2012. május 26.
Idézetek
"FIGYELNI KELL! Vannak jó könyvek, amelyeket egészen
kicsiny betűkkel írtak. Istennek sokszor jelentéktelen embereken keresztül is
vannak súlyos mondanivalói."
Joseph Prince: Isten naponta betölt a javaival
Áldott leszel jártodban-keltedben! (5 Mózes
28,6)
A zsidó közösségben az, hogy „áldott leszel
jártodban-keltedben”, arra utal, hogy valaki áldott lesz a mindennapos
dolgaiban, akármerre jár, akár otthonában van, akár máshol.
Isten itt tehát azt mondja, hogy áldott leszel a mindennapi
életedben. Elhiszed ezt? Elhiszed, hogy a családi életedben és a munkádban is
minden nap áldott leszel? Vagy úgy gondolod, csak karácsonykor vagy áldott,
amikor megkapod az ajándékokat és az év végi prémiumot, vagy akkor, amikor
megkapod az előléptetést, amire már oly régóta vártál? Vagy azt gondolod, hogy
az áldott élet akkor kezdődik, amikor találkozol álmaid hercegével, vagy
hercegnőjével?
Nem kedves barátom, te áldott vagy minden nap, és Isten erre
a szavát adja. A Zsoltárok 68:19 angol fordítása így hangzik: Áldott az Úr, a
mi szabadításunk Istene, aki naponta betölt minket javaival. (A
magyarban: Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk -
Zsoltárok 68:20). Mivel Isten Igéje mondja ezt, azért hidd el, hogy életed
minden napját betölti az Ő javaival. Minden reggel, amikor felkelsz, hidd, hogy
ez az a nap, amit az Úr rendelt, és örvendezz emiatt (Zsoltárok 118:24). Kezdd
úgy a napot, hogy várakozásod van afelől, hogy telve lesz jó dolgokkal, amiket
Isten már előre kikészített neked.
Amikor este lefekszel aludni, tudd, hogy áldott leszel
másnap reggel, amikor felkelsz, mert a te Mennyei Atyád, Aki feltétel nélkül
szeret, alig várja, hogy javaival töltse be a napodat.
Te nem tudod „működésbe hozni” az áldást. De ha elhiszed, és
aszerint élsz, akkor az áldások meg fognak jelenni az életedben. Isten még
jobban meg szeretne áldani, mint ahogy várnád!
Az Ő Igéje kijelenti: Áldott leszel jártodban-keltedben…
Áldott az Úr, a mi szabadításunk Istene, aki naponta betölt minket javaival!
Hidd el Isten szavát. Hidd el, hogy meg akar áldani, és meg
fogod látni, amint betölti életedet az Ő javaival!
Joseph Prince
Magyar fordítás: ahitatok.hu
Ezt igazán érdemes elolvasni is és tanulni is belőle!
Egy napon azt kérte az osztálytól a tanárnő, hogy minden
osztálytársuk nevét írják föl egy lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy
kis üres hely. Gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról,
és azt írják a nevek mellé. Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és
mielőtt elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek.
Hétvégén a tanárnő minden diák nevét fölírta egy papírlapra
és mellé a kedves megjegyzéseket, amelyeket a tanulótársak írtak róla.
Hétfőn minden tanuló megkapta a listáját. Már kis idő múlva
mindegyik nevetett. „Tényleg?” – hallatszott a suttogás… „Nem is tudtam, hogy
én valakinek is jelentek valamit!” – és „Nem tudtam, hogy a többiek ennyire
kedvelnek” – szóltak a megjegyzések.
Ezután senki nem emlegette többé a listát. A tanárnő nem
tudta, hogy a diákok egymás közt, vagy esetleg a szüleikkel beszéltek-e róla,
de nem is
törődött vele. A feladat elérte a célját. A tanulók
elégedettek voltak
magukkal és a társaikkal.
Néhány évvel később az egyik fiú elesett Vietnamban, és a
tanárnő elment a tanítványa temetésére. A templomot megtöltötte a sok barát.
Egyik a másik után – akik szerették vagy ismerték a fiatalembert – odamentek a
koporsóhoz, és lerótták utolsó kegyeletüket. A tanárnő a sor végén lépett
oda és imádkozott a koporsó mellett. Ahogyan ott állt, az
egyik koporsóvivő katona megszólította: „Ön a matematika tanárnője volt
Mark-nak?” Ő igent bólintott. Erre a fiú azt mondta: „Mark nagyon gyakran beszélt
magáról.”
A temetés után összegyűltek Mark régi osztálytársai. Mark
szülei is ott voltak és szemmel láthatóan alig várták, hogy beszélhessenek a
tanárnővel.
„Valamit szeretnénk mutatni” – mondta az apa és előhúzott
egy pénztárcát a zsebéből. „Ezt találták, amikor a fiunk elesett. Úgy
gondoltuk, Ön meg fogja ismerni.” A pénztárcából előhúzott egy erősen gyűrött
lapot, amelyet nyilván összeragasztottak, sokszor összehajtogattak és
széthajtottak már. A tanárnő – anélkül, hogy odanézett volna – tudta, hogy ez
egyike volt
azoknak a lapoknak, amelyeken a kedves tulajdonságok álltak,
amelyeket az osztálytársak írtak Markról.
„Nagyon szeretnénk Önnek megköszönni, hogy ezt a feladatot
adta az osztálynak” – mondta Mark anyja. „Amint látja, Mark nagyon megbecsülte.”
A többi régi tanítvány is összegyűlt a tanárnő körül.
Charlie elmosolyodott és azt mondta: „Nekem is megvan még a listám. Az
íróasztalom felső fiókjában őrzöm.”
Chuck felesége pedig így szólt: „Chuck megkért, hogy a
listát ragasszam be az esküvői albumba.” „Az enyém is megvan még” – mondta
Marily. „A naplómban tartom”. Ekkor Vicki, egy másik osztálytársuk a
zsebnaptárát vette elő, és
megmutatta a használattól megkopott és foszladozó listát a
többieknek.
„Mindig magamnál hordom” – mondta Vicki, és hozzátette: „Meg
vagyok győződve, hogy mindnyájan megőriztük azt a listát.”
Embertársainkkal való együttélésünkben gyakran elfeledkezünk
arról, hogy minden élet véget ér egy napon és senki sem tudja, mikor jön el ez
a nap.
Ezért kellene megmondanunk azoknak az embereknek, akiket
szeretünk és akikért aggódunk, hogy fontosak a számunkra. Addig kell ezt
megmondani, amíg nem késő.
KONCENTRÁLJ!
Fil 3,12-16.
12 Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál
volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a
Krisztus Jézus. 13 Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem, 14
de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak
nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus
Jézusban adott jutalmáért. 15 Akik tehát tökéletesek vagyunk, így
gondolkozzunk, és ha valamit másképpen gondoltok, azt is kijelenti majd Isten
nektek; 16 ellenben amire eljutottunk, aszerint járjunk.
KONCENTRÁLJ!
De egyet teszek... futok egyenest a cél felé, Isten mennyei
elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Fil 3,14)
Nemrégiben a feleségemmel egy hétnapos hajókiránduláson
vettünk részt Vancouverből Alaszkába. Egyik nap a tenger nagyon viharos volt,
10 méteres hullámokat hányt. A korábban stabil hajót most dobálták a hullámok.
Még a hajón is csak a korlátokba kapaszkodva tudtunk mozogni.
Néhány utas tengeri beteg lett. A kabinunkban olvastam,
amikor izzadni kezdtem és hányingerem lett - ezek a tengeri betegség tünetei. Eszembe
jutott, hogyan lehet megbirkózni a tengeri betegséggel: menj ki a fedélzetre,
és koncentrálj a horizont egy pontjára távol a hajótól. Ezt tettem, és rögtön
jobban éreztem magam. Valahogy a messzi dologra való koncentrálás miatt a hajó
mozgása kevésbé hatott rám. A hajó még mindig hányódott, én mégis stabilabbnak
éreztem magam.
A körülményeink és problémáink is felkavarhatnak. Ezek
feszültségében néha elfelejtünk az Úrban bízni. Bármilyen erős vihar is van az életünkben,
tudhatjuk, hogy ha az Úr szeretetére és hűségére koncentrálunk, akkor
helytállhatunk.
Imádság: Drága Istenünk, hozzád fordulunk, hogy biztonságban
vezess bennünket. Segíts, hogy meglássuk akaratodat, és kövessük azt. Ámen.
Hogy az élet viharaiban megálljunk, Istenre kell néznünk!
David Warne (Ontario, Kanada)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Ahogy egyre érettebb leszel, fontos, hogy egészséges
szellemi atmoszférát ápolj magad körül. A saját személyes környezetedről
beszélek, mivel az isteni királyságot személyesen kell megalapoznod, mielőtt
tovább terjedhet tőled a családodra, a gyülekezetedre és a munkádra. Az általad
végzett munkám mindig a Velem való kapcsolatod és az Én igémnek való
engedelmességed túláradása lesz, mondja az Úr. Mindez az első és nagy
parancsolattal kezdődik, valamint azzal, hogy először a királyságot keresed.
Máté 22:37-38 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a
te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első
és nagy parancsolat.
Bob Gass: A „Betsabé ügy”
„Aztán történt, hogy…” (2Sámuel 11:2 NKJ)
Dávidnál a „Betsabé ügy” akkor kezdődött, amikor óvatlanná
vált. A Biblia azt mondja: „Aztán történt, hogy…”. Micsoda kezdősor! Dávid
ötvenkét éves volt. A legtöbb középkorú férfihoz hasonlóan, nyilván ő is azon
tűnődött: „Elég jó vagyok még?”. Bármire is gondolt, nem volt elég óvatos, és
az ördög tudta ezt.
Dávid húsz éven át győzelmes életet élt, „aztán történt,
hogy”. Légy óvatos, a tegnap nem garantálja a holnapi sikeredet! Dávid meglátta
Betsabét aznap este, de amit nem látott meg, az tette tönkre az életét. Nem
látta, hogy a bűne négy gyermekének halálát fogja okozni (az újszülött, Amnón,
Absolon és Adónijjá), vagy hogy ketté fogja szakítani az országát, és hogy
belőle gyilkos válik.
Ez a baj a bűnnel.
Ha olyan dolgokra nézel, amikre nem kellene nézned, nem
fogod látni a teljes képet. Amit nem látsz, az lesz ártalmadra. Dávid A, B és C
tervet gondolt ki bűne eltussolására. Az A terv szerint Betsabé férjét, Úriást
haza kellett hozni a csatából, hogy a hétvégét a feleségével töltse, így aztán
majd úgy lehet feltüntetni a dolgot, hogy a gyermek tőle van. De a dolog nem
működött. A B terv az volt, hogy Úriást le kell itatni, és úgy hazavitetni, de
ez sem jött össze. A C terv nem volt ilyen szelíd – ez gyilkosság volt. Sajnos
ez a terv működött. „Én ilyet sose tennék” – mondod.
Meglepődnél, hogy mi mindenre lennél képes egy gyenge
pillanatodban! A szexualitás tüze a házasság kandallójába való. Ha egyszer
kijut onnan, valaki megégeti magát.
Összegzésül: „Aki
tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Kor 10:12).
2012. május 25.
Ige: „Bízzatok, én legyőztem a világot”
Ti vagyok azok: „Akiket Isten hatalma őriz (őriz - egy helyőrséggel-, megvéd) hit (bizonyosság, meggyőződés,
hitvallás, hűség) által az üdvösségre
(megmenekülésre), amely készen van
(készen vár), hogy az utolsó időben
nyilvánvalóvá legyen (lelepleződjék). Amelyben
örvendeztek (ugráltok az örömtől, és ujjongtok), noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések
között, és a (sokféle, sokrétű kísértés miatt, a
gonoszság megtapasztalása által).” (1Pét 1:5-6).
Hát: „Szeretteim,
ne rémüljetek (ne idegenkedjetek, ne ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely próbáltatás (kísértés) végett
támadt köztetek. (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek”
(1Pét 4:12).
„Sőt, (a szerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt
vehettek) a Krisztus szenvedéseiben
(szenvedéseivel), örüljetek (vidám,
azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének
megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül,
ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz
békésen boldog). Boldogok [vagytok]
(a legteljesebb mértékben boldog; áldott), ha
Krisztus nevéért gyaláznak (szidalmat
kaptok, ócsárolnak) titeket. Mert
megnyugszik (megpihen) rajtatok a
dicsőségnek és az Istennek (isteni Felség) Szelleme, [amit] amazok
káromolnak (becsmérel; tiszteletlenül beszél) ugyan, de ti dicsőítitek azt”. (1Pét 4:13-14).
„A minden(fajta) kegyelemnek
(jótétemény, szívesség, kedvezés, ajándék, öröm, nagyvonalúság, nagylelkűség,
bőkezűség)(szerzője) Istene pedig, aki az
ő örök dicsőségére (dicsőségébe) hívott
el minket a Krisztus Jézusban. Titeket, akik rövid ideig (keveset) szenvedtetek (rövid szenvedésetek után),
ő maga tegyen (tesz, fog tenni) tökéletesekké. (alkalmassá) (helyre fog
igazítani) (teljesen befejez, tökéletessé tesz, helyreállít), erősekké (rögzít, erősít, megalapoz,
rendíthetetlenül kitűz, megerősít), szilárdakká
(megerősít, támogat, megszilárdít [szellemi ismeretekben és hatalomban]), és állhatatosakká (megalapoz).” (1Pét 5:10).
Ezért: „Teljes
(nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz
nyugodt, békés örömnek) tartsátok
testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a
gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)” (Jak. 1,2).
„De mindazok is,
akik hitben akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek
pedig és az ámítók nevekednek
(és még tovább mennek) a rosszaságban,
tévelyegve és másokat is megtévesztve”
(2 Tim. 3,12-13).
Az Úr Jézus így bátorítja a minden korban élő Övéit: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy
békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én
legyőztem a világot” (Ján. 16,33)
Ige: Az igazi Evangélium
Az Úr Jézus feltámadása, és a
Szent Szellem kitöltetése után az apostolok központi üzenete ez, azt is
kijelentve, hogy miért történt mindez: „Izraelita
férfiak, halljátok meg e beszédeket (ezeket az igéket). A názáreti Jézust, azt a férfiút, aki
Istentől bizonyságot nyert (akit az Isten igazolt) előttetek erők, csudatételek és jelek által. Melyeket ő általa
cselekedett Isten ti köztetek, amint magatok is tudjátok. Azt, aki Istennek
elvégezett tanácsából és rendeléséből (az Isten elhatározott döntése és
terve szerint) adatott halálra,
megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára (vagyis kínoszlopra) feszítve megölétek (mert ti a pogányok
keze által felszegeztétek és megöltétek): Kit
az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt
néki attól fogva tartatnia” (Csel.
2,22-24)
Pál apostol kísérőivel Thessalonikába érkezett, ahol volt a zsidóknak
zsinagógájúk, és: „Pál pedig, amint
szokása vala, beméne hozzájuk, és három szombaton át vetekedék (és vitába szállt)
velük az írásokból (vagyis az Írások
alapján). Megmagyarázva és kimutatva
(és bizonyította nekik), hogy a
Krisztusnak szükség volt szenvedni és feltámadni a halálból; és hogy ez a Jézus
a Krisztus, akit én hirdetek néktek” (Csel.
17,2-3)
Mert Ő az: „aki halálra adatott [vagyis
halált szenvedett; mert ki lett szolgáltatva] bűneinkért [azaz: vétkeinkért, azaz: félrecsúszásainkért
(botlásainkért és elhajlásainkért] és
feltámasztatott [vagyis feltámadt] megigazulásunkért
[felmentésünkért, vagyis: igazzá nyilvánításunkért]. De Ő nemcsak meghalt, hanem: „...Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lőn azoknak, kik
elaludtak” (Róm. 4,25; 1Kor.
15,20)
És minden városban ezt hirdeti
az apostol, példát adva minden igehirdetőnek: „Mert azt adtam előtökbe [erre tanítottalak] főképpen [és elsősorban azt hagytam rátok], amit
én is úgy vettem [amit magam is kaptam; (melyet én is tanultam)], hogy a Krisztus
meghalt a mi bűneinkért [vagyis céltévesztésünkért] az írások szerint.
És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott [és
életre kelt] a harmadik napon az írások szerint” (1 Kor. 15,3-4)
Ige: A hit ereje
Az
Úr mielőtt kiküldi a mindenkori tanítványait: „… ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen
(vagyis minden démonok, gonosz, tisztátalan szellemek felett), és betegségek gyógyítására. (Luk. 9,1)
És
Márktól megtudjuk, hogy az Úr: „… kezdé
őket kiküldeni kettőnként, és
ada nékik hatalmat a tisztátalan szellemek (démonok) fölött.” (Márk. 6,7)
Mert a hitetlenség szellemét
csak ima és böjt által lehet kiűzni: „És
Jézus … monda nékik: Legyen hitetek (és higgyetek) Istenben. (Más fordítás: legyen Isten hite bennetek). Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt
mondja ennek a hegynek: Kelj (és emelkedjél) fel és ugorjál (vesd magadat) a
tengerbe! És szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik,
meg lesz néki (mert annak meg is adatik az), amit mondott” (Márk. 11,22-23)
Imádság:
Hát becsaphatlak-e Téged, Uram? Járhatok-kelhetek-e álarcban
Teelőtted?
Ha tévedéseimben álarctalanul, bűneimben Téged becsapni nem
akarva
Előtted megállok, Rád – és magamra – akkor találok.
Őrizz, Uram, hogy innen, Tetőled, ettől a bűnbánó
őszinteségtől soha nem tévedhessek el!
Ámen
(Hajdú Zoltán Levente)
Bocsáss meg!
Viseljétek el
egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen…
(Kolossé 3:13)
C. S. Lewis mondta: „Mindenki szép gondolatnak tartja a
megbocsátást, amíg nem történik vele valami, amit meg kell bocsátania”. Mac
Anderson írja: „Az életben néhányszor rosszul bántak velem. Az első reakcióm… a
harag és a neheztelés volt. Éreztem, ahogy a gyomrom összeszorult, elment az
étvágyam, és az öröm eltűnt az életemből… mintha egy kosármeccsen egy félidőt
fémből készült cipőkben játszottam volna. Majd az öltözőben az edző ezt mondta:
»A második félidőben próbáld ki ezt a pár Nike cipőt!«. Szorozd ezt meg tízzel,
és megérted, milyen érzés letenni az érzelmi terheket a megbocsátás ereje
által.”
Jézus leleplezte azt a mítoszt, hogy a szeretet érzelmekre
épül. A szeretet akarati döntés, ha szereted Istent, megtartod parancsolatait.
Ez ilyen egyszerű. Ha azzal küszködsz, hogy megbocsáss valakinek, aki
megbántott, íme néhány szentírási útmutatás, ami segítségedre lehet.
Ne keress megtorlást! Inkább „…győzd le a rosszat a jóval”
(Róma 12:21)! Isten azt mondja: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” (Róma
12:19). Ne siess az ítélettel! Ez nem mindig könnyű, ha te vagy a sértett fél,
de a Végső Bíró azt mondta: „amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek…”
(Máté 7:2). Hozd rendbe a dolgokat! Jézus azt mondta: „…békülj ki…
atyádfiával…” (Máté 5:24). Ne várj arra, hogy a másik ember tegye meg az első
lépést – tedd meg te! „Törekedjetek mindenki iránt a békességre…” (Zsidók
12:14). Imádkozz azért, aki megbántott! Bármennyire is nehezedre esik,
„…imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket” (Lukács 6:28)! Isten megadja
kegyelmét ahhoz, hogy meg tudj bocsátani, és hogy az embereket az Ő szemével
tudd nézni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)