Római levél 15. fejezet: A hitben erőtlenek felemelése (szerkesztett)

Róm. 15,1 Tartozunk [kötelességünk, ami egyben szükségszerűség is] pedig mi az erősek, [akik képesek vagyunk rá; akiknek van erőnk erre] hogy az erőtlenek [képtelenek megtenni, mert gyengék, ezért nem lehetséges nekik] erőtlenségeit [a gyöngeség megnyilvánulásait] hordozzuk [elviseljük, cipeljük, és őket felemeljük], és ne magunknak kedveskedjünk.

[Más fordítás: az a kötelességünk, akik hatalmat érzünk magunkban, hogy a gyengék, tehetetlenek gyarlóságát (gyengeségeit) elviseljük és ne a magunk javát (kedvét; tetszését) keressük (kedvére éljünk)]

Róm. 15,2 Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának [közel levő embernek, szomszédnak] kedveskedjék [szolgálatára legyen, törekedjen szeretetre méltónak lenni] annak javára, épülésére. (megerősítésére)

[Más fordítás: közülünk mindenki felebarátjának (embertársának, szomszédjának) tetszését (kedvét, javát és épülését) keresse, hogy azt munkálja, ami az építéshez jó]

Róm. 15,3 Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, [nem a maga javát (kedvét; tetszését) kereste] hanem amint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai [szidalmai] hullottak reám

Róm. 15,4 Mert amelyek régen [hajdan (korábban; előre)] megírattak, a mi tanulságunkra [tanításunkra; okulásunkra] írattak meg: hogy békességes [reményteljes] tűrés [állhatatosság; kitartás] által és az írásoknak vigasztalása [buzdítása, bátorítása] által reménységünk legyen.

[Más fordítás: hogy az Írásból származó béketűrés és vigasztalás által türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére]

Róm. 15,5 A békességes tűrésnek [állhatatosságnak; türelmes várakozásnak; kitartásnak] és vigasztalásnak [bátorításnak, buzdításnak] Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat [egy cél felé irányultság] legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint.

[Más fordítás: hogy kölcsönös egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint; (Krisztus Jézushoz igazodva egymás között is ugyanazon a dolgon jártassátok elméteket]

Róm. 15,6 Hogy egy szívvel, egy szájjal [egyetértésben, közös elhatározásból; egyhangúlag] dicsőítsétek [magasztaljátok] az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját

Róm. 15,7 Azért fogadjátok be [karoljátok fel] egymást, miképpen Krisztus is befogadott [felkarolt; elfogadott] minket az Isten dicsőségére.

Róm. 15,8 Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért (alétheia = valóságáért, vagyis igéjéért).

[Más fordítás: Állítom ugyanis: Krisztus vállalta a zsidóság szolgálatát, hogy bebizonyítsa Isten igazmondását] hogy megerősítse [valóra váltsa; szilárdakká tegye] az atyák(nak tett) ígéreteit;

Róm. 15,9 A pogányok [népek; nemzetek] pedig irgalmasságáért [könyörületéért, gyengéd, szerető irgalmasságáért.] dicsőítik [magasztalják] Istent, amint meg van írva: Annakokáért vallást [megvallást] teszek rólad [magasztallak] a pogányok [népek; nemzetek] között, és dicséretet éneklek [zsoltárt zengek] a te nevednek

Róm. 15,10 És ismét azt mondja: Örüljetek [Vigadjatok; örvendezzetek] pogányok [népek; nemzetek] az ő népével együtt

Róm. 15,11 És ismét: Dicsérjétek [Dicsőítsétek] az Urat minden pogányok, [népek; nemzetek] és magasztaljátok őt minden népek. [nemzetek]

Róm. 15,12 És viszont Ézsaiás [az Úr segítsége] így szól: Lészen a Jessének [Isten embere] gyökere, és aki felkel, [előáll, fellép, trónra kerül] hogy uralkodjék a pogányokon [és aki abból támad a nemzetek vezérlésére]; Őbenne reménykednek [bíznak majd] a pogányok. [nemzetek; (népek)]

Róm. 15,13 A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hívésben, hogy [túláradóan] bővölködjetek a reménységben a Szent Szellem ereje által.

[Más fordítás: A reménység Istene töltsön el titeket a hit teljes örömével és békéjével, [vagyis azzal az állapottal, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] hogy a remény bőségben legyen bennetek a Szent Szellem erejéből (energiája, és hatalmából)]

Róm. 15,14 Meg vagyok pedig győződve atyámfiai [testvéreim] én magam is ti felőletek, hogy [szabad akaratotok szerint] teljesek vagytok minden jósággal, [szeretettel; jóindulattal], betöltve minden ismerettel, [a teljes tudással; tudománnyal] képesek lévén [tudjátok] egymást is [óva] inteni. [tanítani; figyelmeztetni]

Róm. 15,15 Bátorságosabban [merészebben] írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által,

Róm. 15,16 Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok [nemzetek] között, munkálkodván az Isten evangéliumában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Szellem által megszentelt.

[Más fordítás: hogy amikor az örömüzenet papi szolgálatát végzem, én a Krisztus Jézusnak a nemzetek közé kirendelt áldozó papja vagyok; hogy a pogány népek a Szent Szellemtől megszentelt kedves áldozati ajándékká legyenek]

Róm. 15,17 Van azért mivel dicsekedjem [Van okom az ujjongásra] a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban. [Isten előtt]

Róm. 15,18 Mert nem merek szólni [beszélni; prédikálni] semmiről, amit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak [nemzeteknek] engedelmességére, [megtéréséért; megnyerésére] szóval [logosz = ami egyszerre jelenti a szót és dolgot is] és tettel.

[Más fordítás: olyasmiről azonban aligha lesz bátorságom beszámolni, amit a Szellem hatalma nélkül tettem volna, amit rajtam keresztül nem a Krisztus munkált volna, szóval és tettel]

Róm. 15,19 Jelek [természetfölötti esemény, jelenségek] és csodák [rendkívüli jelenségek] ereje által, [hatalmával] az Isten Szellemének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől [a béke tanítása, megalapozása] és környékétől fogva Illyriáig [barátok földje] betöltöttem [szétszórtam] a Krisztus evangéliumát.

[Más fordítás: csak így történhetett, hogy Jeruzsálemtől elkezdve Illyriáig mindent betölthettem a Krisztus örömüzenetével]

Róm. 15,20 Ekképpen pedig tisztességbeli [becsületbeli] dolog, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek:

[Más fordítás: hogy az örömüzenetet úgy hirdessem, hogy ne a mások rakta (idegen) alapra építsek, hanem ott, ahol a Krisztus nevét még nem említették]

Róm. 15,21 Hanem amint meg van írva: Akiknek nem hirdettetett őfelőle, azok meglátják; és akik nem hallották, [hírét sem] megértik. [belátásra jutnak]

Róm. 15,22 Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben.

[Más fordítás: Ez gátolt sokszor benne, hogy hozzátok eljussak]

Róm. 15,23 Most pedig, mivelhogy nincs már helyem [munkaterületem] e tartományokban [ezen a tájon már nem akad tennivalóm], vágyódván pedig [él bennem a sóvárgás] sok esztendő óta, hogy elmenjek [eljussak] hozzátok

Róm. 15,24 Ha Hispániába [hiányosság, elégtelenség] megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha előbb részben beteljesedem veletek. [ha majd egy kissé felüdülök köztetek]

Róm. 15,25 Most pedig megyek [indulok] Jeruzsálembe [a béke megalapozása, tanítása] szolgálván a szenteknek.

Róm. 15,26 Mert tetszett [kedvét (örömét) lelte] Macedóniának [a nagy, a karcsú földje] és Akhájának, [gyászhely, fájdalom, szorongás] hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei [szűkös anyagi helyzetben lévők] részére némileg adakozzanak.

[Más fordítás: jónak (helyesnek) látták, hogy (közös) gyűjtést rendezzenek a jeruzsálemi szentek szegényei számára (javára)]

Róm. 15,27 Mert tetszett nékik, [Jónak (helyesnek) látták] és tartoznak is vele. [de adósaik is nekik] Mert ha a pogányok [nemzetek] azoknak a szellemi javaiban részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a (hús)testiekben. [kötelesek, a hústestet illető dolgokban segítségükre lenni]

Róm. 15,28 Ezt azért ha majd elvégezem, [befejezem] és nékik e gyümölcsöt átadom, [és a gyűjtött adományt lepecsételve átadom kezeikbe] elmegyek közöttetek által [titeket útba ejtve a ti segítségetekkel] Hispániába (hiányosság, elégtelenség). [utazom].

Róm. 15,29 Tudom pedig, [és meg vagyok róla győződve] hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangéliuma [örömüzenete] áldásának teljességével megyek. [a Krisztus teljes áldását viszem magammal]

Róm. 15,30 Kérlek pedig titeket atyámfiai [testvérek] a mi Urunk Jézus Krisztusra és a [Szent] Szellem szerelmére, [szeretetére] tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, énérettem Isten előtt,

[Más fordítás: Urunkon, a Krisztus Jézuson át és a Szellem szeretete által arra bátorítalak (buzdítalak) titeket testvéreim, hogy Istennek mondott imádságaitokban küzdjetek velem együtt, értem]

Róm. 15,31 [azért] Hogy szabaduljak [meneküljek] meg azoktól, akik engedetlenek [hitetlenek (szándékosan és önfejűen)] Júdeában és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves [jól fogadott] a szentek előtt;

Róm. 15,32 Hogy örömmel menjek [érkezzem] hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak. [hogy körötökben felüdüljek; felfrissüljek]

Róm. 15,33 A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen.