„Isten rólad szóló tervrajza minden szükséges részletet tartalmaz a kezdetektől a végéig.”
Idézet a "Győzelem a lelki életben" c. kiadványból
www.maiige.hu
Idézet a "Győzelem a lelki életben" c. kiadványból
www.maiige.hu
2014. február 27.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu
Aki keresi az Istennel való csendességet, szabadításra lel.
http://www.tirek.hu/
2014. február 26.
Ige: Isten hűséges Isten
„Hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem
volt egyszer igen és máskor nem.
Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, akit köztetek mi hirdettünk, és
prédikáltunk, én és Silvánus és
Timótheus, nem volt IGEN is meg NEM is, hanem Őbenne valósult meg az IGEN*
*És: „Aki által van
a menetelünk is, mert megnyílt számunkra az út, és szabadon járulhatunk hitben
ahhoz a kegyelemhez, amelyben most állunk élünk, és dicsekedünk, sőt ujjongunk
az Isten dicsőségének reménységében.
[Más
fordítás: és dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség
részesei lehetünk]” (Róm. 5,2).
És így folytatódik a
kijelentés, ugyanis: „Isten
volt a Krisztusban, amikor a világot magával kiengesztelte. Nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és
nem számította fel nekik az eleséseket, a hibás lépéseket, botlásokat,
baklövéseket, melléfogásokat és törvényszegéseket,
és reánk bízta, sőt belénk helyezte a
békéltetésnek, a kibékítés, a kiengesztelődés igéjét, logoszát” (2 Kor. 5,19).
És Ő nem változott: „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsid. 13,8).
Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és
Őbenne lett Ámenné az
Isten dicsőségére miáltalunk, rajtunk keresztül”. (2
Kor. 1,18-20)
KEGYELEM
„Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok; és az ő
hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló…” (1 Kor. 15,10)
Megvallás
Én dicsérlek boldogan Uram,
mert jó vagy, és zengem nevedet Úr Jézus Krisztus, mert gyönyörűséges, (Zsolt.
135,2.3) és eközben a pitvar, - az én testem - betelik a Te dicsőséged
fényességével Uram, (Ezék.10,4)
Turóci: A hit
A hit nem a megérkezettség
állapota, a kegyelem nem a tétlenség útlevele, a kereszténység pedig nem a
lelki önzés csendes gyönyörködése az Isten szerelmében.
Isten belső köreibe tartozol
"Többé nem mondalak
titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban
barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam
nektek." (Jn 15,15)
A 'barát' szó ebben az
igeszakaszban nem hétköznapi ismeretséget jelent, hanem közeli, bizalmas
kapcsolatot. Ugyanezt a szót használja János az esküvőn a vőlegény tanújára (Jn
3,29), és a király belső köreibe tartozó, meghitt, bizalmas barátokra. A
királyi udvarokban a szolgáknak távolságot kell tartaniuk a királlyal szemben,
de a belső körbe tartozó bizalmas barátok élvezhetik a közeli kapcsolatot, a
közvetlen bejárást és a bizalmas információkat.
Nehéz megérteni, hogy Isten
közeli barátjának tart engem. A Biblia azonban így
fogalmaz: "...mert az ÚR, akinek Féltőn-szerető a neve, féltőn
szerető Isten." (2Móz. 34,14)
Isten nagyon vágyik
arra, hogy közelről ismerjük őt. Tulajdonképpen azért tervezte a
világegyetemet, azért szerkesztette a történelmet, beleértve életünk minden
részletét, hogy barátai legyünk. A Bibliában ezt olvassuk: "Az
egész emberi nemzetséget is egy vérből teremtette, hogy lakjon a föld egész
felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy
keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is
messzire egyikünktől sem." (Ap. Csel. 17,26-27)
Legnagyobb kiváltságunk az,
hogy ismerhetjük és szerethetjük Istent, Isten legnagyobb öröme pedig
az, hogy minket ismer és szeret. "Aki
dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az
ÚR,... mert ezekben telik kedvem - így szól az ÚR!" (Jer. 9,23)
Nehéz elképzelni, hogyan
lehetséges közeli barátság egy mindenható, láthatatlan, tökéletes Isten és egy
véges, bűnös ember között. Könnyebb megérteni a Gazda-szolga kapcsolatot, vagy
a Teremtő-teremtett kapcsolatot, még az Apa-fiú kacsolatot is könnyebb elképzelni.
De vajon mit jelent, hogy Isten engem a barátjának tekint?
(Daily Hope by Rick Warren)
http://napiremeny.blog.hu/2012/04/06/isten_belso_koreibe_tartozol
Bob Gass: Az Isten-adta gondolatok ereje (3)
„…áldást nyer általad… a föld
minden nemzetsége” (1Mózes 28:14)
Dr. Victor Pearce, egy
oxfordi professzor írta meg a „What the World Owes to Christians” [Mit
köszönhet a világ a keresztyéneknek] című könyvében az írógép történetét.
„Az írógép volt a modern
szövegszerkesztő előfutára. De mire kellett egy kereszténynek, hogy ilyet
találjon fel? Hogy prédikációkat írjon le vele. Komolyan mondom! Christopher
Sholes aggódott lelkipásztora miatt, akit egész héten lefoglalt, hogy egy
járvány áldozatait látogatta, vigasztalta a gyászolókat, és elvégezte a
temetési szertartásokat. Így aztán nem maradt ideje arra, hogy leírja a
vasárnapi prédikációit.
Egyszer Sholes egy barátjával vitatta meg a
kérdést, és ezt mondta: »Szomorú, hogy nincs valamilyen gyorsabb módszer az
írásra az olyan elfoglalt emberek számára, mint a lelkészek«.
A barátja erre így szólt: »Miért nem találsz
fel egy gépet?
« Sholes így válaszolt:
»Megpróbálom«.
Az az esős délután volt sok
hónapnyi kemény munka kezdete. Végül egy kis csoport gyűlt össze, hogy
megnézzék, amint papírra kopogtatja csupa nagybetűvel: C. LATHAM SHOLES, NOV
1867. Hat évvel később a Remington Vállalat felismerte, hogy az írógép
olyasvalami, ami forradalmasíthatná az üzlet világát. Abban az időben a legtöbb
irodai alkalmazott férfi volt, de a Young Women’s Christian Association [keresztyén
ifjúsági nőegylet] gépírás tanfolyamot indított el nők számára. Kezdetben ez
botrányt szült, de mivel az első képzett gépírók nők voltak, a munkáltatók
gyorsan lecsaptak rájuk, és alkalmazták őket.
Így az írógép és a YWCA
megmutatta, hogy a nők helye nemcsak otthon lehet, hanem az irodában is.” Lehet
azért imádkoznom, hogy Isten megáldja az üzleti vállalkozásomat? Igen! Isten
szeretné megáldani a munkádat, hogy így te elősegíthesd az Övét, mellyel
szeretné eljuttatni az evangéliumot az egész világra.
Reinhard Bonnke: Nyitva van az ég!
„Hajlítsd le az eget Uram, és szállj le!” -
kérte Dávid (Zsoltár 144:5), Ézsaiás pedig így könyörgött: „Bárcsak
szétszakítanád az eget, és leszállnál!” (Ézsaiás 63:19). Isten meghallgatta
ezeket az imákat, amikor Jézust leküldte a Földre. Krisztus lehajlította és
szétszakította az eget, és leszállt közénk! Amikor pedig visszatért az egeken
át, nyitva hagyta azt. Ma már okafogyottá vált ezért imádkozni: a szétszakított
ég szétszakítva marad már örökké: senki nem képes az újbóli „összevarrására”,
még a „tűforgató-bajnok” Sátán sem!
A megnyitott egeken keresztül
kezdett el leszállni a Szent Szellem pünkösdkor (ApCsel 2. rész). Fölöttünk az
ég már nem olyan, „mint az érc”, hanem NYITVA VAN. Nincs az a szankció, és
nincs az a blokád, amivel a pokol hordái ezen változtatni tudnának! Jézus
Krisztus az Úr!
Kenneth Copeland: Krisztus benned van.
Akikkel az Isten meg akarta
ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének
gazdagsága, az [tudniillik], hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama
reménysége (Kolossé levél 1,27.)
Néhány éve, mikor imádkoztam
föl s alá járkálva kis lakásunkban Tulsában, Oklahomában, megvallottam az 1Ján
4,4-et: nagyobb az, aki bennem van ... nagyobb Ő... nagyobb Ő... Hirtelen
kijelentés tört fel bennem, mint egy buzgó patak, és tudtam: Ó! Isten bennem
van!
Ez megrázóbb volt, mintha
valaki egy vizes ruhával képen vágott volna. Annyira felrázott, hogy teljesen
éber lettem. Ebben a régi házban csak körbe-körbe táncoltam. Hirtelen már
nemcsak egy szegény prédikátor voltam, aki egy kis egérlyukban él. A Mindenható
Isten lakóhelye voltam!
Ez a felismerés teljesen
megváltoztatta a gondolkozásomat sok mindennel kapcsolatban. Ránéztem a
tenyeremre, és megdöbbentem: az Ő ujjai az én ujjaimban vannak! Ránéztem a
lábaimra: az Ő lábai az én lábaimban vannak. Az Ő lábfeje az én lábfejem. Ha én
veszélybe kerülök, akkor Ő is veszélybe kerül.
Néha azt mondják nekem:
Copeland testvér, az imádságaim nem jutnak feljebb a mennyezetnél. Erre csak
annyit mondhatok: a mennyezetnél feljebb? Nincs szükség arra, hogy az orrodnál
magasabbra jussanak! Ő benned van, a bensődben! Az imádságaid szerzője. A hited
szerzője. A Názáreti Jézus Krisztus lakóhelyet készített magának benned.
Halleluja!
Néhányan úgy gondolják, hogy
a Szellem nem tölti be őket egészen addig, míg nem vesznek Szent Szellem
keresztséget. De ez nem így van. A Szent Szellem beléd költözött, mikor Jézust
Uraddá tetted az életedben. Akkor beléd költözik, mikor újjá születsz! A Szent
Szellem keresztség az egy más dolog. A Szent Szellem ereje ekkor rád száll,
hogy megerősítsen téged a szolgálatra. (Apcsel. 1,8.)
Ez azt jelenti, ha akár két
másodperce születtél még csak újjá, Jézus már benned van. Ott él, és ott is fog
élni mostantól fogva. Fel tudod ezt fogni? Ha időt töltesz el úgy, hogy ezen
gondolkozol és elmélkedsz, kijelentést kaphatsz te is, akárcsak én. Azután ez
elkezd növekedni a szellemedben, s végül az egész életedet megváltoztatja.
Ahogy Isten mondta: én bennük
fogok lakozni, és közöttük járok, és én leszek az ő Istenük, és ők lesznek az
én népem (2kor. 6,16)
Jézus benned van. Ez a
legdicsőségesebb igazság Isten Igéjében. Engedd, hogy élővé váljon a mai napon
benned.
Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland Ministry
engedélyével
Kolossé levél 1,13-27
Kol 1:13 Aki megszabadított
minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába;
Kol 1:14 Kiben van a mi
váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata;
Kol 1:15 Aki képe a
láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született;
Kol 1:16 Mert Ő benne
teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és
láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár
hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek;
Kol 1:17 És Ő előbb volt
mindennél, és minden Ő benne áll fenn.
Kol 1:18 És Ő a feje a
testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy
mindenekben Ő legyen az első;
Kol 1:19 Mert tetszett [az
Atyának], hogy Ő benne lakozzék az egész teljesség;
Kol 1:20 És hogy Ő általa
békéltessen meg mindent Magával, békességet szerezvén az Ő keresztjének vére
által; Ő általa mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben.
Kol 1:21 Titeket is, kik
hajdan elidegenültek és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben [gyönyörködő]
értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett.
Kol 1:22 Az Ő emberi testében
a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állasson
titeket Ő maga elé:
Kol 1:23 Ha ugyan megmaradtok
a hitben alaposan és erősen, és el nem távoztok az evangélium reménységétől,
amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt;
amelynek lettem én, Pál, szolgájává.
Kol 1:24 Most örülök a ti
érettetek való szenvedéseimnek, és a magam részéről betöltöm ami híja van a
Krisztus szenvedéseinek az én testemben az Ő testéért, ami az egyház;
Kol 1:25 Amelynek lettem én
szolgájává az Isten sáfársága szerint, amelyet nékem adott ti rátok nézve, hogy
betöltsem az Isten ígéjét,
Kol 1:26 [Tudniillik] ama
titkot, mely el vala rejtve ősidők óta és nemzetségek óta, most pedig
megjelentetett az Ő szenteinek,
Kol 1:27 Akikkel az Isten meg
akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok
dicsőségének gazdagsága, az [tudniillik], hogy a Krisztus ti köztetek van, a
dicsőségnek ama reménysége.
2014. február 25.
Ige: A csak vallásos emberekről.
„Mert bár az
Istent megismerték, és az Ő
létezésének tökéletesen tudatában vannak mindazáltal, nem mint Istent
dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak, hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká
lettek, és belevesztek gondolataikba, és üressé váltak, holtpontra jutottak
elgondolásaikkal; bolonddá azaz bálványimádókká váltak, és az ő balgatag érteni nem akaró, és oktalan szívük,
vagyis az ő
bensőjük megsötétedett, és egészen sötétségbe borult, és megvakult*
*Mert
ezek azok:
„Kik értelmükben, és gondolkozásmódjukban
meghomályosodtak, akiknek sötétség
borult az értelmükre, elidegenültek
az isteni élettől, Istentől, aki az élet forrása elszakadtak, mert
megmaradtak tévelygésükben, vagyis elszakadtak Isten életétől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük az ő bensőjük keménysége, elkérgesedése,
érzéketlensége, vaksága miatt van
bennük (Eféz. 4,18).
Magukat bölcseknek vallván, és bölcseknek
tartván kérkedtek, és közben balgatagokká, és oktalanná, bolonddá, és
esztelenné lettek*
*Az Úr pedig azt kérdezi: „Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak
vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcsességét? (1 Kor. 1,20)
„Nincs
bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.” (Péld. 21,30)
Mert
csak: „Őnála van a bölcsesség és hatalom,
övé a tanács és az értelem” (Jób. 12,13)
És az örökkévaló, a halhatatlan Istennek
dicsőségét, fölségét felcserélték, és behelyettesítették,
és meghamisították a mulandó pusztulásra ítélt, és
halandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó
állatoknak képmásával, vagyis kifaragott ábrázatával, képével* (Róm. 1,21-23)
*Azt kérdezi az Úr: „Kihez
hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását? A mesterember
bálványszobrot önt, az ötvös bevonja arannyal, és ezüstláncot forraszt hozzá.
Aki szegény ilyen áldozathozatalra, nem korhadó fát választ, ügyes mesterembert
keres, hogy olyan bálványszobrot készítsen, mely nem inog. Hát nem tudjátok,
nem hallottátok, nem mondták el nektek régtől fogva, nem magyarázták meg a föld
alapozását?” (Ésa. 40,18-21)
Az
apostol is így szól a pogányokhoz: „Mivel
tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy
ezüsthöz, vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az
istenség” (Csel. 17,29)
És
az Úr így figyelmezteti az Övéit: „Őrizzétek
meg azért jól a ti lelketeket, vagyis
magatokat, mert semmi alakot nem láttatok akkor, amikor
a tűznek közepéből szólott hozzátok az Úr a Hóreben. a pusztaságban, sivatagban:
vagyis e világban. Hogy el ne
vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok
magatoknak, férfi vagy asszony képére. Képére valamely baromnak, amely van a
földön; képére valamely repdeső madárnak, amely röpköd a levegőben; Képére
valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, amely van a föld
alatt lévő vizekben. Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a
holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és
le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, amelyeket az Úr, a te Istened
minden néppel közlött, az egész ég alatt. (5
Móz. 4,15-19)
„Ezt mondja
az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok… Mert a népek bálványai csupa
hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik
bárddal. Ezüsttel és arannyal megékesíti azt, szegekkel és pörölyökkel
megerősítik, hogy le ne essék. Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem
beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlük,
mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek! Mind egyig balgatagok és
bolondok; hiábavalóságokra tanít; fa az. Társisból hozott lapított ezüst és Ofirból való arany; az ácsnak és az ötvös kezének
munkája; öltözetük kék és piros bíbor; mesterek munkája valahány” (Jer. 10,2-6.8-9)
A megigazult ember feladata
.jpg)
Vajon elpusztítod – e az
igazat is a bűnössel együtt? … Nem pusztítom el a tízért. (1 Móz 18,23...32)
Ábrahám, az Isten előtt igaz
ember alkuszik Istennel: ne pusztítsa el Sodomát gonoszságáért, ha legalább 50
igaz van ott. Isten hajlandó megbocsátani, ha talál ott igaz embert, már 10
igaz is megmentené a várost – de nem talál. Így elpusztul Sodoma és Gomora
is...
Nagy felelőssége van a hívő embereknek azon a lakóhelyen, ahol élnek,
mert sok áldásnak lehetnek a hordozói. Isten keresi az igazán hű, odaszánt
embereket, mert csak rajtuk keresztül tud könyörülni a többieken. Emberi szó,
emberi bizonyságtétel kell, hogy elhangozzék ebben a pogányosult világban.
Isten a felébredt hívő keresztyénekkel tud segíteni a hitetlen tömegeken.
Nekünk hívogatnunk kell az embereket az Úr Jézushoz, hirdetve a kegyelem Igéjét
alkalmas és alkalmatlan időkben.
Reinhard Bonnke: Az örökkévalóság határa
Az örökkévalóság határa soha
nem előttünk van, hanem párhuzamosan halad a jelenlegi élettel, és bárki,
bármelyik pillanatban átlépheti.
Krisztus népéről
„Mert a bűn [vagyis a céltévesztés következménye] ti rajtatok nem uralkodik;
mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem [vagyis Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] alatt” (Róm.
6,14)
A törvény szerint élőkről
„Mert akik a
törvény szerint élnek, átok
alatt vannak; mert meg van írva: Átkozott minden, aki nem tartja meg
hűségesen, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje” (Gal.
3,10)
A törvény feladata
„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő
mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem
vagyunk többé a vezérlő mester alatt” (Gal. 3,24).
Ezt tudva: „... Értsétek meg tehát, hogy akik hitből
valók, azok Ábrahám fiai” (Gal. 3,7).
Nem teszem érvénytelenné életemben a kegyelmet
„Nem törlöm el,
nem utasítom vissza, és nem
érvénytelenítem az Isten kegyelmét;
mert ha a törvény által, és a
törvény útján van és valósulna meg az igazság, vagyis a megigazulás, tehát
Krisztus ok nélkül és hiába halt meg” (Gal. 2,21).
A figyelmeztetés.
„Elszakadtatok
Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek”
(Gal.5,4).
Az örökségről
„Mert ha törvényből van az örökség,
akkor többé nem ígéretből; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az
Isten kegyelme” (Gal. 3,18). „
A törvény
„A törvény a
valóságban haragot eredményez. Ahol
pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, vagyis törvényszegés sincsen. Ott nem lehet áthágni sem a
törvényt” (Róm. 4,15)
Törvény, vagy HIT?
„Mert ha a törvény alá rendeltek, a
törvényből valók, vagyis a törvény alapján állók az örökösök, akkor a hit
hiábavalóvá, üressé, hasztalanná, hatástalanná lett, az ígéret pedig
érdektelen, haszontalan, semmis,
eltöröltetett, hatálytalan, eredménytelenné válik, csődöt mond, kudarcba
fullad, nincs dolga, megszűnt a funkciója, feladata. (Róm 4,14)
2014. február 24.
János apostol 3. levele (göröggel és kapcsolódó igékkel) Munkatárssá lenni az igazságban;
*Ő az, akit maga
Pál apostol merített be: „Hálát adok Istennek, hogy senkit sem
merítettem be közületek, csak Krispust [jelentése: göndör] és Gájust [jelentése: földi]”
(1Kor 1,14).
Akinek házában később egy
házi gyülekezet működött: „Köszönt
titeket Gájus [jelentése: földi], aki
nékem és az egész (kihívott) gyülekezetnek
[eklézsiának] (házi)gazdája…”
(Róm. 16,23).
Ő is Pál apostol kísérői
között volt Efézusba: „És betelék az
egész város háborúsággal, (mert a zűrzavar kiterjedt az egész városra) és egyakarattal a színházba rohanának,
megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Maczedóniából valók és Pálnak útitársai
valának” (Csel. 19,29).
3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és (eukhomai): és imádkozom],
hogy mindenben [(peri): és minden tekintetben] jól legyen dolgod [(euodoó): hogy sikeres
legyél], és légy
egészséges, amint jó dolga [(euodoó):
jó sora] van a lelkednek [a te bensődnek].
»Más fordítás: Szeretettem mindenek felett azért imádkozom,
hogy minden tekintetben jól menjen sorod. Hogy minden sikerüljön neked, és egészséges légy testben is, lélekben
is«
3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [(khairó): és örvendeztem], amikor atyafiak jöttek [vagyis testvérek érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról
[az igaz voltod mellett], úgy, amint
te az igazságban jársz.
[Más fordítás: Mert felettébb örvendeztem, amikor testvérek
érkeztek és bizonyságot tettek (szú):
rólad, hogy te (alétheia): a valóságban, vagyis Krisztusban élsz].
3 Ján. 1,4 Nincs [nem is
lehet] annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az
igazságban [(alétheia): a valóságban] járnak [azaz: Krisztusban élnek].
3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a testvérekért] és pedig az idegenekért
[vagyis a vendégekért is] teszel
[Más fordítás: Szeretett testvérem te
helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, főképp, amit az úton lévők
iránt cselekszel]*
*Pál apostol is
erre buzdítja a szenteket: „Legyetek a vendégszeretetre alkalmat keresők, vagyis nem csak ismerőseiteket
vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen, idegen embereket, jövevényeket is
fogadjátok be közösségetekbe” (Róm. 12,13).
„A testvéri szeretet (legyen maradandó, és) maradjon meg. A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által
némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).
3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [(agapé): Isten
szerinti] szeretetedről a gyülekezet [(ekklészia): vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia színe]
előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez [és
az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjokra.
3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [keltek útra, és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [Más fordítás: Ők a Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a
hitetlenektől semmit nem fogadtak el];
3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel
kell karolnunk] be kell fogadnunk [vagyis tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká
lehessünk az igazságban [(alétheia): valóságban / a Szent
Szellemben / Krisztus Evangéliumában].
3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az eklézsiának], de Diotrefesz [Jelentése: Zeustól / a
világ királyától / táplált, és nevelt], aki elsőséget kíván [elsőségre tör] közöttük, nem fogad el
minket.
3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait,
amelyeket cselekszik, gonosz [és
rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem
fogadja be az atyafiakat [a testvéreket],
és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti.
[Más fordítás: Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt
dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem
egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók
volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az eklézsiából].
3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [(kakosz):
azt, ami értéktelen, hitvány] kövesd [(mimeomai): utánozd], hanem a jót. Aki jót cselekszik [(agathosz): és másnak a
hasznára cselekszik, valakinek a segítségére lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat
cselekszik [(kakopoieó): és árt
valakinek, bajt / kárt okoz],
az sohasem látta meg az Istent*
*Péter apostol is arra buzdítja a szenteket, hogy: „Forduljon el a gonosztól (kerülje
el, tartózkodjon tőle, térjen ki az útjából) és cselekedjék jót; keresse (kutassa, törekedjen) a békességre, és kövesse azt” (1Pét 3:11).
Dávid így prófétál a
megigazultakról: „Mindennapon
irgalmatoskodik (mindenkor könyörül) és
kölcsön ad, és az ő magzatja (az ő gyermeke) áldott (lesz). Kerüld a
rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké” (Zsolt. 37,26-37.
Ézsaiás is erre biztatja az
újjá születetet embert: „Tanuljatok jót
tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok
az árvák és özvegyek ügyét” (Ésa. 1,17).
János apostolon kereztül így
hangzik a kijelentés: „Aki Őbenne marad,
egy sem esik bűnbe (hamartanó: vagyis egy sem lesz céltévesztő).
Aki bűnbe esik, (hamartanó: vagyis
céltévesztő lesz), egy sem látta
őt, sem meg nem ismerte őt. Senki sem cselekszik bűnt (hamartanó:
vagyis senki sem lesz céltévesztő), aki az Istenből született, mert benne marad annak magva; és nem
cselekedhetik bűnt (hamartanó: vagyis nem lehet céltévesztő), mivelhogy Istenből született” (1
Ján. 3,6.9).
És Pál apostol is így
biztatja a szenteket: „Vigyázzatok, hogy
senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek
úgy egymás iránt, mint mindenki iránt” (1 Thess. 5,15)
3 Ján. 1,12 Demeter (jelentése: a földanyához tartozó) mellett mindenki bizonyságot tett, maga az
igazság [(alétheia): vagyis a
valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a
mi bizonyságtételünk igaz [(aléthész):
valóságos, azaz: igei].
3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok tintával és tollal írni néked:
3 Ján. 1,14 Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak [(sztoma):
színről színre] téged és szemtől
szembe beszélhetünk.
3 Ján. 1,15 Békesség [(eiréné):
vagyis az az állapot, amelyben minden a
maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás] néked!
Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)