2012. február 19.
David Wilkerson - Amikor minden próbálkozásunk kudarcot vall
Istennek különösen tetszik, ha akkor is hiszünk, amikor minden
próbálkozásunk kudarcot vallott. Jézus azt mondta Tamásnak: "Mivel láttál
engem, hittél; boldogok (angolban: áldottak), akik nem látnak és hisznek"
(János 20,29).
Áldottak azok, akik akkor is hisznek, amikor semmi jele annak, hogy választ kapnának imáikra – akik a reménységen túl is bíznak, amikor minden próbálkozásuk kudarcot vallott.
Valakit utolért a reménytelenség, minden reménye szertefoszlott és eljutott emberi lehetőségei határára. Egy szeretted a halállal szembesül, és az orvosok nem biztatnak gyógyulással. A halál elkerülhetetlennek tűnik. A remény elhagyott. Nem történt meg a csoda, amiért imádkoztál.
Ekkor jönnek a Sátán hordái, hogy megtámadják az elmédet félelemmel, haraggal, és nyomasztó kérdésekkel: "Hol van most a te Istened? Annyit imádkoztál, hogy már nem maradt könnyed. Böjtöltél. Ráálltál az ígéretekre. Bíztál."
Káromló gondolatokat fecskendez az elmédbe: "Hiába imádkoztál. Kudarcot vallott a hited. Nem kell elhagynod Istent – csak ne bízz benne többé. Nem éri meg!"
Még Isten létének a megkérdőjelezését is betölti az elmédbe. Ezeket az eszközöket használja a Sátán évszázadok óta. A valaha élt legistenfélőbb férfiak és nők közül is átéltek néhányan ilyen démoni támadásokat.
Akik a halál árnyékának völgyén mentek át, halljátok meg ezt az üzenetet: a sírás eltart néhány sötét, borzalmas éjen át – ám abban a sötétségben hamar meghallod az Atya suttogását: "Én veled vagyok. Most nem mondhatom el, hogy miért történt mindez, de egy nap majd megérted. Meglátod majd, hogy mindez része volt a tervemnek, és nem a véletlen műve. Ez nem a te hibád volt. Tarts ki! Hadd öleljelek át fájdalmad órájában!"
Áldottak azok, akik akkor is hisznek, amikor semmi jele annak, hogy választ kapnának imáikra – akik a reménységen túl is bíznak, amikor minden próbálkozásuk kudarcot vallott.
Valakit utolért a reménytelenség, minden reménye szertefoszlott és eljutott emberi lehetőségei határára. Egy szeretted a halállal szembesül, és az orvosok nem biztatnak gyógyulással. A halál elkerülhetetlennek tűnik. A remény elhagyott. Nem történt meg a csoda, amiért imádkoztál.
Ekkor jönnek a Sátán hordái, hogy megtámadják az elmédet félelemmel, haraggal, és nyomasztó kérdésekkel: "Hol van most a te Istened? Annyit imádkoztál, hogy már nem maradt könnyed. Böjtöltél. Ráálltál az ígéretekre. Bíztál."
Káromló gondolatokat fecskendez az elmédbe: "Hiába imádkoztál. Kudarcot vallott a hited. Nem kell elhagynod Istent – csak ne bízz benne többé. Nem éri meg!"
Még Isten létének a megkérdőjelezését is betölti az elmédbe. Ezeket az eszközöket használja a Sátán évszázadok óta. A valaha élt legistenfélőbb férfiak és nők közül is átéltek néhányan ilyen démoni támadásokat.
Akik a halál árnyékának völgyén mentek át, halljátok meg ezt az üzenetet: a sírás eltart néhány sötét, borzalmas éjen át – ám abban a sötétségben hamar meghallod az Atya suttogását: "Én veled vagyok. Most nem mondhatom el, hogy miért történt mindez, de egy nap majd megérted. Meglátod majd, hogy mindez része volt a tervemnek, és nem a véletlen műve. Ez nem a te hibád volt. Tarts ki! Hadd öleljelek át fájdalmad órájában!"
Kedvesem, Isten mindig is jóságosan és szeretetből cselekszik. Amikor minden próbálkozásunk hiábavalónak tűnik, és elérünk képességeink határára – az Ő szeretete akkor is megmarad. Ragaszkodj erősen a hitedhez!
Állj erősen az Ő Igéjében! Ebben a világban nincs más reménység.
Készítette: Kereszteny Hirek
2012. február 18.
Ige: A boldogokról
Az Úr Jézus kijelentése: „Boldogok (szerencsések, és a gondoktól
és bajoktól mentes az életük), akiknek
szívük tiszta [érintetlen;
vegyítetlen; őszinte; Amibe nincs idegen anyag; elegyítetlen; a szívükben
(szívükre nézve) tiszták, vagyis: tisztaszívűek]: mert ők az Istent meglátják [észreveszik, felfogják; mert
megjelenik, megmutatkozik nekik]” (Mát. 5,8).
Ezért figyelmeztet a Szent Szellem: „Minden féltett dolognál jobban őrizd (óvd) meg szívedet, mert abból indul ki minden élet. Vesd el tőled a száj
hamisságát (tartsd távol szádtól a csalárdságot), és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól (és távolítsd el
ajkadról a hamisságot)” (Péld. 4,23-24).
„Mert a szívből
származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok,
lopások, hamis tanúbizonyságok (tanúskodások), (isten)káromlások” (Mát. 15,19).
Ezért kéri Dávid, hogy:
„Tiszta szívet teremts bennem, oh
Isten, és az erős szellemet újítsd meg bennem” (Zsolt. 51,12).
Mert: „Kicsoda megy
fel az Úr hegyére (Isten jelenlétébe)? És
kicsoda áll(hat) meg az ő szent
helyén? Az ártatlan kezű és tiszta szívű, aki nem adja lelkét (aki nem
sóvárog) hiábavalóságra, és nem esküszik
meg csalárdságra (és nem esküszik hamisan). Áldást nyer (az ilyen) az
Úrtól, és igazságot (megigazulást) az
üdvösség Istenétől” (Zsolt. 24,3-5).
Bizony: „Uram, kicsoda
tartózkodhat sátorodban (ki lehet sátradnak vendége), kicsoda lakozhat (tartózkodhat) szent
hegyeden? Aki tökéletességben jár
(aki feddhetetlenül él), igazságot
cselekszik (törekszik az igazságra), és
igazat szól az ő szívében (és szíve szerint igazat szól)” (Zsolt.
15,1-2)
Hát az: „Aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde
kedvesség (és jóindulattal beszél): annak
barátja a király” (Péld. 22,11).
„És látják (majd) az ő orcáját; és az ő neve homlokukon lesz” (Jel. 22,4).
„Mert Krisztus
Jézusban… semmi sem használ, csak az
[Isten szerinti] szeretet által
munkálkodó hit” (Gal. 5,6).
Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden
vétket elfedez (kalüptó: befed,
betakar, elrejt, eltitkol) a szeretet” (Péld. 10,12)
Ige: A tanításról
A Szent Szellem így szól minden
Istent szerető és Istent tisztelő emberhez: „Ha valaki másképpen tanít (és tévtanokat hirdet), és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus
egészséges beszédeit és a kegyesség
(az Istenfélő, és tisztelő, hívő élet) szerint való tudományt. (Más fordítás: és nem tartja magát a mi
Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez, és a kegyességhez (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élethez)
illő tanításhoz). Az felfuvalkodott, aki
semmit sem ért (és nem tud semmit), hanem
vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység,
viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások. Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló
torzsalkodásai, akik az istenfélelmet a nyerészkedés eszközének tekintik.
Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál. Óh
Timótheus, őrizd meg, ami rád van bízva (a rád bízott kincset), elfordulván a (a hazug módon ismeretnek
nevezett) szentségtelen üres beszédektől
és a hamis nevű ismeretnek ellenvetéseitől; Amellyel némelyek kevélykedvén, a hit mellől eltévelyedtek (Más
fordítás: amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől). Kegyelem veled!
Ámen” (1 Tim. 6,3-6.20-21).
„Ezekre emlékeztesd,
kérvén, kérve őket (és bizonyságot téve) az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul (ne
folytassanak haszontalan szóharcot), a
hallgatóknak romlására. A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind
nagyobb istentelenségre növekednek (Más fordítás: A szentségtörő, üres fecsegők
elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben). És az ő beszédük (és szavuk) mint a rákfekély (mint a rákos fekély
úgy) terjed” (2 Tim. 2,14.16-17).
„És az igazságtól
elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez (a mondákhoz, a mítoszokhoz) oda fordulnak” (2 Tim. 4,4).
„Mert van sok
engedetlen, hiába való beszédű és csaló (akik fecsegők és ámítók), kiváltképpen a körülmetélkedésből valók (és
különösen a körülmetéltek között), Ezért
ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, és az igazságot megvető emberek
parancsolataival” (Tit. 1,10.14).
De: „A balgatag
(az ostoba) vitatkozásokat azonban és a
nemzetségekről való tudakozásokat (a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos
kérdéseket,), és a civakodást (a
viszálykodásokat) és a törvény felől való
(és a törvényeskedő) harcokat kerüld;
mert haszontalanok és hiábavalók” (Tit. 3,9).
„A szentségtelen és
(szentségtörő) vénasszonyos meséket pedig
eltávoztasd (és utasítsd el). Hanem
(inkább) gyakorold magadat a kegyességben
(vagyis az Istenfélő, hívő életben)” (1
Tim. 4,7).
És: „… azokat szóljad
(és azt hirdesd), amik az egészséges
tudományhoz illenek (és ami egyezik az egészséges tanítással)” (Tit.
2,1)
Ravasz László: Gondolatok
Gyakran kicsinyke gyermek tolvajok másznak be egy-egy
keskeny ablakon vagy egy résen a házba, hogy a nagyobbaknak ajtót nyissanak.
(Servier)
Oswald Chambers: HA ELHÍVATÁSUNK TUDATOSSÁ VÁLIK
"...mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nekem,
ha az evangéliumot nem hirdetem" (1Kor 9,16).
Könnyen megfeledkezünk arról, hogy Isten elhívása
természetfeletti. Ha el tudod mondani, hol hallottad meg Isten hívását és
mindent, ami csak rá vonatkozik, akkor kérdés, hallottad-e valaha is. Isten
hívása nem így jön, mert természetfeletti. Tudatossá válhat az emberben úgy,
mint hirtelen mennydörgés, vagy lassan világosodva, mint a hajnalhasadás. De
bárhogyan jön is, mindig van benne valami természetfeletti, amit nem lehet
szavakba foglalni; ezt a hívást mindig ragyogás kíséri. Bármelyik pillanatban
tudatossá válhat benned ez a kiszámíthatatlan, természetfeletti, meglepő hívás,
ami megragadta az életedet! "Én választottalak titeket." Az elhívás
más, mint a megváltás és megszentelődés. Nem azért hívott el az evangélium
hirdetésére, mert megszentelt ember vagy. Az evangélium hirdetésére szóló elhívás
egészen más. Pál kikerülhetetlen belső kényszernek mondja elhívatását.
Ha bizonytalanná lett életedben Isten nagy természetfeletti
elhívása, nézz bele életkörülményeidbe, kutasd fel, mi az, ahol nem Isten van
az első helyen, hanem saját elképzelésed a szolgálatról, vagy saját
vérmérsékleti adottságaid. Pál azt mondta: "Jaj nekem, ha az evangéliumot
nem hirdetem!" Ő meghallotta Isten hívását, és semmi nem harsoghatta túl
ennek a hívásnak az erőteljességét.
Ha Isten hív el valakit, nem számít, milyen visszásak a
körülményei. Az ő életében mindennek azt kell munkálnia, hogy Isten célja
megvalósuljon vele. Ha beleegyezel Isten terveibe, összhangot teremt nemcsak
tudatos életedben, hanem bensőd rejtett mélységeiben is, amit csak Ő tud
megközelíteni.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Spurgeon idézetek
"Valaki azt mondta: "az önzés nagynak
tartja, és kiszolgáltatja magát. A szeretet szolgál - és nagy."
Rövid_történetek: A WC

Akkoriban, amikor még nem lehetett arra számítani, hogy
középületekben vízvezeték és lefolyócsatorna található, egy angol nő
Németországba készült utazni. Lefoglalt egy kis szobát egy olyan fogadóban,
amely a helyi tanító és felesége tulajdonában volt. Az utazó aggódott amiatt,
hogy lesz-e angolvécé a fogadóban. (Angliában a vécét általában a „W.C."
rövidítéssel jelölik, ami a „water closet" kifejezést takarja.) A hölgy
írt tehát a tanítónak egy levelet, amelyben érdeklődött afelől, hogy hol
található a W.C. A tanító, aki csak törte az angolt, elment a helybeli paphoz
megkérdezni, hogy nem tudja-e, mit jelent a „W.C". Együtt töprengtek a
betűk lehetséges értelmén, és végül arra jutottak, hogy a wayside chapel
(útszéli kápolna) kifejezésre utalhatnak. A hölgy, vonták le a következtetést,
nyilván arra kíváncsi, hogy van-e valahol a ház közelében egy útszéli kápolna.
A tanító a következő választ írta az angol hölgynek:
Kedves asszonyom,
Nagy örömmel értesítem, hogy a W.C. mintegy tizennégy
kilométerre van a háztól, egy szép fenyőliget közepén, pompás környezetben.
229 ember fér el benne, de csak csütörtökön és vasárnap van
nyitva. Mivel a nyári hónapokban sok vendégre lehet számítani, javaslom, hogy
korán érkezzen, bár állóhely általában van bőséggel. Ez egy szerencsétlen
helyzet, különösképpen, ha rendszeresen szokott járni. Talán érdekli Önt, hogy
a lányom esküvője a W.C.-ben volt, sőt a férjét is ott ismerte meg.
Visszaemlékszem, milyen tolongás volt az ülőhelyekért. Egy ülőhelyre tíz ember
is jutott. Csodálatos volt látni az átszellemült arcokat.
Örömére szolgálhat, hogy sokan ebédjüket is magukkal viszik,
és valóságos ünnepet ülnek, míg mások kivárják az utolsó pillanatot, és
pontosan időben érkeznek. Különösképpen ajánlom önnek, hogy látogasson el
csütörtökön, mert akkor orgonakíséret is van. Az akusztika kitűnő, még a
legfinomabb hangok is hallhatóak mindenütt.
Nemrég még egy csengője is lett, amely mindig megszólal, ha
belép valaki. Jótékonysági vásárt is rendeznek azzal a céllal, hogy párnázott
székeket vehessenek, mivel az emberek már régóta érzik ennek a szükségességét.
A feleségem az utóbbi időben betegeskedett, így mostanában
nem tudott elmenni. Már majdnem egy esztendeje nem volt, ami természetesen
nagyon bántja.
Nagy örömömre szolgál, ha lefoglalhatom a legjobb helyet az
Ön számára, ahol mindenki láthatja Önt. Alig várom, hogy magam kísérjem el oda.
Szívélyes üdvözlettel:
A tanító
A tanító levele egy jó példa a félreértésre. Amikor másokkal
közlünk valamit, oda kell figyelnünk arra, hogy tudjuk, miről beszélünk, és
hogy az emberek meghallják azt, amit mondunk.
Értelmetlen?
http://reggelidicseret.blogspot.com/2012/02/ertelmetlen-azutan-ezt-peldazatot.html
Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy
fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem
talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok
gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a
földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg
körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd
ki." (Lukács evangéliuma 13:6-9)
Megfigyeltem, hogy a szakemberek két csoportba oszthatók egy
szokás alapján. Vannak, akik gyűjtögetnek, és vannak akik nem. “Ez még jó lesz
valamire!” - mondta a vízszerelő a kicserélt alkatrészekre és magával vitte
őket. “Ez már semmire sem jó, ki kell dobni!” - mondta az autószerelő a lecserélt
hibás váltóra. Szakmai okok, vagy talán személyiségi jegy, ami meghatározza a
szakemberek elromlott alkatrészekhez való hozzáállását? Vagy talán a fogyasztói mentalitás az ami
kiirtja a “tegyük félre, hátha jó lesz még valamire” filozófiáját?
A gazda nézőpontja talán még a mindent megtartó ember
számára is érthetetlen. Hiszen a fügefának nemcsak egyszer, de többször is
teremnie kellett volna évente. Sőt, már három év telt el azóta, hogy először
teremnie kellett volna. Nincs értelme tovább várni: ebből a fából bizonyosan
semmi sem lesz a természet törvényei szerint. A vincellér ötlete nem állja ki a
logika próbáját. Vajon mennyi az esélye, hogy jövőre terem az a fa, amit addig
is minden évben megtrágyázott, körbeásott? Értelmetlen még egy évet rápazarolni.
Vannak dolgok, amiket sose dobnánk ki. Vannak fák, amiket
sose vágnánk ki. Azok, amik a szívünkhöz nőttek! Bármilyen rozsdásak, bármilyen
haszontalanok, bármilyen értelmetlenek is legyenek, nem válunk meg tőlük.
Isten sem válik meg tőlünk! Vár még egy évet: hátha
megteremjük a szeretet, az öröm, a béke, a türelem, a szívesség, a jóság, a
hűség, és a önmegtartóztatás gyümölcsét…
Értelmetlen? Szeret!
Bejegyezte: Robert Csizmadia dátum: 11:38
Jézus nevének ereje
http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=328038963899286&id=100000795542604
Egyszer kitűnő tolmácsot kaptam. Remekül fordított s erősen éreztem, hogy testestől-lelkestől benne van a szolgálatban. Tudtam, hogy szívből szerette az Úr Jézust. Csodálatos együttműködés volt ez, egészen más, mint a közömbös tolmácsokkal. Este újra együtt kellett szolgálnunk és a két összejövetel közötti időben a lelkész vendégei lettünk. Volt időnk rá, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.
Hirtelen ezt kérdeztem tőle: - Miért van benned annyi sötétség?
- Hogyan érti ezt?
- Kiolvastam a szemedből, hogy nincs benned az Úr Jézus öröme. Ő azt mondta a „szőlővesszőkről”, hogy az Ő örömét kapják meg és örömük teljes lesz. Hol van ez az öröm?
- Nem tudom.
- De én azt hiszem, hogy én tudom! Megmondhatom?
- Igen, kérem.
- Amikor a shintoizmusból az Úr Jézushoz tértél, akkor hátat fordítottál a démonoknak, de a démonok nem fordítottak hátat neked.
- Igen, ez így van, - mondta meglepetten, - de kérem, ne mondja el ezt a misszionáriusoknak. Különben azt gondolnák, hogy újra visszamentem a shintoizmusba.
- A démonok nem törődnek az „izmusokkal”! Ők puszta valóságok, mint az angyalok, vagy mint te meg én. Az a bajod, hogy nem ismered azt a gazdagságot, ami Jézusban a tied. Egy pillanatig sem kell tovább sötétségben maradnod. Jézus neve által és a Bárány vére által győzelmet nyersz. Az ő nevében kiűzheted a démonokat és ellenállhatsz az ördögnek.
Együtt olvastuk el Márk 16:15-18 csodálatos ígéreteit és engedelmeskedtünk a megbízatásnak. Utána az Úr tökéletesen megszabadította az ő gyermekét.
Néhány héttel később újra találkoztam vele. - Most már nemcsak én magam vagyok szabad, de a feleségem és gyermekeim is, - mondta.
Micsoda nagy erő van Jézus nevében! Annak a csodálatos neve az, akié minden hatalom mennyen és földön. Az ő neve minden más név felett van. Tulajdonképpen miért viseli az Úr a „Jézus” nevet? Mert ő megszabadított minket a bűnből. (Mt. 1,21). „Jézus” (Zsid. Jehosua) lefordítva azt jelenti: Jahve, az Úr a mi megmentőnk. Így ebben a névben benne van annak teljessége, amit az Úr az ő halála és feltámadása által megszerzett. Jézus nevében kifejezésre jut a Feltámadott egész győzelme és az uralkodó Krisztus egész teljhatalma.
Így nem kétséges, hogy a pokol csak ettől a névtől reszket: Jézustól! Semmi mástól. Csak így értjük meg, milyen jól átgondolt hadi fogása volt az ellenségnek az évszázadokon keresztül való gondoskodás arról, hogy Jézus neve háttérbe kerüljön és mintegy fátyol takarja el. Azért; hogy ennek a névnek ragyogó dicsőségét, oldozó erejét és győztes teljhatalmát ne lássák és ezért ne is tapasztalják meg. Ez nem maradhat így. Jézus nevét nem szabad tovább mellőzni és kikerülni. Nem formai kérdés ez a nyelvhasználatban, hanem alapvető, lényegbevágó és döntő dolog.
Sok misszionárius van, akik mindent feláldoztak: pénzüket, családjukat, otthonukat, de nem veszik át azt a gazdagságot, amit Isten Igéje kínál nekik. Képzettségük - teológiai szempontból - többnyire nagyon alapos volt, de nem lenne-e sokkal nagyobb hasznuk a Szentírás tanulmányozásából, miközben azt is megtanították volna nekik, hogyan lehet Jézus nevében kiűzni az démonokat és meggyógyítani a betegeket?
Mennyi sötét hatalom van a világon! Mégsem kell tőlük félnünk. A démonoktól való félelem maguktól a démonoktól származik. Győzünk a Bárány vére által és ez a vér megvéd minket. Milyen öröm, hogy miénk Jézus nevének teljhatalma! Többen vannak velünk, mint ővelük. A mi oldalunkon áll hatalmas főpapunk az ő sok légió angyalával!
Cori Ten Boom
- Amikor a shintoizmusból az Úr Jézushoz tértél, akkor hátat fordítottál a démonoknak, de a démonok nem fordítottak hátat neked.
- Igen, ez így van, - mondta meglepetten, - de kérem, ne mondja el ezt a misszionáriusoknak. Különben azt gondolnák, hogy újra visszamentem a shintoizmusba.
- A démonok nem törődnek az „izmusokkal”! Ők puszta valóságok, mint az angyalok, vagy mint te meg én. Az a bajod, hogy nem ismered azt a gazdagságot, ami Jézusban a tied. Egy pillanatig sem kell tovább sötétségben maradnod. Jézus neve által és a Bárány vére által győzelmet nyersz. Az ő nevében kiűzheted a démonokat és ellenállhatsz az ördögnek.
Együtt olvastuk el Márk 16:15-18 csodálatos ígéreteit és engedelmeskedtünk a megbízatásnak. Utána az Úr tökéletesen megszabadította az ő gyermekét.
Néhány héttel később újra találkoztam vele. - Most már nemcsak én magam vagyok szabad, de a feleségem és gyermekeim is, - mondta.
Micsoda nagy erő van Jézus nevében! Annak a csodálatos neve az, akié minden hatalom mennyen és földön. Az ő neve minden más név felett van. Tulajdonképpen miért viseli az Úr a „Jézus” nevet? Mert ő megszabadított minket a bűnből. (Mt. 1,21). „Jézus” (Zsid. Jehosua) lefordítva azt jelenti: Jahve, az Úr a mi megmentőnk. Így ebben a névben benne van annak teljessége, amit az Úr az ő halála és feltámadása által megszerzett. Jézus nevében kifejezésre jut a Feltámadott egész győzelme és az uralkodó Krisztus egész teljhatalma.
Így nem kétséges, hogy a pokol csak ettől a névtől reszket: Jézustól! Semmi mástól. Csak így értjük meg, milyen jól átgondolt hadi fogása volt az ellenségnek az évszázadokon keresztül való gondoskodás arról, hogy Jézus neve háttérbe kerüljön és mintegy fátyol takarja el. Azért; hogy ennek a névnek ragyogó dicsőségét, oldozó erejét és győztes teljhatalmát ne lássák és ezért ne is tapasztalják meg. Ez nem maradhat így. Jézus nevét nem szabad tovább mellőzni és kikerülni. Nem formai kérdés ez a nyelvhasználatban, hanem alapvető, lényegbevágó és döntő dolog.
Sok misszionárius van, akik mindent feláldoztak: pénzüket, családjukat, otthonukat, de nem veszik át azt a gazdagságot, amit Isten Igéje kínál nekik. Képzettségük - teológiai szempontból - többnyire nagyon alapos volt, de nem lenne-e sokkal nagyobb hasznuk a Szentírás tanulmányozásából, miközben azt is megtanították volna nekik, hogyan lehet Jézus nevében kiűzni az démonokat és meggyógyítani a betegeket?
Mennyi sötét hatalom van a világon! Mégsem kell tőlük félnünk. A démonoktól való félelem maguktól a démonoktól származik. Győzünk a Bárány vére által és ez a vér megvéd minket. Milyen öröm, hogy miénk Jézus nevének teljhatalma! Többen vannak velünk, mint ővelük. A mi oldalunkon áll hatalmas főpapunk az ő sok légió angyalával!
Cori Ten Boom
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)








