1 Thess. 1,4 Tisztában vagyunk vele, és meg vagyunk győződve róla, Istentől szeretett atyámfiai, testvéreim,
hogy ti ki vagytok választva, azaz választottak vagytok*
1 Thess. 1,5 Mivelhogy a mi Evangéliumunk ti nálatok nem áll csak
szóban, vagyis nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt,
hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is. A Szent Szellemben, azaz a Szent Szellem
kiáradásával, és meggyőző erejével is. És teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel,
nagy biztonsággal is, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság. Amiképpen
láttátok, és tudjátok, hogy milyenek voltunk, és hogyan éltünk, hogyan léptünk
fel közöttetek a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk*
*És az apostol
minden gyülekezetben Isten erejével hirdeti az örömhírt: „És az én beszédem és az én prédikálásom, az én
igehirdetésem nem emberi bölcsességnek
hitető beszédeiben, és nem a bölcsesség meggyőző, rábeszélő szavaiból állott, és nem tudományos szavakkal szólott,
hanem Szellemnek és erőnek, és hatalomnak, és csodatevő erőnek a megnyilvánulásában. Hogy
hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején, és hatalmán nyugodjék”
(1
Kor. 2,4-5)
„Mert ugyanis nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, vagyis az Úr Jézus
kínhalála általi győzelméről szóló jó hírt, az örömhírt mert Istennek hatalma,
szabadító, / üdvösséget hozó / ereje az minden hívőnek üdvösségére, aki
hisz, zsidónak először s aztán görögnek, azaz: pogánynak” (Róm. 1,16).
1 Thess. 1,6 És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az igét sokféle
szorongattatás, háborúság,
megpróbáltatás, zaklatás, és üldözés ellenére, sok
nehézség között Szent Szellem
örömével*
*És így folytatja
az apostol: „Mert ti, atyámfiai, testvéreim, követői lettetek az
Isten kihívott gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban,
mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a saját
népetektől, miként azok is a
zsidóktól” (1 Thess. 2,14).
1 Thess. 1,7 Úgy hogy példaképekké lettetek Macedóniában és Akhájában minden hívő
számára.
1 Thess. 1,8 Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában zendült ki, és terjedt tovább
tőletek az Úr beszéde, hanem minden helyen is híre terjedt, elhatolt. Mindenütt ismeretes lett a
ti Istenben vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit
szólnunk.
1 Thess. 1,9 Mert azok maguktól beszélik rólunk, és hirdetik felőlünk, milyen volt a mi
hozzátok való menetelünk, hogyan jutottunk el hozzátok, és milyen fogadtatásban
volt részünk nálatok. És miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy
az élő és igaz Istennek rabszolgáivá legyetek*
*És
Isten Igéje bemutatja, hogy először Tessalonikából menekülniük kellett: „De a
zsidók, kik nem hisznek vala, irigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén
a piaci népségből, a piaci csavargók
közül némely gonosz férfiakat, néhány hitvány embert, és csődületet támasztván,
felháborítják és fellármázták a várost; és a Jáson házát megostromolván,
igyekeztek őket kihozni a nép közé a népgyűlés elé. Fel is izgatták a sokaságot
és a város elöljáróit… Az atyafiak, a testvérek pedig azonnal, azon éjszakán
elküldék Pált Silással egyetemben Béreába…” (Csel. 17,5.8.10).
1 Thess. 1,10 És hogy várjátok az Ő Fiát a mennyből, akit feltámasztott, életre
keltett a halálból, a halottak közül, a Jézust, aki megszabadít* megment,
megszabadít, megvédelmez, megőriz, kiragad minket amaz
eljövendő**
és bekövetkező haragtól***
*Megszabadít (rüomai): megment; megszabadít, megóv, megvédelmez, megőriz,
kiragad.
*** „aki
halálra adatott, ki
lett szolgáltatva, és halált szenvedett bűneinkért, azaz: félrecsúszásainkért,
botlásainkért és elhajlásainkért, és feltámasztatott, azaz feltámadt
felmentésünkért, igazzá nyilvánításunkért, azaz megigazulásunkért”
(Róm. 4,25).
Minden gyülekezetet és minden egyes hívőt így bátorít az
apostol, egyben az is kijelentést nyer, hogy ki a mi Istenünk: „mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a
mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének
megjelenését” (Tit. 2,13).
Aki: „Amikor - tűznek
lángjában - eljő majd, hogy
megdicsőíttessék az ő szenteiben, és csodáltassék mindazokban, akik
hisznek, - mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok - ama
napon” (2 Thess. 1, 8.10)