Luk. 21,1 És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok [hogyan] hányják, és [dobják] az ő [áldozati] ajándékaikat a
perselybe.
Luk. 21,2 [Észrevett ott], és láta pedig egy
szegény özvegyasszonyt is, hogy abba két fillért vete [két fillért dobott abba].
Luk. 21,3 És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy
mindenkinél többet vete [többet dobott a perselybe]:
Luk. 21,4 Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek
az [áldozati] ajándékokhoz:
ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, amije volt, [ami megélhetésére kellett, mind]
oda
veté.
Luk. 21,5 És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép
[és gyönyörű] kövekkel és [fogadalmi] ajándékokkal van [díszítve], és felékesítve, monda:
Luk. 21,6 Ezekből, amiket láttok, jőnek napok, melyekben kő
kövön nem marad, mely le nem romboltatnék, [és ami el ne pusztulna].
Luk. 21,7 Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek
azért ezek? És mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek [hogy ezek elkezdődnek]?
Luk. 21,8 Ő pedig monda: Meglássátok [és ügyeljetek, és vigyázzatok], hogy el ne
hitessenek [hogy meg ne tévesszenek. el ne tévelyitsenek, és nehogy
félrevezessenek, és tévútra ne vigyenek] benneteket.
mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok. és: Az idő [a (kairosz): az alkalmas / megfelelő idő, a kijelölt,
elrendelt idő(pont)] elközelgett; ne menjetek azért utánuk [és ti ne kövessétek őket].
Luk. 21,9 És mikor hallotok háborúkról [(polemosz): háború, csata, harc] és zendülésekről [(akatasztaszia): forrongásokról, zavargásokról,
zűrzavarról, tumultusról. Amikor háborúk zaját és lázadások hírét halljátok, és felfordulásokról hallanátok], meg
ne félemljetek [ne rettenjetek meg, és nehogy megrémüljetek, (ptoeó): nehogy megteljetek félelemmel, és
reszketéssel]; mert ezeknek
meg kell lenni [(dei): szükségszerű,
hogy megtörténjenek ezek] előbb, de nem
jő mindjárt [(eutheósz): azonnal, rögtön] a vég [de ezzel még nincs itt (telosz): a megvalósulás, beteljesedés, célba érkezés,
bevégzés, vagyis a vég].
Luk. 21,10 Akkor monda nékik: Nemzet, nemzet ellen támad, és
ország, ország ellen;
Luk. 21,11 És minden felé [(toposz): minden helyen]
nagy [(megasz): hatalmas, rendkívüli, óriási] földindulások
[(szeiszmosz): földrengések, rázkódik és
remeg a föld, nagy földlökések, kozmikus rengések mennydörgés
kíséretében, a levegőben szélviharok] lesznek. És éhségek [(limosz): éhezés; éhínség; éhhalál] és döghalálok [(loimosz) járványos és nagy területen elterjedő, fertőző, halálos
betegségek]. És rettegtetések [(phobétron): rettenetes / ijesztő
/ rémes látvány, rémkép; borzalmas, félelmet keltő
jelenség vagy esemény, és félelmetes látványok vagy
tünemények] és nagy [(megasz): hatalmas, rendkívüli, óriási hangok], és jelek lesznek
[támadnak] az égből [és különös jelek tűnnek fel az égen]
Luk. 21,12 De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik [és kezet emelnek rátok], és
üldöznek titeket, [(diókó): üldöznek, zaklatnak, megfigyelnek, beépülnek
közétek, és bíróság előtt vádolnak], adván a gyülekezetek elé [kiszolgáltatnak; átadnak
benneteket a zsinagógáknak], és
tömlöcökbe [és börtönbe vetnek] és királyok és
helytartók elé visznek [és királyok és vezetők elé hurcolnak] az én nevemért.
Luk. 21,13 De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok [Más fordítás: De ez alkalom lesz
néktek, hogy tanúbizonyságot tegyetek].
Luk. 21,14 Tökéljétek [és határozzátok] el azért a ti
szívetekben [a ti bensőtökben], hogy nem gondoskodtok [és nem töprengtek]
előre,
[hogy miként védekezzetek, vagy] hogy mit
feleljetek védelmetekre:
Luk. 21,15 Mert én adok néktek szájat és bölcsességet, melynek
ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, akik magukat
ellenetekbe vetik
[Más fordítás: amelynek nem tud ellenállni,
vagy ellene mondani egyetlen ellenfeletek sem, azok, akik nektek ellenszegülnek].
Luk. 21,16 Elárulnak [(paradidómi):
kiszolgáltatnak] pedig titeket [még a] szülők és testvérek is, rokonok és [(philosz) a
bizalmas, kedves] barátok is; és megölnek [(thanatoó): halálra adnak, és
kivégeztetnek] némelyeket ti közületek.
Luk. 21,17 És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt [mindenki (miszeó): gyűlölni fog, ellenszenvet érez, megvet, utál, és főleg
zaklat, és üldöz majd titeket] az én nevemért [vagyis azért mert
az én nevemet valljátok].
Luk. 21,18 De fejeteknek egy hajszála sem vész el [(apollümi): nem pusztul
el, és nem semmisül meg].
Luk. 21,19 A ti béketűrésetek által [állhatatosságotokkal; kitartásotokkal] nyeritek meg lelketeket [vagyis az életet];
»Más fordítás: Kitartó hittel megmentitek az életeteket«
Luk. 21,20 Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől
körülvéve [vagyis, hogy Jeruzsálemet hadseregek kerítik be],
akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.
Luk. 21,21 Akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak [és meneküljenek] a hegyekre; és akik annak közepette, menjenek ki abból
[vagyis akik a városban vannak, költözzenek ki onnan,
és távozzanak
belőle]; és akik a mezőben [vagy akik pedig vidéken vannak], ne
menjenek be abba.
Luk. 21,22 Mert azok a bosszúállásnak [vagyis az igazságszolgáltatásnak]
napjai,
hogy beteljesedjenek mindazok, amik megírattak.
Luk. 21,23 Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a
napokban; mert nagy szükség lesz e földön [(anagké):
mert nagy nyomorúság, és szorongattatás szakad a földre], és
harag e népen [és harag sújtja majd a népet, (laosz): nép (általánosságban)].
Luk. 21,24 És elhullanak fegyvernek [vagyis harci kardnak] éle [és a hatalom szája] által, és fogva vitetnek [és fogságba hurcolják
őket] minden pogányok [vagyis valamennyi nemzet] közé; és
Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik [(pléroó):
megvalósul, beteljesül] a pogányok ideje [(kairosz): alkalmas / megfelelő idő,
kijelölt, elrendelt korszaka].
»Más fordítás: kardélre hányják, és fogságba viszik őket mindenféle
pogány nép közé; és pogányok tapossák Jeruzsálemet, míg csak a nemzetekre kiszabott időszakok el nem telnek«
Luk. 21,25 És lesznek [(szémeion):
természetfölötti] jelek a
napban, holdban és csillagokban. és a földön pogányok szorongása [(szünokhé): rettegése, aggodalma] a kétség [(aporia):
hiány, szükség, nehéz helyzet, bizonytalanságból eredő állapot miatti
zavarodottság] miatt, mikor a
tenger [(thalaszsza):
a változékony, nyughatatlan nemzetek, akik nem ismerik
az igaz Istent] és a hab [(szalosz):
nyugtalankodik; rázkódik, inog, hányódik, megtántorodik; hullámverés, szökőár] zúgni fog [(ékheó):
dörög, zeng, zúg, visszhangzik,harsog].
»Más fordítás: Azután jelek
fognak támadni a napon, holdon és csillagokon, a földön olyan szorongás ül majd
a nemzetekre, mint amilyen a zúgó és hánykódó tengeren érzett bizonytalanság; A földön a népek
kétségbeesnek tanácstalanságukban a tengerzúgás és a földindulás miatt
és a rengés morajlása miatti aggodalmukban«
Luk. 21,26 Mikor az emberek elhalnak [(apopszükhó): eláll a
lélegzetük, elalélnak, megdermednek,
tanácstalanná, tehetetlenné válnak,
elvesztik bátorságukat] a félelem [(phobosz):
rémület, riadalom, és ijedtség] miatt és azoknak [reszkető]
várása [(proszdokia): és a rossz előérzet, az előrelátott kellemetlenség, és annak megsejtése] miatt, amik e föld kerekségére [(oikúmené):
az emberek által lakott világra] következnek [(eperkhomai):
bekövetkezik, megtörténik, rátör, fenyeget, rátámad, és a földkerekségre zúduló
szörnyűségek várásától]. Mert az egek
erősségei [összetartó
erői] megrendülnek [(szaleuó):
rázkódik, inog, hányódik, megtántorodik].
Luk. 21,27 És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni [(optanomai
optomai): megjelenni,
megmutatkozni, és (erkhomai):
megérkezni] a felhőben, [nagy erővel] hatalommal [(dünamisz):
erővel, és erő-megnyilvánulással] és nagy
dicsőséggel [(doxa):
fényben, és ragyogásban].
Luk. 21,28 Mikor pedig ezek [(tútón):
a dolgok] kezdenek meglenni, nézzetek [(anaküptó) egyenesedjetek] fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a ti
váltságtok [(apolütrószisz): a teljes felszabadítás, szabadon bocsátás ideje].
»Más fordítás: Amikor pedig ezek az események elkezdődnek,
egyenesedjetek fel az addigi csüggedt állapot alól feloldozva, mert közeledik a hústestből való kiszabadítás ideje«
Luk. 21,29 Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a
fügefát és minden fákat:
Luk. 21,30 Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól
tudjátok, hogy már közel van a nyár
[Más fordítás: Ha azt látjátok, hogy leveleket hajtanak,
magatoktól felismerhetitek, hogy az aratás már közel].
Luk. 21,31 Ezenképpen ti is, mikor látjátok, hogy ezek
meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa [az Isten királysága].
Luk. 21,32 Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség [ez a nemzedék] el nem múlik [nem hal ki ez a faj], mígnem mind
ezek meglesznek [míg mindezek meg nem történnek].
Luk. 21,33 Az ég és a föld elmúlnak [(parerkhomai): elmúlik, de nem a végleges megsemmisülés
értelmében, hanem csak tovább halad, érvénytelenné válik], de az én
beszédeim [az én
igéim] semmiképpen el
nem múlnak [semmiképp sem veszítik érvényüket].
Luk. 21,34 De vigyázzatok [ügyeljetek] magatokra,
hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek [(kardia): a szellemi
életetek központja] dobzódásnak [(kraipalé): másnaposság, szédülés,
mámortól, ami szellemi-lelki csömört, undort, kiábrándultságot, szellemi
kábultságot is okozhat]. Részegségnek
és ez élet gondjainak [(biótikosz): a jelenlegi létezéshez
kapcsolódó gondoknak] miatta [vagy a megélhetés
gondjainak aggodalmának, a megélhetésről való gondoskodás, és törekvés miatt], és
váratlanul [(aiphnidiosz): hirtelen,
rajtaütésszerűen, és kelepceképp; készületlenül] reátok ne
jöjjön [és hirtelen lepjen meg titeket, és készületlenül ne érjen benneteket] az a nap:
Luk. 21,35 Mert mintegy tőr, [(pagisz): csapda, hurok, tőr;
háló, vagyis egy olyan trükk, fortély, amellyel az embereket megtéveszti, vagy
tőrbe csalja] úgy lep meg [(eperkhomai): kikerülhetetlenül
megrohan, és rátör] mindeneket [mindenkire], akik az egész föld színén [(gé): föld, mint látható világ
felszínén] lakoznak [(kathémai): tartózkodnak].
Luk. 21,36 Vigyázzatok, és [éberen virrasszatok] azért minden
időben, [minden időszakban imádkozván],
és kérvén, és [(deomai):
könyörögve], hogy
méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket [és hogy kimenekedjetek mindazokból], amik bekövetkeznek, [(melló): ami
elkerülhetetlenül meg fog történni, és ami még körül fog venni], és
megállhassatok az embernek Fia előtt [(hisztémi):
odaállhassatok az Emberfia színe elé]!
»Más fordítás:
Virrasszatok tehát szüntelenül, és imádkozzatok; így lesztek méltók arra, hogy
megmeneküljetek mindattól, ami bekövetkezik, és hogy megálljatok az Emberfia
előtt«
Luk. 21,37 Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára
pedig kimenvén, a hegyen vala [(aulidzomai): tölti az éjszakát, és ott tartózkodott], mely
Olajfák hegyének neveztetik.
Luk. 21,38 És kora reggel hozzá megy vala [hozzá sietett] az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.
Készítette: Lisa Szanyel
.jpg)
