Dávid megvallása: „Mert mi csak jövevények vagyunk
te előtted és zsellérek, amint a mi atyáink is egyenként (és mint minden
ősünk); a mi életünk napjai olyanok e
földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen” (1 Krón. 29,15)
De kérlek: „Halld meg Uram az én könyörgésemet
(imádságomat), figyelmezzél (segély)kiáltásomra, könnyhullatásomra (könnyeim láttán) ne vesztegelj (ne légy néma); mert
én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm” (Zsolt. 39,13)
Péter
apostol így figyelmezteti a megváltottakat: „Péter,
Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban (jelentése: tenger, hullám).
Galáciában, Kappadócziában
(jelentése: nádas vidék). Ázsiában
(jelentése: mocsár) és Bithiniában
(jelentése: korai sietség) elszéledt
(szétszóródott) jövevényeknek
(idegen, azaz aki rövid ideig, átmenetileg idegen helyen tartózkodik (tehát
olyanok, akiknek nem otthona a világ).
És ha Atyának hívjátok őt, aki
személyválogatás nélkül
(elfogulatlanul) ítél. (elválaszt, megkülönböztet; (ki)válogat), kinek-kinek cselekedete (tevékenysége,
munkássága) szerint. (szent) félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek
(vándorlásotok, zsellérségetek) idejét
(ideje alatt): Tudván, hogy nem veszendő
holmin (romlandó, múlandó), ezüstön
vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló
(értéktelen, üres) életetekből (életvitel,
életvezetés, magatartás, életmód); Hanem
drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen (be nem szennyezett, mocsoktalan) bárányén, a Krisztusén.
Tehát:
Szeretteim, kérlek (kérlellek) titeket, mint jövevényeket és idegeneket
(zarándokokat, vándorokat, hontalanokat), tartóztassátok
meg magatokat (tartózkodjatok) a
(hús)testi kívánságoktól (érzéki epekedéstől, vágyódástól), amelyek a lélek (életetek) ellen
vitézkednek (küzdenek) (hadat viselnek a lélek, életetek ellen)” (1Pét 1,1.17-19.és 2,11)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.