2012. január 29.

Napi gondolat


A hit sosem kérdezi, merre vezetik, hanem szereti és ismeri azt, Aki vezeti. (Oswald Chambers) 

Oswald Chambers: "MENJ EL" PARANCSA FELKÉSZÜLÉSÜNKBEN


"Azért ha áldozati ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd az oltár előtt ajándékodat, menj el, békülj meg előbb a testvéreddel és csak azután jöjj és vidd fel a te ajándékodat" (Mt 5,23.24).

Könnyű elképzelni, hogy végül csak eljutunk arra a helyre, ahol készek és mindenre hajlandók leszünk, de a felkészülés nem egy pillanat műve, hanem olyan folyamat, amelyhez állhatatosság kell. Veszélyes, ha keresztyén megtapasztalásunkban egy bizonyos állapotba belerögződünk. Felkészülés alatt vagyunk, formálódunk.

A fiatal keresztyén hajlandó az áldozatkészségre. Emberi módon szólva: Jézus Krisztus iránti vonzódásunk egyik alapja a hősiesség iránti érzékünk; de túláradó lelkesedésünket azonnal próbára teszi Urunk komoly szava: "Menj el, békülj meg előbb a testvéreddel." A "menj el" itt azt jelenti: engedjük, hogy Isten szava alaposan megvizsgáljon. Nem elég a hősies áldozatkészség átérzése. A Szent Szellem felszínre hozza bennünk azt a hajlamot, amely nem akar az Ő szolgálatában munkálkodni. Ezt a hajlamot bennünk senki sem tudja felfedezni, csak Isten. Van Őelőtte valami rejtenivalód? Ha igen, akkor engedd, hogy Isten átvilágítson téged. Ha bűn az, valld meg, ne tűrd meg magadban.

Kész vagy-e engedni Uradnak és Mesterednek, bármennyire megalázó is ez? Fel kell adnod a magadhoz való jogodat! Ha meggyőz a Szent Szellem valamelyik bűnödről, soha ne tiltakozz. Miután elég fontosnak találta, hogy erre rávezessen, ezért éppen ez a bizonyos bűn az, amit fel akar fedni. Valami nagy bűn után kutattál, hogy feladhasd, és Isten most egy jelentéktelennek látszó dologról beszél neked; de e mögött a kis bűnöd mögött van makacsságod központi erődje. "Nem akarok lemondani a magamhoz való jogomról" - pedig ezt akarja Isten, ha valaha is Jézus Krisztus tanítványa akarsz lenni.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Hívlak Uram várlak Uram.

képes beszéd Ps. Russell Evans - "Image" magyarul (Hungarian subtitles)

képes beszéd Ps. Russell Evans - "Image" magyarul (Hungarian subtitles)

Életcseppek


"Az alázatosság nem abban bizonyul, hogy alázatosnak tartjuk magunkat, hanem abban, hogy egyáltalán nem is foglalkozunk magunkkal." /D.L. Moody/

Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Amit nem ajándékozol el, az soha nem is lesz a tiéd.

Bob Gass. Napi elmélkedés: Hol van a szívem?



 „Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is.” (Máté 6:21)

William Randolph Hearst a Hearst Kastélyban lakott, melynek területe több, mint 8000 m² volt, és egy százezer hektárnál is nagyobb birtokon feküdt. Egy időben az övé volt több mint 80 km Kalifornia partszakaszából. Emellett 88 éven át gyűjtögetett „mindenféle dolgokat”. Voltak 3500 éves egyiptomi szobrai, középkori flamand gobelinjei, évszázados kézzel faragott rozettás mennyezetei, és néhány minden idők legnagyobb művészeti alkotásai közül.

Miután nyolc évtizeden át gyűjtött mindenfélét, William Hearst meghalt. Most ezrével látogatják az emberek a házát, és mind ugyanazt mondják: „Hű, tényleg jó sok cucca volt!”.

Éljük az életünket, megszerzünk dolgokat, aztán meghalunk, és a dolgainkat itt hagyjuk. Mi történik velük azután? A gyerekeink vitatkoznak rajtuk. A gyerekeink, akik még nem haltak meg, átnézik a dolgainkat. Mint a keselyűk lecsapnak, és eldöntik, hogy mit akarnak elvinni az ő házukba. Azt mondják maguknak: „Ez most már az enyém”, aztán meghalnak, és újabb keselyűk jönnek.

Nemzetek háborúkat indítanak nyersanyagok miatt, családok szakadnak szét tárgyak miatt. Férjek és feleségek sokkal többet vitatkoznak tárgyak miatt, mint bármi más kérdésen. A börtönök tele vannak utcai rablótámadások elkövetőivel, és vállalatigazgatókkal, akik bűnügyekbe bonyolódtak dolgok megszerzéséért. Miért? Hiszen csak tárgyak!

Jézus ezt így fogalmazta meg: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda nem emészti meg, és ahol a tolvajok sem ássák ki, és nem lopják el. Mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:19-21-
 19.

Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;

  20. Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.

  21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

Nos, miután elolvastad ezeket a sorokat, tedd fel magadnak a kérdést: „Hol van a szívem?”


12 - 8 = 4 év börtön

12 - 8 = 4 év börtön

Rhema Marvanne - Hallelujah

Imádság: A helyes értékelésért


Istenem! Mennyire meg tud szépülni a múlt. Még annak számtalan nehézsége, kínja, nyavalyája is. Pedig helyén és értékén kezelni akkor tudunk valamit, ha ígéreteid fényébe állítjuk bele. Ebben kérem segítségedet! Ámen

A nap gondolata:


Az embernek szelleme van, amely hinni és repülni tud, s ez a szellem halhatatlan és farkasszemet néz a világgal. (Márai Sándor)

Napi Ige és gondolat


Ki tart jól bennünket hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.  (4Móz 11:4-6)

A mai Igében egy hátrafelé tekintő népet látunk. Izrael népe a pusztában van, az Isten ott táplálja őket mannával, a legédesebb eledellel, ami létezik. S a nép felkel és egy nagy, kollektív emlékezésbe kezd, akkor hangzik el mai Igénk. Isten népe hátratekint. De ez egy veszélyes visszatekintés. Telve van szívük felhánytorgatással az egyiptomi szabadításért, aminek máskülönben örülni kellene. Megszépült a múlt!

Ó, mennyire ilyenek vagyunk, mi emberek! Ha bánt a jelen, akkor valami fogódzót keresünk a múltban, ami a hátunk mögött van. De vajon valóban olyan jó volt Egyiptomban? Hiszen ostorozták, dolgoztatták őket, fiaikat a Nílusba dobták, népirtás volt kihirdetve ellenük. S ők azt a hitvány eledelt emlegetik, mert éppen éhesek.

Időnként a múlt nagyon meg tud szépülni! Főleg, ha nagyon erős a hiányérzete az embernek. Szinte kifordítja az embert magából. Elkeseríti, előhozza szívéből, ami igazából benne van, lázadóvá, hamis emlékezővé teszi.

Hány ilyen múltba révedő szempár van ebben a mai világban is! Nem tudnak előrefelé nézni, mert jobb napokra emlékeznek. Talán annyira elviselhetetlen a jelen, gonoszabbak az emberek, alig van jövőkép, és a múltat hívják segítségül, ami vigasztaló lehet. De biztos, hogy a múlt olyan jó volt? Most jónak mondják, de valószínű azért nem tartott örökké, mert hazugság volt az egész. Csak látszat.

Lehet ilyen látszat volt egy ember, lehet ilyen látszat volt egy politikai rendszer, bármi. Vigyázzunk: megszépülhet a múlt, de csak a gondolatainkban, csak mi érezzük így… (Berencsi Balázs)

Hogyan halljuk meg Isten hangját

A szülők munkaköri leírása


 http://www.maiige.hu/

 „Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról…” (5Mózes 6:7)

Ábrahámnak volt egy unokaöccse, Lót, aki sikeres volt az üzleti életben, de elvesztette családját. Hogy lehet ez? Mert: a) rossz helyre tette a hangsúlyt – az anyagi sikereket nagyobbra értékelte a lelki sikereknél; b) rossz környezetben élt – azt hitte, hogy gyermekei Sodomában élhetnek anélkül, hogy az hatással lenne rájuk; c) téves elképzelései voltak – azt hitte, meg tudja változtatni körülményeit, ha kompromisszumokat köt; d) nem adott jó példát – azt hitte, hogy családja követni fogja utasításait, de életpéldáját követték; e) rossz kapcsolatai voltak – és csak akkor vette észre, amikor már túl késő volt, hogy mekkora hatással volt Sodoma a családjára (ld. 1Mózes 19:4-5). 

Ha azt hiszed, hogy nyugodtan élhetsz a világ szabályai szerint, de elvárod, hogy gyermekeid Isten törvényeit kövessék, önmagadat csapod be. Ne csak prédikálj azokról a cipőkről, melyekbe gyermekeidnek bele kell nőniük, járj te is azokban! Példaadással vezess!

Szülői útmutatásodon kívül négy másik hatás is befolyásolja gyermeked életét: kortársaik, az internet, a média és a zene. Mind a négy vagy veled, vagy ellened dolgozik. Azt mondod: „De én mostanában nagyon elfoglalt vagyok”. Tedd szabaddá magad! Gondold át újra a fontossági sorrendet! Gyermeked jelleme minden nap formálódik; a kérdés az, ki formálja?

Isten Igéje világosan kimondja, hogy a következő hat dolog alkotja szülőként a munkaköri leírásodat: 1) tanítsd őket (5Mózes 6:6-7); 2) neveld őket (Példabeszédek 22:6); 3) gondoskodj róluk (2Korinthus 12:14); 4) buzdítsd őket (Efézus 6:4); 5) fegyelmezd őket (1Timóteus 3:4); 6) szeresd őket (Titusz 2:4). Ennél nagyobb felelősséged nincs!

legyen ahogy Te akarod

Kihez mehetnék,ha nem az Úrhoz

2012. január 28.

Ige: A logoszról


 Az Úr Jézus az üresen maradt ház sorsáról tanít, és: „Lőn pedig mikor ezeket mondá, fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül [a tömegből, és] monda néki: Boldog [és szerencsés az az anya]méh, amely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál, [és amelyek tápláltak].

Ő pedig monda: Sőt [még]inkább [azok az igazán] boldogok akik hallgatják [megértik, és felfogják] az Istennek beszédét [logoszát, Igéjét ], és  megtartják [és megőrzik] azt [és engedelmeskednek]” (Luk. 11,27-28)

 „Mert az Istennek beszéde (Istennek (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony; élő energia). És élesebb (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (és minden kétélű kardnál). És elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig), és megítéli (vagyis döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (vagyis a szellemi élet központjának) indulatait (és szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását)” (Zsid. 4,12).

„És most (ezért) fiaim, hallgassatok engemet (hallgassatok rám), mert boldogok, akik az én útjaimat (megőrzik, és) megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok (és ne hanyagoljátok el azt)! Boldog ember, aki hallgat engem (és aki hallgat rám), az én ajtóm előtt virrasztván (és vigyázva) minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert aki (megtalál, és) megnyer engem, (az életet találja meg, és) nyert életet, és szerzett (és nyert) az Úrtól jóakaratot (kegyelmet)” (Péld. 8,32-35).

Az igének pedig megtartói (és cselekvői) legyetek és ne csak hallgatói, (és be ne csapjátok) megcsalván magatokat. Mert ha valaki (csak) hallgatója az igének és nem megtartója (és cselekvője), az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte (ugyan) magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében (Más fordítás: De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete)” (Jak. 1,22-25)

Ige: Az igazi evengélium


Az apostol megvallása arról, hogy milyen Evangéliumot hirdetett, példaként minden kor igehirdetői számára: „(Mivel)hogy a mi Evangéliumunk [az örömüzenet] ti nálatok nem áll csak szóban [nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt (logosz)], hanem isteni erőkben [erő-megnyilvánulásban, csoda(tevő erőben)] is, Szent Szellemben [a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével] is, sok bizodalomban [és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal] is [és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság]; amiképpen tudjátok [láttátok], hogy milyenek voltunk [hogyan éltünk, hogyan léptünk fel] közöttetek ti érettetek [a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk]” (1 Thess. 1,5).

Az apostolok mindenhol Isten Igéjét hirdették tisztán, vegyítetlenül: „Mert az Istennek beszéde (logosz: Igéje) élő és ható, (élő energia) és élesebb minden kétélű fegyvernél (minden kétélű kardnál), és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig és megítéli (kritikosz: döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (a benső) indulatait (és szándékait)” (Zsid. 4,12)