2012. február 20.
Ravasz László A nap gondolata:
Az imádság egy kapu, melyen át egy magasabb világba érünk. Imádság nélkül nincs
újjászületés, bűnbocsánat, megszentelődés, örök élet. Imádság nélkül nincs
vigasztalás, nincs csoda, nincs igazi élet. (Ravasz László)
NAPI ÁHÍTAT: Vigasztalás, biztonság, megelégedettség
Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget
szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden
örömem belőle sarjad" (2Sám 23,5).
Ez az Ige nem egy ígéret csupán, hanem ígéretek gyűjteménye
- egész doboz tele drágagyönggyel. Isten velünk kötött szövetsége pedig a
kincstár, amely mindezeket a drágaságokat tartalmazza.
Dávid utolsó szavai ezek, de legyenek ma az enyémek. Először
is a sóhaj: a dolgok nem úgy mennek nálam és az enyéimnél, ahogyan szeretném;
próbák, gondok és bűnök gyötörnek, mindezektől kemény a párnám.
Azután a vigasztalás: örök szövetséget szerzett velem".
Isten elkötelezte magát mellettem, és Krisztus vérével megpecsételte a
szövetséget. El vagyok kötelezve Istennek, mert Ő elkötelezte magát nekem.
Ez nagy biztonságot ad, mert Isten szövetsége örök, bölcsen
eltervezett és megcáfolhatatlan. Nem kell attól félnem, hogy az idő múlásával
Isten szövetségének valamely pontja feledésbe merül, a dolgok természetszerű
bizonytalansága következtében. Ez a szövetség sziklaszilárd, erre építhetek
mind életemben, mind halálomban.
Végül megelégedett leszek: nem kell más az üdvösséghez és a
boldogsághoz. Istené vagyok és ez a legfőbb örömöm.
Én lelkem, fordulj ezen a mai napon is Krisztushoz, akiben
kegyelmes Istenünk újszövetséget kötött veled. Fogadd be Krisztust, hogy Ő
legyen a mindened!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Idézetek
"Hálás vagyok Istennek, hogy félelem és rettegés nélkül
tudom álomra hajtani a fejemet, és nem aggódom azon, hogy ezen a földön, vagy
az új földön nyitom majd ki a szemeimet." (Dr. Watts)
Építő gondolatok Victoria Osteen:Viseld jól Isten fegyverzetét!
http://www.ahitatok.hu/victoria-osteen/139-viseld-jol-isten-fegyverzetet.html
6,13 Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy
ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. (Efezusi)
Az Efezusi levél 6. részében arról olvashatunk, hogy Isten
mindennel ellátott minket ahhoz, hogy győzelmes életet élhessünk. Nekünk adta
Nevének a hatalmát, az Igéjében rejlő erőt és a szellemi fegyverzetet, hogy meg
tudjunk állni, amikor a dolgok ellenünk fordulnak. Azt mondja az Írás, hogy
rendelkezünk az igazság övével, a hit pajzsával, a békesség sarujával és az
üdvösség sisakjával.
A megigazulás egyszerűen azt jelenti, hogy igazakként állunk
Isten előtt. Amikor befogadtad Jézust a szívedbe, akkor megigazultál, azaz
igazzá váltál Isten szemében. Isten jóváhagyásának pecsétje van rajtad. Lehet,
hogy ezt nem mindig érzed, de éppen itt jön be a hit szerepe. A hit életre
kelti és aktivizálja Isten ígéreteit az életünkben. Hogyan hozzuk működésbe a
hitünket? Azáltal, hogy megvalljuk azt, amit hiszünk. Ugyanúgy, ahogy Isten a
szavával hívta életre a világot, nekünk is hatalmunk van arra, hogy a
szavainkkal létre hozzunk dolgokat.
Arra szeretnélek bátorítani, hogy hit által vedd magadra
Isten jóváhagyását. Vedd fel a megigazulás mellvértjét Isten többi
fegyverzetével együtt. Lehet egy nagyon klassz ruhád, de ha csak az ágyadon
hever, és nem veszed magadra, akkor semmit sem érsz vele. Viszont ha már
egyszer rajtad van, akkor tudd jól viselni! Nem számít, mi jön ellened, nem
számít, amit mások mondanak, vagy gondolnak, te tudd, hogy Isten kiválasztott,
jóváhagyott, és azt akarja, hogy jól viseld az áldásaidat!
Tartsd szem előtt, hogy ami a legjobban maga alá tud gyűrni
az életben az az, ha negatívan gondolkodsz magadról. Nem engedheted meg
magadnak, hogy negatív, romboló gondolatok cikázzanak az agyadban. Nem
uralkodhatnak rajtad a gondolatok, te uralkodj rajtuk! Az irányításod alá kell
vonnod a gondolataidat, mert ha képes vagy uralni a gondolataidat, akkor képes
vagy uralni az életedet is. Időzz el azon a tényen, hogy a Mindenható Isten
jóváhagyott! Dönts úgy, hogy egyetértesz Vele, vedd fel a fegyverzetedet és
viseld jól!
Victoria Osteen
BIBLIAI ABC
A: Küszködsz a hívő életedben? Megoldás: „…adjátok oda magatokat Istennek, mint akik a halálból életre keltetek” (Róm 6,13).
Á: A nyelveddel van problémád? Megoldás: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan Őt dicséri a szám” (Zsolt 34,2).
B: Vonakodsz szolgálni? Megoldás: „…bátran szólják Isten Igéjét” (Fil 1,14).
Cs: Zaklatott vagy? Megoldás: „…csendes vizekhez vezet engem” (Zsolt 23,2).
D: Legyőzve érzed magad? Megoldás: „De hála legyen az Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket…” (2Kor 2,14)
E: Emlékszel a kudarcokra? Megoldás: „…egyet cselekszem: ami mögöttem van, azt elfelejtve … futok egyenest a cél felé….” (Fil 3,14)
É Kétségbe vonod az Igét? Megoldás: „Ébren vagyok virradatkor, és fohászkodom, Igédben reménykedem” (Zsolt 119,147).
F: Szükségben vagy? Megoldás: „Fordítsd felém füledet, és segíts meg!” (Zsolt 71,2)
GY: Lehangolt vagy? Megoldás: „…győzelmes jobbommal támogatlak” (Ézs 41,10).
H: Rosszkedvű vagy? Megoldás: „Hálát adok a Krisztus Jézusnak, … aki megerősített engem…” (1Tim 1,12)
I: Bánatos vagy? Megoldás: „…igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem” (Zsolt 51,16).
J: Lusta vagy és nem kezdeményező? Megoldás: „…jó cselekedetre törekszik” (Tit 2,14).
K: Elcsüggedtél? Megoldás: „Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben
… mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10).
L: Gyötör a Sátán? Megoldás: „Legyőzték őt (a Sátánt) a Bárány vérével és bizonyságtételük Igéjével” (Jel 12,11).
M: Nehézséged van? Megoldás: „Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Pt 5,7).
N: Nincs bizodalmad? Megoldás: „Nagy vagy te, csodákat teszel, te vagy Isten egyedül” (Zsolt 86,10).
O: Akadályok állnak előtted? Megoldás: „Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” (Zsolt 91,2)
Ö: Rosszak a körülményeid? Megoldás: „Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek” (Fil 4,4).
P: Kételkedő a szíved? Megoldás: „Pedig ő irgalmas, megbocsátja a bűnt...” (Zsolt 78,38)
R: Ingadozik a hited? Megoldás: „… a reménység hitvallásához szilárdan, ingadozás nélkül ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett” (Zsid 10,23).
S: Aggodalmaskodsz? Megoldás: „Semmiért se aggódjatok … mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Fil 4,6).
SZ: Rossz a vérmérsékleted? Megoldás: „A szeretet … nem gerjed haragra…” (1Kor 13,5)
T: Úgy érzed, lefelé süllyedsz? Megoldás: „Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által…” (1Pt 1,5)
Ú: Gyenge vagy? Megoldás: „… az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!” (Neh 8,10)
V: Tehetetlennek érzed magad? Megoldás: „…van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Fil 4,13).
Z: Úgy érzed, Isten hallgat? Megoldás: „…zörgessetek, és megnyittatik nektek” (Lk 11,9).
Idézetek
"Nem építhetünk egyidejűleg két országot. Vagy a saját
kis világunkon dolgozunk és önmegvalósításra törekszünk - amit majd a rozsda
fog megemészteni, vagy pedig Isten országát építjük, ami örökre megmarad."
Bruno Schwengeller
Mennydörög az Úr szava népéhez!
Az Úr 2012. 02. 11-én reggel szólt hozzám az Ő
Szelleme által és azt mondta, hirdessem ki az Ő szavait az Igéi által.
Eredetileg más helyen akartam a bibliát tanulmányozni, de az Úr változtatott az
én tervemen és elvitt először a Dániel 12: 1-4 részhez, és azt mondta, hogy
hirdessem ki Magyarországra a többi igéjével együtt a megfelelő sorrendben.
Közben lelkemben mélyen megrendültem szavaitól, amik úgy hatoltak elmémig, mint
a menydörgés, és kegyelemért kiáltottam ezért az országért, mert éreztem az Úr
haragját. Dánielnél kérdeztem az Urat, miért mutatott rá most erre az igére.
Így vezetett el a többi igéhez, és azt mondta, hogy azoknak előtte be kell
következnie, mert hűtlen az én népem, sokak a saját igazukat keresik, eltértek
az én akaratomtól. Földi uralkodókkal keresik törtetve a hamis szövetséget, és
annak alamizsnájában bíznak. A hitetlenség és félelem eltérítette őket az én
oltáromtól, és idegeneknek tömjéneznek, saját bálványaikhoz szólnak, így süket
a fülük a hallásra és vak a szemük a látásra. Büszkeségük sokszor csapdába
csalja őket. A kiáltó szót nem hallják meg a pusztában és restek a megtérésre.
A szálkát észreveszik, de a gerendát nem veszik ki saját szemükből.
Tudtam, hogy mindazok, amik most bekövetkeznek, azért
adatnak e népnek, hogy felrázza őket csipkerózsika álmukból és kijöjjenek abból
a mesevilágból, varázslásból, amibe a sátán fondorlatos és erőszakos módon
belevitte, és bűnöket ragasztott rá, amivel bemocskolta ésmegbélyegezte ezt
a nemzetet az évszázadok során. De a Bárány vére meghinti, bűnbánatra,
megvallásra, megtisztulásra vezeti ezt az országot. Ámen!
Az üzenet írása alatt és miközben az igéket írtam
sokszor percekre megálltam, mert az Úrnak olyan erős jelenléte volt rajtam,
hogy szinte teljesen elgyengültem, vagy éppen könnyeztem, és nem láttam a
sorokat, vagy a levegő után kapkodtam. Sokszor erőt kellet gyűjtenem a
folytatáshoz. Éreztem, hogy az Úr súlyos terheket és nehéz, fajsúlyos üzenetet
bíz rám. Olyan érzés volt, mint amikor egy háztető be akarna szakadni, és
alatta állva tartanám és kiáltanék segítségért. Estig több alkalommal
visszaültem az üzenet írásához, mire az Isten egybe kovácsolta. Közben folyton
csak kegyelemért kiáltottam az Úrhoz ezért a népért, de éreztem, hogy
hajthatatlan az Úr.
Miután leírtam kértem feleségem támogatását és félre
tettem az üzenetet, mert féltem a kihirdetéstől, túl erősnek tartottam, emberi
ésszel nem akartam elfogadni és vívódtam azon mikor, mit tegyek.
A kihirdetéshez az egyik pecsétet az
szolgáltatta, hogy 13-án este a híradóban láttam, amint arról tudósítottak,
hogy Kadarkúton leégett a Pünkösdi egyház szeretetotthona az éppen majdnem
teljesen felújított kastély. Isten kegyelméből senki sem sérült meg, de úgy
csapott belém a hír, mint egy villámcsapás. Olyan volt számomra, mint egy
vészcsengő. Tudtam, hogy ki kell hirdetni ezt az üzenetet, hogy akinek van
füle, halja, mit mond a Szent Szellem, és ez az ország végre az egy igaz Istent
keresse és hirdesse, hozzá megtérve..
Az Úr szava ehhez a néphez:
Térjetek hozzám én népem, és megismeritek
kegyelmemet, szent tüzemet adom nektek, és hordozni fogjátok az Én
dicsőségemet, majd megismer benneteket minden nép, azt fogják mondani az Úr az
ő Istenük!
Dániel 12: 1-4.
„Abban az időben eljön Mikáél, a nagy vezér, aki a te
néped mellett áll. Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek
vannak, addig az időig. De abban az időben megmenekül néped, mindaz, aki be
lesz írva a könyvbe. Azok közül akik alusznak a föld porában, sokak felébrednek
majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. Az okosok
fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezetnek, mint
a csillagok, mindörökké. Te pedig Dániel, zárd be ezeket az igéket, és
pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az
ismeret gyarapodik.”
Az Úr Szelleme tovább vitt a következő igékhez és azt
mondta, hogy a végidőkben vagyunk amelyben a pecséteket a Bárány feltörte!
Az Úr szava most ez:
Apcsel, 2: 19-21,
„És csodákat teszek az égen fenn, és jeleket a földön
lenn: vért, tűzet és füstfelleget. A nap sötétté válik, és a hold vérré,
mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja. Aki azonban segítségül hívja az Úr
nevét, üdvözül.”
Az Úr további szavai ehhez a nemzethez:
Jelenések 6: 12-17,
„És láttam, amikor feltörte a hatodik pecsétet: nagy
földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete szőrcsuha, a
telihold olyan lett, mint a vér, és az ég csillagai lehullottak a
földre, ahogyan a fügefa hullajtjaéretlen gyümölcsét, amikor nagy szél
rázza, az ég is eltűnt, mint egy felgöngyölődő papírtekercs, minden hegy és
sziget elmozdul a helyéről. A föld királyai, a fejedelmek és a vezérek, a
gazdagok és a hatalmasok, a szolgák és a szabadok mind elrejtőznek a
barlangokban és a hegyek szikláiban, és így szólnak a hegyekhez és a
sziklákhoz: „Essenek ránk, és rejtsenek el minket a királyi trónuson ülő arca
elől, és a Bárány haragja elől, mert eljött az ő haragjuk nagy napja, és ki
állhat meg?”
Közben láttam remegni a földet és nagy
áradó vizeket és sok kiáltást az Úrhoz, és éreztem, hogy ez nagyon
közel van és ettől megrettentem. Az az álmom jutott eszembe, amikor az
Úr azt mutatta, hogy egy pincében sok tartós élelmiszert és palackozott tiszta
ivóvizet halmoztunk fel, mert egy időre ez létfontosságú ellátást biztosított
számunkra.
Miközben ezeket írtam láttam szellemben amint
Pál és Szilász a börtönben, fogságukban és emberileg kilátástalannak tűnő
helyzetükben, imádkoznak, dicsérik és imádják az Urat és ezért a börtön
alapjai, falai megrendültek és megnyíltak a börtönajtók,
és lehullottak a bilincseik, de ők nem futottak el, hanem hirdették
az Úr kegyelmét a börtönőrnek, az megtért, megkeresztelkedett háza népével
együtt. A börtönőr magához fogadta őket,kimosta sebeiket, és asztalt terítet
számukra.
Ekkor ezt mondta nekem az Úr. Szólj az új
nemzedékemhez és hirdesd nekik az én beszédemet az én élő igém által
ezekre, az időkre:
Jelenések 7: 13-16,
„Ekkor megszólalt egy a vének közül, és megkérdezte
tőlem: „Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?” Ezt mondtam
nekik: „Uram te tudod.” Mire ő így válaszolt: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból
jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért
vannak az Isten trónusa előtt, és szolgálják őt éjjel és nappal az ő
templomában, és a trónuson ülő velük lakik. Nem éheznek és nem szomjaznak
többé, sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi más hőség, mert a Bárány, aki középen
a trónusnál van, legelteti őket, elvezeti őket élet vizének forrásaihoz, és az
Isten letöröl szemükről minden könnyet.”
Azt mondja az Úr: Ezek az én szavaim ezekre az időkre
okuljatok belőle én népem!
Hálát adtam az Úrnak az Ő üzenetéért és kértem erőt
annak hirdetéséhez, és kegyelméért esedeztem.
Hiszem, hogy az Úr szólt rajtam keresztül, csak az
történjen meg ami, az Ő mennyei akaratában van. Akinek van füle, hallja, mit
mond a Szent Szellem.
„Ámen! Az áldás, a dicsőség és a bölcsesség, a hálaadás
és a tisztesség, a hatalom és az erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen.”
2012. 02.
14.
Such Attila
2012. február 19.
Ige: miért adatott a törvény
„Micsoda tehát a törvény? A bűnök okáért adatott [vagyis a törvényszegések
a törvény áthágások miatt toldották
meg vele az ígéretet], amíg eljő a
Mag, akinek tétetett az ígéret; rendeltetvén angyalok által, közbenjáró kezében.
[Más fordítás: Angyalok által lett érvényes, angyalok által adták parancsba, közvetítő
révén (közbenjáró kezén át)]”
(Gal. 3,19).
Tehát: „A törvény pedig bejött [közbejött; azért csúszott be a kegyelem mellett], hogy a bűn [a félre-csúszás,
botlás és elhajlás] megnövekedjék.
[vagyis fokozódjék, bőséges legyen, hogy vele szaporodjék a bukás, hogy
megsokasítsa az elesést]. De ahol
megnövekedik [és elhatalmasodik, megsokasodik] a bűn [vagyis a céltévesztés]
ott [azt messze felülmúlva] a kegyelem sokkal inkább bővölködik
[megszaporodott, és ott még bőségesebben kiáradt]” (Róm. 5,20).
A törvény nem
mindenkire vonatkozik, mert akik nem a
hústest, hanem a Szellem szerint élnek: Az
ilyenek ellen nincs törvény” (Gal. 5,23).
Ige: A PARANCSOLAT CÉLJA
A parancsolatnak vége [célja,
csúcspontja, végcélja, megvalósulása, beteljesedése, és eredménye]
pedig a tiszta [őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [vagyis a szellemi élet
központjából, a bensőből, és], jó lelkiismeretből [szellemi-önismeretből, szellemi
együttészlelésből] és igaz [képmutatás, kétszínűség és tettetés nélküli;
őszinte] hitből való [hitből fakadó, hitből származó,
Isten szerinti] szeretet.
»Más fordítás: Azért
parancsolom ezt, hogy a hívőkben felébredjen Isten szeretete, amelyhez tiszta
szív, jó lelkiismeret és őszinte hit szükséges«
Melyektől némelyek eltévelyedvén [és elfordulva],
hiábavaló beszédre [és üres fecsegésre] hajlottak
[üres fecsegésre adták
magukat]:
»Más fordítás: Ezeket azonban némelyek elhibázták és
letértek az útról, hogy hiábavalóságokat fecsegjenek«” (1 Tim. 1,5-6) „
És ezt: „A Szellem
pedig nyilván (és világosan) mondja,
hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető (és megtévesztő) szellemekre
és gonosz (ördögi) szellemek
tanításaira figyelmezvén (és azokat hallgatva). Hazug beszédűeknek képmutatása által (vagyis olyanokra, akik
képmutató módon hazugságot hirdetnek), kik
meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben” (1
Tim. 4,1)
humor
Carl Eichhorn. Napi áhitat: Isten elõtt kedves az õszinteség
Boldog ember az, akinek lelkében csalárdság nincsen.
(Zsoltár 32, 2)
Ha Dávid bukásának a történetét olvassuk, azt gondolhatnánk,
hogy Nátán próféta bûnbánatra hívása után azonnal töredelemre jutott és
bûnbocsánatot nyert. De ez nem így történt. Dávid nem talált azonnal kegyelmet.
Legalább egyhónapos harc játszódott le szívében a hazugság és az igazság, a
világosság és a sötétség között. Dávid megkísérelte házasságtörésének bûnét
valamiképpen eltussolni. Mindenféle mesterkedésekbe kezdett és végül is, mikor
Uriást, Bethsabé férjét eltétette láb alól, azzal vigasztalta magát: az
ellenség ölte meg õt. A bûnnek megvan az a szörnyû oldala, hogy megvakítja
lelki szemeinket és elhallgattatja igazságérzetünket.
Bûnbánatot tartani annyit jelent, mint õszintének lenni,
önmagunkat csalárdnak és Istent igaznak tartani, nyíltan, kendõzetlenül
bûnvallást tenni. Dávid a maga keserves, bensõ tusakodásában felismerte, hogy
minden azon fordul meg, vajon le tudja-e gyõzni a rejtett hamisságot és
álnokságot. Elõször még csak kertelt, csûrte-csavarta az igazságot, el akarta
hallgatni a maga gonoszságát, vagy legalábbis nem akarta teljesen sem
önmagának, sem másoknak bevallani azt. Isten azonban kérlelhetetlen volt
irányában. Keze éjjel és nappal súlyosan ránehezedett. Testileg is gyötrõdött,
mintha minden életerõ kiment volna belõle. Végül is elhatározta: bevallom
hamisságomat az Úrnak és ezt szilárdan fenntartotta. Nátán elõtt is töredelmes
bûnvallást tett. Most már csak a saját bûnét látta. Lehet, hogy Bethsabé is
vétkezett. Lehet, hogy nem egészen szándék nélkül ébresztette fel a király
testi indulatait. Dávid azonban most már csak önmaga bûnét látja. Gyilkosságát
is õszintén beismeri (Zsolt 51, 16). Vállalja, hogy vétkes a vérontásban Uriás
halálával kapcsolatban.
„Te az igazságban gyönyörködöl, amely a vesékben (a
bensõben) van" - kiáltja az 51. zsoltárban. Lehet, hogy az ember meg tudja
magát tartóztatni a kifejezett hazugságoktól, de bensõleg mégsem jár
igazságban. A látszatok világában mozog és próbál másokat is megtéveszteni. Aki
azonban bensejében igazságra törekszik, mint Dávid, az megtapasztalja, hogy
Isten késedelem nélkül elébe jön a maga kegyelmével. Dávid megszomorodott, de
ezt Isten végezte el benne. Szomorúsága átmenet volt az örvendezés felé.
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)










