélyes abban, ha megették, hiszen azok a bálványok, amelyeknek áldozták a húst, nem voltak valóságosak. Tehát ez a csoport szabadon evett belőle, és nem vette figyelembe mások mit gondolnak. Voltak azonban friss hívők is, akik számára sértő volt ez a szokás. Úgy gondolták, hogy a hívőknek nem kellene más vallások istenei számára felajánlott ételt enniük. Pál arra tanítja az érett hívőket, hogy ne engedjék, hogy a Krisztusban kapott szabadságukkal megbántsanak másokat.

2. Isten szava mögött milyen időtlen igazságot találunk? 
A Krisztusban kapott szabadságodat ne arra használd, hogy megsérts másokat. A szabadságot szeretetben éld meg.

3. Hogyan vonatkozik rám ez most? 
Én Kalifornia déli részén élek, itt nem valószínű, hogy olyan étel kerül elém, amelyet bálványoknak áldoztak. Azt hiszem ez a te lakóhelyed környékén sem esik meg gyakran. Tehát, a szóban forgó ige nem vonatkozik ránk? Dehogynem. Ha az a szakasz örök üzenete, hogy "A Krisztusban kapott szabadságodat ne arra használd, hogy megsérts másokat. A szabadságot szeretetben éld meg”, akkor ez azt jelenti, hogy figyelmesnek kell lennem a körülöttem élők felé, mert így tudom megmutatni a szeretetemet. Tedd fel magadban, „Uram, van olyan az életemben, ami önzőségből, nagyképűségből vagy szándékos érzéketlenségből fakad, amin a testvérem megütközhet? Felfuvalkodottá tesz a szabadságról kapott saját ismeretem, vagy másokat igyekszem szeretetben építeni?”

Keress egy olyan biblai történetet, amit már ismersz egy ideje. Amikor újra elolvasod azt a részt és a fenti három kérdés segítségével elmélkedsz róla, milyen új üzenetet fedezel fel benne?
Elhiszed, hogy Isten azért adta a Bibliát, hogy életed iránymutatója legyen? Elhiszed, hogy igazsága örök, és az üzenetek, gyakorlati tanácsok még ma is érvényesek?

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/12/harom_kerdes_barmelyik_biblia_szakaszrol

Reménység - Király vagy

Az irgalmas szamaritánus története.

Az Úr Jézus nevének hatalma

Lehet Isten ellen harcolni, de...


Az Istent üldözőbe lehet venni,
de nem lehet utolérni.
Lehet ellene harcolni,
de nem lehet legyőzni.
Lehet Őt gyűlölni, de nem lehet
végleg megölni.
Lehet Fönségét gyalázni,
de nem lehet szépségét csorbítani.
Lehet hatalmát semmibe venni,
miatta nem fog elgyengülni.
Lehet létezését tagadni,
de emiatt nem fog megsemmisülni.
Lehet sírba helyezni,
de kár sírja elé követ hengeríteni,
mert az Isten feltámadását nem lehet megakadályozni.
    
http://csendespercek.gportal.hu/gindex.php?pg=2199&nid=3200015