2012. március 4.
Idézetek a szeretetről
A szeretet olyan, mint egy édesanya: elnézi a
fogyatékosságot abban, akiben a hit még csak bölcsőkorát éli.
Idézetek
"A megbocsátás és megengedés nem ismeri azt: hányszor,
sem azt: hol a vége. A megbocsátásnak nincs sem kezdete, sem vége. Naponként
történik, szüntelenül, mert Istentől magától jön." (Dietrich Bonhoffer)
NAPI ÁHÍTAT: Olykor helyénvaló a félelem
Boldog ember, aki mindig istenfélő" (Péld 28,14).
Az Úr félelme minden igaz hit kezdete és alapja. Isten
komoly félelme és tisztelete nélkül sohasem gyökerezhet meg bennünk a tiszta
élet. Aki szellemében nem imádja Istent, az képtelen szentül élni.
Az boldog, aki szent istenfélelemmel mindig ügyel arra, hogy
ne cselekedjék rosszat. A szent félelem meggondolja nemcsak a komolyabb
döntéseket, hanem szinte minden mozdulatát. Aki így féli Istent, ügyel arra,
nehogy tévedés áldozata legyen, nehogy elhanyagolja kötelességét, vagy bűnt
kövessen el. Tart a rossz társaságtól, a feslett beszédtől, a ravasz
életmódtól. Az ilyen félelem nem rontja meg az ember életét, sőt boldogságot
ad. Boldogabb az éber őrszem, mint az, aki elaludt őrhelyén. Aki a gonoszt
észreveszi és kikerüli, az boldogabb, mint aki nemtörődöm módon továbbmegy és
tönkretszi saját magát.
Az istenfélelem kegyelmi ajándék, amely olyan úton vezeti az
embert, amelyen semmiféle ellenség nem árthat neki. Aki fél a gonosznak még a
látszatától is, azt szüntelenül megtisztítja Isten, és a Szent Szellem
segítségével képessé teszi a kegyelem által nyert ruháját" tisztán
megőrizni ebben a bűnös világban. Salamon megpróbálta a világiasságot is és a
szent félelmet is: az egyikben merő hiábavalóságot talált, a másikban a
boldogságot. Ne kövessük őt a próbálkozásban, de hagyatkozzunk ítéletére!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Életcseppek
"A meztelen igazságot éppoly rettenetesnek érzik az
emberek, mint a színlelt szeretet. Mindkettőnek szükségük van egymásra. Mert az
őszinte szeretet és a szeretetteljes igazság az élet és az öröm forrásai."
Bölcs mondások Szeretet
A lélek olyan, mint a virág, mindig oda fordul, ahonnan a
napsugár éri. (Ecsedy)
Bob Gass. Napi elmélkedés: A szeretet elhívása (2)
„Éljetek szeretetben!” (Efézus 5:2-. És járjatok
szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk
ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul. )
Van egy állapot, amit úgy hívnak „aktív tehetetlenség”.
Akkor történik ez, ha ragaszkodunk olyan régi elkötelezettségekhez, melyeknek
nincs többé értelmük. Néhány esetben ez akár rombolhatja az egészségünket, a
családi életünket és a lelki egészségünket is.
Egészen addig
folytatódhat, míg kritikus pontot érünk el.
Például: Egy elfoglalt apa, akinek elhanyagolt lánya
megszökött otthonról, és beszippantotta a függőség, hirtelen talál időt arra,
hogy az egész országot átkutassa érte, aztán heteket tölt azzal, hogy megfelelő
klinikát keressen a lánya kezeltetésére.
Egy házaspárnak, akik
túl elfoglaltak voltak egymás számára, hirtelen rengeteg idejük lesz
tanácsadásra, ügyvédekre, jogi számlákra és lakáskeresésre, amikor a házasságuk
szétesik.
Egy munkamániás
hirtelen talál időt arra, hogy feltegye a kérdést, mit is jelent valójában az
élet, amikor szövettani jelentése megérkezik az orvosához, és ez van ráírva:
„rosszindulatú”.
Dr. Timothy Johnson írja: „A regényolvasás egyik öröme éppen
abban rejlik, hogy nem tudjuk, hogyan fog alakulni a történet, amíg el nem
jutunk az utolsó oldalra – aztán pedig abban, hogy visszagondolunk arra, hogyan
élhettek volna a szereplők másként, ha tudták volna, hogy mi lesz a történet
vége.
A való életben azonban van egy sürgető tény, ami annyira
különbözik a fantázia világától – az, hogy a végén nem lehet változtatni. Az
élet jelentősége éppen az, hogy véget ér.
Sohasem fogunk rájönni, hogyan kellene élnünk az életünket,
ha nem értjük meg annak a ténynek a jelentőségét, hogy az élet véget fog érni.
És akkor mi lesz?” Tehát állj meg, és kérdezd meg magadtól, hogy amit éppen
most teszel (vagy nem teszel), azt nem fogod-e bánni később? Az élet története
mindig előre halad; nem lehet visszafelé lejátszani. Pál tanácsa ebben a
témában ez: „Éljetek szeretetben!”.
Kenneth Copeland: A nagy menekülés
Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből, a magad
értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden útjaidban ismerd el Őt; akkor Ő igazgatja
a te útjaidat. ( Példabeszédek 3: 5-6)
Ha egyszer kilépsz hitben, és elkezdesz Szellemben járni, az ördög gondoskodik róla, hogy bőséges alkalmad legyen orra bukni. Megpróbál olyan helyzetbe hozni, ahonnan látszólag nincsen kiút.
Én voltam már ilyen helyzetben, ezért fogadd el tőlem a
következő tanácsot: ha Istenre tekintesz, és az Ő bölcsességében bízol a
sajátod helyett, akkor mindig mutat neked kiutat. (1Korinthus 10:13) Sőt mi
több, úgy teszi, hogy közben megmutatja az Ő dicsőségét, és a végén te fogsz
nevetni az ördögön.
Emlékszem egy ilyen esetre. A texasi Wichita Fallsban
prédikáltam. A megigazultság valóságáról beszéltem, és a kenet igen erőteljes
volt. Az üzenetem tetőpontján egy hölgy hirtelen elkezdett nyelveken szólni.
Háromszor mondtam neki, hogy hagyja abba, de csak egyre hangosabban imádkozott.
Mire elcsendesedett, a kenet eltávozott, és a prédikációról mindenki
megfeledkezett. Szigorúan néztem az asszonyra, és kezdtem kiigazítani, amiért
megbontotta a rendet.
Ekkor megszólalt a mellette ülő férfi: "Copeland
testvér, ő teljesen süket. Egy szavadat sem hallja."
Ezen a ponton tehetetlenné váltam. Nem elég, hogy
befellegzett a tanításnak, az egész gyülekezet mérges lett rám, amiért
rátámadtam szegény süket asszonyra. (Később megtudtam, hogy az a bizonyos férfi
mellette, gyakran használta arra az asszonyt, hogy megzavarja az
istentiszteleteket, és elkergesse a prédikátorokat a városból. Amikor egy
alkalom elérte a tetőpontját, megbökte az asszonyt, és a tudtára adta, hogy itt
az ideje, hogy prófétáljon.)
Megálltam tehát egy pillanatra, elcsendesedtem, és vártam,
hogy az Úr megmondja, mit tegyek. Meg is mondta: "Hívd ki, tedd rá a
kezed, és megnyitom a fülét."
Ez aztán a váratlan fordulat! Amikor Isten meggyógyította az
asszonyt, a "katasztrófát" az egyik legerősebben felkent alkalmammá
változtatta. Mindannyian nagyon áldottak voltunk!
Legközelebb, amikor az ördög sarokba akar szorítani,
csendesedj el. Kérd Istent, hogy mutasson kiutat. Minden esetben
győzedelmeskedni fogsz Általa!
Fordította: Orbán Tibor
Olvasásra ajánlott Ige: Apostolok Cselekedetei
14:8-22
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.
Humor: Pap és busszsofőr
A pap és a buszsofőr egyszerre kopogtatnak a mennyország
kapuján. Kijön Szent Péter, röviden elbeszélget velük, majd beengedi a
buszsofőrt. A pap fölháborodva kérdezi:
- És én? Engem, aki egész életemben Isten szavát hirdettem, nem engedsz be?
Hogy lehet ez?
- Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál, mindenki aludt. Bezzeg, amíg a buszsofőr vezetett, addig mindenki imádkozott.
- Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál, mindenki aludt. Bezzeg, amíg a buszsofőr vezetett, addig mindenki imádkozott.
Csendes Percek: ELLENŐRIZZE A MOTORT!
Mt 11,28-30.
Jézus mondja: 28 "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik
megfáradtatok, és
meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. 29
Vegyétek
magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd
vagyok, és
alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30 Mert
az én igám
boldogító, és az és az én terhem könnyű."
Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett
kenyeret
esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.
(Zsolt 127,2)
A nővérem hazafelé tartott autójával. Egyszer csak félreállt
az
országúton, és felnyitotta a motorháztetőt. Anyánk, aki egy
másik
autóval követte, megkérdezte: "Mit csinálsz?"
"Ellenőrzöm a motort." Nem
sokat értett az autóhoz, de a műszerfalon megjelent az
"ellenőrizze a
motort" figyelmeztető felirat. Ezek a jelzések olyan
kisebb problémákra
figyelmeztetnek, amelyeket ha semmibe veszünk, nagy bajt is
okozhatnak.
Én fizettem már magas javítási számlát, amely kisebb
lehetett volna, ha
ellenőrzöm a motort, amikor a figyelmeztetés megjelent.
Isten is ad az embereknek ilyen figyelmeztető jelzéseket. A
teológiai
szemináriumon az igazgatóhelyettes gyakran aggódott miattam,
mert
dolgoztam, tanultam, és a nagycsaládról is gondoskodtam.
Óvott, nehogy
túlvállaljam magam. Nem törődtem vele, és be is következett
a baj.
Vannak pedig jelzések az életünkben. Érzelmeink is
beszélhetnek arról,
hogy valami nincs rendben. Jelzés lehet a vérnyomás
emelkedése vagy a
stressz egyéb fizikai megnyilvánulása.
Ha Isten figyelmeztető jeleit nem figyeljük, könnyen a
"fáradsággal
szerzett kenyeret" evők között találjuk magunkat.
Megszívlelve Isten
intelmeit, naponta erővel áld meg minket.
Imádság: Drága Istenünk, amikor szükséges, segíts
lelassítanunk, és
törődnünk testünkkel-lelkünkkel. Ámen.
Néha ellenőriznünk kell "motorjainkat".
Michael B. Bowe (Alabama, USA)
BARÁTÉRT VALÓ IMÁDSÁG!
BARÁTÉRT VALÓ IMÁDSÁG! URAM ÁLD MEG ŐT!!
Istenem, kérlek, áldd meg őt, vigyázz rá nagyon,
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom.
Úgy kérlek, áldd meg őt, és vigyázz rá, karoddal vedd körül,
Kérlek, légy mellette, öleld át, ha sír, nevet, örül
Istenem kérlek, áldd meg őt, vigyázz rá nagyon,
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom,
(lehet, hogy) terhet hordoz, oly nagyot, hogy nehéz elmondani,
Kérlek, légy mellette, öleld át, ne hagyd összeomlani.
Istenem kérlek, áldd meg őt, vigyázz rá nagyon,
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom,
itt lakik a szívemben, melletted, hát, kérlek, vigyázz rá,
segíts neki megállni, ha éppen feladná.
S hálás szívvel gondolunk majd Rád, ő és én,
Mert tudjuk, csak te vagy az Úr, itt a Föld színén,
csak néha nehéz akkor talpon állni, ha súlyos a kereszt,
de tudhatjuk, hogy Te mindig – ha nehéz is – szeretsz.
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom.
Úgy kérlek, áldd meg őt, és vigyázz rá, karoddal vedd körül,
Kérlek, légy mellette, öleld át, ha sír, nevet, örül
Istenem kérlek, áldd meg őt, vigyázz rá nagyon,
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom,
(lehet, hogy) terhet hordoz, oly nagyot, hogy nehéz elmondani,
Kérlek, légy mellette, öleld át, ne hagyd összeomlani.
Istenem kérlek, áldd meg őt, vigyázz rá nagyon,
Kérlek téged, hogy ne érje se baj, se fájdalom,
itt lakik a szívemben, melletted, hát, kérlek, vigyázz rá,
segíts neki megállni, ha éppen feladná.
S hálás szívvel gondolunk majd Rád, ő és én,
Mert tudjuk, csak te vagy az Úr, itt a Föld színén,
csak néha nehéz akkor talpon állni, ha súlyos a kereszt,
de tudhatjuk, hogy Te mindig – ha nehéz is – szeretsz.
16 órája
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)