Sokan gondolják, hogy nem keményítenék meg soha a szívüket Isten felé. Az igazság az, hogy valószínűleg megtetted, csak nem annak nevezted. Ó, én soha nem lázadnék Isten ellen. Követtél-e már el valaha bűnt? Ha igen, akkor ez megtörtént. A bűn azt jelenti, hogy megtagadod, amit Isten mondott,
nem azt teszed, amit Isten mondott. Tudjuk igazából, hogy ez így van, de ez a probléma akkor is, amikor az emberek nem jutnak el arra a helyre, amit Isten tervezett a számukra. Nem azért, mert Isten akaratát olyan nehéz lenne megtalálni, nem azért, mert Isten el akarná rejteni előlünk. Hanem azért, mert az emberek hajlanak erre az ocsmány, ördögi dologra. Erről fogunk beszélni ma este, mert ez fontos, sőt életbevágó.
Oda akarunk eljutni, hogy képes leszel magadban meghatározni, hogy felfigyelsz a
lázadásra saját magadban is. Mert, ha ezt nem vagy hajlandó megtenni, akkor csak játszadozol. Azt se gondold magadban, hogy bárcsak ez meg ez itt lenne, hogy hallhatná ezt az üzenetet. Az Úr tudta, hogy ki lesz itt ezen az alkalmon, nem? És te vagy itt, és én vagyok itt. Ez a
te hústested része, és az én hústestem része, és ha nem foglalkozunk vele, akkor tönkretesz minket. Ha nem uralod, és nem tartod kordában, akkor megront, tönkre tesz. Még Pál apostol is, aki kapta azt a rengeteg kijelentést, és akit Isten olyan hatalmas módon használt, ő is azt mondta:
alávetem a testemet, megsanyargatom. És nem egyszer, hanem
állandó jelleggel ezt teszi, nehogy – úgymond – méltatlanná legyek, miközben másoknak prédikálok.
Nekünk prédikátoroknak pedig meg kell értenünk, hogy minket Isten arra kent fel, hogy tanítsuk és prédikáljuk ezeket, de nincs felkenetésünk arra, hogy ezt éljük. Nekünk is ugyanúgy élnünk kell ezt, mint mindenki másnak. Sokszor, amikor látnak egy prédikátort, aki elvéti, azt kérdezik, hogy történhetett ez meg vele? Az én kérdésem az, hogy veled hogyan történhetett meg. A legnagyobb probléma a szolgálókkal az, hogy ők ugyanolyan emberek, mint te. Bármelyik prédikátor, én magam, bármikor megnyílhatnék a
hústestnek. Például ahelyett, hogy ma este idejöttem volna, mondhattam volna azt is, hogy ma én nem megyek a gyülekezetbe, inkább jól leiszom magam, jól belövöm magam valami droggal, vagy ezt teszem és azt teszem.
Megtehettem volna, mert van szabad akaratom, ugye? De nem fogok bedőlni az ördögnek. Az ördög egy nagyon szép képet fest le neked, de nem mutatja meg a következő oldalt. Ó, nagyon szép plakátot fest neked le, és azt mondja, hogy te vagy a nagyfiú. Két gyönyörű nő van egyik oldaladról meg a másik oldaladról, a nyakadban lóg az aranylánc, partizol, te vagy aztán a nagymenő, az életed a partizás, tele vagy pénzzel, … de nem mutatja meg neked a következő oldalt. Nem mutatja meg neked azt, hogy amikor elfogy a pénzed akkor a barátaid is elfogynak.
Nem mutatja meg neked a magányt, hogy ott fekszel a kórházban egyedül, nincsenek barátaid, nincsen családod, és gyógyíthatatlan betegséged van. Az ördög nem mutatja soha ezt a részt. De az Úr
áldása tesz téged
gazdaggá, és nem gyarapít a fáradalom. Az angolban úgy van ez, hogy:
Nem tesz hozzá szomorúságot. Tehát nem jár ezzel az áldással, ezzel a gazdagsággal szomorúság. Minden jó ebből, minden áldás.
KÍSÉRTÉS
Meg kell tanulnod, hogy az ördög szórakozik veled és megkísért. Még Isten legszentebb szentjét is. Volt úgy velük is, hogy jöttek hozzánk ilyen gondolatok, nem éppen a legszentebb gondolatok, esetleg mocskos gondolatok. De ez nem azt jelenti, hogy valami bűnt követtél el. Mert Jézus megkísértetett, de
nem adta át magát a kísértésnek.
Ha azonban valami vonz téged, édesget vagy megkísért, ez még nem azt jelenti, hogy ott ücsöröghetsz egész nap és fantáziálgathatsz, forgatod az elmédben ezeket a gondolatokat. Mert ha ezt teszed, akkor bizony elvétetted, és átadtad magad azoknak a gondolatoknak. És ha folytonosan ezeken időzöl, akkor előbb vagy utóbb meg is teszed. Hogyha elég hosszú ideig
időzöl valamin, akkor előbb vagy utóbb
megteszed.
Néhány évvel ezelőtt hallottam valamit. Valaki fönt volt egy felhőkarcolónak a tetején, az egyik barátja fölvitte, hogy lássa onnan a kilátást. Nem tudom hány emeletes volt az épület, de egy kicsi balkon volt ott, kilépett rá, és mesélte, hogy letekintve igen picinek tűntek az autók és az emberek is. Ott állt és nézett lefelé, és jött hozzá a gondolat, csak úgy a derült égből: miért nem ugrasz le? Ő erre azt válaszolta: Ugorj le te, én nem vagyok tökkelütött. Amikor ezt hallottam, azt gondoltam, ez nagyszerű; ő felismerte a
forrását ennek a gondolatnak.
Ez a gondolat nem a bensejéből jött, hanem a külső világból. Áldott legyen a szívük, olyan sok keresztény nem érti ezt. – Ó, miért gondolkozok én arról, hogy leugrok innen? És az ördög azt mondja, hogy azért, mert öngyilkos akarsz lenni. – Én nem, vagy igen, tényleg hajlamos vagyok öngyilkosságra? – Ó, az öngyilkosság szelleme van benned, – mondja az ördög. – Ó, nem gondoltam, hogy tényleg ez lenne a problémám. De hát arról gondolkozol, hogy leugrasz, nem? – Igen, úgy gondolom. – Akkor ezt minek hívnád? – Ó, Uram öngyilkos hajlamok vannak bennem.
Látod, miről beszélek? Olyan sok keresztényt ilyen könnyen
rászed az ördög. Jön a gondolat, hogy ó, homoszexuális vagyok, ó bizony leszbikus vagyok, ó házasságtörő vagyok, tolvaj vagyok. Nem. Amikor jön hozzád ilyen gondolat, jön hozzád egy érzés, vagy egy javaslat, akkor mit teszel?
Lerontodezeket a magaslatokat, minden magaslatot, ami Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtesz minden gondolatot, m i n d e n gondolatot. És mit mondasz, amikor jön egy ilyen gondolat? – Te csináld, én nem vagyok ostoba!
Annyi problémától megszabadít, ha ezt tudod! Azt mondod ilyenkor: Ez nem a bensőmből jön, ez nem a Szent Szellemtől van. Mert a lelked ellenségétől jön, kívülről. És nem kell magadat kárhoztatnod. Nem te produkáltad ezt a gondolatot. És hogyha ezerszer jön hozzád egy nap, akkor ezerszer azt mondod, hogy: NEM! És ha 98-szor nemet mondasz és 99-ikre meg igent mondasz, mert az ördög arra számít, hogy jól kifáraszt és egyszer csak beadod a derekadat?
Mindegyikünket megkísértette már az ördög, Jézust is megkísértette. Az életünk minden területén, ugyanúgy ahogy Jézust is. De Jézus nem követett el bűnt,
nem nyílt meg neki. És ez bizonyítja számunkra, hogy nekünk sem kell. Voltak, akik ültek velem szemben és siránkoztak, valakivel viszonyt folytattak vagy akármi, és azt mondták: ó, Keith testvér ez a dolog egyszerűen hatalmasabb volt mindkettőnknél, egyszer csak ráeszméltem arra, hogy már megtörtént. Ezt nem veszem be, se ma, se holnap. Miért?
Mit mond a Biblia? Azt írja, hogy:
nem egyéb mint emberi kísértés esett rajtatok, de hű az Isten, Aki nem hagyja, hogy azon felül legyetek megkísértve, mint amit elszenvedhettek. Tehát Isten soha nem fogja megengedni, hogy hozzád olyan kísértés jöjjön, ami teljesen leural. Soha nem engedi meg. Tehát, ha jön a kísértés, akkor tudod, hogy
ellene tudsz állni. Nem kell beadnod a derekadat. Az ördög azt mondja neked: elég gyenge vagy, nem tudsz megállni, és te azt mondod, hogy fogd be, ördög.
Hogyha túl nagy dolog lenne ez nekem, akkor nem lenne itt:
Nagyobb Ő, Aki bennem van, mint az, aki ebben a világban van. Nem engedem meg, hogy az ördög kihúzzon erről a helyről, hanem bekerülök az áldásom helyére, és ott is maradok. Nem engedem meg a bűnnek, sem a kísértésnek, hogy kihúzzanak engem erről a helyről. Nem!
A
Zsidó 3-mal kezdtük, és most fejezzük is be a
7-essel.
Annakokáért, amint a Szent Szellem mondja, ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket. Meg ne keményítsétek a ti szíveteket. (Még egyszer):
Meg ne keményítsétek a ti szíveteket. Azért hangsúlyozom ki ennyire, mert az emberek így
vétik el. Így lépnek ki arról a helyről, amit Isten eltervezett a számukra. Azért mert
keménnyé válnak,
taníthatatlanná válnak, és
lázadók, engedetlenek. Saját magadat egy olyan helyre juttatod el, ahol Isten nem tud neked segíteni. Tudom, hogy ez egy nagyon erős állítás, de ezt így is értem, és igenis ezt mondtam. Isten ugyanis soha nem fogja felülírni a te akaratodat, soha nem fog kényszeríteni, hogy valamit megtégy.
Ezért, ha te megkeményíted magadat Istennel szemben és engedetlen vagy, lázadsz, akkor Isten nem tud téged segíteni. Nem arról van szó, hogy ne lenne elég erős ahhoz, hogy neked segítsen, hanem arról, hogy
jogszerűen képtelen neked segíteni. És amikor olyan helyen vagy, ahol Isten nem tud rajtad segíteni, akkor nagyon
rossz helyen vagy. Isten nem fog téged rávenni, hogy engedelmeskedj, nem fog kényszeríteni. De ez egy olyan hely, ahol
elvétjük Isten akaratát.
Miért? Mert nem vagyunk
hajlandók meghallani. Miért vagyunk olyan biztosak abban, hogy igenis sikerrel végezzük, azért mert Isten megmutatja nekünk, Isten megtanít minket. Isten kiigazít minket, de mi itt a lényeg? Mi a legfontosabb? Az, hogy ez akkor fog megtörténni, hogyha hallgatunk Istenre. És mi van akkor, ha eljutunk arra a helyre, ahol nem vagyunk hajlandók hallani Istentől? Minden rosszá válik, és minél tovább mész ezen az úton, annál rosszabb lesz a helyzet, mert az
elégedetlenség helyén vagy. A zsidók is így kerültek a pusztaságba, negyven évre.
ISTEN A FORRÁSOD
Zsoltárok 68:4:
Énekeljetek Istennek dicséretet zengedezzetek az Ő nevének, csináljatok utat annak, aki jön a pusztákon át, akinek Jah a neve, és örvendezzetek előtte. Árváknak atyja, özvegyeknek bírája, az Isten az Ő szentséges hajlékában. Olykor hallunk embereket sírni: nem volt apukám, – Hogyha üdvözültél, akkor van
Apukád. Ó, nincs családom, – Hogyha üdvözültél, akkor van
családod. Ó, nincs férjem, ó, nincs hitvesem. Hadd adjak neked egy olyan tanácsot, a lehető legjobbat, az egész életedre nézve: soha-soha, de soha, semmilyen körülmények között, soha semmiért semmilyen helyzetben
ne sajnáld magadat. Soha nincs egyetlen jogos ok, amiért te magadat sajnálhatnád. Amikor ezt teszed, bűnt követsz el. Igen, mert a Biblia azt mondja a
Róma 14:23-ban.
…minden, ami nem hitből van bűn az.
Amikor magadat sajnálod,
nem vagy hitben! Mi van, ha rosszat tettek velem, elhagytak, megloptak, elvették a házamat, a hátam mögött kibeszéltek, megmérgezték a kutyámat. Nem azt mondom, hogy ennek örülnöd kellene, de ha bízol Istenben, akkor azt mondod: Istenem,
adj nekem egy jobb kutyát, jobb barátokat, egy jobb munkát, és még nincs vége, nincs vége… Mert Isten mindenkor
győzelemrevezet engem.
És egy ilyen embert nem lehet legyőzni; aki így beszél, így gondolkodik, azt nem lehet legyőzni. De ha bemegy a szobájába és leborul az ágyra, lehúzza a rolókat, és hideg zsebkendőket rak a fejére, és azt mondogatja: én szegény, soha senki nem jön, hogy rám figyeljen, senki nem törődik velem, senki nem hív föl, akármeddig itt fekhetek, meg is halhatnék, az se érdekelne senkit; ez lehet egy önmagát beteljesítő prófécia az életedben. Bárcsak láthatnák, mit is tesznek ilyenkor.
Mindannyian követtünk el hibákat, és nem szabad magadat kárhoztatni. De bárcsak Isten megnyitná a szemeiket, és egy percre megnéznék, mivel is fekszenek egy ágyban, minek nyílnak meg ilyenkor. Mert a legbüdösebb, legocsmányabb
szellemeknek nyílsz meg ilyenkor. És ott fekszel az ágyadban és mondom neked, hogyha te ezt beveszed, akkor csak ők táplálják az elmédet és mondják ezeket a dolgokat. Ó senki nem törődik velem! Amikor ezt teszed, öt ocsmány szellem rohan, és mondja majd a füledbe: ha ez meg ez törődne veled, akkor ezt meg ezt tette volna meg érted.
És erre azt mondod: igen, igaz, soha senki nem tette meg ezt értem, pedig én mindig mindenkinek csak segíteni akartam. És miért engedték meg, hogy ez megtörténjen veled. Miért nem tették ezt meg azt érted. Ilyenkor aztán mész lefelé, és ennek nincs vége, egyre csak lejjebb és lejjebb süllyedsz, és egyre gyengébb leszel. Ne gondold, hogy Isten majd megszán, amikor így viselkedsz! Lehet, hogy ez a nagymamánál működött, de Istennél nem így működik. A hitetlenség
sérti Istent. Ne engedd meg az elmédnek, hogy erre az útra tévedjen.
Áldott legyen a szívük, szolgálókkal is beszéltem már erről, és nem azt a választ várták, amit én adtam nekik. – Isten odaadta nekem ezt a projektet és elmentem, hogy megtegyem, de senki sem kapcsolódott be. Hol vannak azok a pásztorok, hol vannak ezek az emberek? Össze kellene kapcsolódniuk velem, mért nem segítenek? – És én rájuk néztem, és azt mondtam: Segíteniük kellene? Kimondta ezt? Nem ők a
forrásaid. Csöndbe kell lenned, Istenre nézned, a szemeidet levenni az emberekről.
Ha Ő mondta neked, hogy megtedd, akkor támogatni is fog. Néha az emberek kilépnek, hogy megtegyenek dolgokat, amit az Úr soha nem mondott nekik. Aztán arcra esnek, és mindenki mást okolnak. – Ó Keith testvér, az Úr azt mondta, hogy menjek el Kínába, és senki sem küld engem oda, már 93 levelet írtam és egy gyülekezet sem képes nekem segíteni, segíts nekem. – Tudod, lehet, hogy éppen Istenre hallgatnak abban, hogy nem segítenek neked.
Istennél semmi sem a cselekedetek alapján történik, semmi. Hadd mondjam ezt másképp: Isten áldásait nem lehet kiérdemelni, semmit sem érdemeltél ki, minden
kegyelem által van, ajándék. Ha te úgy viselkedsz, hogy ezt megérdemelted, hogy ezzel valaki adós neked, akkor Isten nem tud kegyelmet gyakorolni feléd. Mert
elhagytad azt a helyet, ahol Isten kegyes tudna lenni hozzád.
Nem tudod megvásárolni a gyógyulást. Nem tudsz elég keményen dolgozni ahhoz, hogy megérdemeld a gyógyulást, mert Jézus már megvette. Jézus már
kifizette az árat. Isten elé nem szabad úgy jönnöd, hogy: ó, Istenem, ezért én megdolgoztam, Te meg ezt tedd meg értem. Nem, Isten
nem tartozik neked gyógyulással. Leborulsz Isten elé, és azt mondod, köszönöm, Uram, hogy a kudarcaim és a hibáim ellenére megvásároltad, kifizetted az árat a gyógyulásomért, ez egy
ingyen ajándék.
Nem mondom, hogy Te ezzel tartozol nekem, hogy én ezt megérdemeltem, tehát köszönöm Neked, hogy nekem adtad, és a kegyelmed által elfogadom. Isten így van velünk, és ezért nekünk is ugyanígy kell lennünk másokkal. Ha valaki a családodból elkezd úgy viselkedni, mintha te valamivel tartoznál neki, egy kicsit visszaveszel a gőzerődből. Miért? Mert az illető nincs hitben. Mert ha hitben lenne, akkor nem helyezne rád nyomást. Azért mert a
hit szemei Istenen vannak. És Isten azt használ, akit Ő akar, ez az Ő dolga. A szolgálóknak is ügyelniük kell arra, hogy ne a gyülekezet jó adakozóira építsék a terveiket, a gyarapodásukat, a gyülekezet gyarapodását, anyagi, technikai szükségleteinek betöltését.
Vagy az elváltak például: az az ember, akitől elváltál,
nem a forrásod. A kormány nem a forrásod, az apuka és anyuka sem a forrásod. És az a munkahely, az a cég, akinek dolgozol, az sem a forrásod. Mi van akkor, hogyha nem léptetnek elő, vagy nem adnak fizetésemelést, ez azt jelenti, hogy nem lehet meg a pénzed? Nem. Istennek van millió és egy módja arra, hogyan tud hozzád pénzt
eljuttatni, ha képes vagy
hinni benne. De a szemeidet leveszed Istenről, és elkezded magadat sajnálni, háromszor volt már előreléptetés, de én egyszer sem kaptam, és nem értem, hogy miért?
Én tudom miért. Pont most jött ki a szádból a válasz: nem vagy hitben. A szemeid az embereken vannak. Nem, a
hit emberek azok boldog emberek, a hit emberek azok szabadok, nem levertek, nem próbálnak nyomást gyakorolni másokra. Hanem a szemeik Istenen vannak. És egy forrásuk van csak. Sok-sok csatorna van, amit Isten használ, de csakis egy forrás van, egyetlen egy. Mondd ki hangosan: Isten az én forrásom, az én
ellátásom. Halleluja. Dicsőség.
Köszönjük, Uram, hogy olyan kegyes vagy hozzánk, köszönjük, hogy tanítasz minket, köszönjük, hogy megsegítesz minket, megerősítesz minket, köszönjük, hogy segítesz nekünk felnövekedni, köszönjük Neked, és Neked adjuk ezért az érdemet, a dicsőséget. Köszönjük, hogy munkálkodsz az emberek szívében, az elméjükben, és megváltoztatod őket, és megváltoztatsz minket dicsőségről dicsőségre, a Szellemed által. Köszönjük, Uram, köszönjük.
Ha hiszed, hogy van egy biztos jövőd, egy csodálatos jövőd, győztes leszel és lehet, hogy egyszer-kétszer könnyeket hullajtasz majd, de nem fogsz ücsörögni és sajnálni magadat, hanem felkelsz és a könnyeiden keresztül azt mondod, hogy Isten túl sokat tett értem, megyek csak előre. Isten tartogat még jó dolgokat számodra, még nem fejezte be veled, jó dolgok vannak előtted, és éppen most is.
Dicsőség Istennek, hogy engem semmi nem mozdít ki a helyemről, hanem Isten kihoz engem az áldásom helyére. Ha ezt megteszed otthon, az autódban, a munkahelyeden, függetlenül attól, hogy mi történik körülötted, az ördög nem tud legyőzni, nem tud veled mihez kezdeni, az ördög ezzel nem tud mit kezdeni.
KÁNAÁN VAGY PUSZTA
Zsoltárok 68:5…
Árváknak atyja Ő – Ne sajnáld magadat, ha nagyon kemény gyerekkorod volt. Sok mindenkinek volt rajtad kívül, de ez már a múlté. Most pedig az apukák apukája a tiéd. És ha egy jó gyülekezetnek vagy a tagja, akkor körülötted is vannak ott apukák. Ámen. – …
Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az Ő szentséges hajlékában. Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza bőségre a foglyokat.
Hiszitek, hogy Isten a megszabadító, Ő az, aki megelégíti a szívünk legmélyebb kívánságait? De figyeld meg ezt,…
csak az engedetlenek (ők lakoznak a megelégedettség helyén? Ők szabadulnak meg? Nem.) Az engedetlenek lakoznak sivatag helyen. Ez nem hangzik valami jól, ugye? Hallgassatok meg még egy fordítást. Az Új élő fordítás azt mondja:
Isten a magányosokat családokba helyezi.
Ha magányos vagy, és hiszel továbbra is Istenben, nem sok időbe telik és egy családban leszel. Isten ezt mondta, tehát állj meg az Ő Igéjén, állj meg a szaván.
Isten a magányost családba helyezi.Kihozza, megszabadítja a börtönben ülőket, és örömöt ad nekik. A folytatás:
De a lázadók, az engedetlenek számára az éhség marad és a gondok. Ez jön az engedetlenek, a
lázadók számára. Ők nem laknak ezen az áldott helyen. Isten kihozta az izraelitákat Egyiptomból. Kihozta őket az istentelen helyről, a teljes szegénységből, kihozta őket a pusztaságba, ahol tanultak, próbákon mentek keresztül. Az engedelmességük lett próbára téve.
Ez egy olyan hely volt, ahol épp’ hogy elegendő volt mindenből. Nem tartoztak senki más birtokába, de ahelyett, hogy bementek volna egyenesen a Kánaán földjére, ehelyett kint maradtak a pusztaságban. Év-év után évtized-évtized után a puszta sivatagban. Már harmincnyolcadik éve eszed a mannát, és nagyon nagy a szárazság idekint. Nem az áldás helyén vagy, ugye?
Lehetséges, hogy valaki elvéti Isten akaratát negyven éven keresztül? Miért vannak ők odakint? A lázadás miatt, az
engedetlenség miatt. Lázadók voltak, kemény fejűek és
kemény szívűek. Ez az, ami kívül tartja az embereket az áldás helyén. Ez tartja őket távol a Kánaán földjétől. Istennek, ugye mindig igaza van, és itt az Ige azt mondja, hogy az
engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
Vannak-e keresztények, akik ezen a helyen vannak? Vannak-e keresztények kint a világban, akik szellemi értelemben száraz helyeken vannak év-év után? Persze, túlélik a dolgokat, de éppen hogy csak. Ez Isten akarata? Mért vannak ők ott? Mert
makacsok, ez az igazság, olvasd el a Bibliát, nézd meg. Ez így van, te vagy, vagy én vagyok ez, mindegy. És ezek előjönnek új tanításokkal, hogy: Isten visz minket
keresztül ezeken a problémákon, hogy kifejlessze bennünk az istenfélelmet, meg az alázatosságot, és nem értjük, nem tudjuk, hogy miért tart minket már harminc évig itt a sivatagban. De hát erősnek kell lennünk, ugye, és bíznunk kell az Úrban.
A kérdés: hogyha tényleg Isten akarata, hogy én ott legyek a Kánaán földjén, akkor mit csinálok én harmincnyolc éve itt kint a sivatagban? Azért mert
önfejű vagy, keményfejű, és a magad útját járod, a magad fejed után mész. És ez a lázadás, ez az engedetlenség. A lázadás
ördögi, a sátánnak a természete. Mi történt a sátánnal? Isten őt nem ördögnek teremtette, erről már olvastunk, az
Ésaiás 14-ik fejezetében. Ő Lucifer (Fényhozó) volt, a felkent kérub Isten jelenlétében, a szent helyen. De kilépett a helyéről, és fellázadt Isten ellen.
Elvesztette a helyét.
Beszéljünk csak itt a szárazságról. Forróság, és szárazság, én pedig nem arra tartok, mert az élet túl rövid, és én nem így akarom leélni az életemet. Az élet túl rövid ahhoz, hogy egy száraz meddő helyen lakjunk, amikor tej és méz vár minket. Gazdagság, bőség, és gyógyulás van ott, és nekem mindössze annyit kell tennem, hogy hajlandó leszek.
Nekem csak annyit kell tennem, hogy meglágyítom a szívemet, és azt mondom: Uram, bármiben, bármiben, amit akarsz, megváltozom,
mutasd meg nekem. Ha valamit elvétettem megbánom és megváltozom. És így is érezd, tehát a szívedből mondd ezt Istennek. Szívedből mondd, és azt is értsd alatta, amit mondasz. Ha rákerül a sor, akkor nemcsak mondod, hanem meg is
cselekszed. Elfogadod azt, amit Isten mond neked.
ELVÉSZ A NÉP
Sámuel 1-ső könyve: Miért nincsenek az emberek a bőség helyén? Sok kereszténytől hallani: hú, hát én próbálom megtalálni Isten akaratát már évek óta, imádkozzatok értem. Ez nem igaz így. Az emberek szeretnék, ha ez így lenne. Ez kb. olyan, mint ha valaki nem képes lefogyni. Az emberek inkább ráfogják, hogy ez valami rejtély. – Nem is ettem semmit ezen a héten, és tíz kilót híztam, mi történt? Nem tudom, senki nem érti. – Például én is egy picit fölszedtem, de bizony tudom, hogyan került föl rám az a pár kiló. Valaki azt mondta: hát nem értem, hogy történt, húsz kilót híztam, 3-4 hónap leforgása alatt, pedig nem eszek semmit szinte. A tested nem tud kitermelni 20 kiló zsírt, csak a puszta levegőből. Valamiből ki kellett termelnie azt a plusz 20 kilót.
Az egyik szolgálótársammal pár éve elmentünk együtt egy autó bemutatóra, vettünk sütiket, aztán csokis séket, aztán hot dogot, végül egy jó nagy hamburgert. És Phyllis is készített nekünk valami jó kis vacsorát. A barátom erre: hűű, mennyire örülök ennek a vacsorának, egész nap szinte semmit nem ettünk, olyan éhes vagyok! Én pedig néztem, miről beszél ez? Egy álomvilágban él ez az ember, lenéz a hasára, és azt kérdi, hogyan került föl rám ez a pocak? És az emberek szeretik ezt tenni az életük minden területén. Valóban olyan rejtélyes ez?
Senki se tudja igazán, hogy miért? Hm. Miért olyan rossz az anyagi helyzetem? Ez is egy misztikum. Az ördög az mindig csak megtámad engem, és ez is egy titok. Én azon tűnődöm, vajon van-e köze ahhoz, hogy nem tudtál uralkodni a magadon, és a hitelkártyáddal össze-vissza fizettél, és nem Istenre hallgattál, mindent összevásároltál. Az emberek szeretnék ráfogni, hogy ez valami titokzatos dolog, amit nem igazán érthetünk. Nem így van, mert a dolgok igen-igen egyszerűek, ha beismered a felelősségedet. Hogy ez része az engedetlenségnek és a lázadásnak.
Vannak olyan dolgok az életedben, amiket tudsz és látsz, de nem akarsz tudomásul venni. Isten foglalkozik veled valamivel kapcsolatban, és te tudod nagyon jól, hogy az Isten, de a hústested nem akarja meghallani, mert akkor meg kell változtatnod az életedet. Mert nem tehetsz többé a hústest kedvére. A hústestednek nagyon tetszik, hogy ezt teszed. Persze nem akarod ezt ilyen nyíltan kimondani: nem akarok, most nem fogok engedelmeskedni Istennek, inkább valahogy másképp fogalmazod meg, ugye? És abban a pillanatban kitártad az ajtót az ördög előtt, hogy megtévesszen, és ő besiet azon az ajtón, és azt mondja neked: tényleg nem tudjuk, hogy mi ez? Mi ez? Nem tudjuk. De ez Isten? Nem! Nem, ez nem Isten, nem tudjuk igazából, hogy mi ez. Ez egy titok. És ez az állapot megengedi nekünk, hogy továbbra is megnyíljunk a hústestnek és, hogy azt mondjuk, hát nem tudjuk, mi ez?
Egy idő után pedig eljutsz arra a pontra, amikor már nem is zavar a dolog. Mert
megtompítottadmagadat. Megkeményítetted magadat, és innentől fogva a dolgok nagyon gyorsan rosszabbodnak. És azoknak, akik ezen a puszta helyen élnek nagyon-nagyon rejtélyes, hogy miért nem tudják megtalálni a bőség helyét. Ez egy nagyon komoly dolog. Keresztények milliói meggyőzték saját magukat arról, hogy nem tudják megtalálni Isten akaratát. – Megpróbáltam, imádkoztak értem, böjtöltek, és ha tudnám, hogy mi Isten akarata, megtenném. – Én ezt nem hiszem! Mert én ismerem Istent, Ő nem próbálja elrejteni az akaratát tőled, előled. Soha nem is akarta, és soha nem is fogja.
Az
engedetlenek, puszta, sivár, száraz helyen lakoznak. Azok az emberek, akik
megsüketítettéksaját magukat azért, hogy ne hallják meg Istent.
A Hóseás
4:
6 azt mondja:
Elvész az én népem, (a héber eredeti szerint:
levágatik, levágattatik az én népem)
mivel, hogy tudomány nélkül való. És az emberek itt megállnak, azt a benyomást keltik, hogy a probléma abban van, hogy nem tudjuk mi Isten akarata. Isten azt mondja:
elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt. Az angol úgy mondja:
Visszautasítottad a tudást.
Ebben az országban is vannak emberek, akik soha nem hallották az Evangéliumot, és világszerte nagyon sok ember van, aki még nem hallotta. De nagyon sokan vannak olyanok, akik hallották. Hallották az Evangéliumot, eleget hallottak belőle ahhoz, hogy újjászülessenek, és miért nincsenek ott? Mert visszautasították. Olyan keresztényeknek a milliói is léteznek, akik hallották a Szellemmel való teljesség üzenetét. És nem tapasztalják meg azt, amit megtapasztalhatnának Istenben.
Annyival több erő lehetne az életükben, annyival több megnyilvánulása lehetne jelen Istennek az életükben. És miért nincs? Puszta tudatlanság lenne? Nem. Hanem, mi ez?
Visszautasították, habár hallották. Keresztények milliói hallották az Evangéliumot a gyarapodásról, de mit tettek vele? Visszautasították. Azt mondták, hogy mi ebben nem hiszünk. Az a nyelveken való ima, az is ördögtől van. Ez nagyon komoly beszéd. Amikor a Szent Szellem munkáját az ördögnek tulajdonítod, az Istenkáromlás, a Szent Szellem káromlása, és Jézusnak igen-igen súlyos szava volt erről.
Mondd ki: Uram, én ezt nem akarom megtenni, segíts nekem, hogy ne tegyem meg, ha a Te Igédben van, akkor én azt elfogadom, még akkor is, ha gyökeresen más, mint amit én eddig hittem. Ha tudod, hogy az az Úr szava, akkor bizony hajlandónak kell lenned, igent mondani: Uram, taníts meg erre, és megváltozom. Ez a hajlandóság, ez a nyitottság, ez az alávetettség az, ami eljuttat és megtart téged azon a helyen, ahová Isten rendelt.
ENGEDETLENSÉG ÁRA
1Sámuel 15. Ez az a történet, amikor Saul királlyá lett, és a Biblia azt mondja, hogy Saul nagyon kicsi volt saját szemében, amikor királlyá kenték. Annyira szelíd volt és bátortalan, hogy el is rejtőzött, úgy kellett elővonni, hogy meg tudják koronázni. De ez nem sokáig tartott. Mert aztán hozzászokott, hogy ott ül a trónján, hogy parancsokat ad, és mindenki nagyon gyorsan engedelmeskedik neki. Hozzászokott, hogy azt teszi mindig, amit ő akar.
Eljött hozzá Isten embere, és az Úr szavát hozta neki Sámuel: ezek Isten ellenségei, ezért te lemész oda, és ezt a csatát így fogod megharcolni, máshogy nem teheted, csakis így. És Saul lement oda, és úgy döntött, hogy nem lesz azzal gond, ha ő némi kis változtatást visz a dolgokba.
Mi ez? Van-e ebből körülöttünk is? Miért van ez így? Ez azért van, mert az emberek
nem tisztelikeléggé azt, amit hallottak, úgy érzik, hogy szabadon változtathatnak a dolgokon. Úgy hiszik, hogy szabadok a saját szavaikat hozzá tenni. És persze szabadok feltételezni azt is, hogy habár az a személy azt mondta, de én úgy hiszem, hogy mégis ezt mondta ezzel. És tudod mi ez? Ez is
lázadásnak egy formája.
Persze nem hívják annak, de ez lázadás,
súlyos dolog. Amikor az Úr mond neked valamit, akkor nem szabad hozzátenned, sem abból elvenned. Te nem mondhatod azt, hogy az Úr igazából ezt értette ez alatt, hanem azt kell mondanod, amit Ő mondott és ezzel vége. Amikor azt kérdik: de mit értett az Úr ez alatt, nagyon sokszor azt kell mondanod, nem tudom, pontosan mit értett ez alatt, de ezt mondta. Az emberek túl szabadnak érzik magukat. Újra és újra találkoztam ilyen dolgokkal.
Volt úgy, hogy a fél éjszakát végig imádkoztam azért, hogy tudjam, hogy egy bizonyos dolgot hogyan kell megtenni, és aztán elmondtam valakinek, hogy ezt meg ezt tegye. Másnap meg azt láttam, hogy teljesen mást tett, mint amit én mondtam neki. Az ember ilyenkor elgondolkozik. Azt válaszolja neked a másik, hogy hát igen, ezt mondtad, de én mégis úgy gondoltam, hogy ez így jobb lenne.
Csakhogy én ezt nem saját elképzelésem szerint akartam megtenni, hanem az Úrtól hallottam, és úgy kellett volna megtenni. És én azt mondtam neked, és te megváltoztattad, és ez lázadás. Ez nem egy vétlen hiba. Mert amikor az emberek ezt mondják: ó, hát csak egy hibát követtünk el. Ez nem egy vétlen hiba, ez lázadás, komoly dolog. Tehát Saul ugyanígy döntött. Igen, tudom, hogy Sámuel azt mondta, hogy így meg így tegyem. De hát nem hajthatjuk el ezeket a jó kövér teheneket, és az a kecskenyáj ott? Az emberek nem örülnének, ha abból kaphatnának?
Saul úgy döntött, hogy ő jobban tudja Istennél! Ki mondta meg Sámuelnek, hogy mit mondjon Saulnak? Saul nem tudatosította, hogy mit tesz. Igazából úgy viselkedett mintha többet tudna Istennél. Ezért amikor Sámuel eljött hozzá, Saul azt mondta
neki:
Áldott legyél te az Úrtól, megtettem azt, amit az Úr mondott. Sámuel azt kérdezte:
Mi az, amit hallok, valamilyen állatokat hallok én itt, hogy bőgnek a tehenek. (1Sám. 15,13-14)
Mit keresnek itt ezek a tehenek és a kecskék? Saul erre azt mondta: hát tudod, az emberek akartak belőlük, és én úgy gondoltam, hogy ez így rendben lenne, ha mégsem vágnánk le az összest. Szóval így döntöttem. Hallottad-e már, amint az emberek így beszélnek? Szóval én csak mentem és meghoztam a döntést magam. Mit tettél? Ez micsoda?
Félnek ezt kimondani, de ez lázadás, engedetlenség. Mit okoz az engedetlenség az életedben?
Távol tart téged attól, hogy beléphess az
áldás helyére; a lázadók, ezt mondja az angol fordítás:
puszta sivár helyen lakoznak. Ez tart távol a helyedtől.
Sámuel erre azt mondta: nem, te nem azt tetted, amit az Úr mondott neked, én mondtam neked. Mit mondott az Úr? És te föllázadtál az Úr ellen, visszautasítottad az Ő parancsolatait, és Ő is visszautasított téged attól, hogy király legyél. (1Sám. 15,23) Ez komoly dolog! Több kijelentést kapunk még erről.
Isten szemében a legparányibb
lázadás is komoly dolog. A gyermekeinkkel kapcsolatban is komolyan kell ezt vennünk. A legkönnyebb megtanulni ezeket a dolgokat, míg 2-3 évesek. Így halljuk a szülőket beszélni: ó, nézd csak, hogy szétszedik az egész házat a kis huncutok – de amikor majd a börtönből kell őket kihoznod, nem lesz ilyen vicces.
Ha hallod ezt a hangnemet figyelj fel rá! Ez ördögi. Nem a gyermekeidben van ördög, hanem az ördög arra akarja őket
rávenni, hogy megnyíljanak neki, és neked meg kell őket tanítanod arra, hogyan álljanak ellen neki. Egész kicsi koruktól fogva meg kell tanítanod őket arra, hogy ennek ne nyíljanak meg. Vagy, amikor kirohannak a szobából, aztán jól becsapják az ajtót, akkor a dolognak ott nincs vége, te még nem fejezted be. Mert ez az ő életükről szól.
Az, ami most történik, befolyásolhatja majd azt, hogyan mennek férjhez. Hatszor házasodnak össze, és hatszor elválnak. Vagy, hogy tizenkétszer otthagyják azt az állást, amit Isten adott nekik, s mindenhonnan elmennek. Ez befolyásolja azt, hogy a gyerekeid megtalálják-e a helyüket, vagy pedig a puszta sivatagban élnek egész életükben. Ezek a dolgok itt dőlnek el.
Saul mit válaszolt? Azt mondta, hogy:
de igen azt tettem, mentem és megtettem azt, amit az Úr mondott nekem. (1Sám. 15,20) Igaz, hogy hoztam magammal nyájat meg kecskéket, meg ezt meg azt, de megtettem, amit az Úr mondott. Néhány fejezettel odébb ő és a fiai
halottak. Levágattak. Miért? A lázadás miatt. Nem szabad egymást megítélnünk. Te is föllázadtál már, én is föllázadtam már. A fontos, hogy felismered-e a kezdetét.
A VARÁZSLÁS BŰNE
A
büszkeség kezdeti formáját saját magadban
felismered-e, hogy meg tudod-e magadban határozni. Valaki mond neked valamit, ami nem tetszik. Azt mondod magadban: nekem ezt nem kell elviselnem, amit ez beszél. Alávetem magamat Istennek, de nem vetem magamat alá senki embernek. Ezek híres
utolsó szavak.
Saul azt mondta: én megtettem, amit az Úr mondott, Sámuel erre azt felelte, nem, nem tetted meg. És Sámuel elindult, Saul pedig megragadta a ruháját és letépte róla. Ezzel neki vége. Vége a futásának, az életének. Igazából nem fedezte fel, hogy ő ezt
Istennel teszi, hogy Isten magára vette ezt. Mert ez a próféta Isten képviselője. Isten embere azt mondja neked, hogy nem tetted azt, amit mondtam, akkor minek van itt az ideje? Annak, hogy elbukj, és azt mondod, hogy Istenem, mire gondoltam én.
Itt az ideje a háromnapos böjtnek, nagyon komolyan mondom ezt. Nagyon komolyan mondom, itt az ideje annak, hogy igazán megbánd ezt, és megalázd magad Isten előtt. Amiért letértél az útról és megnyíltál a lázadásnak. Ez teljesen elfojthatja Isten akaratát az életedben.
1Sámuel 15.23:
Mert mint a varázslásnak bűne olyan az engedetlenség, és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés. Mivel te megvetetted az Úrnak beszédét, Ő is megvetett téged, hogy ne légy király. Meg is történt ez. És a következő pillanatban már egy barlangban volt, egy varázslóval, egy boszorkánnyal. Nagyon szomorú dolog, hiszen Isten kenete volt rajta. Egy másik fordítás azt mondja:
az engedetlenség illetve a lázadás az ugyanolyan rossz, mint a boszorkányságnak a bűne.
A
makacsság ugyanolyan rossz, mint bálványt imádni. Ha én megtudnám, hogy szobrok előtt hajtasz térdet, és kakasokat áldozol, és azt mondanám: mindenki imádja a bálványokat a maga módján, ez így rendben van? Itt-ott azért imádjuk a bálványokat. Rendben lenne szerintetek? De mit gondolnak az emberek a makacsságról? Sokszor büszkék arra, hogy ők milyen makacsok, milyen önfejűek. A Biblia pedig azt mondja, hogy ez ugyanolyan rossz, mintha bálványokat imádnál. Mint a boszorkányság, a varázslás.
Látjuk-e ezt így, hogy ez ilyen gonosz dolog? A legtöbb ember ezt nem így tekinti: azt mondják, hát egy picit önfejűek. Vagy amikor a szülők azt mondják a gyerekekre: hát, tudjátok, megvan az ő kis személyiségük. Független kis önálló emberkék, megvan a saját személyiségük. Amikor háromszor mondasz valamit a gyerekednek, és kiölti rád a nyelvét, ezen elkezdesz nevetni. Arról is azt gondolnád, hogy olyan vicces, hogyha látnád, hogy valami kis szobrot imádnak a szobájukban? Ó, hát minket az nem érdekel, kisgyerek, csináljon, amit akar. Egy kis bálványimádás nem árt neki.
A szolgálatom kezdeti fázisában, az első pár évben, több időt töltöttem azzal, hogy az Urat kerestem, az Úrra várakoztam, imádkoztam. Olyan embereknek a könyveit olvastam, akiket Isten igen-igen hatalmas módon használt, az ő generációjukban. És nemcsak egyszer-kétszer, hanem sokszor láttam azt, hogy egyszerűen
letértek az útról. Isten használta őket, aztán letértek az útról, aztán már téves dolgokat tanítottak, és néhányan meghaltak fiatalon. Annak ellenére, hogy Isten olyan hatalmasan használta őket.
És ahogy ezt láttam, ahogyan teltek a hónapok, úgy egyre nehezebbnek, súlyos tehernek éreztem ezt. Teher volt a szívemen, mert azt gondoltam, hogy ezek az emberek sokkal többet tudtak Istenről, mint én most, és mégis letértek az útról. Kudarcot vallottak és
levágattak az életről. Felfedeztem, hogy nem támaszkodhatok az én nem tudom milyen nagy tudásomra, hogy ez ne történjen meg velem. Nem támaszkodhatok arra, hogy nekem milyen megtapasztalásaim vannak Istennel, mert nekik sokkal több volt.
ALÁZATOS ÉS TANÍTHATÓ
Akkor hogyan lehetek biztos abban, hogy én nem fogok kudarcot vallani, és nem esek el. Hogy nem fogok téves dolgokat tanítani, és nem fogom
félrevezetni az embereket, és nem halok meg fiatalon, nem vétem el Isten akaratát. Nagyon nehéz volt a szívem. Emlékszem, egy nap a gyógyító iskolában kellett volna szolgálnom, és bementem abba a szobába, ahova be-bejártak az akkori szolgálók. És mivel ez a dolog annyira erős volt a szívemen, hogy alig bírtam kivárni, míg odaérek, mert már akkor sírtam, és leestem a földre, és imádkoztam és fölsírtam Istenhez.
És azt mondtam: Istenem, én nem tudom, hogyan tudom megtenni, nem tudom, hogyan tudom magamat távol tartani attól, hogy ne essek ugyanazokba a hibákba, amikbe ezek az emberek beleestek. Ezek az emberek ismertek Téged, én ezt látom és értem, ők sokkal jobban ismertek téged, mint én most ismerlek. Az Úr szólt a szívemhez, nem hallható hangon.
Teljesen elvitte ezeket a félelmeket rólam. Isten megszabadított ezektől a félelmektől. És azt mondta nekem: fiam, én mindig veled vagyok, én vezetni foglak, megvédelmezlek, ha letérsz az útról, én megmutatom neked, ha nem hallod meg először, akkor
újra megmondom neked. És hogyha másodszor sem hallod meg, akkor
felhangosítom, és hogyha így sem érted meg, akkor három
embert küldök majd hozzád, hogy megértsd.
Azt mondta nekem az Úr: az emberekhez, akikről olvastál, küldtem hozzájuk másokat, éjjel fölébresztettem őket, Voltak, akiknek látomásokat és álmokat adtam. Voltak, akiknek természetfölötti megtapasztalást adtam, de nem voltak hajlandók meghallgatni engem. Nem hallották meg, amit mondtam nekik, mert megkeményítették a szívüket, és megkeményítették a nyakukat.
És azt mondta nekem az Úr: fiam, ezért ne aggódj, mert én megvédelmezlek. A jobb kezemmel felemellek, és nem fogsz elesni, mindaddig, amíg
rám hallgatsz. A kérdés nem az, hogy én törődni fogok-e veled? A kérdés az, hogy te
hajlandó vagy-e engem meghallgatni. Aztán azt mondta nekem az Úr Isten, ezt le is írtam, hogy: „Fiam, az
alázatosságod a te védelmed a megtévesztés ellen. Mindaddig, amíg a szívedet alázatosan tartod, mindaddig, amíg
tanítható maradsz, amíg formálható vagy és tanítható, addig meg leszel
védelmezve!”
Isten nem fog téged a sötétségben hagyni, Isten megmutatja neked. Hol itt a veszély? Voltak emberek az én életemben is, és köszönet érte Istennek, hogy nem túl sokan, de voltak páran, akik éveken át mindig azt mondták nekem: Keith testvér Isten téged használt arra, hogy szólj az én életemben. Ha Isten véletlenül valamit mutat neked rólam, akkor kérlek, mondd el nekem, hogy tudjam.
Évek teltek el, és semmi ilyen nem történt, aztán az Úr egyszer fölébresztett éjszaka, hogy menjek el hozzájuk, és mondjam el nekik ezt és azt. Ők nagyon jól tudták, hogy igen-igen ritka dolog, hogy én ezt teszem, mert én úgy hiszem, hogy mindegyikünknek meg kell tanulni a szellem vezetését saját maga számára. Elmentem hozzájuk, elvittem a Bibliámat, és azokat a dolgokat, amiket éjjel leírtam, leültem velük és 3 órán keresztül beszéltem hozzájuk.
És azt mondtam nekik: ne menj erre, ne menj erre, mert ha erre mész, akkor ebbe meg ebbe fog neked ez kerülni. Ott ültek velem és sírtak. És a másik héten mentek és megtették mégis azt a dolgot. Na most ez összezavarodottság, tudatlanság? Nem, nem. Az én népem elvész, mert tudomány nélkül való, miért? Mert visszautasították a tudományt! Ez a veszély – amikor tudod és látod, hogy ott van és tudod, hogy mi az a dolog, de nem teszed meg.
Most lépsz le arról az útról, amit Isten számodra kijelölt, és kilépsz az áldásod helyéből, lázadó vagy, és puszta helyen fogsz lakni. De ennek soha nem kell megtörténnie veled! Ha tanítható maradsz. Másokban is lakozik a Szent Szellem nem csak benned. Mások is hallanak Istentől rajtad kívül, főleg az elöljáróid az Úrban. Akik ötször több időt jártak már az Úrral, mint te. És olyan sok minden mást megtapasztaltak Istenben, amit te még nem. Főként, amikor az Úr használja őket arra, hogy neked mondjanak valamit, hogy valamit ne tegyél meg.
Nem te vagy az egyedüli, aki ezt tudod, aki hallani tud Istentől. Biztonságban vagy, amikor
alázatosés
tanítható vagy, ez megvédelmez a megtévesztéstől. Volt példa erre az én életemben is. Most is emlékszem arra, hogy nem sokkal azután, amikor elkezdtem Hagin testvérnek dolgozni, nagyon zöldfülű voltam még, sokszor ugyanúgy viselkedünk, mint a tinédzserek, mert a tinédzserek azt hiszik, hogy ők mindent tudnak.
Volt egy dolog, ami kirobbant az országban, és azt mondtam erre, hogy igen ez az, itt van az ige, megtaláltam az igét a Bibliából, ez biztos az. És Hagin testvér jött másnap, és az ellenkezőjét tanította, én meg azt gondoltam magamban: de hát itt az Ige, én megtaláltam a Bibliában. Hallgattam, de másokat hallottam így beszélni Hagin testvérről: Á, tudjátok, ő már öregszik. Igen, ezt mondták, az egyikük meg egyenesen azt mondta: Tudjátok, ő olyan, mint Mózes, ő nem fog bemenni az Ígéret földjére. Istennek fel kell emelnie ilyeneket, mint mi, fiatal Józsuékat. Ez nekem nem tetszett.
Úgyhogy egy picit visszaléptem, ültem és hallgattam Hagin testvért, ahogyan beszélt erről, és csendben maradtam. És aztán rájöttem, hogy ő ezt már hallotta, ő mindezt már előre látta. És itt a dolog lényege:
nyitottnak kell lenned. Teljesen mindegy, mit gondolsz, mennyit tudsz erről a dologról. Nyitottnak kell lenned, hogy ki tudd jelenteni: lehet, hogy rosszul gondolom. És az én elöljáróm az Úrban ezt picit másképp gondolja.
És amikor visszahúzódtam, akkor nemsokára megláttam, hogy bizony, Hagin testvérnek igaza volt. Olyan zöldfülű voltam még, nem láttam a dolgokat igazából, nagyon sok mindent nem értettem. És amikor ezek a dolgok kezdtek szétesni, akkor nagyon boldog voltam, hogy nem volt benne részem. Olyan boldog voltam, hogy Hagin testvérre hallgattam, és mondtam, hogy: köszönöm, Hagin testvér és köszönöm, Uram, hogy használtad Hagin testvért!
