1 Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2 A föld
még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Szelleme lebegett
a vizek fölött. 3 Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett
világosság. 4 Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta
tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5 És elnevezte
Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett
este, és lett reggel: első nap. 1Móz 1,1-5.
KIÚT A KÁOSZBÓL
Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a
csontok? Én így feleltem: Ó, Uram, Uram, te tudod! (Ez 37,3)
Rajztanárunk kiadta a feladatot: "30 percetek van arra,
hogy lerajzoljátok, ami az eszetekbe jut." Az üres papírt bámulva töprengtem:
"Mi a csodát rajzoljak?" Tanárunk nem tágított: "Tegyétek a
papírra a ceruzát, és csak kezdjetek firkálgatni!"
Az idő lejártával egyenként végigkérdezett mindenkit, mit
rajzolt. Osztálytársaim vidáman sorolták: madarakat, házakat, állatokat, fákat
és így tovább. Mikor engem szólított, zavartan álltam fel. Néhány pillanatnyi
csend után odasétált hozzám. Megmutatta vázlatomat az osztálynak, és azt
mondta, gyönyörű művészi munkát végeztem.
Az osztály nevetett, ahogy lesütöttem a szemem, azt
gondolva, hogy gúnyt űz belőlem. "Gyönyörű a virágod!" Lapomat
letette az asztalára, néhány vonalat húzott még hozzá, hogy befejezze a képemet
- egy gyönyörű virág formálódott ki.
Több mint 30 év múltán az 1Móz 1-et olvasva jutott eszembe
ez a kép. A világ "kietlen és puszta" volt. Ám Isten formát, fényt és
szépséget hozott a világba.
Néha az életem zavarosnak tűnik. Isten azonban sok jó és
gyönyörű dolgot hoz ki a káoszból - irkafirkámhoz hasonlóan, melyek végül egy szép
virág képévé váltak.
Imádság: Drága Istenünk, ha életünk zavarosnak tűnik, hadd
lássuk kezed munkáját, mely rendet teremt. Ámen.
Isten szépséget tud előhozni a látszólag zavaros dolgokból.
Francis Lawer Sackitey (Eastern, Ghána)