2012. május 2.
Cselekvő hit
Lukács 10. fejezet: a leprások története „A te hited
teljessé (egészségessé) tett téged.”
Helyezd a hitedet akcióba! - Erről beszélünk ma.
Minden a hittel kezdődik - a hit nyit legális ajtót, hogy
belépj Isten királyságába. Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni (Zsid
11:6). Nincs más lehetőség erre a világban. Megtisztíthatod az életedet, be
tudod fejezni az alkoholizálást, a drogozást, az emberek becsapását, és
morálisan nagyon becsületes ember lehetsz, és mégis nagyon távol Istentől. Őt
mindez nem hatja meg.
Vannak, akik nem hisznek Jézusban, és sokkal tisztább életet
élnek, és odaszántabbak a céljaiknak, életfilozófiájuknak, mint mi
keresztények. De a mi megkülönböztető jelünk a hit. Hiszünk Jézus Krisztus
kiontott vérében, a Biblia azt mondja: szívvel hiszünk az igazságra, szájjal
teszünk vallást az üdvösségre. Van összefüggés a szív és száj között. Ami a
szívemben van – szívemből hiszem, hogy Jézus meghalt értem, hiszek az igazságra
–, azt a számmal megvallom, és ez üdvösséget szerez nekem. Ha hiszek Istennek,
akkor ez az igazságosság felé visz.
Ez nem az Újszövetségben kezdődött: Ábrahám hitt Istennek és
ez tulajdoníttatott neki igazságul. Ha például van kuponod a vásárláshoz, két
kiló liszttel jössz ki, egy kiló helyett. A kupon pótolja a pénzt, elfogadják a
készpénz helyett. Nekem nincs saját igazságom Isten előtt, amit oda tudnék
vinni, de Jézus kitalált egy „kuponrendszert”, ami a megváltás. S mondta: „Ha
hiszel bennem és hit által jössz hozzám, adok neked igazságosságot. Bár nem
vagy igaz, de annak jelentelek ki, ha hit által jössz hozzám.” Nem lehetsz
vérrel megmosott, megváltott keresztény hit nélkül. Ez lehetetlen.
Pedig sokan a gyülekezetekben ilyenek. Úgy tesznek,
énekelnek mint mi, felemelik a kezüket, sőt adakoznak is, mint mi. Sőt még
szolgálnak is közülük, de ez nem tesz senkit kereszténnyé. Ez csak annyit
jelent, hogy fegyelmezett vagy. Ami kereszténnyé tesz, az az, hogy hiszel Jézus
Krisztusban, és elfogadod Őt Megváltódnak, aki érdemeid nélkül tett Isten előtt
igazságossá.
Mi is a hit? Tudjuk, hogy a démonok is hisznek. (Jak 2:19)
Nem tudnak azonban megmenekülni – ők nem az igazságosságra hisznek. Mi igen.
Vagyis hisszük, hogy az Úr megváltoztat, megszabadít. Nem csak abban hiszel,
hogy Isten létezik. Ez még kevés. Ha nem párosul ezzel cselekedet, ami illik a
hitedhez – a hit cselekedetek nélkül halott. (Jak 2,26) Értsd meg: a hit fontos
Istennek. Ha mindössze két hívő van egy városban, képesek azt a feje tetejére
állítani. Vajon mit tud hétezer hívő tenni egy várossal?! Ha egy akarattal
összejönnek bármelyik vasárnapon.
Ha végre egy akaraton lennénk, félretolnánk a kicsinyes
dolgainkat, és csak Isten dolgaival lennénk elfoglalva – meg tudnánk
változtatni a várost, az egész generációnkat! Ha nem csak a saját kis
dolgainkért imádkoznánk, hanem megdorgálnánk azokat az erőket, amelyek a dolgok
mögött munkálkodnak – meg tudnánk változtatni azokat a dolgokat. Hatalmat
vehetnénk ezen a vidéken, hogy felszabaduljanak a pénzügyeink, ingatlanaink,
műhelyeink. Meggyógyulnának a betegek, mindenféle betegségből, még a rákos,
vagy depressziós emberek is. A gyermekek becsületességben járnának. Meg tudnánk
dorgálni az ellenséget aki a házasságodban munkál - hit által. Végre hitben
járj és ne látásban.
De annyira hozzá vagyunk szokva, hogy aszerint cselekedjünk,
amit látunk, hallunk - amit a hírekben
látunk, hallunk -, vagyis a természetes érzékszerveink szerint és nem a
szellemi érzékszerveink szerint élünk.
Ezért jár körbe az Úr szelleme, keresve a hívőket. Azokat
akik azt mondják: „bár tele vagyok fájdalommal, csődhelyzettel – de akkor is
hiszek neked. Hiszem, hogy képes vagy minden képzeletet felülmúlóan cselekedni.
Nem érdekel, mit mond az orvos, a főkönyvelő, az ügyvéd – én még akkor is
hiszek neked. S amikor mindennek vége lesz, én győztesen fogok kijönni ezekből
a helyzetekből. Csomagolj össze sátán, eltávozol most!” Döntened kell az
elmédben: te egy gyülekezetbe járó akarsz lenni, vagy hívő? Az ellenséget nem
nagyon érdekli, hogy gyülekezetbe jársz-e, vagy bevásárlóközpontba. Az ördögöt
ez nem rémíti meg. Sokan járnak gyülekezetbe. De döntened kell, hogy hívő
akarsz-e lenni, és szaván akarod-e fogni Istent...
Igazából nincs nagy hitre szükséged, ha egészséges vagy, a
pénzügyeid rendben vannak, a házasságod úgy működik mint az óra. De ha olyan
helyre mégy, ahol a pokol erői elszabadultak, ahol SZÜKSÉGES hinni! Sokan úgy
gondolják, manapság nincs szükség Isten természetfeletti beavatkozására, mert
nem akarnak megnyúzni minket, és fejjel lefelé keresztre feszíteni, úgy
gondolják, hogy az ördög már nyugdíjba ment. A
laodiceaiaknak azt mondta Isten: azt hiszitek hogy gazdagok vagytok,
pedig mezítelenek. (Jel 3:17)
Az ellenség nem hagyta abba, hogy téged tönkre tegyen és
támadjon! De a természetes szintről áthelyezte a területét az elméd,
békességed, nyugalmad , érzelmeid, gondolkozásod támadására. Ezért kapnak sokan
korán szívinfarktust, halnak meg korán, ki vannak facsarva már 35 évesen. Van
egy szellem, ami kiszívja az erődet, véredet, az ellenség meg akarja rabolni a
legjobb éveidet. Végre döntened kell: ami sok, az sok! Végre fel kell venned a
hitet, és vissza kell szerezned, amit az ellenség ellopott. Sok passzív
keresztényt látok, többet, mint odaszántat. Pedig a Biblia szerint Isten királyságba
erőszakkal lehet betörni – szükség van olyan emberekre, radikális emberekre,
akik végre elindulnak, és csinálnak valamit, mondanak valamit.
A hit nyelvtanilag nemcsak főnév, ige is. Azt jelenti:
tenni, megragadni, ragaszkodni valamihez. Mint egy bulldog: elszánt,
fáradhatatlan hit, amikor végre a hited tárgyába belemerítheted hit-fogaidat,
és addig rázod, míg fel nem adja az ellenség. Mondhatod: „Add vissza a
családomat, házamat, munkahelyemet, pénzemet, egészségemet!”
Ugye te nem azok közé tartozol, akik várják Istent –
passzívan -, mert így el lehet pusztulni. Döntsd el, hogy élj. Isten vár rád.
Döntsd el végre, hogy ki fogsz jönni ebből.
3 leprás ült a kapuban, az éhínség kellős közepén, egyre
gyöngébbek és gyöngébbek lettek. A halál körbe tekerte már őket. De az egyik
azt mondta: miért ülünk itt, míg meghalunk? Ha meg kell halnom, akkor legalább
a valamiért való küzdelemben akarok meghalni. Nem alszom magam a halálba. Nem
fogom feladni az álmaimat és meghalni. Nem halok meg, hanem élek. Ők lehet,
hogy meghalnának, és Isten hagyná hogy ez így legyen. De én nem fogok meghalni!
A hit akkor működik, ha cselekszel. A hit nem az, hogy van
hited, hanem ha dolgoztatod. Olyannak kell lenned, mint Naámán, aki ült
leprásan Szíriában, és nem volt pénz, ami segített volna rajta. Hitben kell
cselekedned. Szükséged van csodára. Isten képes olyan csodát tenni, amit a pénz
nem tud – mondhatta Naámán. Ő gazdag volt, és hatalmas, a bölcsességet mégis
egy kis izraeli szolgálólánytól kapta. Ez a kislány azt mondta: a helyedben
Istenhez mennék - le kell menned Izraelbe. Van ott egy próféta, aki meg tud
gyógyítani. El tudjátok ezt képzelni? Naámán főparancsnok volt, és most egy
kislány térdeihez került. Döntést kellett hoznia: vagy egoista, és keményfejű
lesz, és azt mondja: „egy szolgálólánytól nem fogadok el tanácsot!” Vagy azt
mondja: „radikálisnak kell lennem, ezért hallgatok rá, hogy áttörésem legyen.”
Voltál már olyan nagy bajban, hogy nem érdekelt, honnan jön
a jó tanács?
Ha bajba kerülnék, nem érdekelne, hogy izzadok. Jézushoz is
úgy mentek: semmi mást nem akartak, csak szabadulást. Mindegyikünk csodára vár.
Életünk valamilyen területén szükségünk van Isten érintésére.
MINDENÁRON-ÉRINTÉST-AKAROK itt és most Istentől!
Fordítsd át végre a hitedet cselekedetbe. Jézus elhagyta
Jeruzsálemet, átment Szamárián. Ott a zsidóknak semmi keresnivalója nem volt.
Jézus azon a helyen tíz leprással került össze. A leprásoknak kiáltani kellett
már jó előre, hogy ők leprások: „tisztátalan, tisztáltalan!” – kiáltozták. S az
emberek szíve megtelt rettegéssel, amikor ezt a szót meghallották - hiszen
fertőző betegségről van szó -, és kitértek az útból. A lepra szörnyű betegség,
amely megeszi a testet, leesik a beteg ujja, kiesik a szeme, lassan élve
elrohad. Senki nem akarta megérinteni őket. Ha kapcsolatba került egy leprással
valaki, utána már nem mehetett vissza az életbe, velük kellett maradnia, egy
olyan kolóniában, ahol mindenki ugyanabban a betegségben szenvedett.
Miért akarnak az emberek olyan társaságban lenni, amely nem
képes megszabadítani?
Jézus éppen Szamárián ment keresztül. Jézus jött a leprások
kolóniájához? Szeretném azt mondani, de nem. Jézus egyszerűen csak át akart
menni Szamárián. Nem keresett leprásokat. Mit teszel, amikor elveszíted az
örömödet, erődet, kapcsolataidat, életedet? Amikor az összeomlás szélén vagy?
És Jézus még csak nem is megy abba az irányba, ahol vagy. Biztosan nagyon frusztrálna.
Mondanád: Uram, hűséges vagyok, szolgállak Téged, és mindenkit megáldasz rajtam
kívül, de még csak erre sem jössz. Pedig szükségem van a segítségre!
Jézus közeledett hozzájuk, és a leprások nem kiáltoztak -
felrúgták a törvényt, a szokásokat. Amikor a helyzeted már nagyon rossz,
szükséges a protokollt felrúgnod, hogy áttörésed legyen. „Légy irgalmas,
Jézus!” – kiálts. Akármilyen vérmérsékletű is vagy, kiálts: „Uram, légy
irgalmas! Tudom, hogy nem hozzám akarsz most jönni, nem vagyok most a naptáradban előjegyezve, de kis
kegyelmet tudsz adni nekem?” Kiálts Istenhez: „Adj kegyelmet Uram! Szükségem
van rád!” A Bibliában jó néhány olyan esetről olvashatsz, amikor valaki
kiáltott, mint például a vak Bartimeus: „Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!”
A többiek rászóltak, hogy hallgasson. De ő csak kiabált.
Lehet, hogy már a temetésedet tervezed, feladod - nos, nem
vagyunk képesek megmenteni a házasságodat, házadat , gyermekeidet. De azt mondd
magadban: „ami sok az sok. Ördög vedd le a kezedet rólam!” Beszélj: „Jézus
könyörülj!” Dönts és indulj el: „ami sok az sok – eleget tűrtem, sokat
veszítettem már. Az ördög sokat rabolt.” Nyisd ki a szádat, mert élet és halál
a szádban van. Kiálts: „Uram irgalmazz! Légy kegyelmes!” Lásd meg a helyes
sorrendet: nem Jézus kezdte el, hanem a leprások.
Ezért akarja az ördög, hogy ülj le csendben, és várd az
Urat. A leprások kezdték.
(„Nézd Uram, az ördög elvette a gyermekemet, az örömömet,
sikereimet, pénzemet, légy irgalmas! Lásd az állapotomat, krízisemet,
fájdalmaimat, kudarcaimat. Vannak kiütéseim, fekélyeim, büdös, elgennyesedett
sebeim.” - Arra van szükséged, hogy a szörnyű dolgaidat mutasd meg. - „Nézd meg
a veszteségeimet, Uram.”)
A Biblia azt mondja, már messziről kiáltottak, s amikor
Jézus meglátta őket, nem töltött időt velük, nem érintette meg őket, nem is
foglalkozott a leprával, hanem PARANCSOLT nekik: menjetek, mutassátok meg
magatokat a papnak. Amikor Isten megmondja, mit tegyél - tedd meg. Lehet hogy
nincs összefüggésben azzal, amiért imádkozol. De ha Isten azt mondja:
szeretném, hogy tedd meg ezt – ne mondd, hogy nem ez a megfelelő idő, stb. Ha
Isten mondja hogy tegyél meg valamit - tudod, ugye, hogy az engedelmesség jobb
mint az áldozat? A hit nem követel részleteket. Ne beszéld ki a bajaid
részleteit. Ha Isten mond valamit, hogy tedd meg, nem kell a részleteket
elmondani.
Tehát a leprások elfordultak tőle, és elmentek. Először
jöttek Jézushoz, aztán irányt változtattak, és elmentek Jézustól. Először a
csodáért mentek – de már a csoda üldözi őket. Ha engedelmeskedsz Istennek,
amiért futsz, az a dolog fog téged üldözni. (Bizonyára jóságod és kegyelmed
követnek életem minden napján - Zsolt 23:6) Ne kérdezz, ne vitatkozz, ne
kételkedj, ne tárgyald ki az áldásodat – csak tedd. Dicsérd Őt azért, amit
kértél Tőle.
Az Úr gyakran ad szót neked. És úgy tűnik, az nem működik.
De ha így tűnik is – működik! Jézus azt mondta: menjetek és mutassátok meg ...
Akkor még leprások voltak. De amikor mentek, a Biblia azt mondja: miközben
mentek, közben gyógyultak meg. Tehát: ha nem indulsz el, és nem mégy, nem fogsz
kapni semmit. Minden lépéssel kicsivel jobban lettek. (Egy igaz embernek a
léptei az Úr által vannak irányítva, és gyönyörködik az Úr annak az útjában. -
Zsolt 37:23, angol ford.) Merj csak egy lépést tenni annak az ígéretnek
megfelelően, amit az Úr mondott neked! Nem kapták meg azonnal a gyógyulást.
Miközben mentek, az idő alatt kezdtek az ujjaik kinőni, a hiányzó testrészeik,
a hús kezdett visszanőni.
Most már ne állj meg. Aki elkezdte a jó munkát, be is fogja
végezni. Tartsd a lépést! Jönnek vissza a veszteségeid. Időre van szükség, de
vissza fognak jönni, amíg az Úr akaratában maradsz, jönnek vissza. Jól
megrakottan, túlcsordultan. Az ördög rosszat tervezett, de Isten megfordította,
és jót ad. Ő jót tervezett. Légy kész arra, hogy mindent visszakapsz. Kezdd el
Őt dicsérni. Adj neki dicséretet!
A tíz leprás közül egy tért vissza Jézusnak hálát adni. A
legtöbben elfelejtik megköszönni. Istenre nem gondolnak addig, míg a következő
probléma nem tűnik fel. De egy leprás visszajött, és mondta: „Uram, nélküled
nem gyógyultam volna meg. Nem tudnék nélküled élni, visszakaptam az
egészségemet, tartozom neked valamivel Uram.” Szükséges megköszönnöd Isten
áldásait.
A hitedet váltsd át cselekvőbe. Nem a félelmeidet,
aggódásaidat, kételkedésedet. A hitedet váltsd át cselekvőbe! Ne légy büszke,
kiabálj! Isten nélkül nem vagy képes végigcsinálni az életet. Ezért hát fogadd
el Isten szavát, és a hitedet állítsd cselekvőre.
Fordította: Orbán Tibor
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Az
ellenség újabb gyalázkodó vádak sorozatát indította el, mert igyekszik rávenni
téged, hogy a kudarctól való félelmet dédelgesd magadban, hogy leterheljen a
rosszallás, és hogy a reménytelenségbe süllyedj. De az ördög hazug. Eszedbe
kell hogy jusson, hogy te drága vagy Nekem. Az irántad való szeretetem
valóságos és örökké tart. Maradj meg az Én szeretetemben és a valóságban,
mondja az Úr.
1 János 3:20 Ha szívünk vádol is minket, Isten nagyobb a
mi szívünknél, és mindent tud.
A TROMBITA, BILL BURNS:
Meg
van írva, és igaz, hogy nagyobb az, aki bennetek él, mint az, aki ennek a
világnak az uralkodója. Mert Én azért jöttem, hogy bennetek éljek; hogy
hatalommal ruházzalak fel; hogy arra bátorítsalak hogy mindig győztesek
lesztek, ha Hozzám csatlakoztok és az Én céljaimhoz, mondja az Úr.
Mert
a királyság erejének bennetek kell megnyilvánulnia. A királyság örömének
bennetek kell meglátszódnia. A királyság békességének rátok kell szállnia.
Keljetek
fel hát; keljetek fel és meneteljetek tovább teljes bizonyossággal, hogy Én
veletek vagyok, és soha nem hagylak el benneteket. Át fogtok jönni a dicsőségbe
és a szemmel látható rendeltetésetekbe, amelyet elkészítettem nektek,
szeretteim.
Áradjon
át rajtatok a feltámadás ereje, és hozza el azt, amire szükség van. Újuljatok
meg, gyógyuljatok meg és erősödjetek meg! Jöjjetek be az örökkévaló életbe és
örömbe, mert az Én királyságom ez, mondja az Szentséges.
2012. május 1.
Ige: Izráel Királya
„Ezt mondja az ÚR (Jahve) Izráel királya és
megváltója, a Seregek ÚR a (Jahve): Én
vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincs Isten (Ézs. 44,6)
Ige: Mikor üldöznek, megvalljuk
„De mindezekben [mindezekkel szemben] győzteseknél is többek vagyunk, [felettébb diadalmaskodunk; döntő (teljes, tökéletes, végleges, fölényes) győzelmet
aratunk] Őáltala, aki minket szeretett” (Róm. 8,37)
És: „… hála az Istennek, aki a diadalt adja
nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!” (1Kor. 15,57)
És mindazok győztesek, akik víztől és Szellemtől
újonnan születtek: „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot,
és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a
világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?” (1Jn. 5,4-5)
Az Úr Jézus így bátorította és bátorítja a
mindenkori tanítványait: „Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek
legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a
világot” (Jn. 16,33)
Ige: A meg nem tért emberről
A hústesti embert, így inti a Szent Szellem: „Ne
gyorsalkodjál a te száddal (ne beszélj elhamarkodottan), és a te elméd ne
siessen valamit szólni Isten előtt (ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott
szavadat); mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés
legyen” (Préd. 5,2)
Ha éppen elestél bármi bűnben, vagy hústest szerint élsz, és
még nem tértél meg belőle, akkor így szól az Úr: „Ne hozzatok többé hazug
ételáldozatot, a jó illattétel utálat előttem (még a füstjét is utálom);
újhold, szombat s ünnepre-felhívás (ünnepi összejövetel): bűnt és ünneplést el
nem szenvedhetek. És ha kiterjesztitek (felém nyújtjátok) kezeiteket, elrejtem
(eltakarom) szemeimet előletek; sőt ha megsokasítjátok is az imádságot
(bármennyit is imádkoztok), én meg nem hallgatom…” (Ésa. 1,13.15)
És Pál apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Akik
pedig (hús) testben vannak, [hústest szerint élnek] nem lehetnek kedvesek Isten
előtt [Istennek nem tetszhetnek; nem is törekednek, hogy örömet okozzanak, hogy
tetszenek]” (Róm. 8,8)
Spurgeon idézetek
"A nő szereti a szép ruhát és a díszeket, de
illő dolog, hogy olyan ékességet válasszon, amely Isten előtt kedves."
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Fordíts
időt arra, hogy kiértékeld azt, ahol eddig voltál, és hogy megemlékezz azokról
a dolgokról, amiket a tapasztalataid által tanultál. Ne add meg magad a
kísértéseknek, amik arra irányulnak, hogy az elszenvedett nehézségek áldozata
legyél, hanem inkább használd úgy ezeket a tanulságokat, mint egy platformot,
egy kiinduló pontot és egy rakétakilövő állomást a nagyobb bölcsességbe és
szellemi hatékonyságba. Azok a dolgok erősebbé tettek téged, és potenciálisan
képesek arra, hogy fokozzák a hitedet, ha fenntartod magadban a megfelelő
szemléletet, mondja az Úr.
Róma 8:28 Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik szeretik az
Istent, minden együttmunkál a javukra, mint olyanoknak, akik előzetes terv
szerint elhívottak.
http://gyurinaploja.blogspot.com/
Ravasz László
A lélek minden egyéb nélkül meg lehet, csak az Isten Igéje
nélkül nem. Ha Isten Igéje nem segít rajta, semmi más segítség nem használ
neki. Ha azonban Isten Igéjének birtokában van, akkor nincsen egyébre szüksége.
Az Igében van számára bőségesen: eledel, öröm, békesség, világosság,
megigazulás, igazság, szabadság és minden jó. (Luther Márton)
Bob Gass: Sáfárság
,,...megjött ezeknek
a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Máté 25:19)
A tálentumokról szóló
híres példázatában Jézus rámutat két dologra az Istennek végzett
sáfárságunkra
vonatkozóan:
1) A gazda ,,kinek-kinek
képessége szerint" adott tálentumot (Máté 25:15).
Isten tudja, hogy
mivel tudsz megbirkózni, ezért nem ad többet, ne is kérj tőle! Ő tudja, hogy
mire hívott el téged. A gazda nem terhelte meg az egytálentumos embert öt
tálentum felelősségével, sem fordítva. Ezzel nem azt mondom, hogy azok, akiknek
több mindenük van, jobb sáfárok, vagy hogy azok, akiknek kevesebbük van, rossz
intézők, hanem, hogy Isten mindannyiunkat jól ismer, és ennek az ismeretnek a
birtokában jól tudja, hogyan bánjon velünk. Azért tehát nem kell felelned, amit
Isten nem bízott rád, hanem valaki másnak adta. Csakis magadért vagy felelős.
Bármit is bízott Isten a te irányításodra, tudta, hogy képes vagy kezelni azt.
2) ,,Hosszú idő múlva
aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük."
Lehet, hogy hosszú időnek tűnik, de Jézus újra el fog jönni! Nem gondolta meg
magát, és nem változtatta meg a tervét. Először azért jött el, hogy megmentsen,
másodszor azért jön, hogy uralkodjon - és megjutalmazza sáfárait. ,,Ki tehát a
hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel...? Boldog az a szolga, akit,
amikor megérkezik az úr, munkában talál!" (Lukács 12:42-43).
Ne fáradj bele, és ne
engedd, hogy eltérítsenek! Tartsd a szemedet a jutalmon! Képzeld el, amikor a
Gazda majd azt mondja neked: ,,Jól van!" Hiszen ezt szeretnéd hallani, nem
igaz?
Az idős ács
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az idős ács egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba
vonulni. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a
munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a
szabadidőt, amit az évtizedek során szép nagyra nőtt családjával tölthet.
- Valahogy majd csak elleszek; mondta.
A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét,
s arra kérte őt, hogy utoljára segítsen felépíteni neki még egy házat.
Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő, és máris látni
lehetett, hogy az utolsó házába a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka
hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez
egy egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének.
A ház átadására megjelent a főnök is, aki magával hozta a
ház kulcsait, s azokat átadta az ácsmesternek.
- Ez a Te házad - mondta. - Ezt én adom ajándékba.
Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár... Ha tudta
volna, hogy a saját házát építi, egészen másképp dolgozott volna.
Így van ez mindnyájunkkal. Építgetjük életünket nap-nap
után, de sokszor nem éppen a lehető legjobbat adjuk magunkból. És aztán jön a
hidegzuhany, amikor rádöbbenünk, hogy nekünk kell majd laknunk abban a házban,
amit magunknak építettünk. Ha újra kezdhetnénk, egészen más életet építenénk.
Tehát nincs visszaút.
Te is építőmester vagy. Te is nap, mint nap kalapácsot fogsz
kezedbe, hogy szöget verj be a falba, léceket illesztesz egymáshoz, falakat
húzol fel.
Egyszer valaki úgy fogalmazott, hogy: "az élet egy
csináld magad vállalkozás". Ahogy ma állsz a dolgokhoz, és ahogy ma
döntesz, az szabja meg, hogy holnap hogyan élsz majd.
Építkezz okosan.
Ne feledd:
Úgy szeress, mintha senki nem bántott volna meg!
Úgy dolgozz, mintha nem lenne szükséged a pénzre!
Úgy táncolj, mintha senki sem figyelne!
Az Idő és a Felejtés
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
A lány végre rászánta magát, és elindult. Elindult
megkeresni az Időt. Hiszen orvosra volt szüksége, s azt mondták, az Idő minden
sebet begyógyít. Márpedig igen régóta viselte azt a sebet magán, mely furcsa
módon sehogyan sem akart behegedni. Néha úgy látszott, már-már eltűnik, de elég
volt egy zaklatott álom, egy illat, mely megtalálta, egy zene, mely fülébe
kúszott, vagy egy ismerősnek tűnő mozdulat, és a seb újra és újra felszakadt.
S ilyenkor újra érezte azt a régi szinte édes fájdalmat,
amit szeretett volna már elfelejteni.
S most itt van, hogy gyógyírt keressen a bajra.
Becsöngetett. Egy férfi nyitott ajtót, s mosolyogva
betessékelte. Azt mondta, ő a Felejtés, és régóta dolgozik
az Időnek. Hellyel kínálta a váróteremben,
ahol már igen sokan ültek. Nem látott egyiken sem sebeket.
Igaz, az övé sem látszott. Annál szembetűnőbb volt a tekintetek furcsa, megtört
fénye. Mind ránéztek, mikor belépett, s csöndesen helyet szorítottak maguk
mellett. Csend volt. Nem szólt senki egy árva szót sem, csak lopva tekintgettek
egymásra. Az nyilvánvaló volt, hogy mindannyian valamilyen sebet kívánnak
eltávolíttatni. S hogy ki mekkorát, azt a tekintete árulta csak el. Hirtelen
lesütötte a szemét, nem akarta,hogy a többiek szánakozzanak rajta, miféle
bánatot hordoz. Bár lehet, hogy semmiség a többiekéhez képest, s akkor meg
furcsának tűnhet, hogy ő is itt ül.
Lassan fogytak mellőle a páciensek, s egyszer csak ő
következett. Ott állt szemben az Idővel, s hirtelen nem tudta, mit is mondjon.
Számon kérje, hogy miért nem tette eddig a dolgát? Vagy töredelmesen bevallja,
hogy valójában nem is akar felejteni? Az Idő, mint aki megérezte vívódását,
lágyan a vállára tette a kezét, s mélyen a szemébe nézett. Kérdések nélkül is
látta benne az éveket, az átvirrasztott éjszakákat, a mosolytalan órák
kínkeserveit. S ahogy ott álltak szemtől szemben, megértette végre, az Idő
fölötte áll mindennek. Uralja őt, de szereti, és az ő oldalán áll.
Ekkor, szinte varázsütésre, belépett a Felejtés. Kettejük
közé lépett, és megkérdezte: akarsz engem?
Itt és most? A lány könnyekkel a szemében bólintott. A férfi
átölelte, és lágyan, de határozottan megcsókolta.
Nem tudta, mi történt ezután, csak arra emlékszik, hogy az
Idő már sehol sem volt, megszűnt létezni.
Mint az a seb, mely már csak egy apró foszlány az emlékei
között.
Sokszor nem akarjuk felejteni a minket ért sérelmeket, és
hordozzuk életünk nyitott sérüléseként.
Valóban nem gyógyul, mert ragaszkodunk hozzá. De kell nekünk
a kellemetlen, rossz emlék?
Ha nem akkor tegyük le, bocsássunk meg , és gyógyultan
élhetünk tovább.
Jézus is így tanított imádkozni minket:" ...miképpen mi
is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek".
Bocsáss meg!
Dicsőítsd Istent amikor...
Készítette: Keresztény idézetek
Amikor pocsék napod van… dicsérd
Amikor király napod van… dicsérd
Amikor nehéz az életed… dicsérd
Amikor helyén van az életed… dicsérd
Amikor Isten hallgat… dicsérd
Amikor Isten beszél hozzád… dicsérd
Amikor nincs hozzá kedved… dicsérd
Amikor van hozzá kedved… dicsérd
Amikor sírsz… dicsérd
Amikor nevetsz… dicsérd
Amikor beteg vagy… dicsérd
Amikor egészséges vagy… dicsérd
Amikor dühös vagy… dicsérd
Amikor nyugalom és béke van… dicsérd
Amikor minden ajtó bezárul… dicsérd
Amikor megnyílnak az ajtók… dicsérd
Amikor zajban vagy… dicsérd
Amikor csend van… dicsérd
Amikor nem értesz semmit… dicsérd
Amikor értesz mindent… dicsérd
Amikor csak fájdalmat érzel… dicsérd
Amikor nem érzel semmit… dicsérd
Amikor érzel mindent… dicsérd
Egyszerűen dicsérd őt, mert Ő:
Örökkévaló Isten,
Ő a kezdet és a vég,
az alfa és az Ómega,
Megváltó,
Fenséges és szent,
Alkotója és tervezője a mindenségnek,
Csodálatos minden útja,
az élet létrehozója és megőrzője,
Mindenre képes és mindenhol jelen van,
Igazság és világosság,
Hűséges és igazságos,
Szerető Apa,
Kőszikla és erődítmény,
Gyógyító és szabadító,
Királyok királya,
Uraknak Ura,
A remény és a bölcsesség,
Mert ő a barátod.
forrás - Újragondoló blog
( http://ujragondolo.blog.com/2011/10/28/dicsoitsd-istent/ )
2012. április 30.
Lukács evangélium 15. fejezet: Öröm a mennyben (szerkesztett)
Luk. 15,1 Közelgetnek vala pedig ő hozzá [és Jézus köré
gyűltek] a vámszedők és a bűnösök [azaz: a célt eltévesztők] mind [és mindnyájan
igyekeztek Jézushoz], hogy hallgassák őt.
Luk. 15,2 És zúgolódnak [és így
morgolódtak, és méltatlankodtak egymás közt] a farizeusok [jelentése: elkülönülő (elkülönült, elzárkózó;
elválasztó), vagyis kirekesztően vallásos emberek zárt csoportja, szektája]
és az írástudók [és a
törvénymagyarázók], mondván: Ez [az ember] bűnösöket [azaz: céltévesztőket] fogad magához [vagyis elfogadja őket], és velük [érintkezik], és együtt eszik
Luk. 15,3 Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik,
mondván:
Luk. 15,4 Melyik ember az közületek, akinek ha száz
juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a [magányos,
elhagyatott] pusztában, és
nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?
Luk. 15,5 És ha megtalálta, felveti az ő vállára,
örülvén [és örömében örvendezve, vidáman].
Luk. 15,6 És haza menvén, egybehívja barátait és
szomszédjait, mondván nékik: Örvendezzetek [és ünnepeljetek, és vigadjatok] én velem, mert
megtaláltam az én juhomat [vagyis az én bárányomat], amely elveszett vala.
Luk. 15,7 Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm
[és
ujjongás] lesz a
mennyben [vagyis a mennyek országában] egy megtérő
bűnösön [azaz: egy céltévesztett gondolkodásmód megváltoztatásán, észre térésén,
ha az más felismerésre tér és aki
megváltoztatja az életét], hogysem kilencvenkilenc igaz [vagyis
megigazult] emberen,
akinek nincs szüksége megtérésre [vagyis a gondolkodásmód megváltoztatására;
nincs szüksége arra,hogy más felismerésre térjen; és
nincs szüksége arra, hogy megváltoztassa az életét]
Luk. 15,8 Avagy ha valamely asszonynak tíz drakhmája
[tíz ezüstpénze] van, és egy
drakhmát [egy ezüstpénzt, ami
körülbelül egy napi munkabérnek felel meg] elveszt, nem gyújt-é
gyertyát [vagy lámpást, vagy mécset; nem gyújt-e
világot], és nem sepri-é ki a
házat, és nem keresi-é gondosan, mígnem megtalálja?
Luk. 15,9 És ha megtalálta, egybehívja az ő
asszonybarátait és szomszédjait, mondván: Örüljetek [és örvendjetek]
én velem, mert
megtaláltam a drakhmát [az ezüstpénzemet], melyet
elvesztettem vala!
Luk. 15,10 Ezenképpen, mondom néktek, [hogy ilyen öröm,
és] örvendezés [és ujjongás] van az Isten
angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén [vagyis egyetlen
gondolkozását megváltoztató bűnösön, aki más felismerésre tér, aki megváltoztatja
az életét].
Luk. 15,11 [Azután így
folytatta], és monda: Egy embernek vala két fia;
Luk. 15,12 És monda az ifjabbik az ő atyjának: Atyám,
add ki a vagyonból rám eső részt! És az megosztá köztük a vagyont.
Luk. 15,13 Nem sok nap [vagyis nem
sok idő] múlva aztán a
kisebbik fiú összeszedvén mindenét, messze vidékre [egy távoli, messze tartományba] költözik; és
ott eltékozlá [elpazarolta, elfecsérelte, szétszórta] vagyonát, mivelhogy tobzódva élt. [vagyis mert
kicsapongó életet folytatott, és léhán, feslett életet élve, és züllött
életmódjával]
Luk. 15,14 Minekutána pedig mindent elköltött, és [elpazarolt, és elpocsékolt], támada nagy
éhség [azaz nagy éhínség] azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni [vagyis nélkülözni
kezdett].
Luk. 15,15 Akkor elmenvén, hozzá szegődött annak a
vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni.
Luk. 15,16 És kívánja vala megtölteni [vagyis szívesen megtöltötte volna] az ő gyomrát azzal a moslékkal [azzal a
szentjánoskenyérrel], amit a
disznók ettek
[Más fordítás: Ő pedig
szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek]; és senki sem
ád vala néki.
Luk. 15,17 Mikor aztán magába szállt, [és így bánkódott] monda: Az én atyámnak mily sok bérese bővölködik kenyérben [és hány béres
dúskál ennivalóban], én pedig
éhen halok meg!
Luk. 15,18 Fölkelvén [útra kelek, és] elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom
néki: Atyám, [hibáztam], és vétkeztem az ég ellen és te
ellened.
Luk. 15,19 És nem vagyok immár méltó, hogy a te
fiadnak hívattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy!
Luk. 15,20 És felkelvén [fölkerekedett és útra kelve], elméne az ő
atyjához. Mikor pedig még távol volt, [már messziről] meglátá őt az ő atyja, és megesett [és megindult]
rajta [és elszorult]
a szíve [és megszánta, és
megkönyörült rajta], és [elébe futott, és] oda futván, a
nyakába esék, és megcsókolgatá őt.
Luk. 15,21 És monda néki a fia: Atyám, [hibáztam], és vétkeztem az ég ellen és te ellened; és nem
vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hívattassam!
Luk. 15,22 Az atyja pedig monda az ő (rab)szolgáinak: [Siessetek],
és hozzátok ki a legszebb
[a legdrágább, a kezdeti, az
eredeti] ruháját, és adjátok fel rá; és húzzatok
gyűrűt a kezére, és sarut a lábaira!
Luk. 15,23 És előhozván a hízott tulkot [vagyis a hízott
borjút], vágjátok le, és együnk [lakomázzunk], és vigadjunk.
Luk. 15,24 Mert ez az én fiam meghalt, [vagyis halott
volt], és feltámadott [vagyis életre
kelt]; elveszett, és
megtaláltatott [ím megkerült]. Kezdenek
azért vigadni.
Luk. 15,25 Az ő nagyobbik [vagyis az
idősebbik] fia pedig [ezalatt] a mezőn vala: és mikor hazajövén,
közelgetett a házhoz, hallá a zenét és táncot.
Luk. 15,26 És előszólítván egyet a szolgák közül,
megtudakozza, mi dolog az [és hogy mi történik itt]?
Luk. 15,27 Az pedig monda néki: A te öcséd jött meg;
és atyád levágatta a hízott tulkot [vagyis a hízott borjút], mivelhogy
egészségben nyerte [és kapta] őt vissza.
Luk. 15,28 Erre ő megharaguvék, és nem akart bemenni.
Az ő atyja annakokáért kimenvén, kérleli őt.
Luk. 15,29 Ő pedig felelvén, monda atyjának: Ímé
ennyi esztendőtől fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam [és meg nem
szegtem és soha meg nem kerültem]: és nékem soha nem adtál egy kecske fiat [vagyis kecskegidát; kecskegödölyét sem], hogy az én
barátaimmal vigadjak [és mulathassak].
Luk. 15,30 Mikor pedig ez a te fiad megjött, aki
paráznákkal emésztette föl a te vagyonodat [és aki parázna nőkkel, cédákkal,
szajhákkal ette fel, és tékozolta el], levágattad
néki a hízott tulkot [vagyis a hízott borjút].
Luk. 15,31 Az pedig monda néki: Fiam, te mindenkor
énvelem vagy, és mindenem a tiéd!
Luk. 15,32 Vigadnod és örülnöd [és örvendezned] kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt [mert halott
volt], és feltámadott [és életre kelt (megelevenedett)]; és elveszett, és megtaláltatott.
Életcseppek
Isten azt mondja: "Akik ENGEM (Istent) szeretnek,
minden egyaránt a javukat szolgálja" Tehát nem csak a jó dolgok áldásosak,
hanem még a rosszak is áldássá vállnak. Ha nem látsz mást az életedben, csak
egy mínuszt (a rossz dolgok). Azt Isten áldássá, vagyis plusszá fogja
változtatni... Ez az Ő egyedülálló csodája. Minél nagyobb mínusz van az
életedben, annál lelkesebben adj hálát az Ég Urának, hogy milyen hatalmas
pluszt fog belőle alkotni.
Miért kell mindent jó szívvel végezned?
Nem számít, hogy mit teszel - utcát söpörsz, céget
irányítasz vagy háztartást vezetsz-, a munkád több mint egy munka. A Biblia azt
mondja, hogy míg itt vagy a földön, a munkáddal is Istent kell dicsőítened.
Ez azt jelenti, hogy bármit csinálsz, lelkesen kell
csinálnod. Ha nincs benne a lelked, akkor rossz munkát végzel. Ha nem jó
szívvel végzed a munkád, az bűn. Nem én mondom ezt, hanem a Bibliában van.
Miért dolgozz jó szívvel?
Mert úgy kell dolgoznod, "mint az Úrnak, és nem úgy,
mint az embereknek". Nem számít, mit teszel, akár ételt készítesz, akár
számlát írsz alá, elemzést végzel, üzletet kötsz, eladsz vagy házhoz szállítasz
valamit; akármit teszel, úgy kell tenned, mintha Istennek tennéd, és így
dicséretté válik.
(Daily Hope by Rick Warren, 2011.09.21.)
Szólj hozzám...
"Istenem, kérlek, szólj hozzám!", suttogta az
ember.
És a réti pipis énekelni kezdett.
De az ember nem hallotta meg.
Így az ember kiáltott: "Istenem, kérlek, szólj
hozzám."
Mennydörgés rázta meg az eget, és villámlás hasította ketté.
De az ember nem hallotta meg.
Az ember körülnézett és azt mondta: "Istenem, engedd
meg, hogy lássalak."
És felragyogott a nap az égen.
De az ember nem látta.
Erre az ember még hangosabban kiáltott: "Uram, tégy
csodát!"
És új élet született a világra.
De az ember nem vette észre.
Így végső kétségbeesésében az ember így kiáltott:
"Érints meg Istenem, hogy tudjam, valóban itt vagy."
Erre Isten lenyúlt az égből és megérintette az embert.
Az ember elhessegette a pillangót és tovasétált.
Átölel minket Isten
szeretetével és számtalan módját adja annak, hogy megláthassuk őt a
természeten, az emberi kapcsolatokon keresztül.
Sokszor figyelmetlenül és vakon elmegyünk mellette, nem ismerjük fel
hangját, érintését.
Kopogtat szívünk ajtaján, de nem halljuk meg a hangot, vagy
épp nem érünk rá megnézni, hogy ki áll ott.
Legyünk készek és figyelmesek, mert Isten minden lehetőséget
meg ad arra, hogy felismerjük Őt és kapcsolatba kerülhessünk vele.
" Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki
meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok,
ő pedig énvelem. "
Jelenések 3,20
Tudd és hidd: Isten szeret téged!
4,16 …és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel
Isten szeret minket.(1 János)
Lehetséges, hogy tudod, Isten törődik veled és szeret, és
azáltal mutatta meg irántad való szeretetét, hogy meghalt érted a kereszten, de
el is hiszed ezt? Egy dolog tudni Isten irántad való szeretetéről és más dolog
valóban a szíved mélyéről elhinni ezt. Egy dolog tudni, hogy nappal a nap süt.
De más dolog elhinni, hogy a nap akkor is süt, amikor sűrű sötét felhők
borítják az eget, és semmit sem érzünk a melegéből. Amikor nehéz időkön megyünk
keresztül, sokszor nehezünkre esik elhinni, hogy Isten szeret. Azonban Isten
azt akarja, hogy tudd és hidd, hogy Ő akkor is szeret, amikor az üzlet
összeomlott, amikor a hőn áhított munkalehetőség várat magára, amikor a főnök
mindenbe beleköt, és amikor a gyermeked még mindig nem akar hazajönni.
Isten azt akarja, hogy tudd és hidd a fájdalmak közepette
is, hogy Ő veled van, védelmez és gondoskodik rólad. És ha Isten, aki a
világmindenségben a leghatalmasabb, veled van, akkor bárki vagy bármi, ami
ellened van, gondolod sikeres lehet?
Lehetséges, hogy úgy érzed, nagyon elszúrtad a dolgokat.
Isten azt akarja, hogy tudd és hidd, mások lehet, hogy haragszanak rád, de Ő
nem haragszik rád. És nem is kárhoztat. Minden haragját, amit a bűneid
váltottak ki, Jézusra árasztotta a kereszten. Tehát azt akarja, hogy tudd és
hidd, Ő nem fog megbüntetni téged, mert már Jézust megbüntette helyetted.
Amikor méltatlannak érzed magad, mert már sokadszorra szúrtad
el, tudd és hidd, hogy a te Mennyei Atyád még mindig úgy jön feléd, hogy nem
kárhoztat. Gyere hát bátran a kegyelem trónjához, hogy irgalmat és kegyelmet
találj (Zsidók 4:16).
Kedves barátom, tudd és hidd, hogy mivel annyira szeretett,
hogy meghalt érted akkor, amikor még bűnös voltál (Róma 5:8), akkor most,
amikor már a szeretett gyermeke vagy, és Isten igazsága vagy Krisztusban, most
hogyne szeretne még inkább. (2 Korinthus 5:21)!
Joseph Prince
Magyar fordítás: ahitatok.hu
Váratlan találkozás
Amikor 21 éves lett, a virginiai Roankeban élő Tammy Harris
elkezdte keresni vér szerinti édesanyját. Egy évig nem járt sikerrel. Azt nem
tudta, hogy anyja, Joyce Schultz már húsz éve keresi őt.
A történet szerint, amely megjelent az ország összes
újságjában, volt még valami, amit Tammy nem tudott. Édesanyja volt az egyik
munkatársa az abc-ben, ahol dolgozott.
Egyik nap Joyce meghallotta, hogy Tammy egy másik
munkatársukkal arról beszélget, hogyan próbálja megtalálni az édesanyját.
Nemsokára a születési anyakönyveket hasonlították össze. Amikor Tammy rájött,
hogy az, akit addig munkatársaként ismert, valójában az édesanyja, a karjaiba
vetette magát.
„Csak öleltük egymást a végtelenségig!" - mondta Tammy.
„Ez volt életem legcsodálatosabb napja!"
Lehet, hogy te is úgy vagy, mint Tammy Harris. Régóta
keresel valakit, vagy valamit, ami hiányzott az életedből. Keresel valakit vagy
valamit, ami célt és értelmet adhat. Szeretnéd azt érezni, hogy valakihez
tartozol, aki ismer téged. Teljes szívvel vágysz a szeretetre.
De lehet, hogy nem vetted észre, hogy téged is keres Valaki,
aki közelebb van hozzád, mint gondolnád. Isten egész idő alatt közel volt
hozzád, és arra vár, hogy felfedezd, hogy észre vedd! Ő a te mennyei Atyád, aki
szeret téged, és szoros kapcsolatban akar lenni veled. Neked csak annyit kell
tenned, hogy a karjaiba veted magad. És ha megteszed, akkor az lesz életed
legszebb napja!
„Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja
a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem. ” (Jel. 3.20 )
Oswald Chambers: A MISSZIÓ MÓDSZERE
"Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden
népet" (Mt 28,19).
Jézus Krisztus nem azt mondta: "Menj és ments
lelkeket" - a lelkek megmentése Isten természetfeletti műve -, hanem azt:
"Menj és tégy tanítvánnyá minden népet." Addig azonban nem tehetsz
tanítvánnyá senkit, amíg te magad nem vagy az. Amikor a tanítványok
visszajöttek első kiküldetésükből, tele voltak örömmel, mert az ördögök is
engedtek nekik, de Jézus azt mondta: "Ne a sikeres szolgálatnak örüljetek;
örömre akkor van ok, ha helyesen viszonyultok hozzám". A kiküldött
tanítvány legfontosabb feladata az, hogy hű maradjon Isten hívásához és
ráeszméljen arra, hogy egyetlen célja, embereket tanítványokká tenni. Van a
lelkek megmentésére irányuló olyan szenvedély is, amely nem Istentől való,
hanem abból a vágyból születik, hogy embereket a magunk elképzeléseihez
térítsünk.
Isten szolgáját nem az teszi próbára, hogy az emberek
megmentése nehéz, hogy az elpártoltakat nehéz visszaszerezni, vagy legyőzni
bennük a tompa közönyt; hanem az, hogy nekik maguknak személyes kapcsolatuk
legyen Jézus Krisztussal. "Hiszitek-e, hogy én azt megcselekedhetem?"
Urunk újra meg újra felteszi ezt a kérdést, minden egyes esetben. Egy dologban
von kérdőre minket: "Ismerem-e az én feltámadott Uramat?" Ismerem-e
bennem lakó Szent Szellemének hatalmát? Elég bölcs vagyok-e Isten szerint és
elég bolond-e a világ szerint, hogy Jézus Krisztus szavára építsek? Vagy hátat
fordítok annak a természetfeletti helyzetnek, amely az Ő szolgájának egyetlen
elhívatása, hogy korlátlanul bízzon Jézus Krisztusban?
Ha bármilyen más módon járok el, teljesen elhagyom azt az
utat, melyet Urunk jelölt meg: "Nekem adatott minden hatalom mennyen és
földön..., menjetek el azért."
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)