"Amely
szívben őszinte a hála, abban teljes az engedelmesség."
2013. április 15.
Isten: Szeretet
"Isten egyszerűen azért szeret,
mert szeretni akar. Akkor is szeret, amikor nem tartjuk magunkat szeretetre
méltónak. Akkor is szeret, amikor senki más nem szeret. Mások elhagyhatnak,
elválhatnak tőled és nem vesznek rólad tudomást, Isten mégis szeret. Mindig.
Bármi is történjen." /Max Lucado/
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Túl
sok időt töltöttél azzal, hogy olyan dolgok miatt fontoskodtál és
bosszankodtál, ami felett nincsen hatalmad. Fölöslegesen töltötted az idődet és
az energiádat, eredmény nélkül. Csakis akkor oldódnak meg ezek a problémák,
amikor igazán elengeded, és bízol Bennem.
Gyere
az Én nyugalmamba, és hadd adjak vigasztalást a lelkednek, és megoldást az
aggályaidra, mondja az Úr.
Máté 11:28-30 Jöjjetek Énhozzám mindnyájan, akik
megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és Én megnyugvást adok
nektek. Vegyétek magatokra az Én igámat, és tanuljátok meg Tőlem, hogy
szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok
lelketeknek. Mert az Én igám boldogító, és az Én terhem könnyű.
http://gyurinaploja.blogspot.com
Bob Gass: Szeretni az embereket
„…szeressétek egymást…”
(János 15:12)
Szeretni az embereket csak
homályos fogalom, hacsak nem teszed a következő öt dolgot:
1) Az emberek bizonytalanok –
adj nekik biztonságérzetet! A felszín alatt fájdalmas múlt emlékei lapulnak, és
amiatt való aggodalmak, hogy mi jöhet még! Mondd el nekik, hogy Isten azt
mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Ha
semmi más nem működik, Isten Igéje fog!
2) Az embereknek szükségük
van arra, hogy különlegesnek érezzék magukat – dicsérd őket! Tedd akkor, amikor
a legkevésbé sem számítanak rá, és tedd világossá, hogy semmit sem vársz
viszonzásul! Mary Kay Ash, aki egy nagy kozmetikai céget alapított az USA-ban,
ezt mondta: „Mindenki hord egy láthatatlan táblát a nyakában, amire ez van
ráírva: »Érd el, hogy fontosnak érezzem magam!«”. Figyeld csak meg, milyen
gyakran mondja nekünk Isten Igéje, hogy Isten mennyire szeret minket, hogy
milyen különlegesek vagyunk, és hogy Istennek terve van az életünkkel.
3) Az emberek jobb holnapot
keresnek – adj nekik reményt! Hadd tudják meg, hogy ha Istent teszik életük
központjává, akkor a jövő jobb lehet, mint a múlt volt. „…amíg az Urat kereste,
sikert adott neki Isten” (2Krónika 26:5).
4) Az embereknek megértésre
van szükségük – figyelj rájuk, hallgasd meg őket! A gond az, hogy ez több időbe
kerül, mint amennyit hajlandók vagyunk feláldozni. Annyira sietünk tanácsokat
adni és továbblépni, de ez nem működik. Addig nem tudjuk az embereket
„megjavítani”, amíg nem érzik, hogy megértjük őket.
5) Az embereknek példaképekre
van szükségük – légy te is az! Pál azt mondta a korinthusiaknak: „Legyetek a
követőim, mint én is követője vagyok a Krisztusnak” (1Kor 11:1).
Túl sokszor nem vagyunk
tudatában annak, hogy milyen példát adunk, és milyen hatással vagyunk másokra.
Tetszik vagy sem, amit teszel, vagy nem teszel, befolyásol másokat. Amikor majd
eltávozol e világból, nem hagysz hátra mást, csak azt, hogyan hatottál másokra.
Oswald Chambers: MINDENT VAGY SEMMIT
"Simon Péter azért,
amikor hallotta, hogy ott van az Úr, magára vette az ingét... és bevetette
magát a tengerbe" (Jn 21,7).
Voltál-e már olyan válságban,
amikor szabadon, határozottan és kíméletlenül otthagytál mindent? Ez az akarat
válsága. Külsőleg sokszor eljuthatsz idáig, de ez még nem megoldás. Az elhagyás
igazi, mély válságába nem külsőleg jutunk, hanem belsőleg. Külső dolgoktól való
elszakadásod sokszor csak azt mutatja, hogy még teljesen meg vagy kötözve.
Átadtad-e már akaratodat
önként, tudatosan Jézus Krisztusnak? Ez az akarat cselekvése, nem az érzelemé;
az érzelem ennek a cselekvésnek csak az aranyozott széle. Ha először az
érzelemnek adsz helyet, akkor sohasem teszed meg ezt a lépést. Ne kérdezd Istentől,
mit kell átadnod, hanem egyszerűen hajtsd végre, amit már felismertél - akár a
felszínen, akár mélyebben találsz rá.
Ha meghallottad Jézus
Krisztus hangját a hullámokon, ereszd szélnek meggyőződéseidet, dobd el
következetességedet, csak a vele való kapcsolatodat őrizd meg.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Az Úr imádsága
„Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy
a mennyekben, szenteltessék meg a te neved; Jöjjön el a te országod; legyen meg
a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk
ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek; „ne engedj olyan
helyzetbe kerülni minket, amely bűnbe vinne, de szabadíts meg minket a
gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!”
(Máté evangéliuma 6:9-13)
Régóta ismerem ezt az
imádságot. Időnként el is imádkozom. Lassan szoktam mondani, hogy a szavak
mögötti tartalom kidomborodjon bennem. Igyekszem a mondanivaló mélyére látni,
átélni, a szavak értelmét. Mostanában egyre többet gondolkodom ezen a mondaton:
„bocsásd meg a mi vétkeinket…”. Könnyű ezt így, felszínesen mondani, de így is
gondolom? Látom a bűneimet, aminek a bocsánatát kérem?
Tudom, hogy minden ember
bűnös (Róma 3:10-11), ezek közé tartozom én is. Ezt nem nehéz kimondani, mert
nem csak rólam szól. Ebben benne van a másik ember is, aki természetesen sokkal
bűnösebb, mint én.
Mostanában úgy gondolom, hogy
ezt a kérést sokkal inkább egyes szám első személyben kellene mondani, valahogy
így: „Bocsáss meg nekem, mert bűnös vagyok!”. Ez így már sokkal nehezebb.
Amikor kimondom, nem is tudom azonnal, mit kellene az Úrnak megbocsájtania.
Aztán dereng egy-két emlék, amit nem is tartok olyan nagy bűnnek, de hát illik
megvallani. Aztán eszembe jut a vámszedő, akiről ez van feljegyezve: „A
vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem
veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nekem bűnösnek!” (Lukács
evangéliuma 18:13). Érzem én magam ilyen bűnösnek? Érzem azt, hogy nagy bajban
vagyok és ennyire kell nekem a szabadítás, Isten bűnbocsájtó kegyelme?
Aztán eszembe jut egy idézet:
„Számos bálványimádó elfogadta a keresztény hit egyes tanítását, miközben
megtagadott más fontos igazságokat. Azt mondták, hiszik, hogy Jézus az Isten
Fia, és hisznek halálában és feltámadásában is, de nem ismerték el bűnös
voltukat, és nem érezték, hogy szükségük van megtérésre, életük
megváltozására.” (Ellen Gould White, A nagy küzdelem, Budapest: Advent Kiadó,
1991. p.39.). Hogyan állok én ezzel? Ezen gondolkodom…
Aztán abbahagyom a miatyánk
ima sorainak ismétlését és így kezdek imádkozni: „Vizsgálj meg engem, oh Isten,
és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat! És lásd
meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az
örökkévalóság útján!” (Zsoltárok könyve 139:23-24).
Nem akarok vak lenni! Úgy
akarom látni önmagam, ahogyan Isten lát engem: bűnösnek, nyomorultnak,
szerencsétlennek, halálra ítéltnek! (Jelenések 3:17). Ugyanakkor vágyom látni
az Ő felém nyújtott, átszegezett kezét is, miközben azt mondja nekem: „Én sem
kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!” (János evangéliuma 8:11).
„Bízzál fiam! Megbocsáttattak neked a te bűneid.” (Máté evangéliuma 9:2).
Ezután már csak azt tudom
mondani: „Köszönöm Uram, hogy megmentettél, köszönöm a kegyelmet! A tiéd vagyok
egészen, tölts be teljesen a te Szent Szellemeddel.” Most értettem meg igazán,
hogy addig, amíg nem tapasztaltam a bűnbocsánat örömét, nem is voltam
Krisztusé. Vagyis az eszemmel az övé voltam, de a szívemmel csak mostantól
vagyok az övé, mert tudom, mit tett értem (Róma 7:18–8:2).
„Köszönöm Uram, hogy
mostantól már teljesen - az eszemmel és a szívemmel is - a Tiéd vagyok!” Ámen!
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/az-ur-imadsaga.html
A nagy menekülés
Bizodalmad legyen az Úrban
teljes szívedből, a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden útjaidban
ismerd el Őt; akkor Ő igazgatja a te útjaidat. (Példabeszédek 3: 5-6)
Ha egyszer kilépsz hitben, és elkezdesz Szellemben járni, az ördög gondoskodik róla, hogy bőséges alkalmad legyen orra bukni. Megpróbál olyan helyzetbe hozni, ahonnan látszólag nincsen kiút.
Én voltam már ilyen
helyzetben, ezért fogadd el tőlem a következő tanácsot: ha Istenre tekintesz,
és az Ő bölcsességében bízol a sajátod helyett, akkor mindig mutat neked
kiutat. (1Korinthus 10:13) Sőt mi több, úgy teszi, hogy közben megmutatja az Ő
dicsőségét, és a végén te fogsz nevetni az ördögön.
Emlékszem egy ilyen esetre. A
texasi Wichita Fallsban prédikáltam. A megigazultság valóságáról beszéltem, és
a kenet igen erőteljes volt. Az üzenetem tetőpontján egy hölgy hirtelen
elkezdett nyelveken szólni. Háromszor mondtam neki, hogy hagyja abba, de csak
egyre hangosabban imádkozott. Mire elcsendesedett, a kenet eltávozott, és a
prédikációról mindenki megfeledkezett. Szigorúan néztem az asszonyra, és
kezdtem kiigazítani, amiért megbontotta a rendet.
Ekkor megszólalt a mellette
ülő férfi: "Copeland testvér, ő teljesen süket. Egy szavadat sem
hallja."
Ezen a ponton tehetetlenné
váltam. Nem elég, hogy befellegzett a tanításnak, az egész gyülekezet mérges
lett rám, amiért rátámadtam szegény süket asszonyra. (Később megtudtam, hogy az
a bizonyos férfi mellette, gyakran használta arra az asszonyt, hogy megzavarja
az istentiszteleteket, és elkergesse a prédikátorokat a városból. Amikor egy
alkalom elérte a tetőpontját, megbökte az asszonyt, és a tudtára adta, hogy itt
az ideje, hogy prófétáljon.)
Megálltam tehát egy
pillanatra, elcsendesedtem, és vártam, hogy az Úr megmondja, mit tegyek. Meg is
mondta: "Hívd ki, tedd rá a kezed, és megnyitom a fülét."
Ez aztán a váratlan fordulat!
Amikor Isten meggyógyította az asszonyt, a "katasztrófát" az egyik
legerősebben felkent alkalmammá változtatta. Mindannyian nagyon áldottak
voltunk!
Legközelebb, amikor az ördög
sarokba akar szorítani, csendesedj el. Kérd Istent, hogy mutasson kiutat.
Minden esetben győzedelmeskedni fogsz Általa!
Fordította: Orbán Tibor
Olvasásra ajánlott Ige:
Apostolok Cselekedetei 14:8-22
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.
Dr-Kováts György: AZ ÉLET SZELLEMÉNEK TÖRVÉNYE – 16.
Róm 8:3 Mert ami a TÖRVÉNYNEK
lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen vala a test miatt, az Isten az ő Fiát
elbocsátván bűn testének hasonlatosságában és a bűnért, kárhoztatá a bűnt a
testben.
Róm 8:4 Hogy a TÖRVÉNYNEK
igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek
szerint.
„Mert ami a TÖRVÉNYNEK
lehetetlen volt…”
Mózes törvénye. Szent. Igaz.
Jó. (Róma 7,12.) Tiszta. Értékes. Maradandó kincs. Isten Igéje. (Jn 5,46-47.)
De a TÖRVÉNY valamit nem
tudott elvégezni. Nem tudott megszabadítani a bűn és a halál törvényétől. Nem
is azért jött – és nem is volt rá képes.
Miért nem volt rá képes? (Bár
szent, és igaz, és jó.)
A „test” miatt. A bűnnek
kiszolgáltatott „bűn teste” miatt. Amiatt, hogy az ember bukott életében mindig
uralkodhatott a bűn és a halál törvénye. Cselekvője volt a bűnnek, és így
szolgája is. A bűn uralkodott rajta. (Jn 8,31-36.)
A TÖRVÉNY meg tudta mondani,
mi a jó és mi a rossz. De erőt adni nem tudott, hogy megszabadulj a bűn és a
halál törvénye alól! Így – bár tudtad, mi nem helyes, mégis – cselekvője voltál
a bűnnek. Rossz lelkiismerettel, de tehetetlenül. Kiszolgáltatva a bűn és a
halál törvényének.
Megszabadítani kizárólag az
Úr Jézus Krisztus tudott, a Benne levő élet Szellemének törvényével. És Ő pedig
pontosan ezért jött el. Ővele eljött az Élet, eljött a Szent Szellem, és a
Szellem törvénye is. S ezzel a törvénnyel együtt a szabadság is. Halleluja!
A mi Istenünk Greater - Chris Tomlin
Nincs más Isten
Nálad lett borrá a víz,
Holtakat életre hívsz,
Nincs más Isten,
Nincsen más.
Te ragyogod be az éjt,
Te hozod el a reményt,
Nincs más Isten,
Nincsen más.
Te vagy az Isten, aki nevére
Leborul minden a földön, az
égen,
Hegyeket mozdít, beteget
gyógyít,
Az Úr ma is!
Te vagy az Isten, aki nevére
Leborul minden a földön az
égen
Szíveket hódít, sebeket
gyógyít,
Az Úr ma is!
És hogyha Isten velünk,
Ember mit árthat nekünk,
Mert hogyha Te vagy velünk,
Ki lehet ellenünk?
Mi állhat ellenünk?
Ha Isten veled, nyugodt lesz
az életed.
A csere
Készítette: Keresztény szépségportál
Jézus Krisztus azzá lett, amik mi vagyunk, hogy azzá tehessen bennünket, ami Ő.
Irenius
www.keresztenyszepsegporta
Éld a szeretet életét
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Aki pedig megtartja az Ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy Őbenne vagyunk; Aki azt mondja, hogy Őbenne marad, annak úgy kell járnia, amint Ő járt. (1János 2,5-6)
Semmi – abszolút semmi – nincs, ami fontosabb, mint megtanulni szeretni. Valójában minél jobban tökéletesíted a szeretetben járást, annál többet teljesítesz be Isten tökéletes akaratából az életedben. Ez azért van, mert minden más szellemi erő a szereteten alapulva működik. A Biblia például azt tanítja, hogy a hit szeretet által működik. És az imáinkra szinte lehetetlen választ kapni, ha kilépünk a szeretetből, nem bocsátunk meg, vagy viszálykodunk a testvéreinkkel.
Szeretet nélkül az adakozás nem működik. A nyelvek imája és a prófétálás nem működik. A hit kudarcot vall, és a megértés gyümölcstelen. Minden igazság, amit Isten Igéjéből tanultál, szeretet által működik. Semmi hasznod nem lesz belőlük, ha nem éled az isteni fajta szeretet életét.
Az 1Korinthus 13,4-8 tökéletes képet fest a szeretet viselkedéséről. A szeretet türelmes és kedves. Nem irigykedik, és nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik gorombán vagy önző módon, és nem sértődékeny. A szeretet „mindent elfedez, mindent elhisz, mindent remél, mindent eltűr.”
Nagy feladatnak tűnik, nem? De ne ess kétségbe. Te egy szeretet-teremtmény vagy. Isten a szellemedet a szeretet képére teremtette újra. És az Ő szeretet Szellemét küldte, hogy benned éljen, és megtanítson arra, hogyan szeress úgy, mint Ő. Tudod élni a szeretet életét. Miért is ne kezdenéd el ma?
Igei olvasmány: 1Korinthus 13,1-13
Kenneth Copeland
2013. április 14.
A dicséret fegyvere
K
risztus Szeretete Egyház
Dicsérlek Uram teljes szívemből, hirdetem minden csodatételedet. Örülök és örvendezek Tebenned, zengedezem oh Magasságos, a Te nevedet; Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a Te orcád előtt. (Zsoltárok 9,1-3)
Soha ne becsüld alá a dicséret fontosságát! Ez az egyik legerőteljesebb szellemi fegyvered.
A dicséret több, mint egy kedves dal vagy néhány felemelő mondat Istenről. A dicséret elvégez valamit. Magának Istennek a jelenlétét árasztja ki – és Isten jelenlétében az ellenségeid elmenekülnek. A betegségnek nincsen maradása a testedben. A szegénységnek nincsen maradása a házadban.
Még a fizikai fáradtságnak is mennie kell, amikor valódi, örömmel teljes dicsérettel találkozik. Tapasztalatból tudom. Évekkel ezelőtt, amikor elkezdtem vezetni a Gyógyulás Iskoláját, igazi harcot vívtam a fáradtsággal. Az összejöveteleken órákon keresztül szolgáltam, és imádkoztam a betegekért, és néha az istentisztelet végére fizikailag annyira legyengültem, hogy nem volt erőm még az összejövetel lezárására sem.
Az egyik alkalommal azonban felfedeztem a dicséret erejét. Éppen befejeztem az imádkozást a gyógyító sorokban állókért, és mint mindig, kimerült voltam. De pihenés helyett a Szent Szellem arra indított, hogy örvendezzek az Úrban. Így is tettem. Elkezdtem dicsérni az Urat teljes szívemből, elmémből és testemből. Tudod, mi történt? A fáradtság elmúlt. Isten jelenléte erőt adott!
Legközelebb, amikor az ördög ki akar fárasztani téged, próbálja csökkenteni a hatékonyságodat, elvenni a gazdagságodat és a győzelmedet, ami Jézus Krisztusban hozzád tartozik, fordíts neki hátat ezzel az erőteljes fegyverrel! Emeld fel a kezedet, a hangodat és a szívedet Istenhez. Dicsérd Őt!
Igei olvasmány: 2Krónika 20,1-22
Kenneth Copeland
Soha ne becsüld alá a dicséret fontosságát! Ez az egyik legerőteljesebb szellemi fegyvered.
A dicséret több, mint egy kedves dal vagy néhány felemelő mondat Istenről. A dicséret elvégez valamit. Magának Istennek a jelenlétét árasztja ki – és Isten jelenlétében az ellenségeid elmenekülnek. A betegségnek nincsen maradása a testedben. A szegénységnek nincsen maradása a házadban.
Még a fizikai fáradtságnak is mennie kell, amikor valódi, örömmel teljes dicsérettel találkozik. Tapasztalatból tudom. Évekkel ezelőtt, amikor elkezdtem vezetni a Gyógyulás Iskoláját, igazi harcot vívtam a fáradtsággal. Az összejöveteleken órákon keresztül szolgáltam, és imádkoztam a betegekért, és néha az istentisztelet végére fizikailag annyira legyengültem, hogy nem volt erőm még az összejövetel lezárására sem.
Az egyik alkalommal azonban felfedeztem a dicséret erejét. Éppen befejeztem az imádkozást a gyógyító sorokban állókért, és mint mindig, kimerült voltam. De pihenés helyett a Szent Szellem arra indított, hogy örvendezzek az Úrban. Így is tettem. Elkezdtem dicsérni az Urat teljes szívemből, elmémből és testemből. Tudod, mi történt? A fáradtság elmúlt. Isten jelenléte erőt adott!
Legközelebb, amikor az ördög ki akar fárasztani téged, próbálja csökkenteni a hatékonyságodat, elvenni a gazdagságodat és a győzelmedet, ami Jézus Krisztusban hozzád tartozik, fordíts neki hátat ezzel az erőteljes fegyverrel! Emeld fel a kezedet, a hangodat és a szívedet Istenhez. Dicsérd Őt!
Igei olvasmány: 2Krónika 20,1-22
Kenneth Copeland
Hagyd magad mögött a fájdalmat
Készítette: Krisztus Szeretete Egyhá
z
A szeretet… nem sértődékeny vagy ingerlékeny, nem haragtartó; nem tartja számon az ellene elkövetett gonoszságot; nem veszi figyelembe az ellene elkövetett gonoszságot. (1Korinthus 13,5)
Előfordult már veled, hogy próbáltál valakinek megbocsátani, de úgy érezted, egyszerűen képtelen vagy rá? Sírtál, imádkoztál és kérted Isten segítségét, de az elutasításból faadó régi érzelmek csak nem akartak elmenni.
Vess véget az ilyen kudarcoknak azáltal, hogy hitből – nem pedig az érzéseid alapján – bocsátasz meg! Az igazi megbocsátásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mit érzel. Ez egy akaratlagos cselekedet, melynek alapja az Isten iránti engedelmességünk és az Őbenne való hitünk.
Ez azt jelenti, hogy ha egyszer megbocsátottál valakinek, akkor úgy kell tekintened, hogy örökre megbocsátottál neki! Amikor a régi érzések előtörnek benned, és a sátán arról próbál meggyőzni, hogy igazából nem is bocsátottál meg, állj ellen neki. Mondd ezt: „Nem, én már megbocsátottam az illetőnek hitből. Nem fogok ezekben a régi érzésekben élni.”
Majd az 1János 1,9 alapján hidd el, hogy Isten megbocsátott, megtisztított a meg nem bocsátás bűnétől és minden ezzel kapcsolatos hamisságtól, és nem is emlékszik az elkövetett gonoszra!
Hallottál már ilyet: „lehet, hogy megbocsátok, de soha nem felejtek”? Ez egy másodosztályú megbocsátás, amivel te mint hívő soha nem lehetsz megelégedve. Neked természetfölötti módon kell megbocsátanod, „miképpen az Isten is megbocsátott néktek a Krisztusban” (Efézus 4,32).
Úgy kell megbocsátanod, ahogy Isten teszi. Örökre és feltétel nélkül el kell feledkezned arról a vétekről, és úgy kell cselekedned, mintha soha nem történt volna közöttetek semmi rossz. Nem csak meg kell bocsátanod, de szándékosan el is kell felejtened az ellened elkövetett gonoszságot.
Ahogy ezt megteszed, valami természetfölötti dolog fog benned történni. A fájdalom, amit egykor az incidens okozott, eltűnik. Isten ereje elmossa a hatását, és magad mögött tudod hagyni egyszer és mindenkorra.
Ne legyél „érzelmi könyvelő”, aki gondosan feljegyez minden rosszat, amit elkövettek ellene. Tanulj meg megbocsátani és elfelejteni! Egy teljesen új, áldással teljes világ fog kitárulni számodra!
Igei olvasmány: Lukács 6,27-37
Kenneth Copeland
Előfordult már veled, hogy próbáltál valakinek megbocsátani, de úgy érezted, egyszerűen képtelen vagy rá? Sírtál, imádkoztál és kérted Isten segítségét, de az elutasításból faadó régi érzelmek csak nem akartak elmenni.
Vess véget az ilyen kudarcoknak azáltal, hogy hitből – nem pedig az érzéseid alapján – bocsátasz meg! Az igazi megbocsátásnak semmi köze nincs ahhoz, hogy mit érzel. Ez egy akaratlagos cselekedet, melynek alapja az Isten iránti engedelmességünk és az Őbenne való hitünk.
Ez azt jelenti, hogy ha egyszer megbocsátottál valakinek, akkor úgy kell tekintened, hogy örökre megbocsátottál neki! Amikor a régi érzések előtörnek benned, és a sátán arról próbál meggyőzni, hogy igazából nem is bocsátottál meg, állj ellen neki. Mondd ezt: „Nem, én már megbocsátottam az illetőnek hitből. Nem fogok ezekben a régi érzésekben élni.”
Majd az 1János 1,9 alapján hidd el, hogy Isten megbocsátott, megtisztított a meg nem bocsátás bűnétől és minden ezzel kapcsolatos hamisságtól, és nem is emlékszik az elkövetett gonoszra!
Hallottál már ilyet: „lehet, hogy megbocsátok, de soha nem felejtek”? Ez egy másodosztályú megbocsátás, amivel te mint hívő soha nem lehetsz megelégedve. Neked természetfölötti módon kell megbocsátanod, „miképpen az Isten is megbocsátott néktek a Krisztusban” (Efézus 4,32).
Úgy kell megbocsátanod, ahogy Isten teszi. Örökre és feltétel nélkül el kell feledkezned arról a vétekről, és úgy kell cselekedned, mintha soha nem történt volna közöttetek semmi rossz. Nem csak meg kell bocsátanod, de szándékosan el is kell felejtened az ellened elkövetett gonoszságot.
Ahogy ezt megteszed, valami természetfölötti dolog fog benned történni. A fájdalom, amit egykor az incidens okozott, eltűnik. Isten ereje elmossa a hatását, és magad mögött tudod hagyni egyszer és mindenkorra.
Ne legyél „érzelmi könyvelő”, aki gondosan feljegyez minden rosszat, amit elkövettek ellene. Tanulj meg megbocsátani és elfelejteni! Egy teljesen új, áldással teljes világ fog kitárulni számodra!
Igei olvasmány: Lukács 6,27-37
Kenneth Copeland
Isten működési módszere
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő. (Zsidó 11,3)
Isten szavakat használ a teremtéshez. A Szavával teremtette a világot. Csak pillants bele az 1Mózes első fejezetébe, és számold meg, hányszor szerepel ott az a kifejezés, hogy „monda Isten”. „És monda Isten: Legyen világosság: és lett világosság… És monda Isten: Legyen mennyezet… És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre… És monda Isten: Hajtson a föld zsenge füvet…”
Isten semmit nem tesz anélkül, hogy először ki ne mondaná azt. Ez az Ő működési módszere. És ha okos vagy, ezt a módszert fogod alkalmazni. Isten Szavait szólod, amíg azok alakot öltenek, és valóságba jönnek az életedben.
”Hát, Copeland testvér, én próbáltam ezt, de nem működött. Négyszer megvallottam, hogy az Ő sebeiben meggyógyultam, de semmi nem történt.”
Isten az Éden kertjében beszélt először Jézus eljöveteléről. A 2Mózesben megint szólt róla. Mózes negyedik és ötödik könyvében szintén. Ésaiás és a többi próféta könyvében is mondta ezt. Az egész Ószövetségben újra és újra szólt Jézus eljöveteléről.
Majd János körülbelül négyezer évvel később született könyvében azt olvassuk: „Az Ige testté lett, és lakozék miközöttünk.”
Tehát ha már négyszer megvallottad, hogy meggyógyultál, és semmi nem történt, ne aggódj. Csak valld meg továbbra is! Talán úgy gondolod, hogy túl sok időbe telik, amíg valóságba jön, de garantálom, hogy nem fog négyezer évig tartani.
Akarsz Isten erejében működni? Akkor használd az Ő működési módszerét! Szóld az Ő Szavait, és ezek egy áldással teljes életet fognak teremteni neked!
Igei olvasmány: 1Mózes 1
Kenneth Copeland
Flaisz Endre - Az okkultizmus következményei
Az okkult démonok befolyásának első és legnyilvánvalóbb következménye az, hogy az ember közömbössé válik az Úr dolgai iránt, és elidegenedik Istentől. Ennek az az oka, hogy az okkult szellemi befolyás eloltja az ember szellemében az ismeretlen iránti szomjúságot, amit Isten elsősorban az Ő keresése és megismerése végett helyezett az ember bensőjébe. Jól megfogalmazza ezt az életérzést a 137. zsoltár: „Babilon folyóvizeinél ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékeztünk. A fűzfákra függesztettük hárfáinkat, mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: énekeljetek nekünk a Sion énekei közül! Hogyan énekelnénk az Úrnak énekét idegen földön?” (Zsolt 137:1-4) Vagyis amikor az ember filmeken vagy más csatornákon keresztül okkult szellemek befolyása alá kerül, nincs kedve keresni vagy dicsérni az Urat, hanem úgy érzi, hogy Isten valahol nagyon távol van tőle. Ez az érdektelenség, közömbösség, fásultság Isten dolgaival kapcsolatban a leggyakrabban okkult szellemek befolyását mutatja egy ember élete felett.
Az okkultizmus második következménye az, hogy az ember természetes élete ki lesz szolgáltatva különböző káreseményeknek, mint amilyen például a betörés vagy a közlekedési baleset. Amikor például Izrael a bírák idejében elhagyta az Urat, és helyette a Baálnak és az Aserának szolgált, a Biblia arról számol be, hogy az Úr ragadozók kezébe adta őket. Ezért nagyon fontos megállnunk, ha romlást látunk az életünkben, és meg kell vizsgálnunk, hogy miért távozott el rólunk a védelem. A materialista emberek az őket ért károkat általában természetes körülményekre vezetik vissza. A Bibliában viszont azt látjuk, hogy ha az embereket valamilyen anyagi természetű kár érte, annak szinte mindig valamilyen szellemi előzménye volt. Mégpedig a leggyakrabban okkult bűnök idézték elő, hogy eltávozott róluk a természetfeletti védelem. Az ilyen esetekben a csapást nem közvetlenül Isten büntetéseként kell felfogni, hanem sokkal inkább gonosz szellemek rombolásaként, akik az isteni védelem eltávozását kihasználva azonnal kimutatták a foguk fehérét.
Az okkultizmus harmadik következménye a Biblia szerint a háborús vereség. A Bírák könyvéből tudjuk, hogy Izrael visszatérő okkultizmusa következtében a zsidóság újra meg újra elveszítette nemzeti függetlenségét. Ha viszont Izrael bálványimádása ilyen következményeket vont maga után a nemzet függetlenségét illetően, semmi okunk arra, hogy saját nemzetünk történelmi múltjának értelmezésében figyelmen kívül hagyjuk a magyarok bálványimádását és Mária-imádását, amely a Biblia szempontjából szintén vallásos színezetű okkultizmusnak minősül.
Az okkultizmus negyedik következménye a korai halál. A Bibliában található számos példa közül gondoljunk csak Saul király esetére, aki az előtte álló katonai konfliktus megoldása érdekében okkult erőhöz próbált folyamodni, és egy jövendőmondó asszonyhoz ment segítségért. Ennek azután az lett a közismert következménye, hogy a következő napon a csatában elveszítette az életét.
Emellett az okkultizmus harmad- vagy negyedízig elható generációs átkot is eredményez, ami azt jelenti, hogy Isten a szellemi paráznaság mélységével arányosan több generációra is elfordulhat valamilyen területen attól a családtól, amelyben az okkult bűnöket elkövették. Így volt ez
Jeroboám király életében is, aki politikai sikerei érdekében az egész Izraelt belevitte az okkultizmusba. Ennek következtében azonban eltávozott a családjáról Isten természetfeletti védelme, majd a gyermeke megbetegedett és meghalt. „Ebben az időben megbetegedett Abija, a Jeroboám fia. És monda Jeroboám az ő feleségének: Kelj fel most, és változtasd meg öltözetedet, hogy meg ne ismerjék, hogy te vagy Jeroboám felesége, és menj el Silóba: Íme ott van Ahija próféta… ő majd megmondja neked, mi történik a gyermekkel… De amikor meghallotta Ahija az ő lábainak zörejét, amint az ajtóhoz közelgete, monda: miért tetteted magadat másnak?… kelj fel, és menj haza, mert amint belépsz a városba, meghal a gyermek” (1Kir 14). Ez a történet jól mutatja, hogy az a személy, aki okkult erőkhöz adja magát, nem csupán a saját maga romlását idézi elő, hanem a családját, sőt az utódait is kiszolgáltatja irgalmat nem ismerő sátáni erőknek.
Végezetül az okkultizmus hatodik következménye az éhség és a szegénység. Gondoljunk csak arra, hogy milyen szárazságot idézett elő Akháb és Jézabel okkultizmusa Izrael földjén. A megoldás ezúttal is az okkultizmusból való teljes megtérés és az okkult sátáni erőktől való elszakadás lett volna.
Az okkultizmus második következménye az, hogy az ember természetes élete ki lesz szolgáltatva különböző káreseményeknek, mint amilyen például a betörés vagy a közlekedési baleset. Amikor például Izrael a bírák idejében elhagyta az Urat, és helyette a Baálnak és az Aserának szolgált, a Biblia arról számol be, hogy az Úr ragadozók kezébe adta őket. Ezért nagyon fontos megállnunk, ha romlást látunk az életünkben, és meg kell vizsgálnunk, hogy miért távozott el rólunk a védelem. A materialista emberek az őket ért károkat általában természetes körülményekre vezetik vissza. A Bibliában viszont azt látjuk, hogy ha az embereket valamilyen anyagi természetű kár érte, annak szinte mindig valamilyen szellemi előzménye volt. Mégpedig a leggyakrabban okkult bűnök idézték elő, hogy eltávozott róluk a természetfeletti védelem. Az ilyen esetekben a csapást nem közvetlenül Isten büntetéseként kell felfogni, hanem sokkal inkább gonosz szellemek rombolásaként, akik az isteni védelem eltávozását kihasználva azonnal kimutatták a foguk fehérét.
Az okkultizmus harmadik következménye a Biblia szerint a háborús vereség. A Bírák könyvéből tudjuk, hogy Izrael visszatérő okkultizmusa következtében a zsidóság újra meg újra elveszítette nemzeti függetlenségét. Ha viszont Izrael bálványimádása ilyen következményeket vont maga után a nemzet függetlenségét illetően, semmi okunk arra, hogy saját nemzetünk történelmi múltjának értelmezésében figyelmen kívül hagyjuk a magyarok bálványimádását és Mária-imádását, amely a Biblia szempontjából szintén vallásos színezetű okkultizmusnak minősül.
Az okkultizmus negyedik következménye a korai halál. A Bibliában található számos példa közül gondoljunk csak Saul király esetére, aki az előtte álló katonai konfliktus megoldása érdekében okkult erőhöz próbált folyamodni, és egy jövendőmondó asszonyhoz ment segítségért. Ennek azután az lett a közismert következménye, hogy a következő napon a csatában elveszítette az életét.
Emellett az okkultizmus harmad- vagy negyedízig elható generációs átkot is eredményez, ami azt jelenti, hogy Isten a szellemi paráznaság mélységével arányosan több generációra is elfordulhat valamilyen területen attól a családtól, amelyben az okkult bűnöket elkövették. Így volt ez
Végezetül az okkultizmus hatodik következménye az éhség és a szegénység. Gondoljunk csak arra, hogy milyen szárazságot idézett elő Akháb és Jézabel okkultizmusa Izrael földjén. A megoldás ezúttal is az okkultizmusból való teljes megtérés és az okkult sátáni erőktől való elszakadás lett volna.
Megfosztva
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, győzelmet aratván felettük Őbenne, nyilvánosan megszégyenítette és mutogatta őket. (KOLOSSÉ 2,15.)
És az ellenséges fejedelmeket és hatalmasságokat lerázta magáról, és bátran közszemlére tette őket, mint az Ő győzelmének tárgyait… (Kolossé 2,15. Weymouth)
A Biblia itt azt tanítja nekünk, hogy Jézus semmivé tette a sátánt és diadalmaskodott felette. Egy másik fordítás szerint: kifosztotta őt. Mitől fosztotta meg a sátánt? Az ember feletti hatalmától. Amikor Jézus semmivé tette a sátánt és megfosztotta hatalmától, te voltál az Krisztusban, aki elvégezte ezt a munkát. Krisztus téged képviselt, helyetted cselekedte ezt meg. Érted tette meg. Amit Krisztus tett meg, a te javadra lett írva. Helyettesítődként cselekedett. (Ő helyetted tette meg, Isten pedig neked tulajdonította, úgy, mintha te magad tetted volna meg!)
Nem, mi nem azzal dicsekszünk, hogy mik vagyunk a hústest szerint. (Test szerint nem sokra visszük.) Arról beszélünk, hogy ki vagy te a Krisztusban. Mondhatod: Krisztusban legyőztem a sátánt. Megfosztottam a hatalmától. És amikor Jézus feltámadt a halálból, én is feltámadtam Ővele.
Megvallás: Krisztus Jézus kielégítette az igazságosság velem szembeni követelményeit. Ő fizette ki a bűnért járó büntetést helyettem. Megfosztotta a sötétség seregeit felettem való hatalmuktól. A sátánnak ezért nincs hatalma felettem!
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz
És az ellenséges fejedelmeket és hatalmasságokat lerázta magáról, és bátran közszemlére tette őket, mint az Ő győzelmének tárgyait… (Kolossé 2,15. Weymouth)
A Biblia itt azt tanítja nekünk, hogy Jézus semmivé tette a sátánt és diadalmaskodott felette. Egy másik fordítás szerint: kifosztotta őt. Mitől fosztotta meg a sátánt? Az ember feletti hatalmától. Amikor Jézus semmivé tette a sátánt és megfosztotta hatalmától, te voltál az Krisztusban, aki elvégezte ezt a munkát. Krisztus téged képviselt, helyetted cselekedte ezt meg. Érted tette meg. Amit Krisztus tett meg, a te javadra lett írva. Helyettesítődként cselekedett. (Ő helyetted tette meg, Isten pedig neked tulajdonította, úgy, mintha te magad tetted volna meg!)
Nem, mi nem azzal dicsekszünk, hogy mik vagyunk a hústest szerint. (Test szerint nem sokra visszük.) Arról beszélünk, hogy ki vagy te a Krisztusban. Mondhatod: Krisztusban legyőztem a sátánt. Megfosztottam a hatalmától. És amikor Jézus feltámadt a halálból, én is feltámadtam Ővele.
Megvallás: Krisztus Jézus kielégítette az igazságosság velem szembeni követelményeit. Ő fizette ki a bűnért járó büntetést helyettem. Megfosztotta a sötétség seregeit felettem való hatalmuktól. A sátánnak ezért nincs hatalma felettem!
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz
Milyen messze lát a pók?
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
- Egy nagyszerű példázat, hogy miképpen válaszoljunk a hitetlen emberek "Láttad már az Istent?" kérdésére.
- A tölgyerdő lombjai között szövi hálóját a pók. Még soha nem látott embert, mert csak 8 centiméter távolságra lát. Ami ezen túl van, ismeretlen számára, nem az ő világához tartozik - az csak néhány négyzetcentimétert foglal magában. Az ismeretlent ráhagyja az álmodozóra.
A legmagasabbrendű lénynek tartja magát, míg ezüstös, kerékformájú hálóját fonja. Mellette szövöget egy másik pók. A mi pókunk kinyújtja nyakát, és megkérdezi szomszédját:
"Láttál már valaha embert?"
"Még soha," - mondja csodálkozva a megszólított. "Én sem" - gúnyolódik a másik. És mindketten úgy nevetnek, hogy beleremeg a hálójuk. Néhány méterre tőlük halad el az erdőkerülő. A pókok nem látják őt, csak mondogatják: "Ember? - Még ilyet! Ha-ha-ha! Még soha sem láttam!" És mert soha nem látták, kételkednek létezésében.
Talán Te is úgy gondolkozol értelmes ember létedre, mint a pók. "Isten?! Ha-ha-ha! még soha sem láttam!"
Ember, nem az Isten tehet arról, hogy ilyen korlátolt gondolatokra jutottál, hanem Te magad, és az, hogy csak a magad kis életkörében forogsz körbe-körbe! Isten, aki mindazt teremtette, amit látsz, kívül van, túl van szűk látókörödön. Pedig még az életedet is Isten kegyelmének köszönheted. És Ő, akinek a létezését tagadod - érdeklődik irántad. Szeret, és isteni szeretetéből fakad, hogy boldoggá akar tenni.
A Bibliában így van megírva:
AZT MONDJA A BALGATAG AZ Ő SZÍVÉBEN NINCS ISTEN! (Zsolt. 14,1)
- A tölgyerdő lombjai között szövi hálóját a pók. Még soha nem látott embert, mert csak 8 centiméter távolságra lát. Ami ezen túl van, ismeretlen számára, nem az ő világához tartozik - az csak néhány négyzetcentimétert foglal magában. Az ismeretlent ráhagyja az álmodozóra.
A legmagasabbrendű lénynek tartja magát, míg ezüstös, kerékformájú hálóját fonja. Mellette szövöget egy másik pók. A mi pókunk kinyújtja nyakát, és megkérdezi szomszédját:
"Láttál már valaha embert?"
"Még soha," - mondja csodálkozva a megszólított. "Én sem" - gúnyolódik a másik. És mindketten úgy nevetnek, hogy beleremeg a hálójuk. Néhány méterre tőlük halad el az erdőkerülő. A pókok nem látják őt, csak mondogatják: "Ember? - Még ilyet! Ha-ha-ha! Még soha sem láttam!" És mert soha nem látták, kételkednek létezésében.
Talán Te is úgy gondolkozol értelmes ember létedre, mint a pók. "Isten?! Ha-ha-ha! még soha sem láttam!"
Ember, nem az Isten tehet arról, hogy ilyen korlátolt gondolatokra jutottál, hanem Te magad, és az, hogy csak a magad kis életkörében forogsz körbe-körbe! Isten, aki mindazt teremtette, amit látsz, kívül van, túl van szűk látókörödön. Pedig még az életedet is Isten kegyelmének köszönheted. És Ő, akinek a létezését tagadod - érdeklődik irántad. Szeret, és isteni szeretetéből fakad, hogy boldoggá akar tenni.
A Bibliában így van megírva:
AZT MONDJA A BALGATAG AZ Ő SZÍVÉBEN NINCS ISTEN! (Zsolt. 14,1)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)