2013. március 21.
A beteljesült ígéret
„….kiöntöm Szellememet a te utódaidra, és áldásomat a te csemetéidre (És nevekednek, mint fű a víz mellett, és mint a fűzfák vizek folyásinál” (Ésa.
44,3-4).
Dr-Kováts György: KI GÖRDÍTSE EL A KÖVET?
Gördítsd el, mindenkor, amikor csak ott a kő, és amikor csak
indít az Úr, hitre, engedelmességre, készségességre, szolgálatra, tettre,
adásra, továbbadásra, áldásra, gyógyításra, kézrátételre, imádságra,
hálaadásra, és bizonyságtételre. Tedd, ami rajtad áll, hogy Ő is megtehesse,
ami Őrajta áll.
Az Úr akarja, hogy tanítványai elgördítsék a követ a sír
szája elől.
Akarja, hogy kimondják a szót, letegyék a voksot, amit rájuk
bízott. Akarja, hogy bátrak legyenek, és hűségesek, készségesek és
engedelmesek. Akarja, hogy ne maradjon ott a kő a sír szája előtt, hogy Lázár
kijöhessen.
Ha az orvos lemondott a betegről, ott, a kórházban az Úr
tanítványai rávessék kezüket, Jézus nevében, és imádkozzanak felette. Azzal a
hittel, hogy az Úr a négynapos halottat is fel tudta – és fel tudja –
támasztani. Azzal a hittel, hogy azt mondta: „Akarom, tisztulj meg” – és
megtisztult a leprás. Azzal a hittel, hogy „látva az ő hitüket, mondta a
gutaütöttnek”. Azzal a hittel, hogy „hiszek Uram, légy segítségül az én
hitetlenségemnek”. Azzal a hittel, amivel a szíroföníciai asszony rendelkezett:
„Uram, de még a kutyák is kapnak a gyerekek morzsalékaiból az asztal alatt”. „E
beszédért eredj el, kiment a démon a te lányodból… bizony mondom néktek, ekkora
hitet Izráelben sem találtam…” Azzal a hittel, hogy „mindig imádkozni kell, és
meg nem restülni” (Lk 18,1.). Azzal a hittel, hogy „ad neki, amennyi szükséges”
(Lk 11,5-8.). Ez a kő-elgördítő tanítványok hite és szíve.
Ha jön a rossz hír, a sopánkodás helyett vesd fel, hogy
imádkozzatok. És ha imádkozol, hárítsd el a hitetlenség és álalázat minden
kísértését. Add magad oda arra, hogy a Szent Szellem indíthasson. Hogy
végezhesse munkáját általad.
Amikor senki nem mer imádkozni – te tedd meg. Amikor más nem
mer bizonyságot tenni, te állj elő és szólj. Amikor félnek a bátor
igehirdetéstől – add a szádat, a fejedet, a szívedet, és szólj. Bátran. Ez a
kő-elgördítő tanítványok kiváltsága. Az első lépés. Az Úr indítására. Mert az
Úr nem csak téged indít – de, ha más nem áll elő, te legalább előállsz. Ez a
kő-elgördítők időzítése. Mikor? Amikor kell. Amikor az Úr mondja. Ha más nem
áll elő – most. Most, és nem később. Nem várok arra, hogy „majd más”. Ez a
kő-elgördítők kiváltsága, és nehéz helyzete. De ebből a nehézségből előjön
minden áldás, ami kíséri a hit embereit. A hit embere elgördíti a követ a sír
szája elől, és meglátja Isten dicsőségét. Ámen.
Húsvét Kapcsán
Megdöbbentő, bár nem meglepő, hogy a világ és a média is megfeledkezik arról, hogy ezek a napok az emberiség sorsfordító napjai voltak közel 2000 évvel ezelőtt. Hiszen nem kevesebb történt, mint maga a Mindenható, Teremtő Isten testet öltött, és eljött értünk, hogy kivásároljon a sátán kezéből és hatalma alól.
A bukott ember a Megváltó helyett a gyilkos Barabbást választotta, és a mindenség Urát és Királyát keresztre feszítette. Ő pedig átengedte testét, lelkét a gonosz erőknek, bűneink súlya ránehezedett, és sötét felhőként elválasztotta Atyjától, akivel mindaddig egyek voltak, szoros közösségben, elválaszthatatlanul. Kész volt értünk még a pokol kínjait is átélni, hogy mi a menny polgáraiként élhessünk már itt, ezen a földön.
A halál azonban nem tudta fogva tartani, a HARMADIK NAPON FELTÁMADT, dicsőséggel megkoronáztatott és minden hatalom mennyen és földön neki adatott! Helyettesítő áldozata révén mi, a bűnös emberiség ezentúl bűntelenül járulhatunk a királyi trón elé, mint Isten gyermekei, hogy kegyelmet találjunk, és segítséget minden időben. Az Úr Jézus otthagyta a menny dicsőségét, és szegénnyé lett, hogy mi az Ő szegénysége által meggazdagodjunk. Bűnné lett, hogy mi megigazulhassunk. Békességünk büntetése rajta volt, hogy nekünk békességünk legyen. És meggyógyultunk az Ő sebeiben!
Mindez hit által LEHETSÉGES! Az újjászületett ember, az új ember része, öröksége, sőt, kötelessége hogy mindezt átvegye mennyei Atyjától, aki elkészítette ezt számunkra már a világ alapjainak felvettetése előtt. A feltámadt Úr és Krisztus pedig elküldte maga helyett a Vigasztalót, Szent Szellemét, hogy annak szívébe, aki hittel kéri és elfogadja, kiáradva mellénk álljon, vezessen, és tanácsoljon az úton, amíg elérkezünk igazi otthonunkba, ahol Ő vár – Ő, a szeretet Istene.
Méltó, hogy az isteni Bárány egyszeri és örökkévaló áldozatáról ezekben a napokban is megemlékezzünk – és örvendezzünk szabadító Istenünknek!
Tedd, amit tudsz...
Készítette: Keresztény szépségportál
Joyce Meyer
www.keresztenyszepsegporta
2013. március 20.
Ige: A csodák szükségessége, és eredménye: az Úr Jézushoz vonzza az embereket.
Jézus és a tanítványai: „Bemenének [betértek] Kapernaumba; és mindjárt
szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala.
És elálmélkodának [megdöbbentette (felzaklatta) a zsinagógában
lévőket] az ő tanításán [tudományán];
mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van [mint aki Istentől fennhatóságot kapott], és nem úgy, mint az
írástudók.
Éppen ott volt a
zsinagógában, egy tisztátalan szellemben
levő ember (aki) felkiáltott;
felsikoltott.
És monda: Ah! Mi dolgunk
van nékünk veled [Mi közünk egymáshoz],
Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts [elpusztíts; megsemmisíts,
romlásba vigyél] minket [a vesztünkre
jöttél]? Tudom [rólad], hogy ki
vagy te: az Istennek Szentje. [El innen!
Mi bajod velünk, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket?]
És megdorgálá őt [megfenyegeté; ráparancsolt; keményen rászólt]
Jézus, mondván: Némulj meg [hallgass;
fogd be a szád; kötessék be szád; szájkosarat rád], és menj [takarodj] ki belőle.
És a tisztátalan szellem
megszaggatá őt [erre össze-vissza
rángatta (megrázta) az embert], és fennszóval [hangosan] kiáltva [(kradzó): rikolt, sikít, felkiált, ordít. (A szó nem mindig értelmes megnyilatkozást jelent],
kiméne belőle.
És mindnyájan
elálmélkodának [megdöbbentek;
elcsodálkoztak; elképedtek;
megrémültek], annyira, hogy egymás között kérdezgeték [vitatkozva egymástól, és] mondván: Mi ez? [Ki ez] Micsoda új tudomány ez [tanítása
egészen új], hogy hatalommal [akkora
a hatalma (ereje, képessége)] parancsol a tisztátalan szellemeknek is, és
engedelmeskednek néki?
És azonnal elméne [elterjedt] az ő híre Galilea egész
környékére [vidékén]”
(Márk. 1,21-28)
A
démonok hite halott, mert nem cselekszik Isten akaratát, ezért rettegnek: „Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed.
Az ördögök (vagyis a démonok) is hiszik, és rettegnek. Akarod-e pedig tudni, te
hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?” (Jak. 2,19-20)
Aki kér, az kap!
„Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok,
zörgessetek, és megnyittattik nektek” (Mát. 7,7)
Ige: Az Úr szeretetéről
Mózes (jelentése: vízből kihúzott), / vagyis a népekből kihozott /
előtt: „Elvonult előtte az ÚR, és így mondta azt ki: Az ÚR, az ÚR irgalmas és
kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!
Megtartja szeretetét ezerízig, megbocsátja a bűnt,
hitszegést és vétket…” (2Móz. 34,6-7)
Imádság:
Mennyi áldásban részesítesz Uram?! Köszönöm mindegyiket, noha sokszor észre
sem veszem, hogy már megint Te voltál munkában életemben. De örvendezővé tesz a
tudat, hogy Te meg akarsz áldani. Nagy szükségem van erre. Áldd meg
szeretteimet, gyülekezetünket, városunkat, népünket is! Ámen
Spurgeon: A legjobb orvosság
A kegyelem a legjobb gyógyszer; az isteni szeretet a legjobb
serkentő a betegeskedő számára. Erőssé teszi a lelket, még ha a soványságtól a
csontok át is látszanak a bőrén. Nincs különb orvos az Úrnál, nincs jobb
gyógyszer, mint az Ő ígérete, nincs jobb bor, mint az ő szeretete.
A próbatételek nem roppantják össze életünket
Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük"
(Zsolt 34,21).
Ez az ígéret az előző versből következően (a
szövegösszefüggés alapján) a sok bántást elszenvedni kénytelen igaz emberhez
szól: Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr!"
Megsebesíthetik a bőrén, vagy még mélyebben is, de nagyobb baja nem eshet, a
csontja nem törik el.
Nagy vigasztalás ez Isten szenvedő gyermekeinek. Olyan
vigasztalás, amelyet én is bátran elfogadok, hiszen mind ez ideig nem tett
bennem semmi nagy kárt a sokféle próbatétel. Nem vesztettem el sem hitemet, sem
reménységemet, sem szeretetemet. Sőt, egyre több erőt és képességet nyertem.
Gazdagabb lettem ismeretben, tapasztalatokban, türelemben, állhatatosságban, mint
amilyen a próbatételek előtt voltam. Még az örömet sem veszítettem el.
Számos ütés nyomát viselem, betegség, gyász, levertség,
rágalmazás és ellenállás sebesítettek meg, de a sebek begyógyultak, és csontom
egy sem tört el. Ennek az okát nem is nagyon kell keresnem. Ha bízunk az Úrban,
Ő megőrzi minden csontunkat, és ha csontjaink az Ő védelme alatt állnak,
biztosak lehetünk, hogy nem is fog eltörni egy sem.
Jöjj, én lelkem, ne szomorkodjál! Tudom, fáj, hogy
megsebesültél, de lásd, a csontod nem tört össze. Tűrd a nehézségeket és engedd
át a félelmet azoknak, akik nem bíznak Istenben.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Spurgeon: Mibe gyönyörködjünk?
Földi javakban gyönyörködni, magunkban
gyönyörködni balgaság, a bűnben gyönyörködni a kárhozatba visz, de Istenben
gyönyörködni örökké tartó gyönyörűség.
.jpg)
Kenneth E. Hagin: Ő Megszabadít
Mivelhogy [a hívő] ragaszkodik hozzám [Istenhez],
megszabadítom őt… (ZSOLTÁROK 91,14.)
Az angol nyelvben az ‘I will’ (= ‘akarom [tenni]’) és az ‘I
shall’ (‘meg fogom [tenni]’) a lehető legerőteljesebb kinyilvánítása az
akaratnak. A 91. Zsoltár utolsó verseiben pedig hét dolgot említ Isten – Aki
több, mint elegendő -: amit meg akar tenni, azt meg is fogja tenni azért az
emberért, aki szeretettel ragaszkodik Őhozzá. (Hála Istennek, én szeretettel
ragaszkodom Őhozzá — ugye te is?)
Figyeld meg, Isten nem azt mondta: „Lehet, hogy megteszem”
vagy „Ha bírom erővel, megteszem. Ha ki nem merülök, akkor megteszem.” Nem! Aki
túlcsordulóan elegendő, Ő azt mondta: „Meg akarom tenni.” Először tehát azt
mondta Isten: „Meg akarom szabadítani őket…”
Ez az Isten, aki több mint elegendő, a szabadítás Istene.
Megtartotta az Ábrahámnak adott szavát, és megszabadította Izraelt — és még ma
is Ő a szabadító!
A mi Istenünk nem az elnyomó; Ő a szabadító! Az Apostolok
cselekedetei 10,38 világossá teszi ezt. A sátán az emberiség elnyomója, Jézus
pedig a mi szabadítónk.
Megvallás:
Én ragaszkodom Istenhez; ezért Õ megszabadít engem. Õ a
szabadítás Istene. És Isten több mint elegendõ. Mindig bírja erővel, sosem
merül ki. Isten mindazt megteszi, amiről kijelentette, hogy meg fogja tenni. Ő
az, Aki teljesen elegendő, és Ő MEG FOGJA TENNI!
Az Úr gondol ránk
.jpg)
Gondol ránk az Úr, meg fog
áldani.(Zsoltárok 115:12)
Mi, emberek gondolhatunk valakire jó
szívvel, szeretettel, örömmel, vagy éppen azért mert ártott nekünk az illető és
sebeket hordozunk lelkünkben miatta. Más az előző, és más az utóbbi
következménye. De, amikor Istenről írja az Ige, hogy gondol ránk, akkor
hozzáteszi, hogy meg fog áldani bennünket.
Isten tehát nem rossz szívvel gondol
ránk, nem a bűneinket akarja a szemünkre vetni, hanem meg akar áldani. Milyen
örömteli üzenet ez számunkra! Hiszen erre van szükségünk: az Úr áldására, mely
egyedül gazdagít.
Hidd el: Isten nem feledkezett meg eddig
sem rólad, ezután sem fog! Még ha olykor másképpen érzed is: Isten gondol rád
és meg fog áldani. Ha rá figyelsz, ha kéred vezetését, ha fontos neked a vele
való kapcsolat, Ő meg fog áldani. Megáldja azokat, akik félik Őt –
erősíti meg ezt az üzenetet a zsoltáros. Kérd és várd az Úr áldását!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)