Ige: Az Úr Jézus feltámadt..

 És az Úr: „Vele együtt titeket is megelevenített, életre keltett, feltámasztott, akik megölötten holtak valátok a ti vétkeitek, hibás lépéseitek, botlásaitok, eleséseitek és bűneitek, azaz céltévesztésetek következtében_* (Eféz. 2,1)

*És az Úr Jézusra kell tekinteni ahhoz, hogy megértsük, amit tett velünk az Úr: „Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben” (Eféz. 1,20)

„És titeket, kik holtak valátok a bűnökben és a ti hústesteteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Ővele, megbocsátván minden bűnötöket, Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára, azaz a kínoszlopra” (Kol. 2,13-14)

„Hogy miképpen uralomra jutott, és uralkodott a bűn, azaz a céltévesztés a halálra, vagyis halált hozva, azonképpen a kegyelem is uralkodjék igazság, azaz megigazulás által az örök életre, a természetfeletti életre; az életnek egy más létezési formájára, a mi Urunk Jézus Krisztus által (Róm. 5,21)

 „Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban” (Róm. 6,23).

Mert mikor a hústestben voltunk, a bűnök indulatai a törvény által dolgoztak a mi tagjainkban, a törvény által fölébresztett bűnös szenvedélyek működtek, hatottak, dolgoztak tagjainkban, hogy gyümölcsözzenek a halálnak. Most pedig felszabadultunk, és megszabadultunk a törvénytől, a törvény hatálya alól, minekutána meghaltunk arra nézve, amely által lekötve tartattunk, ami fogva tartott bennünket, hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában és nem a betű óságában. S ezért új Szellemben szolgálunk, nem az Írás elavult régi betűvilágában” (Róm. 7,5-6)  

Dávid így imádkozik és prófétál az Úr Jézusról, aki elhozta az üdvösséget, és az örök életet: „Legyen a te kezed a te jobbodnak férfián, és az embernek fián, akit megerősítettél magadnak. Hogy el ne térjünk tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet. Seregek Ura, Istene! Állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk”

(Más fordítás: Legyen kezed azzal a férfival, és jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél, és mi nem pártolunk el tőled. Többé nem hagyunk el téged. Tarts életben bennünket, és áldjuk, és segítségül hívjuk a te nevedet. Seregek Ura, Istene! Újíts meg bennünket ragyogtasd ránk jelenlétedet és megmenekülünk, üdvösséget nyerünk)” (Zsolt. 80,18-20)

(szódzó) üdvösség: bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből. Mindenfajta problémából, bajból); megszabadítást (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazást; biztonságot; állandóságot; jólétet (bővölködést anyagi és szellemi javakban); jóllétet (egészséget); boldogságot, megtartatást nyerünk)!

Hiszen: „Oh Isten, gyermekségemtől tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a Te csudadolgaidat, a Te csodáidat. Vénségemig és megőszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat, és hatalmadat e nemzetségnek, és nemzedéknek, és minden következendőnek a te nagy tetteidet. Hisz a te igazságod, oh Isten, fölér, és felhat a magas égig, mert nagyságos, hatalmas, dolgokat vittél véghez; kicsoda hasonló te hozzád? ki olyan, mint te, oh Isten?! Aki sok bajt, rosszat, szerencsétlenségeket, viszontagságokat, és nyomorúságot, nyomást, szorítást, szorongattatást, megpróbáltatást, gyötrődést, szorongást értettél meg velünk, de ismét megelevenítesz, újra virágzó, sikeres életet adsz; és a feneketlen mélységből ismét felhozol, felemelsz minket” (Zsolt. 71,17-20).