2013. április 4.
Ígéret gyermekeinkről!
„Ha pedig megtérendetek hozzám és megtartjátok
parancsolataimat és cselekeszitek azokat: még ha az égnek utolsó szélén
volnának is szétszórt gyermekeitek, onnan is összegyűjtöm őket és beviszem arra
a helyre, melyet választottam, hogy lakozzék ott az én nevem!” (Neh 1:9)
Bölcsesség és élet
„Aki értelmet szerez, szereti
az életét. Aki megőrzi az ismeretet, jót nyert!”
Példabeszédek 19:8.
Olvastam, hogy az Alzheimer
kór ellenszere a rejtvényfejtés.
Azt is hallottam, hogy a jó
pap – holtig tanul.
És most azt olvasom. Hogy akkor
szeretem igazán az életemet, akkor válik számomra gyönyörűséggé, ha nem szűnök
meg folyamatosan képezni magam. És ha ezt teszem, boldog, vidám lesz az életem.
Én próbálgatom.
Hívlak, hogy Te is képezd
magad! Isten segíteni fog, mert szeretné, ha boldog lennél!
Isten személyes kapcsolatban
áll veled, bárki légy is. Neveden szólít. Rád tekint és elfogad úgy, ahogy
vagy, amilyennek alkotott. Teljesen ismer téged, ismeri érzéseidet,
gondolataidat, gondjaidat, képességeidet és gyöngeségeidet.
Lát, amikor örülsz, és lát,
amikor bánat ér. Odafigyel rád, ismeri szívverésedet, lélegzetvételedet is.
Jobban szeret, mint Te önmagadat!
Minden szó, amit elmondasz,
minden cselekedet, amit megteszel, minden gondolat, amivel elméd foglalkozik,
mind-mind beépül jellemedbe. Minden egyes alkalommal, amikor elveszíted
önuralmadat, máris építetted jellemedet. Minden alkalommal, amikor kielégíted
étvágyadat, jellemet építesz. Minden egyes alkalommal, amikor a TV-t
bekapcsolod, jellemet építesz. Ha ellenállsz a kísértésnek, az is jellemépítés.
Pozitív jellemépítés. Minden alkalommal, amikor az Igét tanulod, imádkozol,
minden bizonyságtevéssel jellemet építesz. Amikor a vihar megérkezik, mindenki
látni fogja, hogy milyen jellemet építettél. Hamarosan elérkezik az idő, amikor
jellemünk építését –bárhol tartson is – be kell fejeznünk!
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/bolcsesseg-es-elet.html
Fentről való kincsek
Józsefre ezt mondta:
Megáldotta földjét az Úr az ég fentről jövő ajándékával és a lent elterülő
vizekkel" (5Móz 33,13).
Mi is lehetünk gazdagok olyan
dolgokban, amikben József, de magasabbrendű értelemben: a menny drága
kincseiben lehetünk gazdagok. Közbenjáró imádságaink meghallgatása, Isten
erejének megtapasztalása drága kincs a számunkra. Megtapasztalhatjuk Isten
békességét, az Úrtól való örömet, Istenünk dicsőségét. Élvezhetjük Isten áldásait,
a szeretetet, a kegyelmet és a testvéri közösséget, amelyeket többre becsülünk
a színaranynál. A földi dolgok értéke elhalványul a mennyei kincsek mellett.
Milyen drága kincs az ég
fentről jövő ajándéka", a harmat. Mennyire hálásak vagyunk és dicsérjük az
Urat érte. Hogy illatozik a harmat, felüdít, növekedést ad és életet támaszt!
Mint az Úr által ültetett palántáknak, minden másnál fontosabb a számunkra a mi
felülről jövő ajándékunk, a Szent Szellem vezetése.
A lent elterülő vizek"
áldása nyilván arra a föld mélyében elterülő láthatatlan vízforrásra utal,
amely minden frissen felbuzgó forrást táplál. Milyen csodálatos, ha egyszer az
örökkévalóság forrása tárul fel a számunkra. Ez kimondhatatlan gazdagságot
jelent. Egy hívő se nyugodjék, míg nem ivott belőle. A mindenható Úr gazdagsága
a miénk mindörökre. Éljünk kincseivel már most!
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Max Lucado: Isten szeretet!
„Isten szeretet” 1 János 4:16
A legnagyobb meglepetés Isten
szeretetével kapcsolatban? Nem tudod befolyásolni. Mások magad miatt szeretnek.
A kis gödröcskék miatt, amik megjelennek az arcodon, amikor mosolyogsz, vagy a
sármos beszéded miatt, amikor flörtölsz. Az emberek magad miatt szeretnek.
Nem így Isten. Ő azért
szeret, mert ez az Ő természete. Azért szeret, mert így határozott. Önmagából
eredő, ok nélküli, spontán, állandó szeretete az Ő választása. „Nem
azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az Úr, mintha valamennyi
nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép
közt, hanem azért mert szeret benneteket az Úr” (5 Mózes 7:7-8).
Nem tudod befolyásolni Isten
szeretetét. Nem tudod befolyásolni, hogy a fa „fább” legyen, az ég „egebb” legyen,
vagy a szikla „sziklább” legyen. Isten szeretetét sem tudod befolyásolni.
Magyar fordítás:
ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/max-lucado/177-isten-szeretet-1-janos-416.html
Ki a boldog?
„Boldog ember az, aki nem jár
gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem
ül”(Zsolt. 1,1 )
A tízparancsolat! A 10 nagy szabadság
Egy kisfiútól megkérdezték egyszer: „Mi a keresztyén
vallás?”
Erre ő így válaszolt: „A keresztyén vallás az, amikor azt
mondják, hogy nem szabad.”
Sokan vannak akik így gondolkodnak.
És ha megkérdezzük, miért viselkednek ilyen különös módon,
akkor a Tízparancsolatra hivatkoznak:
”Abban mindegyre azt mondják, ne tedd ezt, vagy ne tedd
azt!”
Óriási tévedés!
Isten nem kényúr, hanem szabadító. Ő megszabadította
Izraelt, az Ő népét az egyiptomi rabságból.
Majd elvezette őket a Sínai hegyhez. S a Sínai hegyen
világosan elmagyarázta nekik, milyen nagy szabadságban élhetünk Istennel.
Tíz mondatban közölte ezt velük.
A tízből nyolc tagadó mondat, kettő pedig állítás. De a
tízből egy sem tiltó mondat!
Hanem ahelyett mindegyik így kezdődik:
”Én, az Isten, és te, az ember, mostantól kezdve egymáshoz
tartozunk. És ha együtt maradunk, akkor így fog kinézni az életed:
Nem lesznek idegen isteneid.
Tisztelni fogod az én nevemet.
Nem fogod magad halálra hajszolni.
Családod körében emberséges életet fogsz élni?”
És így tovább.
A tízparancsolat az Istentől megnyert nagy szabadság tíz
mondata.
1. Első parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!
Nincs szükséged arra, hogy félelmek között élj!
Nem kell félned sem a csillagok hatalmától, sem az emberek
hatalmától;
Nem kell féltened sem pénzedet, sem szórakozásaid örömét. ha
félve csüggesz ezeken, rabszolgájuk leszel.
Én, a mindenható isten, a te segítőtársad akarok lenni.
Igazodj énhozzám, és akkor szabad leszel.
2. Második parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne alkoss magadnak képet
énrólam!
Nincs szükséged arra, hogy neked bármit bemeséljenek -
sem hamis prédikátorok, sem a világnézetek apostolai, sem a
mindenkori világmegváltók, sem a gátlástalan egoisták.
Ezek mindnyájan hamis képet alkotnak maguknak Istenről, a
világról és önmagukról.
Én, a mindenható Isten, a te tanító mestered akarok lenni.
Igazodj az én beszédemhez, mert az én igém igazság.
3. Harmadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne élj vissza az én nevemmel!
Nincs szükséged arra, hogy segítségemet kikényszerítsd -
sem kegyes teljesítményeiddel, sem ostoba foglalkozásokkal,
sem álszent fecsegéssel, sem önző céljaidnak keresztyén köntösbe bújtatásával.
Mert mindez azt jelenti: csalétekként használod az én
nevemet.
Én, a mindenható Isten, önként vagyok a te barátod.
Igazodj én hozzám, és a te imádságod nem hangzik hiába.
4. Negyedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: az ünnepnapot szenteld meg!
Nincs szükséged arra, hogy halálra hajszold magad -
sem a megállás nélküli munkával, sem az élvezetek szüntelen
hajszolásával, sem aggodalmaskodással, sem azzal az örökös félelemmel, hogy
„jajj le ne késsek!”
Mert mindez csak betegesen görcsössé tesz és megfoszt az
élet minden örömétől.
Én, a mindenható isten, a te mestered vagyok.
Igazodj énhozzám, és életed teljességre jut.
5. Ötödik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: tiszteld atyádat és anyádat.
Nincs szükséged arra, hogy örökösen ellenkezz és lázongj -
sem szüleid ellen, sem tanítóid ellen, sem a fennálló
erkölcsök ellen.
Az élet jó rendjei elleni lázadás éppen úgy megfoszt
szabadságodtól, mint a vak engedelmesség.
Én, a mindenható Isten, a te mennyei Atyád vagyok.
Megengedheted magadnak azt, hogy a szeretet rendjébe
illeszkedj és így nyerd el a szabadságodat.
6. Hatodik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne ölj!
Nincs szükséged arra, hogy embertársadat konkurenciának
tekintsd -
akit minden áron meg kell előznöd, akit szakmailag,
politikailag vagy személy szerint „ki kell nyírnod”.
Az ilyen magatartás nem arról fog tanúskodni, hogy erős és
belevaló vagy, hanem arról, hogy gyenge vagy és gyáva.
Én, a mindenható isten, a te oltalmazód vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy embertársadat élni segítsd.
7. Hetedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne paráználkodj!
Nincs szükséged arra, hogy „kitombold magad” -
sem ocsmány beszéddel, sem fülledt, nappali álmodozással,
sem önkielégítéssel, sem úgy, hogy másokat saját ösztöneid kielégítésére
kihasználsz.
Ne foszd meg magad a szerelem karikatúrái által a szerelem
tiszta örömétől!
Én, a mindenható Isten, a te boldogságod szerzője vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy várj arra a társra, akit én
rendelek neked.
8. Nyolcadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne lopj!
Nincs szükséged arra, hogy becstelen úton gazdagodj meg -
sem lopás által, sem üzleti csalás által, sem azzal, hogy
akár felebarátodat, akár az államot „átejted”.
Amennyit ilyen úton szerzel, ugyanannyit veszítesz is
önbecsülésedből és békességedből.
Én a mindenható isten, gondoskodom rólad.
Megengedheted magadnak, hogy adj, ahelyett, hogy végy.
9. Kilencedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne hazudj!
Nincs szükséged arra, hogy az igazságtól eltérj -
sem azért, hogy embertársadat befeketítsd, sem azért, hogy
kudarcodat leplezd, sem önnön kényelmed érdekében, sem pedig azért, mert mások
úgy óhajtják. A hazugság az emberi együttélést hosszú távon pokollá teszi. Én,
a mindenható Isten, bízom benned. Megengedheted magadnak, hogy te is bízz
másokban, és bizalmat ébressz bennük.
10. Tizedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne irigykedj!
Nincs szükséged arra, hogy irigykedj -
sem a mások vagyonára, sem a mások tudására, sem a mások
jóságára, sem a mások sikereire.
Ha a másét irigyeled, megfosztod magad attól, hogy örülj a
sajátodnak.
Én, a mindenható Isten, minden jónak adományozója vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy örülj annak, ami a másé.
Krisztus köztünk van!!
Készítette: Keresztény szépségportál
Alister McGrath
www.keresztenyszepsegporta
"Néhány érdekes tény a szeptember 11.-i terrortámadásról.
Készítette: Keresztény idézetek ツ
"Néhány érdekes tény a szeptember 11.-i terrortámadásról. Érdemes végigolvasni!
Egy igazgató azért élte túl a katasztrófát, mert épp aznap reggel vitte először óvodába a kisfiát.
Egy srác azért élte túl, mert épp rajta volt a sor, hogy lemenjen kávéért.
Volt, aki azért késett el, mert az ébresztője nem csengett időben.
Egy nő lekéste a buszt.
Valaki azért élte túl, mert egy dugóban állt, és nem sikerült időben beérni a munkahelyére.
Egy asszony véletlenül leöntötte a ruháját kávéval, és vissza kellett fordulnia, hogy átöltözzön.
Valakinek nem indult be a kocsija, és volt aki azért fordult vissza, mert csörgött a telefon.
Volt, akinél a gyerekek húzták az időt.
Az egyik alkalmazottnak pedig egy taxi sem állt meg.
Egy férfi pedig azért késett, mert azon a reggelen az új cipőjét vette fel, ami útközben feltörte, így be kellett mennie egy patikába sebtapaszért. Ő emiatt élte túl.
Most, ha dugóban állok, lekésem a liftet, vagy visszafordulok, mert felcsörren a telefon... Amikor ezek az apróságok megtörténnek, amik nagyon fel tudnak húzni néha, akkor arra gondolok, hogy ez az a hely ahol Isten látni akar, épp ebben a percben.
Következő alkalommal, mikor úgy tűnik majd, hogy a reggel nem úgy megy, ahogy mennie kéne, a gyerekek lassan öltözködnek, nem tudod megtalálni a kocsikulcsot, minden jelzőlámpa pirossal világít, ne légy ideges! Isten rendezi a dolgokat - úgy, ahogy. Ő vigyáz rád!"
Egy igazgató azért élte túl a katasztrófát, mert épp aznap reggel vitte először óvodába a kisfiát.
Egy srác azért élte túl, mert épp rajta volt a sor, hogy lemenjen kávéért.
Volt, aki azért késett el, mert az ébresztője nem csengett időben.
Egy nő lekéste a buszt.
Valaki azért élte túl, mert egy dugóban állt, és nem sikerült időben beérni a munkahelyére.
Egy asszony véletlenül leöntötte a ruháját kávéval, és vissza kellett fordulnia, hogy átöltözzön.
Valakinek nem indult be a kocsija, és volt aki azért fordult vissza, mert csörgött a telefon.
Volt, akinél a gyerekek húzták az időt.
Az egyik alkalmazottnak pedig egy taxi sem állt meg.
Egy férfi pedig azért késett, mert azon a reggelen az új cipőjét vette fel, ami útközben feltörte, így be kellett mennie egy patikába sebtapaszért. Ő emiatt élte túl.
Most, ha dugóban állok, lekésem a liftet, vagy visszafordulok, mert felcsörren a telefon... Amikor ezek az apróságok megtörténnek, amik nagyon fel tudnak húzni néha, akkor arra gondolok, hogy ez az a hely ahol Isten látni akar, épp ebben a percben.
Következő alkalommal, mikor úgy tűnik majd, hogy a reggel nem úgy megy, ahogy mennie kéne, a gyerekek lassan öltözködnek, nem tudod megtalálni a kocsikulcsot, minden jelzőlámpa pirossal világít, ne légy ideges! Isten rendezi a dolgokat - úgy, ahogy. Ő vigyáz rád!"
A kíváncsi borsószemek (Tanmese)
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az egyik házban szegény özvegyasszony lakott hat kisgyermekével és nem csillapodó szívfájdalmával: férjét örökre elvette tőle a háború. A másik házban viszont gazdag, de végtelenül fukar parasztember élt, vele egykutya feleségével, és igen rossz, macskanyúzó fiacskájával.Egy reggelen így panaszkodott férjének a gazdag ember felesége:
- Igen sok borsónk termett. Ki kellene fejteni, de egyedül nem győzöm. Ha meg hívok valakit e munkára, segítségül, ebédet is kér, meg pénzt is.
Férje nagyot horkantott a "pénz" szóra, vásott gyerekük pedig gúnyosan megjegyezte:
- Hívd át a szomszédunkat, azt az Olcsómarcsát!
- Igaz is! - kapott rajta az asszony. Áthívom!
Fejtették a borsót. Szaporán járt az özvegyasszony keze, a gazdag szomszéd feleségének viszont inkább csak a szája. Amikor készen lettek, az özvegyasszony nem kapott mást, csupán néhány szem krumplit, meg a borsóhéjakat. Azzal biztatták, hogy a száraz borsóhéj igen jól ég a tűzön. No fukarság - fukarság, de ez csúnyán kutyaság!
Hazament az özvegyasszony, begyújtott a kályhába, és a borsóhéjakat rádobta a tűzre. A gyerekek kíváncsian nézték. Néhány percre gyönyörű, varázslatos fény született. Még a gazdag ember házába is átvillant. Ott az egyik borsószem perdült, fordult, és így kiáltott a többiekhez:
- Morgó korsó, kandi borsó! Az én nevem Kíváncsi Fáncsi, de tudom, hogy ti is kíváncsiak vagytok erre-arra! Gyertek, kukkantsunk át a szomszédba, nézzük meg mint ég a tűzben régi, elkopott, levetett ruhánk!
Átgurult a sok-sok borsószem az özvegyasszonyhoz, mind. Megtelt ott borsóval fazék, zsák, láda. Az özvegyasszony meglepetésében széttárta karjait. A gyerekek visítottak, ujjongtak örömükben.
A gazdag ember, meg a felesége viszont igencsak mérgelődött mindezen. Mégsem merték visszakövetelni a borsót, sőt, még a történetet másnak elmesélni sem. Féltek: kinevetik őket a falubeliek, gúnynevet ragasztanak rájuk. Ki akar Gurulóborsó János vagy Jánosné lenni?!
Eljött a tél és vele a disznóölés ideje. Tanakodott a gazdag ember, meg a felesége. Kiket is hívjanak az ilyenkor adódó sokféle munkára, így többek között a kolbász- és hurkakészítéshez?! Fiacskájuk, aki leckeírás helyett éppen a szomszéd ház galambjaira lövöldözött csúzlijával, megjegyezte:
- Azt az Olcsómarcsát a szomszédból mindenképpen hívjátok át! Most ledolgoztathatjátok vele a borsó árát!
Sok szép, büszkén dagadó májas- és véreshurka, meg kolbász készült aznap a gazdag ember házánál. A szomszédból áthívott özvegyasszony keze járt a legszorgosabban. Estefelé azonban csak egy falatnyi májas- és véreshurkát kapott, meg félfogra sem elég kolbászt. Mint osztja el otthon a sok éhes szájnak?! Ezen még a padlásablakon kikandikáló pajkos manócska is eltűnődött!
Ám kiderült: csodatöltelékes lehetett a kolbász, hurka, mert hazáig tartó útja nem volt több harminc lépésnél, de azalatt mindegyik disznóbólvaló hatalmasra megnőtt, nem is fért el teljesen a kosárban. Örültek a gyerekek, máris sült a hurka, kolbász, jóllakhattak.
A gazdag ember házánál szintén csoda történt, de ellenkező irányú. Minden hurka, kolbász, disznósajt, sőt, szalonna, sonka olyan kicsire zsugorodott, hogy nem lett volna elég egy tehetősebb egérlány lakodalmi lakomájára sem.
Mindezek láttán nagyot ugrott a gazda, pulykavörös képpel mérgelődött:
- Ördög rázza ezt a házat?! Honnét ez a rossz varázslat?!
Felesége egy szót sem tudott kinyögni, csak lehanyatlott az ágyra. Ám mit tehettek? Még jó, hogy rajtuk kívül senki sem látta a dolgot. Hej, mesélgetnék most a faluban, gúnynevet akasztanának a nyakukba! Ki akar Minihurka János vagy Jánosné lenni?!
Eljött a tavasz, ott is maradt egy ideig. A gazdag embernél alig-alig termett valami a konyhakertben, pedig máskor szép káposzta- és salátafejek zöldelltek az ágyásokon, a földben pedig meghízott a retek, répa. Az özvegyasszony konyhakertjében viszont kihajtottak, virultak a vetemények, a gyerekek nagy örömére. Szúrós szemmel nézte mindezt a gazdag ember felesége, és így szólt férjéhez:
- Nem igazságos év ez! Nálunk a konyhakertben minden kevés és beteges, csenevész, szomszédunknál viszont gyönyörű és bőséges! Az ő földjét ördögök művelik tán vagy bűbájos manók?! Mérges volt a férje is, csudamód. Fukar, önző ember nem szereti látni mások boldogulását. Így szólt feleségéhez:
- Hinnye-hunnya, ördögök? Ez az! Híreszteljük el, hogy az ördögök kincset ástak el a szomszédasszony konyhakertjében! Majd csak akad valaki, aki elhiszi, odalopódzik, és titokban felforgatja. Akkor legalább neki sem lesz káposztája, salátája, répája...
Így is tettek. Az emberek csak nevettek a dolgon, kivéve a bírót. A falu ugyanis bővelkedett szúnyogokban, békákban, óriásira nőtt lapulevelekben, de szűkölködött csengő pénzérmékben, zizegő bankókban. Így hát a bíró megforgatta fejében még az ilyen képtelennek látszó ötletet is, és nemsokára markos, vállukon ásót, lapátot tartó emberekkel jelent meg az özvegyasszony házánál. Megjegyzem: ez a bíró nem volt sem kövér, sem kapzsi, mint a legtöbb mesebeli bíró. Ellenkezőleg: rendes, becsületes embernek ismerte őt a falu népe. Így szólt az özvegyasszonyhoz:
- Jó napot kívánunk! Ne haragudjon a zavarásért, Sára néném, de azt híresztelik: az ördögök pénzt ástak el a kertjében. Nem hiszem én ezt a szamárságot, de a falunak nagyon kell most a pénz, mindent meg kell próbálnunk. Tudjuk, hogy maga milyen dicséretre méltóan neveli gyermekeit, és eszébe sem jutna ördögökkel cimborálni, még ha volnának is ördögök. Ám utat kellene építtetnünk, kutakat fúratnunk... Ha kincset találunk: fele a magáé, fele a falué. Ha nem találunk: megfizetjük a kárt, amit kertjében okoztunk. Áll az alku?!
Nagyot sóhajtott az özvegyasszony:
- Tegyék, amit jónak látnak, Bíró Úr! Szívből kívánom, hogy kincset találjanak, részben a falu miatt, részben pedig azért, mert, bevallom, nekem sem könnyű hat gyermeket etetnem, ruháznom. Persze, nem panaszkodni akarok, a legnagyobb kincs számomra, hogy mindegyik egészséges!
A gazdag ember, meg a felesége kárörvendőn nézegették-nevetgették a kerítés túloldaláról: túrják már az özvegyasszony kertjét, hehehe! Vásott fiacskájuk legszívesebben nyelvet öltögetett volna az ásókkal szorgoskodókra, de nem mert, mert ott volt a bíró is, attól félt.
Olykor az történik amit alig-alig vár valaki, vagy éppenséggel senki sem. Még a bíró sem hitt igazán a fülébe jutott ördögös kincshistóriában.Az ásók mégis hatalmas vasládára bukkantak. Telistele volt arany- és ezüstpénzekkel, régesrégi ékszerekkel. Később egy hatodik falubeli tudós ember kiderítette: nem az ördögök ásták el ott, hanem a törökök, mivel török pénz volt valamennyi, vagy ha mégis az ördögök, - hát török ördögök voltak!
Az özvegyasszony most már gond nélkül felnevelhette, iskoláztathatta gyermekeit. A bíró is örült, meg a falu népe: kiköveztették a főutcát, hat kutat fúrattak, és még mindig maradt elég pénz az esetleges rossz napokra.
Egyedül a gazdag ember, meg a felesége mérgelődött, dühöngött. Éppen az ő ötletük segítette hozzá a falut, meg az özvegyasszonyt és családját egy jobb élethez!
Hja, kérem, olykor ilyen furcsán fintorgó-elforgó a sors: valaki rosszat akar tenni, és véletlenül, szándéka ellenére, mégis jót tesz!
Lelkes Miklós
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek az útjához, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi. Példabeszédek 16,7
2013. április 3.
Testté lett!!
„És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék [itt (élt) sátorozott; sátrat vert; letáborozott] mi közöttünk [közöttünk vett szállást] és láttuk [szemléltük] az ő dicsőségét, mint az
Atya egyszülöttjének dicsőségét. [mint az Atyától származó egyszülött
dicsőségét].
Mert: „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta
(elküldte) Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett (született), aki
törvény alatt (a törvénynek alávetve) lett. Hogy a törvény alatt levőket
megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot (hogy Isten fiaivá legyünk)” (Gal. 4,4-5)
És így küldte
el. A Názáretbeli Mária: „És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt,
és helyezteté (fektette) őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük
a vendégfogadó háznál (mivel a
szálláson nem volt számukra hely)” (Luk.
2,7)
És tette ezt Isten azért: „Mivel tehát a gyermekek (hús)testből
és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál(a)
által megsemmisítse (működésképtelenné tegye) azt, akinek hatalma van
a halálon, tudniillik az ördögöt, És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való
félelem miatt teljes életükben rabok valának” (Zsid. 2,14-15)
János apostol bizonyságtétele így hangzik: „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit
szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk (megfigyeltünk), és kezeinkkel
(is) illettünk (megtapintottunk), az életnek Igéjéről. És (mert) az
élet megjelent és (mi pedig) láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és
(ezért) hirdetjük néktek (is) az örök életet, amely (azelőtt) az
Atyánál vala és (most pedig) megjelent nékünk. Amit (tehát) hallottunk és láttunk, (azt) hirdetjük
néktek (is), hogy néktek is közösségtek legyen velünk, és pedig a mi
közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal” (1 Ján. 1,1-3)
„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta,
hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Aki hiszen
Őbenne, el nem kárhozik (az nem jut ítéletre); aki pedig nem hisz, immár
elkárhozott (már ítélet alatt van), mivelhogy nem hitt az Isten
egyszülött Fiának nevében” (Ján. 3,16.18)
„Az által lett
nyilvánvalóvá (abban nyilvánul meg) az Isten (hozzánk való) szeretete
bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk
általa. Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent (Ez a
szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent), hanem hogy ő szeretett
minket, és elküldte az ő Fiát engesztelő áldozatul a mi bűneinkért” (1 Ján. 4,9-10)
„És mi láttuk
és (mi) bizonyságot teszünk (arról), hogy az Atya elküldte a
Fiút a világ üdvözítőjéül” (1 Ján. 4,14)
És a kijelentés így folytatódik: „Aki az ő dicsőségének
visszatükröződése (kisugárzása), és az ő valóságának (lényének) képmása,
aki hatalma(s) szavával fenntartja (hordozza) a mindenséget, aki
(miután) minket bűneinktől megtisztítván, üle a (mennyei) Felségnek
jobbjára a magasságban” (Zsid. 1,3)
„És minden
versengés nélkül (közismerten, elismerten, bevallottan, valóban) nagy
a kegyességnek eme titka: Isten (aki) megjelent (láthatóvá, nyilvánvalóvá,
ismertté vált; megmutatkozott) (hús)testben. megigazíttatott (igaznak
bizonyult) lélekben (pneuma:
szellemben). Megláttatott (megjelent, megmutatkozott) az
angyaloktól/nak. hirdettetett a pogányok (népek, nemzetek) közt,
hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe” (1 Tim. 3,16)
„Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon
fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk
Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán” (2Kor. 4,6)
Beteljesült a prófécia: „És megjelenik az Úr (JHVH=Jehova) dicsősége, és minden (hús)test
látni fogja azt; mert az Úr szája szólt (Az ÚR //JHVH=Jehova// maga mondja ezt)” (Ésa.
40,5)
Aki teljes vala kegyelemmel
[(kharisz):
Isten szeretetének konkrét
cselekedetekben való megnyilvánulása] és igazsággal [(alétheia): Ige = Az, ami megegyezik, megfelel a tényeknek, maga a VALÓSÁG]; »akit
kegyelem és igazság tölt be«” (Ján. 1.14)
Igyekezz Isten előtt megállni!
„Igyekezzél, hogy Isten előtt
becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen
hasogatja az igazságnak beszédét” (2 Tim 2,15)
Az élet változások sorozata
"A temetők a legjobb
családokat is megzavarják. A nyugdíjazás a legjobb munkaerőt is utoléri. A kor
elsorvasztja a legerősebb testet is. Az élet változásokkal jár. A változás
láttán a menny állandóságát még nagyobb bizodalommal becsüljük. 'Az Isten által
vetett szilárd alap azonban megáll' (2Tim 2:19). Háza örökké állni fog."
/Max Lucado/
Imádság:
Istenünk, akár terveink
szerint mennek az élet dolgai, akár nem, segíts elfogadni azt, amit te
szeretnél tenni bennünk és általunk. Jézus nevében kérünk. Ámen.
ISTENBEN BÍZZUNK
3 Ha valaki tévtanokat hirdet, és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus
egészséges beszédéhez és a kegyességhez illő tanításhoz, 4 az felfuvalkodott,
és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc betegségében szenved,
amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz gyanúsítás származik. 5
Ezek megbomlott elméjű és az igazságot elvető emberek torzsalkodásai, akik a
kegyességet a nyerészkedés eszközének tekintik. 6 Valóban nagy nyereség a
kegyesség megelégedéssel, 7 mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk
ki semmit belőle. 8 De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. 9
Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és
káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. 10
Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek
eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak. 11 Te pedig, Isten
embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre,
szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre. 12 Harcold meg a hit nemes
harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél
szép hitvallással sok tanú előtt. 13 Meghagyom neked az Isten színe előtt, aki
életet ad mindennek, és Krisztus Jézus színe előtt, aki Poncius Pilátus előtt
bizonyságot tett azzal a szép hitvallással, 14 hogy tartsd meg a parancsolatot szeplőtelenül,
feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig. 15 Ezt a maga idején
megmutatja majd a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak
Ura. 16 Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban
lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet
és az örökkévaló hatalom. Ámen. 17 Azoknak pedig, akik e világban gazdagok,
parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban
reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad
nekünk.
18 A gazdagok tegyenek jót,
legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozzanak szívesen, javaikat osszák
meg másokkal, 19 gyűjtsenek maguknak jó alapot a jövendőre, hogy elnyerjék az
igazi életet. 1Tim 6,3-19.
ISTENBEN BÍZUNK
Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben. (1Tim 6,17)
Nemrégiben egy éttermi pénztárnál ki akartam fizetni az ebédemet, és egy táblát vettem észre, ami teljesen megdöbbentett. "A pénzben bízunk." - ez volt ráírva.
ISTENBEN BÍZUNK
Azoknak pedig, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben. (1Tim 6,17)
Nemrégiben egy éttermi pénztárnál ki akartam fizetni az ebédemet, és egy táblát vettem észre, ami teljesen megdöbbentett. "A pénzben bízunk." - ez volt ráírva.
A Timóteushoz írt levél arra figyelmeztet, hogy a pénzben való bizakodás csapdát jelent. Talán már megtapasztaltuk azt az ürességet, amit ez a helytelen bizakodás okozhat. Valaki azt gondolja, hogy a gazdagság minden problémára megoldást jelent. Ha elfogadjuk a Biblia
tanítását, jól tudhatjuk, hogy a pénz nem szabadit meg a problémáinktól.
Akár gazdagok vagyunk, akár szegények, nehézségeinket egyedül úgy győzhetjük le, ha beismerjük tehetetlenségünket, és Istenhez fordulunk.
Mielőtt tanulmányaimat elkezdtem volna, lakást vásároltam banki kölcsönre. A későbbiek folyamán a kamatok emelkedtek. Istenhez fordultam bölcsességért, ahogyan a megtakarításaim egyre jobban apadni kezdtek. Azt a vezetést kaptam, hogy beszéljek a kölcsönért felelős banktisztviselővel, aki az átütemezést javasolta. Tanácsát megfogadtam,
és így vissza tudtam fizetni a lakáskölcsönt még az egyetemi éveim alatt.
Ebből megtanultam, hogy Isten hűséges és bízhatunk benne minden körülmények között. A hit útján, imádsággal és Isten bölcsességét, segítségét kérve, átélhetjük életünk megújulását.
Imádság: Istenünk, segíts teljesen benned bízni. Ámen.
Mi pedig Istenben bízunk!
Mary Ng Shwu Ling (Szingapúr)
: http://csendespercek.hu
: http://csendespercek.hu
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)














