2012. február 19.

A fizetség


David Wilkerson - Amikor minden próbálkozásunk kudarcot vall


Istennek különösen tetszik, ha akkor is hiszünk, amikor minden próbálkozásunk kudarcot vallott. Jézus azt mondta Tamásnak: "Mivel láttál engem, hittél; boldogok (angolban: áldottak), akik nem látnak és hisznek" (János 20,29).

Áldottak azok, akik akkor is hisznek, amikor semmi jele annak, hogy választ kapnának imáikra – akik a reménységen túl is bíznak, amikor minden próbálkozásuk kudarcot vallott.

Valakit utolért a reménytelenség, minden reménye szertefoszlott és eljutott emberi lehetőségei határára. Egy szeretted a halállal szembesül, és az orvosok nem biztatnak gyógyulással. A halál elkerülhetetlennek tűnik. A remény elhagyott. Nem történt meg a csoda, amiért imádkoztál.

Ekkor jönnek a Sátán hordái, hogy megtámadják az elmédet félelemmel, haraggal, és nyomasztó kérdésekkel: "Hol van most a te Istened? Annyit imádkoztál, hogy már nem maradt könnyed. Böjtöltél. Ráálltál az ígéretekre. Bíztál."

Káromló gondolatokat fecskendez az elmédbe: "Hiába imádkoztál. Kudarcot vallott a hited. Nem kell elhagynod Istent – csak ne bízz benne többé. Nem éri meg!"

Még Isten létének a megkérdőjelezését is betölti az elmédbe. Ezeket az eszközöket használja a Sátán évszázadok óta. A valaha élt legistenfélőbb férfiak és nők közül is átéltek néhányan ilyen démoni támadásokat.

Akik a halál árnyékának völgyén mentek át, halljátok meg ezt az üzenetet: a sírás eltart néhány sötét, borzalmas éjen át – ám abban a sötétségben hamar meghallod az Atya suttogását: "Én veled vagyok. Most nem mondhatom el, hogy miért történt mindez, de egy nap majd megérted. Meglátod majd, hogy mindez része volt a tervemnek, és nem a véletlen műve. Ez nem a te hibád volt. Tarts ki! Hadd öleljelek át fájdalmad órájában!"

Kedvesem, Isten mindig is jóságosan és szeretetből cselekszik. Amikor minden próbálkozásunk hiábavalónak tűnik, és elérünk képességeink határára – az Ő szeretete akkor is megmarad. Ragaszkodj erősen a hitedhez!

Állj erősen az Ő Igéjében! Ebben a világban nincs más reménység.
Készítette: Kereszteny Hirek

Katona Zsolt - Mindörökké kegyelem

Az Úr az én hű pásztorom

2012. február 18.

Ige: A boldogokról


Az Úr Jézus kijelentése: „Boldogok (szerencsések, és a gondoktól és bajoktól mentes az életük), akiknek szívük tiszta [érintetlen; vegyítetlen; őszinte; Amibe nincs idegen anyag; elegyítetlen; a szívükben (szívükre nézve) tiszták, vagyis: tisztaszívűek]: mert ők az Istent meglátják [észreveszik, felfogják; mert megjelenik, megmutatkozik nekik]” (Mát. 5,8).

Ezért figyelmeztet a Szent Szellem: „Minden féltett dolognál jobban őrizd (óvd) meg szívedet, mert abból indul ki minden élet. Vesd el tőled a száj hamisságát (tartsd távol szádtól a csalárdságot), és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól (és távolítsd el ajkadról a hamisságot)” (Péld. 4,23-24).

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok (tanúskodások), (isten)káromlások” (Mát. 15,19).

Ezért kéri Dávid, hogy:  „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős szellemet újítsd meg bennem” (Zsolt. 51,12).

Mert: „Kicsoda megy fel az Úr hegyére (Isten jelenlétébe)? És kicsoda áll(hat) meg az ő szent helyén? Az ártatlan kezű és tiszta szívű, aki nem adja lelkét (aki nem sóvárog) hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra (és nem esküszik hamisan). Áldást nyer (az ilyen) az Úrtól, és igazságot (megigazulást) az üdvösség Istenétől” (Zsolt. 24,3-5).

Bizony: „Uram, kicsoda tartózkodhat sátorodban (ki lehet sátradnak vendége), kicsoda lakozhat (tartózkodhat) szent hegyeden? Aki tökéletességben jár (aki feddhetetlenül él), igazságot cselekszik (törekszik az igazságra), és igazat szól az ő szívében (és szíve szerint igazat szól)” (Zsolt. 15,1-2)

Hát az: „Aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség (és jóindulattal beszél): annak barátja a király” (Péld. 22,11).

És látják (majd) az ő orcáját; és az ő neve homlokukon lesz” (Jel. 22,4).

„Mert Krisztus Jézusban… semmi sem használ, csak az [Isten szerinti] szeretet által munkálkodó hit” (Gal. 5,6).

Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden vétket elfedez (kalüptó: befed, betakar, elrejt, eltitkol) a szeretet” (Péld. 10,12)

Ige: A tanításról

A Szent Szellem így szól minden Istent szerető és Istent tisztelő emberhez: „Ha valaki másképpen tanít (és tévtanokat hirdet), és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élet) szerint való tudományt. (Más fordítás: és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez, és a kegyességhez (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élethez) illő tanításhoz). Az felfuvalkodott, aki semmit sem ért (és nem tud semmit), hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások. Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet a nyerészkedés eszközének tekintik. Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál. Óh Timótheus, őrizd meg, ami rád van bízva (a rád bízott kincset), elfordulván a (a hazug módon ismeretnek nevezett) szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű ismeretnek ellenvetéseitől; Amellyel némelyek kevélykedvén, a hit mellől eltévelyedtek (Más fordítás: amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől). Kegyelem veled! Ámen” (1 Tim. 6,3-6.20-21).

„Ezekre emlékeztesd, kérvén, kérve őket (és bizonyságot téve) az Úr színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul (ne folytassanak haszontalan szóharcot), a hallgatóknak romlására. A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek (Más fordítás: A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben). És az ő beszédük (és szavuk) mint a rákfekély (mint a rákos fekély úgy) terjed(2 Tim. 2,14.16-17).

„És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez (a mondákhoz, a mítoszokhoz) oda fordulnak” (2 Tim. 4,4).

Mert van sok engedetlen, hiába való beszédű és csaló (akik fecsegők és ámítók), kiváltképpen a körülmetélkedésből valók (és különösen a körülmetéltek között), Ezért ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, és az igazságot megvető emberek parancsolataival” (Tit. 1,10.14).

De: „A balgatag (az ostoba) vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat (a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket,), és a civakodást (a viszálykodásokat) és a törvény felől való (és a törvényeskedő) harcokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók” (Tit. 3,9).

„A szentségtelen és (szentségtörő) vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd (és utasítsd el). Hanem (inkább) gyakorold magadat a kegyességben (vagyis az Istenfélő, hívő életben) (1 Tim. 4,7).

És: „… azokat szóljad (és azt hirdesd), amik az egészséges tudományhoz illenek (és ami egyezik az egészséges tanítással)” (Tit. 2,1)

48-as ZSOLTÁR.

Fenn a mennyben

Ravasz László: Gondolatok


Gyakran kicsinyke gyermek tolvajok másznak be egy-egy keskeny ablakon vagy egy résen a házba, hogy a nagyobbaknak ajtót nyissanak. (Servier) 

Oswald Chambers: HA ELHÍVATÁSUNK TUDATOSSÁ VÁLIK


"...mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nekem, ha az evangéliumot nem hirdetem" (1Kor 9,16).

Könnyen megfeledkezünk arról, hogy Isten elhívása természetfeletti. Ha el tudod mondani, hol hallottad meg Isten hívását és mindent, ami csak rá vonatkozik, akkor kérdés, hallottad-e valaha is. Isten hívása nem így jön, mert természetfeletti. Tudatossá válhat az emberben úgy, mint hirtelen mennydörgés, vagy lassan világosodva, mint a hajnalhasadás. De bárhogyan jön is, mindig van benne valami természetfeletti, amit nem lehet szavakba foglalni; ezt a hívást mindig ragyogás kíséri. Bármelyik pillanatban tudatossá válhat benned ez a kiszámíthatatlan, természetfeletti, meglepő hívás, ami megragadta az életedet! "Én választottalak titeket." Az elhívás más, mint a megváltás és megszentelődés. Nem azért hívott el az evangélium hirdetésére, mert megszentelt ember vagy. Az evangélium hirdetésére szóló elhívás egészen más. Pál kikerülhetetlen belső kényszernek mondja elhívatását.

Ha bizonytalanná lett életedben Isten nagy természetfeletti elhívása, nézz bele életkörülményeidbe, kutasd fel, mi az, ahol nem Isten van az első helyen, hanem saját elképzelésed a szolgálatról, vagy saját vérmérsékleti adottságaid. Pál azt mondta: "Jaj nekem, ha az evangéliumot nem hirdetem!" Ő meghallotta Isten hívását, és semmi nem harsoghatta túl ennek a hívásnak az erőteljességét.

Ha Isten hív el valakit, nem számít, milyen visszásak a körülményei. Az ő életében mindennek azt kell munkálnia, hogy Isten célja megvalósuljon vele. Ha beleegyezel Isten terveibe, összhangot teremt nemcsak tudatos életedben, hanem bensőd rejtett mélységeiben is, amit csak Ő tud megközelíteni.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Hit Gyülekezete-Indul már

Spurgeon idézetek


"Valaki azt mondta: "az önzés nagynak tartja, és kiszolgáltatja magát. A szeretet szolgál - és nagy."

Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Ami nem örök, az örökre elévül.

Rövid_történetek: A WC



Akkoriban, amikor még nem lehetett arra számítani, hogy középületekben vízvezeték és lefolyócsatorna található, egy angol nő Németországba készült utazni. Lefoglalt egy kis szobát egy olyan fogadóban, amely a helyi tanító és felesége tulajdonában volt. Az utazó aggódott amiatt, hogy lesz-e angolvécé a fogadóban. (Angliában a vécét általában a „W.C." rövidítéssel jelölik, ami a „water closet" kifejezést takarja.) A hölgy írt tehát a tanítónak egy levelet, amelyben érdeklődött afelől, hogy hol található a W.C. A tanító, aki csak törte az angolt, elment a helybeli paphoz megkérdezni, hogy nem tudja-e, mit jelent a „W.C". Együtt töprengtek a betűk lehetséges értelmén, és végül arra jutottak, hogy a wayside chapel (útszéli kápolna) kifejezésre utalhatnak. A hölgy, vonták le a következtetést, nyilván arra kíváncsi, hogy van-e valahol a ház közelében egy útszéli kápolna. A tanító a következő választ írta az angol hölgynek:

Kedves asszonyom,

Nagy örömmel értesítem, hogy a W.C. mintegy tizennégy kilométerre van a háztól, egy szép fenyőliget közepén, pompás környezetben.

229 ember fér el benne, de csak csütörtökön és vasárnap van nyitva. Mivel a nyári hónapokban sok vendégre lehet számítani, javaslom, hogy korán érkezzen, bár állóhely általában van bőséggel. Ez egy szerencsétlen helyzet, különösképpen, ha rendszeresen szokott járni. Talán érdekli Önt, hogy a lányom esküvője a W.C.-ben volt, sőt a férjét is ott ismerte meg. Visszaemlékszem, milyen tolongás volt az ülőhelyekért. Egy ülőhelyre tíz ember is jutott. Csodálatos volt látni az átszellemült arcokat.

Örömére szolgálhat, hogy sokan ebédjüket is magukkal viszik, és valóságos ünnepet ülnek, míg mások kivárják az utolsó pillanatot, és pontosan időben érkeznek. Különösképpen ajánlom önnek, hogy látogasson el csütörtökön, mert akkor orgonakíséret is van. Az akusztika kitűnő, még a legfinomabb hangok is hallhatóak mindenütt.

Nemrég még egy csengője is lett, amely mindig megszólal, ha belép valaki. Jótékonysági vásárt is rendeznek azzal a céllal, hogy párnázott székeket vehessenek, mivel az emberek már régóta érzik ennek a szükségességét.

A feleségem az utóbbi időben betegeskedett, így mostanában nem tudott elmenni. Már majdnem egy esztendeje nem volt, ami természetesen nagyon bántja.

Nagy örömömre szolgál, ha lefoglalhatom a legjobb helyet az Ön számára, ahol mindenki láthatja Önt. Alig várom, hogy magam kísérjem el oda.

Szívélyes üdvözlettel:

A tanító

A tanító levele egy jó példa a félreértésre. Amikor másokkal közlünk valamit, oda kell figyelnünk arra, hogy tudjuk, miről beszélünk, és hogy az emberek meghallják azt, amit mondunk.

Értelmetlen?

http://reggelidicseret.blogspot.com/2012/02/ertelmetlen-azutan-ezt-peldazatot.html

Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki." (Lukács evangéliuma 13:6-9)

Megfigyeltem, hogy a szakemberek két csoportba oszthatók egy szokás alapján. Vannak, akik gyűjtögetnek, és vannak akik nem. “Ez még jó lesz valamire!” - mondta a vízszerelő a kicserélt alkatrészekre és magával vitte őket. “Ez már semmire sem jó, ki kell dobni!” - mondta az autószerelő a lecserélt hibás váltóra. Szakmai okok, vagy talán személyiségi jegy, ami meghatározza a szakemberek elromlott alkatrészekhez való hozzáállását?  Vagy talán a fogyasztói mentalitás az ami kiirtja a “tegyük félre, hátha jó lesz még valamire” filozófiáját?
A gazda nézőpontja talán még a mindent megtartó ember számára is érthetetlen. Hiszen a fügefának nemcsak egyszer, de többször is teremnie kellett volna évente. Sőt, már három év telt el azóta, hogy először teremnie kellett volna. Nincs értelme tovább várni: ebből a fából bizonyosan semmi sem lesz a természet törvényei szerint. A vincellér ötlete nem állja ki a logika próbáját. Vajon mennyi az esélye, hogy jövőre terem az a fa, amit addig is minden évben megtrágyázott, körbeásott? Értelmetlen még egy évet rápazarolni.
Vannak dolgok, amiket sose dobnánk ki. Vannak fák, amiket sose vágnánk ki. Azok, amik a szívünkhöz nőttek! Bármilyen rozsdásak, bármilyen haszontalanok, bármilyen értelmetlenek is legyenek, nem válunk meg tőlük.
Isten sem válik meg tőlünk! Vár még egy évet: hátha megteremjük a szeretet, az öröm, a béke, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, és a önmegtartóztatás gyümölcsét…

Értelmetlen? Szeret!
Bejegyezte: Robert Csizmadia dátum: 11:38 

Húsz év múlva

Uram, Neked adom szívem - Csiszér László

Jaeson Ma - Glory ft. Caleb Lin hungarian subtitle (magyar felirat)

Joel Osteen - Bízz Isten időzítésében

Jézus nevének ereje



http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=328038963899286&id=100000795542604

 Egyszer kitűnő tolmácsot kaptam. Remekül fordított s erősen éreztem, hogy testestől-lelkestől benne van a szolgálatban. Tudtam, hogy szívből szerette az Úr Jézust. Csodálatos együttműködés volt ez, egészen más, mint a közömbös tolmácsokkal. Este újra együtt kellett szolgálnunk és a két összejövetel közötti időben a lelkész vendégei lettünk. Volt időnk rá, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz.

Hirtelen ezt kérdeztem tőle: - Miért van benned annyi sötétség?

- Hogyan érti ezt?

- Kiolvastam a szemedből, hogy nincs benned az Úr Jézus öröme. Ő azt mondta a „szőlővesszőkről”, hogy az Ő örömét kapják meg és örömük teljes lesz. Hol van ez az öröm?

- Nem tudom.

- De én azt hiszem, hogy én tudom! Megmondhatom?
- Igen, kérem.

- Amikor a shintoizmusból az Úr Jézushoz tértél, akkor hátat fordítottál a démonoknak, de a démonok nem fordítottak hátat neked.

- Igen, ez így van, - mondta meglepetten, - de kérem, ne mondja el ezt a misszionáriusoknak. Különben azt gondolnák, hogy újra visszamentem a shintoizmusba.

- A démonok nem törődnek az „izmusokkal”! Ők puszta valóságok, mint az angyalok, vagy mint te meg én. Az a bajod, hogy nem ismered azt a gazdagságot, ami Jézusban a tied. Egy pillanatig sem kell tovább sötétségben maradnod. Jézus neve által és a Bárány vére által győzelmet nyersz. Az ő nevében kiűzheted a démonokat és ellenállhatsz az ördögnek.

Együtt olvastuk el Márk 16:15-18 csodálatos ígéreteit és engedelmeskedtünk a megbízatásnak. Utána az Úr tökéletesen megszabadította az ő gyermekét.

Néhány héttel később újra találkoztam vele. - Most már nemcsak én magam vagyok szabad, de a feleségem és gyermekeim is, - mondta.

Micsoda nagy erő van Jézus nevében! Annak a csodálatos neve az, akié minden hatalom mennyen és földön. Az ő neve minden más név felett van. Tulajdonképpen miért viseli az Úr a „Jézus” nevet? Mert ő megszabadított minket a bűnből. (Mt. 1,21). „Jézus” (Zsid. Jehosua) lefordítva azt jelenti: Jahve, az Úr a mi megmentőnk. Így ebben a névben benne van annak teljessége, amit az Úr az ő halála és feltámadása által megszerzett. Jézus nevében kifejezésre jut a Feltámadott egész győzelme és az uralkodó Krisztus egész teljhatalma.

Így nem kétséges, hogy a pokol csak ettől a névtől reszket: Jézustól! Semmi mástól. Csak így értjük meg, milyen jól átgondolt hadi fogása volt az ellenségnek az évszázadokon keresztül való gondoskodás arról, hogy Jézus neve háttérbe kerüljön és mintegy fátyol takarja el. Azért; hogy ennek a névnek ragyogó dicsőségét, oldozó erejét és győztes teljhatalmát ne lássák és ezért ne is tapasztalják meg. Ez nem maradhat így. Jézus nevét nem szabad tovább mellőzni és kikerülni. Nem formai kérdés ez a nyelvhasználatban, hanem alapvető, lényegbevágó és döntő dolog.

Sok misszionárius van, akik mindent feláldoztak: pénzüket, családjukat, otthonukat, de nem veszik át azt a gazdagságot, amit Isten Igéje kínál nekik. Képzettségük - teológiai szempontból - többnyire nagyon alapos volt, de nem lenne-e sokkal nagyobb hasznuk a Szentírás tanulmányozásából, miközben azt is megtanították volna nekik, hogyan lehet Jézus nevében kiűzni az démonokat és meggyógyítani a betegeket?

Mennyi sötét hatalom van a világon! Mégsem kell tőlük félnünk. A démonoktól való félelem maguktól a démonoktól származik. Győzünk a Bárány vére által és ez a vér megvéd minket. Milyen öröm, hogy miénk Jézus nevének teljhatalma! Többen vannak velünk, mint ővelük. A mi oldalunkon áll hatalmas főpapunk az ő sok légió angyalával!
Cori Ten Boom