2012. június 28.
Amit vet az ember.
...amit vet az ember, azt fogja aratni is... (Gal 6,7)
Kevesen gondolnak arra, hogy az életünk folyamatos magvetés.
Minden szavunk, gesztusunk, tettünk hatással van a környezetünkre, beépül mások
életébe, és akarva-akaratlanul példává lesz. Jó vagy rossz példává.
Amit a gyerekek látnak otthon, még ha kamaszkorukban nem
értenek is egyet vele, később a legtöbb esetben ők is azt fogják tenni. Nagyon
tudatos magatartás kell ahhoz, hogy a rossz példa láttán valaki éppen ezért ne
úgy, hanem másként, helyesen éljen majd.
Nem kell ehhez feltétlenül tudatosság, elég, ha egy
istenfélő ember éli a maga megszentelt, tiszta életét, azzal szórja a jó
magokat. Aki istentelen, embertelen életet él, veti a gyomot. Mindkettő ki fog
kelni, megtermi a maga gyümölcsét. Mindenki csak olyan magot tud vetni, amije
van, és mindenből az fog kikelni, aminek a magja. Senki nem akar kukoricát
szedni ott, ahova búzát vetett.
De szabad tudatosan is jó magot vetnünk. Úgy beszélni, élni,
cselekedni, hogy azzal gyarapítsuk az életet, gazdagítsunk másokat, „...aki
szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat." (2Kor 9,6)
Nem érdemes kispórolni a munkáinkból az alaposságot, áldozatot, mert az
valamikor valakinek kamatozni fog.
De akkor is érdemes bőven vetnünk, ha nem mi fogjuk
learatni? Igen. A mi feladatunk a vetés. Az aratás Isten dolga. A mi nagy
kiváltságunk, hogy gazdagíthatjuk az életet, bárki fogja is a termést
betakarítani.
Fontos figyelmeztetés még: „aki a testének vet, az a testből
arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök
életet." (Gal 6,8) Vagyis aki Isten nélkül tölti el földi életét, nélküle
tölti az örökkévalóságot is. Aki vele járt itt, vele lesz a mennyben is.
Marilyn Hickey: Szent Szellem a te Segítőd
Hogyan érthetjük meg teljesen a Szent Szellem szerepét az
életünkben?
Mibe öltözöl fel?
Hogyan használ Isten minket a szolgálatban? Nézzük meg a
Lukács 24:49-et! Ez egy nagyon erőteljes ige, és segíteni fog neked abban, hogy
átvedd, amit Isten adni akar neked - valami nagyon különlegeset: erőt.
És íme elküldöm rátok Atyám ígéretét; ti pedig maradjatok
Jeruzsálem városában, amíg felruháztattok mennyei erővel.
Jézus mondja ezt a tanítványainak: "Várjatok Rám! Ne
csináljatok semmit, mert a Szent Szellem ereje nélkül igazából úgysem tudtok
igazán semmit sem csinálni!" Azt ígérte nekik, hogy "felruháztatnak
erővel".
Ez a szó azt jelenti, hogy felöltöztetni. Jézus fel akar
minket öltöztetni a Szent Szellembe. Természetes szinten, amit magadra veszel,
befolyásolja, azt hogy hogyan nézel ki. Hasonlóan, szellemi szinten, amikor
felöltözzük magunkra a Szent Szellemet, akkor el is kezdünk úgy kinézni - és
úgy cselekedni -, mint a Szent Szellem.
Beszélgettem egyszer egy pásztor feleségével, aki a
tizenévesekkel foglalkozó szolgálatot vezette. Úgy érezte, a Szent Szellem arra
vezeti, hogy vigye el a csoportját egy diszkóhoz a város központjában, ahol a
város legtöbb tinédzsere táncolt, ivott és kábítószerezett. A csoportjával
szórólapokat osztogatott és bizonyságot tett az arra járó fiataloknak. Éjféltől
hajnal háromig csinálták ezt.
Végül aztán a diszkó tulajdonosa kijött és nekiesett ennek
az asszonynak. "Ezt nem lehet itt csinálni. Tönkreteszik az
üzletünket."
A nő erre azt válaszolta: "Ez az utca nem a magáé; a
járda közterület. Nekem pont annyi jogom van itt lenni ezen az utcán, mint
magának. Nem megyek el innen."
A férfi megrántotta a vállát, és annyit mondott:
"Lehet, hogy még nagyon megbánja, ha itt marad."
A pásztor felesége később azt mesélte: "Annyira bátor
voltam, hogy tudtam, soha nem fogom megbánni. Isten hívott el oda és tudtam,
hogy nem esik bántódásom. Ezért azt mondtam a tulajdonosnak: »Hát pedig én itt
maradok. Amíg Isten azt mondja nekem, hogy maradjak itt, addig itt is
leszek!«"
Néhány éjszakán át ez így folytatódott, míg végül a
tulajdonos belefáradt, és azt mondta: "Na jó, maga itt azt gondolja
magáról, hogy milyen jó fej. Ha tényleg olyan fontos mondanivalója van, akkor
jöjjön be és mondja el!
A nő szívében a Szent Szellem azt suttogta: Ne ma este.
- "Miért ne?" - kérdezett vissza.
Mert ma este egy kis zenekar játszik, és ezért csak kevesen
vannak. A nagy zenekar a jövő héten játszik majd, és akkor telt ház lesz. Ezt
mondd meg neki!
Tehát a nő azt mondta a tulajdonosnak: "Azt akarja,
hogy akkor menjek be, amikor kevesen vannak? Azt már nem! Csak akkor megyek be,
amikor egy nagy zenekar játszik, és telt ház van. Jövő szerdán.
A tulajdonos nem is tudta, mit mondjon erre. Ezért aztán
engedte beszélni a nőt.
Szerda este tehát a pásztor felesége megjelent a klubban.
Tényleg telt ház volt. Felment a színpadra, a fények, a zaj és a tömeg
közepette és azt mondta: "Tíz percem van, ezért nyíltan fogok beszélni
veletek. Tudjátok, hogy Jézus szeret benneteket, és vannak köztetek olyanok,
akik tudják, hogy nem itt kellene lenniük. Visszacsúsztatok, elhidegültetek
Istentől, de most azt szeretném, ha lenne bennetek annyi bátorság, hogy
felálltok és velem együtt kijöttök innen."
A fiatalok fele felállt és kiment a nővel együtt! Halleluja!
Hogyan tudta ezt elérni? A Szent Szellem felöltöztette erővel és kenettel.
Előfordulhat, hogy abba a hibába esünk, hogy azt gondoljuk,
hogy a Szent Szellemet felöltözni egy folyamat. Ez azonban nem így van. A Szent
Szellem felöltözése egy pillanat alatt megtörténik.
Amikor a tanítványok pünkösdkor megkeresztelkedtek, akkor az
nem egy folyamat volt! És semmi kétség afelől, hogy valóban felöltözték a Szent
Szellemet, mert utána elmentek, és elkezdték meggyógyítani a betegeket,
feltámasztani a halottakat és megszabadítani a foglyokat.
Néha azonban azt gondoljuk, hogy nem vagyunk elég szellemiek
ahhoz, hogy felöltözzük a Szent Szellemet. Persze azok az emberek, akik
pünkösdkor a felső szobában összegyűltek, szintén nem voltak szellemiek. Péter,
például háromszor megtagadta Jézust. Isten azonban tökéletlen edényeket
használ, és felöltözteti őket a Szellemével, hogy elvégezzék az Ő munkáját.
Amikor Isten felöltöztet minket a Szellemével, akkor
valójában az Úr örömébe öltöztet be minket, mert az öröm bele van csomagolva a
kenetbe.
Ajándék
Böjte Csaba gondolatai
Lelke mélyén az ember el nem múló örömre vágyik.
Amikor ennek forrását keresi, Valakire talál.
Ajándék! Annyira szép ez a gondolat: minden,
ami van a Földön, minden Isten ajándéka. A szép kék ég, a két kezünk, egy
találkozás, egy megismerés egy barát, az élet maga, minden - minden
Isten ajándéka.
Olyan
jó ezzel a hittel nézni a körülöttünk lévő dolgokat, személyeket, mindent.
Végül is, lehetne fekete és fehér a világunk, mint a régi televíziókban,
akkoriban úgy is megértettük a filmeket. De milyen szép, hogy Isten irántunk
való túláradó szeretetében, megajándékozott a színek világával.
És gondoltál az ízekre? Végül is lehetne csupán
két - háromféle íz: - "saláta és retek, osszátok be!" - mondhatta
volna az Isten. Ha te elmész valahova látogatóba, és ott hatfogásos ebéddel
várnak, az egyet jelent azzal, hogy fontos vagy nekik, szeretnek téged.
A mi Urunk Istenünk, hányféle gyümölccsel, zöldséggel, ízzel
fogadott születésedkor? Nincs az autónál vaníliás meg kakaós üzemanyag,
egyetlen fajta üzemanyag van, és az autó milyen jól megvan vele! Túláradó
szeretetében elhalmoz a Teremtőnk ajándékaival, azt akarja, hogy jól
érezzük magunkat ezen a földön. Maga a lét is ajándék
szeretetből!
Aztán ott vagy te magad: Csodáld meg a kezedet,
ahogy fogsz, vagy simogatsz, ahogy kenyeret szelsz, írsz, vagy keményen
dolgozol. Kezed, Isten szép ajándéka. A lábad, melyen
jársz, szaladsz, futballozol, és úszni is tudsz vele, ajándék, ingyen
kaptad. A szíved!Egyik gyermekemnek születési
rendellenessége volt az egyik szívbillentyűjével. A sikeres műtét két és
félmillió forintba került. Az én szívem, mind a négy billentyű, szépen csendben
dolgozik ötvennégy éve, csak a négy billentyű tíz millió forint. Ajándék,
semmit sem adtam érte.
Olyan jó dolog azt tudni, hogy amikor még meg sem
születtél, akkor Isten kiválasztott egy lányt vagy egy fiút, és elkezdte
formálni, alakítani, szépíteni, hogy neked adja, ajándékba. Igazából
Isten teremthette volna valamennyiünket ugyanarra a kaptafára. Vagy
csinálhatott volna 2-4 kaptafát: egy szőkét, egy barnát, egy feketét. Minek
komplikálni? De minden ember más. Mindenki a maga módján egyetlen, és
csodaszép.
Isten így látta jónak, nagylelkűségében, legyen áldott
az Ő jósága. A bőség gazdagsága!
Jó dolog ajándékot kapni!? Olyan
jó dolog úgy nézni a másikra, hogy ő számomra Isten ajándéka, áldása,
simogatása. Isten nagyon szeretne téged boldoggá tenni, és
ezért megajándékoz a kedveseddel, menyasszonyoddal,
feleségeddel, barátoddal. Isten legcsodálatosabb ajándéka a te kedvesed,
menyasszonyod, vőlegényed, barátod, ki elfogad, értékel, és boldoggá
tesz.
Persze fontos tudni, hogy nemcsak a másik ajándék számomra,
hanem én is ajándék vagyok számára. Ülj le, és tudatosan érezd
magad ajándéknak , áldásnak. Isten annyira szereti a te kedvesedet, annyira akarja az ő
boldogságát, hogy megteremtett téged. Te vagy a válasz a
társad kérdéseire, értelme a reggeli kelésének, munkájának. A te simogatásod,
Isten hálája jóságáért, becsületes tiszta életéért. Üljél le a szobádba, és éld
át ezt az érzést. Te nem egy sodródó falevél vagy, egy
értelmetlen seb ezen a földön, hanem áldás és ajándék.
Gondolkozz el, vajon a léted valóban Isten áldása a másik
számára? Tedd fel a kérdést: - Valóban ajándék vagyok a másik
számára? Ez a mai napom, ez a mondat, amit mondtam,
ez simogatás volt? Egy kedves ölelés? Áldás? Gyógyír a másik sebére? Meleg
tavaszi eső, napfény, mely virágbomlásra indítja a társamban a félénk
rügyeket?"
Egészen biztos Isten senkit nem azért teremtett, hogy átok
legyen, nehézség, ezen a földön. Az Úr azt szeretné, hogy mindannyian a magunk
módján családunk, népünk, nemzetünk, egyházunk számára az ő áldása, ajándéka,
szeretetének a jelei legyünk.
Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad,
és boldog leszel!
Sparky, az örök vesztes
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit a
pajtásai egy képregényben szereplő „Sparkplug" nevű ló után Sparky-nak
neveztek. Bár a fiú utálta a gúnynevét, soha nem tudott megszabadulni tőle.
Az iskola nehezen ment Sparky-nak. Amikor nyolcadik
osztályos volt, minden tantárgyból megbukott. A középiskolában meghúzták
fizikából. Tulajdonképpen mind a mai napig tartja azt a rekordot, hogy az
iskola történetében ő volt a legrosszabb tanuló fizikából. Ugyancsak megbukott
latinból, matekból és angolból. A sportban sem jeleskedett. Játszott az iskola
golfcsapatában, de gyenge játéka miatt csapata elveszítette a bajnokságot.
Egész ifjúságát vesztesként élte meg a társasági élet terén.
Nem mintha bántották volna a többiek - egyszerűen csak senki nem figyelt rá
igazán. Olyannyira, hogy meglepődött, ha az iskolán kívül ráköszöntek
osztálytársai. Soha nem udvarolt, nem is hívott meg egy lányt sem semmire.
Mindig attól félt, hogy visszautasítják. Az, hogy vesztes volt, nem törte le
túlságosan. Elhatározta, hogy az életben minden tőle telhetőt megtesz, és nem
törődik azzal, hogy ki mit gondol róla.
Ugyanakkor volt egy hobbija Sparky-nak. Szerette a
képregényeket, és ő maga is rajzolt saját képregényeket. Azonban senki más nem
gondolta, hogy azok jók volnának valamire is. Amikor végzős diák volt a
középiskolában, néhány képregényét felajánlotta az iskola évkönyvébe, de
elutasították. De Sparky csak rajzolt tovább.
Arról álmodott, hogy valamikor a Walt Disney-nek fog
rajzolni. Miután leérettségizett, írt egy levelet a Walt Disney Stúdióknak,
amelyben álláslehetőség felől érdeklődött. Válaszként kapott egy hivatalos
levelet, melyben arra kérték, küldjön el néhány mintát a rajzaiból. Azt is
kérték, hogy rajzoljon egy karikatúrát, amelyen „egy ember úgy javít egy órát,
hogy visszalapátolja a rugókat és a fogaskerekeket a belsejébe".
Sparky megrajzolta a karikatúrát, hozzácsatolta néhány más
rajzát, és elküldte a Disney Stúdióknak. Csak várt és várt a válaszra. Végül
megjött a válasz - egy újabb hivatalos levél, amely tudatja vele, hogy nincs
számára állás.
Sparky csalódott volt, de nem lepődött meg. Mindig is
vesztes volt az életben, és ez csak egy újabb veszteséget jelentett. Bizarr
módon úgy érezte, hogy az élete mulatságos. Megpróbálta saját életét bemutatni
képregény formájában - olyan gyermekkort, amely egy vesztes kisfiú, egy
krónikus alulteljesítő szerencsétlenségeivel teljes.
Ezt a képregény-szereplőt ma az egész világ ismeri. A fiú,
aki megbukott nyolcadik osztályban, a fiatal művész, akinek a munkáit nemcsak a
Walt Disney Stúdio utasította el, hanem saját középiskolai évkönyvének
szerkesztői is, nem más, mint Charles Monroe „Sparky" Schultz -a Peanuts
(Snoopy) c. képregény megalkotója, és a Charlie Brown nevű peches kisfiúé,
akinek a sárkánya sohasem száll fel.
Mindannyian tapasztaltunk már elutasítást és kudarcot
életünk során, de Isten mindegyikünknek adott egyedi tehetséget és
képességeket, amelyek képessé tesznek arra, hogy jelentősen hozzájáruljunk a világ
arculatának alakításához.
Neked milyen
ajándékaid vannak? Ha nem próbálod meg használni őket, soha nem fogod
felfedezni, mit bízott rád Isten. Olyanoknak kell lennünk, mint az a kisfiú a
Bibliában, aki felajánlotta ebédjét Jézusnak - Jézus pedig felhasználta azt egy
nagy sokaság megvendégeléséhez. (Lásd Jn 6,9.)
Carl Eichhorn: Mária szeretete az Úr iránt (VI.)
Bizony mondom nektek, hogy mindenütt, ahol az egész világon
hirdetik az evangéliumot, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetik majd,
az õ emlékezetére.(Máté 26, 13)
Az igazán jó cselekedetek nem merülnek feledésbe. Isten
emlékezetében maradnak, egyszer pedig mindezek napvilágra kerülnek, amikor
Isten könyvei megnyittatnak. Isten nem feledékeny (Zsid 6, 10). Mindent
megjegyez magának, amit tiszta szándékból tesznek. Malakiás prófétánál olvasunk
arról, hogy Istennek van egy emlékkönyve, melybe mindazok beíratnak, akik Õt
félik és nevérõl emlékeznek. Mindazok a jó cselekedetek, melyeket az Úr
dicsõségére tesznek, talán nem kerülnek emberi krónikákba, Istennél azonban fel
vannak jegyezve. Lehet, hogy amiket itt a földön nagy tettekként ünnepelnek és
dicsérnek, azok az örökkévalóságban feledésbe mennek. A rejtve, csendben
véghezvitt jótetteket azonban Isten nyilvánvalóvá teszi az örökkévalóságban,
minden gyermekének nagy örömére. Ha valaki körül nagy hûhót csapnak, könnyen
lehetséges, hogy ezzel már el is vette jutalmát. Kempis Tamás mondotta, hogy
"jobb, ha itt ismeretlen maradsz".
Máriának ezt a szeretetszolgálatát már itt sem borítja
feledés. Lehet, hogy amíg élt, hallgattak róla, de az Úr Jézus gondoskodott
arról, hogy késõbb az egész világon ismertté legyen. Az Úr iránt való
engedelmességbõl az evangélisták hûségesen leírták a megkenetés történetét és
így az, ami akkor Bethániában egy egyszerû házban történt, az egész világ
tudomására jutott. Mindenütt, ahol a Bibliát forgatják és Jézus Krisztust
prédikálják, a bethániai megkenetés is újra meg újra szóba kerül.
A szó megszokott értelmében ez nem volt valami hasznot hajtó
cselekedet, és mégis végtelenül sok haszon származott belõle. Mert mindenütt
azt hirdeti, hogy a Jézus iránt való tiszta szeretet az egyetlen dolog, ami
Isten jótetszését kiváltja. Az a szeretet, mely ebben a cselekedetben
nyilvánvalóvá lett, már több mint 1900 éve illatozik és számtalan szívet
hasonló szeretetszolgálatra indít.
A Jézus iránti szeretet a lélek igazi élete. Ahol ez
hiányzik, ott csak a halál és gyümölcstelenség uralkodik, az ember pedig
megérett a büntetésre.
A jégen!
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az első, hideg téli
napok, csillagos éjszakák után keményre fagyott a falu széli tó tükre. Egyik
éjjel mesebeli havazás kezdődött, és az egész tájat mintha elvarázsolták volna.
Hófehér lepel borított be mindent, csend ült a hegyoldalon, a fenyvesen és a
házak közt.
Csak a kis Olivér hangoskodott, édesapja kabátszélét
húzogatva.
- Annyira szeretnék korcsolyázni! Már elég vastag a jég a
vízen – nyafogta.
- Nem lehet még, kicsim, értsd meg! Veszélyes, mert a
parttól beljebb még nem elég stabil!
Így ment ez napokon át. A kisfiú kérve kért, az édesapa
bölcsen várt. Közben kémlelték az eget, és gyakran kisétáltak a hívogató
korcsolyapályára. Ilyenkor találkoztak néhány vakmerő gyerekkel, akik nagy
hancúrozással csúszkáltak. A játék elérhetetlen íze vággyal teli szomorúságot
dobogtatott Olivér lelkében.
* * *
Az esti harangszó a jó meleg szobában érte a kis családot.
Jókedvűen pattogott a tűz a kályhában. Miközben édesanyja vacsorához terített,
Oli fakockákból épített méretes várat játék katonáinak. Édesapja csendben
nézte. Egyszer csak leborult nagy robajjal, apa és fia szeme összekacagott.
Abban a pillanatban hirtelen kivágódott az ajtó, és
lélekszakadva rontott be Sándor bácsi a szomszédból. Látszott rajta, hogy
valami nagy baj van.
- Gyertek gyorsan! Pali beleszakadt a tóba! – Alig kapott
levegőt, és már futott is tovább.
Mindenki felugrott a helyéről, és villámgyorsan kabátba,
csizmába bújva rohant utána. Már többen ott segédkeztek, ahol a baleset
történt. A 14 éves kamasz halálsápadtan feküdt előttük. Az újra élesztés után
szülei sírva rángatták le róla a fagyosra keményedett ruhát, gyorsan száraz
takarókba göngyölték, és melegvizes palackokkal rakták körbe.
Hamar odaért az orvos is, aki szakszerűen ellátta Palit és
mentőt hívott. Az erőtlen fiú lassan kinyitotta a szemét. Kékes színűre hűlt
ajkai alig mozdultak. Nagy nehezen csak ennyit tudott mondani:
- Türelmetlen és engedetlen voltam.
Olivér dermedten nézte, ahogy kimerült játszótársát
befektették a mentőautóba, és gyorsan elhajtottak vele. Édesapja a vállára
tette a kezét, majd magához szorította.
- Szeretlek, kisfiam! – suttogta, és mintha soha nem akarná
elengedni, úgy tartotta erős karjai közt.
- Bocsáss meg, édesapám! – hajtotta le fejét a fiú.
Tizenkét éves gyermeki szívével pontosan tudta, hogy
ugyanaz, vagy még súlyosabb szerencsétlenség vele is megtörténhetett volna, ha
ő merészkedik be a jégre. Könnyes, nagy szemeit sokáig tartotta az őt ölelő
gondoskodó karon, majd belefúrta magát biztonságot nyújtó melegségébe.
* * *
De sokszor hajtogatjuk mi is kéréseinket, sóhajtozunk,
panaszkodunk, és ha mennyei Atyánk azonnal megadná vágyainkat, akár komoly
bajba is kerülhetnénk. Ő jól tudja előre, mi az, ami épülésünkre válik. Tudja,
minek mikor van itt az ideje, ismer minket, és a legtökéletesebb tervet
készítette számunkra. Bízzunk az Úrban, mert senki nem szeret annyira, mint Ő!
Mellettünk van, kezében tartja az életünket, és a
boldogulásunkat munkálja. Ha tanácsaira hallgatunk, szavait a szívünkbe rejtjük
és megtartjuk, akkor hittel, derűvel nézhetünk a holnap elé.
„Azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukra van!” Róma
8:28.
Ez a SZERETET?
Ma is aktuális ez a tegnapi esemény, kérlek oszd meg!
Ma egy igen megrázó esemény tanúja lettem, és úgy érzem ki
kell beszélnem, mert csak forr bennem és magamnak fogok vele ártani.
Egyik városunkban él egy skizofréniában szenvedő, asszony,
aki ráadásul még az alkohol megkötözöttségével is küszködik. Hosszabb
gyógykezelés után úgy döntött elmegy a gyülekezetbe ahol megtért, hogy az Úr
Igéjében megerősödjön, hogy érezze az Isten gondoskodását a testvéreken
keresztül, hogy az Úr örömével telítve léphessen tovább.
Nagy meglepetésére - az amúgy erős gyülekezetnek vallott
(önmagukat) - "testvére"i a Krisztusban elküldték, eltanácsolták a
gyülekezetből, hivatkozván arra, hogy nem tett bűnvallást és ezért, neki is és
a gyülekezetnek is jobb ha nem jár oda!
Nem akarok nevet említeni (pedig szívem szerint megtenném,
mert nincs az a sötétség amely napvilágra ne kerülne!), de kérdem én nem azért
jött-e Jézus, hogy vigasztalja a megtört szívűeket, hogy élő kenyeret adjon az
éhezőnek, hogy szomját oltsa a szomjazónak!?? Te aki megítélted ezt az
asszonyt, aki elvetted tőle azt ami nem a tiéd, nem rettegsz, hogy ugyanez
megtörténhet veled, ha elgyengülsz és elesel, ha megtörik a hited amellyel oly
nagynak tartod magad?
Mit gondolsz te aki ezt cselekedted, hogy ez Jézus szíve
szerinti döntés volt? Az Isten dicsőségét szolgálod e azzal, hogy elveszed az
élet gyógyszerét a rászoruló betegtől? Vagy tán azt gondolod, hogy Jézus
Krisztus azért jött hogy kárhoztassa a világot!?
Imádkozom érted, értetek akik ezt cselekedtétek, hogy az
Isten bocsásson meg néktek és adjon nektek bölcsességet és szeretetet, hogy ne
a vakok vezetője legyél, hogy a való Istent fogadjátok be Aki a szeretet, mert
akiben ez a szeretet az Isten Szelleme lakik, felemeli a rászúrólót, és nem
taszítja le egy szakadékba.
És végezetül csak arra buzdítalak, hogy alázd meg magad az
Isten hatalmas keze alatt, hogy fel tudjon magasztalni, mielőtt sziklazúzó
pörölyként súlyt le rád az Ő haragja!
Az Isten bocsásson meg néktek!
Kérlek benneteket Drága Testvéreim, hogy akinek szívén van
ez az asszony imádkozzon érte, hogy találja meg helyét a Krisztus Testében, egy
olyan gyülekezetben ahol nem ítélik meg betegsége és megkötözöttsége miatt, és
osztjátok meg, hogy mindnél több emberhez eljusson.
Köszönöm! Az Isten békessége töltse be a ti szíveteket!
Bertalan István
"VAGYOK, AKI VAGYOK"
"VAGYOK, AKI VAGYOK" 2 Mózes 3:ll-l8.
Mózes, miután megkapta a kijelentést Ábrahám,nak, Izsáknak, Jákóbnak Istenétől, atyáinak Istenétől, amiatt aggódott, hogyan fogja bemutatni az Istent Izrael nemzetségének.
Isten utasítja, hogy így jelentse ki őt: "Vagyok, aki vagyok."
Ez életbevágóan fontos leckét tartalmaz mind Mózesnek, mind nekünk. Nem az a dolgunk, hogy Isten létét bizonyítsuk, hanem hogy kijelentsük Őt. Azokhoz az emberekhez, akikhez Mózes küldetett, a mai embereknek és sajnos kevés, vagy semmilyen ismeretük sincs arról az Istenről. Ugy kell hirdetnünk ezt, mint a változhatatlan Isten,ahogyan az Ő szeretett Fiában, Jézusban látható, aki "tegnap, ma és mindörökké ugyanaz."
Valójában ez a legmegfelelőbb, amelyet az Úr Jézus használ, hogy kijelentse kicsoda Ő. János evangéliumában hirdeti "Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok." János 8:58. Az egész evangéliumban ismételten mondja, hogy "én vagyok": az élet kenyere, a világ világossága, a jó pásztor, az ajtó, az út, az igazság és az élet, a feltámadás és az élet, az igazi szőlőtő. Ez az Isten, akinek ismeretére mindenkinek el kell jutnia.
A teremtés hirdeti az Alkotó létét, de Egyiptomban lévő
Izraelhez hasonlóan mindenkinek meg kell ismernie az örök, önmagában létező
"VAGYOK"-ot. Ez volt a megütközés nagy köve Krisztus napjaiban, és
még ma is.
Erre a nagy hatalmas Istenre, a "VAGYOK"-ra minden embernek szüksége van, aki Jézus Krisztusban kijelentette magát, és életét adta minden emberért, de feltámadott és él. Ő hív minden embert, nem akarja hogy egy ember is elvesszen, azt akarja, hogy minden ember megtérjen és eljusson az igazság megismerésére.
2012. június 27.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)