Jakab 1fejezet: A szabadság tökéletes törvénye (szekesztett)

JAKAB APOSTOL LEVELE

Jak. 1,1 Jakab [Jelentése: mást kiszorító, más helyébe lépő], Istennek és az Úrnak, a Krisztus Jézusnak (rab)szolgája, az elszórtan levő [diaszpora: a szórványban; szétszórtságban élő] tizenkét nemzetségnek [(phülé): sarjnak, Szó szerinti jelentése: az egy tőről, egy őstől származóknak]; üdvözletemet [örüljetek].

Jak. 1,2 Teljes [és nagy] örömnek [vagyis: jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek] tartsátok, atyámfiai [testvéreim], mikor [(hotan): és valahányszor] különféle [(poikilosz): vagyis sokféle és változatos, bonyolult] kísértésekbe estek [(peiraszmosz): mikor megpróbálnak elcsábítani (bűnre, vagyis céltévesztésre].

[Más fordítás: Nagy örömnek tartsátok testvéreim, valahányszor kísértésbe estek a gonoszság megtapasztalása, és provokáció által].

Jak. 1,3 Tudván, hogy a ti hiteteknek [(pisztisz): és hűségeteknek] megpróbáltatása [(dokimion): próbatétele, próbára tevése; és megvizsgálása] kitartást [(hüpomoné): kitartó, állhatatos, türelmes várakozást, örömteli, reményteljes tűrést] szerez.

[Más fordítás: hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez].

Jak. 1,4 A kitartásban [(hüpomoné): a kitartó, állhatatos, türelmes várakozásban, és az örömteli, reményteljes tűrésben, és a teher alatt maradásban] pedig tökéletes [(teleiosz): teljes, tökéletes, méltó] cselekedet legyen [mert az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet], hogy ti is tökéletesek [felnőttek, érett korúak, bevégzettek, és célban lévők] és épek [(holoklérosz): mindenestől épek, sértetlenek, hibátlanok és egészségesek] legyetek minden fogyatkozás nélkül [(leipó): vagyis: semminek híján] ne legyetek.

[Más fordítás: A kitartásnak (és az állhatatosságnak) pedig végcélba vivő (és bevégzett) munkája kell hogy legyen, hogy (ti is) végcélba jutók, (bevégzettek) és minden részben épek legyetek, és semmiben se legyetek fogyatékosak].

Jak. 1,5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, [vagyis bölcsessége hiányos, és bölcsességre szorul] kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen [(haplósz): egyszerűen, nagyvonalúan, és bőkezűen] és szemrehányás [szemrehányó szavak, ócsárlás, pirongatás] nélkül adja; és megadatik néki.

Jak. 1,6 De kérje hittel [bizalommal, bizonyossággal, meggyőződéssel] semmit sem kételkedvén [(diakrinó): nem habozva, bizonytalankodva, kételkedve, tétovázva, és meginogva]: mert aki kételkedik [(diakrinó): habozik, bizonytalankodik, kételkedik, tétovázik, és meginog], hasonlatos a tenger habjához [vagyis a tenger ide-oda hánykódó hullámához hasonlít], amelyet a szél hajt és ide s tovahány, [mint amelyeket felkorbácsol, és ide-oda vet a szél, és csak sodródik a széllel].

Jak. 1,7 Mert ne vélje [ne higgye, és ne feltételezze, és gondolja] az ilyen [tétova] ember, hogy kaphat valamit [vagy bármit is] az Úrtól;

Jak. 1,8 A kétszívű [(dipszükhosz): a minden tettében határozatlan, azaz tétovázó, és ingadozó, kettős elméjű, és kételkedő], a minden útjában [(hodosz): életmódjában, és életvezetésében] állhatatlan ember [hiszen a lelkében megosztott ember nem tart ki semmiben sem, (akatasztatosz): és álladóan nyugtalan, nyughatatlan, és izgága].

Jak. 1,9 Dicsekedjék pedig [(kaukhaomai): örömmel, és örüljön] az alacsony [(tapeinosz): jelentéktelen, szerény, megalázott, az alacsony rangú, és szegény] sorsú atyafi az ő nagyságával [(hüpszosz): a méltóságával, az ő felmagasztaltatásával].

Jak. 1,10 A gazdag [(plúsziosz): gazdag, jómódú, vagyonos, és bővölködő] pedig az ő alacsonyságával [a megalázott voltával, és megalázkodásával]: mert [mindez] elmúlik, mint a fűnek virága [és mint a rét virága, semmivé lesz].

Jak. 1,11 Mert felkél a nap az ő hévségével [az ő perzselő hőségével, és izzó, égető hevével], és megszárítja a füvet [és kiégeti a növényt]. És annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége és [megjelenésének szépsége elenyészik, és alakjának kecsessége] elvész [(apollümi): megsemmisül, és elvész]: így hervad el a gazdag [(plúsziosz): jómódú, vagyonos] is az ő útjaiban [(poreia): a maga életútjában].

»Más fordítás: Így sorvad el vállalkozásaiban [a saját útján; a saját jártában-keltében] a gazdag is, és így lesz semmivé a gazdag is a vállalkozásaival«.

Jak. 1,12 Boldog ember az [makariosz): a gondoktól és bajoktól mentes az élete, ez jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja], aki a kísértésben [[(peiraszmosz): kísértés; amikor megpróbálják elcsábítani bűnre, vagyis céltévesztésre, aki kísértés idején] kitart [aki a kísértésben megáll]. Mert miután [(dokimosz): a kísértés alapján igazinak, valódinak bizonyult], elveszi [mert elnyeri] az életnek koronáját [az élet győzelmi koszorúját], amit az Úr [vagyis az Isten] ígért az őt szeretőknek, [azoknak, akik  (agapaó): teljesen odaadják, átadják, teljesen összekötik magukat Istennel, eggyé válnak vele]

Jak. 1,13 Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem [(peiradzó): megpróbál rávenni, és elcsábítani bűnre, vagyis céltévesztésre, és az a célja, hogy az embert elválassza Istentől]: mert az Isten gonoszsággal [(kakosz): rosszal, bűnnel, gonosszal] nem kísérthető [(apeirasztosz): Őt nem érheti kísértés, nem vehető rá a bűnre]. Ő maga pedig senkit (údeisz): egyetlen egy embert sem, azaz senkit] sem kísért [(peiradzó): nem csábít bűnre, vagyis céltévesztésre (hiszen Ő maga a cél)] gonosszal [(kakósz): bajokkal, rossz, ártalmas dologgal, szerencsétlenséggel, nyomorúsággal].

Jak. 1,14 Hanem mindenki kísértetik [(peiradzó): elcsábíttatik bűnre, vagyis céltévesztésre, amelynek vége, hogy az embert elválasztja Istentől]. Amikor vonja [(exelkó): bűnre csábítja, rossz útra viszi és vonszolja] és édesgeti [(deleadzó): csalétekkel csábítja, vonzza és csalogatja, elszédíti, és csapdába csalja] a tulajdon [(idiosz): saját maga] kívánsága [(epithümia): vágya, kívánsága, szenvedélye, érzékisége].

»Más fordítás: Ellenkezőleg, mindenkit saját vágya kísért, mely őt húzza, és csalogatja«

Jak. 1,15 Azután a kívánság [(epithümia): vágya, kívánsága, szenvedélye, érzékisége] megfoganván [(szüllambanó): megragadja, és segítségére van, összefog vele (a gonosszal, a kísértővel)], és bűnt [(hamartia): céltévesztést] szül [(tiktó): teremt, eredményez]. A bűn [(hamartia): céltévesztés] pedig teljességre jutván [(apoteleó): ha teljesen kifejlődik] halált nemz [(thanatosz apoküeó): az élet megszűnését hozza létre

Jak. 1,16 Ne tévelyegjetek [és nehogy tévedésben legyetek] szeretett atyámfiai [szeretett testvéreim]!

Jak. 1,17 Minden jó adomány [(doszisz): ajándék] és minden tökéletes [célba vivő; bevégzett, felnőtt, és érett korú] ajándék [(dóréma): adomány, ajándék hatása, onnan] felülről való [(anóthen): fentről származó. És a világosságok [a (phósz): fény, ami képessé tesz a szellemi látásra] Atyjától száll alá, akinél nincs változás [(parallagé): változékonyság], vagy változásnak árnyéka.

[Más fordítás: akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása; sem folyton forduló árnyék].

Jak. 1,18 Az ő akarata szült minket az igazságnak [(alétheia): valóság; az, ami megfelel a tényeknek, (logosza)] igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami [mintegy első] zsengéje legyünk.

[Más fordítás: Az Ő szándéka hozott létre, akarattal hívott minket életre a valóság szavával, az Igével].

Jak. 1,19 Azért, [tanuljátok, és tudjátok meg tehát; és értsétek meg] szeretett atyámfiai [(agapétosz): kedvesen, nagyon szeretett, drága testvéreim], legyen minden ember gyors [(takhüsz): fürge] a hallásra [(akúó): meghallásra, megértésre], késedelmes a szólásra [(laleó): a megszólalásra, a beszédre], késedelmes a haragra [(orgé): harag, indulat, düh, felháborodás].

Jak. 1,20 Mert [ugyanis] ember haragja [orgé): harag, indulat, düh, felháborodás] Isten igazságát [(dikaioszüné): Isten akaratát, szó szerinti jelentés: igazságosság. (Isten által ajándékozott megigazulás). vagyis: Hit által való megigazulás] nem munkálja [(katergadzomai): megvalósít; eredményez; végrehajt, nem szolgálja];

»Más fordítás: Mert haragjában az ember nem azt teszi, ami az Isten előtt igazságos«.

Jak. 1,21 Elvetvén [(apotithémi): letévén, félretévén, kitaszítva] azért minden undokságot [(rüparia): szennyet, piszkot, mocskot] és a gonoszságnak [(kakia): rosszaságnak, romlottságnak, rosszindulatnak] sokaságát [(perisszeia): túláradását] szelídséggel fogadjátok a beoltott [(emphütosz): beültetett, és a veletek összenövő) (logoszt)] igét, amely megtarthatja [(szódzó): amely képes és hatalma van megmenteni ,megtartani, kiszabadítani, biztonságba helyezni, megőrizni, megmenteni, meggyógyítani; vagyis: üdvözíteni] a ti lelkeiteket [(pszükhé): életeteket, egész személyeteket.

Jak. 1,22 Az igének [a (logosznak)] pedig megtartói [és cselekvői] legyetek [és az igét váltsátok tettekre] és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat [mert aztán hamis következtetésekkel eltévesztitek az igazságot],

Jak. 1,23 Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, [nem cselekszi meg] az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti [testi] ábrázatát [arcát].

Jak. 1,24 Mert megnézte [és megszemlélte] magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

Jak. 1,25 De aki belenéz [és figyelmesen beletekint, és tanulmányozza] a szabadság tökéletes [bevégezett, célba vivő] törvényébe [alapelvébe, és tanulmányozza azt]. És megmarad amellett [és ki is tart mellette], az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén [vagyis: aki nemcsak feledékeny hallgató, hanem megvalósítója, és tettekre váltója], az boldog lesz az ő cselekedetében [mert a gondoktól és bajoktól mentes lesz az élete, és anyagi jólétben él].

Jak. 1,26 Ha valaki istentisztelőnek [(thrészkosz) igaz hívőnek] látszik köztetek [és aki azt hiszi magáról, hogy az istentiszteleti formákat pontosan teljesíti], de nem zabolázza [nem fékezi meg] meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét [és még önmagát is becsapja], annak az istentisztelete hiábavaló [(mataiosz): haszontalan, üres].

Jak. 1,27 Tiszta [(katharosz): érintetlen, vegyítetlen, hamisítatlan, valódi] és szeplő nélkül való [(amiantosz): mocsoktalan, tiszta, makulátlan beszennyezetlen] istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat [(orphanosz): a magányos nélkülözőket] és özvegyeket az ő nyomorúságukban [(thlipszisz): a megpróbáltatásban, és bajban], és [tisztán] szeplő nélkül [(aszpilosz): (szenny)folt nélkül, makulátlanul] megtartani [megóvni, és megőrizni] magát e világtól [hogy a világ be ne mocskolja].

Kathy: A Te feladatod (fontos: VÉGIG kell nézni, 2 perc)

Klaus Douglass: Aktivizálni a hívők egyetemes papságát

A gyülekezet vezetésének legfontosabb feladata, hogy hozzásegítse a gyülekezet tagjait adományaik, képességeik felismeréséhez, és segítse őket, hogy éljenek velük.

Reinhard Bonnke: A bűnös szívről

Nincs sebész, aki kioperálhatná a bűnös szívünket, és kicserélhetné egy bűntelenre; nincs pszichiáter, aki önzőségünkből és indulatainkból ki tudna minket gyógyítani. A tudomány, bár csodákra képes, neki magának is megváltásra lenne szüksége, hisz rosszat legalább annyit szabadít a világra, mint jót. Nincs számítógépes program, ami összeszámlálhatná vétkeinket, és aztán kidobna egy biztos megoldást. Még a valaha élt legnagyobb elmék és erkölcsi nagyságok is könnyeket hullattak saját szívük gonoszságai miatt. Mégis van örömhír a világ számára! Van egy jó hír, ami felülmúlja az összes elmondottat: Jézus megvált! Egyedül ő képes erre, senki más. És Jézus ma is megvált, ha benne bízol és befogadod Őt a szívedbe. 

Isten Szeretete

Ha nem is vagy tökéletes, Isten szeretete tökéletes irántad. (Joyce Meyer)

Zoltan Berki

Adj nekem Uram imádó szívet

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.
2 Korinthus 2:14

Mai Ige

„Minden buja pillantás bomlasztja a házasság kötelékét.”

Idézet a Győzelem a függőség felett c. kiadványból

www.maiige.hu

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Ha az Úrért végzett munkád elveszi csendes órádat, akkor egész nyugodt lelkiismerettel elhagyhatod munkád egy részét. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Keresztény szemmel

Friderika - Áldanám és dicsérném a neved

Ige: Ne a hústest dicsekedjen!

Hanem: „amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék*(1 Kor. 1,31)

*Tehát: „Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr” (Jer. 9,23-24)

„Hogy aki magát áldja e földön, áldja magát az igaz Istenben, és aki esküszik e földön, esküdjék az igaz Istenre, mert elfeledvék a régi nyomorúságok, és mert elrejtvék szemeim elől” (Ésa. 65,16)

„Aki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék” (2 Kor. 10,17)

Pál apostol vallástétele: „Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, vagyis kínoszlopában, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak” (Gal. 6,14).

Igazságban Szellemben életem átadom

A megigazultakról.

És ha a Krisztusban megigazultunk, akkor azt mondja az Úr: „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mint a felragyogó világosság, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig” (Péld. 4,18).

Imádság:

Bocsásd meg Uram, hogy azt, ami megkövesedett,

oly gyakran tévesztjük össze az örökkévalóval.

 Meg se akarjuk hallani szavad, látni kezed,

ahogyan rombol és épít – minket, és velünk másokat.

 ÁMEN

(Hajdú Zoltán Levente)

Ravasz László: A lélekről

 Vannak lelkek, amelyek olyanok, mint a hárfa: akkor is összhang kel rajtok, ha a fájdalom szele csap bele.

Múlt és jövő.

 „Megvan az ideje a megszerzésnek, és megvan az ideje az elvesztésnek.” (Prédikátor 3:6 NKJV)

Semmi sem formálja úgy a jellemet, mint a veszteségek, és az azokkal járó változások kezelése. Ha elveszítünk egy házasságot, egy állást, egy gyermeket, a hírnevünket, az egészségünket, a vagyonunkat stb., akkor választhatunk: álljuk az ütéseket, vagy padlóra kerülünk; megfeszítjük az izmainkat, vagy kifekszünk.

Ami volt, nincs többé. Hirtelen csapdába kerültünk a múlt között, amit ismerünk, és a jövő között, amit nem. Térkép nélkül egy idegen területen, könnyen úgy érezzük, hogy minden elborít. A hit azt mondja nekünk, hogy Isten végül minden véget új kezdetté tud formálni. De mihez kezdjünk addig, a fájdalomhoz és zavarodottsághoz szegezve, a régi vég és az új kezdet között?

Pontosan ilyen helyzetben volt Izráel is, amikor szellemi vezetőjük, Mózes, elvétetett tőlük. A veszteség miatt az egész nép gyötrődött. „Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a Móáb síkságán…” (5Mózes 34:8). Figyeld meg: Isten nem így válaszolt gyászukra: „Nem kellene így éreznetek. Felejtsétek el Mózest, végül is itt vagyok nektek Én! Itt az ideje összeszedni magatokat! Csak több hitre van szükségetek!” Ha a tanács nagyon „vallásosnak” hangzik, és köze sincs a realitáshoz, akkor nem Istentől jön. Nem kívánja tőlünk, hogy szuper-spirituálisak legyünk, megtagadjuk a gyászunkat, és úgy tegyünk, mintha nem ért volna fájdalom. Ő időt ad a „sírásnak… gyásznak… veszteségnek”, amíg újra eljuthatunk a „nevetés… tánc… nyereség…” idejéhez (ld. Prédikátor 3:4,6).

Isten megengedte, hogy egy egész nép harminc napig semmi egyebet ne csináljon, csak érezze át és tanulja meg kezelni a gyászát. Könnyeid Isten gondoskodásának részei ahhoz, hogy túljuss ezen a veszteségen, és elindulj gyógyulásod felé.

(Forrás: www.maiige.hu)

Pintér Béla - Boldoggá Tettél

Döntés kérdése

Kockáztatni nem más, mint egy pillanatra elveszíteni az egyensúlyunkat. Nem kockáztatni nem más, mint elveszíteni önmagunkat.

Pásztor Chris: Megelevenítve Krisztusban!

Készítette: Jager Géza

Titeket is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, (Efézus levél 2:1).

A fenti “megelevenített” szó jelentése “életre kelt”: “És Te, aki holt voltál a te vétkeid és bűneid miatt” (Efézusi levél 2:1). Isten a gyermekeivé akar tenni minket. Megeleveníttettünk Krisztusban; a szervezetünkben, a valónk minden sejtjében Krisztus élete működik, mert isteni élettel lettünk beoltva és Isten erejével felruházva. Érted már, miért nem tud senki és semmi lerombolni Téged? Legyőzhetetlen vagy!

Gondold csak meg, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia az igazság és Ő feláldozta magát Érted a Kereszten és meghalt, mint Megváltó és Isten feltámasztotta Őt a halálból, hogy Nekek új életet adhasson. Ez az élet nincsen alárendelve a vereségnek, hibáknak, vagy a halálnak. A János Evangélium 1:14 versszask azt mondja Jézusról: “És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” A János Evangélium 10:10 versszakban Jézus hangsúlyozza, hogy azért jött, hogy életünk legyen – az Ő isteni élete – teljességgel. Ezt a semmiért nem cselekedte volna.

Ezért keresztényként mutasd meg az életeddel, hogy Jézus nemhiába cselekedett, éld meg az álmaidat! Jézus a teljes világ teremtője halt meg Érted, hogy új életet adjon Neked – egy rendkívüli isteni életet. Ez hatalmas! Jézus úgy gondolta, mivel értékesek és fontosak vagyunk az Atyának, eljön értünk. Akkor miért is kellene bárkinek üres és boldogtalan életet élnie?

A hálád kifejezésének módja Jézusnak mindazért, amit megtett Érted az, hogy élj az Ő álmai szerint és tartsd meg az uralmadat a Sátán és sötétség hordái felett. Te az Ő magva vagy, és meghosszabbítja a napjaidat. (Ézsaiás próféta könyve 53:10). Te az Ő képmása vagy és arra vagy elhívva, hogy bemutasd az Ő isteni életének a szépségét és kiválóságát.

Ima

Drága Atyám, köszönöm, hogy elküldted Jézust, hogy meghaljon helyettem. Köszönöm, hogy ez a Te irántam való szeretetednek és értékelésednek a bizonyítéka. Győztesen élek a mai napon is, tudatában a határtalan szeretetednek, kegyelmednek és a Krisztusban odaajándékozott megigazulásomnak, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János levél 5:11-13

Lydia magazin

Irma Nyári‎AZ Élet Világossága

6x túlélve a rákot - Mary Pappas

Uram,szent vagy

Ige: Az egyház részekre osztása.

Egy előképben mutatja be a Szent Szellem azt a kettősséget, ami Krisztus népét jellemzi: „Volt egy ember, Ramataim-Czofimból (jelentése: az őrök kettős dombja; kettős magaslat a méz földjén), az Efraim (Jelentése: kettős örökség, kétszeresen gyümölcsöző) hegységéről való, és az ő neve Elkána (jelentése: Isten szerezte, tulajdonába vette, megvásárolta) vala, Jerohámnak (jelentése: szeretett, irgalmat, kegyelmet nyert) fia, ki Elihu (jelentése: maga az Isten) fia, ki Tohu (jelentése: káosz) fia, ki Sof (jelentése: túláradás; úszás) fia volt; Efraimita vala.

És két felesége volt néki; az egyiket Annának (jelentése: kegyelem), a másikat pedig Peninnának (jelentése: szétágazódás) hívták.

Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának gyermekei” (1 Sám. 1,1-2).

De nem maradt ez így!!!

Énekelném örökké

96-os ZSOLTÁR.

Joyce Meyer: Istenfélőként a világban

Áldás öröklésére hívattatok el!

Ezért: „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, a rosszért rosszal, avagy szidalommal a szidalomért, és gyalázásért gyalázással, becsületsértéssel, rágalmazással, szidással. Sőt ellenkezőleg áldást mondván, vagyis a kimondott szavatokkal üdvhozó erőt közvetítsetek; hogy áldjatok, ami azt jelenti, hogy Isten kegyelmébe ajánljátok őket, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek, hogy áldás legyen az örökrészetek” (1 Pét. 3,9).

Spurgeon: A szentírás és a természet

A Szentírás nagy igazságait a természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik könyvét a másikkal magyarázni.

Az aggodalom

Az aggodalom nem képes megóvni bennünket a holnapi szomorúságtól, de meg tud fosztani minket a mai nap élvezetétől!

/magdanya/

Úgy hallgassatok oda, hogy meghallgattassatok!

Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek" (Jn 15,7).

Jól jegyezzük meg, hogy hallgatnunk kell Jézus Krisztus szavára, ha azt akarjuk, hogy Ő is meghallgasson minket. Ha nincs fülünk Krisztus számára, neki sincs füle a számunkra. De amilyen mértékben odahallgatunk, olyan mértékben hallgat Ő is reánk.

Ezenkívül a hallottaknak belénk is kell hatolnia, bennünk kell élnie és maradnia, mint erőforrásnak és hatalomnak. Be kell fogadnunk az igazságot, amelyet Jézus Krisztus tanított, követnünk kell parancsolatait és Szent Szellemének indításait, különben nem állhatunk meg a kegyelem trónusa előtt.

Ha befogadjuk Urunk beszédét, és az bennünk is marad, a kiváltságok végtelen tere nyílik meg előttünk! Ha pedig alávetettük akaratunkat Isten uralmának, akkor imádságunknak ereje lesz, amiképpen Illésnek is hatalma volt bezárni az egeket, majd újra megnyitni, hogy elárasszák esővel a földet. Egy ilyen ember felér ezer átlagos keresztyénnel. Az a kérdés, vágyunk-e igazán alázatosan közbenjárni a Gyülekezetért és a világért, és akarjuk-e igazán az Úrtól elkérni azt, amit szeretnénk? Ha igen, akkor alázattal oda kell hajtanunk fülünket az Úr szavára, drága kincsként fel kell halmoznunk Igéit, és feltétlenül engedelmeskednünk kell neki.

Aki hathatósan akar imádkozni, annak kitartóan részt kell vennie a tanításban" (Csel 2,42) és szelíden kell befogadnia a beléje oltott Igét" (Jak 1,21).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Áldom szent neved

A jelenések könyvéről

A Jelenések könyvének üzenete Evangélium, vagyis Örömhír.

/Dr. Kocsis Elemér/

A CÉL

…hogy csendes és nyugodalmas életet élhessünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi üdvözítő Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson.

- 1Timótheus 2,2–4.

Isten nem azért mondja, hogy tegyünk meg valamit, hogy kitöltse valamivel az üres helyeket a Bibliában. Célja van vele. Azért kell imádkoznunk a hatalomban lévőkért, hogy a keresztények csendes és nyugodalmas életet élhessenek. Isten törődik velünk, és munkálkodni fog az érdekünkben, még akkor is, ha azok, akik a hatalomban vannak nem keresztények. Isten alapvető célja az, hogy mi szabadon terjesszük az Evangéliumot. Ha a kormány nem stabil, az Evangélium terjesztése akadályoztatva van. A politikai felfordulások, a háború, az utazási korlátozások és más megszorítások akadályozzák az Evangélium terjesztését.

Jézus azt mondta: „És az Isten országának ez az Evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.” (Mát. 24,14.) Az ördög mindent el fog majd követni, hogy ez ne menjen végbe.

Ezért int minket arra, hogy ajánljunk fel közbenjáró imákat, imádságokat és hálaadásokat azokért, akik vezetik az országunkat.

Megvallás: Atyám, köszönetet mondok Neked a vezetőinkért. Köszönetet mondok Neked, mert Te meghallgatod és megválaszolod az imát, és mert folyamatosan munkálkodsz az érdekemben.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Isten Szeretete

Amikor rájössz, hogy Isten mit mond rólad, és egyetértesz Vele, akkor a bűntudat és a kárhoztatás a múlté lesznek. (Joyce Meyer)

Mai Ige

Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.
(Péld. 14:26)

www.maiige.hu

Bíznod kell bennem - Josh Turner

Üdv a Királynak - Debreceni Szabadkeresztény Gyülekezet (Lyric

Ige: Kinek akarsz engedelmeskedni, mikor az Evangéliumot hirdeted?

 „Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Az emberek kedvét keresem ezzel vagy az Istenét? Vagy embereknek igyekszem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus rabszolgája nem volnék*(Gal. 1,10)

*Nem az emberek tetszését keresi az, akit Isten bízott meg az Evangélium hirdetésével: „Mert a mi igehirdetésünk nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, nem is álnokságból. Hanem mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot, úgy hirdetjük azt, mint akik nem az embereknek akarnak tetszeni, hanem a szívünket vizsgáló Istennek” (1 Thess. 2,3-6).

Uram én szeretlek.

A VAGYOK

Isten az aki van, aki volt és aki jön. Isten nemcsak a múltnak, jelennek, hanem a jövendőnek is Ura. /Dr. Kocsis Elemér/

Isten kijelentése:

 „Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten” (Ésa. 44,6)

A boldog ember

„Boldog, aki a nyomorultra, a nincstelenre gondol, akinek gondja van a nyomorultra, aki észreveszi, és megérti őt. A veszedelem napján megmenti azt, ha bajba kerül, és a csapás idején segítségére siet az Úr. Az Úr megőrzi azt és élteti, és életben tartja azt. Boldog lesz e földön, mert boldoggá teszi már itt a földön, és nem adhatod oda, mert nem engedi át ellenségei kívánságának, s nem adja ellensége hatalmába, nem engedi át ellenségei dühének, sem a szomorúságnak, bánatnak, és fájdalomnak. Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán, és segítséget hoz, és enyhülést - jobbulást – ad, bármilyen az ágya. Megkönnyíted betegségében jobbulást adsz neki valahányszor betegen fekszik, és fekvőhelyét kényelmesre cseréled” (Zsolt. 41,2-4)

Ne várj a tökéletes körülményekre! (2)

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom." (Zsidók 11:1)

A sikeres emberek idejük nagy részét nem azzal töltik, hogy azon gondolkodnak, mit kellene tenni. Inkább kétszer annyi idõt fordítanak arra, hogy visszatekintve átgondolják mindazt, amit már elértek, és megtervezzék, hogyan fogják elérni azt, amit célul kitûztek maguk elé. John Wooden labdarúgó edzõ mondta: „A dolgok azok számára alakulnak a legjobban, akik a legjobbat tudják kihozni a dolgok alakulásából.”

Az Istentõl nyert látás eléréséért folytatott út nem éppen zökkenõmentes, ahogyan ezt minden vezetõ megtapasztalta, akirõl a Bibliában olvasunk. Csak azok tudtak sikert elérni, akik megfelelõ módon gondolkodtak. A legnagyobb szakadék a sikeres és nem sikeres emberek között a gondolkodásmódjuk között lévõ szakadék. Ez különösen igaz a kudarcok vonatkozásában. A sikeres emberek a kudarcot a sikerhez vezetõ út normális részének tekintik, és túlteszik magukat rajta. Jonah Salk, a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója mondta: „Ha egy kutató kísérleteire nézek, akkor minden, amit teszünk, bizonyos értelemben siker. Megmutatja, mit ne tegyünk, és azt is, merre haladjunk tovább. Elég gyakran elõfordul, hogy amikor belépek a laboratóriumba, az emberek azt mondják, valami nem mûködik. Ilyenkor azt szoktam mondani: »Nagyszerû, ezzel egy nagy felfedezést tettünk!«

Ha azt gondoltad valamirõl, hogy mûködni fog, de nem mûködik, az pontosan ugyanannyit árul el róla, mint az, ha mûködne. Ezért én nem úgy állok hozzá, hogy ez egy újabb csapda, hanem úgy, hogy ez egy újabb kihívás. Megkérdezem: »Mit akar mondani nekem a természet?«” Ilyen állhatatosság egyedül a helyes gondolkodásmódból fakad, és ez a sikeres emberek fémjelzése.

Õk mindig újra próbálkoznak, folyamatosan tanulnak, és haladnak elõre. Az elméjükben nyerik meg a csatát, és ez aztán túlárad abba, amin dolgoznak.

http://maiige.hu/

Bemegyek a Szentek Szentjébe

Chamber: Nézz Istenre!

Szedd össze magad és nézz Istenre! Őreá építsd reménységedet! Nem baj, ha száz meg egy dolog sürget is, zárd ki őket határozottan és nézz fel Őreá. "Térjetek hozzám" és a rátekintés pillanatában tied a váltság, és a megoldás.

Dr-Kováts György: ÁTMENTÜNK

 – 5. (Bizonyságtétel… amit velem tett Jézus. Ahogy nekem odaadta az Ő szeretetét. Ez hosszú. De így egyben van értelme.

1Jn 3,14.

Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.

Egész életemben „jó fej” voltam – legalábbis az osztálytársaim között, és az ő számukra. Ez volt, amire ügyeltem, ami fémjelezte az életemet. Nem kerestem tudatosan sohasem a bosszút, nem akartam rossz kapcsolatot fenntartani senkivel. Kisebb konfliktusokon kívül, nem is voltam rosszban huzamosabban a környezetemmel – kivéve egy valakivel. Ez a személy az önzést, ami bennem volt, közvetlen közelből tapasztalhatta. Újra és újra. Sok boldog pillanatára rátörtem, sok szépet elvettem tőle. És azt hiszem, hogy amint az évek múltak, ez az önzés egyre inkább jellemző lett az életemre, és egyre többen „kaptak belőle ízelítőt” – legalábbis, akik elég közel kerültek hozzám.

Mivel otthonról jó nevelést kaptam, és némi vallásosság is szorult belém, hát jól „kozmetikáztam” az ilyen viselkedéseimet, s nem sokan vették észre azonnal, mi is lakik belül, meg „amúgy” szerettem is az embereket. Persze voltak hullámvölgyek, de környezetem – mint mondtam – nagyszerű volt, szüleim sok-sok toleranciával szenvedték el életem hétköznapjait, úgyhogy alapvetően olyan „szeretet-szerű” állapotban éltem végig életem első húsz évét.

Persze az önzés megköveteli a magáét, ugye… úgyhogy azok, akik azért elég közel kerültek hozzám, tapasztalták a hűtlenséget is, egy idő után, és azt, hogy voltak, akiket „kihasználtam”. De a „jó-fejség”, ami általában körülvett és jellemzett engem, sok mindent el tudott takarni. És a segítőkészség, az őszinte szimpátia az emberek iránt, a felemelés vágya is ott volt. A „világon segíteni akartam”, méghozzá úgy, hogy „az emberek boldogok legyenek”. Politikával nem sokat foglalkoztam, de a „szabadság szerelem e kettő kell nekem” elv azért áthatott. Ez az elv a hetvenes évekre amúgy is jellemző volt, úgy a zenében, mint a közlégkörben. Ragadt azokra, akik a családjukból amúgy hasonló hozzáállást hoztak.

Amikor újjászülettem, valami újat tapasztaltam meg. Először is, le kellett lepleződnie az önzésnek és az ebből fakadó sok bűnnek az életemben. Ezt a csodát Isten maga végezte el. Feltámasztotta bennem a vágyat Önmaga iránt, akartam meggyőződni arról, hogy Ő VAN, és hogy Ő OLYAN, amilyennek hallottam az igehirdetésekben, bizonyságtételekben (ébredési közösségbe „vetődtem el”, ahol hiteles tanúbizonyságtételeket hallottam és láttam magam körül). Meg akartam győződni arról, hogy NEKI TÉNYLEG VAN TERVE az életemmel. Tényleg személy, Aki személyesen ismer és szeret engem, és tényleg akar velem valamit.

Amikor ezekről meggyőzött, átadtam Neki az életemet.

S innentől valami elindult. Valami, amit tényleg „felfedeztem” csupán. A „jó-fejség” képében elrejtőző sok önzés egyre inkább fájt saját magamnak is. Egyre inkább rájöttem, hogy Istennek nem csak velem van terve, hanem „általam másokkal” is. Vagyis, Ő tényleg SZERETI az embereket. És nem csak úgy „ÁLTALÁBAN” akarja, hogy „boldogok legyenek”, hanem egészen konkrétan is, ott, a saját környezetemben is. Bocsánatot kértem az emberektől. Elkezdtem bocsánatot kérni – ez így pontosabb – és nem tettem függővé ezt attól, hogy mások megteszik-e szintén.

Ahogy megismertem a „testvéreket”, egy olyan új szeretetet fedeztem fel, amire rácsodálkoztam. Nekem VANNAK testvéreim. Szerte a világon. Vannak fekete testvéreim is, vannak idősek is, és vannak olyanok, akik Romániából, vagy orosz területekről származnak. (Ez akkor, a nyolcvanas évek elején nagy szó volt számomra…)

A szeretet nagyobb, mint a politika. Nagyobb, mint a történelem. Felette van minden előítéletnek. És ez a szeretet „nagyban és kicsiben” elkezdett áthatni.

Azután bekerültem – egy idő múlva – a gyülekezeti életben zajló feszültségek közé is. Volt hely, ahol – szolgálatunk kapcsán, amit az Úr bízott ránk újra és újra – körülvett minket az előítélet. Tanítási harcok, és szellemi félelmek az emberek szívében, és kapcsolataiban. Itt volt az idő, az Úr megmutatta, hogy OTT LAKIK BENNÜNK a szeretet.

Szeress. És bocsáss meg. Szeress. És adj nekik új lehetőséget a jóra. Szeress. És kezdj te is újat. Ne várd tőlük a rosszat. Ne add oda magad arra, hogy olyan légy, amilyennek be akarnának skatulyázni téged. Te akkor is szeress, és ne beszéld ki őket. Szeress, és ne kövesd rossz viselkedésüket. Szeress, és MINDIG CSODÁLKOZZ RÁ, hogyha esetleg ők szeretetlenül viselkednek. Szeress, és ne félj, ne féltsd magadat – az Úr az, Aki személyesen vigyáz rád. Nem fog hagyni elveszni, nem fog hagyni megszégyenülni téged (lehet, hogy meghurcolnak majd, vagy igazságtalanok lesznek veled, ilyesmi előfordul – de nem maradsz soha egyedül, veled lesz mindenben, és megdicsőíti az Ő nevét végül).

Kezdtem megérteni – olyan ez, mint egy nagyobb fajta család. Pontosabban, mint egy egészen nagy család. Nem egyféle emberekből. Sokfélékből. Sokféle családi háttérrel. Sokféle szülővel, sokféle szocializációval, sokféle tanult viselkedéssel, hozott sérülésekkel. Mindenki a saját korábbi múltjával, és ezen vagy átlépnek, vagy hurcolják magukkal. De a családhoz tartoznak. Testvérek. És ezért a szeretet az alap, mindenfajta kapcsolatunkban, akármilyenek voltak is, vagy legyenek is éppen. A szeretet.

És ez Istentől van.

Ahogy ezt megértettem, és elkezdtem gyakorolni, az Úr újabb és újabb „helyzetekbe” vitt bennünket. Sőt, szinte már azt éreztük, hogy ez a dolgunk. A „helyzetekben” helyesen megállni, és mindenkor megmaradni a szeretetben. Szinte már mást sem tettünk – és teszünk – mint „MEGMARADUNK” A SZERETETBEN. Ez a dolgunk.

Néha nem könnyű, néha kifejezetten nehéz, néha rájövünk, hogy szinte nincs is bölcs megoldás, bármit teszünk, valami „baj lesz” belőle, néha csak kiáltunk az Úrhoz: de ebből nem engedünk. Meg akarunk maradni a szeretetben.

Mert ez a világ az önzés felé tart. Eddig is önző volt, de most a kereszténység, a testvérek világa is elindult az önzés felé. Azt mondja az Úr az utolsó időkről, hogy akkor az emberek „magukat szeretők” lesznek. És nem csak a „világról” mondja. A hívőkről is. Azokról, akiket amúgy kivett a világból, kiszabadított a halálból, és átvitt az életbe. Úgyhogy ez a misszió, a „szeretet missziója” mindenek felett való. Mindent megelőző. Mindennél fontosabb. A hétköznapok missziója.

És olyan misszió, amihez nem kell túl sok „előzetes felkészülés”, teológiai iskola, és szervezet. Nem. A te, saját hétköznapjaidban zajlik. Ma, most, ezekben a percekben, és holnap, és ameddig a földön élsz. És sok-sok minden bontakozhat ki belőle, új missziók, új kapcsolatok, emberek életének helyreállása, sok-sok érték és kincs, amit az Úr eléd hoz, mindenféle, amit most elképzelni sem tudsz, emberek megmenekülése, csodálatos missziós kilépések, és új vállalkozások – de itt indul.

Most, a te, saját életedben. Azzal, hogy eltökéled, és újra és újra elkötelezed magad a szeretet mellett. Amellett, hogy szeretsz, szeretni fogsz, és CSAKAZÉRTIS szeretsz, bárki, bármit mond és tesz körülötted. Ha a hívők elfordulnának is a szeretettől, ha a kibeszélés, az ítélkezés, a harag és a gyűlölködés sodró hullámokban törne is rád – te akkor is szeretni fogsz. Miért? Mert ott lakik benned. Az új élet, amibe átmentél a halálból, a szeretet élete. És nem tudsz mást tenni. Pontosabban: ez lakik benned, és te nem is akarsz mást tenni, más lenni. Így van?

Keresztény szemmel

Keresztény szépségportál

Van egy kapocs ég és föld között. Ha ezt a kapcsot megtalálod, minden értelmet nyer, még a halál is. Ha viszont nem leled meg, minden értelmét veszti,még az élet is. John H. Groberg


www.keresztenyszepsegportal.hu

A kenet - Kubinyi Károly

Let's Gospel - 63. Zsoltár