2012. január 15.

Ige. Az Istenismeretről


„Mert ami az Isten felől tudható [megismerhető, megérthető; nyilvánvaló] nyilván van ő bennük; [és világosan ismerik] mert az Isten megjelentette [nyilvánvalóvá, és láthatóvá tette, sőt kijelentette] nékik.

 Mert ami Istenben láthatatlan tudniillik az ő örökké való hatalma [az Ő ereje ami képessé tesz bármi megtételére] és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból [az Ő műveiből, és munkái értelmes vizsgálata révén] megértetvén megláttatik; [és világosan látszanak, mivel a teremtett dolgokból érzékelhetők] úgy, hogy ők menthetetlenek. [ezért nincs hát mentségük].

Mert bár az Istent megismerték  [és az Ő létezésének tökéletesen tudatában vannak] mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban  hiábavalókká  lettek, [belevesztek gondolataikba, és üressé váltak, holtpontra jutottak elgondolásaikkal; bolonddá azaz bálványimádókká váltak] és az ő balgatag [érteni nem akaró, és oktalan] szívük [az ő bensőjük] megsötétedett. [egészen sötétségbe borult, és megvakult].

Magukat bölcseknek vallván, [kérkedtek, és közben] balgatagokká [és oktalanná, bolonddá, és esztelenné] lettek

És az örökkévaló [a halhatatlan] Istennek dicsőségét [fölségét] felcserélték [behelyettesítették, és meghamisították] a mulandó [pusztulásra ítélt, és halandó] embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. [kifaragott ábrázatával; képével]

Ezért Isten szívük (az ő bensőjük) vágya [kívánsága, szenvedélye] szerint kiszolgáltatta [és átadta] őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg [hadd szeplősítsék, és becstelenítsék meg, hadd tegyék gyalázatossá] saját testüket [szómájukat: saját személyüket, teljes lényüket]” (Róm. 1,19-24)

Mert: „nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet” (Csel. 14,17)

Azért: „hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; Mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk… ” (Csel. 17,27-28)

Hiszen: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk” (Zsolt. 19,2-5)

„Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tudósítanak. Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket?” (Jób. 12,7-9)

Ige: A korábbi időkről


Korábban a pogányok a maguk választotta úton járhattak: „Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni” (Csel. 14,16)  

És bár: „A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg (vagyis változtassa meg a gondolkozás módját, és forduljon Isten felé)(Csel. 17,30)

Az apostol így figyelmezteti a szenteket: „Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában. Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük. Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére” (Eféz. 4,17-19)

A megtérés előtti időről így szól Isten Igéje: „Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor „távol” voltatok, „közel” kerültetek a Krisztus vére által” (Ef. 2,12-13)

Azért: „Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent” (1 Thess. 4,4-5)

Kiválasztottál új szívet adtál

Életcseppek



Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Senki nem ismeri fel önmaga rosszaságát, romlottságát óladdig, amíg meg nem próbált jót cselekedni. 

Wommack: Szellemharc vagy szellemi harc?



A szellemi harc nem olyan módon működik, ahogy a legtöbb ember tanítja. Sokan ezt mondják, „A démoni erőknek létezik egy rendszere, amely a városokat uralja. Blokkolhatja az imáidat, megakadályozhatja, hogy Isten elé jussanak. Mivel az Úr valahol az űrben lakik, míg a démoni erők a fizikai atmoszférában, az imáidat át kell rajtuk juttatnod, hogy célba érjenek.”
.
Gondolhatod, hogy ez butaságnak hangzik, de ez valóban egy uralkodó tanítás a Krisztus testében. Az emberek valóban hisznek abban, hogy egy lyukat kell tisztítaniuk a házuk felett és/vagy a városuk felett azért, hogy az imádságaik Istenhez juthassanak. Isten Igéje nem ezt tanítja.
.
Isten Igéje azt tanítja, hogy az Úr minden erejével és dicsőségével a hívőkben lakozik. Nincs arra szükséged, hogy az imádat átjuttasd az atmoszférán, de még a plafonig, vagy az orrodon túl sem kell jutnia. Az ok, amiért meghajtod a fejet ima közben az, hogy rátekints Istenre – mivel Ő a bensődben él.
~~~

Szívemben szól ott belül dalom.

Erő az erőtlenségben


De ő ezt mondta nekem: “Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2 Kor. 12: 9)

Nagyon bízató ez az igevers. A versenyszellem mindenütt fellelhető, a legjobb lenni, a legjobbat nyújtani, nem csak az iskolában, munkában, de a kapcsolatokban is. Nem mintha ez rossz lenne. Csak egyeszerűen nem lehet mindig, mindenütt a legjobb lenni (ez nem jelenti azt, hogy nem kell a legjobbat nyújtani, ami tőlünk telik).

Isten amikor feladatot bíz ránk, ezt nem aszerint teszi elsősorban, hogy mi mit gondolunk magunkról, mire érezzük magunkat képesnek (lásd Mózest, Gedeont), bár Jézus beszél arról, hogy mielőtt belefogsz valamibe jó lenne előtte felszámolni a költségeket, mégis a szuverén és gondviselő Isten útjait sokszor nem értjük. Elhívhat olyan feladatra, amihez nincs elég erőnk – és ez kegyelem. És lehetőség élni Isten ereje által. Nem könnyű. De aki nem kockáztat, az veszít – hallottam egyszer. Nem meggondolatlanságra, felelőtlenségre bíztatok. Bátorításul írtam e néhány sort elsősorban magamnak. Engedelmeskedni Isten felismert vezetésének, akkor is ha úgy tűnik erőm feletti a feladat. Csak így lehet megtapasztalni Isten megtartó erejét.

C. H. Spurgeon: Istenben megnyugodni, nem kapkodni


 
„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget" (Zsolt 62,2).

Áldott az a helyzet, amelyben tudunk valóban az Úrban, és egyedül csak Őbenne elcsendesülni. Jó lenne ezt tenni ma és mindennap. Megnyugodni és várni az Úr által megszabott időt. Őrá várni a szolgálatban, Benne bízni boldog várakozásban, Előtte imádságban elcsendesülni és lelki nyugalmat találni. Ez a lehető legjobb magatartás, amit mint teremtmények Teremtőnk, mint szolgák Urunk és mint gyermekek Atyánk előtt tanúsíthatunk. Ne próbáljunk parancsolni Istennek, sem szemrehányást tenni neki. Nehogy rosszkedvűek vagy bizalmatlanok legyünk Vele szemben. De ne is meneküljünk sorsunk elől, és ne futkossunk emberekhez segítségért; ez ellentétes volna az Istenben való elcsendesüléssel. Istenben, és csakis Őbenne bízzunk teljes szívből.

Milyen áldott a bizonyosság, mikor tudom, „tőle kapok segítséget". Számíthatok rá. Istentől jön a segítség, és senki mástól. Övé minden dicsőség, mert egyedül Ő tud és Ő fog megszabadítani. Bizonyosan megteszi akkor és úgy, ahogy Ő azt jónak látja. Megszabadít a kétségekből, a szenvedésekből, a rágalmazásokból, és minden szükségünkből. Noha mindennek egyelőre még semmi jelét nem látjuk, ne térjünk el semmiképpen se az Úr akaratának teljesítésétől, hiszen az Úr irántunk való szeretete és hűsége felől semmi kétségünk sem lehet. Nemsokára meglátjuk most még rejtett útjait, ezért dicsőítsük irgalmáért már előre is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Milyen a Te lelkiismereted?


Egy misszionáriust megkérdezett egy ember: - Mit tegyek, mert egyáltalán nem érzek lelkiismeret furdalást? Kérdéssel felelt a megkérdezett: - Mit érezne ön, ha egy 400kg súlyú szikla zuhanna a magasból önre? - Nem éreznék semmit, mert azonnal szörnyethalnék. – válaszolta ő. - No, látja, kérem, ilyen az ön lelkiismerete is. Már halott, azért nem érez semmit, ezért nem ismeri a bűnmardosást!

Magasztaljátok Őt imádjátok Őt

Ravasz László: Gondolatok


Az igazi imádság olyan, mint a postagalamb: okvetlenül Istenhez talál, mert onnan jött. 

Kenneth E. Hagin: Közönséges ember? Nem!



Én sem szólhattam néktek atyámfiai, mint szellemieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?
- 1Korinthus 3,1. 3.

Sajnos, a legtöbb keresztény nem engedi, hogy belső embere uralkodjon a külső ember felett. Ehelyett a test uralkodik a belső ember felett, és ettől válnak az emberek testi kereszténnyé. Egy fordítás így adja vissza ezt az igerészt: „test által irányított”, a ‘testi’ helyett. Valóban, azok a testi keresztények, akiket a testük irányít.

„Még testiek vagytok… és nem ember szerint jártok-é?” — mondja Pál a korinthosziaknak. Más szavakkal: úgy éltek, mint akik még nem születtek újjá. Tetszik nekem, ahogy az Amplified Bible fordítja a 3-as verset: „Mert ha még irigység és féltékenység, veszekedés és szakadások vannak köztetek, akkor ugye emberi mérce szerint viselkedtek, úgy, mint azok a közönséges emberek, akik még nem változtak meg?”

Te ne tedd ezt! Ne engedd meg magadnak, hogy úgy élj, mint a közönséges emberek! Úgy élj, mint egy új teremtés, mert az vagy! Határozd el, hogy megengeded a belső embernek a Krisztusban, hogy uralkodjon az egész lényed felett.

Megvallás: Visszautasítom, hogy úgy éljek, mint közönséges ember. Én megváltoztam. Én új teremtés vagyok Krisztusban. Felnövekedem szellemileg. Én — a belső ember — uralkodni fogok az egész lényemen. Szellemi emberként fogok járni. Isten Igéjének a mércéje szerint fogok viselkedni. Szeretetben fogok járni. Hitben fogok járni!

Bob Gass Napi elmélkedés: A bátorítás ereje


„… a kedves beszéd… gyógyulás a testnek.” (Példabeszédek 16:24)

Mindenkinek szüksége van bátorításra. Egyikünk sem ér el semmit egyedül, segítség nélkül. Akik az emberiség történelmében nagy dolgokat vittek végbe, az életükben jelenlévő emberek miatt váltak azzá, akiknek ma ismerjük őket. Láttuk a Narnia Krónikáit és A Gyűrűk Urát. De tudod-e, hogy a szerzőik, C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien oxfordi professzorok voltak, és közeli barátok? Minden héten találkoztak, hogy együtt egyenek, beszélgessenek írói törekvéseikről, és felolvassanak egymásnak még kiadatlan munkáikból. Tolkien volt az, aki bátorította a bevallottan ateista Lewist, hogy tanulmányozza a keresztyénséget, és végül elvezette őt a megtérésre. És Lewis volt az, aki bátorította Tolkient, hogy folytassa a regényírást, és keressen kiadót.

Barátságuk és kölcsönös biztatásuk nélkül sohasem született volna meg a 20. század briliáns hitvédelmi írása és a fantasy irodalom egyik legcsodálatosabb darabja. A biztatás mindenkit megváltoztat, legyen akár fiatal, akár idős, sikeres vagy kevésbé sikeres, híres vagy ismeretlen.

Mark Twain azt mondta: „Egyetlen dicséret egy egész hónapra elég, hogy mozgásban tartson”. Egyetlen biztató szó egy tanártól megváltoztathatja egy gyermek életét; egyetlen biztató szó a házastárstól megerősítheti, sőt akár megmentheti a házasságot; egyetlen biztató szó egy vezetőtől valakit arra lelkesíthet, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket.

Zig Ziglar mondja: „Sohasem tudhatod, hogy egyetlen pillanat és néhány őszinte szó mekkora hatással lehet egy életre”. A Biblia azt mondja: „Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24).


Gyógyfény - Tekintetem a hegyekre emelem (121. zsoltár)

2012. január 14.

Ige: Az üresen hagyott házról (szívről)


Máté bizonyságtétele így hangzik az Úr Jézus kijelentéséről, amelyet azoknak mond, akik hiszenke istenben,  de nem vették a Szent szellemet: „Mikor pedig a tisztátalan [gonosz, szentségtelen] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való [sivár; száraz] helyeken jár [bolyong; vándorol], nyugalmat [csillapodást] keresve, és nem talál: Akkor ezt mondja: Visszatérek az én [elhagyott] házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, üresen [gazdátlanul], kisöpörve és fölékesítve [sőt feldíszítve] találja azt. Akkor [nyomban] elmegy [elsiet] és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és [mind] bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek [sorsa pedig rosszabbra fordul], utolsó [későbbi] állapota gonoszabb [rosszabb] lesz az elsőnél [mint az előző volt]. Így lesz [hasonló sors vár; ez történik majd] ezzel a gonosz nemzetséggel [nemzedékkel] is” (Mát. 12,43-45).

Ez a rosszabb állapot lehet súlyos, vagy gyógyíthatatlan betegség is, erről így beszél Isten igéje: Az Úr Jézus meggyógyítja a Bethesda (jelentése: a kegyelem, a könyörület, az irgalmasság háza) tavánál 38 éve betegen fekvő embert. És egyben nyilvánvalóvá teszi a betegség okát: „Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod (hogy valami rosszabb ne történjék veled)!” (Ján. 5,14).

Ezért Péter apostol így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Józanok (Isten Igéje szerint gondolkodók) legyetek, vigyázzatok (éberek legyetek figyeljetek). Mert a ti ellenségetek, az ördög (vádló, rágalmazó, sátán), mint ordító oroszlán szerte (körül)jár (kószál mindenütt), keresvén, kit elnyeljen” (1Pét 5:8).

 És hogy soha ne maradjon üres a házatok, azért: „Mint most született csecsemők, a tiszta (csalárdságtól mentes, szellemi) hamisítatlan (megtéveszthetetlen) tej (Isten igéje) után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek. (az üdvösségre, amíg majd megmenekültök)” (1Pét 2:2)


Ige: Az Úr Jézus kijelentése


Amikor a tanítványok látnak valakit, aki nem jár velük, de az Úr Jézus nevében démonokat űz, el akarják tiltani: „És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert aki nincs ellenünk (és ellenetek), mellettünk (és veletek) van” (Luk. 9,50) És Márk is megismétli a kijelentést: „Mert aki nincs ellenünk, (az) mellettünk van” (Márk. 9,40)

Ige: Isten beszédéről


„Mert az Istennek beszéde (Istennek (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony; élő energia). És élesebb (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (és minden kétélű kardnál). És elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig), és megítéli (vagyis döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (vagyis a szellemi élet központjának) indulatait (és szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását)” (Zsid. 4,12).

„És most (ezért) fiaim, hallgassatok engemet (hallgassatok rám), mert boldogok, akik az én útjaimat (megőrzik, és) megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok (és ne hanyagoljátok el azt)! Boldog ember, aki hallgat engem (és aki hallgat rám), az én ajtóm előtt virrasztván (és vigyázva) minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert aki (megtalál, és) megnyer engem, (az életet találja meg, és) nyert életet, és szerzett (és nyert) az Úrtól jóakaratot (kegyelmet)” (Péld. 8,32-35).

Az igének pedig megtartói (és cselekvői) legyetek és ne csak hallgatói, (és be ne csapjátok) megcsalván magatokat. Mert ha valaki (csak) hallgatója az igének és nem megtartója (és cselekvője), az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte (ugyan) magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében (Más fordítás: De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete)” (Jak. 1,22-25)

Találd meg istent-Looking for god

J. Meyer Isten írányítása