Idézet

"Hála legyen Istennek azért a dicső és felséges igazságért, hogy a Szentlélek ki tudja formálni bennünk Jézus igazi természetét, ha engedelmeskedünk neki." (Oswald Chambers)

Idézet

Egy ember nem föltétlenül abban a pillanatban a legbűnösebb, mikor felemeli a fegyvert, hogy megöljön valakit. A bűn előbb van, a bűn a szándék.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Kvint - Ne építsd a házadat a homokra

Figyelmeztetés

Készítette: Lisa Szanyel

Szeretettel figyelmeztetlek, hogy NE fordulj azok ellen, akik Istent szolgalataban allnak, mert biztos lehetsz abban, hogy a szamara, Istentol kikuldott, vedelmezo angyalok ellened fordulnak, hogy megvedjek  Ot! Te pedig utana kapkodhatod a fejed, mert nem tudod mitol van annyi gondod, bajod! Meg van irva:

„Ne emeljetek kezet felkentjeimre, prófétáimat se bántsátok!" Zsoltarok 105:15.

"Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok." 1Kronika 16:22.

"Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog." Zsoltarok 132:18.

"Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr." Esaias 54:17.

Amen!

Baráti üzenet:

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Figyeltelek, ahogy ma reggel felkeltél. Reméltem, hogy beszélgetsz majd velem, még ha csak néhány szót is: megkérdeznéd a véleményemet, vagy megköszönnéd azokat a jó dolgokat, amelyek a napokban történtek veled. De észrevettem, hogy nagyon elfoglalt voltál. Megint vártam, amikor föl-alá szaladgáltál a házban és készülődtél. Túlságosan lekötött az, hogy milyen ruhát vegyél fel. Tudtam, hogy lenne pár perced, hogy megállj egy pillanatra és köszönj, de te túl elfoglalt voltál. Egyszer egy ideig tétlenül várakoztál, 15 percig dologtalanul üldögéltél.

Aztán láttam, hogy talpra ugrasz, és már azt hittem, beszélgetni akarsz velem. De végül a telefon után nyúltál, és felhívtad egy barátodat, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat. Egész nap türelmesen néztelek. Azt hiszem, a sok elfoglaltságod miatt nem értél rá, hogy bármit is megossz velem. Sokkal több dolgod volt annál, mintsem hogy szakítani tudtál volna rám egy kis időt.Észrevettem, hogy ebéd előtt körülnéztél. Talán kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg a fejed. Viszont megláttad, hogy 3-4 asztallal arrébb néhány barátod köszönetet mondott, mielőtt nekiláttak volna az étkezésnek, de te mégsem tetted ezt. Nem baj! Amikor hazamentél, úgy tűnt, hogy otthon is sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél közülük, bekapcsoltad a tévét. Nem tudom, hogy te szereted-e a tévét, vagy sem, mert nem sok lényeges dolog történik ott. Ennek ellenére sok időt eltöltesz a készülék előtt, nap mint nap, holott nem gondolsz közben semmire, miközben csak bámulod a képernyőt. Ismét türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráztál. Ez alkalommal sem szóltál hozzám. Lefekvéskor úgy láttam, hogy már túl fáradt voltál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és pillanatok alatt el is elaludtál. Nem baj! Talán még észre sem vetted, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint gondolnád. Még van idő, és remélem, hogy egyszer majd fogsz velem beszélgetni.Szeretnélek megtanítani arra, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap várok egy fejbólintásra, egy imára, vagy a szíved mélyéről feltörő hálaadásra. Nagyon nehéz egyoldalúan beszélgetni veled.Nos, amikor te másnap ismét felkelsz, én újra várni fogok rád a szeretettemmel. Remélem, az új nap során szánsz rám egy kevés időt.

Szerető barátod:

Jézus

Angyali jelenlét

Készítette: Magyar Egészségügyi Dolgozók fényképét.

Amit az emberi szem nem lát, de az objektív rögzített. Angyalok jelenléte egy balesetnél. A helikopternél lévő körök is angyalok jelenléte.Kinagyítva a képet, látni hogy nem szerkesztett kép.

Az élet értelme

Készítette: Papp László

Gateway Worship - Ébredés

Lukács evangélium 20. fejezet: Jézus és a vallásos emberek (szerkesztett)

Luk. 20,1 És lőn [történt] azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az Evangéliumot [az örömhírt] hirdeti, előállnak [(ephisztémi): megjelentek, és hozzáléptek] a főpapok [vagyis a papi fejedelmek] és az írástudók [(grammateusz): törvénymagyarázók] a vénekkel egybe [vagyis a vének társaságában],

Luk. 20,2 És mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, [miféle felhatalmazással, és] micsoda hatalommal [milyen hatalom birtokában] cselekszed ezeket? Vagy ki az, aki néked ezt a hatalmat [ezt a felhatalmazást] adta?

Luk. 20,3 Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek; mondjátok meg azért nékem:

Luk. 20,4 A János bemerítése mennyből vala-é, vagy emberektől [való]?

Luk. 20,5 Azok pedig tanakodnak [és így fontolgattak; okoskodtak] maguk közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?

Luk. 20,6 Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket: mert meg van győződve, hogy János próféta [(prophétész): Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személy] volt.

Luk. 20,7 Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.

Luk. 20,8 És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal [és micsoda felhatalmazással] cselekszem ezeket [a dolgokat]

Luk. 20,9 És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála [vagyis ültetett] szőlőt, és kiadá azt [bérbe] munkásoknak [szőlőműveseknek], és hosszú időre elutazék [idegenbe távozott].

Luk. 20,10 És annak idején [a kellő időszakban] elküldé (rab)szolgáját a munkásokhoz [a szőlőművesekhez], hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből; [hogy adják oda neki a részét a szőlő terméséből] a munkások pedig azt megvervén, üresen bocsátják el [és üres kézzel elkergették].

Luk. 20,11 És még másik (rab)szolgát is külde; de azok azt is [csúffá tették], és  megvervén és meggyalázván, üresen bocsátják [és üres kézzel űzték] el.

Luk. 20,12 És még harmadikat is külde; de azok azt is megsebesítvén, [és sebesre verve] kiveték [kidobták]

Luk. 20,13 Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én [szeretett] szerelmes fiamat: talán azt, ha látják, megbecsülik [és vele szemben majd csak megváltozik viselkedésük].

Luk. 20,14 De mikor [azonban] azt [vagyis a fiút] meglátták a munkások, [a szőlőművesek], tanakodnak, és [megbeszélték] egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség!

Luk. 20,15 És kivetvén [kidobva] őt a szőlőből, megölték. Mit cselekszik azért a szőlőnek [a szőlőskertnek] ura azokkal?

Luk. 20,16 Elmegy és elveszti [elpusztítja; megöli] azokat a munkásokat [a szőlőműveseket], és a szőlőt [a szőlőskertet] másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az! [Szó sem lehet róla]

Luk. 20,17 Ő pedig reájuk tekintvén, [és végignézve rajtuk] monda: Mi az tehát, ami meg van írva: Amely követ az építők megvetettek [(apodokimadzó): elutasítottak, és visszautasítottak, és a próbán elvetettek], az lett a szeglet fejévé [a sarokkővé]?

Luk. 20,18 Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik [vagyis össze fog zúzódni mindenki, aki arra a kőre esik]; akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja [és agyonzúzza] azt

Luk. 20,19 És igyekeznek vala a főpapok [a papi fejedelmek] és az írástudók [törvénymagyarázók] kezeiket ő reá vetni [és elfogni] azon órában; de félének a néptől; mert megérték, hogy ő ellenük mondta e példázatot.

[Más fordítás: Az írástudók és főpapok abban az időben lehetőséget kerestek, hogy kezüket rávessék, de féltek a néptől, mert az megértette, hogy róluk mondta ezt a példázatot].

Luk. 20,20 Annakokáért vigyázván őreá, leselkedőket [felbérelt megfigyelőket] küldének ki, akik igazaknak tettették magukat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek

[Más fordítás: Ezután állandóan szemmel tartották őt, és cselvető kémeket küldtek utána, hogy Jézust a saját szavaival fogják meg, és kiszolgáltassák és átadhassák, a hatóságnak] és a helytartó hatalmának.

Luk. 20,21 Kik [vagyis a kémek] megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz [és nem nézed senki személyét; nem a külsőre vagy tekintettel], hanem az Istennek útját igazán [az igazsághoz ragaszkodva; az igazság alapján] tanítod:

Luk. 20,22 Szabad-é [megengedett-e] nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?

Luk. 20,23 Ő pedig észrevévén [felismerte] álnokságukat [ravaszkodásukat; mélyére látott alattomosságuknak, és], monda nékik: Mit kísértetek engem?

Luk. 20,24 Mutassatok nékem egy pénzt [egy dénárt]; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.

Luk. 20,25 Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért ami a császáré, a császárnak, és ami az Istené, az Istennek.

Luk. 20,26 És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatnak. [Más fordítás: Így tehát nem tudtak belekötni szavaiba a nép előtt, hanem elcsodálkoztak válaszán, és megdöbbenve elhallgattak]

Luk. 20,27 Hozzá menvén pedig a sadduczeusok [vallási felekezet, (szekta) de elsősorban politikai párt volt, amely a vallási és politikai hatalmat összekapcsolta,] közül némelyek, akik tagadják, hogy van feltámadás, és megkérdék őt,

Luk. 20,28 Mondván: Mester, Mózes megírta [vagyis előírta] nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot [vagyis utódot] az ő testvérének^.

Luk. 20,29 Hét testvér vala azért: és az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül;

Luk. 20,30 A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg;

Luk. 20,31 Akkor a harmadik vette el azt; és hasonlóképen mind a heten is; és nem hagytak magot, és meghaltak.

Luk. 20,32 Mind ezek után pedig [végül] meghalt az asszony is.

Luk. 20,33 A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülük? Mert mind a hétnek felesége volt.

Luk. 20,34 És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak [(aión): e világ korszak] fiai házasodnak és férjhez adatnak:

Luk. 20,35 De akik méltókká tétetnek, [(tügkhanó): vagyis célba érnek] hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak:

[Más fordítás „De akik méltónak ítéltetnek ama eljövendő világkorszakra, hogy részük legyen a halottak közül való feltámadásban, azok nem házasodnak majd, és férjhez sem mennek]

Luk. 20,36 Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz; és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai

Luk. 20,37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette [(ménüó): tudtul adta, közölte, jelentette] a csipkebokornál [(batosz): gyümölcstelen tüskebokornál], mikor az Urat Ábrahám [jelentése: sokaság atyja] Istenének és Izsák [jelentése: nevetés] Istenének és Jákób [jelentése: sarokfogó vagy mást kiszorító, más helyébe lépő] Istenének mondja^.

Luk. 20,38 Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene: mert mindenek élnek ő néki

[Más fordítás: Mert Őbenne mindenki él].

Luk. 20,39 Felelvén pedig némelyek az írástudók [törvénymagyarázók] közül, mondának: Mester, jól [(kalósz): helyesen, pontosan] mondád!

Luk. 20,40 És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.

Luk. 20,41 Monda pedig nékik: Mi módon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia?

Luk. 20,42 Holott maga Dávid mondja a zsoltárok [(pszalmosz): hangszerkísérettel énekelt dal; dicsőítés] könyvében: Monda az Úr az én Úr ülj le jobbomon],

Luk. 20,43 Míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

Luk. 20,44 Dávid azért Urának mondja őt, mi módon fia tehát néki?

Luk. 20,45 És az egész nép hallására [és miközben az egész nép hallgatta őt, így szólt], és monda az ő tanítványainak:

Luk. 20,46 Oltalmazzátok meg magatokat [(proszekhó): őrizkedjetek, és óvakodjatok] az írástudóktól [a törvénymagyarázóktól]. Akik hosszú [és díszes] köntösökben akarnak járni, [és akik előszeretettel járkálnak díszes köntösökben] és szeretik [és szívesen veszik] a piacokon [és a tereken] való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az első ülést, [a zsinagógákban szeretik a főhelyeket] és a lakomákon a főhelyeket [(prótokliszia): szó szerint: első helyen fekvést];

Luk. 20,47 Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből [(prophaszisz): látszatra, színlelésből szerepjátszásból] hosszan [(makrosz): hosszadalmasan, terjengősen] imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek [(perisszosz krima lambanó): ezeknél a kelleténél több, haszontalan vita előzi meg döntésüket valami mellett vagy ellen, hogy azt elfogadják, vagy befogadják]^.

Dicsérjétek az Urat

Isteni oltalom

Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. (Ésa. 31,5)

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Isten ígéreteinek telt korsójából csak a hit keze tölthet. A hitetlenség kilyukasztja a fenekét (2.Kir. 4,4). 

Őszinte hitélet

„Nem mindenki, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! – megy be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát” Máté 7:21.

Szigeti Jenő professzortól hallottam először a ’Jaj Istenem!’ keresztényekről. Amikor baj van, akkor, jaj, Istenem! Amikor az élet úgy kívánja, akkor büszkén, tán kérkedőn kihúzza a mellét: Én kérem szépen keresztény vagyok! Rögtön tudja, hogy X-et „megverte az Isten!” Gyönyörűen fúj gyerekkorából megmaradt szólamfoszlányokat néha Noét összekeverve Péterrel. Máskor meg felsóhajt: Jaj Istenkém, most segíts! Szó szerint idézi a Bibliából, hogy „ezer betelik, kettő nem!” – merthogy a régi öregek azt mondták, ez is benne van a Bibliában. (Egyébként nincs benne)

Nem elég! Egyáltalán nem elég! Nem elég azt mondani, hogy Uram, Uram! Kevés!

Váczi Mihály is erről írt:

Nem elég sejteni,

hogy milyen kor jön el;

jövőnket - tudni kell!

Nem elég a célt látni;

járható útja kell!

Nem elég útra lelni,

az úton menni kell!

Ha hited csak szólam – az kevés! Ha hited nem párosul tettekkel – az kevés. Ha csak addig jutsz, hogy Uram! Uram! Még nagyon az elején vagy!

Nem elég.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2011/07/oszinte-hitelet.html

Nem érted? Bízz Istenben

"Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet" Péld. 3,5-6

Lehetséges, hogy most úgy érzed, egy zsákutcában vagy - anyagilag, érzelmileg, kapcsolatilag - de ha bízol Istenben és hitben tovább mész, még akkor is, ha nem látod merre, Isten fogja kikövezni az utat számodra.

Ahogy haladsz előre az úton, amit Isten rakott le eléd, egyre jobban meg fogod érteni azt. De a megértés nem feltétele annak, hogy elindulj ezen az úton. A Példabeszédek 4,18 ezt mondja: "Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig."

Egy nap ott fogsz állni az örökkévalóság fényében és látni a teljes képet. Látni fogod Isten célját azon az úton, amit Isten külön neked választott.

Addig is cselekedjünk úgy, ahogy a Példabeszédek 3 mondja: "Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet".

Legyél türelmes. Isten tudja, hogy mit csinál. Isten tudja, hogy mi a legjobb számodra. Ő látja a végcélt. Te nem. Mindazok a problémák, szívfájdalmak, nehézségek és késlekedések - azok a dolgok, amik miatt azt kérdezed "miért?" - egy nap mind világosak lesznek Isten szeretetének a fényében.

De addig, tanuljunk meg bízni Istenben!

http://napiremeny.blog.hu/2011/10

Az Úr Jézus dicsérete és megvallása

Isten fegyverzete

Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által. Éppen ezért legyetek éberek teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért (Ef. 6,13-18)

SZEMBESÜLÉS A LYME-KÓRRAL

Szerző: Guti Tünde

Napsütéses, kora nyári napra ébredtünk. Igazi kiránduló idő!

Erre jó a szombat, nosza, menjünk valamerre!

Rövid tanakodás után eldöntöttük, hogy Gödöllő az úti cél,

bejárjuk a csodálatos, arborétumszerű birtokot és megnézzük

Sissy gyönyörű kastélyát. Jókedvűen indultunk, nem volt túl

meleg. Focilabdát is vittünk, jól jön az egy sportos családban!

Néhány órát töltöttünk ezen a mesébe illő helyen, majd egy

röpke focizás után gazdag élményekkel indultunk haza.

Itthon ment minden tovább a megszokott kerékvágásban.

Egészen addig, amíg észre nem vettem, hogy erősen viszket a

csípőm. Nem nagyon törődtem vele, de amikor már fájt is, az

arra ösztönzött, hogy meg kellene nézni, mi van ott! Mivel nem

láttam hátra, Béla és egy tükör segítségével megállapítottam,

hogy egy féltenyérnyi piros folt látszik. Este volt már, ezért

megbeszéltük, hogy másnap megmutatom az orvosnak. Igen ám,

de akkorra duplájára terebélyesedett a folt, s ijesztően változott

a színében a sötétebb és a világosabb árnyalat. Ráadásul a házi

orvosunk késő délután rendelt, így továbbra is az izgatottság és

a fájdalmak közt telt az idő.

Nem tudom, miért, de a rendelés vége felé került rám a sor.

A doktornőnk ránézett a csípőmre és elkomorodott arccal mondta:

LYME -KÓR! Egyértelműen látszik a férfitenyér nagyságú,

kokárda sávozású piros folt. Kellően megijesztett, sürgősséggel

küldött azért a gyógyszerért, ami akkor nyújt védelmet, ha a

kullancscsípés után 11 napon belül kezdik adagolni. Lázasan

próbáltam visszaemlékezni, s egyértelművé vált, hogy Gödöllőn

találkoztam a fertőzött kullanccsal. Érdekes, hogy a kirándulás

után pont 11 nappal kerültem orvoshoz…

Mivel régebben olvastam Makra Ágnes: Kullancscsípéstől a

maláriáig c. könyvét, eléggé megrémültem a ténytől! Rohantunk

férjemmel az ügyeletes gyógyszertárba, ahol a patikus átnyújtva

a gyógyszert figyelmeztetett, hogy haladéktalanul kezdjem el

szedni!

Úgy éreztem, mintha nem is velem történne mindez. Tisztában

voltam a lehetséges következményekkel: agyhártyagyulladás és

fokozatos bénulásos állapot. Este került az álom. Nem nagyon

mertünk egymáshoz szólni, Bélával együtt próbáltuk az Úr elé

borítani kétségbeesett gondolatainkat. Szinte bénító volt a jövőm

felőli aggódás!

Másnap felhívtam édesanyámat, testvéreimet és a gyülis ima

riadóláncot. Jó volt tudni, hogy sokan imádkoznak értem!

Csak az Úrban bízhattam, annak ellenére, hogy szedtem az

orvosságot, mivel annyira a határon volt a kezelés kezdete. A

félelem árnyékolta be mindennapjaimat, mi lesz a családommal,

férjemmel, négy gyermekünkkel. Közben ijesztő jelenségeket

tapasztaltam. Mintha az ujjaimból kiment volna az erő.

Egyszerűen kiestek a kezemből a tárgyak. Legyen az bármi,

amit megfogtam, észrevétlenül elejtettem. Nagyon megijedtem,

hogy elkezdődött az idegrendszeri leépülés! Úgy éreztem,

hogy versenyt futok az idővel, hiszen a 11. napon kezdtem

el szedni a folyamat visszafordítását szolgáló medicinát.

TUDTAM, HOGY CSAK AZ ÚR SEGÍTHET RAJTAM, a

tabletta az csak „gyógyászati segédeszköz”. A rettenetes

betegség bennem van és csak Isten veheti ki belőlem!

Könyörögtem, fohászkodtam, és ezt tették nagyon drága

testvéreim is.

Feszítő szorongásban teltek a hetek. A bizonytalanság

bénító súlyként akart összemorzsolni. Csak a hit és a remény

tartotta bennem a lelket: az az Úr, akiben hiszek, olyan Isten,

aki mindenható hatalmánál fogva bármit megtehet! Az Ő

kezében tudtam az életem.

Hosszú, nyomasztó időszak telt el, amikor felfedeztem,

hogy nincs fájdalom, nincs körkörös, piros folt, nincsenek

potyogó konyhaeszközök. Vajon meggyógyultam?

Próbáltam ráállni és elhinni, hogy mennyei Atyám cselekedett.

Ha ismerősök kérdeztek hogylétem felől, azt válaszoltam,

már jól vagyok! Dicsőség az Úrnak!

Az idő múlásával egyre biztosabb voltam benne, hogy

TUDOM, KINEK HITTEM! Isten az Úr, aki a hajszálon

múló életeket is meg tudja menteni! Ő az én gyógyítóm,

Ő az én megtartóm és szabadítóm!

Körülbelül 8 év távlatában is ezt vallom: az Úr az Isten!

Jézus Krisztus él, aki az út az Atyához. Csak benne lehet reménységünk!

Guti Tünde

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/78

Jó döntések

Egy fiatalember mindössze harminckét éves volt, amikor bankigazgatói állásra jelölték. Ez az előléptetés a fiatalember legmerészebb álmait is felülmúlta, de egyszersmind meg is rémítette, ezért elment az igazgatóság köztiszteletben álló idős elnökéhez, hogy tanácsot kérjen, hogyan lehet belőle jó bankelnök.

-     Mi a legfontosabb dolog, amit újdonsült elnökként tennem kell? - kérdezte az idősebb férfit.

-     Hozzon jó döntéseket! - hangzott a tömör válasz. A fiatalember egy kicsit gondolkodott, majd azt mondta:

-     Nagyon köszönöm, ez nagyon hasznos. De nem tudná egy kicsit részletesebben kifejteni? Hogyan hozhatok jó döntéseket?

A bölcs öregúr így felelt:

-     Tapasztalat.

Ekkor a fiatal elnök dühösen kifakadt:

-     De uram, én ezért vagyok itt. Nincs kellő tapasztalatom ahhoz, hogy jó döntéseket hozhassak. Hogyan szerezhetek tapasztalatot?

-     Rossz döntések - jött a válasz.

A lelki érettségre nem könnyű szert tenni. Általában egy sor hiba elkövetése által teszünk szert rá. Ne csüggedj el túlságosan, ha nem vagy képes tökéletes keresztyén életet élni most rögtön. Erről szól az elkötelezettség.

Az elkötelezettség azt jelenti, hogy még ha újra és újra elhibázod is, kitartasz, és tanulsz a hibáidból.

Ne mondj le Jézus követéséről; Ő sosem mond le rólad!

Mert Ő ilyen: „És ha egy napon hétszer vétkezel ellene, és egy napon hétszer Őhozzád térsz, mondván: Megbántam; megbocsát neked” (Luk. 17,4)

http://velunkazisten.hu/content/small_story/J%C3%B3_d%C3%B6nt%C3%A9sek

Keressetek és találtok!

Ha keresed, megtalálhatod" (1Krón 28,9).

Szükségünk van Istenre, és neki mindig van ideje a számunkra, ha keressük Őt. Senki elől nem rejtőzik el, aki színe elé kívánkozik. De nem lehet ezt a találkozást kiérdemelni, vagy kegyeit megvásárolni, egyszerűen csak keresni" kell Őt. Akik már ismerik az Urat, keressék Őt újra és újra imádsággal, hűséges szolgálattal és szent hálaadással: akkor egyre jobban kijelenti nekik szeretetét, és megáldja őket közösségével. Akik pedig még nem ismerik Őt úgy, hogy békességük forrása lehetne, induljanak el azonnal, és keressék, amíg meg nem találják Őt, mint Megváltójukat, barátjukat. Atyjukat és Istenüket.

Milyen erős biztatás ez az Ige minden keresőnek! Keressetek és találtok!" (Mt 7,7). Igen, ha Istent keresed, te is megtalálod Őt. Ha pedig megtaláltad, benne megleled az életet, a bűnbocsánatot, a megszentelődést és az üdvösséget. Keresd, keresd kitartóan, akkor nem hiába fogod keresni. Drága testvérem, keresd Őt már most! Ott, ahol vagy, és most, mert most van itt az alkalmas idő. Hajoljon meg merev térded és még merevebb nyakad, és kiálts Istenhez, az élő Úrhoz. Krisztus nevében keresd a megtisztulást és a bűnbocsánatot. Isten nem utasít el. Dávidnak fiához, Salamonhoz intézett fenti biztatása igaz, ezt e könyv szerzője is megtapasztalta. Higgy az Igének, cselekedj a szerint, s találkozásod lesz Istennel!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Áldjátok Isten mindörökké tartó kegyelmét.