Pásztorra van szükséged

„Az Úr az én pásztorom…” (Zsoltárok 23:1)

Abraham Lincoln írta: „Sokszor térdre kényszerített az a nyomasztó tudat, hogy máshová nem fordulhatok. Minden bölcsességem elégtelennek tűnt olyankor.” Időnként mindannyian érzünk így. Azért van ez, mert mind juhok vagyunk, akiknek pásztorra van szükségük. Isten minden teremtménye közül a juhok azok, akik a legkevésbé képesek magukról gondoskodni.

Nincs irányérzékük: lesétálnak a szikláról, belebolyonganak egy folyóba és megfulladnak.

Védtelenek: nincsenek karmaik, melyekkel harcolhatnának, nem tudnak gyorsan futni, vagy felmászni egy fa biztonságába.

Piszkosak: a kutyák és a macskák tisztálkodnak, de ha egy birka koszos lesz, olyan is marad.

Most azt mondod: „Nem igazán tetszik, hogy birkához hasonlítanak”. Nos, jól van, akkor válaszolj ezekre a kérdésekre: Mennyire tudsz uralkodni indulataidon, ösztöneiden? Előfordult már, hogy te voltál az áldozat? Hasonlítasz Dr Jekyllre és Mr. Hyde-ra? Mindig tisztességes és becsületes vagy? Szoktál olajat önteni a tűzre, fokozni a viszályt és a zűrzavart, vagy mindig a békességre törekszel? Igazán szereted az embereket, vagy csak kihasználod őket a saját érdekeidre? Nagylelkű vagy, vagy legtöbbször csak olyanoknak adsz bármit is, akik valamivel viszonozhatják?

Egytől tízig terjedő skálán hogyan osztályoznád az emberektől, a kudarctól, a betegségektől, a haláltól, az elutasítástól vagy a kockázattól való félelmet? Olyan az életed, mint egy nyitott könyv? Milyen gyakran buksz el, és van szükséged bocsánatra: hetente? naponta? óránként?

Nagyon úgy hangzik, hogy pásztorra van szükséged! Tehát ahelyett, hogy azt mondogatnád: „az Úr az én pásztorom”, próbáld ki ezt: „Pásztorra van szükségem, ezért, Uram, légy te az életem pásztora!”

(Forrás: www.maiige.hu)

A neheztelés ládikója

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Egy tanár, minden diákjának azt a feladatot adta fel a következő hétre, hogy vegyenek egy karton dobozt és az elkövetkező héten minden egyes személyért aki bosszúságot okoz nekik, akiket nem szívlelnek és akiknek nem tudnak megbocsátani, tegyenek be a ládikóba egy barackot, melyre tegyenek egy címkét is az illető személy nevével.

Egy héten keresztül ezt a ládikót a hallgatóknak magukkal kellett cipelniük állandóan, otthonukba, az autójukba, az órákra, még éjszaka is ágyuk mellé kellett helyezniük azt.

A hallgatóknak szórakoztatónak tűnt az elején a feladat és mindannyian buzgón írták a neveket, melyek gyermekkoruktól kezdve eszükbe ötlöttek. Ezután, lassan-lassan, amint múltak a napok, a hallgatók újabb neveket írtak a listára, olyan emberek neveit akikkel naponta találkoztak és úgy tűnt, megbocsáthatatlanul viselkedtek velük szemben... Feltűnt nekik időközben, hogy a ládikó egyre súlyosabbá válik. A hét elején beletett barackok kezdtek ragacsos masszává rothadni, elviselhetetlen bűzt árasztva és a rothadás gyorsan átterjedt a többi barackra is.
Nehéz problémát okozott az is, hogy kötelesek voltak állandóan magukkal hordani ezt, vigyázzanak arra, nehogy az üzletekben, az autóbuszban, az étteremben, találkozón, ebédlőben, fürdőben felejtsék azt, főképp mert minden egyes hallgató neve és lakcíme valamint a kísérlet témája rá volt írva a ládikóra. Ráadásul, a karton doboz is kellett szétbomlani, siralmas állapotba kerülve: nehezen cipelve súlyos terhét.

Mindannyian gyorsan és világosan megértették a leckét, vagyis, annak a ládikónak a súlyával, amit egy héten keresztül magukkal cipeltek, magukat terhelték! Ne cipeljük a gyűlöletet, irigységet, más személyek iránti megvetést magunkban. Gyakran azt hisszük, hogy kegyelmet gyakorolunk másoknak megbocsátva. A valóságban azonban, ez a legnagyobb szívesség, amit önmagunknak tehetünk!
A te ládikódban hány barack van... és mit szándékozol velük tenni?!

Davis Wilkerson - Jézus visszajövetele

Alkalmas vagy

Készítette: Kati Fejes,

Ezt a Mai Igében olvastam!

Alkalmas vagy!

„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sámuel 16:7)

A Bibliában a legnagyobb emberek nem tartották magukat alkalmasnak. Mózes azt mondta Istennek, hogy nincs szónoki tehetsége. Gedeon azt mondta, hogy nincs megfelelő családi háttere. Jeremiás azt mondta, hogy fiatalnak és tehetetlennek érzi magát. Pál úgy jellemezte magát, mint aki a bűnösök között az első és az apostolok között a legkisebb. Dávidról pedig mindenki – Sámuel prófétát is beleértve! – azt gondolta, hogy nem alkalmas arra, hogy király legyen. De Isten másképp gondolta! Úgy döntöttünk, hogy újra elmondjuk egy frissen alkalmazott utazó ügynök történetét, aki első beszámolóját küldte a központba, mert a történet igazsága időtlen. Amikor a beszámolót megkapták, a főnökei megdöbbentek. Az új ügynök a következőket írta:

„Látam ám a dógokat amit soha senki nem vesz tűlünk és elattam nekik egy csomót. Mostan Sikágóba megyek.” Mielőtt az értékesítési igazgató kirúghatta volna, már meg is érkezett a következő beszámoló: „Idegyüttem Sikágóba és egy milijónál is többet attam el nekik”. Az értékesítési igazgató nem merte kirúgni az illetőt, de attól is félt, hogy mi lesz, ha nem rúgja ki, így az egész ügyet átpasszolta a vállalatigazgatóhoz. Másnap reggel az értékesítési osztály döbbenten látta az üzenetet, melyet az igazgató tűzött ki a hirdetőtáblára az ügynök két levele mellé. A feljegyzés így szólt: „Mán túl sok időt töltünk a hejesírásal és nem eleget az eladásal. Nézék meg ezeket az eladásokat! Azt akarom, hogy mindenki óvassa el Józska két levelit, aki uton van és naccerű munkát végez értünk, és mennyenek ki és csinájják amit ő!”

Jó dolog a diploma és a magas beosztás, de ötletességgel és kezdeményezőkészséggel felfegyverkezve, és Isten segítségével – alkalmas vagy!

Pajor Tamás - Vége van

Ige: Az Úr visszajövetel előtti dolgok

  „Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik [egyiket magukhoz veszik, Isten elfogadja, magáénak nyilvánítja], és a másik elhagyatik [a másik elvettetik, mert az egyik a kettő közül másféle, másfajta, idegen].

Két asszony őröl együtt [ugyanazon a helyen]; az egyik felvétetik [az egyiket magukhoz veszik, Isten elfogadja, magáénak nyilvánítja], és a másik elhagyatik [a másik elvettetik, mert az egyik a kettő közül másféle, másfajta, idegen].

Ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik [az egyiket magukhoz veszik, Isten elfogadja, magáénak nyilvánítja], és a másik elhagyatik [a másik elvettetik, mert az egyik a kettő közül másféle, másfajta, idegen]

És felelvén, mondának néki: Hol, Uram? Ő pedig monda nékik: ahol a test [(ptóma): ahol a dög, az élettelen test, a hulla], oda gyűlnek a saskeselyűk [a saskeselyűk a démonok szimbólumai]” (Luk. 17,34-37)

Máté is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Mert ahol a dög [(ptóma): a tetem, a hulla van], oda gyűlnek a keselyűk [a saskeselyűk: a démonok szimbólumai]; [Más fordítás: Ahol a keselyűk összegyűlnek, ott van a holttest]” (Mát. 24,28).

A tanítványok kérdésére még egyértelműbb választ ad az Úr, kijelentve, hogy ahol a testi ember nem született újjá, vagyis halott (ptóma=holttest): „…Mert a saskeselyű: „Fiai vért szívnak, és ahol dög van, mindjárt ott terem” (Jób. 39,33)

Hiszen aki nem születetett újjá, az még mindig bűneiben van, akiről azt mondja a Szent Szellem: „A bűnös minden nap kínokban gyötrődik, a rövid időben, mely a zsarnoknak jut. (Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma; de az erőszakos ember évei meg vannak számlálva). Ijesztő (rémítő) hangokat hallanak fülei, pusztulás támadhat rá még békében is (A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító).

Sorsa, hogy keselyűk falják fel a testét, jól tudja, hogy pusztulás fenyegeti, merthogy Isten ellen emelte (nyújtotta ki) a kezét, s szembe mert szegülni a Mindenhatóval (és erősködött a Mindenható ellen)” (Jób 15,20-21.25)

És ezért: „Mert ímé, feltámasztom (útnak indítom és idehozom) a Káldeusokat (azaz Babilónia lakóját, aminek jelentése: harcias), a kegyetlen és vakmerő (vad) nemzetet (szilaj népet), amely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, amelyek nem az övéi. Rettenetes és iszonyatos (félelmetes és borzalmas ez a nép), önmaga szerzi törvényét és hatalmát (ereje szab neki törvényt és hatalmat)). És lovai serényebbek (gyorsabbak) a párducoknál, és gyorsabbak (és vadabbak) az estveli (a pusztai) farkasoknál, és előtörtetnek (vágtatnak) az ő lovasai (és özönlenek); és az ő lovasai messziről jőnek, repülnek, mint a zsákmányra siető (lecsapó) keselyű” (Hab. 1,6-8)

Ige: Mikor és hogyan jön el Isten országa

 „Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa [az Isten Királysága] nem szemmel láthatólag [nem szembetűnő módon] jő el. [mert az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá; és nem megfigyelhető módon jön el, természettudományos értelemben nem vizsgálható, nem lehet tudományos kutatás tárgyává tenni, és nem úgy jön el, hogy az ember azt kiszámíthatná]

Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa [az Isten királysága, királyi uralma] közöttetek van]” (Luk. 17,20-21)

Már Bemerítő János hirdeti Isten királyságának közeljöttét, és azt, hogy az kiben jön el: „És ezt mondja [és így prédikált; ezt hirdette] vala: Térjetek meg [térjetek új felismerésre, változtassátok meg gondolkozásmódotokat; térjetek, forduljatok vissza Isten felé] mert elközelített a mennyeknek országa [királysága, uralma]” (Mát. 3,2)^.

Mert isten királysága Krisztusban már közel jött: Mikor pedig a nép (reménykedve) várt és szívükben mind azon gondolkoztak (azt fontolgatták) János felől, hogy vajon nem ő-e a Krisztus. Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan bemerítlek titeket vízbe; de eljő, aki nálamnál erősebb, akinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét (szíját) megoldjam: az majd bemerít titeket Szent Szellembe és tűzbe: Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét; és a gabonát az ő csűrébe takarja (takarítja), a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. És még sok egyebekre (másra) is intvén (buzdította) őket, hirdeti az evangéliumot a népnek” (Luk. 3,15-18).

Az Úr Jézus démonokat űz, és így szól a hitetlen farizeusokhoz, kijelentve, hogy Őbenne már meg is érkezett: „Ha pedig én Istennek Szelleme által űzöm [haj(í)tom] ki az ördögöket [a gonosz, tisztátalan szellemeket, démonokat], akkor [bizony] kétség nélkül [már] elérkezett hozzátok az Isten országa [királysága, uralma]” (Mát. 12,28).  

Nikodémusznak jelenti ki az Úr, hogy ezt csak azok láthatják meg, akik felülről születtek: „… Bizony, bizony [igazán] mondom néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát]” (Ján. 3,3)^.

És Pál apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Mert az Isten országa [királysága; uralma] nem evés, nem ivás, [nem eszem-iszom; (nem ételben, nem italban áll)] hanem igazság, [megigazultság] békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] és Szent Szellem által való öröm. [öröm, jókedv, vidámság, boldogság a Szent Szellemben]” (Róm. 14,17)^.

Ezért: „Én is, amikor megérkeztem hozzátok testvéreim, [atyámfiai] nem úgy érkeztem, [nem azért mentem] mint aki ékesszólás [keresett szavak; magasröptű (fellengző) beszéd] vagy bölcsesség fölényével hirdeti nektek az Isten [Krisztus] bizonyságtételét. [misztériumát; szent titkát; tanúságtételét]” (1Kor. 2,1)^.

„És az én beszédem és az én prédikálásom [igehirdetésem] nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben [nem a bölcsesség meggyőző (rábeszélő) szavaiból] állott, [nem tudományos szavakkal szólott] hanem Szellemnek és erőnek [hatalomnak; hatóerőnek] »(dünamisz): csodatevő erőnek« megmutatásában: [megnyilvánulásában]” (1 Kor. 2,4)^.

„Mert nem beszédben áll [szavakon alapszik; szóban nyilatkozik meg] az Istennek országa, [Isten királysága, uralma] hanem erőben. [hatóerőben; hatalomban, csodatevő erőben]” (1 Kor. 4,20)

Ige: Példázat Isten országáról

Ige: Példázat Isten országáról

És monda az Úr Jézus: Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Avagy milyen példában példázzuk azt? A mustármaghoz, amely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb, És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz, és nagy ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak” (Márk. 4,30-32)

„Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az (mit jelent), amit szól vala nékik” (Ján. 10,6)

Isten országa az Úr Jézusban jelent meg, és folytatódott – és növekedett – az Ő teste, vagyis a kihívottak gyülekezete által. Ezért Péter apostol így buzdítja a mindenkori hívőket: „… növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen (és Övé a) dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké (most és az örökkévalóságban). Ámen” (2 Pét. 3,18)

De hogy Isten országa megnyilvánuljon a jelenvalóvilágban, ahhoz a hitnek is növekedni kell. A tanítványok nem tudtak kiűzni egy démont, és: „Ekkor a tanítványok (külön) magukban Jézushoz menvén, (megkérdezték és) mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mát. 17,19-20)

Lukács is erről tesz bizonyságot: „Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok, ím ez eperfának (vadfügefának): Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál (és gyökerezz) a tengerbe; és engedne (engedelmeskedne) néktek” (Luk. 17,6)

„Mert nem beszédben áll [szavakon alapszik; szóban nyilatkozik meg] az Istennek országa, [Isten királysága, uralma] hanem erőben. [hatóerőben; hatalomban, csodatevő erőben]” (1 Kor. 4,20)

A prófécia pedig így szól az Úr Jézusról és az Ő testéről, a kihívottak gyülekezetéről: „Így szól az Úr Isten (az én Uram, az ÚR): És veszek én ama magas cédrus tetejéből, és elültetem. Felső ágaiból egy gyönge ágat szegek le, s elplántálom én magas és fölemelt hegyen (Majd én magam török le a magas cédrus hegyéről egy ágat, és elplántálom; tetejéről letépek egy gyenge hajtást, és elültetem egy magasba emelkedő hegyen). Izráel magasságos hegyén plántálom (ültetem el) őt, és ágat nevel és gyümölcsöt terem s nagyságos (pompás) cédrussá nevekedik, hogy lakjanak alatta, mindenféle szárnyas madarak ágainak (és lombja) árnyékában fognak lakozni. És megismeri (és akkor majd megtudja) a mező minden fája, hogy én, az Úr tettem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát magassá; megszárasztottam a zöldellő fát, és zölddé (virulóvá) tettem az asszú (a kiszáradt) fát. (mert amit én, az ÚR, megmondok, azt meg is teszem!) Én, az Úr szólottam és megcselekedtem” (Ezék. 17,22-24)

Csak Isten békessége oltja szomjamat

Kenneth & Gloria Copeland: Kétségbeesésből elkötelezettség

Az odafelvalókkal törődjetek, nem a földiekkel – Kolossé 3:2

Dolgok, dolgok és dolgok! Jobb állás. Nagyobb ház. Új ruha a gyerekeknek. A holnapi találkozó. Egy jobb tévé. Érted?

Sokan megtanultuk elhinni, hogy Isten túláradó mértékben bővölködővé tesz bennünket. Előfordulhat azonban, hogy olyan sok időt és energiát szánunk az élet dolgaira, hogy öntudatlanul is a természetes világ felé fordítjuk a figyelmünket és a szívünket Isten helyett.

Amikor Kenneth és én először hallottunk a hitben való életről, kétségbeejtő helyzetben voltunk. Betegek és pénztelenek voltunk, így könnyen odaszántuk magunkat az imának és az Igének. De ahogy megtiszteltük Isten Igéjét, Ő is megtisztelt és gyarapított bennünket. Eljutottunk addig a pontig, ahol már nem voltunk kétségbeesve. Ekkor jött a hitünk igazi próbája. A kétségbeesés helyett fogjuk-e Őt szeretetből szolgálni?

Dicsőség Istennek, így tettünk. De mindeközben rájöttünk valamire: gazdagként sokkal nagyobb elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy szolgáljuk Istent, mint amikor kétségbeejtő helyzetben vagyunk. Folyamatosan meg vagyunk kísértve, hogy a földi dolgokkal legyünk elfoglalva, és a vágyunk elhalványuljon Isten dolgai iránt.

Amikor Isten anyagi áldásai megteljesednek rajtad, ne felejtsd el, hogy Isten nem azért tanított az Igére, hogy azt a saját testi kívánságaidra használd. Azért jelentette ki neked az Igét, hogy Szellemben tudj járni, és elvégezd azt a munkát, amire elhívott.

Ne hagyd, hogy a világ dolgai miatt lemaradj a Szellem dicsőséges dolgairól! Igazítsd ki a prioritásaidat Isten Igéje szerint! Az odafent való dolgokkal törődj, és akkor fel fogod fedezni, hogy milyen pompás is az élet!

Igei olvasmány: Kolossé 3:1-16

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Idézet

Nem a tökéletesek igénylik szeretetünket, hanem akik híjával vannak a tökéletességnek. (O. Wilde)

Teljes készség

Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz..." (Zsolt 110,3).

Áldott legyen a kegyelem Istene, hogy ez így van. Öröktől fogva kiválasztott népe természettől fogva éppen olyan makacs ugyan, mint Ádám többi maradéka, de amikor eljön az Úr sereggyűjtésének napja, és a kegyelem kifejti hatalmát, ezek készek megtérni és hinni az Úr Jézusban. Senki sem erőszak hatására tér meg, de Isten Szelleme addig munkálkodik bennünk, míg készek vagyunk meghajolni az Ő akarata előtt.

Milyen csodálatos hatalom az, amely soha nem kényszeríti, de mégis irányítja akaratunkat. Isten nem töri fel a zárat, hanem mesteri módon kinyitja azt. Erre egyedül csak Ő képes.

Ezek után már készek vagyunk úgy élni, cselekedni és szenvedni, ahogy az Úr akarja. Ha olykor lázadásra hajlunk, csak újra meg kell mutatnia hatalmát, máris sietünk szívből engedelmeskedni parancsainak. Szeretnénk ma Isten hatalmának a tudatában élni, és az Ő dicsőségére és embertársaim javára igaz cselekedeteket végrehajtani.

Uram, én kész vagyok erre, és bízom abban, hogy Te ma gyűjtesz seregeket. Teljesen rendelkezésedre állok. Készen vagyok, sőt vágyom arra, hogy használj fel szent céljaidra. Add, hogy ne kelljen így kiáltanom: arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs" (Róm 7,18). Istenem, aki az akaratot kiművelted bennem, Tőled kérek most erőt a teljesítéséhez is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Jézus, hű Megváltó - Reménység Fesztivál Kórus - 2012. 06. 03.

Én jól tudom, ki Ő

Zsúfolt reggel volt a rendelőben, amikor fél 9 körül bejött egy bekötözött ujjú idős úr. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9 órakor van egy fontos találkozója. Kértem, hogy foglaljon helyet, tudván, hogy eltelik még fél óra, míg megérkezik az orvos. Figyeltem, milyen türelmetlenül néz percenként az órájára. Idő közben arra gondoltam, hogy nem lenne rossz, ha levenném a kötését, és megnézném, miről van szó. A seb nem tűnt olyan súlyosnak... az orvosra várva eldöntöttem, hogy fertőtlenítem a sebet, és egy kis beszélgetésbe elegyedtem.

Megkérdeztem, hogy mennyire fontos a találkozója, és hogy nem szeretné-e mégis megvárni az orvost a seb kezelésére. Azt válaszolta, hogy feltétlenül az idősek otthonába kell menjen, ahogyan évek óta mindig teszi, hogy reggelizzen a feleségével.

Udvariasan, a felesége egészsége felől érdeklődtem. Kedvesen, az idős úr elmesélte, hogy az Alzheimer kóros felesége 7 éve él az idősek otthonában. Gondolva, hogy a feleség, egy tiszta pillanatában esetleg felizgatná magát az ő késése miatt, siettem, hogy kezeljem a sebét, de az idős úr elmagyarázta, hogy 5 éve nem ismeri fel... Akkor csodálkozva megkérdeztem: És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek? Egy édes mosoly, és egy lágy kézsimogatás közben válaszolta: Az igaz, hogy Ő már nem tudja, ki vagyok, de én jól tudom, ki Ő.

Szó nélkül maradtam, és kellemes borzongás futott végig rajtam, miközben néztem a siető léptekkel távolodó öreget... Lenyeltem a könnyeimet, miközben arra gondoltam: Ez a szerelem, ez az, amit az élettől szeretnék!... Hiszen alapjába véve, ilyen az igazi szerelem?!... nem feltétlenül fizikai, és nem is ideálisan romantikus. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, ami lesz, és azt, ami még nem történt meg. Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van.

Az Úr Jézus is jól tudja, hogy ki vagyok én / te / és velem / és / veled akarja kezdeni a napját, még akkor is, ha te még /vagy már / nem tudod, hogy ki Ő! És teszi ezt azért, mert feltétel nélkül szeret, és nem azt nézi, hogy milyen állapotban vagy, hanem hogy milyenné válsz majd az Ő jelenlétében.

Idézet

Az embernek csak az arcát lehet ismerni, s az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan. (G. Géza)

Bob Gass: Készülj fel!

„Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud…” (1Sámuel 16:18)

Dávid nem egyik pillanatról a másikra vált kitűnő céllövővé, amikor Góliát feltűnt, vagy kiváló zeneművésszé, amikor Saul király a palotájába hívatta. A hosszú, lassú, fegyelmezett utat választotta hozzá.

Dávidnak fogalma sem volt arról, hogy mit tartogat a jövője, egyszerűen csak örömöt és elégedettséget talált képességei felfedezésében és fejlesztésében. Személyes fejlődésed legnagyobb akadálya nem a tanulatlanság, hanem a tudás illúziója. Az, hogy azt hiszed, már elérted.

 Ha ez történik, akkor felhagysz a növekedéssel, ami azt jelenti, hogy véged van!

Melyik zónában élsz?

 A kihívási zónában: „Megpróbálom, amit eddig még nem”.

A komfort zónában: „Csak azt teszem, amiről tudom, hogy képes vagyok rá”.

Az ereszkedő zónában: „Még azt sem csinálom, amit eddig”.

Phillips Brooks mondta: „Szomorú nap az bárki számára, amikor teljesen megelégszik azzal az élettel, melyet él, azokkal a gondolatokkal, amik foglalkoztatják, és azokkal a dolgokkal, amiket tesz; amikor megszűnik a lelke ajtaján örökké kopogtató vágy: valami nagyobbat tenni, amiről tudja, hogy erre rendeltetett”.

Testvérei tudták Dávidról, hogy tehetséges, mégsem szólt egyikük sem róla Saul királynak. De ne csüggedj – nélkülük is eljutsz oda!

„Ekkor megszólalt Saul egyik szolgája, és ezt mondta: Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lantot pengetni, derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember…” (1Sámuel 16:18).

Dávid nem kelt versenyre testvéreivel, és nem panaszkodott amiatt, hogy pásztorként kellett dolgoznia. Csak tovább erősítette kapcsolatát Istennel, fejlesztette képességeit, és amikor eljött a megfelelő idő, Isten előléptette őt. Tehát készülj fel!

Csiszér László a Reménység Fesztiválon

Cseri Kálmán Válts Irányt! A nagy botrány 1

Kenneth E. Hagin: Isten ajándéka

Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. - Róma 6,23.

Isten az emberrel a szellemén keresztül tart kapcsolatot. Amikor Isten Igéjét prédikálják egy olyan bűnösnek, aki még sohasem hallotta az Evangéliumot és ez az ember bizonyságot kap, az nem egy fizikai érzés — nem is az értelméből fakad. Mert lehet, hogy meg sem értette, de mélyen a bensejében történt valami. Isten Szelleme Isten Igéjén keresztül kapcsolatba került a bűnös szellemével.

Amikor az ember válaszol Isten hívására, az Evangélium üzenetére, a szelleme újjászületik. A szelleme újjáteremtetik az örök élet befogadása által. Az örök élet befogadása a legcsodálatosabb esemény az életben. Ezt hívjuk újjászületésnek. Ezt hívjuk új teremtésnek. Ekkor valójában Isten a saját természetében részesít minket, az Ő lénye ölt valóságot a mi emberi szellemünkben.

Ezt írja le a 2Korinthus 5,17–18.

Az újjászületés ténylegesen az ember szellemi megszületése Istentől. Ez az azonnali újjászületés pedig nem testben, nem lélekben, hanem az ember szellemében történik! Az ember szelleme egy tökéletesen új, csodálatos teremtménnyé lesz Istenben!

Megvallás: Én egy vadonatúj, csodálatos teremtmény vagyok Krisztusban. Isten nekem adta az örök élet ajándékát. Az én szellemembe helyezte saját természetét, személyiségét, létének alapját. A saját szellememben megvan minden, amire valaha is szükségem lesz ahhoz, hogy győztes legyek az életben.

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Idézet

Te az vagy, akit senki ki nem találhatna, ha ki nem gondoltak volna az örökkévalóság óta. (R. M. Rilke)