2016. november 8.

Isten mindent az Ő Igéje által cselekszik.

 „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” 
(1 Móz. 1,1). 
De ezt csak: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde, megnyilatkozása, kijelentése által teremtetett, hogy a világokat Isten szava alkotta, hogy ami látható, a láthatatlanból, és nem a jelenségek világából állott elő”
(Zsid. 11,3).



Max Lucado: Isten melletted áll. És harcol érted.

Amikor Isten testet öltött Krisztusban, a szellemedért harcolt.
Amikor a pusztaságban szembenézett az ördöggel, a békességedért harcolt. Amikor az elhagyatottakért, magányosokért és a szenvedőkért állt ki, akkor nem érted állt ki?
Ismeri a fájdalmaidat és a szomorúságodat. Megjárta a magányos utakat és része volt álmatlan éjszakákban.  





Imádság:

Uram!

Az, hogy megváltottál, belőlem hálát és odaszántságot vált ki. Szeretlek és szolgállak örömmel. Ámen



Spurgon: A házasságról

Ha a férj és feleség egy kötelet húznak, mindkettőjük terhe könnyebb lesz. 



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Hogy a kereszténység unalmas? Hát..., a televízió is az, amíg nem kapcsolod be! Ha bekapcsolod, amikor valami jó műsor megy - úgy már egészen más! Így van ez Istennel való kapcsolattal is: ahhoz, hogy élvezni tudd, be kell kapcsol(ód)nod. 
REINHARD BONNKE



László Boda



BIBLIA



2016. november 4.

Ím itt jön Ő

Római levél 14. fejezet: NE ítéld el a MÁS SZOLGÁJÁT. (revideált)


Róm. 14,1 A hitben erőtlent fogadjátok be nem ítélgetvén vélekedéseit. [Más fordítás: A hitben gyengét karoljátok fel szeretettel anélkül, hogy felfogását, elgondolását, aggályait és kételyeit elítélnétek, megkülönböztetés, és vitatkozás nélkül]*

*Nem vitatkozni kell velük, hanem: „Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére. Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem amint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám” (Róm. 15,1-3)

„Atyámfiai, még ha előfogja is az embert valami bűn, ti szellemiek, igazítsátok útba az olyant szelídségnek szellemével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (Gal. 6,1-2).

 Hiszen az Úr Jézus azt mondta: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (Ján. 13,34-35).

Róm. 14,2 Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehet; a hitben erőtlen, az aggályos, és gyönge pedig zöldséget eszik*

*A Szent Szellem folytatja kijelentést: „Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek. De meglássátok, hogy ez a ti szabadságtok valamiképpen botránkozásukra ne legyen az erőtleneknek” (1 Kor. 8,8-9).

És: „Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek” (Zsid. 13,9).

Csak az a fontos: „Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban” (Ef. 4,14-15).

Hiszen: „Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli…” (1 Kor. 6,13).

Az Úr Jézus kijelentése. Arról, aki még nem fogadta be Őt: „Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai” (Mát. 15,8-9).

 „Nem gondoltok arra, hogy minden, ami bemegy a szájon, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe kerül? Ami azonban kijön a szájból, az a szívből származik, és az teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és az istenkáromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert…”(Mát. 15,17-20).

És: „Mert az Isten országa, királysága nem evés, nem ivás, nem eszem-iszom, és nem ételben, nem italban áll. Hanem megigazultság, békesség, vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, és Szent Szellem által való öröm(Róm. 14,17).

Ezért: „Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség” (Péld. 15,17).

Róm. 14,3 Aki mindent megeszik, ne vesse meg, és ne nézze le azt, aki nem eszik meg mindent; és aki nem eszik, ne ítélje el azt, aki eszik. Mert az Isten befogadta, és a magáénak tekinti őt.

Róm. 14,4 Te kicsoda vagy, hogy elítéled, megbírálod a más szolgáját? Az ő tulajdon urának áll vagy esik, hiszen saját Ura állítja talpra, vagy ítéli el. De meg fog állani, mert az Úr által képes, hogy megálljon, hiszen hatalmas ereje van az Úrnak arra, hogy megerősítse, és felállítsa*

*A Szent Szellem megerősíti a testé lett Ige, vagyis az Úr Jézus kijelentését: Ne szóljátok meg egymást, testvéreim. Aki testvérét megszólja vagy ítélkezik felette, az a törvény ellen szól, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek. Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?” (Jak. 4,11-12)

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem? Vagy hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda. Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát” (Mát. 7,1-5).

Róm. 14,5 Emez az egyik napot különbnek tartja a másiknál: amaz pedig minden napot egyformának tart. Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve*

*Tehát: „Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt” (Kol. 2,16).

Példaként mutatja be a szent Szellem a helyes magatartást: „… Epafrás, aki közületek való, Krisztus Jézus szolgája, aki mindenkor küzd értetek imádságaiban, hogy tökéletesen, teljes bizonyossággal, állhatatosan maradjatok mindabban, ami az Isten akarata” (Kol. 4,12).

És: „Hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára” (Fil. 1,10).

Róm. 14,6 Aki az egyik napot megkülönbözteti, az Úrért különbözteti meg, és aki nem ügyel a napra, az Úrért nem ügyel. Aki eszik, az Úrra való tekintettel eszik, mert hálákat ad az Istennek: és aki nem eszik, az Úrra való tekintettel nem eszik, és az is hálákat ad az Istennek.

Róm. 14,7 Mert közülünk senki sem él önmagának* és senki sem hal önmagának:

*Él önmagának (dzaó): A földi életkörülmények általánosabb és az emberi életfolytatás módjainak pontosabb meghatározásával: él valamin, valamiből.

Róm. 14,8 Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk*

*Az apostol vallástétele: Úgy vélekedvén, és arra a meggyőződésre jutva, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak. És azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és feltámasztatott” (2Kor. 5,15).

„… hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk Ővele” (1 Thess. 5,10).

„Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek, az egész valótok a bennetek lakozó Szent Szellemnek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?” (1 Kor. 6,19).

„Hogy többé ne embereknek kívánságai, ne emberi vágyak, szenvedélyek, hanem Isten akarata szerint, az Ő akaratának megfelelően éljétek a hústestben hátralevő időt” (1Pét 4,2).

Róm. 14,9 Mert azért halt meg és támadott fel, és kelt életre és lett élővé Krisztus, hogy mind holtakon mind élőkön uralkodjék, hogy halottnak, élőnek Ura legyen*

*Pál apostol megvallása: „És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne” (Csel. 10,42-43).

A feltámadott Úr parancsa az Övéinek: „… Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek. Aki hiszen és bemeritkezik, üdvözül; aki pedig nem hiszen, a kárt hozó, vagyis a sátán hatalma alatt marad” (Márk. 16,15-16).

János apostolnak így jelenti ki magát a feltámadott Úr: „… Ne félj, én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” (Jel. 1,17-18).

Róm. 14,10 Te pedig miért ítéled el a te atyádfiát, a te testvéredet? Avagy te is miért veted meg, és nézed le; állítod semminek a te atyádfiát, a te testvéredet, vagy embertársadat? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus díjkiosztó emelvénye, az Ő trónja elé*

*És a kijelentés megismételtetik:Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk, és leplezetlenül oda kell állnunk, és láthatókká kell lennünk. A görög szó igazából azt jelenti, hogy nyilvánvalóvá válik, manifesztálódik az, ami eddig nem volt nyilvánvaló. („Átvilágítás” történik) a Krisztus díjkiosztó emelvénye előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, amiket e testben, a saját személyében cselekedett, vagy jót, vagy rossz, romlott, züllött, gyalázatos, káros, ártalmas, értéktelen, hitvány dolgot (2Kor. 5,10).

Ezért: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek, nehogy elítéljenek titeket is. Mert amilyen ítélettel ítéltek, amilyen elmarasztaló ítéletet, és véleményt alkottok a felebarátaitok magatartásáról, amilyen kedvezőtlen mellékértelemmel elítélitek, és bírálgatjátok, és rosszalljátok őket, olyannal ítéltettek, olyannal fognak titeket is megítélni, és olyannal fognak fölöttetek is ítélkezni. És amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek (Mát. 7,1-2).

És még egyszer: „Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. [Más fordítás: Ne ítéljetek el másokat és akkor titeket sem ítélnek el]… Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. Bocsássátok szabadon az adóst, és ti is szabadon bocsáttattok (Luk. 6,37).

Róm. 14,11 Mert meg van írva: Élek én, mond az Úr, mert nékem hajol meg minden térd, és minden nyelv Istent magasztalja. [Más fordítás: Ezt mondja az Írás: Amint igaz, hogy élek - mondja az Úr -, előttem meghajlik minden térd, s minden nyelv nyíltan vallást tesz az Istenről]*

*Mert így szólt Jahve: „Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más! Magamra esküdtem, igazság jött ki számon, szavam megmásíthatatlan: Előttem hajol meg minden térd, rám esküszik minden nyelv. Csak az Úrban van, így szólnak felőlem, minden igazság és erő, Ő hozzá mennek, és megszégyenülnek mindazok, akik gyűlölték őt. Az Úrban igazul meg és dicsekszik Izráelnek egész magva!” (Ésa. 45,22-25).

Az apostol pedig vallást tesz arról, hogy kiben igazulunk meg: „Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem” (Gal. 2,16).

És arról a NÉV-ről, amely előtt meghajol  minden térd: „Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére” (Fil. 2,10-11).

Róm. 14,12 Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek*

*Mert Isten: „… rendelt egy napot, melyen megítéli, majd a föld kerekségét, az egész emberiséget, megigazítva és helyrehozva a helytelent egy férfiú, egy személy által, kit arra rendelt, akit erre kiválasztott; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból(Csel. 17,31).

És Ő: „Tettei szerint fizet az embernek: mindenki azt találja, amit keresett” (Jób. 34,11).

Az is kijelentést nyer, hogy a hit és a szeretet cselekedeti alapján történik a megítélés: „Titeket pedig gyarapítson az Úr és tegyen bőségesekké, és gazdagítson az egymás iránt és mindenki iránt való szeretetben, amilyenek vagyunk mi is ti irántatok, ahogyan mi is szeretünk titeket. Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk színe előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben” (1 Thess. 3,12-13).

„Mert Krisztus Jézusban csak a szeretet által munkálkodó hit számít” (Gal. 5,6).

Róm. 14,13 Annakokáért egymást többé ne ítélgessük, hanem inkább azt tartsátok, hogy a ti atyátokfiának ne okozzatok megütközést vagy megbotránkozást, elbotlást, fennakadást, megtorpanást. [Más fordítás: hanem annál a döntésnél maradjatok meg inkább, hogy ütközést vagy kelepcét, - botláskövet vagy olyasmit, ami elgáncsolja - a testvér elé nem fogtok vetni]*

*Mert: „… Aki pedig eltántorít, tévútra vezet egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat” (Mát. 18,6-7).

„…Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson, eltántorítson, tévútra vezessen a kicsinyek közül” (Luk. 17,1-2).

Róm. 14,14 Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi, - egyetlen egy férfi, nő vagy dolog - sem tisztátalan, beszennyezett, közönséges, bemocskolt, szentségtelen önmagában: hanem bármi csak annak a személynek tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. Csak ha valaki valamit beszennyezettnek gondol, annak az beszennyezetté lesz*

*Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy mi teszi tisztátalanná az embert: „Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert” (Mát. 15,11).

Péter apostol elmélkedése közben látomást látott, és egyben kijelentést kapott: „És látá, hogy az ég megnyílt és leszálla őhozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre: Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak. Ekkor hang hallatszott: „Kelj fel, Péter, öld és egyél!” Péter azonban így szólt: „Semmiképpen nem, Uram, mert soha nem ettem semmi közönségest vagy tisztátalant.” De másodszor is szólt hozzá a hang: „Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak.” Amíg Péter a látomásról elmélkedett, ezt mondta neki a Szellem: „Íme, három férfi keres téged: kelj fel, menj le, és eredj el velük. Semmit ne tétovázz, mert én küldtem őket!” Péter tehát lement a férfiakhoz, és így szólt hozzájuk: „Íme, én vagyok az, akit kerestek. Milyen ügyben jártok itt?” Azok így feleltek: „Kornélius százados, igaz és istenfélő ember, aki mellett bizonyságot tesz az egész zsidó nép, egy szent angyaltól azt az utasítást kapta, hogy hívasson téged a házába, és hallgassa meg, amit te mondasz.” Ekkor így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy tiltott dolog zsidó embernek idegennel kapcsolatot tartania, vagy hozzá bemenni. De nekem Isten megmutatta, hogy egyetlen embert se mondjak szentségtelennek vagy tisztátalannak” (Csel. 10,11-15.19-22.28).

Róm. 14,15 De ha a te atyádfia, a te testvéred az ételért, - a te eledeled miatt – megszomorodik, és elcsügged, akkor te nem az Isten szerinti szeretet szerint cselekszel, nem a szeretet Szellemében jársz el. Ne veszítsd el, ne okozd annak vesztét, ne tedd tönkre, ne vidd romlásba azt a te ételeddel, akiért Krisztus meghalt*

*Mert: „Így aztán, mikor az atyafiak, a testvérek ellen vétkeztek, és az ő erőtlen, gyönge, aggályos lelkiismeretüket megsértitek, - vagyis megsebesítitek azoknak a lelkiismeretét, mely a Krisztussal szemben erőtlen, - a Krisztus ellen vétkeztek. Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg, ha az evés tőrbe csalja az én atyámfiát, az én testvéremet, inkább sohasem eszem húst, hogy az én atyámfiát, az én testvéremet meg ne botránkoztassam, és nehogy felháborítsam, vagy tőrbe ejtsem, vagy elgáncsoljam” (1 Kor. 8,12-13).

Róm. 14,16 Ne káromoltassék azért a ti javatok. [Más fordítás: Ne engedjétek tehát ócsárolni szabadságotokat, és ne hagyjátok, hogy a jóról, amit tesztek, szitkozódva, becsmérelve, gonoszul beszéljenek, úgy hogy az ártson nektek]*

*Mert: Ha én hálával eszem, miért kárhoztatnának engem? Miért hozzon rossz hírbe, vagy szidjon, becsméreljen valaki azért, amiért én hálát adok?” (1 Kor. 10,30).

Hiszen: „… Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek igéje és könyörgés által” (1Tim. 4,4-5).

Ugyanis: „Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett azoknak mind elméjük, mind lelkiismeretük” (Tit. 1,15).

Róm. 14,17 Mert az Isten országa, királysága, uralma nem evés, nem ivás, nem eszem-iszom, és nem ételben, nem italban áll, hanem megigazultság, békesség, vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, és jókedv, vidámság, és boldogság a Szent Szellemben*

*Az apostol így figyelmezteti a hívőket, hiszen: „Az étel pedig nem változtat Istenhez való viszonyunkon, nem tesz minket kedvessé Isten előtt; ha nem eszünk, nem lesz belőle hátrányunk, és azzal sem veszítünk, és nem leszünk rosszabbak, és ha eszünk, abból sem lesz előnyünk, és akkor sincs érdemünk” (1Kor. 8,8).

„Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!” Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések. Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a hústest sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet” (Kol. 2,20-23).

Hát: „Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezettetni. Mert az a jó, ha kegyelemmel erősödik meg a szív, nem pedig ételektől, mert azoknak semmi hasznát nem veszik azok, akik velük élnek” (Zsid. 13,9).

Róm. 14,18 Mert aki ezekben, és így szolgál a Krisztusnak, az kedves és az okoz örömöt Istennek, és az emberek előtt megpróbált, megbízható, és hiteles.

Róm. 14,19 Azért tehát törekedjünk azokra a dolgokra, és igyekezzünk elérni azt, amik a békességre, és az egymás épülésére valók, és egymás megerősítésére szolgálnak*

*Már Dávid így figyelmeztet: „Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt” (Zsolt. 34,15).

És az apostol is így inti a hívőket: „Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek” (Róm. 12,18).

„Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat” (Zsid. 12,14).

Róm. 14,20 Ne rontsd, és ne rombold le az ételért az Isten munkáját. Minden valóban tiszta ugyan, de gonosz az étele annak az embernek, aki sérelmet okozva eszik* de rossz, gonosz, káros, és ártalmassá válik annak az embernek, aki úgy eszi, mintha az kelepce volna a számára**

*Sérelmet okozva eszik: az UBS görögszótár magyarázata szerint: “aki olyat eszik meg, ami mást bűnbe ejt, vagyis ami hitét megsérti, és megtámadja.

**Hiszen nem az étel fertőz meg, hanem: „Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett azoknak mind elméjük, mind lelkiismeretük” (Tit. 1,15).

Mert: „Amik… a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert…” (Mát. 15,18-20).

Róm. 14,21 Jó nem enni húst, és nem inni bort, sem semmit nem tenni, amiben a te atyádfia megütközik, vagy elbotlik, vagy ami testvéredet tőrbe ejti, vagy amiben erőtlen*

*Az apostol megvallása, mint követendő példa:Annakokáért, ha eledel botránkoztatja meg, csalja tőrbe az én atyámfiát, az én testvéremet, inkább soha sem eszem húst, hogy az én atyámfiát, a testvéremet meg ne botránkoztassam, és tőrbe ne ejtsem (1 Kor. 8,13).

Én – mondja az apostol – ezt úgy valósítom meg, hogy: „Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket” (1 Kor. 9,22).

Róm. 14,22 Te néked hited van: és te ezt a hitedet, és meggyőződésedet, amelyet bírsz, tartsd meg magadban Isten színe előtt. Boldog és áldott, akinek nem kell elítélni magát abban, amit jónak, és helyesnek tart.

Róm. 14,23 Aki pedig kételkedik, habozik, tétovázik, meginog, kétsége támad ha mégis eszik, a kárt hozó / vagyis a sátán / hatalma alá kerül, és így ítéletet von magára, mert nem meggyőződését követi, és mert nem hitből eszik. Ami pedig hitből nincs, bűn, azaz céltévesztés az. [Más fordítás: Bűn vagyis céltévesztés tehát mindaz, ami nem történik hitből eredő meggyőződésből]*

*Aki kételkedik, annak még az imája is meghiúsul: „… mert aki kételkedik, habozik, bizonytalankodik, tétovázik, és meginog az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt, mint amelyeket felkorbácsol, és ide-oda vet a szél, és csak sodródik a széllel. Ne gondolja, és ne higgye, és ne feltételezze tehát az ilyen tétova ember, hogy bármit is kaphat az Úrtól” (Jak. 1,6-7).

Mert: „… a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik, és amelynek vize iszapot és sarat hány ki” (Ésa. 57,20).

Ezért: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid. 11,6).



93-as ZSOLTÁR.

A legjobb orvosok.


Az Úr Jézus magasztalása:


NE FÉLJETEK!

Bár naponta jönnek egyre rosszabb hírek, de ti:

 „Ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk csak olyanok, mint a kenyér; eltávozott tőlük az ő oltalmuk, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlük!” 
(4 Móz. 14,9)



Joyce Meyer: Érts egyet Istennel

„Folytasd a küzdelmet a hit szép harcában! Ragadd meg és ne engedd ki a kezedből az örök életet — hiszen Isten erre hívott el, amikor sok ember előtt megvallottad, hogy hiszel Jézusban.” (1 Timóteus 6:12, EF)

Tégy egy nagy hitbeli lépést, és bármit is érzel, érts egyet Istennel abban, hogy Ő szeret téged. Csodálatosan megalkotott, ellátott talentumokkal, erősségekkel. Értékes vagy, és hívőként Isten igazsága vagy Krisztusban. Isten nem a rosszat látja benned, hanem a megigazult valódat – légy hálás ezért a csodálatos ajándékért!

Állj ellent a bizonytalanság érzésének és mondd magadnak: „Istenhez tartozom, és Ő szeret engem!” (Efezusi 2:10). Sokkal inkább elhisszük azt, amit mi magunk mondunk, mint mások szavait. Ezért erősítsd magad jó dolgokkal, amik összhangban állnak Isten Szavával, és utasítsd el a vádló hangokat.

Harcolj magadért! Harcold meg a hit jó harcát, és ne érd be kevesebbel, mint amit Jézus ad neked. Az Ő királysága igazság (megigazultság), békesség és öröm (Róma 14:17).

Hálaadó ima: Köszönöm, Atyám, hogy hitben bátran kijelenthetem, hogy Krisztusban vagyok. Köszönöm, hogy egyedinek teremtettél, és nagyon szeretsz. Elhiszem, hogy a te mesterműved vagyok.

Joyce Meyer
                                                                               Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/628-erts-egyet-istennel.html


Hogyan leszel elégedett?


Ha megtanulod, hogy bármilyen körülmények között elégedett légy:
Mert: "Valóban nagy nyereség a hitben folyó élet megelégedéssel, mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele”
(1 Tim. 6:6-8; NIV fordítás)



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

"A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben."



Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely





BIBLIA



2016. november 1.

Az Úr Jézus jelenlétére vágyom.

Római levél 13. fejezet: MINDEN HATALOM ISTENTŐL RENDELT. (revideált)

Róm. 13,1 Mindenki engedelmeskedjék, rendelje és vesse alá magát a felettes hatalmaknak, a hatalom képviselői és gyakorlóinak; mert nincs hatalom mástól, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek, és a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában*

*A felettes világi hatalmaknak való engedelmességre újra és újra figyelmeztet a Szent Szellem: „Emlékeztessed őket, hogy a fejedelemségeknek és hatalmasságoknak, és a hatalmon lévő elöljáróknak engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre” (Tit. 3,1).

És nemcsak engedelmeskedni kell, hanem: „Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért. Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim. 2,1-4).

Mert azt akarja az Úr, hogy zavartalanul hirdethessük az Úr Jézusban való megmenekülést minden embernek: „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen” (Ez. 18,23).

Ezért: „Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint feljebbvalónak; akár a helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére és a jót cselekvők megdicsérésére. Mert Isten akarata az, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlanságát, mint szabadok: nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául használják, hanem mint Isten szolgái” (1 Pét. 2,12-16).

A lázadás és forradalom nem Istentől van, ezért aki az Úré, az tartózkodjon tőle: „Féljed, fiam, az Urat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj! Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságuk, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?” (Péld. 24,21-22).

Hiszen minden hatalom és erő Istené, Ő dönt a világi hatalmasságokról is: „Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő. Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak” (Dán. 2,20-21).

A testté lett Ige – az Úr Jézus – is kijelenti, hogy minden hatalom Istentől van: „Pilátus ekkor így szólt hozzá: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?” Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem adatott volna neked: ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne” (Ján. 19,10-11).

 Róm. 13,2 Azért, aki szembeszáll, és ellene támad a hatalomnak, az az Isten rendelésének szegül ellene, s Isten rendelésének támad; akik pedig ellene támadnak, és akik ellenállnak, és szembeszegülnek, önmaguknak ítéletet szereznek, ítéletet vonnak magukra.

Róm. 13,3 Mert a fejedelmek, és az elöljárók, akik uralkodnak, nem a jó, hanem a rossz, a gonosz, káros, ártalmas cselekedetnek elrettentésére vannak. Akarod-e pedig, hogy ne félj, és ne rettegj a hatalomtól? Cselekedjed a jót, és elismerésed, és dicséreted lesz attól*

*Mert: „Aki megtartja a parancsolatot, nem ismer nyomorúságot, és a bölcsnek elméje megért mind időt, mind ítéletet” (Préd. 8,5).

Róm. 13,4 Mert Isten szolgája, és eszköze ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt, a rosszat, károst, ártalmast cselekszed, félj és rettegj. Mert nem ok és cél nélkül, nem hiába, és nem véletlenül, alaptalanul, feleslegesen, nem a látszat kedvéért viseli a fegyvert. Mert Isten szolgája, eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse, és igazságot szolgáltasson, hogy megtorlója legyen annak, aki gonoszt, rosszat, károst, ártalmast cselekszik.

Róm. 13,5 Annakokáért szükség engedelmeskedni, nem csak a haragért, hanem a lelkiismeretért is. [Más fordítás: Alá kell tehát magadat vetned neki nemcsak a büntetés miatt, hanem a lelkiismeretért is]*

*Pál apostol ezzel az utasítással küldi el Tituszt a hívőkhöz:Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat a hatóságoknak és a felsőbbségeknek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre” (Tit. 3,1).

Róm. 13,6 Mert azért fizettek adót is, ami tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy visszafizetsz, visszaszolgáltatsz valamit abból, amit az életed fenntartásához közvetve, vagy közvetlenül kapsz; mivelhogy Istennek szolgái ők, akik behajtják, és akik Isteni szolgálatban foglalatoskodnak állandóan és szorgalmasan.

Róm. 13,7 Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok: ami megilleti, akinek az adóval, a kirótt, kiszabott adót, akinek a vámmal, a vámot, akinek a félelemmel, a félelmet; akinek hódolattal, annak a hódolatot, akinek a tisztességgel és megbecsüléssel, annak a tisztességet, és a megbecsülést*

*A vallási vezetők küldöttei megkérdezték az Úr Jézust: „Mondd meg tehát nekünk, mi a véleményed: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” …Mutassatok nekem egy adópénzt!” Azok odavittek neki egy dénárt. Jézus megkérdezte tőlük: „Kié ez a kép és ez a felirat?” „A császáré” - felelték. Jézus erre kijelentette: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené” (Mt. 22,17-21).

Róm. 13,8 Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást - az ugyanabból a fajtából valót, vagyis a Krisztusit - szeressétek. És aki szereti a felebarátját, az embertársát, - a különböző, „másféle” más fajtából való Ádámi idegent - a törvényt, Isten útmutatását, tanítását, amelyet az Igében jelentett ki betöltötte, megvalósította, tartalmat adott neki*

*Az Úr Jézus kijelentése a legfontosabb, - sőt az egyetlen - parancsolatról: „… Úgy: Szeresd felebarátodat, a közelálló személyt, és az embertársadat, a szomszédodat, a másik, a különböző; a „másféle” más fajtából való, az ádámi idegent, mint saját magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták [Más fordítás: E két parancsolaton függ, és ezen alapszik az egész törvény és a próféták]” (Mát. 22,39-40).

Az Úr Jézus a tanítványaitól búcsúzva kijelentette, hogy miről ismerhetők fel az Övéi: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; ahogyan én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (Ján. 13,34-35).

„Ez az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Ján. 15,12).

„A parancs célja tehát a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

„Mert: az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Gal. 5,14).

Ez a királyok Királyának törvénye: „Ha ellenben megtartjátok, és betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekszel” (Jak. 2,8).

Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden vétket elfedez, befed, betakar, elrejt, eltitkol a szeretet” (Péld. 10,12).

Tehát: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és ezt tanítják a próféták. [Más fordítás: Ez a törvény és a próféták tanításának lényege]” (Mát. 7,12).

Róm. 13,9 Mert ez: Ne légy házasságtörő, ne ölj, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánd a másét, és ha valamely más parancsolat van, egy egészbe foglalja ez az egy ige: Szeressed felebarátodat, a közel levő embert, a szomszédot, az embertársadat, mint saját magadat*

*Így hangzik a prófécia: „Jaj azoknak, akik álnokságot és gaztetteket terveznek fekvőhelyükön, és kora reggel végrehajtják, mert van hozzá hatalmuk! Megkívánják a mezőket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az ő házanépét, az embert és az ő örökségét!” (Mik. 2,1-2).

Az Úr Jézus így foglalja össze az összes parancsolatot: „Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták” (Mát. 7,12).

Róm. 13,10 A Isten szerinti szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot, és nem szerez az embertársnak gonosz bántalmazást, és nem tesz rosszat. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet, mert a szeretettel teljesen betöltjük a törtvényt*

*A törvény betöltését – beteljesítését – így magyarázza az apostol: „A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet” (1 Tim. 1,5).

Az igazi Isten szerinti szeretet pedig: „A szeretet hosszútűrő, türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr”(1 Kor. 13,4-7). 

Róm. 13,11 Ezt pedig cselekedjétek, felismervén, és tudván az időt, hogy ideje már, mert jelen van a ti időtök az üdvösség* bekövetkezésére. Hogy az álomból, a szellemi kábultságból felserkenjünk, és felébredve fölkeljünk. Mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk**

*Üdvösség: a bűnbocsánat, megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság; állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség); boldogság, megtartatás.

**És az apostol így folytatja: „Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus” (Eféz. 5,14).

„Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert a hátralevő idő rövidre szabott” (1 Kor. 7,29).

 És mert: „Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, akik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe” (1 Thess. 5,5-8).

Már Ézsaiás így prófétál: „Így szól az Úr: Jókedvem idején én meghallgattalak, és a szabadulás napján segítettelek; megtartalak, és nép szövetségévé teszlek, hogy megépítsd a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket; Mondd a foglyoknak: Jöjjetek ki! - a sötétségben levőknek: Jöjjetek a napvilágra! Útközben lesz élelmük, még a kopár hegyeken is lesz legelőjük” (Ésa. 49,8-9).

Hát: „Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR Jahve dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR Jahve, dicsősége meglátszik rajtad. Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez” (Ésa. 60,1-3).

Róm. 13,12 Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el, és tegyük félre azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság, a fény fegyvereit*

*Az apostolok így figyelmeztetik a hívőket: „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a hústestének vet, az a hústestből arat majd pusztulást; aki pedig a Szellemnek vet, a Szellemből fog aratni örök életet” (Gal. 6,7-8).

 „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint, és öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Eféz. 4,22-24).

„és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket” (Eféz. 5,11).

Hiszen: „Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, amiket most szégyenletek? Mert azoknak a vége halál” (Róm. 6,21).

 „Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei” (Eféz. 5,8).

 „tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szent Szellemben, képmutatás nélküli szeretetben, az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel” (2 Kor. 6,6-7).

„Mert hústestben élünk, de nem hústest szerint hadakozunk; hadakozásunk fegyverei ugyanis nem hústestiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására” (2 Kor. 10,3-4).

 „Mi… akik a nappal fiai vagyunk, legyünk éberek, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét” (1 Thess. 5,8).

És:„Legyen rajtatok Isten minden fegyvere, hogy megállhassatok az ördögnek, az ellenségnek minden ravaszságával, mesterkedéseivel szemben. [Más fordítás: Hordozzátok az Isten teljes fegyverzetét, hogy hatalmatok legyen megállni, és képesek legyetek helyt állni a vádló, azaz az ördög fogásaival, módszereivel, cselvetéseivel szemben]. Mert nem vér és hústest ellen van nékünk tusakodásunk, harcunk, és kell nékünk viaskodnunk, küzdenünk, birkóznunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet, e létkor sötétségének világbírói, vagyis e világ ura ellen, és a gonoszság rosszindulatú szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. [Más fordítás: A jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek, erők és hatalmak ellen, akik a magasságban vannak]. Annakokáért hordozzátok az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok, és szembeszállhassatok, harcolhassatok ama gonosz napon - e veszedelmes időben, - és mindeneket elvégezvén megállhassatok. [Más fordítás: Ezért szükséges, hogy hordozzátok, és használjátok mindazokat a fegyvereket, amiket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni azon a gonosz napon. Így tudtok majd mindvégig harcolni, és megállni a gonosszal szemben.  Álljatok hát elő körül övezvén derekatokat, azaz csípőtöket igaz lelkűséggel, vagyis Krisztus valóságával, és felöltözvén a megigazultság mellvasába, a hit páncéljába, mellvértjébe. És felsaruzván lábaitokat a békesség Evangéliumának az örömhír hirdetésének készségével. [Más fordítás: Legyetek állandóan készenlétben az örömhírt, a győztes hadvezér érkezésének hírét hirdetni]. Mindezekhez fölvévén, és hordozva hitnek hatalmas pajzsát, amellyel ama gonosznak, azaz a veszélyes ellenségnek minden tüzes, és izzó nyilát megolthatjátok, elfojthatjátok, és megszüntethetitek. Az üdvösség sisakját is fölvegyétek, és ragadjátok meg  a Szellem harci kardját, a hatalom támadó fegyverét, amely az Isten beszéde, azaz az Isten kijelentése. Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben Szellemben, és ugyanezen dologban legyetek éberek, és evégett virrasszatok minden kitartással, teljes állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért. [Más fordítás: Minden helyzetben imádkozzatok Szent Szellemben. Gyakoroljátok az imádkozás és kérés minden fajtáját! Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, és tartsatok ki az imádkozásban] (Eféz. 6,11-18).

Róm. 13,13 Mint nappal, ékesen, tisztességesen, becsületesen, őszintén járjunk. Nem tobzódásokban, tivornyázásban, zavargás és kicsapongásban és részegségekben. Ne evés-ivásban, dorbézolásban, dáridózás és mulatozásban; dőzsölésben. Nem bujálkodásokban, együtthálásban, ágyrajárásban, és feslettségekben, kicsapongásban, gátlástalan, féktelen viselkedésben, kéjsóvárgásban. Nem versengésben és irigységben: ne civakodásban, féltékenységben, hivalkodásban, vetélkedésben*

*Az Úr Jézus figyelmeztet az Ő eljövetelére: „De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek tobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap, mint valami csapda. Mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak. Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt” (Luk. 21,34-36).

 Az apostolok sem szűnnek meg figyelmeztetni a hívőket: „Éppen azért: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Szellemmel” (Eféz. 5,18).

„hogy többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le hústesti életetek hátralevő idejét. Bizony, elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézolásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek. Azért haragusznak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába” (1 Pét. 4,2-4).

A Szent Szellem már Izráel fiait is így figyelmeztette: „Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!” (Péld. 23,20).

Mert: „Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: Citera és lant, dob, fuvola és bor mellett lakmároznak, de az ÚR tetteit nem veszik észre, kezének munkáját nem látják meg” (Ésa. 5,11-12) .

Róm. 13,14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a hústestet ne tápláljátok a kívánságokra, és ne dédelgessétek, és ne úgy gondozzátok, és ápoljátok hústesteteket, hogy bűnös kívánságokra gerjedjen*

*Azért kell bemerítkezni a Szent Szellembe: „Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; újuljatok meg szellemetekben és elmétekben, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben” (Ef. 4,22-24).

„Mert akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel” (Gal. 3,27).

És: „Akik pedig Krisztus Jézuséi, a hústestet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha Szellem szerint élünk, Szellem szerint is járjunk” (Gal. 5,24-25).

A cselekedeteitek mutassák ezt meg: „Öltözzetek föl azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hősszútűrést(Kol. 3,12).




Az Úr Jézus hatalommal ruházza fel népét.


Minden hatalom Krisztusé, és az Ő népé: És ez így lett megírva.

„Hatalom, dicsőség és királyi uralom adatott neki, hogy mindenféle nyelvű nép és nemzet őt tisztelje. Hatalma az örök hatalom, amely nem múlik el, és királyi uralma nem semmisül meg” (Dán. 7,14)



Imádság:

Uram!

Csak Te vagy méltó az imádatra, senki más. Imádlak téged, másokat elég, ha „csak” szeretek. Taníts jól szeretni embertársaimat! Ámen



Victor János: A hálaadásról.

A hálának és odaadásnak tűzében elég belőlünk régi énünk hiúsága és restsége. 



Az Úr parancsa:

„Mindig azon az úton járjatok, amelyet az ÚR, a ti Istenetek megparancsolt nektek, hogy éljetek, jó dolgotok legyen, és hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyet birtokba vesztek” 
(5Móz 5,33).

Ha Krisztusban vagy, Isten minden áldása a tied: Hosszú áldott, boldog élet.


Mert Ő az az út, amelyen járni kell, az Úr Jahve, az Örökkévaló parancsa szerint.
(Ján. 14,6)



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

A Bibliát kevéssé érdekli az idő múlása, inkább bizonyos korszakokra, helyszínekre és eseményekre összpontosít. A legnagyobb „idő” akkor volt Isten óráján, amikor Krisztus eljött a Földre. Születésének pillanata, halálának pillanata, feltámadásának pillanata - valójában Jézus életének minden egyes pillanata - nem „bolhacsípések” voltak a történelem színpadán, hanem az örökkévalóságra kiható sorsdöntő események. 
Ami igazán számít, az nem a hosszú élet, hanem hogy Isten időzítése szerint éljük a napjainkat. „Jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer” - énekli a Zsoltáros (Zsolt 84,11)
Legyetek áldottak! 

REINHARD BONNKE
Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely



BIBLIA