III.Kegyelem Konferencia Szeged

Graham Cooke: Az örökség (The Inheritance)

Graham Cooke: Isten természete (The Nature of God)

Hegyek és tengerek felett

Apostolok cselekedete 3. fejezet: Jézus nevének ereje és hatalma (szerkesztett)

Csel. 3,1 [Történt egyszer, hogy] Péter és János pedig együtt mennek vala fel [(autosz): ugyanabból a célból] a templomba [(hieron): Istennek szentelt, megszentelt; a szenthelyre] az imádkozásnak órájára, kilencre [vagyis: délután három órára, a délutáni imádkozásra]

Csel. 3,2 És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta [vagyis: születése óta béna] vala [és nem tudott járni], kit minden nap le szoktak tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek [a szenthelynek úgynevezett Ékes (díszes) kapujában helyezték el], hogy kérjen alamizsnát [könyöradományt] azoktól, akik bemennek a templomba.

Csel. 3,3 Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba [a szenthelyre] akarnak bemenni, kére őtőlük alamizsnát [kérte őket, hogy könyöradományt adjanak neki].

Csel. 3,4 Péter pedig mikor szemeit reá vetette [(atenidzó): a tekintetét rászegezte] Jánossal egyben, monda: Nézz [és figyelj] mireánk.

Csel. 3,5 Az annakokáért figyelmez vala reájuk [vagyis: rájuk nézett], remélvén [azaz: abban a reményben], hogy valamit kap tőlük.

Csel. 3,6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj [járkálj]!

Csel. 3,7 És őt jobb kezénél fogva felemelé [megragadta, és felállította (felsegítette) őt,], és azonnal megerősödnek [abban a szempillantásban meggyógyultak] az ő lábai és bokái.

Csel. 3,8 És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velük a templomba [a szent helyre], járkálva és szökdelve [ugrálva] és dicsérve az Istent.

[Más fordítás: Talpra ugrott, és életében először járni kezdett. Azután fel-alá járkált, örömében ugrándozott, Istent dicsérte, majd Péterékkel együtt bement a Templomba]

Csel. 3,9 És látá őt az egész nép, hogy jár [járkál] és dicséri [magasztalja] az Istent:

Csel. 3,10 És megismerték őt [felismerték], hogy ő volt az, aki alamizsnáért ült a templomnak [a szenthelynek] Ékes kapujában [aki a Díszes kapu mellett szokott ülve koldulni]. És megtelnek csodálkozással [döbbenettel és önkívülettel töltötte meg őket] és azon való álmélkodással [(eksztaszisz): önkívület, elragadtatás, extázis; és magukon kívül voltak a miatt], ami történt vala ő vele.

[Más fordítás: Mindenkit ámulattal és Isten iránti csodálattal töltött el, és félelemmel telve csodálkoztak azon, ami ezzel az emberrel történt].

Csel. 3,11 Mikor pedig ragaszkodik Péterhez és Jánoshoz [és hozzájuk szegődött] az a sánta, aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefut őhozzájuk, a tornácba, mely Salamonénak [békének] neveztetik.

[Más fordítás: A meggyógyult ember együtt ment be Péterrel és Jánossal a Templomnak abba a részébe, amit Salamon oszlop-csarnokának neveznek. A csodálkozó emberek mind odafutottak hozzájuk]

Csel. 3,12 Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel [hatalmunkkal, képességünkkel] vagy jámborságunkkal [istenfélelmünkkel] műveltük [cselekedtük] volna azt, hogy az járjon

[Más fordítás: Azt gondoljátok, hogy mi gyógyítottuk meg őt a saját hatalmunkkal, vagy vallásos jóságunkkal, hogy járni tudjon]

Csel. 3,13 Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát [paisz: szolgáját], Jézust, kit ti elárulátok [kiszolgáltattatok; átadtatok], és megtagadátok [(arneomai): elutasít, visszautasít] Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy elbocsátja.

[Más fordítás: Nem! Isten tette ezt! Ő az Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi ősapáinknak Istene. Ő dicsőítette meg szolgáját, Jézust ezzel a gyógyulással. Igen, azt a Jézust, akinek ti a halálát akartátok. Mert Pilátus már elhatározta, hogy felmenti, szabadon engedi, de ti nem akartátok őt].

Csel. 3,14 Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek.

[Más fordítás: Elutasítottátok, megtagadtátok Jézust, a Szentet és az Igazságost. És követeltétek, hogy egy gyilkos embernek adjon kegyelmet a kedvetekért],

Csel. 3,15 Az életnek [(arkhégosz tesz dzóész; az arkhégosz): elsődleges jelentése kezdő, előidéző, okozó, alapító, szerző] fejedelmét pedig megölétek; kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi bizonyságai [tanúi] vagyunk.

 [Más fordítás: Megöltétek azt, aki az életet adja. Isten azonban feltámasztotta Jézust a halálból. Ennek tanúi vagyunk - a saját szemünkkel láttuk őt]

Csel. 3,16 És az ő nevében [(onoma) jelenti magát a személyt, de a görög szó magába foglalja a személy hatalmát, tekintélyét, jellemvonását is] való hit által erősítette meg az ő neve ezt, akit láttok és ismertek. És a hit [(pisztisz): hit, amely magába foglalja a bizalmat; meggyőződést, bizonyosságot], mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.

[Más fordítás: Ez a Jézus az, akiben mi hiszünk. Ő adott erőt a hit általi gyógyuláshoz ennek az embernek, akit itt láttok, s akit ismertek. Igen, a Jézusban való hit állította helyre ennek a nyomorékon született embernek az egészségét teljesen, mégpedig a szemetek láttára];

»Még egy másik fordítás: Az ő nevébe vetett hitnek alapján ezt az embert, akit láttok és ismertek, az ő neve tette szilárddá. A hit őrajta keresztül adta neki ezt az épséget mindnyájatok szeme láttára. Mert hittel segítségül hívtuk a nevét, erőt öntött ebbe az emberbe, akit itt láttok, és akit ismertek. A tőle való hit visszaadta neki épségét mindannyitok szeme láttára«

Csel. 3,17 De most, atyámfiai [testvérek], tudom, hogy tudatlanságból [értetlenségből] cselekedtetek, miképpen a ti fejedelmeitek [elöljáróitok] is

[Más fordítás: Testvéreim Jól tudom, hogy sem ti, sem a vezetőitek nem értettétek meg, hogy mit tettetek]

Csel. 3,18 Az Isten pedig, amikről eleve megmondotta [(prokataggelló): előre kihirdette] minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi [hogy szenvednie kell], ekképpen töltötte be

Csel. 3,19 Bánjátok meg [gondoljátok hát meg magatokat] azért és térjetek meg [(episztrephó): megfordul, visszatér], hogy eltöröltessenek a ti bűneitek [(hamartia): céltévesztésetek], hogy így eljöjjenek a felüdülés [(anapszüxisz): fellélegzés, felüdülés, enyhülés, frissülés] idei az Úrnak színétől [jelenlététől].

»Más fordítás: Térjetek észre (változtassátok meg gondolkozásmódotokat) és forduljatok vissza Istenhez, hogy eltöröltessenek a bűneitek (vétkeitek), hogy így eljöjjenek a felüdülés időszaka(sza)i (vagyis: a nagy ünnepi pihenés napjai)az Úr ábrázatától, vagyis: jelenlététől«

Csel. 3,20 És elküldje a Jézus Krisztust, aki néktek előre hirdettetett.

[Más fordítás: Az Úr jelenléte szellemi megpihenést és felüdülést ad nektek, és elküldi hozzátok Krisztust, akit előre kiválasztott a számotokra: Jézust, akit Messiásul rendelt].

Csel. 3,21 Kit az égnek kell magába fogadnia mind az időkig, míglen újjáteremtetnek mindenek [mindaddig, míg meg nem lesz az új teremtés; egészen a mindenség megújulása idejéig], amikről szólott az Isten minden ő szent prófétájának szája által eleitől [öröktől] fogva.

[Más fordítás: Őt (Jézust) azonban az égnek (a Mennynek) kell befogadnia addig, amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik. Erről az Isten öröktől fogva szólt szent prófétái szája által]

Csel. 3,22 Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát [(prophétész): Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személy] támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai [testvéreitek] közül, mint engem [olyat, mint én]; azt hallgassátok mindenben, amit csak szólánd néktek

[Más fordítás: Hallgassatok rá, és engedelmeskedjetek minden szavának].

Csel. 3,23 Lészen pedig, hogy minden lélek [(pszükhé): személy], valamely nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni [(exolethreuó): kiirt, elpusztít, teljesen megsemmisül] a nép közül.

Csel. 3,24 De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a következőktől fogva, akik csak szóltak, e napokról jövendöltek [(prokatangelló): előre meghirdették, előre bejelentették]

Csel. 3,25 Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek [(diathéké): végrendelet, amit hivatalos írásban rögzítettek] fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek [(gé): föld, mint látható világ] nemzetségei mindnyájan.

[Más fordítás: Ti vagytok a prófétáknak s ama szövetségnek fiai, amelyet Isten atyáitokra vonatkozólag rendelt el, mikor Ábrahámhoz így szólt: Magoddal fogják egymást áldani a föld összes nemzetségei].

Csel. 3,26 Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban [(próton): először, első alkalommal] néktek támasztván [nektek támasztotta fel], elküldé őt, hogy megáldjon titeket [azzal, hogy] mindegyikőtöket megtérítvén [(aposztrephó): eltávolít, elfordít, eltérítsen] bűneitekből [(ponéria): gonoszság, romlottság, hitványság].

»Más fordítás: Amikor Isten elküldte a szolgáját, Jézust, akkor először hozzátok küldte el, hogy megáldjon titeket. Mégpedig úgy, hogy többé ne tegyetek gonosz dolgokat«

Minden jó így Uram

Gyöngyszemek

Aki kétséget ébreszt egy 10 évesnél fiatalabb gyermekben, az megöli a lelkét.

Életcseppek

"Az újjászületés nem reinkarnációt jelent; egyszerűen annyit, hogy esélyt kapunk az újrakezdésre." /Rick Warren/

Építő gondolatok: Joyce Meyer: Békesség, hol hagytalak?

http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/106-bekesseg-hol-hagytalak.html

Éveket töltöttem az életemből a békességet kutatva. Össze voltam zavarodva, állandóan frusztrált és ideges voltam, az életemet a nyugtalanság jellemezte. Ma már élvezem a békességet.

De valószínűleg soha nem találtam volna meg, ha feladom a keresést. Isten meg akart tanítani, hogy keresnem kell a békességet. Olykor vágyakozunk a változásra, de nem vagyunk hajlandóak tenni annak érdekében, hogy jobbá tegyük a dolgokat. Régebben mindig aggódtam, idegeskedtem a körülményeim miatt. Azt akartam, hogy Isten változtassa meg őket, sőt a körülöttem élőket is. Úgy gondoltam, ha az a néhány dolog megváltozna, akkor végre élvezhetném az életemet.

Egészen addig, amíg úgy néztem az életemre, hogy mi az, aminek meg kellene változni benne, igazából csak áhítoztam.

Összhangban van a belsőd a külsőddel?

A Máté 6:33 azt mondja, hogy keressük először Isten királyságát, és Isten be fogja tölteni a szükségeinket. De hogy is van ez az „Isten királysága” dolog? Elsőre nagyon misztikusnak és vallásosnak hangozhat, de valójában nem is az. Azt mondja a Biblia, hogy Isten királysága bennünk van. Ha befogadtad Jézust, akkor ez azt jelenti, hogy Ő benned él – márpedig Ő egy békés otthonban szeretne lakni. Hát ezért olyan fontos Istennek a belső életed. Megjátszhatjuk magunkat és kívülről úgy tűnhet, mintha minden rendben lenne, miközben belül nyomorultak vagyunk.

Isten azt akarja, hogy valódi, hamísítatlan békességünk legyen, és a belsőnk összhangban legyen a külsőnkkel.

A jó dolgot keresed?

A Róma 14:17 úgy határozza meg Isten királyságát, mint „igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm.” Sokan azzal töltik az életüket, hogy más fajta dolgokat keresnek. De ha igazságról, békességről és örömről van szó, ezeknek teljesen híjával vannak, mert más dolgokat hajkurásznak.

Régebben azt gondoltam, ha sok - a világ szemében értékes - dologgal rendelkeznék, akkor nem lennének aggodalmaim, és az életem békés lenne. A valódi békesség azonban az Istennel való egységből jön. Nagyon fontos, hogy ezt megértsük, mert a keresztények nagy része azzal tölti az életét, hogy a rossz fajta dolgokat keresi, holott a mi igazi kincsünk Jézusban van.

Hogyan váltam nyomorult emberből békés emberré?

Sokáig azon voltam, hogy egy nagy szolgálatot építsek fel, miközben állandó bűntudat és kárhoztatás gyötört. Így minden alkalommal, amikor kritikát kaptam, összetörtem. Napokig reménytelenül nyomorultnak éreztem magam, mert nem voltam tudatában, hogy ki is vagyok Krisztusban, és még utáltam is magam. Kívülről nem látszott rajtam, hogy mennyire össze voltam törve, de belül telve voltam aggódással, félelemmel, és az emberek tetszését kerestem.

Sokan megéljük ugyanezeket a dolgokat belül, de nem mondjuk el senkinek, mert úgy akarunk tűnni, hogy velünk minden rendben van. Felvesszük a gyülekezeti álarcot, mindenkire mosolygunk, mondogatjuk, hogy „dicsőség az Úrnak”, mialatt belül a titkos félelmeinkkel és aggodalmainkkal küszködünk.

A Biblia azt tanítja, hogy „az igazság szabaddá tesz”. Őszintének kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik le bennünk. Őszintén szólva többségünk még csak el sem jut odáig, hogy feltegye magának a kérdést: „Mi zajlik bennem?”

A következő két kérdés segíthet abban, hogy békességet találj:

- Tudom, hogy ki vagyok Krisztusban?

- Magamra öltöttem a megigazulás ajándékát?

Ha tudod ki vagy Krisztusban, akkor nem fog számítani, hogy mások mit gondolnak. Minden nap felkelsz és egyszerűen megteszed a tőled telhetőt, hogy szeresd Istent.

Öltsd magadra a megigazulás ajándékát!

A Biblia azt mondja, hogy abban a pillanatban, amikor elfogadjuk Jézus Krisztust, mint Megváltónkat, Isten elveszi a bűneinket és megigazulttá tesz minket. Ez ajándék, és nem kell kiérdemelnünk. De magunkra kell öltenünk, és amikor ezt megtesszük, békességet nyerünk.

Ha rossz érzéseid vannak - szégyent, kárhoztatást, bűntudatot érzel, akkor arra biztatlak, hogy tedd fel magadnak az iménti két kérdést: „Tudom, ki vagyok Krisztusban? Magamra öltöttem a megigazulás ajándékát?”

Ha Isten akaratát keresed az életedre vonatkozóan, akkor Ő meg fog ajándékozni a békességével.

Joyce Meyer

Örvendezek, énekelek.

Bölcs mondások: Szeretet

A szeretet növekedéséhez mennyei harmatra van szükség. (Spurgeon)

Az üres szív

Minden ember szívében van egy Isten alkotta űr, amelyet semmilyen teremtett dolog nem képes betölteni, egyedül csak a Teremtő Isten, akit Jézus Krisztus által ismerünk.(Blaise Pascal 1623-1662)

http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=36851&a_id=811492&h_id=120156

Bob Gass. Napi elmélkedés: Légy bölcs – állíts fel fontossági sorrendet!

http://www.hajnalcsillag.net/forum/index.php?topic=969.0

„Ha bölcsek lennének, felfognák, s megértenék, mi lesz a végük.” (5Mózes 32:29)

Egy felmérésben 90 évesnél idősebb embereket kérdeztek meg: „Ha újra élhetné az életét, mit tenne másképpen?”

Három válasz újra és újra felbukkant:

 a) Több időt töltenék a családommal és a barátaimmal;

b) Több kockázatot vállalnék;

c) Olyasmit csinálnék, ami túlél engem, amikor már eltávoztam.

A bölcsesség azt jelenti: tudni mi az, amit nem kell figyelembe venni. A jelentéktelen dolgok túl sok időnket rabolhatják el, és végül úgy végezzük, hogy nem megfelelő indítékok vezettek az életben.

Amikor megkérdeztek egy olimpiai aranyérmest, hogy mi a sikerének titka, így válaszolt: „A tervszerű elhanyagolás – amíg a felkészülési időm tartott, szándékosan figyelmen kívül hagytam minden mást.”

 Ha minden helyzetre reagálsz, és igent mondasz minden felkérésre, akkor sosem érsz el sikert abban, amire elhívattál.

 Néhány évvel ezelőtt háromszáz bálna pusztult el titokzatos módon. Miért? Mert egy szardíniarajt követve csapdába estek egy öbölben. A kicsik a halálba csalogatták az óriásokat. Kis dolgokat hajszolva elpazarolták hatalmas erejüket, mégsem értek el jelentős eredményt.

Pál így állította fel a fontossági sorrendet: „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24).

Számodra mi a legfontosabb dolog? Az egyik legérdekesebb történet a Titanic katasztrófájáról egy gazdag nőé, akinek már megvolt a helye az egyik mentőcsónakban. Amikor megkérdezte, hogy visszamehet-e a kabinjába valamiért, három percet kapott. Keresztüllépve a kabin padlóján heverő pénzen és értékes ékszereken, felkapott az asztalról három narancsot, és visszatért a mentőcsónakba. A körülmények átalakították értékrendjét, a tragédia világossá tette számára a fontossági sorrendet. Tanulj tőle, légy bölcs, állíts fel fontossági sorrendet!

Ezsd 1,1-2,70  Jn 7,25-44  Zsolt 18,20-29  Péld 4,18

Kész vagy az elragadtatásra?

http://www.mindenlehetseges.hu/kesz_vagy_az_elragadtatasra/

2011. december 21. szerda

Az emberiség történelmének utolsó napjait éljük, s én ezt nem akarom elmulasztani. Vizsgáljuk meg, mit mond Isten igéje erről a témáról, hogy világosan megérthessük, mi a teendőnk az utolsó napokban. Az bizonyos, nincs szükségünk arra, hogy valami hegytetőre menjünk azért, hogy lássuk az Urat, de Isten Igéje világossá teszi: szükséges előkészülnünk. A Biblia parancsa, hogy készüljünk rá. 

E szempontból nem érdekes, hogy a 2000. évforduló milyen problémákat hozott, az bizonyos, hogy a bibliai próféciák be fognak teljesedni. Olyan események fognak történni, amit az ember még nem látott, és olyan nyomorúság, amire az ember nem is gondolt még. És ez nagyon gyorsan meglesz. Közeledik az idő. Amikor a hold vérvörös színű lesz és a víz vérré változik, amikor ezek az idők jönnek, nem fogjuk majd be a szemünket, nem fogunk barlangokba bújni, nem fogjuk összehúzni magunkat, hanem fel fogunk nézni. A Máté evangélium 24. és a Lukács evangélium 21. fejezetében olvassuk, hogy amikor mindez meglesz, emeld föl a fejedet, mert elközelített a te üdvösséged, váltságod. 

Ezt a termet megtöltenék azok a könyvek, amelyek arról szólnak, hogy mit kell tennünk a mi Urunk második eljövetele előtt. Igazából azonban nem tudjuk elképzelni, mi fog történni. Senki nem tudja, pontosan milyen események lesznek az elragadtatás előtt. Jelek lesznek, de hogy milyen események, azt senki nem tudja. Az ok, amiért Sion népe nem aludhat, hogy nem tudjuk, a mi Urunk Jézus Krisztus pontosan mikor jön vissza. 

Gondolj bele, éppen amikor otthon nézed a tv-t, vagy épp egy partin vagy, étterembe indulsz, vagy szórakozni mégy valahova – nem tudhatod, néhány perc múlva nem fogsz-e szemtől szembe állni a teremtő Urunkkal, úgy, hogy a testedet itt hagyod a földön. A föld és a menny Urával fogsz találkozni, szemtől szembe fogsz vele állni, és számot kell adnod minden tettedről, amit ebben a testben cselekedtél. 

Én azért vagyok itt, hogy elmondjam: jön! 

Nem jött el minden várakozás ellenére 2000. január 1-jén délben vagy pont éjfélkor, és a jövőben sem lehet ezt megjósolni, mert a Biblia azt mondja, váratlanul fog eljönni. Akkor, amikor nem gondolnád. De azt is tudjuk a Bibliából, hogy nem mindenki fog elragadtatni, aki a gyülekezet üléseit koptatja. Képmutatók, hazudozók – nem jönnek. Bűbájosok, vagy akik hamis vádakat állítanak a testvéreik ellen – nem jönnek. Akik saját érdekeiket fontosabbnak tartják, mint a gyülekezet, mint Isten érdekeit – azok nem jönnek. Akik nem várják, nem figyelik, nem nézik, nem imádkoznak hozzá – azok nem jönnek. Az elragadtatás – realitás. Ketten őrölnek a malomban, egyikük elragadtatik, a másik marad. Ketten alszanak egy ágyban, egyikük elragadtatik, a másik marad. 

A légiutazás sem lesz olyan természetes. Amikor már félúton leszel, készülj fel arra, hogy neked kell letenni a Boing 747 gépet, mert a pilóta elragadtatott, vagy örökké repülni fogsz. Mert lehet, hogy a pilóta egy Szent Szellemmel betöltött hívő, akit az Úr elragadt, és neked kell a gépet letenni. 

Van egy ember a Bibliában – Mózes első könyvének 5. fejezetében olvasunk róla -, akinek a neve Énokh. Nem sok van a bibliában Énokhról, nincs egy igazán jó történet sem róla, de az élete kiváló előképe annak, hogyan is fog Jézus Krisztus Egyháza elragadtatni. 

„És Ádám 930 évet élt, és meghalt.” Könnyű dolog erről prédikálni. Micsoda élet! 930 évet élni azután, hogy kiesik valaki Isten kegyelméből…! Jöttek a nemzedékek és mentek, születtek és meghaltak. – S mindez Ádám miatt! – És Séth megszületett 105 év múlva, és nemzette Énost, és Séth, miután nemzette Énost, 807 évig élt. Séth (6. vsz.) élt, és a 7. versszakban mit csinált? Nemzett fiakat és lányokat, és élt ezután 120 évet, és mit csinált ezután? Meghalt. A Biblia rögzítette, hogy meghalt. A következő versszakban Énos élt, nemzett, és meghalt miután nemzett fiakat és lányokat. Kenán a 13-14 versszakban mit csinált, miután élt 910 esztendőt? Meghalt. Született, élt, meghalt. Született, élt, meghalt. Született, nemzett, élt, meghalt. 

Tudod, hogy az örökkévalóság templomában, amely meg van világítva az örökké égő mécsesekkel, az Ő egyszülött Fiának, Jézus Krisztusnak vére árán megváltott életed be van írva az örök élet könyvébe? Fel van írva, hogy ezerkilencszáz-valahányban megszülettél. És az is, hogy Rod Parsley megszületett és élt, de nem csak az, hanem az is, hogy 8 évesen befogadta az Urat a szívébe, és újjászületett. S akkor bekerült az én nevem egy másik könyvbe, amelybe be vannak írva a Bárány vérén megvásárolt, megváltott szentek nevei. És ennek alapján az életem teljesen megváltozott. Ebbe a könyvbe be van írva, hogy én megszülettem, éltem, majd újjászülettem, és várhatóan jön majd egy olyan feljegyzés is, hogy Rod Parsley meghalt. Néhányan ott a temetőben könnyezni fogtok egy kicsit, majd negyedóra múlva vicceket meséltek. 

De talán én mégse fogok meghalni! Milyen nagyszerű lenne kihagyni ezt a szörnyű, gyászos eseményt, a temetést. A Biblia azt mondja ez született, élt, meghalt. A másik ugyanúgy: született, élt, meghalt. De egyszer csak megszületett Énokh, dicsőség az Úrnak ezért! És a Biblia pontosan megmondja, Énokh mennyi évet élt, mikor nemzette Metuzsálemet. 

S a Bibliában, a tiédben és az enyémben is az van, hogy aztán egyszer csak Énokh nem volt, mert Isten elvitte. S biztosak lehettek benne, hogy Isten pontosan feljegyezte mindannyiunkról, hogy mikor születtünk, és mikor születtünk újjá. De legyetek biztosak abban is, hogy Isten nem akarja, hogy mindannyiunk halála be legyen írva. Isten kész arra, hogy mindazok, akik vele járnak együtt, ne lássanak halált, hanem elragadtassanak. És örökkévaló életet éljünk. 

„Éle pedig Énokh 65 esztendőt és nemzé Metuzsálemet, és járt Énokh Istennel” (21. vers). Miután Metuzsálemet nemzette, élt 300 évig, nemzett fiakat és leányokat. Énokh egész életének ideje 360 esztendő. És Énokh Istennel járt. Majd, az angolban így van írva: „és nem volt (a magyarban: eltűnék), mert Isten magához vette.” Ám a Mózes első könyvében már egy profetikus képet kapunk az emberiség történetének utolsó mozzanatáról. Mint egy szobor bársonnyal történő leleplezése, olyan Énokh története, mert Énokh az, aki Istennel járt. 

Nagyon alaposan meg kell ezt a történetet vizsgálni. Tudjátok, ki követte Énokhot a nemzetségtáblázatban? Csak néhány nemzedékkel később megszületett Noé, aki ott van a sorban. És ahogy tudjuk, Noé idejében az akkori teremtett világ teljesen elpusztult. 

Feltehetek neked egy kérdést? 

Mit tett Isten azzal az emberrel, aki együtt járt vele: Énokhal? Azelőtt, mielőtt a pusztulás jött volna. Mit tett Isten azzal az emberrel, aki vele együtt járt? Nem mindenkivel, nem minden emberrel, aki a sorban volt! Nem. 

Lehet, hogy ezek nagyon jó emberek voltak, lehet hogy közülük jó néhányan jártak rendszeresen templomba, áldoztak Istennek, jól tudtak imádkozni, lehet, hogy még adakoztak is. De tudjátok, hogy csak egyetlen embert ragadott ki a pusztulás elől Isten, azt, aki vele járt. Azt az embert, aki Istennel járt, a gonosz, parázna nemzetség közepette. És ez nem az az ember volt, aki rohant haza tv-t nézni. Nem az, aki megnézte az óráját, és inkább választotta a szórakozást. Hanem ő volt az, aki inkább a Bibliát vette a kezébe, és mindig Isten gyülekezetébe ment. 

Tudjátok, akkor már az özönvíz kihirdettetett az embereknek, a zászló már lengett, hogy vigyázzatok! Isten minden embert figyelmeztetett, de csak Énokh járt Istennel, ezért csak őt ragadta ki ez elől. A többieket elnyelte az özönvíz. Mert jött a víz. Énokhot megvédte ettől Isten, mert kiragadta. A többiek eltűntek, de nem úgy, mint Énokh. Noé vonalát is kimentette a viharból. Noé elkezdett élelmet gyűjteni, és egy bárkát építeni. Ő és a fiai az Izrael előképei. Noé és családja meg volt védve a vihartól és pusztulástól. 

Énokh egy olyan nemzedékben élt, amely a szemét és bűn korosztálya. Énokh tetszett Istennek. Énokh nem gyűjtött élelmet és nem készített menekülési tervet. Elment. Így történik majd azokkkal, akik Istennel járnak – Énokh módjára eltűnni a földről, a nagy nyomorúság elől. Ez hét évig fog tartani, amely idő Izrael nemzetének megtérése miatt lesz. S már készül 144000 zsidó evangélista, akik azoknak fogják hirdetni az evangéliumot, akiknek a fejében és nem a szívében van az evangélium. Egymilliárd ember fog az első 3,5 évben elpusztulni. 

De neked van más választásod. Te választhatsz, hogy Istent szolgálod, mert itt van még a Szent Szellem, aki szolgál neked. Bekapcsolhatod a keresztyén tv-és rádióadót, el tudsz jönni egy keresztyén gyülekezetbe. Ne várd meg azt az időt, amikor a víz vérré változik. Zuhanyozni akarsz, és vér jön ki. Ne várd meg ezt. Van egy javaslatom a számodra: miért nem jársz már most Istennel? Énokh korosztályát úgy lehetne jellemezni, mint egy nagyon bűnös nemzedék.

Nézzünk meg néhány más igét, amely Énokh-al foglalkozik. 

„Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, mert Isten felvitte őt, mert felvitetése előtt bizonyságot nyert afelől, hogy kedves volt Istennek..” (Zsidó levél…) Énokh-nak teljes bizonyossága volt arról, hogy ő tetszik Istennek. 

Énokh bizonyságának második részét a Júdás 14-15, 21-ben olvassuk, ez a bizonyság nem Istenről szól, hanem Énokh tett bizonyságot az embereknek. „…Ímé eljött az Úr… „ S közvetlenül a Jelenések könyve előtt van szó még Énokhról. Nagyon érdekes, hogy a Teremtés könyvében, majd közvetlenül a Jelenések könyve előtt szerepel, a Biblia végén. Látod, hogy Énokh mit csinált? Énokh bizonyságot tett a kortársainak, hogy eljön az Úr, de nemcsak az Úr, hanem sok ezer szentje is. Hogy tud Isten eljönni az ő szentjeivel? Ha előbb elragadta őket. 

„65 évet élt Énokh, és nemzette Matuzsalemet, Énokh Inel járt. Nemzett még ezután fiakat és leányokat, élete teljes napjainak száma 365 év volt. És Énokh nem volt, mert Isten elvitte őt.” Már Mózes első könyvében találunk egy prófétai kijelentést, betekintést az emberiség történelmének utolsó pillanatairól Énokhon keresztül. Mégpedig egy olyan emberről, aki Istennel járt. Mint bársonyon a gyémánt, úgy csillog ez a prófétai üzenet. Ő Istennel járt. Életének második részéről van szó, miután nemzette Matuzsálemet, ekkor 65 éves volt. Amikor Káin vonaláról beszél a Biblia, akkor nagy városokról beszél. Akkor nagy művészet, tudomány, kereskedelem volt a világon, s e világ emberei, népe sokasodott a földön. Ez az emberi faj, amelyik kivettetett az Édenből, elkezdett fejlődni, s egy ipari forradalom játszódott le akkoriban. Ők az ismeret, az értelem, az élvezet és a szórakozás emberei voltak. De ez olyan gonosszá vált, hogy Isten maga jött le megtekintetni. Elképzelhetitek, hogy mi lehetett itt, amikor Isten úgy döntött, hogy eltörli az egészet! 

Tudjátok, ki követi Énokhot a származási vonalon? Metuzsálem élt 187 évet, majd miután nemzette Lámekhet, Lámekh élt 182 évet és nemzett fiat, akinek a neve Noé. Csak néhány nemzedékkel később. És nem sokkal ezután elpusztult a föld. Feltehetek egy kérdést? Mit tett Isten azzal az emberrel, Énokhkal, aki vele járt, mielőtt a pusztulás jött? Nem minden emberrel, akinek a neve be van írva a Bibliába. Nem mindenkivel. Tudjátok, amikor Isten lejött, és körbenézett, csak egyetlen embert talált ezen a földön, akit kiemelt a pusztulás elől. Aki Istennel járt a perverz, romlott társadalom közepette. Aki egyenesen járt. Aki nem kapcsolta be a tv-jét, amikor eljött az idő, hanem azt mondta: sajnálom, most Istennel van találkozóm. Ő az , aki szerette a feleségét, és Isten szerint nevelte a gyermekeit. Akkor már előre volt jelezve az özönvíz Noé által. A pusztulás viharfelhői már gyülekeztek. És Isten azt az embert, aki vele járt, nem engedte, hogy a pusztulásba kerüljön, hanem elragadta. Mi történt a többiekkel? Ott vesztek az özönvízben. 

Megkérdezheted magadtól: megvan neked ez a bizonyságod, hogy tetszel Istennek? Noé figyelmeztette kortársait az özönvízre. Énokh nagyon hasonló társadalomban élt, mint a miénk. Gyilkosságok, pornográfia kellős közepén, a sátán dicsőítése közben. Megvan a bizonyságod? 

Az a feladatunk, hogy figyelmeztessünk az elkövetkezendő ítéletre. S arra, hogy járj Isten rendelései szerint. Járj Istennel! 

Fordította: Orbán Tibor

Áldott vagyok.

Ige: Az Úr Jézus kijelentése

 „Ő (az Úr Jézus) pedig monda: Meglássátok (és vigyázzatok), hogy el ne hitessenek (meg ne tévesszenek) benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és (azt): Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánuk. (De ti ne kövessétek őket)” (Luk. 21,8).

Pál apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Senki titeket meg ne csaljon; [ne vezessen félre; meg ne tévesszen; ne ámítson el; (g: apataó): csal, megcsal, becsap, elcsábít, vonzó kedves magatartással félrevezet] üres beszédekkel [üres hazugságokkal; hiú beszédekkel; üres fecsegéssel; (kenosz): haszontalan, hiábavaló tartalom nélküli beszéd (g: logosz): ez lehet: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs), Ige); akinek cselekedetei lehetnek látványosak, de igazi értékük nincs; alaptalan]. Mert ezekért [az ilyen dolgokért] jő [ilyenek miatt sújt] az Isten haragja a hitetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek [ne vállaljatok velük közösséget; ne legyen tehát velük semmi dolgotok]^” (Eféz. 5,6-7).

És minden hívőt újra-és újra így figyelmeztet az apostol: „Ne tévelyegjetek [ne hagyjátok magatokat félrevezetni]. Jó jellemet megrontanak [megfertőzik, csábítással romlásba viszik a] gonosz [rossz, romlott, züllött] társaságok. [a gonosz beszédek; tanítások, társalgások, együttlét, érintkezés, bizalmas kapcsolat]” (1 Kor. 15,33)^.  

Tehát: „Meglássátok [ügyeljetek rá], hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet [hogy valaki rabul ne ejtsen a tudományon keresztül hiú, és üres, félrevezető szavakon át]. A bölcselkedés és üres [(kenósz): céltalan; sikertelen; hiábavaló; semmit érő, megfosztott, alaptalan, haszontalan] csalás által [megtévesztéssel]. Mely emberek rendelése szerint [(paradoszisz): emberek által továbbadott hagyomány, előírás, tanítás, rendelkezés], a világ elemi tanításai szerint [a világ alapelvei], és nem a Krisztus szerint való [nem pedig Krisztushoz igazodik]. 

»Más fordításban: „Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen (meg ne csaljon) benneteket (evilági) bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson«. Senki tőletek a pálmát [versenydíjat] el ne vegye [meg ne fosszon titeket a pályadíjtól (a győzelmi díjtól)], kedvét találván alázatoskodásban és az angyalok tisztelésében, olyakat tudakozván, amelyeket nem látott [nem tapasztalt], ok nélkül [alaptalanul] felfuvalkodván az ő (hús)testének értelmével (bölcsességével).

[Más fordításban: Senki ne mondjon benneteket méltatlannak a jutalomra, főleg az nem, aki alázatoskodásban s az angyalok tiszteletében tetszeleg magának, aki látomásokkal dicsekszik (látomásaival foglalkozik, látomások után indul), érzékies (hústesti) gondolkodásában ostobán felfuvalkodik]” (Kol. 2,8.18)^.   

„Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek (Isten nélkül élők) tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké (az örökkévalóságban). Ámen” (2 Pét. 3,17.18).

Jeremiáson keresztül már figyelmezteti népét az Úr: „… Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velük (nem is szóltam hozzájuk); hazug látomást, varázslást (hiábavaló varázsigéket), hiábavalóságot és szívbeli (és maguk koholta) csalárdságot jövendölnek (prófétálnak) néktek. Nem küldöttem e prófétákat, de ők (mégis úgy igyekeztek, és) futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok.

(Más fordítás: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira). Mert ők hamisan (hazugságot) prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr” (Jer. 14,14;23,21; 29,8-9).

Mert: „A Szellem pedig nyilván (világosan) mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, (mert) hitető (megtévesztő) szellemekre és gonosz (ördögi) szellemek tanításaira figyelmezvén. És olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1-2).

 János apostolon keresztül további figyelmeztetést ad a Szent Szellem: „Szeretteim, ne higgyetek minden szellemnek, hanem próbáljátok (vizsgáljátok) meg a szellemeket, ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött ki a világba. Erről ismerjétek meg az Isten Szellemét: valamely szellem Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; És valamely szellem nem vallja Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. Azok a világból valók; azért a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájuk. Mi az Istentől vagyunk: aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak Szellemét és a tévelygésnek szellemét” (1 Ján. 4,1-3.5-6).

Az Úr Jézus kijelenti, hogy honnan ismerhető fel az általa küldött próféta: „Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot. …Ő … elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek” (Ján. 15,26; 16,13-14).

„Fiacskáim (gyermekeim), itt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk (indultak el, és) váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna (megmaradtak volna közöttünk); de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók” (1 Ján. 2,18-19).

„Akinek [a törvénytipró] eljövetele a Sátán ereje által van [a sátán munkálkodása. a Sátán munkájának eredménye lesz. a sátán munkálkodása (energiája)], a hazugságnak minden hatalmával [erejével], jeleivel és csodáival, [akinek eljövetele vagyon a Sátánnak hatalmas ereje által, minden hatalommal, és jelekkel, és hazug csuda tételekkel] (akinek az eljövetele a Sátánnak teljes erővel, je­lekkel és a hazugság csodáival való működése által)” (2 Thess. 2,9)

Ige: János apostol bizonyságtétele az ÉLET könyvéről:

 És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten (trónusa) előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint” (Jel. 20,12). És a mennyei Jeruzsálembe: „… nem megy abba be semmi tisztátalan, sem aki utálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak akik beírattak az élet könyvébe, amely a Bárányé” (Jel. 21,27).

Ige: A hitre jutottakról

„Azokat pedig, akik hisznek [akik hitre jutottak], ilyen [ezek a] jelek követik [fogják kísérni]: az én nevemben [(onoma): név, amely jelenti: a hatalom, tekintély, jellemvonást is] ördögöket [gonosz szellemeket; démonokat] űznek [haj(í)tanak ki]; új [(kainosz): újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő. Nem csupán újabb keletű, hanem lényegében is különbözik a korábbitól. Új az, ami a régebbi helyét foglalja el, és addig még nem használták, nem volt érvényben] nyelveken szólnak. [Ha] Kígyókat vesznek föl [(airó): felemel, elveszít, kétségekbe taszít, félretesz, eltávolít, elvisz], és ha valami halálost [halálos mérget] isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik [teszik rá a] kezeiket, és [azok] meggyógyulnak” (Márk. 16,17-18).

Ez az ígéret az újjá született embernek szól. Erről így beszél az Úr Jézus Nikodémusznak (jelentése: diadalmas a népe között): „…Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába. Ami (hús)testtől született, (hús)test az; és a mi Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld (ne csodálkozz), hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek” (Ján. 3,5-7).

A feltámadott Úr ígérete az Övéinek: „… monda azért nékik (a tanítványainak, és a mindenkori Övéinek) Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, (és így folytatta) és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).

Mert ez a hatalom – erő – csak azután nyilvánul meg, ha: „… vesztek [kaptok] erőt [hatalmat], minekutána a Szent Szellem eljő [leszáll] reátok: és lesztek nékem tanúim [bizonyságtevőim] úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Csel. 1,8).

Már Dávid így prófétál az új teremtésről: „Oroszlánon és áspiskígyón jársz (és eltaposod az oroszlánt és a viperát), megtaposod (és eltiprod) az oroszlánkölyköt és a sárkányt (és a tengeri szörnyet)” (Zsolt. 91,13).

És Pál apostolon mutatja be a Szent Szellem, hogy a fenti prófécia a látható világ szintjén is működik. „Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett (vagyis összegyűjtött egy csomó rőzsét) és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, (a kezébe mart, és) az ő kezére ragadt. De néki, minekutána a kígyót lerázta a tűzbe, semmi baja sem lőn” (Csel. 28,3.5)

Tűz borított el engem.

Reinhard Bonnke: Jézus vére

Reinhard Bonnke: Jézus vére from Keresztény filmek on Vimeo.