"Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak
téged!" (Zsid 13,5).
Ezt az ígéretet jó néhányszor elmondja az Úr az
Írásban. Azért ismétli olyan gyakran, hogy hűségéről kétség nélküli
bizonyosságot adjon nekünk. Ne kételkedjünk ebben az ígéretben egy pillanatig
sem! Annál kevésbé, mert különösen erős ígéret ez. A görög szöveg ugyanis
ötszörös tagadásban fejezi ki ezt a gondolatot, mintegy teljesen kizárva még a
lehetőségét is annak, hogy Isten valaha is elhagyja népe egyetlen tagját, és
így az joggal érezhetné Istentől elhagyottnak magát. Ez a drága igevers nem
ígér mentességet a bajoktól, de biztosít bennünket az elhagyatottság ellen.
Lehet, hogy rögös és nehéz utakon kell járnunk, de az Úr segítségére és
gondviselésére mindig számíthatunk. Nem kell a pénz után futnunk, mert Isten
mindig lesz, és Ő többet ér, mint az arany. Az Ő pártfogása, szeretete nagyobb
kincs, mint a gazdagság vagy a szerencse.
Elégedjünk meg azzal, amink van, mert aki az élő
Istenben hisz, az gazdagabb, mint a világ. Mi egyebet kívánhatnánk még, mint az
örökkévaló Isten szeretetét.
Jöjj, én lelkem! Ha Isten azt mondja, hogy soha nem
hagy el téged, sem tőled el nem távozik, akkor ne tegyél mást, csak azért a
kegyelemért könyörögj, hogy te se maradj el Uradtól, és egy pillanatra se hagyd
el útjait.
Spurgeon: Isten
ígéreteinek tárháza