Júdás levele: az Úr eljövetele előtti időszakról

Júd. 1,1 Júdás [jelentése: bizonyságtevő, akiért hálát adnak], Jézus Krisztusnak (rab)szolgája. Jakabnak [Jelentése: mást kiszorító, más helyébe lépő] pedig atyafia, [testvére, köszöntését küldi] az elhívottaknak [azoknak, akik elfogadták a meghívást]. Akik az Atya Istentől [és az Atya Istenben] megszenteltettek [és szentté lettek, akiket Isten az Úr Jézus vére által megtisztított, hogy alkalmassá váljanak a Vele való közösségre]. És Jézus Krisztustól megtartattak [és Jézus Krisztusban megőrzöttek].

Júd. 1,2 Irgalmasság, [(eleosz): vagyis gyengéd, szerető irgalom, és könyörületesség], békesség [(eiréné): vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] és [(agapé): Isten szerinti] szeretet adassék néktek [és töltsön be titeket] bőségesen.

Júd. 1,3 Szeretteim, mivelhogy minden igyekezettel azon vagyok, [(szpúdé): és azon fáradozom], hogy írjak néktek a közös üdvösség [(szótéria): vagyis a bűnbocsánat, megmenekülés, megszabadítás, jólét, egészség, megtartatás] felől, kénytelen voltam, [és szükségesnek láttam] hogy intőleg írjak néktek, [hogy báto­rítsalak, buzdítsalak titeket] hogy tusakodjatok [(epagónidzomai): küzdjetek, és elszántan harcoljatok] a hitért, amely egyszer [s mindenkorra] a szenteknek adatott.

Júd. 1,4 Mert belopózkodtak [(pareiszdünó): beférkőztek, és észrevétlenül befurakodtak] valami emberek, [(tisz ti anthróposz): bizonyos személyek] akik régen előre beírattak [(palai prographó): és akik régóta elő vannak jegyezve, és ősidők óta elrendeltettek] ezen ítéletre, [(túto krima): és előre kijelöltettek erre az elmarasztaló ítéletre, és büntetésre]. Istentelenek, vagyis [(aszebész): Isten nélkül élők, elvetemültek] kik a mi Istenünknek kegyelmét [(kharisz): Isten jóindulatát, kedvezését, jóindulatú gondoskodását] bujálkodásra fordítják [(aszelgeia metatithémi): arcátlanul megváltoztatják, átalakítják, és mássá teszik, és ezzel más helyzetbe visznek], és az egyetlen Istent és uralkodót, a mi Jézus Krisztusunkat megtagadják [(arneomai): és elutasítják].

Júd. 1,5 Eszetekbe juttatom, mert emlékeztetni akarlak továbbá titeket, mint akik egyszer már [(eidó oida): ismertétek, tisztában voltatok vele], és tudjátok, hogy az Úr, amikor a népet Égyiptom földéből [ptah szellemének házából, vagyis evilágból] kiszabadította, [és kimentette]. Viszontag (deuterosz): utána, másodszor már] azokat, akik nem hittek, elvesztette, vagyis [(apollümi): hagyta, hogy tulajdonából elkerüljön].

Júd. 1,6 És [azokat] az angyalokat is, akik nem tartották [és nem becsülték] meg fejedelemségüket [a maguk eredeti rendjét, és saját hatáskörüket], hanem elhagyták az ő [(apoleipó): saját] lakóhelyüket, [(heauton): a saját dicsőséges mennyei testüket] a nagy nap [(kriszisz)] ítéletére örök [(aidiosz deszmon deszmosz): érzékelhetetlen, és láthatatlan] bilincseken, sötétségben [(téreó): őrizetbe] tartotta.

Júd. 1,7 Miképen, és [(hósz): ahogyan] Sodoma [jelentése: körülzárás, körülzárt hely; égő; fás tájék] és Gomora [jelentése: elsüllyedés, elpusztulás, hasadék, szakadék]  és a körültök lévő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan [(troposz): hasonló módon] paráználkodtak [(ekporneuó): átadták magukat a fajtalankodásnak, és ugyanúgy feslett életet éltek], és más hústest után jártak, [egy másik ember teste után rohantak érzéki vággyal; másféle hústest utáni kívánság hajtotta őket; és természetellenes gyönyöröket hajhásztak] például vannak előttünk, [például szolgálnak] örök [soha meg nem szűnő] tűznek büntetését szenvedvén.

Júd. 1,8 Hasonlóképen mégis ezek is álomba [képtelen tanításokba] merülvén, a (hús)testet [a húsukat] megfertőztetik [(miainó): beszennyezik, bemocskolják, meggyalázzák], a hatalmasságot [(küriotész): felsõbbséget] megvetik [(atheteó): visszautasítják, semmibe veszik], és a méltóságokat [(doxa): tekintélyeket] káromolják [(blaszphémeó): becsmérelik, rágalmazzák, szitkozódnak, rágalmat terjesztenek, gyalázzák, gonoszul beszélnek róluk].

[Más fordítás: hasonlóképpen ezek a beteg álmokat kergetök mindenek ellenére beszennyezik a hústestüket, és a föléjük helyezett urakat elvetik, az uralkodó hatalmat megvetik, s a dicsőségben élőket káromolják].

Júd. 1,9 Pedig Mihály [jelentése: kicsoda olyan, mint Isten] arkangyal, mikor az ördöggel [(diabolosz): vádló, rágalmazó, hibáztató, félrevezető, ellenség, ellenálló; Sátán másik neve] vitatkozván Mózes holtteste felett vetélkedett, [(diakrinó): az ördöggel vitatkozva küzdött Mózes holttestéért] nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr.

Júd. 1,10 Ezek pedig azokat káromolják, [(blaszphémeó): Istent káromolva szitkozódnak, becsmérelnek, gonoszul beszélnek azokról] amiket nem tudnak. Amiket pedig természet szerint tudnak, [(phüszikósz): természetükből adódóan, ösztönösen megértenek] mint az oktalan [(alogosz) értelem nélküli] állatok [(dzóon): élőlények], azok által [megrontják magukat; romlásukra válnak] megromolnak [(phtheiró): eltévelyednek, csábítás áldozatául esnek, és abba belepusztulnak].

Júd. 1,11 Jaj nékik! Mert a Kain [jelentése: szerzemény, nyereség, birtoklás, alkotott, képmás (hodosz): életmódjának] útján indultak el, és [(poreuomai): járnak]. És a Bálám [jelentése: a nép elnyelője, megrontója] tévelygéseivel [(plané: megtévesztéssel, kijátszással] bérért [miszthosz): díjazásért, jutalomért] szakadtak ki, és a Kóré [jelentése: kopár, sivár] ellenkezésével [(antilogia): ellentmondásával, és lázadása szerint] vesztek [(apollümi): pusztultak] el.

Júd. 1,12 Ezek szennyfoltok [(szpilasz): szégyenfoltokként ülnek ott] a ti [(agapaisz): szeretetlakomáitokon], és szeretetvendégségeiteken, tartózkodás nélkül [(aphobósz): félelem nélkül, szemérmetlenül] veletek [(szüneuókheomai): együtt] lakmároznak, [(heauton) egyedül saját] magukat [(poimainó): pásztorként legeltetve, jóllakatva, dédelgetve] hízlalják. Víztelen, [(anüdrosz): száraz, esőt nem adó] szelektől hányt-vetett [(anemosz peripheró): égtájak felé körülhordozott] fellegek. Elhervadt [(phthinopórinosz): őszi, hervadt, és elszáradt], gyümölcstelen [(akarposz): terméketlen, meddő, haszontalan, eredménytelen], kétszer meghalt és tőből [(ekridzoó): gyökerestül] kiszaggatott fák.

[Más fordítás: Olyanok ezek az emberek, mint a piszkos folt a ruhán, vagy a vízben lévő, és a felszinen nem látható sziklazátony, amelyen hajótörést lehet szenvedni, amikor veletek együtt vacsoráznak a gyülekezetben. Szemtelenül együtt esznek veletek, de csak magukat hizlalják. Olyanok, mint a szél kergette / a szél sodorta / felhők, amikből nem esik egy csöpp eső sem / víz nélkül valók /. Mint a terméketlen gyümölcsfák, amiket késő ősszel gyökerestül / kiszakítva / kivágnak - így kétszeresen is elpusztulnak].

Júd. 1,13 Tengernek megvadult habjai, [(agriosz küma): tajtékzó, vad, dühöngő hullámai] a maguk rútságát [(aiszkhüné): saját szégyenüket, gyalázatukat, hitványságukat] tajtékozók; tévelygő bolygócsillagok, akiknek a sötétség [(szkotosz): vakság, tudatlanság] homálya van fenntartva örökre.

Júd. 1,14 Ezekről is prófétált pedig Énok [jelentése: odaszánt, odaszentelt, beavatott], aki Ádámtól [jelentése: vörös földből való ember] fogva a hetedik volt, mondván: Ímé eljött [(erkhomai): eljön, megérkezik] az Úr az ő sok ezer [(müriasz): megszámlálhatatlan] szentjével [szentjeinek tízezreivel].

Júd. 1,15 Hogy ítéletet tartson mindenek [mindenki] felett, és feddőzzék mindazok ellen, akik közöttük istentelenek, istentelenségüknek minden cselekedetéért, amelyekkel istentelenkedtek, [és amelyet istentelenül elkövettek]. És minden kemény beszédért, [és káromló szóért] amelyet az istentelen bűnösök [vagyis az Isten nélkül élő céltévesztők] szóltak ő ellene.

[Más fordítás: Hogy (kriszisz): igazságos döntést hozzon mindenkivel szemben. És (exelegkhó): rábizonyítsa, fölfedje, és bizonyítékkal nyilvánvalóvá tegye (aszebész): hitetlenségüket, istentelen módon való, Isten nélküli életüket, és ebből fakadó (ergon): minden cselekedetüket, teljesítményüket és alkotásaikat. És minden (szklérosz): kemény, durva, kegyetlen szót, amelyet a hitetlen, Isten nélkül élők, a (hamartólosz): a célt eltévesztők szóltak Őellene].

Júd. 1,16 Ezek zúgolódók, [(goggüsztész): morgolódók] panaszolkodók, [(mempszimoirosz): sorsukkal elégedetlenek, és sorsuk ellen lázadó panaszkodók, akik a sorsot hibáztatják, és állandóan siránkoznak, és zúgolódnak végzetük miatt]. A maguk kívánságai szerint [(epithümia): és vágyaik, szenvedélyeik szerint] járnak, és [szenvedélyeiktől vezettetve élnek]. Szájuk kevélységet szól, [(hüperogkosz laleó):  kevély, fellengzős, fennhéjázó arcátlan fecsegésük dagadó áradat] haszonlesésből személyimádók [(ópheleia proszópon): érdekből csodálva személyeket, és dicsőítve hajbókolnak nekik, csakhogy hasznot húzzanak].

Júd. 1,17 Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről [(réma): kijelentett Igékről], amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai [(proereó): előre] megmondottak.

Júd. 1,18 Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben [(eszkhatosz): az idők végén, a létkor befejeződésekor] lesznek csúfolódók [(empaiktész): gúnyolódók], akik az ő [(heauton): saját] istentelen [(aszebeia): Isten nélküli, hitetlen] kívánságai [(epithümia): vágyai, szenvedélyei] szerint járnak, [akik Isten nélküli vágyaik szerinti (poreuomai): életmódot folytatnak].

Júd. 1,19 Ezek azok, akik különszakadnak [szakadásokat támasztanak, testi emberek, akik válaszfalakat emelnek, elkülönítik magukat], érzékiek, kikben nincsen Szent Szellem.

Júd. 1,20 Ti pedig szeretteim, épülvén a ti szentséges hitetekben, imádkozván Szent Szellemben,

Júd. 1,21 Tartsátok [és őrizzétek] meg magatokat Istennek szeretetében, várván a mi Urunk Jézus Krisztusnak irgalmasságát [gyengéd, szerető irgalmát] az örök életre.

Júd. 1,22 És könyörüljetek némelyeken, megkülönböztetvén őket.

[Más fordítás: Könyörüljetek azokon, akik kételkednek, győzzétek meg őket, ha még ingadoznak, némelyeket pedig utasítsatok rendre, mert még bukdácsolnak].

Júd. 1,23 Másokat pedig rettentéssel mentsetek meg, kiragadva őket a tűzből, és útálva még a ruhát is, amelyet a hústest beszennyezett [(miszeó): undorodva még a hústól bemocskolt köntösüket is].

Júd. 1,24 Annak pedig, aki [(dünamai): képes, mert van hatalma] titeket a bűntől [(aptaisztosz): botlás nélküliekként, a botlástól, eleséstől] megőrízhet, [(phülasszó): vigyázással és erővel megoltalmazhat] és az ő dicsősége [(doxa katenópion): fényességes, ragyogó színe] elé állíthat feddhetetlenségben [(amómosz): hibátlanul, kifogástalanul, feddhetetlenül, megtámadhatatlanul] nagy örömmel [(agalliaszisz): kitörő örömujjongással].

Júd. 1,25 Az egyedül [(monosz): az egyetlen] bölcs Istennek, a mi [(szótér): szabadító, megmentő, üdvözítő, védő, pártfogó, gyógyító] megtartónknak, dicsőség, [(doxa): tisztelet, méltóság, fenség, dicséret, imádás] nagyság, erő és hatalom [öröktől fogva] most és mindörökké. Ámen.

Áldd lelkem Istened

Éjféli Kiáltás Misszió

Uram, olyan szeretetet adj a szívünkbe, ami türelmes!

Mai Ige

„Õrültség ugyanazokat az ostoba dolgokat tenni, mint mindenki más, és közben kedvezõbb eredményeket remélni. Térj észre!”
Idézet a "Győzelem a függőség felett" c. kiadványból

www.maiige.hu

Keresztény szemmel

Részl. R.A.Benett :A hit tápláléka c. könyvéből

Keresztény szépségportál

A legnagyobb függőségünk, hogy a problémáinkról beszélünk. Törjük meg ezt a szokást. Beszéljünk az örömeinkről! Rita Schiano

www.keresztenyszepsegportal.hu

Küldd Szentlelked

Lydia magazin

Irma Nyári

Rozsa Nemes Nagy

Keresztény Filmek

Oly Nagy Vagy Urunk - Heaven`s Rehearsal-Toronto

Ige: Lehetsz-e nyugtalan a szeretted miatt?

Pál apostol vallomása:

 „Mikor pedig Troásba mentem és megérkeztem* a Krisztus evangéliuma ügyében, hogy Krisztus örömüzenetét hirdessem, és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt szellememnek nyugodalma. Semmi nyugtot nem hagyott a szellemem, nem „oldódott fel”, nem „engedett ki”, „feszült maradt”, mivelhogy nem találtam ott Tituszt, az én atyámfiát, az én testvéremet**

Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába” (2 Kor. 2,12-13)

*Troásba menetelük pedig így történt: „Eljárván pedig Frigiát és Galáczia tartományát, mivelhogy eltiltatnak a Szent Szellemtől, hogy az igét Ázsiában hirdessék, Misia felé menvén, igyekeznek vala Bithiniába jutni; de nem ereszté őket a Szellem. Áthaladván azért Misián, lemennek Troásba” (Csel. 16,6-8).

**Az apostol megvallása: „De az Isten, a megalázottak vigasztalója, minket is megvigasztalt Titus megjöttével. Sőt nem megjöttével csupán, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ti vigasztaltátok meg, hírül hozván nékünk a ti kívánkozástokat, a ti kesergésteket, a ti hozzám való ragaszkodástokat; úgyhogy én mégjobban örvendeztem” (2 Kor. 7,6-7).

Ünnepeld Jézust, ünnepeld.

Kik a boldogok.

A győztes Úr bátorítása

 „… E világon nyomorúságtok lészen, mert szorongatástok lesz; üldözést szenvedtek; és a világban megpróbáltatások érnek titeket. De bízzatok: én legyőztem a világot, és a világ legyőzve áll alattam” (Ján. 16,33)

Az Úr ígérete:

Miképpen a pásztor tudakozódik nyája után (és ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak), amely napon ott áll elszéledt juhai között (amelyek szét voltak szóródva); így tudakozódom nyájam után (és úgy viselem gondját juhaimnak), és kiszabadítom őket minden helyről, ahova szétszóródtak a felhőnek s borúnak napján. Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom (az eltévedtet visszaterelem), s a megtöröttet kötözgetem (a sérültet bekötözöm), s a beteget (a gyengét) erősítem; és a kövérre és erősre vigyázok, és legeltetem őket úgy, ahogy kell” (Ezék. 34,12.16)

És az Úr beteljesítette szavát Krisztusban!

Vida Sándor: Mézcseppek:

Aki az apró lépések helyett ,,nagyot akar szakítani,, , az a szolgálatra, a fejlődés alapvető törvényére mond nemet.

Emlékezzünk!

Krisztus szolgáiként arra hivattunk el, hogy emlékezzünk, kié vagyunk.

Istenhez tartozunk. Van családunk a földön, de Isten gyermekei vagyunk.

Isten szeret bennünket, és a legjobbat akarja nekünk.

Úgy adhatunk tiszteletet Istennek, hogy úgy élünk, mint Krisztust szerető, és követő emberek. /Justin Sharp/

Az áldások kegyelemből vannak

http://www.youtube.com/watch?v=lbwgn2AdTE0

Az áldások kegyelemből vannak! 297.rész

www.youtube.com

2

A Teremtő, és a teremtmény

A megváltó szeretetben nem válik szét a nyomorult teremtmény meg a diadalmas Isten. Éppen a személyt kell figyelemmel szeretni és megkülönböztetve, a nagy Teremtő nevében. Nem kiszámítottan, egyengetve holmi égi karriereket. A hitnek legtöbbet a hit karrieristái ártanak.

/Jókai Anna/

Reinhard Bonnke: Az életről

Az élet olyan, mint az elektromos áram - ahhoz, hogy létrejöjjön, áramfejlesztőre van szükség. A pénz, az alkohol, a divatos cuccok, a laza erkölcsök „nem fejlesztenek áramot”. Bár azt mondják, a pénz boldogít, ez nem más, mint egy ezerszer megcáfolt hazugság. Amik az életben igazán fontosak, azok soha nem dolgok. A legdrágább kincsekkel telerakott kastély sem hoz létre életet. A festmények, szobrok, ékszerek nem élnek, és nem adhatnak életet. Hollywood is csak illúziókat teremt. Az élet egyetlen forrásból fakad, annak Teremtőjétől, Jézus Krisztustól. Ő mondta: „Én azért jöttem, hogy életet adjak, mégpedig teljes és túláradóan bőséges életet!” (János 10,10). A hívő élet nem csak prédikációkról meg hallelujázásról szól, hanem JÉZUSRÓL, JÉZUSRÓL és még egyszer JÉZUSRÓL! „Aki hisz bennem, ha meghal is, él.” 

Szilvia Péter Szabó

Isten Szeretete

Amikor a Szent Szellem bennünk él és munkálkodik, akkor Krisztus elméje működik bennünk. (Joyce Meyer)

Hit Gyülekezete-Indul már

Isten szeretete - Jesus Culture

Ige: Isten megtérésre hív!

 „De te a te keménységed, konokságod, kőszívűséged, érzéketlenséged; megátalkodottságod; gondolkozásmód megváltoztatást nem akarásod, és meg nem tért, megátalkodott, és új látásra térni nem akaró szíved, vagyis bensőd szerint gyűjtesz és halmozol magadnak haragot^* a haragnak és az Isten igaz ítélete, azaz igazságos döntése kijelentésének, megnyilvánulásának, lelepleződésének napjára.

Aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei, az ő tevékenysége, eredménye, teljesítménye szerint*(Róm. 2,5-6)

*És hogy milyen cselekedetek alapján fizet az Úr, arról így szól a Szent Szellem: „Szabadítsd meg azokat, akik a halálra vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, aki vizsgálja az elméket, ő érti, és aki őrzi a te életedet, ő tudja? És kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet” (Péld. 24,11).

Elihu így szól Istenről Jóbnak: „… Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! Sőt inkább, amint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, amit keres. Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!” (Jób. 34,10-12).

Pál apostolon keresztül pedig kijelentést nyer az ítélet, vagyis a megfizetés: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratja is. Mert aki vet az ő hústestének, a hústestből arat veszedelmet; aki pedig vet a szellemnek, a szellemből arat örök életet” (Gal. 6,7-8)

„Mert a hústest szerint valók a hústest dolgaira gondolnak; a Szellem szerint valók pedig a Szellem dolgaira. Mert a hústestnek gondolata halál; a Szellem gondolata pedig élet és békesség. Mert a hústest gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.” De mi „… atyámfiai, nem vagyunk adósok a hústestnek, hogy hústest szerint éljünk: Mert, ha hústest szerint éltek, meghaltok; de ha a hústest cselekedeteit a Szellemmel megöldökölitek, éltek” (Róm. 8,5-7.12-13)

A Szellem gondolata élet: „Ha pedig az őrálló látja a fegyvert jőni, s nem fújja meg a trombitát, és a nép nem kap intést, és eljő a fegyver s utolér közülük valakit, ez a maga vétke miatt éretett utol, de vérét az őrálló kezéből kérem elő. És te, embernek fia, őrállóul adtalak téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz a számból, megintsed őket az én nevemben. Ha ezt mondom a hitetlennek: Hitetlen, halálnak halálával halsz meg; és te nem szólasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő útjáról: az a hitetlen vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg. De ha te megintetted a hitetlent az ő útja felől, hogy térjen meg róla, de nem tért meg útjáról, ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te életedet” (Ezék. 33,6-9)

A Mester itt van ma is gyógyít

Mese a szegény varrónőről

Ima

Uram!

„Mutasd meg csodálatosan a te kegyelmedet, aki megszabadítod jobboddal a tebenned bízókat a támadóktól” (Zsolt. 17,7).

Spurgeon: A szeretet fájáról

A szeretet fája a családi élet kellős közepén álljon és növekedjék, mint az élet fája Édenben.

Az Úr Jézus kijelentése, az Őmellette tanúskodóról.

 „Mikor és valahányszor eljő majd a Vigasztaló, a Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló, akit én küldök néktek az Atyától. Az igazságnak, azaz a valóságnak Szelleme, aki az Atyától ered, és jön ki, az tesz majd én rólam bizonyságot és Ő fog tanúskodni mellettem” (Ján. 15,26)

Oswald Chambers: ISTEN REJTÉLYES HÍVÁSA

"...és beteljesedik minden, amit megírtak a próféták az ember Fiáról... Ők pedig ezekből semmit sem értettek" (Lk 18,31.34).

Isten olyan valamire hívta el Jézus Krisztust, ami helyrehozhatatlan tragédiának látszott. Jézus Krisztus pedig elhívja a tanítványait, hogy meglássák, hogyan ölik meg Őt. Arra a helyre vitte őket, ahol a szívük összetört. Jézus Krisztus élete mindenféle szempontból teljes kudarc volt - kivéve Isten szempontját. De ami az ember előtt kudarcnak látszott, az Isten szemében hatalmas győzelem volt, mert Isten szándékai egészen mások, mint az emberek elgondolásai.

A mi életünkben is felhangzik Istennek ez a rejtélyes hívása. Az Ő hívását nem lehet pontosan meghatározni, mert mindig csendben jelentkezik. Isten hívása olyan, mint a tengeré; senki más nem hallja meg, csak akiben a tenger természete benne van. Nem lehet pontosan meghatározni, mire hív el Isten, mert az az igénye velünk szemben, hogy az Ő rejtett céljai érdekében lépjünk vele munkaközösségbe. A mi próbánk pedig az, vajon valóban hisszük-e, hogy Isten tudja, mit akar elérni. Amik történnek, nem véletlenek, hanem rajtuk át Isten véghezviszi akaratát.

Ha közösségben vagyunk Istennel és felismerjük, hogy Ő saját terveibe kapcsol bele minket, akkor már nem próbáljuk kitalálni a célját. A keresztyén életben továbbhaladva az mindig egyszerűbb lesz, mert egyre kevésbé adunk helyet ilyen kérdéseknek: "Miért engedte ezt meg Isten?" Az egész dolog mögött az Ő szuverén akarata van. "Van Isten, aki irányítja dolgaink kimenetelét" (Shakespeare). A keresztyén ember Isten éleslátásában és bölcsességében bízik meg, nem a magáéban. Ha saját célunk van, ezzel megrontjuk azt az egyszerűséget és nyugalmat, ami Isten gyermekeinek ismertetőjele kellene hogy legyen.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers/

Christmas 2012 featuring StikYard: Opener and O Come All Ye F

Spurgeon: Istentől kérd

Aki feleségét Istentől kérte és az illetőt nem csupán alakjáért, hanem szép lelkéért vette el, azt remélheti, hogy választását Isten is megáldja.

Guti Tünde TÜKRÖK

   A szabadság tökéletes törvényébe belenézni nem veszélytelen, ha nincs bennem hajlandóság a változásra.

Általában a tükrök nem intenek, nem dicsérnek, csak képet mutatnak. Ha üvegük hibás vagy sérült, akkor torz a látott kép is. Nem így az ige! Tökéletes, tiszta, éles és valósághű, ráadásul megszólít. Figyelmeztet, ha szükséges, megvigasztal vagy irányt mutat megválaszolatlan kérdéseim között.

   Isten Szava nélkül lehetetlen eligazodni az élet útvesztőiben. Gyakran még a saját szívünk is megcsal, a féligazságok és tévelygések pedig csapdát állítanak.

   Nem mulaszthatjuk el, hogy naponta belenézzünk a szabadság tökéletes törvényébe, felvállalva a kockázatot, hogy szembesít bűneinkkel, téves nézeteinkkel, áthúzza elképzeléseinket, vagy lerántja a leplet hiúságunkról.

   ”Az Úr nem azt nézi, amit az ember, mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” I.Sámuel 16:7.

  

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

Ha tehát megvallod, hogy Jézus az Úr, mert a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Rómaiakhoz 10:9

Mai Ige

„Egy káros kapcsolat olyan, mint egy rosszindulatú rákos sejt; ha figyelmen kívül hagyod, elrabolja az egészséged, sõt akár az életedet is.”
Idézet a "Győzelem a függőség felett" c. kiadványból 

www.maiige.hu

Biró Lally:Én a mennyek országának......

http://www.youtube.com/watch?v=jkKE7sS6lYI&index=2&list=WLtJZTgvLnvgw38nOQbDNPUw

Biró Lally:Én a mennyek országának......

www.youtube.com

Énekel és játszik:Biró Lally Ezt a dicséretet Horváth Bettike kapta az...

Ige: Állj a félreállított helyére!

Mát. 4,12 Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, hogy kiszolgáltatták, és fogságra vitetett, visszatért, visszavonult, félrevonult Galileába^*

*Lukács röviden így számol be erről: „Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett, vagyis megintetett őtőle Heródiásért, az ő testvérének, Filepnek feleségéért és mindama gonoszságokért, és minden gonosz tettéért, amiket Heródes cselekedett, Ez még azzal tetézte mindezeket, hogy Jánost tömlöcbe vetteté, tömlöcbe csukatta” (Luk. 3,19-20).

Bemerítő János idézte Isten Igéjét, amely kimondja, hogy: „A te fiútestvéred feleségének szemérmét fel ne fedd; a te fiútestvérednek szemérme az. Ha pedig elveszi valaki az ő fiútestvérének feleségét: vérfertőzés az; az ő fiútestvérének szemérmét fedte fel; magtalanok, vagyis gyermektelenek legyenek” (3 Móz. 18,16; 20,21)

Erről így számol be Máté: „Mert Heródes elfogatta vala Jánost, és megkötöztetvén bilincsbe verette, és tömlöcbe, azaz börtönbe vettette vala Heródiásért, a Heródiás kedvéért, az ő testvérének, Fülöpnek feleségéért. Mert ugyanis ezt mondja vala néki János: Nem szabad néked ővele együtt élned. Heródes szerette volna megöletni, de mikor meg akarta öletni, félt a sokaságtól, mert mint egy prófétát úgy tartják vala őt. Hanem mikor a Heródes születése napját ünnepelék, táncolt a Heródiás leánya ő előttük, a társaság előtt, és megtetszék Heródesnek; Azért esküvéssel fogadá, hogy amit és bármit kér, megadja néki. A leány pedig, anyja rábeszélésére és unszolásának engedve, monda: Add ide nékem egy tálban a Bemerítő János fejét. És megszomorodék és elkomorodott a király, de esküjéért és a vendégek miatt parancsolá, hogy teljesítsék kérését és adják oda. És elküldvén embereit, fejét véteté Jánosnak a tömlöcben. És előhozzák az ő fejét egy tálban, és adák a leánynak; az pedig vivé az ő anyjának. És előjövén az ő tanítványai, elvivék a holttestet, és eltemették azt; és elmenvén, megjelenték, és hírül adták ezt Jézusnak” (Mát. 14,3-12)

 Márk is bizonyságot tesz a történtekről, újabb részletekkel kiegészítve azt: „Mert maga Heródes fogatta el és bilincseltette meg és vettette vala börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette vala feleségül. Mert János erre azt mondá Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével együtt élned. Heródiás pedig ezért megharagudott rá és ólálkodik vala utána, és meg akarja vala őt ölni; de nem tehette. Mert Heródes fél vala Jánostól, igaz és szent embernek ismervén őt, ezért védelmébe vette és oltalmazá őt; és bár hallgatva őt, gyakran zavarba jött, de ráhallgatván, sok dologban követi, és örömest és szívesen hallgatja vala őt. De egy alkalmatos nap jöttével amikor végül is eljött a kedvező alkalom, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak és főembereinek, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott. És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és táncolt, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek, monda a király a leánynak: Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom néked. És megesküvék néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is. Az a leány pedig kimenvén, monda az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondja: A Bemerítő János fejét. És a királyhoz nagy sietve azonnal bemenvén, kéré őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nékem a Bemerítő János fejét egy tálban. A király pedig, noha igen megszomorodék, esküje és a vendégek miatt nem akará őt elutasítani. És azonnal hóhért küldvén a király, megparancsolá, hogy hozzák el annak, vagyis Jánosnak a fejét. Ez pedig elmenvén, fejét vevé annak a börtönben, és előhozá a fejét egy tálban és adá a leánynak; a leány pedig az anyjának adá azt. A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották vala, eljövének, és elvivék a holttestét, és sírba tevé, sírba helyezték” (Márk. 6,17-29)

Ezután pedig az Úr Jézus folytatta az Evangélium hirdetését: „Minekutána pedig János tömlöcbe, vagyis fogságba vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván, és így hirdette az Isten országának evangéliumát, És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higgyetek az Evangéliumban” (Márk. 1,14-15).

Fényed minden csillagot túl ragyog

Joyce Meyer: Számadás Isten előtt.

Ravasz László: Úgy tégy, ahogy a madár!

Kapaszkodj Istenbe, mint a madár: amikor énekel, remeg alatta az ág, de tudja, hogy tud repülni. (Don Bosco) 

Fosdick: a szeretetről

Isten szeretetének a Szelleme nem kerítheti hatalmába az embert mindaddig, míg belőle nem áradhat tovább másokra is. 

A krisztusi ember és evilág.

 „Ha gyűlöl, és ellenszenvesnek tart titeket a világ evilág, tudjátok és értsétek meg, hogy engem elébb gyűlölt ti nálatoknál” (Ján. 15,18)

A TROMBITA BILL BURNS: Megelevenítve

Hallom, ahogy azt mondja az Úr, hogy gyertek, és álljatok helyre! Engedjétek, hogy helyreállítsalak titeket. Engedjétek, hogy megerősítselek titeket. Engedjétek, hogy teljes mértékben behozzalak a királyságomba, és annak áldásaiba. Mert Bennem éltek, mozogtok, és birtokoljátok a létezéseteket. Mivel Bennem vagytok megelevenítve, ezért minden lehetséges nektek. Mindaz, amit nektek adtam, a tiétek jog szerint, örökség szerint, és amint felszabadítjátok a hiteteket, kapni fogtok. Ezért jöjjetek megújult reménnyel és várakozással!

Rázzátok le a kételyeket és a félelmeket, amelyek eddig gyötörtek, és merjetek hinni még egyszer teljes mértékben! És ebben a királyságban gyarapodni fogtok, és az áldásaim kettős mértékét fogjátok megkapni, mert Én vagyok a ti Istenetek; Az, aki nem csak megmentett benneteket, hanem aki már gondoskodott is rólatok. Újra mondom, gyertek! Örvendezzetek a mai nap áldásaiban! Ne engedjétek meg magatoknak, hogy elfeledjétek, hogy a jókedvem ideje van. Most, a jókedvem idején hit által átvehetitek mindazt, amit készítettem nektek teljes mértékben, és mindenestől. Gyertek és vegyétek át.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Up To Faith 2011 Marosvásárhely

Hagin: Gyógyító igeversek 6/6

Binder: Mi a jobb?

Jobb visszalépni, mint a rosszul kezdett dolgot folytatni. 

Kik boldogok?

„Jézus a tanítványaira nézett és így szólt: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek Isten királysága. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert jól fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, amikor az emberek gyűlölnek titeket. Boldogok vagytok, amikor kizárnak a zsinagógákból és bántanak titeket. Boldogok vagytok, amikor rosszat mondanak rólatok az Emberfia miatt. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek, mert nagy lesz a jutalmatok a mennyben. Hiszen az ő atyáik is ugyanezt tették a prófétákkal.

Lukács evangéliuma 6:20-23

A majd’ nyolc éves lányom idejött hozzám, és megnézte miről fogok írni. „Kik a boldogok?” A megadott címet, ő kérdésként fogta fel, és rávágta a választ: „Akik hisznek Istenben!”

Miközben próbáltam valamilyen komoly, teológiai és mégis érthető választ találni erre a kérdésre, ő egy mondatban megoldotta a problémát. „Ó, ez így túl egyszerű lenne” – gondoltam magamban először. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a lényeg mégiscsak ez.

Mert miről is beszél itt Jézus, amikor boldognak, áldottnak mondja a most szegény, éhező, síró, gyűlölt, kirekesztett, megvetett, lenézett embereket?

A választ akkor értjük meg igazán, ha tovább olvasva meglátjuk a másik tábort. A gazdag, jóllakott, nevető, ajnározott és irigyelt réteget, akik fognak még sírni és gyászolni! A 26. vers azt mondja: „Jaj nektek, ha minden ember jót mond felőletek, mert éppen így tettek atyáik a hamis prófétákkal!”

Sokszor elolvasvam Jézus szavait, és azt figyeltem meg, hogy a visszatérő elem a prófétákkal való bánásmód. Az Isten képviselőivel ugyanúgy bánt az elvetemült nemzet, mint azokkal bánnak, akiket Jézus boldognak nevez.

A hamis prófétákat – akik csupa jót hirdettek – szerették és dicsérték, miközben ők csak elaltatták lelkiismeretüket és romlásukat okozták.

Az idő igazolta az embereket. Akik a pillanatnyi hízelgő szavakat többre becsülték, mint Isten egyenes, de megtérésre intő beszédét, azok nem sok jóra számíthattak. Akik viszont minden gúnyolódás, és megvetés ellenére Istenben hittek, hozzá ragaszkodtak, azok végül jutalmat nyertek/nyernek.

A boldogság kulcskérdése tehát nem a szociális, vagy anyagi helyzetünk, hanem az Istenhez és üzenetéhez való viszonyunk. (Van boldog és boldogtalan gazdag és szegény egyaránt.) Ha az Istenbe vetett hitünk miatt kellemetlenségek érnek is bennünket, boldogok lehetünk, mert a hűség jutalma a miénk lesz.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/kik-boldogok.html

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

A hitnek nemcsak halláson, hanem tapasztaláson is kell nyugodnia.
Így nemcsak házi használatra, hanem kivitelre is alkalmas lesz. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Keresztény szemmel

Istennek köszönd meg!!