Az idők végén

Minekutána pedig János [elfogatott és] tömlöcbe [fogságba] vettetett elméne Jézus Galileába, prédikálván [s ott (így) hirdette] az Isten országának [királyságának] evangéliumát [örömhírét],

És mondván: Betölt [beteljesedett; letelt a kijelölt] idő, és elközelített [már közel van] az Istennek országa [királysága; Isten királyi uralma]; térjetek meg [térjetek más felismerésre; változtassátok meg gondolkodásmódotokat], és higgyetek az evangéliumban [az üdvösség jó hírében; az örömhírnek]” (Márk. 1,14-16) „

Az eseményt így jegyzi fel a többi Evangéliumíró. Máté: „Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába. És odahagyva Názáretet (az őrzött), elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban (a vigasztaló faluja), a Zebulon (kör, megvetett) és Naftali (harcok, küzdve, harcolva) határain. Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, (az alájövő, a lefelé folyó, siető, a halálfolyó,) a pogányok Galileája,

A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa” (Mát. 4,12-17)

A Lukács írása szerinti Evangélium kijelentése, a kísértő feletti győzelem jutalmáról: „Jézus pedig megtére a Szellemnek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken. És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől” (Luk. 4,14-15)

És hogy mi az Evangélium, vagyis az örömhír, amiben hinni kell, azt a Pál apostol bizonyságtétele magyarázza: „Mert amikor még erőtlenek [gyengék] voltunk [A (hús)test miatt,ami engedett a kísértésnek] a rendelt [alkalmatos; meghatározott; kijelölt] időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. [gonoszokért]” (Róm. 5,6)

Tehát az Evangéliumban való hit: „… az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit…” (Csel. 20,21)

Jézus Uram nem hagylak el soha

Azt mondja az Úr!

 „Most lássátok meg, hogy én VAGYOK, és nincs Isten kívülem  Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, aki kezemből megszabadítson” (5 Móz. 32,39)

DÖNTŐ KÜLÖNBSÉG

Elvész az a nemzet hol rossz vezetők vannak, de sok jó tanácsossal, a népek boldogulnak.

Dicséretek (lejátszási lista)

Pál apostol bizonyságtétele:

És minden Krisztus hívő emberé:

„Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa (üdvözítse, megtartsa, meggyógyítsa, megszabadítsa) a bűnösöket, akik közül első vagyok én” (1 Tim. 1,15)

Boldog vagy?

"Te is szeretnél boldog lenni? … és hogy csinálod? Milyen módszereid vannak erre? Milyen taktikákat használsz?… és sikerül? Boldog vagy? Boldog, úgy igazán? Nem a felületes társasági jókedv, vagy kedélyesség szintjén. Nem is úgy, hogy a boldogságot összetéveszted, összekevered – szándékosan, vagy minden tudatosság nélkül – a hasznosság, a fontosság, a sikeresség fogalmaival, állapotaival. Boldog vagy?"

Történt pedig egyszer,

évtizedekkel ezelőtt, hogy egy rendszeresen templomba járó férfi elindult a hit útján, de aztán rövid idő elteltével visszacsúszott, végül pedig az alkohol rabja lett. Az egyik este, – ahogy az már szokássá vált az Ő életében- ismét berúgott a cimboráival olyannyira, hogy nem tudott hazamenni se. Támolyogva elindult ugyan a kocsmából, de hazafelé menet beleesett az út menti árokba és ott ébredt föl hajnalban.

A következőket Ő mondta el később:
Amikor fölébredt már világosodott és azt vette észre, hogy egy méterrel arrébb sokkal mélyebb az árok és az tele van vízzel. Ha oda esik, megfullad. Az első épkézláb mondat, ami eszébe jutott ez volt: Az Isten megmentette az életemet. Aztán beleakadt ez a szó, hogy Isten és Isten felé terelte a gondolatait. Végignézett magán. A zakóján félig megszáradt hányás volt, s megundorodott magától, meg attól az egész élettől, amit Ő folytatott. Hirtelen eszébe jutott egy hallelúja, amit még vallásos korában tanult egy konferencián, és amit elkezdett dúdolni magában. A szöveg így hangzott: “A nagy mélységből szüntelen, hozzád kiáltok Istenem. Halálból ments meg engemet, fogadj be engemet! Amint vagyok, jövök, amint vagyok jövök. Fiad érettem onta vért, fogadj be Jézusért.”

Elmondta ez az ember, hogy Ő maga is meglepődött azon, hogy ezt az árokban ülve mennyire komolyan vette. Azt mondta:
- Istenem! Ha így is kellek neked fogadj be engem!

Ezután arra gondolt, hogy hogyan történik majd meg mindez? Ezért egy kis segítséget akart adni Istennek és hozzátette:
- De küldj valakit, ha lehet még ma, hogy segítsen odatalálni hozzád!
Annyira komolyan vette az imádságát, hogy körülnézett nem jön-e valaki? Nem jött. Ilyen kora hajnali órában nem járt senki a faluban, ezért elindult haza. Otthon az egész napja azzal telt el, hogy várta hátha jön valaki. Eltelt a nap, de nem jött senki. Késő este azonban csöngettek. Egy régi ismerőse, akivel annak idején több konferencián is volt meglátogatta és sűrűn elnézést kért, hogy ilyen késő este zavarja. Elmondta, hogy a második faluban vasárnap egy csendesnap lesz és neki egész nap az járt az eszében, hogy jó lenne Őt is elhívni erre az alkalomra. Mondandóját azzal zárta:
- Komám, gyere menjünk el együtt erre a csendesnapra!

Elment és ott fordult meg az Ő élete. Attól kezdve nagyon sok alkoholistának tett bizonyságot az Úr Jézusról és az Ő szabadításáról.

Ennyire igaz az, hogy amint vagyunk, úgy lehet az Úr Jézushoz menni, Őt megszólítani, Tőle szabadulást kérni. És ha ezt komolyan gondoljuk, Ő válaszol, sőt megszabadít minden bűnből, minden megkötözöttségből, képes kihozni minden nyomorúságból, képes helyrehozni az egész elrontott életünket. Jézus nem azt mondja, hogy szeretlek, majd ha megváltozol, hanem azt mondja: szeretlek így, ahogy vagy! Bízd rám magad, aztán majd úgyis megváltozol ennek a szeretetnek a melegében, ha te is akarod!

Kérdés, hogy akarjuk-e? Eljutottunk-e oda, ahová főhősünk, hogy megundorodott magától, ettől az életviteltől? Ha igen, ne habozzunk, kérjük az Ő segítségét és Ő bizton segíteni fog!

Jézus mondja: ” Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre.” Lukács 5.31-32.
“Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Lukács 19.10.

http://www.refvasvari.hu/mindenkinek-hasznos/lelekepito-irasok/

Dr Kováts György: HARCBAN MEGY VÉGBE - 22.

Ján 16:33 Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok (thlipszisz) lesz; de BÍZZATOK (tharszeó): én meggyőztem (nikáó – LEGYŐZTEM) a világot (koszmosz).

GYŐZELEMRE vagy itt hagyva. Ki vagy küldve. Egy idegen helyre. Előőrsként. Azért, hogy véghezvidd, amit rád bízott. Győzelmed tudatában. Győzelemre számítva. Győztesként. Ő is így bízik meg benned.

Lehet, hogy valaki azt mondja neked, hogy: „Miért beszélsz te háborúról, hiszen béke van? Az Úr kimondta, hogy már „Elvégeztetett”. Te mindig csak „harcolsz”, pedig már kegyelem alatt vagyunk. Meg vagyunk váltva, és kegyelemből élünk.”

Válaszolj neki, hogy igen, igaza van. Kegyelem alatt élünk. De egyúttal kérdezd meg, hogy a Kol 1,24 szerint milyen szenvedéseket kellett még elhordoznia az apostolnak, és mire mondta az Úr, hogy „mert én megmutatom neki, hogy mennyit kell neki az én nevemért szenvedni”?

Ha nincs harc, akkor miért kellett Elimásról kimondani, hogy megvakul – ami meg is történt – és miért verték össze Pált és Sílást Filippiben. (Acs 9., 13 és 16.)

Ha ez a „legyőztem a világot” azt jelentené, hogy már nincs szükség arra, hogy harcoljunk az Úr fegyvereivel, erejével, akkor miért mondaná, hogy vegyük fel a szellemi fegyverzetet, és akkor miért kellett, hogy megverjék Pétert és Jánost az Apcs 5-ben? (Ef 6,10-18.)

Miért kellene gondolatainkat is foglyul ejtenünk, és miért szerepel ott az Igében, hogy „aki győz”… legalább hétszer, a Jelenések könyve elején? (2Kor 10,3-5.)

Nem arra utal-e az „ama nemes harcot megharcoltam”, hogy még van mit harcolnunk? De igen. (2Tim 4,7.)

Napoleon Boulevard - Uram, Segíts!

Idegesítő hívők?

Egy asszony hitre váltotta az esélytelenek nyugalmát.

Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.” Azután így szólt az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18,1-8)

Az ókori Izraelben az özvegyek a szociálisan rászorulók csoportjába tartoztak. Nem azért, mert nem volt pénzük vagy földjük, hiszen akár komoly vagyont is örökölhettek, hanem azért, mert nem volt pártfogójuk. Fontos tudni, hogy szociális értelemben nem az az asszony számított özvegynek, akinek meghalt a férje, hanem az, akinek mindemellett nem volt nagykorú fiúgyermeke. Csak a felnőtt férfiaknak volt szavuk bármilyen hivatalos kérdésben, ők tudták jogi és más ügyletekben képviselni magukat vagy a családjukat. Ha egy özvegy valakivel perbe keveredett, akkor biztosan veszített, mert a nők és gyerekek tanúvallomását nem fogadták el. Az özvegyek speciális problémája tehát a védtelenség állapota volt, az, hogy fokozottan ki voltak téve az igazságtalan ítélkezésnek.

Ilyen helyzetbe került a példázatban szereplő özvegyasszony is.Igazságtalanság érte, amit ő a hátrányos helyzete miatt nem tudott megakadályozni. A bíró ráadásul – ahogy történetünk írja – hamis ember, akit nem érdekel se Isten, se ember. Esélytelen helyzet, amit végül az asszony kitartása tör meg azzal, hogy folyamatosan zaklatja a bírót. Érdemes odafigyelni a példázat végén álló jézusi kérdésre, ami az asszony kitartásának forrására mutat rá:

De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?

A magyar fordításban kevésbé érezhető, de ez a kérdés komoly tartalmi összefüggésben van a példázattal. Amikor Jézus arra kérdez rá, hogy talál-e hitet, akkor ezt az asszony által tanúsított hitre érti. Talál-eolyan hitet, mint az özvegyasszony hite? Milyen volt ez a hit?

Az özvegy tudta, olyat kér, ami egyezik Isten akaratával:

Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat! Ha mégis nyomorgatjátok őket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat. (1Móz 22,21-22)

Ragaszkodott ehhez az isteni ígérethez még akkor is, amikor alkalomról alkalomra látta, hogy a mózesi törvényben megfogalmazott isteni akarat nem valósul meg. Hiába csalódott már számtalanszor, hiába látta, hogy esélytelen helyzetben van, makacsul hitte, hogy Isten akarata érvényre fog jutni, érvényre kell jutnia.

Ez az asszony nem azért ennyire erőszakos és a bíró számára bosszantó, mert ilyen a természete, hanem azért, mert kapott egy isteni ígéretet, aminek a megvalósulásában a végletekig hisz. Mindent megtesz, ami emberileg lehetséges, de közben mégsem a maga erejében bízik, hiszen tudja, hogy magától nincs esélye. Biztosnak hiszi és tudja az ígéret megvalósulását, mert azt Isten tette.
De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e ilyen hitet bennünk?

http://www.teologiablog.hu/idegesito-hivok/

Győzni A Bensődben – Dennis Burke Prédikáció

feb

Zsid 11,13- Szükség van-e még további példákra? Nincs elég idő, hogy Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról is beszéljek. Nekik valóban erős hitük volt! Hitük által országokat hódítottak meg, hit által igazságosan uralkodtak, hit által megkapták Isten ígéreteit, hit által bezárták az oroszlánok száját, hit által eloltották a dühöngő tüzet, hit által megmenekültek a kard általi haláltól, hit által felerősödtek a gyengeségből, hit által hősökké lettek a csatában és megfutamították az ellenséges seregeket. Asszonyok hit által visszakapták halottaikat, akik újra életre keltek. Másokat megkínoztak, mégis visszautasították a szabadulást, hogy majd jobb feltámadásban legyen részük. (A zsidókhoz írt levél 11:32-35 EFO)

Isten képes bárkit használni, aki használja a hitét. Téged már kiválasztott Isten, azon a napon, mikor a bensődbe költözött, s ezzel együtt mindent a bensődbe helyezett: adott hitet, Szent Szellemét, Igéjét – a háborúhoz szükséges minden fegyvert megkaptad, hogy használd is ezeket, és nehogy kizárd magad Isten munkájából. A kudarc legfőbb oka, hogy magukat zárják ki az emberek Isten munkájából, mert nem hisznek abban az Istenben, aki a bensejükben lakozik.

Higgy benne, s bármit is kell tenned, képes vagy rá! Bármilyen helyzetben használhatod az Istentől kapott fegyvereket, hogy győztesen gyere ki a harcból. A legnagyobb gondod nem az ördög, hanem az, hogyan gondolkozol magadról. A bensődből élő vizek folyamainak kell ömleniük. 

Zsid11: hit által győzték le a világot. Ez arra utal, mint egy birkózó, aki szemtől szemben áll az ellenséggel, nem háborúról, vagy egyéni akcióról van szó. Illés a kimondott szó, és nem katonai manőver, hatalmas hadsereg által győzött. Volt Istentől kijelentése, ezzel győzött le egy nemzetet. 

Dávid Isten szíve szerint való ember volt. Nehézségben kezdte, és dicsőségesen fejezte be. Hadsereggel is győzött, de igazából hogyan is aratott diadalt? Először a belsejében aratott győzelmet, s csak ezután kívül. Kenet jött az életére. Sámuel próféta megkapta a kijelentést Istentől, s az olajjal felkente Dávidot Saul helyett. Az apja biztos volt benne, hogy legkisebb fia alkalmatlan. A bátyjai is így gondolták. De Sámuel másképp látta. Amikor Dávid a Góliáttal való küzdelembe bele akart folyni, a bátyjai nem hittek benne, és senki, aki közel volt hozzá. Ha Dávid a környezetére hallgatott volna, nem lett volna király. 

Lehet, hogy a családod nem túl lelkes azzal kapcsolatban, amit Isten tesz az életedben. Van, ahol az újjászületett hívőkre azt mondják, vallásos bolond. Akik testben vannak, azok számára te irritáló személy vagy. Dávidot soha senki nem erősítette meg a családjából. Ha a családod, apád jóváhagyására vársz, akkor várhatsz, lehet, életed végéig. Sokan  maradnak benne életük káoszában, mert a családjuk nem támogatja őket. Szolgálók is sokan bizonytalanságban vannak emiatt. Pedig Isten kenetére, Igéjére kellene támaszkodni. Dávid is így kerekedett felül ezen a dilemmán.

Zsolt.27,10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. (Zsoltárok 27:10 KAR)

Szellemben Dávid világossá tette, és te is így tegyél: még ha el is hagynának, az Úr akkor is közel lesz hozzád, magához vesz. Ha mégis hiányozna az elfogadás, gondold meg, Isten elfogadott téged, jóváhagyta a változást, mégpedig hit által. Isten hitből hagyott téged jóvá! 

Ha nem tudsz győzni ezen a területen, akkor életednek ez a területe fog téged legyőzni. 

Amikor Dávid Góliát ellen ment, mindenki azt gondolta, ő fog meghalni. Isten viszont úgy  gondolta, a felkészületlen, tapasztalatlan kamasz fiú fogja legyőzni a hatalmas, harcban edzett, behemót Góliátot. Amikor küzdelembe ment vele, nem a megfelelő harci eszközei voltak. Saul mondta is neki: "az én fegyvereimmel, módszeremmel menj". Dávid megpróbálta, de úgy döntött, ezek nem a legmegfelelőbbek számára, ehelyett felvett öt kis kavicsot – elképesztő, nem? Ahogy kiment a csatába, már előtte legyőzte Góliátot. Már amikor legyőzte az oroszlánt és medvét, készült erre az igazi harcra. Azt mondta: "levágom a fejedet, és odaadom a testedet az égi madaraknak eledelül. S az egész világ meg fogja tudni, hogy van Izraelnek Istene." Meglátott valamit Isten szívéből, amit más nem látott. S Dávid győzelme nem csak akkor, hanem minden csatában, mindenkor igaz. Meg fogjuk látni, hogy Isten élő Isten, ez tart minket életben. A célunk nem az, hogy még több ember megtérjen, és még nagyobb gyülekezetünk legyen, hanem hogy meglássa a világ, hogy jó Istenünk van, aki körbevesz minket, meggyógyít, megszabadít, helyreállít. 

És Dávid megölte Góliátot ezzel az öt kaviccsal. Csak akkor tudsz győzni, ha először már a bensődben győzelmet aratsz. 

Mindenki Dávidot éltette – kivéve Sault – hiszen szabadulást szerzett egész Izraelnek. Amikor később Dávid meglátogatta Sault, az le akarta döfni a dárdájával. Dávid soha nem gondolta volna, hogy ilyen helyzettel kerül szembe. Saul volt a vezetője, a Király, s Dávid szerette Sault, mindent megtett volna érte. Dávid már legyőzte ezt a királyságot, a bensejében. De még nem fejezte be. Te mit tennél, ha a vezetőd, akiben megbíztál, kudarcot vallana? Ha a vezetőd elvetne téged? 

Ha a bensődben megnyerted a csatát, ez a külső körülményekben is meg fog jelenni. Sátán le akar győzni téged is, és a körülötted lévőket is, hogy bukott szolgáló legyél, és így magaddal ránts sokakat. Dávid csodálatos dolgot tett, bár csak az életét akarta megmenteni. Számtalanszor feladhatta volna a csatát. Nagyon idegőrlő volt a folyamatos üldözés. Egy esetben Sault könnyedén megölhette volna, az emberei biztatták is erre. De Dávid nem akart bosszút állni, s a pozícióját sem akarta elvenni. Azt akarta, hogy Isten nyilvánuljon meg. Dávid azt akarta, hogy Isten akarata valósuljon meg, s míg Saul életben volt, ő is Isten akaratának része volt Dávid számára. Saul fejetlenül, össze-vissza döntött, és cselekedett. Nem tudta, merre megy az életében. Dávid viszont úgy döntött, tiszteli a Saulon levő kenetet, bárhogy is cselekedik Saul.

Számtalan okod lehet neked is, hogy panaszkodj, a szolgálatokra, szolgálókra is. Sátán megpróbálja a fejedet tele rakni információkkal, hogy panaszkodni tudj. De tisztelned kell a kenetet, amivel Isten felkente őket. Nem az az én dolgom, hogy ítéletet mondjak felettük, legfeljebb magam fölött van jogom erre. Nem fogom őket szurkálni. Dávidnak többször is módja  lett volna, hogy Sault megölje. Saulnak még bizonyítékot is adott erről, hogy térjen már meg az ellenségeskedésből. A lényeg, amit Dávid megértett: van egy királyság, amibe Isten behozta őt, és Dávidnak e szerint kellett cselekednie, ha nem akarta elszalasztani az egészet. 

Velünk is így van, ha most abbahagynánk, minden, amit eddig felépítettünk, nem érne semmit. Sátán szeretné, ha abbahagynánk, ha a kenet, mely most érted dolgozik, ellened dolgozna. Saját magadban kell diadalt aratni ezek felett, ha hatékony akarsz lenni, és győzni akarsz kívül. Dávid legyőzte magában a Saul csalódottságát, nem hagyta hogy meghiúsítsa Isten tervét.  

Volt azonban más is, ami miatt meghiúsulhatott volna Isten akarata Dávid életében. Voltak magánéleti kudarcai, mint a Betsabé eset, amikor a csata helyett otthon lustálkodott, és házasság törést követett el, majd ráadásul megölette a férjet. Isten prófétája rögtön megjelent, hogy Isten szavát közvetítse. Te is engedd be, ha jönne hozzád, amikor az életed nincs rendben – de előtte hozd rendbe a dolgot Istennel, még mielőtt beengednéd…

Akkor még nem volt bűnbocsánat,  az lett volna csak a megoldás, hogy Dávidot megkövezik. Nem volt még áldozat, ami eltörölte volna a bűnét. Ilyen szempontból mindegy volt, hogy ő Király. Dávid azonban tett valami csodálatosat. Ismerte Istent, s valamit megértett Isten szívéből, amit mások nem tudtak: hogy Isten szíve kész a bűnbocsánatra, meglátta Istent újszövetségi szemmel. És kihúzta Isten szívéből ezt az Újszövetségi bocsánatot az Ószövetségben! Akkor, amikor nem volt út a bűnbocsánathoz. Lehet, hogy ez meglep, de Dávid legyőzte a vallást és a bűnt. Betsabéval mindent összezavart, mégsem veszített el mindent – hála istennek, van élet Betsabé után.

Volt még egy családi ügy, amit nem oldott meg, pedig meg kellett volna. Az egyik fia szemet vetett testvérére, Támárra, és meg is erőszakolta. Absolon megtudta ezt és bosszút akart állni. De Támár lebeszélte, s ő engedett, gondolván, majd Dávid megoldja ezt a dolgot. De Dávid semmit sem csinált. Absolonnak ekkor a bensejében valami történt, ami foglyul ejtette egész életében, s rossz döntésre vitte, amikor el akarta Dávidot tüntetni a királyi trónról. Absolon úgy gondolta, nála van az igazság jogara, és Dávid nem méltó arra, hogy Izrael vezetője legyen. Izraelt a maga oldalára akarta állítani cseles úton, azt mondván: "nekem van időm, hogy a gondjaiddal foglalkozzam, Dávid túl elfoglalt."

Volt egy másik játékos is ebben a történetben, Akitófel, Dávidnak jó barátja és tanácsadója, akivel Absolon szövetséget kötött.

Zsolt.55. Dávid zsoltára: Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;  Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!  Az ellenségnek szaváért  és  a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és  nagy  dühösséggel ellenkeznek velem.  Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.  Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem. Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.  Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.  Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből. 

Dávid ekkor élete legnagyobb krízishelyzetében volt. A legnagyobb veszélyt ekkor élte át, a győzelem elvesztése ekkor volt hozzá a legközelebb. Tudta, hogy Isten sok rossz döntését megbocsátotta már neki. Most viszont a fia és a tanácsadója összefogtak ellene. A Zsoltárban tanácsosoknak, barátnak hívta őket,  ami szövetséges társat jelölt. Dávid félt, érzékelte a nagy veszélyt. Máshol szeretett volna lenni. Akitófel Betsabé nagyapja volt, s még abból az időből, mikor elcsábította és megrontotta az unokáját, valami történt Akitófel bensejében, és dolgozott benne hosszú ideig, amiről Dávid nem is tudott. A 13. versben barátnak írta le őt Dávid. Azt gondolta, a régi gondokat már rég megoldották. De ekkor rájött, hogy nem így van. "A szádban késszúrás volt" – írja. 

16: gonoszság van bensejükben, takarítsd el őket az útból. 

Te nem imádkoztál még így, ugye? Dávid érzelmi állapota nem volt stabil, látjuk. Egyszer Istenhez fordul hogy bocsásson meg nekik, majd azért, hogy pokolba kerüljenek. Ezután próbál kompenzálni Isten szeretetével. Dávid nagyon őszinte Istenhez, annyira, hogy le is írja mindezt. Gondoljunk csak bele: később ezt énekelték!

17: de én Istenhez kiáltok, és ő megment engem. 19: Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.  Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.  Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.  Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.  A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.  Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.  (Nem engedi hogy az igazságosság megszűnjön az életedben.) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. (Zsoltárok 55:18-24 KAR)

A szolgálatban is előfordul, hogy ellened támadnak. Szolgálók, vagy gyermeked, barátod, akihez hűséges voltál, egyszer csak ellenséged lesz. S rájössz, hogy a szeretetet sugárzó szavak mind hamis szavak. Jézus nem erre hívott el minket, de sokszor bizony így mennek a dolgok az egyházban. Dávid azt tanácsolja, hogy vesd az Úrra a terheidet. Ő Saul gondját, Góliát gondját, Betsabé, Támár és nagyon sok minden, még a gyerekeivel kapcsolatos gondokat is az Úrra vetette. Tégy te is így. 

Dávidnak végül menekülnie kellett. Absolonnak ez már elég lett volna, de Akitófel annyira keserű volt, annyira gyűlölte Dávidot, hogy csak azzal elégedett volna meg, ha holtan látja. Ha valaki neked kárt okoz, te is viselkedhetsz úgy, mint Akitófel. De jobb, ha szabadon engeded a károkozót. Vagy úgy végzed, mint Akitófel, megeszik a bensődet a gonosz szavak, és elkezdesz ott legbelül haldokolni. Minden abba az irányba visz, hogy meg legyél mérgezve, amikor már nem tudsz Istenre hallgatni.  

Akitófel azt tanácsolta, hogy azonnal Dávidra törjenek, de Husai aki szerette Dávidot, ellen tanácsot mondott, szót, amit Istentől kapott, s megadályozta ezt. Akitófel, aki tudta, hogy Dávidot Isten minden helyzetből megszabaditja, úgy gondolta, most is meg fogja tenni. Ezt meglátta, s azt is, hogy rossz oldalra került – és megölte magát. Hogy kerülhetett ebbe a helyzetbe? Úgy, hogy a sötétség tartotta fogságban. 

Mikor Absolon később mégis elkezdte üldözni Dávidot, és bajba került, egy öszvérre pattant, elveszítve józanságát (lehet hogy futva gyorsabb lett volna), de fennakadt egy fán a hajánál fogva, és Dávid egyik vezére megölte. (Milyen ostoba módja ez a halálnak!) Dávid királysága pedig helyreállt. Dávid legyőzte magában a gyengeséget, a csalódottságot, Góliátot, saját testének kudarca miatti vereségeket, saját kompromisszumait, az árulás miatti fájdalmat is. 

A te bensődben is több mint elégséges van, hogy felkelj, és legyőzz egy ellenséget, egy másik, ellenséges királyságot.

1Móz 4,7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. (1 Mózes 4:7 KAR)

Másképp: Isten elfogad téged, ha helyesen döntesz egy szituációban, de ha nem jól döntesz, a bűn vár, és kész a támadásra, hogy megsemmisítsen. Tehát neked le kell győznöd azt.

Ez az év a jőzanság, a túlcsordulás éve. Nemcsak rád áradnak az áldások, hanem élő vizek folyamai fognak ömleni a szívedből. Tehát le kell győznöd amik nem oda valók, Istennel kell összhangban lenned, és egyenesen járni az utaidon. Őrizd meg a bensődet, a szívedet, hogy amit megnyertél Istentől, nehogy elveszítsd. S hit által tudsz győzni. Hitre van szükség, hogy ellene állj a saját testednek, más emberek gonosz cselekedeteinek, hogy odakötözd magad Istenhez. Hitre, hogy benne maradj ebben a játszmában, és győzni tudj. Győzzél!

Fordította: Orbán Tibor

http://www.mindenlehetseges.hu/gyozni-a-bensodben-dennis-burke-predikacio/

Joel Osteen pasztor batorito uzenete Neked: A problémához való hozáállás

Készítette: Lisa Szanyel

Mindenki életében vannak kihívások és visszaesések. Mindenki életében vannak akadályok, de Isten nem azért teremtett bennünket, hogy legyőzöttek legyünk, hanem azért, hogy győzzünk. A problémáinkhoz való hozzáállasunk az, ami igazán fontos. Mit teszünk, ha a helyzet nem javul, hónapról hónapra változatlan? Arra kényszerülünk, hogy csalódottak legyünk és semmi jóra ne számítsunk? Mit teszünk, ha rossz híreket kapunk, vagy gyermekünk bajba kerül, vagy orvosunk rossz hírt közöl velünk? Az agyunk végtelenül játssza újra és újra a sötét képeket. Ha elcsüggedünk, és csak arra gondolunk, hogy ez sosem fog megváltozni, sosem lesz jobb, akkor ez lesz a felső korlátja annak, amit Isten tenni tud értünk. De ha problémák kerülnek utunkba és tudjuk, hogy Isten hatalmasabb náluk és tudja a kivezető utat, akkor helyesen harcolunk hitünkért és ezzel megengedjük, hogy Isten megmutassa magát és helyzetünket jóra fordítsa.
Ézsaiás 54:17
“No weapon formed against you will prosper. This is your heritage as children of God.”
„Minden fegyver, mely ellened készült, sikertelen lesz; és minden nyelvet, mely perbe száll veled, meg fogsz cáfolni.
Ez az örök része az Úr szolgáinak, és igazságuk tőlem van – mondja az Úr.”

Vagyis van egy örökséged, vannak jogaid és kiváltságaid azért, mert Istenhez tartozol. Ha őt választod, akkor olyan védvonalat húz köréd, amit ellenségeid nem tudnak átlepni. Ha nehézségek adódnak és úgy tűnik nem javul helyzeted, Isten azt mondja, azért, mert az ő gyermeke vagy, még ha formát is öltött a probléma, nem fog győzni végül. Isten vissza fogja fordítani és a te javadra használja.
Ezzel nem azt mondja, hogy ha hiszünk és minden tőlünk telhetőt megteszünk, nem lesznek gondjaink. Az élet tele van nehézségekkel. Isten azt ígéri itt nekünk, hogy ha a dolgok ellenünk vannak, ha gyermekünk bajba került, ha orvosunktól rossz hírt kapunk, ha az emberek beszélnek a hátunk mögött, Isten azt mondja, hogy a probléma ugyan formát öltött, ebben nem tudjuk megakadályozni, de mivel te Istennel állsz kapcsolatban, nyugodt lehetsz, tudván, hogy a bajok nem fognak legyőzni. Ez az örökséged része.

Azt a hibát követjük el, hogy nem tudjuk, kik vagyunk, nem tudjuk, mi jár nekünk. Ha gondjaink gyarapodnak, elcsüggedünk, elkezdünk panaszkodni és a legrosszabbra számítunk. Mindez megakadályozza Istent abban, hogy nekünk tudjon dolgozni. Hinned kell ahhoz, hogy Isten ígéretét aktiválni tudd. Ha nehézségek adódnak és csüggedni készülsz, emlékeztesd magad arra, hogy nem fognak győzni feletted. Lehet, hogy beszélnek rólad, lehet, hogy rosszul áll a dolog, de tudom, hogy Isten vigyáz rám. Lehet, hogy az orvosi lelet rosszat mond, de tudom, hogy Isten tenyerén hord engem.

Mindig emlékeztesd magad arra, hogy ez a probléma nem azért jött, hogy maradjon, hanem hamarosan elmúlik. Alakot öltött ugyan, mert keletkezését nem akadályozhatom meg, de nem kell aggódnom, mert Isten trónon van, és nem fogja megengedni, hogy a baj elburjánozzon.
Néha azért vannak problémáink, mert rosszul döntöttünk. De akkor is lehetnek nehézségeink, ha mindent hittel és jól csinálunk. Ha arra vagy ítélve, hogy kiteljesítsd sorsodat, lépéseket teszel, hogy javíts életeden, ne csodálkozz, ha ellenállásba ütközöl. Az ellenséged nem fog vörös szőnyeget gördíteni éled és megengedni neked, hogy teljesítsd küldetésed. Ha nehézségbe ütközöl, ne gondolj automatikusan arra, hogy valamit biztosan rosszul csinálsz. Meglehet, hogy éppen jól csinálod.
I. Korintusi 16:9
„A wide door of opportunity is open to me, and there are many adversaries.“
„Nagy és tágas kapu nyílt meg ugyanis előttem, de sok az ellenség is.”

Bármikor próbálsz előbbre jutni, barmikor próbálunk fejlődni, mindig találkozunk ellenállással.
Ne torpanj meg, ha ellenállásba ütközöl! Ne add fel álmaidat, csak ezért, mert a dolgok ellened vannak és sokáig tart. Higgyél! Még nincs vége, addig, amíg Isten nem mondja, hogy vége. És a jó hír, hogy Isten még trónján ül és még, ha lehetetlennek is tűnik, Isten meg tudja valósítani.
Tény az, hogy a nehéz időszakok próbatételek. Ez az, amikor megmutatjuk Istennek igazi jellemünket.
Még akkor is, ha hibázunk és bajt hozunk magunkra, Isten olyan kegyes, hogy kisegít. Jónásról beszélek. Isten mondta neki, hogy menjen el egy bizonyos városba, de ő nem akart és az ellenkező irányba ment. Felszállt egy nagy hajóra, viharba került és elsüllyedt. Isten megölhette volna ostoba döntéséért, de nem tette, hanem adott neki még egy esélyt és küldött neki egy nagy halat. Jónás megmenekült a viharból és 3 napig volt a hal gyomrában.
A probléma kialakult, de nem tudott győzni. Isten nemcsak megoldotta a helyzetet és adott Jónásnak még egy esélyt, de fel is használta Jónást arra, hogy példát mutasson rá, hogyan teljesülnek a próféciák. Más szóval, bár Jónás rossz útra lépett, mégis segített rajta Isten.

Lehet, hogy voltak rossz döntéseid, lehet, hogy úgy érzed, nem érdemled meg Isten jóságát. Úgy érzed egész életedben szenvedned kell. De mi mindannyian követtünk már el hibát. Mi mindannyian döntöttünk már helytelenül, mint Jónás, de ez nem változtat örökségünkön. Isten nem rúg ki bennünket királyságából, csak azért, mert nem vagyunk tökéletesek.
Tudod, hogyan aktiválhatod Isten ígéretét? Hittel.
Dávid mondja a Zsoltárok 138:7-ben
„Though I am surrounded by troubles, you will bring me safety through. You will clinch your fist against my enemies. Your power will save me.”
„Ha szorongások között járok is, megőrzöd életemet; Ellenségeim haragjával szemben kinyújtod kezedet, és jobbod megszabadít engem.”

Néhányan úgy éreztek, mint Dávid. Mindenféle nehézségek vesznek körül és a csüggedés határán vagy, de nyerd vissza lelkesedésed. Még, ha meg is jelent a probléma, és ha kilátástalannak tűnik is a helyzeted, tisztázd magaddal minden nap, hogy ez a probléma nem fog legyőzni, Isten kivezet a bajból, öklével megóv téged ellenségeidtől. Bizakodnod kell. Én megtanultam, hogy ne törjek le, ha ellenállásba ütközök. Ne törj le, ha nehézségeid vannak! Ezek nagyon sokszor annak jelei, hogy Isten valami nagyszerű dolgot tartogat számodra.
Amikor közel kerülsz a nagy győzelemhez, az emberek elkezdenek beszélni rólad a hátad mögött, igazságtalan helyzetek jönnek, éppen legyőzted az egyik akadályt és már jön is a következő. Mindez miért van? Azért, mert az ellenséged tudja, hogy közel vagy a győzelemhez. Ilyenkor szokták sokan feladni, kiábrándulnak, panaszkodnak, hogy miért van ez. Ők nem tudják, hogy kik ők. Nem ismerik örökségüket.

Lehet, hogy a tűz közepén érzed magad és a lángok összecsapnak körülötted és minden ellened játszik, de hagy mondjam neked, hogy mindez azért van, mert valami nagyszerű dolog vár rád. Ha felcsapnak a lángok, akkor már közel vagy az áttöréshez. Ha megmaradsz hitednél, Isten keresztülvezet a tűzön úgy, hogy még csak be sem fogsz füstölődni.
Ezért ha legközelebb nehézségeid lesznek, ne csüggedj, ne törj le, hanem lelkesedj, hogy: Isten most új szintre emel, tudom, hogy gyarapodás, előrelepés van kilátásban.
Állj helyesen azokhoz a dolgokhoz, amik előtted állnak!

Lehet, hogy nehéz lesz, de Isten sosem állította, hogy gondmentes életünk lesz. A kulcs a szűkös időkben rejlik.
Ha nehézségeid támadnak, ne a legrosszabbra számíts, hanem gondolj mindig arra, hogy lehet, hogy ez a probléma most létrejött, de nem fog győzedelmeskedni.
Olvastam egy cikket tudósokról, akik az Alzheimer-kort kutatják. Elhunytak agyát vizsgálták olyanoknál, akik rendelkeztek ezzel a korral és olyanoknál is, akik nem rendelkeztek vele. Megállapították, hogy némelyeknél voltak olyan agyterületek, amelyek Alzheimerre utaltak, a gyakorlatban azonban mégsem volt Alzheimerük. Vagyis orvosilag és tudományosan Alzheimerük volt, de a tünetei sosem jelentkeztek.

Erről akartam beszélni. Csak azért, mert egy probléma kialakul, nem jelenti azt, hogy felszínre is tud törni. Én úgy vagyok vele, mindegy mi történik fizikai testemmel, Isten át tudja írni, mindazok után, hogy ő alkotott bennünket.
Tudom, hogy sokatoknak rengeteg nehézségei voltak már, de most új életképre van szükséged. Lásd magad magasra emelkedni! Azok az erők, amik veled vannak, hatalmasabbak azoknál, amik ellened vannak, mert a mindenható Isten a te oldaladon áll. Most is óv téged, most is előtted jár, páncélként vesz körül védelmezve téged. Lehet, hogy felmerült a probléma, de nem tud felszínre törni. A végén még jobban fogsz járni, mint előtte.
Én hittel állítom, hogy minden akadályt le fogsz küzdeni, minden ellenséget le fogsz győzni, minden álmod, minden vágyad teljesülni fog. Bármibe kezdesz, sikerre viszed és hosszú, elégedett életed lesz!

 

Csak átszálló hely!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Kedves ismeretlen barátom, ki olvasod e sorokat, és még nem fogadtad be szívedbe az Úr Jézust, úgy most, szeretettel kérlek, jöjj velem rövid időre, egy - képzeletbeli - filmszínházba, és foglaljunk helyet, a nézőtéren. Sorra kialszanak a fények.

Sötétbe borul a nézőtér, és megjelenik előttünk az első kép. Egy - Metróállomáshoz hasonló - sárga színű állomás, homlokzatán a felírással: ,,Halál utáni átszálló állomás" És jön a második kép: két mozgólépcsőt látunk. Az egyik fölfelé, a másik lefelé közlekedik. Mindkettőn tábla jelzi az útirányt. A fölfelé közlekedőn, ezt olvassuk: ,,ÚT az üdvösség felé" a lefelé közlekedőn pedig ezt: ,,Út a kárhozat felé" Jön a harmadik kép: ezen az állomást már kettéosztva látjuk. Középen egy üvegfal választja ketté, az állomást. Az állomás egyik felét, fény sugározza be, a másik fele pedig, árnyékba borul. Jön a következő kép: Az átszálló állomás fényes oldalán, aranyszínű mozgólépcsőt látunk. A mozgólépcső előtt, mosolygó boldog, derűs lelkeket látunk. Testüket már a halálban hagyták, az enyészet számára. Hallhatatlan lelkük pedig, boldog örömmel lép a mozgólépcsőre, és eltűnik szemünk elől a ragyogó fényben. Nagy örömünkre, néhány rokont, barátot, munkatársat és ismerőst is látunk közöttük. Akikkel többször találkoztunk, beszélgettünk és imádkoztunk. Ők a földön, sok próbát, szenvedést, bántalmazást és gúnyt szenvedtek el, Krisztusért! Mint Isten újjászületett gyermekei. Akik mindvégig megálltak a hitben rendületlenül, és örömmel fogadták Jézus hívását: ,,Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én, megnyugosztlak titeket" Egy másik helyen pedig, így hívta magához övéit: Jertek én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, mely számotokra készítetett, a világ megalapítása óta" Nos, az ilyen drága hívó szóra, hogyne feleltek volna igennel, Isten megváltott gyermekei? Ezzel a boldog örömmel tűntek el a fényben, szemeink elől. A következő képen: a lefelé közlekedő és árnyékba borult átszálló állomás tűnik elénk. Itt a mozgólépcső előtt, már sokkal többen várakoznak az átszállásra. Feltűnő, hogy itt már, szomorú és megkeseredett lelkek, sóvárogva tekintenek át, az üvegfalon, az átszálló állomás fényben fürdő oldalára. Most döbbennek rá, hogy könnyelműségüknek, hitetlenségüknek, ilyen súlyos, helyrehozhatatlan következménye lett! Pedig hűséges, templomba járók, adakozók és szívélyesek voltak.

Csak egyet felejtettek el, nem Isten dicsőségét keresték, hanem a magukét. Jézust pedig, kizárták szívükből. Ám ezzel, önmagukat is kizárták, az örök üdvösségből! Isten dicsőséges országából! Ítélet nagy napján majd hangzik feléjük, az ítélő Bíró kemény szava: Máté Evangéliumának, 25-ik fejezetéből, a 41-ik vers üzenete: ,,Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készítetett" Ennek hallatán, nem csoda, ha sírnak és keseregnek, hitetlenségük és könnyelműségük miatt, és mellüket verve, vádolják önmagukat! Mivel haláluk előtt, nem törődtek hallhatatlan lelkükkel, bár lett volna idejük rá. Sajnos, számukra nem volt fontos, hogy hol töltik el, az örökkévalóságot! Mivel a testnek hódoltak és csak a mának éltek. Köztük még több rokont, barátot, munkatársat és ismerőst fedeztünk fel. Szomorúan látjuk, amint egymásután lépnek rá, a lefelé tartó mozgólépcsőre, mintha csak valami mágnes vonzaná őket, és egy sötét alagútban, eltűnnek örökre, szemeink elől. Nos, kedves barátom, ezzel az utolsó képpel, véget is ért, a filmvetítés. És most, hadd kérdezzem meg tőled, a látottak alapján, milyen tanulságot vonhattál le magad számára? Vajon okultál-e, az elkárhozó lelkek szomorú és végzetes, örök kárhozatra ítélt állapotából?

Lehetséges, hogy Isten, téged: ilyen módon akar figyelmeztetni, hallhatatlan lelked megmentése érdekében! Nos, ma még életben vagy, ma még van lehetőséged arra, hogy megválaszthasd lelkednek, örökkévaló tartózkodási helyét. Sajnos, a legtöbb ember azt gondolja: a temető már végállomás. Pedig az, csak átszálló hely. Mely a feltámadás nagy napján, végleg megszűnik! A feltámadásban pedig minden ember, függetlenül attól, hogy hívő vagy nem hívő, elenyészhetetlen örök testet ölt magára. Ezért, saját döntéseden múlik, hol fogod eltölteni, az örökkévalóságot! De jól gondold meg, mert ezen a döntéseden múlik, örök üdvösséged, vagy örök kárhozatod! Ezért az Úr Jézus Krisztusra kérlek, még ma, fogadd el az Isten által ingyen felkínált kegyelmet, hit által. Benne, Krisztust, Isten szent Fiát!

Az egyedüli közbenjárót, üdvözítőt! És ha szívedbe fogadod Őt, akkor abban a pillanatban, Isten boldog gyermekévé, és a mennyország boldog, örök állampolgárává leszel. Ezért kérlek féltő szeretettel, dönts bölcsen, még halálod előtt! Így Urunk kegyelméből és jóvoltából, együtt lehetünk majd örökké, Isten megváltott gyermekeinek boldog táborában.

Ismeretlen szerző

Jézus be kopogott a szívem ajtaján

Thessalonikabeliekhez írott II. levél 1. fejezet: a hit dicsérete

2 Thess. 1,1 Pál [jelentése: a kicsi, alacsony, csekély] és Silvánus [jelentése: hallgatag; erdei] és Timótheus >jelentése: valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő< [írják e levelet] a Thessalonikabeli [kihívott] gyülekezetnek [eklézsiájának], Istenben, a mi Atyánkban, és az Úr Jézus Krisztusban [áll fenn, és él]

2 Thess. 1,2 Kegyelem [(kharisz): Szószerinti jelentése: öröm. Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása nyilvánuljon meg] néktek és békesség [(eiréné): az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] Istentől, a mi Atyánktól [Édesapánktól], és [Urunktól] az Úr Jézus Krisztustól

2 Thess. 1,3 Mindenkor [szüntelen; folytonos] hálaadással tartozunk az Istennek, atyámfiai [testvéreim], ti érettetek, amiképpen méltó is [ezt tennünk], mivelhogy felettébb megnövekedék [és nőttön nő] a ti hitetek, és mindnyájatokban bővölködik [gazdagodik; sokasodik; gyarapszik] az egymáshoz való [kölcsönös (agapé): Isten szerinti] szeretet.

[Más fordítás: Igen, erre minden okunk meg is van, mert a hitetek olyan csodálatosan erősödik, és az egymás iránti isteni szeretet is folyton növekszik bennetek]

2 Thess. 1,4 Annyira, hogy mi magunk dicsekszünk veletek az Isten [kihívott] gyülekezeteiben [eklézsiáiban], a ti kitartástok [állhatatosságotok, és a ti béketűrésetek, reményteljes tűrésetek] és hitetek felől, [amellyel] minden ti üldöztetésetek és szorongattatásotok [háborúságitokban; zaklatás, viszontagságok (thlipszisz: megpróbáltatás, gyötrődés)] között, amelyeket szenvedtek [és nyomorúságot elviseltek, bátran vállaltok, és kibírtok].

»Más fordítás: Elmondjuk, hogy ti milyen türelmes kitartással és hittel viselitek el az üldözést, a sokféle bajt és nehézséget, amely körülvesz benneteket«

2 Thess. 1,5 Bizonyságául az Isten igazságos [jogos, és helyes] ítéletének [előjeleként]; hogy méltóknak ítéltessetek [nyilváníttassatok] az Isten országára [az Isten Királyságára; hiszen azt akarja, hogy bemehessetek Királyságába], amelyért szenvedtek is

[Más fordítás: Isten igazságos ítéletének a jelei ezek, hogy méltónak találjanak benneteket Isten országára, ha meg is szenvedtek érte].

2 Thess. 1,6 Mert [hiszen] igazságos dolog az az Isten előtt, hogy szorongattatással fizessen azoknak, akik titeket szorongatnak [üldözőiteknek, zaklatóitoknak, akik nektek most szenvedést okoznak, zaklatással fizessen meg]

»Más fordítás: hogy gyötrőiteknek gyötrelemmel fizessen, azoknak, akik titeket nyomorgatnak, nyomorúsággal, és üldözéssel fizessen meg«

2 Thess. 1,7 Néktek [üldözötteknek; zaklatottaknak] pedig, akik szorongattattok [akik most szenvedtek; (thlibó): szorongatnak, gyötörnek, zaklatnak], nyugodalommal mivelünk együtt [enyhülést, megpihenést és nyugalmat fog adni], amikor megjelenik [(apokalüpszisz): lelepleződés; kinyilatkoztatás, kijelentés; a lepel lerántása tényről, igazságról; megnyilvánul] az Úr Jézus az égből [a mennyből] az Ő hatalmának [(dünamisz): erő-megnyilvánulás, csoda(tevő erő); képesség, lehetőség, hatalom] angyalaival »(aggelosz): hírnök, követ; küldött«

[Más fordítás: Mikor? Amikor az Úr Jézus tüzes lángok között megjelenik (lelepleződik) a Mennyből, hatalmas angyalaival együtt (angyalseregével)].

2 Thess. 1,8 Tűznek lángjában [lángoló tűzben], ki bosszút [(ekdikészisz): igazságszolgáltatás, büntetés, megtorlás] áll [(didómi): megérdemelt módon visszaad] azokon [akkor fogja megbünteti lobogó tűzzel azokat], akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus Evangéliumának [(euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre].

»Más fordítás: nem akarnak engedelmeskedni az örömhírnek, amely Urunkról, Jézus Krisztusról szól«

2 Thess. 1,9 Akik meg fognak lakolni [(tinó): megfizet(i az árát), kiteszi magát valaminek] örök veszedelemmel [(olethrosz): pusztulás, végveszély, romlás, halál] az Úr ábrázatától [orcájától, az Úr színétől, jelenlététől], és az ő hatalmának [(iszkhüsz): A szó vitézséget, harcias, kiemelkedő, férfias erőt, küzdőképességet jelent] dicsőségétől >(doxa): fényesség, ragyogás<.

[Más fordítás: Ezek majd világkorszakra szóló (aioni) >(aióniosz): létkorszak, nem időt, hanem minőséget jelölő görög szó< pusztulással bűnhődnek az Úrtól és az ő dicső hatalmától;

Egy másik fordításban: Örökre távol maradnak az Úrtól és dicsőséges (és fönséges) hatalmától; mellyel az Úr orcája és dicsőséges ereje fogja őket igazságos ítéletképpen sújtani],

2 Thess. 1,10 Amikor [(hotan): amikor csak, valahányszor] eljő [(erkhomai): eljön, megérkezik, megjelenik] majd, hogy megdicsőíttessék az Ő szenteiben [Más fordítás: azon a napon, amikor majd eljön, hogy dicsőségét megmutassa szentjeiben], és csodáltassék [csodálat tárgya legyen és csodálatos hatalmát megmutassa bennetek, hívőkben] mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok) ama napon

[Más fordítás: Mindez akkor történik meg, amikor az Úr eljön. Akkor mindenki dicsőíteni fogja őt, mert meg fogják látni dicsőségét azokban, akik teljesen az Övéi. Igen, mindenki csodálni fogja őt azok miatt, akik benne hisznek. Ezek közé tartoztok ti is, hiszen hittel elfogadtátok, amit Jézusról mondtunk]

2 Thess. 1,11 Mivégből imádkozunk [könyörgünk] is mindenkor [(pantote): azaz minden időben] ti érettetek, hogy a mi Istenünk méltóknak tartson [méltóvá tegyen] titeket az elhívásra [hogy ezt el is érjétek, hiszen erre hívott el benneteket], és töltsön be titeket [teljesen hatalmával] a jóban való teljes gyönyörűséggel. >(eudokia): öröm, szándék< [Adjon beteljesedést a jóra irányuló minden készségnek és a hit erőteljes munkájának], és a hitnek hathatós [(dünamisz): képesség, lehetőség, hatalom; csoda(tevő erő)] munkálásával >(ergon): cselekvés, eredmény, teljesítmény< [az Ő ereje által, és a hit minden erejével].

»Más fordítás: Azt kérem, hogy Isten hatalma által teljesen véghez tudjátok vinni mindazt, amit jósága meg akar tenni rajtatok keresztül. Igen, mindazt, amire a hitetek indít benneteket; és hathatósan befejezze a hitből fakadó törekvéseteket«.

2 Thess. 1,12 Hogy dicsőíttessék meg [hogy megdicsőüljön] a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve [(onoma): hatalom (tekintély), jellemvonás] ti bennetek, és ti is Őbenne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből. >(kharisz): Szószerinti jelentése: öröm<.

[Más fordítás: Azért imádkozom, hogy Urunk, Jézus legyen még dicsőségesebb bennetek és általatok. Ti pedig szintén dicsőséget kapjatok Jézusban és általa. Mindez pedig Istenünk és Urunk, Jézus Krisztus kegyelme által valósul meg].

Gyertek és öltözzük fel

Istennel győztesek vagyunk!

"Mivel Isten mindenható, a hívő ember mindig a győztes oldalán áll."

Isten közelsége

Egy hittanos kisgyerek mondta egyszer, hogy: „Az emberek nem azért nem veszik észre Istent, mert olyan messze van tőlük, hanem mert olyan közel!” És itt jön a hit! A hit pedig nem más, mint rádöbbenni arra, komolyan venni azt, hogy ennek a közel lévő Istennek az emberi életeket belülről és alapvetően átalakító csodája rád is, igen rád is, a te életedre is vonatkozik.

Oswald Chambers: EGYÁLTALÁN SEMMIT

"Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden" (2Kor 5,17).

Urunk sohasem táplálja előítéleteinket, hanem megöli és teljesen szembefordul velük. Azt képzeljük, hogy Istent nagyon érdeklik a mi különféle előítéleteink. Egészen biztosra vesszük, hogy velünk soha nem tenné meg azt, amit másokkal meg kell tennie. "Isten kénytelen volt nagyon keményen bánni ezzel az emberrel; de azt persze tudja, hogy az én fenntartásaim jogosak." - Meg kell tanulnunk: "Semmit abból!" Ahelyett, hogy a mi pártunkat fogná, Isten szándékosan semmibe veszi sérelmeinket. Belső nevelésünkhöz tartozik, hogy Isten gondviselése nyíltan szembefordul fenntartásainkkal. Meg kell figyelnünk, hogyan teszi ezt. Isten nem ügyel arra, amit elébe rakunk. Egyetlen egy dolgot kíván Isten tőlünk: a feltétel nélküli odaszánást!

Amikor újjászületünk, a Szent Szellem elkezdi formálni az új teremtést bennünk, és eljön az ideje annak, amikor semmi sincs már bennünk a régiből. A régi ünnepélyesség eltűnt, a dolgokkal szembeni régi magatartásunk megváltozott és "mindez Istentől van..." (18. v.).

Hogyan léphetünk be abba az életbe, amelyben nincs kívánság, nincs önzés, nincs érzékenység a bántásokkal szemben, amelyben nem gerjedünk haragra, nem rójuk fel a gonoszt, hanem mindig kedvesek vagyunk? Egyetlen módon: ha nem hagyunk meg a régi életből semmit sem, de egyszerűen és tökéletesen bízunk Istenben. Olyan bizalom ez, amely már nem Isten áldásait kívánja, hanem Őt magát.

Eljutottunk-e már odáig, hogy Isten visszavonhatja áldásait és mégsem rendül meg a bizalmunk benne? Amikor meglátjuk, hogy Isten munkálkodik, többé nem törjük a fejünket a dolgokon, mert valóban bízunk a mi mennyei Atyánkban, akit a világi gondolkozás nem ismerhet meg.

Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Még egyszer olyan úton vezetlek téged, amin eddig még nem jártál. Ez azért van, mert amikor már kiismered a szellemi tájképet, akkor hajlamos vagy átsiklani felette, ahelyett, hogy annak a kijelentésnek a mélységét böngésznéd, amit Én készítettem neked.

Azt akarom, hogy a lényed mélyéből lásd és értsd meg azt, amit cselekszem az életedben, ami át fog változtatni téged, mondja az Úr. 

Ézsaiás 42:16 A vakokat oly úton vezetem, amelyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, amelyeket nem tudnak; előttük a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velük, és őket el nem hagyom.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Használd fel küzdelmeidet, hogy megerősödj hitedben

"Most, hogy a legrosszabb véget ért, örömmel jelenthetjük, hogy tiszta lelkiismerettel és hittel kerültünk ki belőle, és szembenézhetünk a világgal - s ami fontosabb - veletek, emelt fővel. De ez semmiképp sem a mi lépteinknek köszönhető. Isten volt az, aki megtartott minket figyelmünket rá irányítva, feltétel nélkül." (angolról fordítva, 2Kor 1,12 MSG) 

Ahhoz, hogy túljuss mindazon, amin most mész keresztül, segít, ha arra összpontosítasz, hogy ki Isten - arra, hogy az Ő természete nem változik. Tekintet nélkül a körülményeidre és, hogy hogy érzed magad, kapaszkodj abba a tudatba, hogy Isten természete  változatlan.

A körülményeid nem változtathatják meg Isten természetét. Isten kegyelme még mindig tart, Ő még mindig érted van, még ha nem is érzed úgy.

Jusson eszedbe mindaz, ami Istenre nézve örökérvényű igazság: Ő jó, Ő szeret téged, Ő veled van, Ő tudja, min mész keresztül, Ő törődik veled, és terve van az életedre nézve.

Raymond Edman mondta egyszer: "A sötétségben sose kételkedj abban, amit Isten mondott a világosságban."

Mit mondott neked Isten a világosságban, amit most kétségbe vonsz a sötétségben?
Miért kételkedsz most Istenben?
Mondd ki ezt az igazságot: A körülményeid nem változtathatják meg Isten természetét.

(Daily Hope by Rick Warren, 2012. január 13.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/01/20/hasznald_fel_kuzdelmeidet_hogy_megerosodj_hitedben

Egy megtörtént eset

 Készítette: Dr Kováts György

Most egy olyan történetet osztok meg veled, ami bíztat arra, hogy légy bátor, és igen erős, és hogy szabd magad mindenkor az Úr Jézus beszédéhez, és harcold meg a hit harcát, és tudd, hogy Jézus Krisztus legyőzte a világot. Így békességben maradsz és az Ő győzelmével: győzni fogsz. Sokkal nagyobb kihatással, mint valaha gondolnád. Az Úr igénybe veszi életedet, és „megsózza” általad környezetedet. (Mt 5,12-16.)

Ez a történet egy ország átalakulásáról szól. Igaz történet. Egy keresztény igehirdető (nevét vlsz nem helyesen írom) – Shodake – több éve, amikor Sierra Leonében polgárháború dúlt, bátran letette a voksot a népirtás, és a hadsereg (egyébként mindhárom szembenálló fél hadserege) visszaélései ellen. (A katonák mindhárom oldalról borzasztó dolgokat tettek.) A polgárháború mindhárom, egymás ellen harcoló frakciója nagyon haragudott Shodake-re, mert mindhárom ellen szólt már – le is tartóztatták már korábban mindhárman. De az Úr kiszabadította.

Most azonban a kormányhadsereg le akarta tartóztatni, és ki akarta végezni, mert nyilvánosság előtt beszélt ellenük. Shodake ekkor már rejtőzködött, de egyik nap megtalálták őt, feleségével együtt. Kirángatták őt, és a teherautó platójára dobták. Shodake visszanézett, és így bíztatta feleségét: „Ne félj, vacsorára itthon vagyok.”

A katonák persze durván elhallgattatták, mondván, hogy ide ugyan soha nem fog visszajönni. Persze Shodake gyermekei, felesége sírtak. Shodake-t pedig elvitték.

Amikor megérkeztek a katonai bázisra, bezárták egy konténerbe – olyanba, amit kamionokon szoktak szállítani, teherkonténerbe. A borzalmas a trópusi hőségben egy fémládában lenni, önmagában is pusztító állapot. Rázárták az „ajtót”, és utolsó szavukkal ezt mondták a katonák: „Naplementekor megérkezik a kivégző osztag, és elintéznek téged. Addig itt maradsz, és hamarosan találkozol a te Teremtőddel.”

Shodake többszáz keresztény éneket írt már. Nagyon szeret énekelni. Így, hát ott benn, az 50 fokos bezártságban, elkezdte Istent dicsőíteni. Ez természetesen irritálta a katonai bázison levő katonákat. Ők más vallásúak voltak. Vallásuk kifejezetten keresztény-ellenes. Ők ahhoz szoktak, hogy a keresztényeket lefejezik.

Ahogy az éneklés kihallatszott a konténerből, egyre hangosabban ütötték kívülről fegyverükkel a konténer fém falait. Erre Shodake még hangosabban dicsőítette az Urat. A végén már megkérdezték: „Hát te meg minek énekelsz, hiszen meg fogsz halni.”

„Ez nem egy rossz nap nekem – válaszolta Isten embere – hiszen én tudom, hová megyek. Együtt leszek Jézussal, és énekelni fogunk Vele egész nap. Az örökkévalóságban.” A katonák nem tudtak ezzel mit kezdeni, hát csak ütötték fegyverükkel az oldalfalakat, és Shodake pedig egyre csak énekelt.

Eljött a naplemente ideje, és kihozták a konténerből, de ahelyett, hogy a kivégző osztag elé állították volna, bevitték a parancsnokságra. A legfőbb parancsnok találkozni akart vele. Így szólt Shodake-hoz: „Mit hallok terólad? Hallom, hogy te egész nap énekelsz a te Istenedhez. Boldog vagy. Mire véljem ezt?”

Shodake így válaszolt: „Ez nem egy rossz nap nekem.” És elmondta, amit a katonáknak is. Jézusról.

Erre a parancsnok: „Mindenféle harcedzett ember járt már itt – mind könyörgött, sírt, hogy hagyjuk életben. Egy sem énekelt. Miért énekelsz te?” És Shodake rövid bizonyságtételt mondott. Utána kérdezett. Elkezdtek beszélgetni a parancsnok hitéről.

„Te nagyon bátor ember vagy – mondta a parancsnok – ha a hadseregben szolgálnál, tábornok lehetnél.” – „Bocsásson meg, parancsnok úr – válaszolta Isten embere – én tábornok vagyok, de nem az ön hadseregében, hanem Isten hadseregében.”

Erre a parancsnok így szólt: „Most elmondom, mi fog történni. Én most hazaengedlek, hogy hazamehess feleségedhez, beszélgessetek, de holnap gyere vissza, mert még nem végeztünk, még itt a parancs az elfogatásodra, és a kivégzésre. Eredj haza. Utána gyere vissza reggel.”

Shodake hazament. Ahogy megígérte feleségének, otthon volt vacsorára. Elmondta, mi történt. Hálát adtak. Felesége természetesen azonnal a szökésre gondolt: „Most rögtön induljunk. Libériába megyünk, még most éjjel.” De férje így válaszolt: „Megígértem nekik, hogy visszamegyek. Vissza kell mennem.” Erre a felesége: „Te teljesen meg vagy őrülve. Meg fognak ölni!” De Shodake nem tágított. Ezt mondta: „A szavamat adtam. Ott leszek.”

És másnap reggel 8-kor kopogott a bázis kapuján. A parancsnok teljesen elhűlt. „Mit csinálsz te itt? Miért jöttél ide?” – „Mert azt mondtad.” – „Nem értelek” – csodálkozott a parancsnok.

Újra leültek, beszélgettek. A parancsnok végül így szólt: „Én és az én embereim, tanulhatnánk tőled valamit a bátorságról. Mi lenne, ha a következő hetekben eljönnél, és tanítanál bennünket a bátorságról és a vezetésről?” – „Rendben van, eljövök, de csak akkor, ha megmondhatom, honnan jön ez az erő. Csak akkor fogjátok megérteni, honnan jön a bátorság.” – és Shodake ráállt, s napról-napra tanította az embereket a Biblia alapján arról, honnan fakad a bátorság, és hogyan akarja Isten, hogy történjen az életünk.

Mit gondolsz mi lett ennek a következménye?

Az egész század, a parancsnokkal együtt, mind keresztények lettek.

Ezután kézről-kézre adták Shodakét, sorra bemutatták más parancsnokoknak is – és a végére, mindenki keresztény lett, akiknek bemutatták őt. Végül a hadsereg főparancsnoka is keresztény lett. (Ez igaz történet. Nem csak mesélek. De elképzelheted, hogy közben a háttérben mennyi keresztény és milyen intenzíven imádkozott! Ez Afrika, ott a keresztények nagyon is imádkoznak – mint most, Magyarországon, már sokan-sokan!)

A végén a hadsereg legfőbb parancsnoka meghívta Shodake-t, hogy ő legyen a hadsereg püspöke. (Bár Shodake egyáltalán nem szeretne püspök lenni – mégis így nevezik őt: „a hadsereg püspöke”. Amúgy – meséli az, akitől a történetet első kézből hallottam – én is találkoztam, személyesen, ezzel az emberrel, a hadsereg akkori főparancsnokával – nagykövetként dolgozik most. De ha lejár szolgálata, visszajön, és gyülekezetplántáló lesz. Ez a döntése nagyon szilárd.)

Néhány év múlva, a polgárháború végefelé, a korábbi más vallású (és kifejezetten vallási alapokon működő) kormány, újraválasztás előtt állt. Korrupt kormány volt. Ahonnan lehetett, az emberektől elvették a pénzt, saját magukra – és vallási céljaikra – költötték azt, közben az országban élő keresztényeket teljesen el akarták nyomni. Amikor elérkeztek a választások, akkor Shodake, aki már ismert volt mint evangélista, felhívást tett közzé, hogy minden gyülekezet böjtöljön és imádkozzon a választások előtt. Elkezdtek egy tanfolyamot minden keresztény, és az ország többi polgárai között, hogy hogyan működik a jó kormányzás. Amikor eljött a választás napja, a korábbi kormány megbukott.

Erre az elnök meglátogatta a hadsereg főparancsnokát (természetesen egyáltalán nem tudta, hogy az már Jézus követője lett, a korábbi vallásához tartozónak gondolták), és ezt mondta neki: „Elveszett a választás. Valamit tennünk kellene, hogy az eredményeket megváltoztassuk. Azonban fel kell készülni, valószínűleg szükség lesz a hadseregre is, hogy megtarthassuk a hatalmunkat.” Ekkor a főparancsnok világossá tette: „Én már nem vagyok a korábbi vallásomhoz tartozó. Krisztus követője vagyok, és innentől nekem nem fog ártatlan vér tapadni kezemhez. Ha megpróbálod valami módon az embereket megtámadni, a hadsereg ellened lesz! Add fel. Ismerd el, hogy vesztettél a választásokon.”

Sierra Leonében ma keresztény kormányzat van, újjászületettekből, akik az emberek mellett állnak, és érezhetően Isten kegyelme, irgalma van az országon. Az az ország, ami 13 évig a polgárháborúban vesztette el erejét és lakosságát, ami Afrikában a legutolsók között volt, a legnagyobb szegénységben és korrupcióban, mostanra radikális fejlődésen megy át, ahol az életminőség rohamosan javul, és az országok rangsorában egyre feljebb kerül!

Ez az evangélium ereje. Isten nyilvánvaló csodája a megváltoztatásban, átformálásban.

Amikor Istennek ezt az emberét elfogták, hogy kivégezzék, pontosan az ellenkezője történt. És most egy egész ország változik meg.

Ugyanez a lehetőség Előtted is, kedves testvérem. Csak légy bátor, és igen erős...(Józs 1,5-9.)

Gyertek velünk

A szolgálat

Készítette: Ez az a nap

Maga Isten az, aki azzá teremtett minket, amik vagyunk. Jézus Krisztusból új életet adott, és régtől fogva azt tervezte, hogy ezt az életet mások segítésével töltsük. (Ef 2,10, LB fordítás.)

Isten egy olyan szolgálatra hív, ami messze túlmutat mindazon, amit valaha is elképzeltél. Azért helyezett a Földre, hogy adj hozzá valamit. (Rick Warren, napiremeny.hu)

Fény és árnyék

Készítette: Keresztény szépségportál

Fordítsd az arcodat a fény felé, és minden árnyék mögéd kerül.

Helen Keller

www.keresztenyszepsegportal.hu