Az Úr Jézus hívása:

 „Aki szomjazik, jöjjön! Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen!” (Jel. 22,17)

Uram! Te világosítod meg a sötétséget!

 „Ha azt gondolnám, hogy elnyel a sötétség, és éjszakává lesz körülöttem a világosság: a sötétség nem lenne elég sötét neked, az éjszaka világos lenne, mint a nappal, a sötétség pedig olyan, mint a világosság” (Zsolt. 139,11-12)

Vigye el a Szél

Ige: Az apostol megvallása Isten Fiáról

 „Melyet eleve, és amit már hajdan megígért az ő prófétái, vagyis az Ő nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyek által a szentírásokban,

Az ő Fia felől, a mi Urunkról, Jézus Krisztusról, aki Dávid magvából lett, vagyis született hústest szerint,

Aki megbizonyíttatott, és kijelentetett hatalmasan, és hatalmas erővel Isten Fiának a szentség Szelleme szerint, vagyis a Szent Szellem által, a halálból, vagyis a halottak közül való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől,

Aki által vettük, és nyertük, és kaptuk a kegyelmet, vagyis Isten jóindulatát, és kedvezését, és az apostolságot, vagyis az apostoli küldetést, az apostoli megbízást a hitben való engedelmességnek okáért, azaz, hogy a hitnek minden nemzet meghódoljon. Minden pogányok, azaz, hogy minden nép, és nemzet között munkálkodjunk az ő nevéért; és az Ő neve dicsőségére*

Kik között, vagyis e nemzetek között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai, azaz: elhívottai” (Róm. 1.2-6)

*Az apostol bizonyságtétele elhívásáról, és feladatáról: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott, vagyis jutott osztályrészül ez a kegyelem, ez az ajándék, hogy a pogányoknak, vagyis a nemzeteknek örömüzenetül hirdessem a Krisztus végére mehetetlen, és felfoghatatlan, kinyomozhatatlan, kifürkészhetetlen, mérhetetlen gazdagságát; Ezért vagyok én, Pál, a Krisztusnak foglya ti érettetek, a pogányokért, vagyis a nemzetekért. Ha ugyan hallottátok, és ha tényleg megértettétek, és felfogtátok Isten kegyelmének rendjét, és rendelkezését, vagyis Isten jóindulatát, kedvezését, jóindulatú gondoskodását irántatok, és kegyelmének arról a sáfárságáról, melyet nékem adott a ti érdeketekben. Vagyis: amelyben a ti javatokra részesültem. Ennek az Evangéliumnak lettem szolgájává az Isten kegyelmének ama ajándékából, mely adatott nékem az Ő hatalmának munkája, és csodatevő ereje, energiája szerint, azaz amelyet hathatós erejével juttatott nekem. Amelynek lettem én szolgájává az Isten sáfársága, vagyis az Isten rám vonatkozó terve szerint, amelyet nékem adott tireátok nézve, vagyis az eklézsiáért, melynek én kiszolgálójává lettem, hogy betöltsem, és teljesítsem, érvényre juttassam, és teljesen feltárjam előttetek az Isten [logoszát], azaz Igéjét” (Eféz. 3,8.1-2.7;Kol. 1,25).

Azért, hogy megismertettessék, és hogy kijelentse, ismertté tegye, értésére adja, tudomására hozza most a mennybéli fejedelemségekkel, vagyis az égi helyeken lévő kormányzatokkal; fennhatóságokkal, és hatalmasságokkal az egyház, azaz: a kihívott gyülekezet, az eklézsia által az Istennek sokféle, és szerfölött sokrétű bölcsességét” (Eféz 3,10)

Hódolat a világ világossága előtt

Úr Jézus!

„Akik téged szeretnek, tündököljenek mint a kelő nap az ő erejében! ” (Bír. 5,31)

Hálaadás

Köszönöm Istenem, hogy az én testemet a Te kezeid formálták (Jób 10,8.),

bőrrel és hússal Te ruháztál fel, csontokkal és inakkal Te fedeztél be engem.

(Jób 10,11.)

Eleanor Roosevelt: Az emberről.

Az ember: szintézis; a végtelenség és a végesség, az időbeliség és az örökkévalóság, a szabadság és a szükségszerűség szintézise.

Pintér Béla és a Csemeték Szeretet Öröm és Boldogság

Cseri Kálmán: Reménységgel várjuk

Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Róm 8,25)

Ezt a szakaszt azzal kezdi az apostol, hogy a teremtett világ szenved, sóhajtozik és nyög. Miért? Mert Isten ránk bízta világát (a teremtést), hogy az ember művelje és őrizze, ehelyett azonban inkább kiraboljuk és tönkretesszük. Írtjuk az erdőket, ezzel mérhetetlen kárt okozva önmagunknak, pusztítjuk az állat- és növényvilágot, mérgezzük a vizet és a levegőt, közben nem tudunk gátat vetni az éhezésnek és betegségeknek, nem tudunk véget vetni a háborúknak... Ha csak ezt látjuk, minden okunk megvan a kétségbeesésre.

Isten gyermekei is szenvednek. Nekik is ugyanannyi bajt okoz mindez, mint másoknak, és ők még a mások nyomorúsága miatt is szenvednek, együtt sírnak a sírókkal. Nekik azonban van reménységük. Tudják, hogy ez a világ elmúlik, de Isten készíti az új teremtést. Annak a zsengéi ők maguk is. Isten már elkezdte nagy helyreállító munkáját, s megígérte, hogy mindent újjátesz majd. Isten nem mondott le az ellene fellázadt világról.

Aki az új teremtés reménységével él, aki várja a megígért jövőt, túllát a jelen nyomorúságain, készül Jézus Krisztus dicsőséges második eljövetelére, annak ez már a jelen szenvedései közt is nyugalmat, derűt, biztonságot ad.

Ezért Isten gyermekei nem csüggednek el, hanem helytállnak a jelen feladatai között. Igyekeznek enyhíteni a szenvedéseket, és segíteni másokat is, hogy lássanak túl a sok nyomorúságon, higgyenek Jézusban. Nem ők akarják megváltani a világot, hanem a világ Megváltójára irányítják a figyelmet, s az ő megváltottjaiként igyekeznek élni. Bizonyosak abban, hogy Isten minden ígérete teljesedni fog.

http://velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/0827_Remenyseggel_varjuk

Czegle Imre: A halálról

A halál rettenetessége nem a meghalás tényében van vagy annak külső kísérő jelenségeiben, a fájdalomban, amivel az jár, vagy abban a veszteségben, ami mindig velejárója. A halál azért rettenetes, mert bizonyos jele annak, hogy az ember nem tartozik Istenhez, hanem az őrdöghöz, akinek a halál is, mint életromboló, pusztító hatalom szolgál.

Spurgeon: ÍGÉRET SZERINT

Szánalmas dolog, ha bármelyikünk olyan, mint a szegény ember, aki vagyont örökölt, de semmit sem tudott róla, ezért tovább seperte az utcát, és fillérekért koldult. 

Az Úr Jézus követelése

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

A napfény a növénynek feladatot, erőt ad.
Lehetőségeket nyújt s kitölti azt. Életre hív, célokat tűz ki, hozzá segít.
Mindezzel szemben semmit sem kíván, csak ezt: élj velem.
Jézusnak is ez ez egy az összes követelése:
ÉLJ VELEM! 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Bízzál Jézusba, az Úrba!

Keresztény szemmel

Élet 10 év szexrabszolgaság után - Tajuan Mccarty

GOLGOTA - Rózsák

Isten az Ő Fiát Egyiptomból hívja ki, akkor és minden időben!

A gyermek Jézust kereső tudósok:

 „álomban meginttettek, vagyis utasítást, figyelmeztetést, kijelentést kaptak, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájukba, vagyis tartományukba, országukba.

Mikor pedig azok a mágusok; tudósok, csillagászok, bölcsek visszatérnek vala, ímé megjelenék az Úrnak angyala, hírvivő követe Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg én mondom néked. Mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket, hogy elveszítse, megölje, elpusztítsa őt.

Ő pedig fölkelvén még akkor éjszaka, vevé, és fogta a gyermeket és annak anyját éjjel, és Egyiptomba távozék, és Egyiptomba menekült, Egyiptomba húzódott vissza.

És ott vala egész a Heródes haláláig, vagyis Heródes élete végéig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Egyiptomból hívtam ki az én fiamat*

**És: „Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szólt” „Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat” (Mát. 1,22; Hós. 11,1)

Jóságod mély.

Erős váram vagy Uram!

Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, Őbenne bízom: az én paizsom, üdvösségem szarva, menedékem” (Zsolt. 18,3)

Imádság:

Istenem! Köszönöm, hogy van munkánk, hogy dolgozhatunk. Köszönöm az olykor közöttünk meglévő véleménykülönbségeket is. Ez soha nem baj, a kérdés inkább az, hogy előtted helyes módon kezeljük-e. Segíts ebben bennünket! Ámen

Ismét a házasságról

A házasságunk életünk fő műve kellene, hogy legyen.

(Ismeretlen)

A házasságról

Viseljétek el egymást szeretettel. (Efezus 4:2)

Hadd szóljak a házasságok hatodik konfliktusforrásáról, mely szerintem a munka. A munkával kapcsolatban két véglet van: van olyan ember, aki egyáltalán nem dolgozik, és az azért konfliktusforrás egy családban, és van olyan, akicsak dolgozni tud, aki soha nincs otthon, mert neki mindig dolgoznia kell(?). Valahol a kettő között van az az egészséges egyensúly, amit meg kellene találni minden házasságban.

         Szeretném leszögezni, hogy a konfliktusok önmagában nem jelentenek problémát egyetlen házasságban sem (vagy legalábbis nem kellene, hogy problémát jelentsenek). Hiszen a konfliktusok azért vannak, hogy az ember megoldja őket. Nincs emberi kapcsolat konfliktusok nélkül. Házasság sincs konfliktusok nélkül. Ahogyan szokták mondani: tányér és kanál csördülés nélkül nincs. Nem is kell magunkat azzal áltatni, hogy létezik konfliktus nélküli kapcsolat. Az a kérdés, hogy tudjuk-e, akarjuk-e keresni ezekre a megoldást? A jó megoldást, mely által épülhet a házasságban élő ember, a férj és a feleség egyaránt. A házasságokat nem a konfliktusok száma minősíti, hanem azoknak megoldása.

Ti hogy oldjátok meg a közöttetek lévő konfliktusokat? Istent is bele tudod vonni a nehéz helyzetekbe?

Uram jövök hozzád

BILL BURNS: A Prófétai Összehangolás Éve,

2012-ben Isten elkezdte kijelenteni az Ő isteni kormányzását azoknak a szívének, akik arra vágytak, hogy az Ő uralma alatt éljenek.

2013-ban az Úr elhozta az Ő rendjét azoknak az életébe, akik hajlandóak voltak az Ő uralma alatt élni. Az isteni rend meg lett szilárdítva az Ő népe között.

2014 arról lesz ismert, hogy ez lesz a Prófétai Összehangolás Éve. Ebben az időszakban az Úr Szelleme össze fogja hangolni az Ő népét az Ő céljaival. Ezt az összehangolást Istennek az egyénekre szabott céljainak (terveinek) a kijelentése fogja elhozni. Ezek a kijelentések álmok, látomások, prófétai üzenetek, jelek és csodák által fognak érkezni.

Oda kell állnunk, hogy vigyázva figyeljünk, hogy ne szalasszuk el az összehangolódásra adódó lehetőségeket. Amikor megérkezik Isten céljáról a kijelentés, akkor rendezve lesznek a soraitok, szellemi pozícióba lesztek állítva, hogy átmenjetek azon az ajtón, ami megnyílik számotokra.

Szellemi Ajtók fognak megnyílni ebben az időszakban, amelyek egy új szellemi tájra visznek be. A felemelkedés helye lesz - magasabban lesz, mint ahol valaha jártál - a céltudatosság helye.

Jelenések 3:8 "Tudom a te dolgaidat, ímé adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat; hogy kevés erőd van, és megtartottad az én beszédemet, és nem tagadtad meg az én nevemet."

Amint ez az ajtó megnyílik számotokra, és beléptek ebbe a szellemi környezetbe, megtaláljátok azt az ösvényt, ami a sorsotok beteljesüléséhez vezet.

Az Ösvény

Egy ideje láttam egy látomást erről az ösvényről, ami a szellemi megértésre vezet. Az ösvény egy hegyre vezetett föl, és az volt a neve, hogy az "Ősi Ösvény". Megértettem, hogy ez az az ösvény, amin a régi idők prófétái is jártak. Amint elkezded követni ezt az ösvényt, tisztábban fogod látni, amit az Úr mutat neked, és természetfölöttibb leszel, mint most.

Az ajtók meg fognak nyílni, az ösvények fel fognak tárulni ebben az időszakban, mert ez az isteni beteljesülés időszaka.

Ézsaiás 42:16  A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, amelyeket nem tudnak; előttük a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velük, és őket el nem hagyom.

Az Átváltozás Időszaka

Ez egy olyan idő lesz, amikor nagy kegyelem lesz azokon, akik követik az Úr által számukra készített ösvényt. Lesznek kijelölt helyek az ösvényen, amelyek Isten dicsőségének a gyulladási pontjai lesznek, ami átformálja őket.

2 Korinthus 3:18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk dicsőségről dicsőségre, az Úrnak Szellemétől.

Ez az átváltozás összehangol bennünket Krisztus értelmével (1 Korinthus 2:16). A gondolataink még krisztusibbak lesznek.

Róma 12:2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

A Helyreállítás Időszaka elkezdődött, és folytatódni fog 2014-ben is. Az első három hónap kulcsfontosságú lesz, amikor hinnünk kell a helyreállításban.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Joseph Prince: „Első osztályú” megigazultság

5,21 Mert Azt, Aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne. (2 Korinthus)

Vannak olyan keresztények, akik azt gondolják, munkálkodniuk kell azon, hogy még igazabbá váljanak. Ha pedig valamit elszúrnak, magukat „rugdossák”. Nem veszik észre, hogy ezáltal nem Isten igazságát keresik, hanem saját magukban akarnak megigazulni a törvény megtartása által.

A megigazulás nem a helyes viselkedésről szól. A megigazulás Isten ajándéka számunkra Jézus Krisztuson keresztül. Ha pedig ajándék, akkor nem tudjuk kiérdemelni azáltal, hogy megtartjuk a törvényt és jól viselkedünk. Csak elfogadni tudjuk!

Hogyan tudjuk elfogadni? A kereszten keresztül. Isten Jézust „Bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne.” Tehát mi Isten igazsága vagyunk Jézusban. Annyira igazak vagyunk, mint Jézus!

Néhányan azonban azt gondolják, hogy vannak, akik igazabbak és vannak, akik kevésbé igazak, mintha a megigazultságnak is külön osztályai lennének, mint a repülőgépeknek. Azt hiszik, vannak, akik turista osztályú igazsággal rendelkeznek, mások business kategóriájúval, és néhány kiválasztott pedig első osztályú igazsággal rendelkezik.

Ez teljes képtelenség! Amikor Isten Jézust adta értünk, akkor Ő vált a mi igazságunkká, Általa igazultunk meg. Így mi az Ő igazságával rendelkezünk. Ez azt jelenti, hogy Isten szemében száz százalékosan igazak vagyunk! Első osztályú igazságunk van, nem kevesebb!

Most lehet, hogy azt mondod: „Nem értem! Hogy lehetnék igaz, ha rosszat cselekedtem?” Csak gondolj bele: Jézus, aki nem ismert bűnt, bűnné lett értünk. Jézus, aki nem ismerte a bűnt, nem vétkezett, és Benne sem volt bűn, a kereszten magára vette a bűneinket, és bűnné lett értünk.

Ugyanígy mi, akik bűnösök voltunk, nem ismertük az igazságot, nem cselekedtük az igazságot, és bennünk sem volt igazság, a keresztnél befogadtuk az Ő igazságát, és Isten igazságává lettünk Jézus Krisztusban.

A kereszten isteni csere ment végbe. Jézus felvette a mi helyünket, hogy mi elfoglalhassuk az Ő helyét. Nem azt érdemelte, hogy bűnné legyen, de mégis azzá lett értünk. Mi nem érdemeljük meg, hogy igazzá legyünk, de mégis megigazultunk, mert befogadtuk az Ő igazságát. Ez aztán a jó hír! És milyen csodálatos kegyelem!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/142-elso-osztalyu-megigazultsag.html

Milyen a szeretet?

„ Az isteni szeretet türelmes és jóságos. Ez a szeretet nem féltékeny, nem irigy, nem dicsekszik, nem büszke, nem viselkedik gorombán, nem önző, nem gurul méregbe, nem tartja számon, ha valaki rosszat tesz, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül a többiekkel az igazságnak. Az isteni szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél, mindenben kitart.” (Egyszerű fordítás)

Korinthusbeliekhez írt 1. levél 13:4-7

Fabiny Tamás:

A szeretet himnuszának mai tolmácsolása

Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy „van egy álmom”, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.

Ha futurológusként, a jövő mérnökeként vagy csalhatatlan közvélemény- kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok, mint egy összelapított üres kólásdoboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.

Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincsen bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.

Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.

Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üresbelű hagyma.

Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, rongyosra olvasom bibliámat és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet jelentéktelen, mint amikor valaki szamárháton vonul be a városba.

A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.

A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.

A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: „szomjúhozom”.

A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.

A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.

A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálja elgurult drachmáját.

Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mező liliomaival és az ég madaraival.

Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.

A szeretet soha el nem múlik. Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság.

Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.

Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit.

Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben.

Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.

A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.

A szeretet nélküli igazság: kemény.

A szeretet nélküli okosság: gőgös.

A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.

A szeretet nélküli rend: kicsinyes.

A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.

A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.

A szeretet nélküli adakozás: képmutató.

A szeretet nélküli vallásosság: bigott.

A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.

A szeretet nélküli remény: fanatikus.

A szeretet nélküli élet: értelmetlen.

Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig legnagyobb: Jézus.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/milyen-szeretet.html

Képmutató őszinteség 1.

 Jorsits Attila, 2013. december 09.

Ami a szívemen, az a számon – mondja sok, önmagát őszintének tartó ember. Az őszinteség valóban csak ennyit jelent?

Az elmúlt időben nem egy olyan írásba botlottam az interneten, ami a keresztények, a kereszténység őszintétlenségéről, képmutatásáról szólt. Mi tagadás, ez létező probléma, és nem is új keletű; az Újszövetségben maga Jézus is elítéli a képmutatást:

“Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.” (Mt 23,27-28)

A fent említett kritikák olvasása közben – amelyek nem egy esetben szintén keresztények tollából származtak – azonban néha úgy éreztem, hogy keverjük a szezont a fazonnal, mert ez a kérdés egy keresztény életében nem is annyira egyszerű.

Ki a képmutató? Az, aki egész életében, vagy akár egyes élethelyzetekben valós hite, gondolkodása, értékrendje ellencselekszik. Az ilyen esetek mögött általában valamilyen személyes érdek húzódik meg, vagyis az adott személynek megéri a képmutatás. Jézus is ebben az értelemben beszél a képmutatásról, ugyanis az egyfajta őszintétlenség, tehát hazugság. Ez egyértelmű és világos helyzet. A félreértés nem is itt van, hanem a továbbiakban.

Az őszinteség kérdését napjainkban eléggé egyoldalúan közelítjük meg. Őszinteségnek nevezzük azt, amikor aszerint az indulat, gondolat szerint szólunk, cselekszünk, ami épp bennünk van.Azt gondolom, mindenki érzi, hogy ez így egy kicsit problémás.Hiszen, ha minden esetben az ilyen őszinteség lenne a helyes út, akkor nem kellenének isteni és földi törvények. Mindannyian tapasztaltuk már annak az áldását, amikor egy-egy helyzetbennem engedtünk szabad folyást mindannak, ami bennünk valójában munkálkodott… Az ilyen helyzetekben a képmutatásbűnébe estünk volna? Sok ami a szívemen, az a számon-ember magyarázza szeretetlenségét ilyen indoklással. Ezzel el is érkeztünk a probléma gyökeréhez. Ami a szívemen, az a számon.Rendben, de miért ez van a szíveden? Ez a szomorú kérdés.

Mindenekelőtt vegyük komolyan, hogy a bűn a legnagyobb őszintétlenség. Eredetileg nem tartozott az ember természetéhez,ezért nem is tekinthetünk rá annak részeként. Mindannyiunkban ott van és kiirthatatlanul munkálkodik, ám ez nem jelenti azt, hogyazonosulnunk kell vele. Jézus nem csak megparancsolja a bűn elleni harcot, hanem erőt is ad hozzá. A hívő ember ezért már tud nem vétkezni. Nem mindig, nem tökéletesen, de Jézus segítségévelképes erre.

Mit is jelent ez az őszinteség összefüggésében? Képessé válik nem a bűn szerint cselekedni, vagyis többé már nem a bűn lesz azőszinte cselekedete. Mert enélkül az őszinteség sem más, mintképmutatás, mert az addig valójában nem az embernek, hanem az ember bűnének a megnyilvánulása. Amíg valakit egyedül a bűnei vezérelnek, addig esélye sincs őszintének lenni. Ilyen értelemben a bűn a legnagyobb képmutatás. (Folyt. köv.)

http://www.teologiablog.hu/kepmutato-oszinteseg-1/

Képmutató őszinteség 2.

 Jorsits Attila, 2013. december 16.

Nagy a keresztények felelőssége és szerepe abban, hogy mit gondol a „világ” Istenről vagy az egyházról. De hogyan ítéljük meg azt, amikor egyszerűen képmutatóknak tartanak minket? Legyünk tisztában vele, hogy mit (és mit nem) jelent a képmutatás!

Az előző részben megállapítottuk, hogy az őszinteség nem egyszerű kérdés. Ugyanis mindaddig, amíg valaki bármilyen külső befolyás hatására cselekszik, addig az a tett nem mondható őszintének, hiszen a rákényszerített vagy manipulált cselekedet valójában nem a sajátja. Isten ezt nagyon jól megkülönbözteti azzal, hogy gyűlöli a bűnt, de a bűn által befolyásolt, bűnt cselekvőembert mégis szereti. Tudja, hogy az a bűn, amit az ember tesz, alapból nem az ember őszinte cselekedete, hiszen a bűn kényszerealatt cselekszik. (Baj akkor van, amikor az ember már ténylegesen azonosul a bűnével, de ez egy másik téma.) Jézus ez alól a kényszer alól szabadítja fel az embert, így lehetővé teszi számára, hogyellenálljon a bűnnek, és végre tudjon őszintén cselekedni. Ezért nevezem képmutató őszinteségnek azt, amikor valaki őszinteség címén nem tesz mást, mint szabad folyást enged bűnös indulatainak.

A fentiek szerint tehát nem kell mást tenni, mint hinni Jézusban, és akkor az ember őszintévé válik? Sajnos a helyzet nem ennyire egyszerű. Pál apostol több helyen is felveti ezt a témát, amiből láthatjuk, hogy még egy ilyen komolyan odaszánt ember életében sem megy ez olyan könnyen:

“Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek. Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn.” (Róm 7,14-20)

A hívő ember ezzel küzd egy életen át. Tehát, ha valaki olyan keresztényeket akar találni, akik képesek tökéletesen aszerint élni, amit hisznek, akkor csalódnia kell, mert ilyenek nincsenek. Nem a keresztények a megtestesítői a kereszténységnek, hanem Krisztus, ezt ne felejtsük el. Minden hívő keresztény – Pál apostolhoz hasonlóan – küzd ezzel a kettősséggel, de ez a küzdelem még mindig jobb, mint megadni magunkat a bűn személyiségünket, egyéniségünket, életünket uniformizáló és pusztító erejének.

Mit jelent ez a képmutatás összefüggésében? Az Újszövetségben a képmutató (hüpokritész) személy mindig olyan valaki, aki valami olyan tökéletességet akar felmutatni, ami valójában nem igaz rá, az életére. Azt az embert értjük alatta, aki egészében vagy bizonyos cselekedeteiben csak megjátssza a szentet. Az igazi képmutató tehát szentnek látszik, miközben nem az, a valóban hívő ember viszont sokszor bűnösnek látszik, miközben szent. Az elsőnek az oka valamilyen érdek, a másodiknak a forrása valamilyengyengeség. Ez hatalmas különbség!

Amikor Isten valóságos emberré lett Jézusban, többek között azt is megmutatta, elénk élte, hogy milyen lenne az ember, haalaptermészete nem lenne átitatva a bűnnel. Jézus parancsolatainak egy része gyakorlatilag ennek a megvalósításáról szólnak. Szeress, bocsáss meg, segíts, legyél önzetlen stb. – mert a bűntelen ember alaptermészete ilyen. Egy hívő keresztény Isten igéje szerint átgondolt tette pontosan ezért nem képmutatás. Ugyanis egyedül így élheti át, hogy milyen valójában az a természet, egyéniség, személyiség, amelyet Isten eredetileg teremtett neki; mert csak így képes valódi, emberi természete szerint cselekedni.

Teljes bűnbocsánat 328. rész

KEDVES ÉNEKEIM, VERSEIM

Ige: Pál apostol vallástétele az apostoli elhívásról, és feladatról,

példaként minden korban élő apostol számára

 „Pál, Jézus Krisztusnak, a Felkentnek szolgája, vagyis rabszolgája, aki Urának, Jézus Krisztusnak tulajdona. Elhívott, és meghívott apostol, vagyis az Úr Jézus által kinevezett követ, elválasztva, és külön választva a világi, tisztátalan, szentségtelen dolgoktól. Isten Evangéliumának, azaz: Örömhírének, győzelmi hírének, a győzelmes hadvezérről szóló jó hírnek hirdetésére és prédikálására*(Róm 1,1)

*És azért: „Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok, vagyis a nemzetek között, munkálkodván az Isten evangéliumában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Szellem által megszentelt.

[Más fordítás: Hogy amikor az örömüzenet papi szolgálatát végzem, én a Krisztus Jézusnak a nemzetek közé kirendelt áldozó papja vagyok; hogy a pogány népek a Szent Szellemtől megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek]” (Róm. 15,16).

Az Úr Jézussal való találkozása pedig így történt: Amikor Damaszkuszba tartott, hogy ott is üldözze a Krisztus népét, itt találkozott a feltámadott Úrral. „És amint méne, lőn, hogy közelgete Damaskushoz, és nagy hirtelenséggel mennyei fény sugárzá őt körül, és villant fel körülötte a mennyből. És ő leesvén a földre, halla szózatot, és egy hang így szólt hozzá, mely ezt mondja vala néki: Saul, Saul, mit kergetsz, és miért üldözöl engem? És monda: Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: Én vagyok Jézus, akit te kergetsz, és üldözöl: nehéz néked az ösztöke ellen rugódoznod. Remegve és ámulva monda: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Az Úr pedig monda néki: Kelj fel és menj be a városba, és majd megmondják néked, mit kell cselekedned. A vele utazó férfiak pedig némán, és szótlanul álltak, hallva ugyan a szót, vagyis a hangot, de senkit sem látva. Felkele azonban Saulus a földről, de mikor felnyitá szemeit, senkit sem láta, sőt egyáltalán nem látott), azért kézen fogva vezeték be őt Damaszkuszba. És három napig nem látott, és nem evett és nem ivott” (Csel. 9,3-9).

Az Úr pedig egy Anániás nevű tanítványát küldte Saulushoz, így szólva hozzá: „…Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel  fiai előtt. Anániás pedig elment, és bement abba a házba; rátette kezét, és ezt mondta: „Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, és azért küldött, hogy újra láss, és megtelj Szent Szellemmel. És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott; azután felkelt, és bemerítkezett, majd miután evett, erőre kapott. Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítványokkal, és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban Jézusról, hogy ő az Isten Fia” (Csel. 9,15.17-20)

Szívemben él a dal.

Joyce Meyer: A szád is megtért?

Ha Krisztus él a szívedben,

„Nem fogsz hamisan tanúskodni felebarátod ellen!” (2Móz. 20,16)

Spurgeon: Az ember…

Minden ember sírva születik, de nem minden ember zúgolódik. Sokan állandóan panaszkodnak és csalódottan halnak meg. Ezek az emberek elrágcsálják a keserű tablettát, pedig ha egy-két korty vízzel és egy kis türelemmel nyelnék le, nem éreznék a keserűségét.

Az ilyen emberek a más terhét könnyűnek találják, de a saját terhüket olyan nehéznek, mint az ólmot. Ők azok, akik mindig rossz bánásmódban részesülnek. Senki tyúkszemére nem taposnak oly gyakran, mint az övékre. A hó legsűrűbben az ő ajtajuk elé hull, a vihar legerősebben az ő ablakuk előtt tombol.

A valóság az, hogy mindez csak képzelet. Ők is boldogok lennének, ha ezt belátnák. Egy csipetnyi a megelégedés füvéből olyan ízt ad a legegyszerűbb levesnek is, mint a legfinomabb királyi éteknek.

Ravasznak lenni nem negatív jellemvonás

 „Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai.” Lukács 16:8

Különbség van aközött, hogy szent módon bánsz a pénzeddel, vagy naivan. Ha nekem nem hiszel, akkor figyeld meg Jézust.

Emlékszel Jézus hamis sáfárról szóló példázatára? A gyakran félreértelmezett történet középpontjában egy férfi áll, akit éppen kirúgtak állásából, mert a főnöke pénzének rossz sáfára volt. Tudva, hogy hamarosan elbocsájtják, a sáfár kitalál egy tervet, mely szerint barátságot épít azokkal, akik a főnök pénzével tartoznak, úgy, hogy csökkenti a tartozásukat. Ezáltal lesznek segítő barátai, amikor elveszíti a munkáját.

Ez a példázat nagyon sok igazságot  mond el. A következendő 4 nap folyamán 4 pénzzel kapcsolatos alapelvet fogunk megnézni, amelyekről Jézus ebben a példázatban  tanít.

Először a ravaszság alapelvéről tanít. Ez talán nem tűnik tisztességesnek, de Jézus igazából megdicséri a férfit éles elméjűségért. Jézus ezt mondja: „Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai.” Luk 16:8

Hajlamosak vagyunk a ravaszságra, mint negatív jellemvonásra gondolni.  Pedig nem az. Azt is jelenti, hogy bölcsnek lenni. Isten azt akarja, hogy bölcsek legyünk mindazzal, amit nekünk adott.

Mit jelent pontosan a ravaszság a sáfár cselekedeteiben?

·         A sáfár realisztikus módon cselekedett. Ismerte a korlátait. Nem tudott árkot ásni, és túl büszke volt ahhoz, hogy kolduljon. A reális látásmódot gyakran leszólják keresztény körökben.  Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha reálisan látjuk saját helyzetünket, akkor nem nyilvánítjuk ki, hogy van hitünk.

Pedig a hit és a reális látás nagyon jól működik együtt. Olyannak kell látnunk az élethelyzetünket, amilyen valójában, és közben folytatni az imádkozást, hogy Isten tegyen csodát.   Ha épp nincs munkád, és pénzre van szükséged, akkor ne csak várd hátradőlve, hogy Isten pénzt dob a postaládádba. Foglalkozz a helyzettel reálisan (más szóval, keress munkát), de folytasd az imádkozást, hogy Isten tegyen csodát.

·         A sáfár gyorsan cselekedett.  A sáfár azonnal meg is tette, amit gondolt.  Az éles elméjűség legnagyobb ellensége a halogatás. Abban a pillanatban, amikor Isten egy ötletet ad neked, vizsgáld meg a Biblia alapján, és beszéld meg más keresztényekkel. Aztán valósítsd meg.

Összefoglalva, a sáfár mindenét, amije volt, saját előnyére használta fel. Isten azt szeretné, hogy mi is így tegyünk. Okkal adta nekünk mindazt, amink van: azért, hogy tegyük jobbá a világot, és olyan dolgokat tegyünk, amelyek Őt dicsérik.  Bölcsnek kell lennünk ahhoz, hogy ezen a téren  hatékonyak legyünk.

 (Daily Hope by Rick Warren, 2012. január 16.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/01/23/ravasznak_lenni_nem_negativ_jellemvonas

Ne várj a tökéletes körülményekre! (1)

„Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet." (Prédikátor 11:4)

Túl sokan vannak közülünk, akik csak várakoznak a kikötõben. Szeretnénk, hogy a hajó megfelelõ legyen, a hajóhíd tökéletesen legyen illesztve, az idõjárás jó legyen, sõt díszes meghívót várunk, mielõtt hajlandóak lennénk elindulni.

Azonban a feltételek sosem lesznek tökéletesek! Az álmok nem fognak felénk jönni, nekünk kell elindulnunk feléjük. Valaki így írt errõl: „Ideje abbahagyni, hogy mindig várjunk valamire: tökéletességre, ösztönzésre, engedélyre, biztatásra, valaki más megváltozására, a megfelelõ személy elérkezésére, arra hogy a gyerekek kirepüljenek, kormányváltásra, kockázatmentes életre, arra, hogy felfedezzenek, világos útmutatásokra, nagyobb önbizalomra vagy a fájdalom elmúltára.

Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Ilyet még sose csináltunk azelõtt«, mondd ezt: »Miénk a lehetõség, hogy elsõnek megtegyük«! Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Nincsenek megfelelõ forrásaink«, mondd: »Szükséghelyzetekbõl születnek a nagy találmányok«! Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Nincs rá elég idõ«, mondd: »Változtatunk a munkamódszereinken«! Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Ezt már próbáltuk«, mondd: »Tanultunk a tapasztalatokból«! Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Nincs megfelelõ szakértelmünk«, mondd: »Keressünk kapcsolatot olyanokkal, akiknek van«! Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Terjesztõinknek és vásárlóinknak nem fog tetszeni«, mondd ezt: »Mutassunk rá nekik a lehetõségekre!«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Nincs rá pénzünk«, mondd ezt: »Talán valahol le tudunk faragni a költségeken«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Nincs elég emberünk«, mondd ezt: »Kevesen vagyunk, de jó csapat vagyunk«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Sosem lesz jobb«, mondd ezt: »Megpróbáljuk még egyszer«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Bajlódjon vele valaki más«, mondd ezt: »Kész vagyok valami újat tanulni«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Ez nem az én dolgom«, mondd ezt: »Örömmel vállalom a felelõsséget«. Ahelyett, hogy ezt mondanád: »Erre én nem vagyok képes«, mondd ezt: »Isten kegyelmébõl meg tudom tenni!«.”

http://maiige.hu/

C. H. Spurgeon: Csodálatos kezesség

"Megerősítlek..." (Ézs 41,10).

Ha szolgálnunk vagy szenvednünk kell, összeszedjük minden erőnket, mégis úgy találjuk, hogy ez kevesebb, mint gondoltuk, és kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne. De amíg olyan ígéretünk van, mint ez a fenti Ige, amelyre valóban építhetünk, ne csüggedjünk, mert ez biztosít minket arról, hogy megkapjuk mindazt, amire szükségünk van. Isten ereje kimeríthetetlen; és ezt az erőt velünk is közölheti; és megígérte, hogy közölni is fogja. Lelkünk tápláléka, szívünk gyógyítója szeretne lenni, és így akar erőt adni nekünk. Kimondhatatlan, mennyi erőt tud adni Isten az embernek. Ha megkapjuk ezt az erőt, emberi gyöngeségünk nem akadály többé.

Emlékszünk még életünknek munkákkal és próbatételekkel terhes időszakaira, amikor olyan rendkívüli erőt nyertünk, hogy magunk is álmélkodtunk rajta? Veszély közepette tudtunk nyugodtak lenni, gyászban elcsöndesedni, rágalmazások tüzében is megállni, betegséget békén tűrni. Valóban úgy van az, hogy amikor váratlan próbatételek érnek bennünket, Isten különösen nagy erőt ad elhordozásához. Szinte kilépünk gyarló önmagunkból. A gyávák bátrak lesznek, a balgáknak bölcsesség adatik, a hallgatagok abban az órában megkapják, hogy mit kell mondjanak. Tulajdon gyöngeségem megrémít, de Isten ígérete felbátorít.

"Uram, erősíts meg engem a te ígéreted szerint!) (Zsolt 119,25).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Még többet tőled

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

2014-re:

Ez az év arról fog szólni, hogy vagy sikeres leszel, vagy összetörsz. Minden eszközöd megvan arra, hogy sikeres legyél, de ha ellustulsz, vagy megmakacsolod magad, akkor összetört leszel, és megalázott. Egy centit sem fogsz tudni előre haladni, ha nem vagy hajlandó elengedni a múltat, és olyan dolgokhoz ragaszkodsz, amiknek már semmi közük ahhoz, ahol most tartasz. Ki lesz provokálva, hogy tovább haladj, de a kezdő lépést neked kell megtenned, hit által. Ez rajtad múlik; az akaratod létfontosságú szerepet tölt be abban, hogy mit hozol ki ebből az időszakból.

Ha úgy döntesz, hogy továbblépsz, akkor bőséges kegyelem vár rád, hogy képessé tegyen erre, a folyamat során. A múltban megtapasztalt nehézségek lassanként elmosódtak, a reménységed és a hited fundamentumán. De ez az időszak a helyreállítás ideje is lehet, és a Bennem való hited és bizalmad újjáépítésének az ideje, mondja az Úr. Mindez csak attól függ, hogy mire koncentrálsz.

A régi ciklus lezárult, és egy új ciklus kezdődik. Olyan lesz, mint egy tiszta, üres papírlap, ami készen áll arra, hogy ráírd a sorsodat. Azzal, hogy a szívedet és a lelkedet összehangolva tartod az Én igazságos céljaimmal, egy olyan sorsot írsz, ami a Velem való szoros, bensőséges kapcsolatról szól. Viszont őrizned kell magadat, hogy ne szennyezzen be a test és a világ.

Tartsd fenn magadban az isteni rendet, és maradj meg a Szellemem sodrásában, ha azt akarod, hogy szellemi éleslátásod legyen. Annak az ideje van, amikor az éleslátásod ismét egy hatalmasat tud előre lépni, ha időt fordítasz a gyakorlására. A szellemi növekedés és a tisztánlátás a napirended részévé fog válni, ahogy folyamatosan keresed az arcomat.

Leleplezem benned azokat a helyeket, ahol vallásos ellaposodás alakult ki benned. Ahhoz, hogy elkerüld a külsődleges, erőtlen vallásos gyakorlatok csapdáját, fel kell ismerned az állapotodat, és hit által át kell lépned a Velem való belső kommunikáció területére a Szellemben. A növekedés az élet jele, a stagnálás pedig a halál jele. Legyél eleven, és élj Bennem, mondja az Úr. Gyere Hozzám, és engedd, hogy új életre keltselek!

2 Korinthus 3:16 Mindazáltal, amikor valaki az Úrhoz fordul, a lepel eltűnik.

http://gyurinaploja.blogspot.com

A MEGBOCSÁTÁS

Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket. Márk 11,26.

— Hagin testvér — szólított meg egy hölgy —, űzd ki ezt a meg nem bocsátó szellemet belőlem. Van egy asszony itt a gyülekezetben, akinek nem tudok megbocsátani. Úgy látszik, nem vagyok képes a megbocsátásra.

Mire én: — Előfordul, hogy meg kell bocsátanod a férjednek?

— Hogyne, van úgy, hogy meg kell bocsátanom neki, és olykor ő bocsát meg nekem.

— Ha jól értettem, azt mondtad, nem vagy képes a megbocsátásra.

Nevetett: — Szóval meg tudok bocsátani, igaz?

— Hát persze — mondtam —, ha meg tudsz bocsátani az egyiknek, meg tudsz bocsátani a másiknak is. Megértette, és azt felelte rá:

— Én képes vagyok megbocsátani, és meg is teszem. Ennyi az egész!

Ez éppen ilyen egyszerű. Ne tedd bonyolulttá a megbocsátást. Jézus azt mondta: „Mikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg.” Ez azt jelenti, hogy meg tudunk bocsátani. Jézus nem kért tőlünk olyasmit, amit ne lennénk képesek megtenni.

Megvallás: Én meg tudok bocsátani. Gyors vagyok a megbocsátásra. És az én Atyám is megbocsát nekem a Mennyben.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Reinhard Bonnke: Szeretem őket!

Mikor zongorázok, nem azért teszem, hogy bebizonyítsam, vannak ujjaim. Persze vannak ujjaim, de azért zongorázok, mert szeretem a zenét. Jézus nem azért teszi szabaddá a lesújtottakat, és nem azért gyógyítja meg a betegeket, hogy bármit bebizonyitson. AZÉRT TESZI, MERT SZERET MINKET! 

A Biblia

Lisa Szanyel

"A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." 2Timoteus 3:16-17.

Nem vagyok egyedül!

Lydia magazin

Vers a Lydia magazin 27. számából
f: photospirit

Miért lehet merész hited 327. rész

JÉZUS.wmv